Petőfi Népe, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

1985. december 3. • PETŐFI NÉPE • S • A vállalatnál ötvennégy tanuló sajátítja el a sütőipari szakma fo­gásait. Képünkön: a fiatalok egy csoportja. (Archív felvétel) PÉNZEK „PÁNTLIKA” NÉLKÜL A tanács erszénye Alig néhány hét van már csak hátra ebből az esztendőből, hamarosan 1986-ot írunk. S ez az év nemcsak egy új ötéves terv kezdetét jelzi, hanem azzal együtt megváltozik a tanácsok gazdálkodásának rendszere is. Az elmúlt hónapokban — sőt években — rendkívül sok szó esett már a helyi tanácsok önállóságáról, felelősségéről, ami azonban gyak­ran csak elvi kívánalom maradt. Ha a községi vagy a városi tanács nem tudott tető alá hozni egy fejlesztést, beruházást, azonnal felfelé, a megyére mutogatott, mondván: nem kapott hozzá elegendő segítséget, anyagi támogatást. Máskor arra hivatkoztak a helyi tanácsi veze­tők, hogy a gazdálkodási rendszer kötöttsége, a költségvetési alap, illetve az úgynevezett cél- csoportos támogatások merev elkülönítettsége miatt képtelenség rugalmasan, önállóan gazdál­kodni. A „pántlikázott” pénzek időszakában a tanácsnak jószerivel alig volt gazdálkodási fe­lelőssége: gyakorlatilag minden forintnak pon­tosan előre meghatározott helye volt. S amelyik tanács ügyeskedni próbált, a lakossági igények jobb kielégítése érdekében kiskapukat keresett a szabályozás dzsungelében, előbb-utóbb bizton számíthatott a felettesek szigorú megrovására. Igaz viszont, ha valóban megoldhatatlan, le­hetetlen helyzetbe került a községi, városi költ­ségvetés, még mindig maga mögött tudhatta a megye segítségét, támogatását. Nos, ez a sokak számára kényelmes helyzet január elsejétől alapvetően megváltozik. Félre­értés ne essék: a tanácsoknak az új gazdálko­dási rendben sem lesz lényegesen több pénzük a jelenleginél, sőt... Rajtuk múlik viszont, mennyi saját bevételre tudnak szert tenni, tel­jes felelősséggel döntenek arról, mire költik a pénzt. Az egyik leglényegesebb változás, hogy meg­szűnik a külön fejlesztési alap, a külön költség- vetés, nem lesznek célcsoportok. Az egységes tanácsi pénzalap felhasználásáról a tanácstes­tületek középtávú és éves terveikben döntenek. Természetes dolog — ezt a pénzügyi törvény is előírja —, hogy elsőbbséget kell adniuk a meg­lévő intézmények működtetésének, fenntartásá­nak. Nem zárathatják be például a felújításra váró óvodát azért, hogy az így megmaradt pénz­ből mondjuk sportpályát építsenek. Azt viszont már megengedhetik, hogy takarékosabb gazdál­kodással bizonyos összegeket átcsoportosítsanak az intézményműködtetésről fejlesztésre vagy éppen fordítva. Korábban ilyen lehetőség egyál­talán nem volt. A tanácsnak helyi bevételei mellett a fejlesz­téshez legfontosabb forrása a lakosság száma szerint elosztott fejkvótapénz lesz, melynek nagyságát a megyei tanácsok differenciáltan, a településhálózat-fejlesztési célok ismeretében határozták meg. A népgazdasági tervben meghatározott taná­csi fejlesztési lehetőség mintegy 30 százalékát a megyei tanácsok úgynevezett céltámogatásként, pályázattal bocsátják majd a helyi tanácsok rendelkezésére. A pályázatok sorsának eldönté­sénél természetesen fokozottan figyelembe ve­szik majd a települések közötti ellátottsági kü­lönbségeket, különös tekintettel a kistelepülések népességmegtartó képességének javítására. Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy az üj gazdálkodási rendszerben a helyi tanácsoktól a bevételi forrásokat elvenni nem lehet, az eset­leges bevételi többletekkel tehát a községek, vá­rosok maguk rendelkeznek. Igaz viszont ennek a másik oldala is: a bevételi kieséseket is nekik kell áthidalniuk. Ez megfelelő óvatosságra int, rendkívül átgondolt, a bevételekkel arányos tervezésre ösztönöz. Joggal merül fel a kérdés: mi történik akkor, ha a tanács mégis túlköltekezett? Hiszen a helyi népképviselet mégsem kerülhet gazdasági csődbe. Nos, az új szabályozás egyik lényeges vonása éppen az, hogy a tanácsok esetleges súlyos anyagi gondjainak megoldására — kivéve ter­mészetesen az elemi kárt — o jövőben nem ad­ható állami támogatás. így azt is világosan látni kell, hogy az a tanács, amely nem méri fel reá­lisan bevételeit és kiadásait, esetenként tartós pénzügyi hiányra, sőt fizetésképtelenségre is számíthat. Ilyenkor a pénzügyi egyensúly hely­reállítása érdekében — az alapellátás csorbítá­sa nélkül — előirányzatait megváltoztathatja, átcsoportosíthatja, átütemezhet, egyes terveiről le is mondhat. Lehetősége van például arra, hogy a nem alapvetően fontos beruházást leál­líttassa, késleltesse, pótlólagos pénzügyi forrá­sokról gondoskodjon. így a jogszabályi keretek között emelhet adókat, növelheti az ár- és díj­bevételeket, bérbe adhat, értékesíthet állóesz­közt, meghatározott feltételekkel hitelt, az OTP- től gazdálkodási előleget vehet fel. Talán ezek a példák is érzékeltetik, hogy a tanácsoknak 1986. január 1-től már valóban gazdálkodniuk .kell, sokat hangoztatott önálló­ságuk pénzügyileg is megalapozódik. Sokkal in­kább rajtuk múlik majd, milyen életkörülmé­nyeket, ellátási színvonalat tudnak biztosítani településük lakosságának. D. A. Magyar napok külföldön SIKERES FEJLESZTÉS A KALOCSÁI SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALATNÁL A Kalocsai Sütő- és Édes­ipari Vállalat 233-féle termé­ket gyárt hazai és külföldi eladásra. Ezer dolgozójával és csaknem félmilliárd forin­tos évi árbevételével a megye egyik nagy élelmiszeripari üzemének számít. Alkalmaz­kodva a piac követelményei­hez, már nem egy esetben bi­zonyította, hogy termelésfej­lesztési eredményeivel képes gyorsan megfelelni a vásár­lók — több százezer fogyasz­tó — szükségleteinek. Búzakorpás diákrúd, korpáskenyér Göbölös László fejlesztési fő­mérnök szobájában, egymásra rakott dobozokban — tartozékai­val együtt — egy számítógépet mutat. — Vállalatunk hamarosan ki­építi saját számítógépes rendsze­rét — mondja —, amelynek első elemeit jelentik az ilyen gépek. A műszaki és gyártmányfejlesz­tésben sokat várunk ettől a kor­szerűsítéstől. Rövid idő, alig tíz év alatt hosszú utat tettünk meg. Erre az időre esik termékszerke­zetünk megújítása, s ebben az évtizedben határoztuk meg ku­tatómunkánk fő irányát is: a bio­lógiai igényekhez igazodó, fehér­jében és rostban gazdag termé­kek kifejlesztését. — Olyan alapanyagokkal kezd­tünk foglalkozni, amelyek addig az emberi táplálkozásban alig játszottak szerepet — veszi át a szót Tóth Ignácné főtechnológus. — Vizsgálni kezdtük a kukoricát, .búzakorpát, a búzacsírát és a szóját. Meglepett bennünket, hogy milyen gyorsan népszerűek lettek az ezek felhasználásával készült új termékeink, mint pél­dául a búzakorpás diákrúd, a formában sütött korpáskenyér és az extrudált kukoricából való snack-féleségek. — Fejlesztőmunkánk során ter­mészetesen hasznosítjuk a külön­böző élelmiszeripari kutatóinté­zetek legújabb eredményeit is. A jó együttműködésre jellemző, hogy alkalmasint a mr javasla­tunkra végeznek célzott alapku­tatásokat. Példaképpen hadd em­lítsem meg, hogy exportra szánt termékeinknél igen sok gondot okoz a rövid szavatossági idő. Ezért olyan megbízást adtunk a kutatóknak, hogy találják meg A családi élet szilárdságához alapvető társadalmi és egyéni ér­dek fűződik, mivel a család biz­tosítja azt a környezetet, amely­ben a gyermek születésének, fel­nevelésének, és emberré formá­lásának legkedvezőbb feltételei megteremthetők. Azonban az ál­lam és a társadalom széleskörű gondoskodása ellenére is a kü­lönböző hatások következtében a házasságok egy része megromlik, és felbontják. A korábban egymást szerető házastársak között sokszor ádáz harc kezdődik, amelynek egyik tétje a közös gyermek sorsa, elhe­lyezése. Sok szülő ebben a küz­delemben „hamis lappal játszik”, és elvtelen engedményekkel, aján­dékokkal igyekszik gyermekét maga mellé állítani. (Előfordult olyan eset, hogy egy 14 éves fiú­nak motorkerékpárt ígért az ap­ja, ha azt vallja, hogy vele akar élni. Egy másik ügyben az anya az éjszakai filmeket is megen­gedte nézni a tv-ben a 8 év kö­rüli gyermekeinek, szemben a „kőszívű” apával, aki az esti me­se után minden rimánkodás elle­nére az ágyba parancsolta őket.) Elsőbbségi jog az anyának ? Vannak, akik olyan „közhiede­lem” alapján tartanak igényt a gyermekre, miszerint a lány az anyáé, a fiú pedig az apáé, illet­ve bizonyos életkor alatt (6 év) az anyának „elsőbbségi joga” van. az oxidáció, vagyis az avasodás lassításának módját. Az eredmé­nyek biztatóak. Megtudjuk a fejlesztési főmér­nöktől, hogy az idén a vállalati, kasszából kétmillió forint jut műszaki fejlesztésre. Középtávú elképzeléseik 1987-ig elsősorban a termékek és technológiák fej­lesztését, a meglévő eszközök jobb kihasználását célozzák. Ezt köve­tően kerül sör a mai tervek meg­valósítására, olyan új technika alkalmazására', amellyel megkez­dődhet — egyebek közt — a sü­tőszerek gyártása. Nem ülnek ölbe tett kézzel Tóth Ignácné nem kis büszke­séggel teríti az asztalra az idei év új, korszerű csomagolású ter­mékeit. Az Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítá­son elismerték a „Floki” csalá­dot, amely különféle ízesítésű extrudált kukoricából készül. Aztán itt van az „Aranyeső”. Ennek az alapanyaga puffasztott búza, valamint korpás extrudált kukorica és egyéb ízesítőszerek. — Nem ülünk ölbe tett kézzel — mosolyodik el a főtechnológus. — Alaposan áttanulmányoztuk a szakirodalmat. Nyitott szemmel járunk a különféle szakmai be­mutatókon, és odafigyelünk az új termékek vállalaton belüli teszteredményeire. Mi is ismer­jük a mondást a pudingról és próbájáról... Mj, fejlesztők az idén a diákrúd és a korpáske­nyér nagy sikerére vagyunk a legbüszkébbek, de azért minden új termékünk „édes gyermeknek” számít. A szakma nemcsak Magyaror­szágon, de külföldön is számon- tartja a kalocsai eredményeket. Nagyon jó a kapcsolatuk NSZK­Kinél helyezi el a bíróság a gyermeket, mit kell a döntésnél figyelembe venni? Alapvető, leg­lényegesebb a gyermek érdeke! A családjogi törvény kimondja: A gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődé­se biztosítva van. Viszonylag egy­szerű a helyzet, ha a szülők élet­vitele, magatartása, viselkedése között lényeges eltérés van. így például nyilván nem tarthat igényt a gyermekre a munkakerülő élet­módot folytató, italozó, garázda szülő, aki részegen, randalíro- zással zavarja közvetlen környe­zete nyugalmát, és nem járul hoz­zá családja anyagi terheinek vi­seléséhez. Az elhelyezés problémája ak­kor jelentkezik élesen, ha mind­két szülő alkalmas a gyermek, vagy gyermekek nevelésére, és ragaszkodnak is ehhez. A bíró­ságnak ilyenkor fel kell deríteni a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szü­lő iránt táplált érzelmeit, egyik vagy másik szülőhöz való kötő­dését, a szülő nevelési képessé­gét, az iskoláztatási lehetősége­ket, továbbá a házastársak anya­gi, és lakáshelyzetének alakulá­sát, azt, hogy • gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátott­sága hol van jobban biztosítva. Értékes adatokat szolgáltathat a környezettanulmány, a bölcsőde, az óvoda, vagy az iskola vélemé­nye. önmagában a gyermek nemé­nek és életkorának nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél! beli, osztrák és svájci cégekkel. Képviselőik gyakran vendéges­kednek a vállalatnál. Megújulva, bizakodóan A nemrég megújult vezető­gárda számol a fejlesztés ered­ményeivel. — Tisztában vagyunk azzal, hogy vállalatunk jövője függ at­tól, miképp tudjuk feloldani a meglévő, jelentős szellemi tőkénk és a fejlesztésre fordítható anya­gi eszközök mennyisége közti fe­szítő ellentmondást — mondja Ambrus János igazgatóhelyettes. — Ahhoz, hogy tartani tudjuk a nyereségképződés jelenlegi üte­mét és szintjét, olyan új együtt­működési formákat kell kialakí­tanunk — gondolok itt vegyes vállalat vagy közös vállalat alapí­tására, különféle társulási for­mák létrehozására —, amelyek­kel áttörhetjük jelenlegi techni­kai felkészültségünk korlátáit. A jövőt illetően bizakodom. Tudom, hogy kollektívánk képes a megújulásra. Kialakulóban van a VII. ötéves terv vállalati kon­cepciója. Ez őszintén feltárja a ránk váró nehéz feladatokat és gondokat. Ilyeneknek tartjuk például a sütőipari alapellátás technikai színvonalának emelé­sét északi ellátási területünkön, hiszen ehhez belső erőforrásaink nem elegendőek, s számítunk a megyei tanács támogatására. Ugyancsak nagy erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy ai édesipari vonal elhasználódott gépeit — amelyek rengeteg kar­bantartási költséget emésztenek fel — újakkal pótolhassuk. Csupán alig néhány hónapja, hogy új vezetőgárda került a vállalat élére. Annyi már most bizonyos: nincsenek híján a ten- niakarásnak, fogékonyak az újra, s erre ösztönzik munkatársaikat is. Köztük azokat a fejlesztőket, akik már a holnap eredményei­ért munkálkodnak. Csapái Lajos Természetesen ezeket figyelembe kell venni, és a többi adattal és ténnyel együtt mérlegelni. Kell az állandó környezet!. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet ál­landósága. Viszont a környezet- változás, az elhelyezés váltogatá­sa szorongást, félelemérzetet kelt­het benne. Ennek a személyiség­re károsan ható következményei­től a szülők kötelesek a gyerme­ket megvédeni. Az állandóságra való törekvés, az egészséges kör­nyezetben maradás biztosítása fontos szempont, ezért a gyerme­ket az indokolatlan környezetvál­tozás izgalmától, az ezzel járó megrázkódtatástól meg kell kí­mélni. Ha valamelyik szülő a gyerme­ket egyoldalú elhatározással ön­kényesen viszi el az őt jogsze­rűen magánál tartó másik féltől, megfelelő rendelkezéssel (ilyen például az ideiglenes intézkedés) olyan helyzetet szükséges terem­teni, hogy ez utóbbi szülő érvényt szerezhessen jogainak. A család szétesése rendszerint súlyos vál­ságot idéz elő a gyermekeknél. Ennek hátrányos következmé­nyei fokozottan hatnak rájuk, ha az egymást szerető testvéreknek is el. kell szakadniuk egymástól. A testvérek közössége jelentős kö­tőerő, ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülők elválása után is együtt ma­radjanak. Mindkét szülőnél egy­formán kedvező feltételek meg­léte esetén is csak indokolt eset­A Magyar Kereskedelmi Ka- » mara az idén öt országban — a Szovjetunióban, Indiáiban, Bang- ladesben, Kanadában és az NDK- foan — tartott gazdasági és mű­szaki napokat. A rendezvények tapasztalatairól és tanulságairól, valamint a jövő évi elképzelések­ről Gulyás Béla, a Magyar Ke- réskedelmi Kamara alelnöke tá­jékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta: mindenütt arra tö­rekedtek, hogy kedvező feltéte­leket teremtsenek az információ­cseréhez, a magyar gazdasági, műszaki és szellemi eredmények ben lehet a testvéreket egymás­tól különváltan elhelyezni. Ter­mészetesen nem minden család­ban egyforma a testvérek egy­máshoz való kötődése. Előfordul, hogy a gyermeket valamelyik szülőhöz olyan mély érzelmi kö­tődés fűzi — ahogy szokták mon­dani nagyon anyás vagy apás —, amely erősebb a testvéri szeretet­nél. Ilyen esetben a gyermekeket el lehet külön-külön is helyezni. Tisztázni az előzményeket A családi élet felelőtlen meg­bontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétséges­sé teszi, hogy ez a szülő rendel­kezik a gyermek neveléséhez szük­séges személyi, erkölcsi tulajdon­ságokkal. A házasélet megromlá­sáért való felelősség értékelése elősegítheti annak megítélését, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére. Különösen súlyosan terhelő a szülőre nézve, ha kényszerítő körülmények nél­kül, érzelemváltozás, harmadik személlyel létesített kapcsolat miatt — nem törődve a gyermek sorsával — elhagyja házastársát, a közös otthont. Tisztázni szüksé­ges persze azt is, hogy milyen előzmények vezettek az életközös­ség megszakadásához. Ha ugyan­is a visszamaradó házastárs sze­retet nélkül, tűrhetetlen maga­tartásával, netán tettlegességével, vagy esetleg a házastárs számá­ra elviselhetetlen más magatar­tással maga idézte elő a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szü­lőnek a nevelésre való alkalmat­lanságára szolgáltathat bizonyíté­kot. Dr. Varga Miklós megyei bíró és az ezt tükröző exportkínálat megismertetéséhez, valamint az üzletemberek személyes megbe­széléseihez. Ez épp úgy fontos­nak bizonyult a Szovjetunióban, mint a többi országban megtar­tott rendezvények sikeréhez. A Szovjetunióban a Kamara min­den évben más-más köztársaság­ban szervez magyar napokat. Az idén Kijevben tizenhét magyar vállalat mutatkozott be, számos előadás hangzott el a magyar gazdaságról, fejlesztési törekvé­sekről. A Szovjetunió hazánk leg­fontosabb kereskedelmi partne­re, így alapvető a közvetlen kap­csolatok fejlesztése. Ezeknek a rendezvényeknek éppen ebben rejlilc a jelentőségük. India és Kanada óriási felve­vőpiaccal rendelkezik ugyan, de a magyar külkereskedőknek a ha­gyományos marketing-tevékeny­séggel csupán az értékesítési le­hetőségek töredékét sikerült fel­tárniuk és hasznosítaniuk. Ezért volt Szükség a magyar napok megrendezésére számos városban, így az indiai Delhiben, Kalkut­tában, Madrasban,. Bambayfban, Bangalorban, valamint a kanadai Montreálban, Torontóban és Cal­garyban. Azok a vállalatok vet­tek részt a rendezvényeken, ame­lyek az adott piacon képesek versenyképes kínálattal megje­lenni. Elsősorban a gyógyszer-, gáz-, olaj- és élelmiszeripari ter­mékek keltették fél az üzletem­berek érdeklődését. Valamennyi rendezvény szer­vezésében segítettek a partner kamarai szervezetek, és bekapcso­lódtak a helyi államigazgatási szervezetek is. Általános tapasz­talat, hogy jelentős érdeklődés kísérte a magyar szakemberek előadásait, és sokan keresték fel az árubemutatókat. Jövőre az ideinél még tartal­masabb lesz a program. A Szov­jetunióban ezúttal a litvániai Vil­niusban, Csehszlovákiában pe­dig Prágában és Pozsonyiban lesz­nek magyar műszaki és gazda­sági napok. Több más országban is szerveznek ilyen rendezvénye­ket: Japán két legnagyobb vá­rosában, Tokióban és Oszakában, a törökországi Isztambulban, An­karában és Izmirben, a tunéziai Tuniszban, a franciaországi Di- jonban és az NSZK-beli Hanno­verben. (MTI) AZ ÖRÖK FAGY GAZDAGSÁGA • A Szovjetunió energetikai programja újabb kőolaj, és földgázlelő­helyek feltárását irányozza elő. Köztük is egyre inkább az első helyre kerülnek a Kelet-Szíbéria gazdag lelőhelyei, ahol már eddig is jelen­tős szénhidrogén-lelőhelyeket tártak fel, és mintegy harminc kőolaj- és földgázkutat helyeztek üzembe. Képünkön: újabb kút kezdte meg a kőolajtermelést Jakutföldön. A holnapért dolgoznak A BÍRÓ TOLLÁBÓ1 A tét: a gyermek sorsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents