Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKS 1 % KISKUNFÉLEGYHÁZI ÜNNEPSÉG Harmincöt év a néphatalom védelmében AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évf. 269. szám Árat 1,80 Ft 1985. november 16. szombat A katonák tiszteletadását fogasdja a díszünnepség elnöksége. Pénteken délelőtt 10 órakor bensőséges ünnepség színhelye volt Kiskunfélegyházán a ma­gasabb katonai egység laktanyá­ja. Az alakulat létrehozásának 35. évfordulója alkalmából, annak tiszteletére sorakozott fel a sze­KÖVETENDŐ PÉLDA A MEGYEI KÓRHÁZBÓL Országgyűlési bizottsági ülés Kecskeméten Kecskeméten, « Hollós József megyei kórház-rendelőintézet­ben tartotta tegnapi ülését az or­szággyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága. A képviselők — a bizottság tagjai és meghívottak — az aneszteziológia ;s intenzív terápia helyzetét vitatták meg, valamint megnézték a kórházi osztályokat. Dr. Pesta László, a bizottság el­nöke üdvözölte a jelenlévőket, akik között ott volt Cservenka Ferencné, az országgyűlés alel- nöke, dr. Horváth Ottó egészség­ügy i miniszterhelyettes, dr. Gaj- dócsi István országgyűlési kép­viselő, a megyei tanács elnöke, dr. Juhász Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, dr. Gulyás Ju­dit, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Veze­tőségének titkára, Hodossi Sán­dor, a megyei pártbizottság tit­kára. A bizottság elnöke elmond­ta, hogy a téma megtárgyalása­kor azért esett a választás Kecs-' kemétre, mert az itteni gyakorlat követendő lehet az egész ország­ban. Majd dr. Gajdócsi István, a vendéglátó megye nevében kö­szöntötte az ülés résztvevőit. Ezután dr. Jakab Tivadar, az országos szakintézet igazgatója egészítette ki az aneszteziológia és intenzív terápia jelenlegi helyzetéről készített írásos be­számolóját, amelyben kifejtette, hogy az életveszélyes állapot megszüntetését célzó specializá­lódás folytán létrejött „intenzív medicina”, és ennek kapcsán a műtéti érzéstelenítés, az anesz­tézia az utóbbi három évtizedben hazánkban is nagy fejlődésnek indult. A betegellátás új, úgyneve­zett progresszív rendszerében — mindenki olyan szintű kezelést kapjon, amilyenre szüksége van — javult a gyógyítómünka, ám összetettebbé vált a kapcsolat­rendszer az aneszteziológia és a többi osztály között. A gyógyítás immár csapatmunka. Ennek el­fogadtatása és a munkaterületek meghatározása volt nehéz, éppen ezért a központi intenzív osztá­lyok létesítését nem annyira anyagi, mint szemléletbeli ökok akadályozták. Az előrelépés fel­tétele: avmég hiányzó kórházi osztályok megteremtése, műsze­(Folytatás a 2. oldalon.) mélyi állomány. A katonákat, tisz­teket dr. Mórocz Lajos altábor­nagy, , honvédelmi minisztériu­mi államtitkár köszöntötte. Az alakulat művelődési ottho­nában emlékülésen idézték visz- sza a megalakulás ma piár tör­ténelemnek számító eseményeit, azt a küzdelmes utat, amelyet a .magasabb .katonai egység meg­tett. Tóth Sándor ezredes meg­nyitójában hangsúlyozta, ez a múlt jelenhez való .üzenete. Or­bán Károly ezredes beszédében a harmincöt év nevezetesebb állo­másaira emlékezett, köszöne­tét .mondva azoknak, akik az el­ért eredmények .kovácsai voltak. A sikeres, de rendkívül nehéz gyakorlatok, harcfeladatok az emberré, a kommunistává neve­lés, a haditechnika megismerésé­nek iskolája volt és ina is az a katonai alakulat. Kovács Pál nyugalmazott altá­bornagy, aki 1956-tól 1961-ig volt a magasabb katonai egység politi­kai . osztályvezetője elmondta, hogy ennél az alakulatnál kezd­te el katonai pályafutását, mint zászlóalj politikai tiszt. Kálózi József nyugalmazott vezérőr­nagy, aki az ellenforradalom után töltötte be a törzsparancsnoki tisztet, a konszolidációról, a Ma­gyar Néphadsereg .újjászerve­zéséről emlékezett meg. Felszó­lalt még Farkas Mihály nyugal­mazott (Vezérőrnagy, Kerekes Szil­veszter .nyugalmazott ezredes — az alakulat volt parancsnoka — és dr. Mórocz Lajos altábor­nagy. Az ünnepi ebéden köszöntőt mondott Romány .Pál, a megyei pártbizottság első titkára .és Ka- muti Sándor vezérőrnagy, a se­regtesti pártbizottság első tit­kára, Bódi János nyugalmazott ezredes. Délután több szekcióban elvtársi, baráti találkozón vettek részt az alakulat volt és jelenle­gi parancsnokai, tisztjei­A késő délutáni órákban a Ma­gyar Néphadsereg Művészegyüt­tese adott színvonalas műsort az emlékünnepségen részt vevőknek G. G. BÁCS-KISKUN HÍRNEVÉT ÖREGBÍTIK Kiállítók kiállítása ♦ ízlésesen rendezett a sokféle terméket bemutató kiállítás. KISKŐRÖS KÖRNYÉKÉN Aki kötvényt vásárol, hamarabb kap telefont Második alkalom az idén ősz­szel, hogy a megyei pártbizott­ság aulájában kiállítás nyílt. Az elsőn azOMÉK-on, a tegnap meg- nyitotton pedig a BNV-n és a kisiparosok gödöllői országos ta­lálkozóján a megyéből részt vett kiállítók termékeit — közöttük a BNV-díjas Kőbányai Könnyű­fémmű Vállalat kecskeméti gyá­ra, a Kiskunhalasi Faipari Vál­lalat, a Bajai Finamposztó Vál­lalat és a DUTÉP gyártmányait, az OKISZ-oklevéllel kitüntetett ■BLÉVISZ, a Kiskunhalasi Nép- művészeti és Háziipari, valamint a Kiskőrösi Ipari Szövetkezetek készítményeit — látványos ren­dezésben mutatják be. A meghívott harminc vállalat és ipari szövetkezet képviselőjét, valamint hat kisiparost Romány Pál, a megyei pártbizottság első 'titkára köszöntötte. Nagyra ér­tékelve munkájukat, gratulált ■ahhoz, hogy az országos sereg­szemléken. sikeres szereplésük­kel öregbítették megyénk ipa­rának hírnevét, bemutatták a fej­lődést, amely az elmúlt öt esz­tendőben eredményeket hozott; bizonyították: jelen van me­gyénkben, az iparban is, a meg­újulási készség és törekvés. Az elkövetkezendő évek nagy, ösz- szefogást igénylő feladataira hívta fel a figyelmet. Egyebek között arra, hogy a mezőgazda­sággal együtt az ipar dinamiku­sabb fejlődése .meghatározó jö­vőnk szempontjából. Szükséges az intenzitás, a munka- és tedh­(Folytatás a 2. oldalon.) Sajtótájékoztatót tartottak tegnap Budapesten a posta kö­zéptávú fejlesztési terveiről, kü­lönös tekintettel a távbeszélő-há­lózat bővítésére. Mint Doros Bé­la, a Magyar Posta, elnökhelyet­tese elmondta: a 2000-ig szóló el­képzelések megvalósításának — melyek egyebek között a távbe­szélő-állomások jelenlegi 1,4 milliós számának megduplázását tartalmazzák — alapvetően fon­tos szakasza a VII. ötéves terv­időszak. Az időarányos teljesítés megalapozása érdekében a követ­kező fél évtizedben a posta mint­egy 360—400 ezer főközponti ka­pacitás létesítését tartja szüksé­gesnek. Ehhez azonban — s ez már a végleges terv megfogal­mazása előtt, most nyilvánvaló —, saját forrásaikon kívül be kell vonni más, külső pénzeszközöket is. E szüfcségmegoldás egyik for­mája a — november 18-tól, hét­főtől jegyezhető — telefonkötvé­nyek kibocsátása. Egyelőre hat fővárosi körzet és öt vidéki tele­pülés lakóit, valamint a területü­kön működő gazdálkodó egysé­geket érinti a rendelet, mely egy­ben — szinte az egyetlen — lehe­tőség is a viszonylag gyors te­Bogotában csütörtökön orszá­gos yálságbizottság ült össze Be- lisario Betancour elnök vezetésé­vel a Névadó del Ruiz vulkán ki­törése után ’kialakult helyzet megvitatására. A kolumbiai kormány rendkí­vüli állapotot hirdetett ki a ka­tasztrófa sújtotta területeken: Tolima és Caldas tartományok­ban. lefonhoz jutáshoz. (Az országos „várakozási átlag” 13 év!). Magánszemélyek 25, gazdál­kodó szervezetek pedig 100 ezer forintos névértékben. vásárol­hatnak kötvényt, legkésőbb a jö­vő év utolsó napjáig, melynek ellenében a posta vállalja, hogy 1988 közepéig kielégíti a kötvény- tulajdonos telefonigényét. Mó­dosul a kötvények segítségével fejlesztésre kijelölt területeken — de csak ott —, a távbeszélő­hálózatba belépés díja is: dup­lájára nő azok számára, akik a megadott fejlesztési körzeten belül, de kötvényvásárlás nélkül akarnak telefonhoz jutni. (Szo­ciális helyzettől függően lesz ez alól kivétel.) Megyénkben először kiskörös és környéke — FülöpszáUás, Soltszentimre, Csengőd, Akasz­tó, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Solt- vadkevt, Bocsa, Tázlár, Kecel, lmrehegy, Császártöltés — lakói vehetnek részt a kötvényes tele­fon-akcióban. Ezen a tizennégy településen összesen 3800 magán és 350 közületi távbeszélő-állomás létesítését tervezi ily módon á posta. Ennél nagyobb érdeklődés esetén azonban korlátozott szám­ban pótkötvényeket bocsát ki. Sz. K. Csütörtökön éjszaka folytatód­tak a mentési munkálatok a ha­muval és iszappal elárasztott te­rületeken. Armero váradban, amelyet maga alá temetett a több méter magas iszapréteg, a mea. tőalakulatok eddig 4000 holttestet találtak. A városi hatóságók nem bocsátkoznak jóslásokba a halá­los áldozatok számát illetően, de Armero ötvenezer lakosából ed­Több mint húszezer áldozata van a kolumbiai vulkánkitörésnek í Nem látszott indokolatlannak az aggodalom: az MSZMP — társadalmunk minden rétegét politikailag mozgósító — XIII. kongresszusa, a milliókat fog­lalkoztató tanácsi és ország- gyűlési választások után ia kí­vánatosnál, a tömegszervezet valódi szerepénél kisebb érdek­lődést váltanak majd ki a XXV. szakszervezeti kongresszus elő­készületei, az ezt megelőző szakszervezeti választások. Számos olyan fórum terem­tődött az év első felében fa­lun és városban, amelyen fia­talok és idősebbek elmondhat­ták észrevételeiket kifejt­hették javaslataikat. Minek tulajdonítható mégis, hogy Bács-Kiskunban egyetlen szakszervezeti küldöttértekez­letet sem készített elő a tag­ság olyan politikai aktivitás­sal, mint a ma, szombaton dél­előtt 9 órakor kezdődő megyei 'küldöttértekezletet? „Nagyon belejöttünk a po­litizálásba” — örvendezett az egyik megválasztott főbizalmi a minap, i majd hozzátette — „nemcsak a kettős jelöléseknél éreztük, hogy szerepe van ál­lásfoglalásunknak, hanem más, életkörülményeinket köz­vetlenül befolyásoló ügyekben is dolgokat mozdíthattunk”. A megélénkülő pártélet, a helyi és az országos választá­sok új vonzásai, megnöveke­dett tétjei, kibontakoztatott új lehetőségei ösztönzően hatot­tak a szakszervezeti tisztújítá­sokra, felpezsdítették a szak- szervezeti beszámolók légkö­rét. A „közöm van hozzá" felelős­ségtudatra figyelmeztettek az utóbbi években megszaporodó gondjaink. Mind általánosab­bá vált az a felfogás, hogy a szakszervezeteknek — mint az összes dolgozók érdekvédelmi szervének — az eddiginél többet kell tenni népgazdasá­gunk fellendítéséért, a szak­mai hivatástudat erősítéséért. Olyan körülmények között te­vékenykedtek az elmúlt évek­ben a szakszervezetek, amikor több, korábban jónak bizo­nyult intézkedés, módszer fe­lett eljárt az idő. Voltak olyan, korábban hatékony eljárások, amelyek üres, a cselekvést visszafogó rutinnál sekélyesed- tek. .Az élet változásainak, a kialakult, szükségszerű, új el­lentmondásoknak a megérté­sét, megmagyarázását is kér­ték az általában igen látoga­tott szakszervezeti rendezvé­nyeken. Személyes tapasztalatból és számos taggyűlési jeyzökönyv- böl tudom; a hatékonyabb in­tézkedéseket, a nagyobb szi­gort, elveink következetesebb érvényesítését, a céltudatosabb vállalati magatartást sürgető felszólalások túlnyomó több­sége a közösségi gondolkodás, a jó munka, a tisztességes élet­vitel becsületét fejezte ki. A nemkívánatos jelenségek fel­számolásáért emeltek szót, néz­ték szembe hibáinkkal, olykor keményen vitázva, indulatosan érvelve a véleményeket kinyil­vánítók. Mindez a hazánkban 4 és fél millió embert tömörítő, nagy hagyományú szervezet növekvő felelősségét, befolyását bizo­nyítja. Az MSZMP 1985-ös Bács-Kiskun megyei pártérte­kezlete is elismerte: „A szak- szervezetek a párt politikája melletti elkötelezettséggel tel­jesitik feladataikat, szervezik és mozgósítják tagjaikat. Mind következetesebben képviselik és védik a bérből és fizetésből élők érdekeit. Növekvő önál­lósággal élnek a törvényekben biztosított jogaikkal, hatáskö­rükkel, részesei a területi, a munkahelyi döntések előké­szítésének, részt vállalnak a végrehajtásból is. A munkahe­lyi demokrácia fejlődésének eredményeként létrejött fóru­mok szerepe jelentőssé vált a dolgozók problémáinak, véle­ményének megismerésében. Ehhez kedvező felételeket te­remtett a bizalmitestületi rendszer, a bizalmihálózat mű­ködése.” A megyében működő J90 alapszervezetet, 163 ezer szer­vezettdolgozót képviselő 153 küldött bizonyára új adatokkal, észrevételekkel, következte­tésekkel gazdagítja ma a szak- szervezetek megyei tanácsa be­számolóját. Az összefoglaló tö­mören tartalmazza, hogy mit tettek Bács-Kiskunban a VIII. küldöttértekezlet határozatai­nak a végrehajtásáért, a VI. öt- ! éves területfejlesztési terv tel­jesítéséért. A beszámoló sók ténnyel igazolja: a különféle J szakszervezeti szervek miként ■ segítették a termelést, szól a munkaverseny- és brigádmoz­galom eredményeiről, fogya­tékosságairól, az élet- és mun­kakörülmények alakulásával összefüggésben a tömegszerve­zet érdekvédelmi tevékeny­ségéről. Szembenéz a fájdító, nyomasztó ténnyel: 1984-ben megyénkben mindössze 261S forint volt az átlagos nyugdíj, ami 344 forinttal alacsonyabb az országos átlagnál. A me­gyében élő nyugdíjasok több mint fele 2500 forintnál keve­sebbet kap havonta. Az elkövetkezendő évek­ben csak akkor felelhetnek meg történelmi szerepüknek a szakszervezetek, ha leküzdik saját működésük gyengeségeit. A megyei pártértekezlet is je­lezte: „Az ágazatoknál és az alapszervezeteknél a szakszer­vezeti munka egyenetlensé­gei tapasztalhatók. F eszült- séget okoz, hogy a tisztségvi­selők nem kellően problé­maérzékenyek, olykor pedig ■ nem számolnak a reális lehe­tőségekkel”­A SZOT és az SZMT fölis­merte: a függetlenített szak- szervezeti dolgozóknak kö­zelebb kell kerülni a kétkezi és fejmunkásokhoz. Jobban kell kutatni: mit tud egy-egy dol­gozó arról, amit valóságos vagy vélt érdekében és nevében tesznek. A szovjet állam nehéz időszakában hangoztatta Le­nin: „A tömegekkel, vagyis a munkásokkal, majd pedig az összes dolgozók óriási többsé­gével való kapcsolat a szak- szervezetek bármiféle sike­res tevékenységének legfon­tosabb, legalapvetőbb felté­tele. Érteniük kell ahhoz, hogy bármely kérdésben, bármely pillanatban hibátlanul meg tudják állapítani a tömegek hangulatát, a tömegek valódi törekvéseit, szükségleteit, gon­dolatait, hogy a hamis eszmé­nyítésnek még az árnyéka nél­kül is meg tudják állapítani a tömegek tudatosságának fo­kát ..., ki tudják vívni a tö­megek határtalan bizalmát”. Ez a gondolat lehet a ma­gyar szakszervezetek, a ma ta­nácskozó küldöttek, pz új tiszt­ségviselők sikeres munkál­kodásának biztosítéka, a szo­cializmus alkotó erőit éltető szakszervezeti tevékenység zá­loga; így dolgozhat eredménye­sen átformálódó társadalmi, gazdasági életünkben, így se­gítheti hatékonyan a demokra­tizmus erősítését. Heltal Nándor dig csak tízezer túlélőt számlál­tak meg. A város nyolcvanöt szá­zaléka teljesen elpusztult. Octavio Ramirez Ucampo ko­lumbiai külügyminiszter, aki je­lenleg Franciaországban tartózko­dik, az Antenne—2 tv-állomásnak nyilatkozva beismerte, hogy a szerencsétlenség előre látható volt, mivel az elmúlt 5 hónapban a vulkán számos jelét adta an­nak, hogy 500 év nyugalom után Újra működni kezd. A hatóságok! Ramirez szerint tettek néhány óv­intézkedést, de nem tudták kite­lepíteni a lakosságot. Egy amerikai geológus szerint lehetséges, hogy a Névadó del Ruiz a közeli napokban ismét ki fog tömi. A tömegek bizalmáért A képviselők a betegágyaknál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents