Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

■2 9 PETŐFI NÉPE 9 1985. december 18. A KGST 41. ÜLÉSSZAKA MOSZKVÁBAN (Folytatás az 1. oldalról.) továbbiakban Rizskov. — Ennek az ülésnek a megvalósítás kez­detévé is kell válnia. Meg kell határoznunk azokat á legfonto­sabb intézkedéseket, amelyek ré­vén megvalósítható mindaz, ami a programban szerepel. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya, ami­kor a komplex program elkészí­tésének és elfogadásának meg­gyorsítását javasolta, figyelembe vette a konkrét körülményeket, az új ötéves tervidőszak közeled­tét. Véleményünk szerint az egyeztetett intézkedéseknek bele kell kerülniük a tagországok öt­éves terveibe, a távlati társadal­mi és gazdasági fejlesztési prog­ramokba. Hálásak vagyunk a. testvéror- szágoknak azért, hogy gyorsan és kedvezően reagáltak a szbvjet javaslatokra, hatékonyan és cse­lekvőén vettek részt a komplex program kidolgozásában. Ez nem könnyű, felelősségteljes és bonyo­lult döntések elfogadásával járó munka volt. Ezért ma megalapo­zottan mondhatjuk, hogy a komp­lex program elkészítése a szocia­lista közösség országainak jó elv­társi együttműködését tanúsítja — mondotta bevezetője végén Nyi- kolaj Rizskov. NYIKOLAJ RIZSKOV BESZÉDE Erőinket a szorosabb együttműködésre kell fordítani A küldöttségvezetők közül el­sőként a házigazda Szovjetunió képviselője, Nyikolaj Rizskov mi­niszterelnök szólalt fel az ülés­szakon. Beszédében a jelen időszak alapvető sajátosságának nevez­te, hogy a KGST-országok több­sége gyakorlatilag kimerítette a fejlődés extenzív lehetőségeit. Az erőforrásokat mindenütt az ed­digieknél hatékonyabban, a le­hető legnagyobb hatásfokkal kell felhasználni. E feladat megoldásának leg­főbb útja a tudományos és mű­szaki forradalom eredményeinek felhasználása. Abból indulunk ki, hogy a világ mindinkább a tu­dományos-műszaki haladás új, technológiai szakaszába lép. E szakaszban megtörténik az áttérés a fejlett, de a gazdaságban szét­szórtan jelenlevő technológiai és műszaki eszközökről az új nem- zedékű egységes technológiai rendszerekre. A szovjet kormányfő kitért ar­ra is, hogy tudományos-műsza­ki fejlesztési programjaikat meg­valósítva az Egyesült Államok és egyes szövetségesei, embargók, tilalmak és a COCOM-listákhoz hasonló különböző korlátozások révén technológiai háborút vív­nak a szocialista világ ellen. Végső céljuk az, hogy elszigetel­jék a szocialista országokat a korszerű technológiáktól, lefé­kezzék gazdasági fejlődésüket és megbontsák a katonai—hadásza­ti egyensúlyt. A jelenlegi politi­kai helyzet megköveteli, hogy a szocialista közösség országai egye­sítsék erőiket a tudományos-mű­szaki forradalom nyújtotta lehe­tőségek hatékony kihasználása érdekében. Rizskov rámutatott arra, hogy a szocialista országok még távol­ról sem elégséges módon hasz­nálják ki a tudományos-műszaki haladás és a tudományos-műsza­ki problémák közös megoldásának lehetőségeit. Ilyen körülmények között a tudományos-műszaki ha­ladás komplex programja mind­annyiunk számára stratégiai je­lentőségű. A szovjet miniszterelnök em­lékeztetett arra, hogy a komplex program öt fő területre összpon­tosítja a KGST-országok együtt­működését: az elektronizálásra, az autematizálásra, az atomener­getikára, az új anyagok és tech­nológiák kifejlesztésére, valamint a biotechnológiára. Az említett területek mindegyikén máris fo­lyik bizonyos munka a szocialis­ta közösség valamennyi orszá­gában. A következő öt évben azonban arra lesz szükség, hogy áttörést érjünk el a technikai újdonságok termelésbe állításában. A KGST- országok közötti megállapodá­sok eredményeként sok újdonsá­got sikerült már létrehozni pél­dául a számítástechnika, a mik­roprocesszoros és robottechnika, a mikroelektronika, a korszerű távközlési eszközök területén. Ezek gyártása azonban még nincs megszervezve, nincs kialakítva a megfelelő szakosodás és kooperá­ció, a kölcsönös szállítások rend­szere. Nyikolaj Rizskov megállapítot­ta : szovjet részről a komplex program sikeres végrehajtásának zálogát abban látják, hogy ezek a feladatok beépüljenek a tag­országok ötéves és éves tervei­be. Kifejezte meggyőződését, hogy ezt valamennyi tagország meg­teszi, meghatározza a programok­ban részt vevő szervezeteinek körét, ellátja őket a szükséges eszközökkel, s megszervezi a vég­zett munka megfelelő ellenőrzé­sét, többek között magas állami szinten is. A komplex program­mal kapcsolatos munkánk súly­pontját most a gyakorlati vég­rehajtás megszervezésére kell helyezni — mondotta Rizskov. A program feladatainak sike­res végrehajtását ígérő lehetsé­ges szervezeti formákról szólva a szovjet miniszterelnök emlékez­tetett arra, hogy a program a tagországok mintegy hétszáz tu­dományos szervezetét érinti. El kell kerülni e szervezetek erőinek szétforgácsolását, a szakemberek erőfeszítéseit kezdettől fogva a minél nagyobb végső termelési eredmények elérésére, a KGST-n belüli szoros együttműködésre kell koncentrálni. A komplex program végrehaj­tása szigorú vizsgája lesz majd a KGST-n belüli együttműködés kollektív irányítási rendszerének — mutatott rá Rizskov, emlékez­tetve a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé szófiai ülésének arra a megállapítására, hogy a KGST munkáját a tudo­mányos és műszaki haladás meg­gyorsítására kell összpontosítani,, s az ebből fakadó követelmények­kel összhangban jelentős változ­tatásokat kell végrehajtani a szer­vezet szerkezeti felépítésében, munkájának stílusában és mód­szereiben. Nyikolaj Rizskovot követően Grisa Filipov miniszterelnök, a Bolgár Népköztársaság küldött­ségének vezetője szólalt fel. A bolgár kormányfőt követően Lázár György, a Minisztertanács elnöke mondta el beszédét. LÁZÁR GYÖRGY FELSZÓLALÁSA A tervezet céljai megfelelnek az országok érdekeinek Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, a magyar küldött­ség vezetője a KGST 41. (rend­kívüli) ülésszakán elhangzott fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk kezdet­től fogva üdvözölte és támogatta a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága főtitká­rának, Mihail Gorbacsov elvtárs­nak azt a kezdeményezését, hogy gyorsítsuk meg az 1984. évi fel­ső szintű gazdasági értekezleten a KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki fejlesztése 2000-ig szóló komplex programjának ki­dolgozásáról hozott határozat végrehajtását. Mindannyiunk megelégedésé­re szolgál — mondotta —, hogy az előkészítő munka eredménnyel járt, s most napirendre tűzhettük d program megvitatását és jóvá­hagyását. A komplex program jelentősé­gét méltatva Lázár György han­goztatta : A tudományos-műsza­ki haladás komplex programjá­is, hogy lehetőségeinket számba véve az eléktronizálási célkitű­zések megvalósításában jelentő­sebb részt tudunk vállalni, így például a mini- és mikroszámí­tógépek, az orvosi műszerek gyár­tásában, a mezőgazdaság elektro- nizálási rendszereinek kifejlesz­tésében és bevezetésében. Ezen a téren már eredményesen mű­ködnek Magyarországon automa­tizált állattenyésztési és növény- termesztési rendszerek. Lázár György hangsúlyozottan szólt arról, hogy az energiaszük­ségletek kielégítésében Magyar- országon is egyre fontosabb té­nyező lesz az atomenergia, majd részleteiben elemezte a program­ban való magyar részvételt. Rámutatott: a fő figyelmet arra kell fordítanunk, hogy a program megvalósításához minden szük­séges feltételt időben megteremt­sünk. Ehhez pontosan tisztázni kell az előirányzott feladatok vég­rehajtásában részt vevő országok, tudományos kutatóintézetek és termelő vállalatok érdekeltségét. Úgy véljük, biztosítani kell an­nak a lehetőségét is, hogy az egyes országok egy-egy adott té­ma kimunkálásában, megvaló­sításában és pénzügyi fedezete megteremtésében érdekeltségük frányában végyenek részt, vagy hogy egyes munkálatokhoz ké­sőbb csatlakozhassanak. Mind­ezek miatt szükségesnek tartjuk, hogy műszaki, tervezési, pénz­ügyi szakemberek bevonásával mielőbb kidolgozzák a végrehaj­tás konkrét módozatait is. A magyar miniszterelnök kor­mánya nevében üdvözölte a prog­ram nyitott jellegét és hangsú­lyozta: lényegesnek tartjuk, hogy időről időre sor kerüljön a prog­ram felülvizsgálatára, korszerű­sítésére és az újonnan jelentke­ző feladatokkal való kiegészíté­sére. Ez a biztosítéka annak, hogy a program mindvégig megőrizze időszerűségét és mindenkor az élenjáró eredmények elérésére ösztönözzön. Magyar részről érdekeltek va­gyunk a nagy számú kutatási cél­kitűzésben és számolunk az azok végrehajtásában való részvétel­lel. A részvétel mértékét és a további témákba történő bekap­csolódásunkat illetően a konkrét feltételek ismeretében születik majd döntés, de a magyar kor­mány azon lesz, hogy minden le­hetséges módon elősegítse a kö­zös munkát, és hozzájáruljon a kitűzött célok eléréséhez — mu­tatott rá Lázár György, majd vé­gezetül a magyar küldöttség ne­vében ismételten megerősítette, hogy hazánk támogatja a KGST: tagországok tudományos-műsza­ki fejlesztése 2000-ig szóló komp­lex programjának jóváhagyását és egyetért az ülésszak elé beter­jesztett határozattervezettel. * Lázár György beszéde u.tó,n To Hau. a vietnami kormány­fő első helyettese, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, Kuba mi­niszterelnökének helyettese, Du- mágin Szodnom mongol, Zbig­niew Messner fflengyel, Constan­tin Dascalescu román és Lubo- mir Strougal csehszlovák mi­niszterelnök szólalt fel. Ezután, a délutáni órákban, a delegációvezetőket s a testvér- pártoknak a küldöttségekben - részt vevő központi bizottsági titkárait fogadta Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. MIHAIL GORBACSOV A szocialista társadalmi rend lehetőséget biztosít a tudományos-műszaki haladás csúcsainak meghódítására A szocialista társadalmi rend hatalmas lehetőségeket „M?fe?iSít , a tudományos-műszaki haladás csúcséinak Itie^jKáSfeaiTEijray- \ tatott rá Gorbacsov. E területen elért sikereinktől függ a szocia­lizmus előnyeinek jobb kiteljese­dése, országaink gazdasági, tár­sadalmi és szellemi potenciáljá­nak növekedése, államaink tech­nológiai függetlensége és az im­perializmus részéről rájuk ne­hezedő nyomással és zsarolással szembeni sérthetetlensége. E cél úgy érhető el, ha gyors előrelé­pést teszünk a társadalmi terme­lés intenzitásának növelésében, amihez felhasználjuk a tudomány és a technika legújabb eredmé­nyeit, erőink egyesítését, a kulcs- fontosságú területeken folytatott még szorosabb együttműködést. A komplex programnak jelen­tősen elő kell segítenie, hogy meggyorsuljon a KGST-tagorszá­gok társadalmi és gazdasági fej­lődése, még szilárdabbá váljon egységük^ .egybeforrottságuk — mutatott rá a főtitkár. Gorbacsov harjgsúly^ jiogy az SZKP politikai jellegű állami és párt- feladatnak tekinti a komplex program végrehajtását. A komplex program számol azzal, hogy a tudományos-mű­szaki együttműködésben aktívan részt vesz minden érdekelt szo­cialista ország. Erőink egyesítése mellett természetesen nem uta­sítjuk el a szélesebb körű nem­zetközi tudományos és műszaki cserét sem. A főtitkár meggyőződését fe­jezte ki, hogy a testvéri szocialis­ta országok egyeztetett külpoli­tikai irányvonala továbbra is megbízható, konstruktív ténye­zője lesz a világpolitikának. Gorbacsov végezetül az SZKP XXVII. kongresszusának előké­születeiről tájékoztatta a vendé­geket. Ez történt a nagyvilágban nak megvalósításával a KGST- országok a legfontosabb terüle­teken felzárkózhatnak a világ műszaki haladásának élvonalá­hoz, sikeresebben és hatékonyab­ban vehetnek részt a világmére­tű gazdasági-tudományos-műsza- ki munkamegosztásban. Véleményünk szerint a megfo­galmazott célok megfelelnek a KGST-közösség egésze és az egyes tagországok érdekeinek, hozzájá­rulnak nemzeti célkitűzéseik el­éréséhez. A programban kijelölt súlyponti feladatok lényegében egybeesnek azokkal, amelyeket népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlődésének megalapozása szem­pontjából a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is megfogalmazott. Magyar részről nagy várakozással tekintünk a komplex program végrehajtása elé. Ügy véljük, lehetőségünk van rá, hogy több területen is hoz­zájáruljunk a kitűzött célok el­éréséhez — hangoztatta a kor­mány elnöke. Utalt egyúttal arra Befejeződtek a szovjet—iraki tárgyalások Moszkvában kedden befeje­ződtek a magas szintű szovjet— iraki tárgyalások. A Kremlben megtartott záró­megbeszélésen szovjet részről Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Eduard Sevardnadze, a Politikai Bizott­ság tagja, külügyminiszter, Szer- gej Szokolov, a PB póttagja, hon­védelmi miniszter és más hiva­talos személyiségek vettek részt. Az iraki küldöttség Szaddam Husszein, a forradalmi katonai tanács elnöke, államfő vezetésé­vel ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszéléseken a nemzet­közi élet, a fegyverkezés és a bé­ke megóvásának kérdései kerül- , tek szóba. Andrej Gromiko kiemelte a Szovjetunió álláspontjának elvi jellegét az iraki—iráni háború­val kapcsolatban. Ennek lényege a háború azonnali beszüntetése, a probléma politikai úton törté­nő rendezése. Szíriái „rakétaügy” A szíriai sajtó kedden megerő­sítette, hogy Damaszkusz a liba­noni határhoz közelebb telepí­tette légvédelmi rakétáit, de le­szögezte: jogos védelmi fegyve­rekről van szó. Egyben figyel­meztette Izraelt: Szíriának meg­vannak a szükséges eszközei ah­hoz, hogy visszaverje a támadá­sokat. Damaszkuszi értékelések sze­rint Izrael azért csap zajt a ra­kéták körül, mert részben el akarja terelni a figyelmet a Pe- resz miniszterelnök és Samir külügyminiszter kormányválság­gal fenyegető vitájáról, részben pedig ellensúlyozni akarja a Camp David-i „folyamat” zsák­utcáját. Magyar—kubai táviratváltás Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, valamint Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Miniszter- tanácsának elnöke táviratban köszöntötték egymást a magyar— kubai diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója al­kalmából. Ugyancsak táviratban üdvözölte egymást a két ország külügyminisztere, Várkonyi Pé­ter és Isidoro Malmierca. Marjai—Arisztov találkozó Marjai József miniszterelnök­helyettes kedden Moszkvában megbeszéléseket folytatott Borisz Arisztovval, a Szovjetunió kül­kereskedelmi miniszterével. BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS A művelődési otthonok helyzete, feladatai Tegnap befejezte munkáját a művelődési otthonok helyzetével, ‘ feladataival foglalkozó kétnapos országos tanácskozás, amelyet népművelők, tanácsi dolgozók, könyvtárosok és tömegszervezeti aktivisták részvételével a Ma­gyar Néphadsereg Művelődési Házában rendezett meg a Magyar Népművelők Egyesülete és a Nép­művelési Intézet. A konferencián részt vett és felszólalt Rátkai Ferenc művelődési miniszterhe­lyettes. Benkö Éva, a Népművelési In­tézet igazgatója a tanácskozás tapasztalatait, az elhangzott ja­vaslatokat értékelve az MTI munkatársának elmondta: a mó­dosuló működési feltételek, az alkalmazkodás igénye szükséges­sé tette, hogy a művelődési ott­honokban dolgozó szakemberek, illetve tágabb értelemben az in­tézmények tevékenységében érde­keltek egy széles körű, országos találkozón vitassák meg tenni­valóikat. A konferencia eleget tett ezeknek az elvárásoknak. Az eltérő véleményeket is ütköztető vita során teljes egyetértés ala­kult ki a népművelők képzésének kérdéséről. Egyöntetűen hangsú­lyozták, hogy — az eddigi egyedi kísérletekkel szemben — szüksé­ges a középfokú népművelőképzés megszervezése. Így fokozatosan képzett szakemberekkel válthat­nák fel a művelődési otthonok­ban megfelelő szakképzettség nél­kül ma még nagy számban dolgozó munkatársakat. Élénk eszmecsere bontakozott ki a művelődési otthonok irányí­tásának kérdése körül is. A nép­művelők és az intézmények több­ségét irányító tanácsi szervek képviselői egyaránt hangoztatták, hogy a jövőben — a változó tár­sadalmi igényeket szem előtt tartva — erősíteni szükséges a művelődési otthonok és a taná­csok kapcsolatát. A művelődési otthonok műkö­désének gazdasági feltételeit vizs­gálva a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan szabályozórendszert kell létre­hozni, amely nagyobb mozgáste­ret, nagyobb önállóságot biztosít az intézmények számára — mon­dotta a Népművelési Intézet igaz­gatója az országos tanácskozás megállapításait ismertetve. Az Egészségügyi Minisztérium és a SZOT vezetőinek megbeszélése Az időszerű üdüléspolitikai kérdésekről és ezzel kapcsola­tos együttműködésükről tárgyal­tak tegnap Hajdúszoboszlón az Egészségügyi Minisztérium és a SZOT képviselői Medve László egészségügyi miniszternek és Nagy Sándornak, a SZOT titká­rának vezetésével. Értékelték a SZOT-üdültetés ■ VI. ötéves tervidőszakra vo­natkozó főbb célkitűzéseinek megvalósulását. Az időszak ered­ményei közé sorolták, hogy Hé­vízen 2, Gyulán és Zalakaroson 1—1 új gyógyüdülő nyílt. A SZOT gyógyüdülői és szana­tóriumai elsősorban betegség- megelőző, másrészt rehabilitá­ciós feladatokat látnak el, olyan reális szükségleteket elégítenek ki, melyek az állami egészségügyi szervezet keretében megoldatla­nok. A hálózatukat a jövőben tovább bővítik. A VII. ötéves tervidőszakban Szegeden 300, Hajdúszoboszlón 200, Egerben; 300 ágyas gyógyüdülő épül. Az Egészségügyi Minisztérium a to­vábbiakban is támogatja a SZOT e törekvéseit. A soltvadkerti Jóreménység negyedszázada (Folytatás az 1. oldalról.) A szövetkezetszervezőket, az alapítókat, a tagságot köszöntöt­te a közgyűlésen Romány Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára. Németh Lászlónak 1960- ban Mezőszilason mondott sza­vait idézte: „A magyar paraszt­ság nem kívánta a szövetkezete­ket, mint Árpád népe sem a vár­megyéket, de a kor parancsa volt, hogy így alakuljon. Az idő ad választ árrá, hogy össze tud-e békülni a kor parancsával a ma­gyar parasztság.’’ Majd így foly­tatta: — Ez a jubileum, a magyar mezőgazdaság fejlődése,.az élet- körülményekben, a szövetkeze­tekben bekövetkezett igen sok kedvező változás bizonyítéka an­nak, hogy nemcsak összebékült a magyar parasztság a kor paran­csával, hanem ragaszkodik is a szövetkezetekhez, bízik benne, jövőjét ezzel, s nem e tulajdon- forma, szervezeti-gazdasági egy­ség nélkül tervezi. Sok volt eddig is a változás, reméljük az újab­bakat is, például, hogy a terme­léshez szükséges eszközök vá­lasztéka bővül és gyarapodik. Egy azonban nem fog változni: csakis szorgalommal, munkával, szaktudással vihető előre az or­szágnak és ennek a közösségnek is a fejlődése, ezzel együtt élet- körülményeinek további javítása. De többet és jobban kell dol­goznunk, mint tegnap, hogy az elkövetkező évtizedekben lega­lább olyan jó érzéssel emlékez­zenek ránk az akkori fiatalok, mint a mostani ifjak a példát mutató szövetkezetalapítókra. Ezután Romány Pál TOT- és MÉM-ikitüntetéseket adott át, majd dr. Ivicz Vilmos, a Kis­kunsági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára jubileumi serleggel jutalmazta a szakszö­vetkezetét. A meghívottak közül szót kért dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács nyugalmazott el­nöke, aki visszaemlékezett a szakszövetkezet szervezésének időszakára, majd pedig a követ­kezőket mondotta: „amit akar­tunk, létrejött. A nagy anyagi és szöllemi értéket képviselő bázi­son fejlődjön és gyarapodjon to­vább a Jóreménység, és a megye valamennyi szakszövetkezete.” A tagok közül is többen felszólaltak. Muhai Jánosné például arról az „örömről beszélt, ami a nőknek a munkalehetőséget jelenti azzal, hogy a szakszövetkezet jól gaz­dálkodva folyamatosan bővíti termelését. Cs. I. Módosul a vámjogszabály A pénzügyminiszter és a kül­kereskedelmi miniszter 1986. ja­nuár 1-i hatállyal módosította a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. PM—KKM együttes rendeletet. Az új rendelkezések alapján — a kisiparosok, a kiskereskedők, a szerződéses üzletvezetők és a gazdasági munkaközösségek tag­jai mellett — már a képző-, az ipar- és fotóművészek is vám­mentesen hozhatják be a tevé­kenységükhöz alapvetően szük­séges eszközöket. A vámkedvez­mény felső határa továbbra is 200 ezer forint. Újdonság, hogy a magánforga­lomban korábban behozott és meghibásodott termékek helyett garanciális csereként érkező áruk ezután vámmentesek. A mozgássérültek az általuk behozott, vagy részükre érkező személygépkocsikra 50 százalékig terjedő mértékben kaphatnak vá mkedvezmény t. Az új jogszabály a korábbinál kedvezőbb vámtételeket bizto­sít azoknál a gépkocsiknál, me­lyeket a kijelölt belföldi válla­latnál, vagy pénzintézet közre­működésével vásárolnak, illetve a devizaszámlán elhelyezett ösz- szegből a számlatulajdonosok külföldről hoznak be vagy ren­delnek meg. (A részletekről az ajándékautó-szolgálat és az OTP ad felvilágosítást.) Magyar állampolgárok a jövő­ben is mennyiségi korlátozás és behozatali engedély nélkül hoz­hatnak be olyan nemesfém tár­gyakat, amelyeket állami válla­latnál értékesítenek. Január 1-étől azonban a nemesfém tárgyak el­adásakor vámot kell fizetniük. A rendelkezések bővítik az 50 százalékos vámkedvezményben részesíthető, saját használatra szolgáló áruk körét. Ebbe most már a mezőgazdasági kisgépek és a barkácseszközök is beletartoz­nak. A személyi számítógépek eddig 64 kilobyte teljesítményig részesültek 50 százalékos kedvez­ményben, ez a határ ezentúl 128 kilobyte. A részleteket, valamint a vám­jogszabálynak az eddigi módosí­tásokkal egységes szerkezetbe fog­lalt szövegét a Magyar Közlöny- december 17-i száma tartalmaz­za. ; 1

Next

/
Thumbnails
Contents