Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

\ 1985. december 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Tiszakécske — egy boldog város TÖRTÉNELMET ÍRTAK m MP H INTERJÚ TÓTH SÁNDOR ELSŐ TITKÁRRAL Adták vagy kivívták? A helyi párttagság és a lakosság bizalmát egyik hosszú ideje élvező vezetője Tiszakécskének Tóth Sándor, az immár városi pártbizottság első titkára. Tőle kérdezem: — A városi rangot kapják vagy kivívják a tele­pülések? — Pályázni lehet rá. A pályázatnak súlyos ér­veket kell felsorakoztatni amellett, hogy a község méltó a városi címre. Vagyis ki kell vívni a rangot, ami csak hosszan tartó, következetes, az egész la­kosságot megmozgató munkával képzelhető el. — Kecske vezetői mióta készültek tudatosan a cím megszerzésére? — Mi korábban nem voltunk kijelölve várossá fejlesztésre. Az V. ötéves tervben merült fel elő­ször, hogy esetleg el tudunk jutni idáig. Ettől kezd­ve volt célunk a várossá válás. Persze a sikert nem az utóbbi tíz év hozta csupán, benne van a koráb­bi társadalmi, gazdasági fejlődés is, amely a hatva­nas évek közepétől számítható. — Mi volt a döntő mozzanat a község fejlődésé­ben, amely nélkül nem tartana itt? — A gyors ütemű iparosítás. Mert bár a mező- gazdaság sokat tett a lakosság megélhetéséért, meg­tartásáért, egymagában kevés lett volna erre a szintre emelni a települést. Húsz év alatt a kereső népességnek több mint fele ipari dolgozóvá lett. A megerősödő üzemek egyre sokoldalúbban vettek részt, a tanács koordinálásával, a községfejlesztés­ben. A kisgyerekkoritól az öregkorig szükséges el­látás így vált teljes körűvé. Kiépült a szolgáltató hálózat, eljutott ide a vezetékes gáz, épül a szenny­víztisztító mű. Vezetékes ivóvíz és villany kevés kivétellel a külterületeken is van, Kerekdombtól Tiszabögig. Nagyon fontosnak bizonyult, hogy ra­Laci bácsi, a lokálpatrióta Rpp a műhelyekből tér vissza. Míg {elballagunk az Irodájába, eszembe Jut, amit egy másik üzemben mond­tak : a község vezetőinek segítőtársak kellettek a jó ötletek megvalósításá­hoz, vezetőtársak is. A sors kegyé­ből vagy a Jő káderpolitikának kö­szönhetően Kécskén találhatók Ilye­nek. Kürti László, a Remlx-gyáregy- ség vezetője egy a számos lokálpat­rióta lrányítóember közül. Bég Isme­rem. Bár meglett korü, fegyelmezett rérfl, szavain diákos lelkesedés üt át, ha szülőhelye fejlődéséről beszél. Most Igazán oka van a büszkeség­re: nemzedékük falu helyett várost hagyhat majdan az utódokra. — Arra törekedett a vezetés, hogy mindenki megtalálja Itthon a képes­ségeinek megfelelő munkát, megélhe­tést — emlékezik az Iparosításra, amelynek részese volt. — A Remiz Rádiótechnikai Vállalat gyáregységét a nők foglalkoztatására telepítettük ide. Életképes üzemnek bizonyult, csakúgy, mint az összes többi helyi Ipari egység: a Mezőgép-gyár, amely korszerű élelmlszer-lparl berendezé­seket készít, exportra Is, a Vegyimű­veket Rpítő és Szerelő Vállalat gyára, amely a titán feldolgozásán kívül arról nevezetes, hogy a paksi atom­erőműnek is szállított; a Budapesti Likőripari Vállalat üzemének teljesít­ménye meghatározó a cégnél; a Hab­selyem Kötöttárugyár telepén tanuló­kat Is képeznek. Az önálló szakmun­kásképző feladata az Ipar Jó felké­szültségű szakemberekkel való ellátá­sa. — Jól választotta meg Tiszakécske az iparfejlesztés irányát és módját. Itt van a ml üzemünk, a Remix. Üjabb fejlődés előtt állunk. A VII. ötéves tervben százmillió forintot for­dít e célra a vállalat. A potenciomé- ter-gyártáshoz új technológiákat vá­sárolunk, bevezetjük a számitógépes termelésirányítást, már a jövő év el­ső felében. Kétszeresére növeljük a termelést. Döntően hazai felhaszná­lóknak szállítunk, de megy termékünk külföldre is. Az Idén szocialista or­szágokba körülbelül tó millió érték­ben küldtünk potenciométert. — Mindig következetes volt a köz­ség vezetése. Nem forgácsoltuk szét az erőket. Ha azt mondtuk: most a fiatalokra gondolunk, odaálltunk a program mellé: létrejött a kisegítő- iskola: és így tovább. Szétnézek Kürti László — a gyár­egységben mindenkinek Laci bá­csi — irodájában. A faion a sok ok­levél közt egy: a Gyermekekért ki­tüntetés. a Magyar OtUlrűk szövetsé­gétől. Hogy egy sok társadalmi mun­kát vállaló üzemnek, vezetőnek ml mindenhez lehet köze...!” • A Ran­devú tér. / gaszkodott a község a gimnáziumhoz és a saját szakmunkásképzőhöz. Általiak sok fiatalt itthon tud­tunk tartani. A mezőgazdaság átszervezésekor ezer lakost veszített Tiszákécske, azóta a lélekszám ti­zennégyezer fölött állandósult. Sokan visszajöttek. Helyi politizálásunk egyik döntő eredményének tartom, hogy a vezetés partnerül tudhatta maga mellett a lakosságot. — Példa erejű kezdeményezésekkel hívta föl ma­gára a figyelmet Kécske többször is. — Megfelelő eszközökkel fölszerelt betegszállító­szolgálatot szerveztünk, a gépkocsik a tanyákra is kiküldhetők. Az öregek napközi otthonát panzióvá alakítottuk, vannak, akik bent laknak, mások busz- szal járnak be naponta. A település fejlesztésével kapcsolatos ötletek közül többet is említhetnék, a Két nap Tiszakécskéért mozgalomtól a kedvezmé­nyes telekjuttatásig. — A városi rang előnyökkel jár? — A fejkvóta, vagyis az egy állandó lakos után az állami kasszából a körzetközponti szerepkör be­töltéséhez járd pénzösszeg egyforma lelsz a városi jogú nagyközségekével. Tehát különösebb anyagi előnyökkel nem jár a városi rang. — A, következő évekre mik a terveik? — Az önálló gimnázium fölépítése, az alapozás már megkezdődött; a belgyógyászattal, fizikóiterá- piával, sebészettel, szemészettel, fogászattal, nőgyó­gyászattal és más szakrészlegekkel rendelkező egészségügyi központ létrehozása; az utak, járdák portalanítása — annak elérése, hogy az emberek sár nélkül jöhessenek be a központba a település bármelyik részéből. Természetesen ezeken kívül számos más elképzelésünk is van, amelyeket a la­kosság véleményének ismeretében alakítunk. Magyarországon a XIII. szá­zadban kezdenek város jelleget ölteni települések, folyók átkelé­si pontjainál, királyi és püspöki székhelyeken. A gazdasági alap: fellendülő kézművesipar és ke­reskedelem. A városlakó ember létbiztonsága, életmódja a kö­zépkortól napjainkig felette áll a falun vagy tanyán élőkének. Vagy most, a XX. század vége felé haladva már nem állíthat­juk ezt ekkora biztonsággal? Mindenesetre: ma még többen igyekeznek be a nagyobb tele­pülésre, mint onnan ki, község­be. Tiszakécske régen lakott hely. I. István idején itteniek is dol­goztak az alpári templom épí­tésénél. 1332-ben Cechke név­vel írták be az egyházi tizedjegy- zékbe. (Ha a név hun eredetű, jelentése: tiszta, rendes, taka­ros.) A viharos századokban többször széjjelfutó lakosság új­ra meg újra visszatért földjére a Tiszához, amiért hálásak a kései utódok. „Különös község: itt mindenféle szövetke­zet van, ami csak elképzelhető — írta ötven éve Ókécskéről Egy boldog falu című riport­jában Móricz Zsigmond. — Van szőlősgaz­dák szövetkezete, mely nagy szeszfőzdét tart fenn, vagy Hangya, melynek évi forgalma 35 000 pengő. Van Kúttársaság: az végezte el az egész vízvezetéki kérdést. Négyszázötven GABONAREKORD 1985-BEN Tiszakécske címerében az oroszlán és a halak régi helyi pecsétek nyo­mán a viharos történel­mi múltat, az ott élt nemzedékek több év­százados szívós küz­delmét történelmi örök­ségként idézik. A hul­lámos ezüst pólya a te­lepülés folyóját, a Ti­szát, az ötágú vörös csillag Kécske szocialis­ta fejlődését jelképe­zi. kútjoga van. (Azok, akik­nek csak két holdjuk, vagy ennél is kevesebb földjük van, féláron kaphatják a be­vezetést.) Ennek a szövetkezet­nek évi fenntartási költsége négy pengő ... Van Tejüzem. Maguk a kisgazdák csinálják, s a saját vajukat árulják a helyi eladás­ban. Van Gazdasági Egyesület, Vadásztársaság, tagjai csak kis­gazdák, s olyan rend van, hogy mintaképül szolgálhat minden úri vadásztársaságnak. Van Dal Egyesület, mely számtalan díjat nyert. Van Olvasókör 1867 óta. Van Leány Egyesület és Cser­készcsapat. S vannak olyanok, amelyeket bizonyára nem is vet­tem észre.” Az Ó- és Üjkécske egyesülésé­vel 1950-ben létrejött Tiszakécs­ke 1986. január 1-től város lesz. Boldog város — erről győznek meg a helybeliekkel való beszél­getések. Nem azért örülnek, mintha a városi rang egyik nap­ról a másikra megváltoztatná az életüket: nem lesz kolbászból a kerítés' ez­után sem. Ám az Elnöki Tanács döntése, tu­datosította az emberekben: alkotó munká­jukkal — elsősorban maguk és utódaik szá­mára jelentős ez — történelmet írtak az utób­bi évtizedekben. Városon vagy falun jobb az élet? A na­gyobb és a kisebb településeknek egyaránt vannak előnyeik. Tiszakécske úgy- város, hogy még falu is; tiszta a levegője,-szép a természeti környezete — ezért oly vonzó. A fürdőtulajdonos Solohov Tsz Cél: magas szinten gépesített termelés Szerep a kultúrának — Tiszakécsikón nagy szerepet számi a vezetés a kultúrának, a mű­velődésnek. Ezt jelzi, hogy egy év aillatt három szoborral gazdagodott a település, új a könyvtár, a helytörténeti gyűjteményt bővítik, lesz képtár is. Bár szerény mértékben, de évente nő az Arany Jánots Mű­velődési Központnak juttatdtt támogatás. Nem a pénzt élvivő nyűg­nek, hanem partnernek tekintenék bennünket a vezetők. Feladatúink, hogy az intézmény adta lehetőségekkel segítsük az ál­talános fejlődést A szakirodalóm olvasásához, a külföldi tárgyalások­hoz nyefflvismendtre van szükségük például a Mezőgép-gyár szakem­bereinek. Megszervezzük nekik az amgolnyelv-ltianfolyamot. A növek­vő idegiemtforgalómhoz jól join a némettudás — tanfblyamot indítunk a veindéglátóipairi dolgozóknak. A GAMF segítségével rendeztünk már gázkazánfűtő, helybeli szakemberek bekapcsolásával pedig számító­gépkezelő tanfolyamot. Csakis vlalós igények kielégítéséire törekszünk. A Kécskei Hírék havonkénti kiadásával minden harmadik házba el­juttatjuk a teűtepülés életéről a legfontosabb információkat. Tájékoz­tatunk a közélet eseményeiről: mi történők és miért? Természetesen a művelődés lehetőségeit is ismertetjük, csakúgy mint azt, hol lehet munkát kapni, mikor lesz vásár és így tovább. Minden év nyarán művészek jönnek a Tiszához, táborba. Az alko­tásaikból rendezett tárlat megnyitása ünnep. Országos hírű citerá- saink vannak. Másképp tervezi a fiatal a jövőt ott, ahol látja: ha van szabad ideje, van hol eltöltse, értelmesen. Nem vágyik el máshová, itt épít, itt ala­pít családot. Hiszem, hogy ebben szerepük van a művelődési lehető­ségeknek. Elmondta: Pólyák Albert, az Arany János Művelődési Központ igazgatója A VI. ötéves tervben 250 hektár almást telepített a Solohov Tsz. Erős József általános elnökhe­lyettestől megtudom, hogy az állattenyésztésük jövedelmezősé­ge — miként más téaszekben — niem a legjobb a takarmány-, az energia- és egyéb árak emelke­dése miatt Ennek elleniére az idén is «tekintélyes számú birka, sertés, marha, csirke, kacsa, li- - ba volt az istállóikban, óljaik­ban. Jövőre kevesebb lesz a csirke és a kacsa, s több a liba és a pulyka — a nagyobb nye­reség érdekében. A VII. ötéves tervben folytat­ják a géppark már megkezdett, nagyon szükséges fiatalítását. Mégpedig annak szem előtt tar­tásával, hogy a meliorációval igazi nagyüzemi táblákat alakí­tanak ki. Céljuk a magas szin­ten gépesített művelés megvaló- sításla. Az alaptevékenységen kívül — 'tájékoztat az elnökhelyettes — számos egyébbel is foglalkoznak: lakatos- és fűrészüzemük, ipari szölgáltaitó szakcsoportjuk van, s egy részlegük a helybeli Re- mix-gyáregységnek dolgozik. Boltokat üzemeltetnek, felvásá­rolják a háztáji produktumait, ásványvizét palackoznak, káposz­tát tartósítanak. A két termál­fürdőben — meglehet, nemsoká­ra gyógyfürdőben — évente há­romszázezer vendéget fogadnak. Sokat tesz a szövetkezet a la­kosság ellátásáért. Tízezer-kétszázötven hektár földje van; 2600 embert foglal­koztat — felerészben már nyug­díjasok —; a vezetőség a „több lábon állás” híve, ennek követ­keztében a megélhetés sokféle le­hetőségét kínálja a tagságnak — íme a Solohov Termelőszövetke­zet főbb jellemzői. Az egyetlen mezőgazdasági szövetkezet a te­lepülésen és két termálfürdője is van: az egyik Tiszakécskén, a má­sik Kerekdombon. Nagy hagyományú a szőlő- és a gyümölcstermesztés; a VI. öt­éves tervben 200 hektár szőlőt és 250 hektár almást telepítettek, melyek részben már termőre for­dultak. Folyamaiban van a tsz egész területét átfogó melioráció, talajjavítás. A homokon elsősor­ban gabonát termesztenek. 1985- ben ezer vagon gabonát takarí­tottak be, ami rekordmennyiség Tiszakécske történetében. A víz- igényesebb növényeket, például a cukorrépát, a réti kötött taflajon termesztik. Az aszályos, fagykáras, fólda- telep-romtó 1985-ös éviét a itava­lyihoz hasonló eredménnyel, nyereségesen zárja a Solohov Tsz. Néhány dolog a tisziakécs- kei földművelők zömét tömörí­tő szövetkezet VII. öltiéves ter­véből : melléktermék-hasznosí­tás. állattantótelep-rakonsltlrukició, a fürdők szolgáltatásainak bőví­tése, eredményesebb gazdálkodá­si formák bevezetése. A Tisza öntözésre kínálja vizét — az eddiginél jobban akarnak élni a lehetőséggel. „Jövőnk van, ebben hiszünk, s dolgozunk érte” Keresetlen kérdések • A diákotthonban szá­mítógépekkel töltik sza­bad idejüket a diákok. • Az egészségügyi ellátást —, amely már most is jól szervezett — továbbfejlesztik a következő években. — Mi teszi Tiszakécskét sajátos telepü­léssé? ZVEKÁN FERÉNC, 61 éves, a nyugdíjasok pártalapszervezeté- nek titkára: — A legelső talán az, hogy a vezetők kevés kivételtől eltekint­ve helybeliek. Teljes szívvel, lé­lekkel idehúznak, haza. Előre­látó gondolkodás jellemzi a ve­zetést; számos dologról még csak beszélni kezdtek az országban, amikor nálunk az már* megvaló­sult. Mindig többre, szebbre tö­rő a lakosság a maga portáján; a gyarapodásra minden alkal­mat megragad. Nem szűkmar­kú, ha a köz érdekében kell ten­ni valamit. Kécske hamar ottho­nává válik annak, aki ide költö­zik; befogadják. — örül, hogy város lesz a köz­ségből? VARGA ZOLTÁN, 15 éves, la­katos szakmunkástanuló: — Igen. A most ’ önállósodott iskolánkat korszerűsítik. Szebb lesz, meg több szakmát is lehet majd itt tanulni, mint eddig. — jVIeg tudna nevezni embere­ket, akiknek a várossá fejlődés­ben különösen nagy érdemük van? ANKA LAJOS, 40 éves, a So­lohov Tsz tagja: — Miskó István tanácselnökös- ködése óta fejlődik ilyen gyorsan a község. Neki sokat köszönhe­tünk. Meg per­sze a többi ve­zetőnek, akik­kel együtt irá­nyították a munkát, hisz egy em­ber kevés lenne éhhez. — Mi az a három legfontosabb dolog, amit lakóhelyének kíván? MIKLŐS JÁNOS, 46 éves, a Mezőgép-gyár Zrínyi szocialista brigádjának vezetője:-— A legelső az egészségügyi központ,, ami megkímélne ben­nünket a Kecskemétre utazga­tástól, ha betegek vagyunk. Ez benne van a VII. ötéves terv­ben, erre fizetjük majd a tele­pülésfejlesztési hozzájárulást. A második a sáros iuták, utcák ki­kövezése. Végül pedig jó lenne, ha a nyolcórai keresetből meg lehetne élni, ha nem kellene a gyárból egyenesen a második, műszakba menni. Persze tudom, ez nem a helyhez kötődő kívánság. De más minden van. — Igazi város már Kécske? MÉRŐ LÁSZLÓNÉ, 38 éves, a Buliv-gyár csoportvezetője, a he­lyi tanács vb-tagja, megyei ta­nácstag: — Még nem. Jó színvonalú nagyközség. Még sok mindent meg kell magunknak terem­tenünk, hogy az évszázados vá­rosi múlttal rendelkező telepü­lésekhez felzárkózzunk. Nekünk múltunk ebben az értelemben nincs, de jövőnk van, ebben hi­szünk, s dolgozunk érte. Irta: A. Tóth Sándor; Fényképezte: Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents