Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelezettségünk jegyében a madridi találkozó felkérésére vállaltuk az Európai Kulturális Fórum házigazdájának szerepét. Ebben a megbízatásban mi a Magyar Népköztársaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi tevékenysége elismerésének jelét láttuk. Átérez- tük a rendező ország felelősségét, és árra törekedtünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak: a lehető legjobb körülményeket alakítsuk ki az európai enyhülés további térnyerése szempontjából is fontos tanácskozás számára. A több mint hatvantagú magyar küldöttség tevékeny részese . volt a párbeszédnek. — Az, hogy a fórum résztvevői eltérő társadalmi rendszerű és ideológiájú országokat képviseltek, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles vitákra is sor került. A jelentős erőfeszítések dacára nem sikerült minden résztvevő számára egyaránt elfogadható záródokumentumot kidolgozni. — Ennek ellenére — hangsúlyozta a külügyminiszter — a tanácskozás sikeresen töltötte be hivatását, a plenáris záróülésen felszólaló küldöttségek is pozitívan értékelték a fórum munkáját. Széles körű az a megállapítás, hogy a fórumot egyértelműen az együttműködésre való törekvés szelleme hatotta át. ahol szintén az üzemet marasztalják el. Megyénk területén súlyos munkafegyelmet sértő esetekben állítottak vissza — közgyűlés által kimondott kizárás esetében is — tagsági viszonyt. Ezek és hasonló esetek tovább növelik a fegyelmezetlenséget, csökkentik a vezetés tekintélyét, s ez bizonytalanná teszi a vezetést. Kérem az Országgyűlés jogi bizottságát, vizsgáljon meg néhány kirívó ügyet. — A társadalmi tulajdon védelmének szempontjából is romlott az állampolgári fegyelem. A Magyar Posta szolgáltatási igazgatójától kapott adatokból merítenék, melyet ezúton is megköszönök. Az elmúlt évben mintegy 25 ezer káresemény érte a postai tulajdont, melynek következtében 48 millió forint kár keletkezett. A káresetek 10 százalékkal, a kárösszeg 20 százalékkal nőtt 1981-hez viszonyítva. — A társadalmi ■'tulajdon védelmét jobban közüggyé kell-tenni, szükség esetén a jogszabályok némi változtatásával is. A rongáló a javító-nevelő munkát annál a szervnél töltse, amelynél a népgazdaságot megkárosította. Az időskorúak gondjairól is szólt a kecskeméti képviselő. Cselekedeteik sorakoztatásával bizonyította, hogy ez a generáció munkával letette az asztalra névjegyét, de ezen túlmenően nyugdíjjárulékot is fizetett. A jelenlegi infláció a legidősebb nyugdíjasokat érinti legkedvezőtlenebbül. Az időskorúak problémáival érdemben, súlyának megfelelően kell foglalkozni — mondotta befejezésül dr. Kosa Antal. Szolidárisak vagyunk a függetlenségi mozgalmakkal Várkonyi Péter a továbbiakban arról szólt: nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy változatlanul megoldatlanok a világ különböző részein meglévő válsággócok. — Ezárt a továbbiakban is sík- raszállunk a közel-keleti válság átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő, valamennyi érdekelt fél jogos igényeit kielégítő rendezése mellett. A problémák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítéseket támogatjuk a középamerikai és a karibi térségben, síkraszállunk a délkelet-ázsiai béke és jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. Szolidárisak vagyunk a függetlenségük kivívásáért, illetve megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen harcoló erőkkel. — A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát — mondotta végezetül Várkonyi Péter, hangsúlyozva, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törekszünk biztosítani hazai szocialista építőmunkáhk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. További vélemények, javaslatok Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), a Békés megyei pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Viharsarokban, a Körösök vidékén számos olyan kiaknázatlan lehetőség van, amely hozzájárulhatna a népgazdaság jövedelemtermelő képességének növekedéséhez. Így előrelépést jelentene a helyi ipar számára, ha a fővárosi üzemekben lévő, alacsony kihasználtsá- gú gépek, berendezések egy részét a megyébe telepítenék. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m. 3. vk.), a Taurus Gumiipari Vállalat energetikusa hozzászólásában nagyon indokoltnak tartotta, hogy a VII. ötéves terv törvényjavaslata előírja: a szabályozórendszer az eddiginél jobban juttassa érvényre a gazdálkodó szervezetek és a dolgozók anyagi érdekeltségét a gazdasági eredmények alakulásában. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.), a Villanyszerelőipari Vállalat vezérigazgatója a terv lakásépítési programjával kapcsolatosan hangsúlyozta: az eddigieknél is jobban kerüljön előtérbe a meglévő lakásállomány védelme. Ezután következett dr. Kosa Antal, a Bács-Kiskun megyei 3. sz. választókerület képviselője, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz elnöke. Gyümölcstermelés, munkafegyelem, idősek helyzete Dr. Kosa Antal felszólalása A mezőgazdasági termelés egy mostohább ágazatának, a gyümölcstermesztésnek végrehajtási gondjaival szeretnék foglalkozni. Bács-Kiskun megyében a kertészeti ágazatból a gyümölcs- termelés rendkívül fontos, Jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben kis területről is jelentős export előállítását biztosította. A szabályozás az ágazat gyöngesé- geit, korszerűtlenségét, elavultságát veszteséges gazdálkodás formájában hozta felszínre. Ez a gyakorlatban növekvő ültetvény- kivágásokban jelentkezik. A VI. ötéves tervidőszakban Bács-Kiskun megyében eddig 5200 hektár kivágott gyümölcsterülettel szemben ezer hektár került elte- lepítésre. Sajnos a megye ültetvényeinek 50 százaléka korszerűtlen. Bár a szabályozóváltozások tették veszteségessé az ültetvényeket, mégsem a szabályozók és a felvásárlók a hibásak az eredménytelenségben, hanem a korszerűtlen ültetvények. Nem várható el, hogy a keleti vagy nyugati importőr a világpiaci árnál magasabban vásároljon csak azért, mert a korszerűtlen, nagyobb önköltséggel termelt, rosz- szul csomagolt áruinkat magas áron szeretnénk eladni. Éppen ezért a kivágás figyelemre méltó, de nem hiba. A hiba a telepítések elmaradásában rejlik. A VII. ötéves terv az export igény szerinti növelését az ipar és a belső piac ellátásának javulását tűzi ki célul. Erre a növekvő feladatra a meglévő ültetvényekkel a gazdaságok pem képesek. A gazdaságokban az elmúlt évek során olyan nyereség nem képződött, ami lehetővé tenné a telepítéshez szükséges összes sajáterő lerakását. A korszerű új telepítések megvalósítása létkérdés, s a jelenlegi állami támogatáshoz a sajáterő egy részét vagy banki hitelből, vagy a bank ültetvénybe történő tulajdonosi tőkebelépésével lehet megvalósítani. Ez a fogalom még szokatlan, de nem új. Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy a gyümölcs a nagyüzemek egy részéből éppúgy kiszoruljon, mint a zöldségtermelés. A Bács-Kiskun megyei Tanács előterjesztéssel élt az ágazati minisztériumokhoz, mely szerint árugyümölcs és üdítőital-alapanyag formájában lenne értékesíthető az érdekelt piacokon' a töltőgépekkel együtt. Megyénk homokterületének termelőszövetkezetei készen állnak a telepítés megvalósítására, ha a föltételeket a MÉM, töltőgépexport vonatkozásában az Ipari Minisztérium biztosítani tudja. Ez a lehetőség folyamatosan növekvő gazdaságos export megvalósítását tenné lehetővé az ipar, és a mezőgazdaság számára. Miután a tervtörvény kertészeti része számol a fejlesztéssel, tisztelettel kérem, hogy a végrehajtási utasítás egyértelműen közvetítse a kormány hosszú távú termeléspolitikáját gyümölcstermelésben is. A következőkben dr. Kosa Antal az állampolgári és munka- fegyelemmel foglalkozva megállapította: Magyarországon eddig nem alakult ki szocialista adómorál. Pedig csak igazságos teherviseléssel lehet feszültségek nélkül fejlett szocializmust építeni. Az adóztatás és az elszámoltatás megvalósítása égető kérdés napjainkban. Feltétlenül szükséges a szocialista adómorál kialakítása, és ezzel minden érdekelt állami és társadalmi szervnek súlyának megfelelően foglalkozni kell. Ma az adózatlan magas jövedelmek nem az ipari és mezőgazdasági üzemekben alakulnak ki, de mégis ott jelentenek komoly hangulati feszültségforróst. Az adóztatás folyamatos korszerűsítése tehát napjaink egyik legfontosabb feladata. Majd így folytatta: — Napjaink másik nagy gondja a munkafegyelem. Ha egy dolgozót fegyelmi elé állítanak, az rögtön kiíratja magát betegnek. Amikor jelentkezik munkára, megkezdődik a munkajogi vita, Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.), az Ikarus móri leányvállalatának igazgatója üdvözölte, hogy a törvényjavaslat a meglévő ipari kapacitások jobb kihasználását, az ipar megújítását és intenzív növekedési pályára állítását tervezi. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplém m. 12. vk.), az Özdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese kifejtette: a tervben előirányzott célok nagy része csak akkor valósulhat meg, ha a kohászat ezeknek a kívánalmaknak meg tud felelni. Lehetőségek a műszaki fejlesztésre és kutatásra Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke felszólalásában a műszaki fejlesztés felgyorsításának feltételeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki színvonala közepes, de az átlagon belül nagyok az eltérések. A következő öt esztendőben 1200—1250 milliárd forintot ruházhatnak be a vállalatok. Bár ez kevesebb a szükségesnél, okos szelekcióval, az új technika átvételéhez értők, a bonyolult munkát végzők jobb megbecsülésével az eddiginél lényegesen nagyobb eredmény érhető el. A műszaki fejlesztési politika alapelvei kialakultak — állapította meg. A megvalósításban kiemelkedő szerep jut a legfejlettebb technikával bíró vállalatoknak és a korszerű tudományos szintet képviselő kutatóintézeteknek. A pénzügyi szabályozó- rendszer 1988-tól megszünteti a kötelező vállalati műszaki fej- Jesztésialap-képzést, szabadabb kezet adva ezzel a gazdálkodóknak a fejlesztési feltételek biztosításához. Tétényi Pál szólt arról is, hogy a műszaki fejlődésben a következő öt évben elsőséget kap az elektronizálás, a korszerű informatika, a számítógépesítés széles körű elterjesztése, valamint a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő technológiák bevezetése és a biotechnológia fejlesztése, eredményeinek az élelmiszer-gazdaságban, a gyógyszeriparban való hasznosítása. Ehhez igazodik az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési, Terv is. Az országos kutatási-fejlesztési ráfordítások tovább növekednek, és öt év alatt elérik a 150—160 milliárd forintot. — A kormány a következő öt esztendőben külön eszközöket biztosít a műszáki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítésére — hangoztatta az OMFB elnöke. Tétényi Pál megállapította: a műszaki féjlődés gyorsításához elengedhetetlen, hogy hazánk erőteljesebben vegyen részt a nemzetközi tudományos és műszaki munkamegosztásban. A KGST-országok tudományos- műszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programja nagy lehetőséget kínál a hatékonyabb együttműködéshez. * Lakatos László (Győr-Sopron m., 4. vk.), a Győr-Sopron megyei pártbizottság első titkára felszólalásában aláhúzta: a terv feszített valóra váltása következetes és fegyelmezett munkát feltételez, de a célkitűzések teljesíthetők, ha a termelés követelményeinek minden területen eleget tudunk tenni. Molnár Ferenc (Szolnok m. 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács einoKe a tanácsok gazdasági önállóságának növeléséről, a tanácsi tervezés és szabályozás korszerűsítéséről szólt. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy e téren szükségszerű volt a szabályozórendszer megváltoztatása. Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyetértett azzal, hogy a törvényjavaslat további fejlődésünk alappilléreként a termelés hatékonyságát jelöli meg. Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7. vk.), a Balatonszárszói Vörös Csillag Mgtsz elnökhelyettese a VII. ötéves tervhez is kapcsolódó mezőgazdasági kérdésekről beszélt. A képviselő azt kérte, hogy dotációval, hosszú le-' járatú hitelek nyújtásával, az adózási és elvonási rendszer módosításával bővítsék a gazdaságok gépvásárlási lehetőségeit. Simon Pé?eé' (Tofnafm., 9. vk.), a Paksi •Af8ftfér3m'ű ^állSlat főosztályvezetője elmondotta, hogy a Paksi Atomerőmű 1984-ben az országban termelt villamos energia 14,1 százalékát szolgáltatta, ez idén 24 százalékra emelkedik' s 1988-ban eléri a 40 százalékot. A VII. ötéves terv első éveiben lép üzembe a Paksi Atomerőmű harmadik, majd negyedik blokkja, így az atomenergiából fejillesztett villamos energia mennyisége a VI. ötéves tervhez viszonyítva négyszeresére nő, a második ütemben pedig — kormányszintű döntés értelmében — további 1760 megawattal bővül az erőmű kapacitása. Kocsis András (Heves m., 10. vk.,) a Selypi Cukorgyár főmérnöke kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fogalmazza meg azokat a jövedelem- és keresetszabályozási elveket, amelyek a munkaerő-foglalkoztatás hatékonyabbá tételére hivatottak. Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezér- igazgatója felszólalásában a terv nyitottságát és rugalmasságra törekvését ■ emelte ki. Szabóné Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa üdvözölte az elmaradt térségek felzárkóztatására • készült programot, mert ezeken a területeken élők ereje kevés helyzetük javítására. Fehér Tibor (Veszprém m., I. vk.), a Közlekedésgépészeti Szak- középiskola és Gépgyártástechhi- kai Szerelőipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója üdvözölte a VII. ötéves tervben megfogalmazott tanteremépítési szándékot, a számítástechnika további bővítésével, a videotechnika szélesebb körű elterjesztésével kapcsolatos elgondolásokat. Berdár Béla. (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója megállapította: a VII. ötéves tervben minden • Az Elnöki Tanács elnöke Bács-Kiskun megyei képviselőkkel találkozott az egyik szünetben. (Losonczi Pál a kép jobb szélén.) eddiginél többet költünk környezetvédelemre, de így is csak a legfontosabb célok teljesülhetnek. Kovács Mátyás (Komárom m. 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák pártbizottságának titkára a bányászatra vonatkozó szabályozás időtállóságát fontos követelménynek minősítette. Kívánatos lenne például, hogy az év elején kitűzött, nagyobb teljesítményekhez kötött többletbér ne csak évvégi hajrára ösztönözzön, hanem az egész esztendőben szervezőerőt jelentsen a tartalékok mozgósítására. FELADATUNK A TELJESÍTMÉNYEK NÖVELÉSE A VERSENYKÉPESSÉG ÉS HATÉKONYSÁG FOKOZÁSA Reális terveink teljesíthetők Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes kapott szót, hogy összefoglalja a kétnapos vitában elhangzottakat. A kormány nevében köszönetét mondott a tartalmas és felelős vitáért, a tervezők nevében az elismerő szavakért. Megállapította, hogy a törvényjavaslat a vitában egyetértést és támogatást kapott. Az elhangzott észrevételek, megjegyzések két kérdés körül csoportosultak. Az egyik, hogy a tervjavaslat nem tud az emberek minden igényének olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A másik: vajon minden területen rendelkezésre áll- nak-e majd a nagy feladatok megoldásához, a kibontakozáshoz szükséges eszközök. E két figyelemfelhívást indokoltnak tartjuk — mondotta —, ezek kifejezik a társadalom növekvő önismeretét, a szélesedő demokratizmust, és a közös ügyekért érzett felelősséget is. A következő időszak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a tervezés társadalmi érzékenységét, és a nagyobb teljesítményekre késztető eszközöket. A társadalmi várakozásokhoz csak oly módon tudunk jobban közelíteni, ha az a teljesítményeken alapul. A kibontakozást nem lehet, de nem is akarjuk másra építeni. Ez a terv kulcskérdése. A vita megerősítette, hogy a tervjavaslat összhangban van a XIII. kongresszus határozataival és a kormány ötéves munka- programjával. X tervjavaslatot úgy minősítette, hogy az szorgalmas munkán alapjjiá előrehala7 , dálst tésk1 lehetővé. X tervjavas-' latból '.'■^legtöbbször jelhangZótt jelző' az volt — 'mondottá —, ' hogy: reális. Ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt években milyen feladatokkal birkóztunk meg, s végül is hova jutottunk, ez a jelző igaz és vállalható. A mai körülményeink között inkább erényt, mint bátortalanságot tükröz. A továbbiakban a miniszterelnök-helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzékelték, hogy a fő követelmény az ipar versenyképességének javítása. De az az ellentmondás is felszínre került, hogy miközben a vállalatok nagyobb mozgásteret kívánnak, és a kormányzat ennek feltételeit szeretné is megteremteni, addig itt is szóba hoztak néhány olyan ágazatot, amelynek a rendbetételéhez sok pénz kell. A felszólalók szóvá tették a foglalkoztatás és a keresetszabályozás ügyét. A kormány is úgy látja, hogy a hatékony foglalkoztatásban még sok tennivaló van, ezért az első negyedévben áttekinti az idevágó kérdéseket. Faluvégi Lajos válaszában részletesen kitért a szénbányászat és a kohászat kérdéseire. Az energetika ügyeit a terv összefüggésrendszere megfelelőképp elrendezi. Nagy elismeréssel szólt a szénbányászok helytállásáról az ország energiaellátásában. Faluvégi Lajos a hozzászólásokra reagálva elmondta, hogy a kormány foglalkozik a biomassza energetikai felhasználásával. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy elsőrendű feladat a hatékonyság növelése. Ez az üzemek egy részénél má" megtörtént. — A következő időszakban figyelemmel kísérjük az állattenyésztést segítő intézkedéseket, ■hogy fenntartsuk a termelési kedvet — mondotta —. foglalkozunk a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetének javításával is. Faluvégi Lajos válaszában egyetértett azzal, hogy a tanácsok költségvetésében a közoktatás nagyobb figyelmet kapjon. Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvényrripcJfl^ítQ-, javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett terv-., javaslatöt ezekkel kiegészítve' emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Pénzügyeink alakulása 1986-ban Hetényi István előterjesztése Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986— 90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. Fenntartottuk fizetőképességünket — Igen sok kiemelkedő rész- eredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986- ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásának kedvezőtlen vonásai mellett, igen tiszteletreméltó és megőrzendő eredményeit is hangsúlyozni hell. Fizetőképességünket ez évben is fenntartottuk. Nőtt a feldolgozó- ipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv szerint alakul. A kormány igazított a szabályozókon, részben év közben, részben pedig jövő évi hatállyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukori cater - melés vagy egyes állattenyésztési ágazatok fokozott ösztönzésének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. A hatékonyság javulása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, illetve ennek javítása kemény, fegyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e téren elérjük-e azt a változást, amely a termelés és a hatékonyság dinamikus fejlődését már 1986-ban — s remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza. Magas a mérce A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gaz- ' dasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mezőgazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósság- állomány további csökkentésére. Lehetőséget teremt a reálbér- színvonal megőrzésére és a szociális-kulturális körülmények további javítására. De e magas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi versenyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti átalakulás folytatódása — remélhetőleg az eddiginél gyorsabb ütemben. Ennek mindenekelőtt az exportképesség javulásában kell kifejezésre jutnia. Ezt az irányzatot igyekszik erősíteni a szabályozók módosításának sok eleme, de emellett állami gazdaság- szervezési intézkedéseket is teszünk az export előmozdítására. |
