Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

] család • otthon • szabad idő HÁZUNK TÁJA Átoltással új gyümölcsöt Hozzátartozóink, ismerőseink kertjében gyakran bukkanunk olyan régi, számunkra már ismeretlen gyümölcsfajtákra, amelyeknek íze gyermekkori em­lékeket idéz. E gyümölcsökből szívesen látnánk ker- t tünkben is, de miután azonosításuk is nehéz, és a faiskolák sem szaporítják, csak úgy juthatunk hoz­zájuk, ha magunk szaporítjuk. Ennek jól bevált módja az átoltás. A termőkorú fába oltott új fajta három év múltán már termést hoz. A szaporítandó növényről oltóvesszőt legkorábban januártól vághatunk, és ha nem melegszik föl az idő, ezt március közepéig folytathatjuk. Szaporí­tásra csak az ép, egészséges vesszők (éves részek) használhatók fel. Az oltóvesszőket kötegekbe fog­va vermeljük. el fölhasználásig az épület északi ol­dalán. A beoltandó fát vissza kell csonkolnunk. A visz- szavágás olyan mérvű legyen, hogy az pltás helyén a beoltandó öt centiméternél lehetőleg ne legyen vastagabb. (Tíz centiméternél nagyobb átmérőjű részt már hiábavaló oltani.) A törzstől a csonk olyan messzire legyen, hogy az oltvány majdani el­ső elágazása éppen elférjen az oltási alap és a törzs között. (A csonk túl hosszú se legyen, mert akkor sokat kell vagdalni az alanyon.) Az oltási módok közül a héj alá oltást válasszuk, mert ez a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb. Az oltóvessző előkészítése során annak alapi és csú- csi rügyeit dobjuk el, és csak az érett, fejlett rü- gyű középső részt használjuk fel. Ebből vágjunk oltócsapokat, azaz háromrügyes darabokat éles metszőollóval. A csapon a legalsó rüggyel ellenté­tes oldalion készítsünk nyújtott, ferde metszlapot. (Ügyeljünk, hogy a rügyek a vessződarabon min­dig fölfelé álljanak!) A beoltandó fán három vagy négy csonkot vág­junk, lehetőleg egymástól azonos távolságban, egyenletesen elosztva a térben. Ha a csonkok át­mérője 3—5 centiméter, akkor egymással szemben két csapot, ha 5 centiméternél vastagabb, akkor hármat tegyünk, ugyancsak egyenletesen elosz#a a kerületén. A beoltandó ágon a metszési felületre merőlege­sen hasítsuk föl a kérget. A kéregrészt kissé feszít­sük is föl az oltókés tűnőjével, és ebbe toljuk bele az oltócsapot úgy, hogy a bemetszett része teljesen a héj alá kerüljön, mert így iá legjobb az érintke­zés a felületek között. Az oltást kötözzük. E célra jó a rafia, de megfe­lelő a laza, bolyhos felületű kötözőzsineg is. Fon­tos, hogy jó szoros és egymást fedő (ne hézagos) le­gyen a kötés. A sebzési felületek szigetelésének ideális anyaga az oltóviasz, de ehhez csak úgy juthatunk, ha há­zilag elkészítjük. Ha nincs más lehetőségünk, vég­ső esetben tiszta zsírral átkenve a felületeket, sze­rény védelmet adhatunk. A megeredt oltásokból előtörő, . gyorsan növő zsenge hajtásokat védenünk kell, mert az erős szél könnyen kitörheti. E célból lécet rögzítsünk a be­oltott ághoz, és ehhez kötözzük folyamatosan a csapból fejlődő hajtásokat. A támaszt két évig hagyjuk a fán. A beoltott fán hajtásválogatást kell végeznünk, azaz az alanyból előtörő hajtások egy részét el kell távoli tanunk. Ügyeljünk azonban, hogy csak a túl erősen növő, valamint az oltást térben zavaró haj­tásokat távolítsuk el tőből, mert a többire — leg­alábbis az első két évben — még szüksége van a fának a gyökér táplálására. Később az oltásból fej­lődött hajtások töltik be ezt a feladatot. Az oltás hajtásválogatását és később a metszését az adott vagy a választott koronaformának megfe­lelően végezzük el. A beoltott rész a harmadik esz­tendőben- már terem, így fánkat hároméves kiesés­sel állíthatjuk át új fajtára. V. L,. Kocsonyakrónika — kocsonyakészítés A kocsonya csaknem ötszáz éve szerepel az ét­rendünkben. A Magyar Oklevélszótár tanúsága szerint 1544-ben mint „kósona”, egy évvel később „koczonnának” írva lehet nyomára lelni. Dalba foglalt története — Észak-Szlavóniából — úgy szól, hogy egy csélcsap, de otthon igencsak szigorú férj szigorúan meghagyta feleségének, hogy este süldő­húsból készült forró levessel várja. Az asszonyka koja, alkotnyattól melegen tartotta, íorralgatta a kész levest, de a férj csak nem érkezett meg. A feleség elaludt, a tűz kihúnyt, a leves megdermedt, amire a ház ura némi bűntudattal, pityókásan ha­zatért. Éhét és a várható szemrehányást azzal ver­te el, hogy azonmód befalta az összedermedt, csil­logó húslevest, és úgy fogadta, mintha felesége szánt-szándékkal készített volna új, korhelyeknek való ételt, és kérte, hogy máskor is ilyet főzzön neki. Igaz-e a történet vagy csak egyik asszonynemze­dékről a másikra szállva kerekedett szinte hiteles­sé? Ki tudja? Lényege mindenképp valóságos: a •sok enyvanyagot tartalmazó állati részekből — a bőr borította ■ fejből, lábból, farokból — főzött étel kihűlve rezgő, puha, ízes tömeggé dermed. Történetéhez tartozik, hogy száz évvel ezelőtt „fagyaléknak” akarta átkeresztelni egy tudálékos szakirodalmi mű, túlságosan „póriasnak”, étlapra nem illőnek tartva a kocsonya nevet. A kocsonya azonban nemhogy „étlapképesnek” bizonyult, ha­nem pergamentpapírra borítva, étvágygerjesztő­én díszítve kelendő téli áru lett a hentesüzletek­ben is. Kocsonyát még ma is főleg télen készítenek, no­ha a lé keményre dermesztése a hűtőszekrényben gyorsabban végbemegy, de mert „vastagabb” fal- nivaló, inkább téli vacsorának való. Viszonylag ol­csó étel, mert a hozzávalók, a porcogós fül, láb, farokrésaek a liegolcsdbb húsdarabok. Kocsonyába kerülhet a füstölt szalonna levágott, félretett bőr­kéje is. Kocsonya készülhet sertés, malac, házi és vad­baromfi, továbbá különféle halak húsából, bőréből. Az a fontos, hogy a főznivalónak legalább fele súlya bőrös legyen. Zamatosabb lesz a kocsonya a főzővízbe öntött, illetve azzal elegyített fehér vagy vörös bortól, vele főzött zöldségektől, nemkülön­ben a füstölt húsoktól, fűszerektől. És mert a ko­csonya akkor igazán étvágygerjesztő, ha a dermedt lé minél tiszitább, minél átttetszőbb, ajánlatos a hagymát, fokhagymát, apró fűszert (szemes borsot, 1—2 szem szegfűszeget, babérlevelet, rozmaringot) tüllbe vagy gézbe kötve a főzőlébe tenni, hogy vé­gül egyben lehessen kiemelni. Érdemes kiadagolás előtt a kocsonyát lezsírozni, (A leszedett kocsonya­zsírral kitűnő pörkölt készíthető.) Az általános tudnivalók közé tartozik, hogy a hozzávalókat kb. kétszer annyi vizes-boros vagy tisztán vizes lében kell feltenni, mint amennyi azok súlya. (2 kilónyi bőrke, hús, zöldség, hagyma 4 liternyi folyadékot kíván, ami a 2—3 órás főzési idő alatt kb. harmadával lesz kevesebb a legjob­ban záródó edényben is.) „Törvény” a lassú, bugyogtatva főzés; a felforrás után a szürke hab leszedése; az összes belevalók vajpuhára főzése, a csontról-porcról való leválásig. A kocsonyafőzés befejezése előtt ajánlatos ki­próbálni a lé dermedését. A tetején úszó zsírt szét­zavarva negyed merítőkanálnyi lét tegyünk porce­lán tányérkába, és várjuk meg, amíg az teljesen kihűl. Ha folyós maradna, akkor 1—2 evőkanálnyi zselatinport keverjünk el a simára ikihűtött lével, és szűrjük a többihez. Az ízét nem másítja meg. A Ikocsonyaífőzés természetrajzához itiartozik, hogy több alkalomra, több személy részére, vagyis na­gyobb adag készül belőle. Minden ellenkező hiede­lemmel szemben romlandó lévén, ajánlatos a hű­tőben tárolni. Ny. A. Mégis jó a fokhagyma Az ember gyakran hajlamos arra, hogy kételkedjen a gyógy­növénykultusz hasznában. Ugyan­akkor viszont hajlamos arra is, hogy a szintetikus úton előállí­tott gyógyszerekben jobban higy- gyen, mint a mindig változó ha­tóanyag-tartalmú növényi szerek­ben. A kétkedés annál nagyobb, minél inkább divatossá válik egy növényi por, növényi tea, vagy nyers növény gyógyhatású­nak dicsérete. Így volt ez leg­utóbb a fokhagymával is, amely­ről a hírközlő eszközök keleten és nyugaton egyaránt azt hir­dették, hogy hatásos szer az ér- elmesaesedés, és természetesen az érelmeszesedés okozta szívin­farktus, agyvérzés és lábérszű­kület ellen. Annál meglepőbb, hogy ez évben a tekintélyes orvosi szak­lap, a British Medical Journal müncheni orvosok pozitív ered­ményeit közli a fokhagymával kapcsolatban. Dr. E. Ernst és A. Matnai a Müncheni Egyetem Klinikáján húsz beteget kezel­ték kapszulákkall, amelyben po­rított fokhagymla volt. A fok­hagyma mennyisége 1,8 g friss fokhagymának felelt meg. Négy­hetes kezelés után a betegek vérének koleszterintartalma 23 százalékkal csökkent. Egyéb zsí­rok is csökkentek a vérben. Ép­pen ezért a müncheni doktorok ajánlják a fokhagyma fogyasz­tását még akkor is, ha szagakis­sé kellemetlen. Aki tehát sze­reti a fokhagymát, vagy akinek cstafládltlagjlad és munkatársai el­viselik ezit a nem éppen kelle­mes szagot, az szükség esetén rendszeres fokhagymafogyasz­tással is kísérletezhet. Sz. A. Johann Sebastian Bach A 300 éve született német zeneitöl­tő, a zenetörténet egyik legnagyobb alkotó lángelméje volt. Rejtvényünk­ben öt nevezetes műve szerepel. VÍZSZINTES: 2. 1723-ban be­mutatott műve. 12. Altató, bolondító 14. Lovak csemegéje. IS. Délkelet- ázsiai ország. 17. A Jeges-tengernek sekély peremtengere. 18. Kis értékű váltópénz volt. 20. sajnál. 21. Kis Ag­nes. 22. Abrosznak való szövött anyag. 24. Időhatározó. 25. Az ón vegyjele. 26. Akadály az akadályfutásban. 28. Vendéglői lap! 29. Borsod megyei köz­ség. 31. Lezáró egynemű betűi. 32. Gyors iram. 34. szélhámos, szerencse­lovag. 35. Vonalzó. 36. Magához szólít. 37. Vonatkozó névmás. 3». Munkahe­lyi takarékpénztár. 41. Bogáncshoz hasonló gyomnövény. 43 .............. repül a nap, mint a fáradt madár" (Pető­fi). 45. Ferde tomyú olasz város. 48. Szolmizáclós hang. 47. Ide-oda futko­só. 50. szigetlakó nép. 51. Kellemet­len szag Jelzője lehet. S3. Egykori mo­sópormárka. 55. A bukta bele! 5«. Ez a fal a töltést védi. 58. Lábsómárka. 59. Csukott. 60. Ész, értelem — lati­nul. 62. Férfinév. 63. 1732-ben bemu­tatott kantáta. 66. Azon idő alatt. «7. Szombathelyi sportegyesület. FÜGGŐLEGES: 1. Egykori ha­lászattal, madarászattal foglalkozó személy. 2. Cseh férfinév. 3. Község Baranyában. 4. Biztatószó. 5. Jogtu­dós, az állam- és jogtudományok dok­tora (Lajos). 6. »Ez a műve 1742-ben került bemutatásra. 7. Gyöngyös kör­nyéki neves bortermő község. 8. Kén és bőr vegyjele. 9. jog latinul. 110. Eltulajdonító régies szóval. 11. Etió­piái állóvíz lefolyása a Kék-Nílus. 13. 1723-ban mutatták be ezt az alkotá­sát. 16. 1729-ben bemutatott zenemű­ve. 16. Irtani kell. 19. Hangtalanul szúr! 22. Énekesnő a szórakozóhe­lyen. 23. Örkény István tragikomédiá­ja. 26. Nélküle nincs élet. 27. Olajoz. 30. A bolgárok pénzneme. 33. Mik- lóslca. 36. A halászcsér népies neve. 37. A római légiók legkisebb egysége volt. 38. Fehérnemű. 40. Mátraaljai község. 42. Bőségesen etet-ltat. . 43. szép Ernő téli verse. 44. Tölténytar­tó. 45. Olasz polgármester. 48. Azon a helyen. 49. sima felület. 52. A disz­nótor egyik fogása. 54. A kezembe tesz. 56. Taktus németül (TAKT). SI. Viet . . ., Vietnam felszabadításáért harcoló szervezet volt. 60. Vadvirágos legelő. 61. Azonos a vízszintes 24. szá­mú sorral. 64. Verona határai! 65. Nem valódi. Beküldendő: a vízszintes 2., 63., és a függőleges 6., 13., 16. számú sorok megfejtése. A december 20-án közölt rejtvény helyes megfejtése: ÜGY ÜL A LO­VON, MINT A KUTYA A SÖVÉNYEN; ÜGY ÉRZI MAGÄT, M'INT A KUTYA A KÖTERBEN. KÖTÖTT DÍSZEK Kinyúlt a gépi kötés­sel készült tavalyi, ta­valy e'őtjtii , lábszárvé- diőnik? Azt is megtehet­jük, hogy apró gépöl- itéssal szűkebbre varr­juk, de ha már dolgo­zunk vele, miért ne ké­szítenénk valami újat, divatosait? Például, ami­lyent a rajz mutat. A lábszárvédőket ikétbar- madufcrta szűkítjük, le­vágjuk a varrás men­tém,; pelenkaöltéssel erősen eldolgozzuk, ne­hogy kibomoljon. Ki­fordítva a színére, már­is felhúzlbaitijulk' egy egyszínű pulóverünk ujjara, Imiig a mara­dékból övét varrha- tunik. amely a csípőre csúsztatva díszítheti ugyanazt a pulóvert. Tetszetős viselet fiata­loknak. Pálffy Judit KÉSZENLÉTBEN AZ ÉV VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfő (30-a) es­te 18 órától csütörtök (január 2-a) reggel 8 óráig tart. Az ügyelet helye felnőtteknek Kecskemét, Nyíri út 38. T.: 20-488. Közpon­ti tömb, diagnosztika. Gyerme­keknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Hel­vécia, Hetényegyháza, Jakab- szállás, Nyárlőrinc és Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épüle­tében látják el. Tiszaalpár: dr. Pulius T. (dr. ; Szántó Á.) (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162), Izsák: dr. Pap >Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94), Lakitelek: dr. Glied Imre (Lakitelek, Alkotmány u. 3.), Or- govány: dr. Csollák L. (Orgo- vány, Hajma A. 14. T.: 20), La­josmizse, Ladánybene: dr. Zsigó L. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.: 24). , Szabadszállás, Fülöp- szállás, *&oltszentimre: dr. Beze- rényi P. (Szabadszállás, Dózsa u. 2. T.: 75), Tiszakécske: dr. Mat- kovics I. — dr. Serfőző K. (Köz­ponti orvosi rendelő, T.: 41-261), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Besz- terczei Gy. (Lászlófalva, Kossuth u. 18. T.: 45-033), Kerekegyháza, Fülöpháza: dr. Mánya I. (Kerek­egyháza, Lenin tér 14. T.: 71-101), Kunszentmiklós, Kunadacs, Tass, Kunpeszér: dr. Bodonhegyi S., — dr. Bagó F. (Kunszentmiklós, Kossuth u. 2/a. T.: 155). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN: a központi ügyelet hétfő este 19 órától csütörtök reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellát­ják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási; bugaci betegeket. Ügyel: dr. Termes D. — dr. Borbély I. — dr. Csányi J. — dr. Csányi M. A gyermekorvosi ügyelet rend­je az ünnepek idején: mindkét napon 7—19 óráig. Helye és te­lefonja azonos a központi ügye- letéve!. KISKUNHALASON: a Sem­melweis Kórház központi am­bulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 11-244, 275-ös mellék. Itt lát­ják el Kisszállás, Balotaszállás, Harkakötöny, Zsana, Kunfehér- tó és Pirtó betegeit. Ügyel: dr. Bálint M. — dr. Bus L. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszent- lászló, Csólyospálos, Kömpöc: dr. Kiss T. (Kiskunmajsa, Tanács- köztársaság u. 85. T.: 25), János­halma, Kéleshalom, Borota, Rém: dr. Tompa L. (Jánoshalma, Rá­kóczi u. 7. T.: 88), Mélykút: dr. Rauzs J., — dr. Márai L. ( Mély­kút, Nagy u. 4. T.: 88), Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Kelebla, Adv E. u. 106. T.: 30). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Du- naszentbenedek, Foktő, Géder- lak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő-Csorna, ■ Szakmár, üsződ és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje kedden reggel 7 órától csütörtök reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szo- ba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munka­szüneti napokon a fogászati ügye­let sürgős esetekben vehető igény­be 9—12 óráig. A fogászati ügye­letbe tartozik: Kalocsa, Solt, Har- ta, Dunapataj, Dunaszentbene- dek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dus­nok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: dr. Klajkó K. — dr. Flórián Gy. (Dunavecse, Közpon­ti rendelő), Solt, Űjsolt, Duna- egyháza: dr. Danis I. — dr. Be­nedek G. (Solt, Vécsey tér 1. T.: 167), Dunajaataj, Harta: dr. Varga Gy. (Harta, Dózsa u. 51. T.: 34), Hajós: dr. Pap I. (Kos­suth u. 1. T.: 10). KISKÖRÖSÖN a Kossuth ut­cai rendelőben látják el a bete­geket. T.: 12 vagy 105. Fogásza­ti ügyelet a város és a környék lakói részére mindkét munka­szüneti napon 8—12 óráig. Szak­orvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi,, tab- di, páhi és kaskantyúi betegeket. Ügyel: dr. Szénási G. — dr. Rez- ner K. Imrehegy, Kecel: dr. Dé- rer Á. (Kecel, Vasút u. 2. T.:68), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Judák J. (Soltvadkert, Tanács u. 11. T.: 21). BAJÁN a december 31-i és ja­nuár 1-i ügyeletet a kórház bale­seti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-24Í. Itt látják el a ba­jai, bácsborsódi, bácsszentgyör- gyi, bátmonostori, csátaljai, csá- volyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti be­tegeket. Ügyeletet tart: dr. Sán­ta K. — dr. Bodor E. — dr. Len­csés Gy. — dr. Hörömpöli Cs. — dr. Péter Á. — dr. Cooper C. — dr. Papp M. — dr. Takács I. BÁCSALMÁSON a rendelőin­tézetben a bácsalmási, bácssző- lősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katy- mári, lakosokat látják e\. Ügyel: dr. Morva L. GYÓGYSZERTÁRAK A hétfő esti zárórától csütörtök reggelig a kö­vetkező gyógyszertáraik tartanak ügyeletét; Kecskemét: Szabad­ság tér; Baja, Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás, Hősök tere 4.: Izsák, Dózsa György u. 7.; Já­noshalma, Bélke u. 1/a.; Kalocsa, Széchenyi lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza, Attila u. 1,.; Kiskunmajsa, Hősök tere 3.; Kunszentmiklós, Kálvin tél. 7.; Soltvadkert, Ifjúság u. 2.; Tiszakécske, Béke u. 132.; Solt, Béke tér 6.; Kiskunhalas, Kos­suth u. 15—19. ÁLLATORVOSOK állatorvo ü9üler 12!) zu s Az ügyelet kedd reggel 7 órától csütörtök reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ALLAT- KÖRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR- HÁZf dr. Repkény I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmo- nostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11/a. T.: 12-482), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/a. T.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipoka- tich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras* Katymár: dr. Varga M. (Mada­ras, Hunyadi u. 1/a. T.: 2), Her- szegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsuzsity J. (Csátalja, Damjanich u. 2). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET': Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Simon E. (Ka­locsa, Vörösmarty u. 69.) Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Reviczky Gy. (Szalk­szentmárton,' Vasút u. 12.), Solt, Űjsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Gélgazdaság solti kerülete: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta: dr. Mészáros J. (Harta, Rá­kóczi u. 9.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbe- nedek: dr. Südi I. (Úszód, Má­tyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Ke­rekes B. (öregcsertő, Vén J. u. 24.), Miske, Drágszél, Hajós, Császár- töltés: dr. Koch J. (Hajós, Teme­tő u. 2. T.: 11), Fájsz, Dunsok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecske­mét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petúr bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Balló- szög, Helvécia, Városföld: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 5. T.: 24-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Ja­kabszállás, Petőfi u. 26.), László­falva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/a. T.: 137), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12., T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Baj- csy-Zs. u. 84.), Ágasegyháza, Fü­löpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.), Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabadszál­lás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Könyves K. u. 7.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó P. (Soltvadkert, Munká­csy u. 14. T.: 90), Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentim- re, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Dózsa Gy. u. 51. T.: 61), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁL­LATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza, Gátér, Fál- monostora, Petőiiszállás: dir. Fe­kete M. Kiskunfélegyháza, Szegfű u. 2. T.: 62-455), Ti­szaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Köm­pöc, Csólyospálos: dr. Geszti M. (Kiskunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3. T.: 6), Bugac, Kun­szállás: dr. Szabó G. (Bugac, Fel­sőmonostor 577. T.: ,10). KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13.), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Ba­lotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 11-563), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 11), Mélykút, Kisszállás: dr. Láng M. (Kisszállás, Tavasz u. 5.), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős. Kunbaja: dr. Keleties Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tata­háza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents