Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-15 / 268. szám
1985. november 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Megnyitották a látogatók előtt a Leningrád melletti Gatcsinszkij-palota felújított első 14 termét. A palotát a második világháborúban a hitleristák romhalmazzá lőtték és szinte teljesen kifosztották. A helyreállítási munkák tíz évig tartottak. Eredeti formájukban láthatók ma a csodálatos arany- és bronzszobrok, a világítótestek, a pompás tükrök, faliképek és mozaikok. Otthonteremtés olcsóbban A kalocsai lakásépítő szövetkezet kezdeményezései A Kalocsai Petőfi KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet 1972. decemberében alakult. Kezdetben az épületek kivitelezését vállalatok végezték. Sajnos, az akkori idők „lakásszámcentrikus” szemlélete miatt * minőségileg nem megfelelő munkát végeztek az építők, hiánypótlási kötelezettségüknek nein tettek eleget, szavatossági feladataikat felhívásra sem teljesítették. A gondok úgy összejöttek, hogy 1981-ben már kritikussá vált a helyzet, megrendült a tagok bizalma a szövet» kezeiben. Az 1982-ben alakult új vezetőség elhatározta, hogy önálló építőegységet hoz létre, megfelelő műszaki és pénzügyi szakemberek alkalmazásával. A tervezést, a kivitelezést és a lebonyolítást végző új szervezet 1982. március 1-én kezdte meg a munkát. Az átszervezéssel gyökeres fordulat történt a szövetkezet életében. A jó munka elismeréseként 1984-ben a SZÖVOSZ elnökségének dicsérő oklevelét, tavaly pedig az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ elismerő oklevelét kapta. A közelmúltban a MÉSZÖV elnöksége tárgyalta a szövetkezet munkáját és különösen azokat a törekvéseket emelte ki. amelyek az olcsóbb építkezést eredményezik. Korsós Lajos elnök és Huszár Mihály ügyvezető részletesen ismertette a szervezési megoldásokat. Az építkezőkkel megbeszélik az igényeket. A lakástípusok közül a telepszerű, kétszintes, esetleg szuterén és padlásteres kombinációval tervezett lakásokra van főként igény, mégpedig a hagyományos építési formában és technológiával. Ennél a formánál lehetőség van az olcsó és egyszerű gépek alkalmazására, a drága emelőgép költsége minimumra szorítható. A házilagos tervezés lényegesen olcsóbb, ugyanakkor arra Is lehetőség van, hogy az építtetők elvégeztessék a tervezést akár díjmentesen is, ami szintén költségcsökkentő tényező. A lakásokat a szövetkezet félkész állapotra elkészíti a külső homlokfelület megmunkálásával, míg a befejező kőműves szakipari és épületgépészeti munkákat a lakók végeztetik. Aimennyiiban a lakók a szövetkezet által vállalt építkezésekbe besegítenek, a végzett munka után visszatérítést számol a közösség. Az idén 23 lakást akarnak átadni félkész állapotban, jövőre pedig 27-et. Az egy négyzetméterre jutó beruházási költség 8—11 ezer forint között ingadozik, ami más építkezési költségekhez viszonyítva lónak mondható. A kalocsaiak a munka meggyorsítása érdekében építőipari KISZ- tábort is szerveznek, ötéves szerződést kötöttek a KISZ Központi Bizottságával, és jövő nyáron már több turnusban segítenék a fiatalok az építkezésben. Jelentős kezdeményezésük a svédek által alkalmazott napelemekkel történő fűtési módszer kísérleti bevezetése. A közeljövőben adják át a 18 lakás melegvíz-ellátását szolgáló berendezést. A számítások szerint a napelemek alkalmazásával évente 60 ezer forint értékű energiát takarítanak meg a 18 lakásnál. Kereskedő Sándor O lvasói levelet közöltünk két napja. Kiderül belője, hbgy haj vian Kecskeméten a gyermdkifogásziat rendszerével. Erire válasizolt tegnapi beszélgetésünkben a városi rendelőintézet igazgató főorvqsnője, és a megyei stomatológus főorvos. Tehát fölmutattuk az éremnek mindkét oldalát. Mégsem tu|d gyönyörködni ebben a képben az, akinek fáj a foga. Ment nehezen igazodik ki a mindennapi gyakorlatiban. Eshet így minősíteni a gyermekfogászati ellátás új rendszerét. vannak támadható pontjai, tíe több dolog szói mellette. - Lehet azt is mondani rá, hogy átfogóan és tervszerűen igyekszik megoldani az évek óta nem javuló helyzetet, viszont kevésbé rugalmas és sokaknak kevésbé egyértelmű, miint laz elődje volt. A működési zavarok — megszépítve: döccenők — fájnak. Elsősorban azokra gondolok, akiknidk váratlanul — a szervezhető iskolai besoroláson kívül — kell fölkeresni a gy érmék fo-1 gátazt. Miért kényszerülnek arra az asszisztensi gyarlóságon túl, Kedves Főszerkesztő Elvtárs! A fogorvosi ellátásunk fogyatékosságaival foglalkozó cikkekkel kapcsolatban szeretném ismertetni véleményemet. Mindenképpen igazat kell adnom a panaszosnak abban, hogy szakrendelésünkhöz fordulva gyermekei nem kaptak sem ellátást, sem pedig a szülő kellő felvilágosítást a továbbiakról. Alaptételeink közé tartozik ugyanis, hogy a megyei kórház-rendelőintézet bármelyik rendeléséhez forduló minden beteget kötelező megvizsgálni, ellátni, majd kellő tájékoztatással lehet a megfelelő rendelőbe utalni. Ezt az asszisztensnő elmulasztotta, ezért hibásnak tartom. Kecskemét városnak és vonzás- körzetének huszonegyezer óvodás- és iskoláskorú gyermekét vagyunk hivatottak ellátni. A rendszer lényege, hogy területünket 26 körzetre osztottuk, ahol az óvodáskortól az időskorig mindenkit el kell látni. A gyermekeknél ezenkívül az úgynevezett szisztémás ellátási módszert alkalmazzuk, ami azt jelenti, hogy az egyes körzethez tartozó iskola tanulóit folyamatosan szűrik és vizsgálják. A hatékonyságot bizonyítja, hogy míg a régi megoldási módban, amikor külön működött a gyermekfogászat, az iskoláskorú gyermekek csupán 30 százalékánál történt meg a szűrés, illetve a rossz fogak szanálása; Fáj! hogy egyik helyről a másikra küldözgessék őket? Miért nem-találhatnak meg egy mindig biztonságosan működő, számukra berendezett rendelőt, ahol az örökmozgó .vagy nyűgös gyerekek nem zavarják a feQnőitteket, köz- ' itük a nyugalomra vágyó időseket? Gondolok a megyebzéfcheiy vonzáskörzetében — kis falvakban és szétszórt 'tanyákon — élő családokra is, akiknek a ki-beutazása rnindig és ismétlődően egész napos kiesést és anyagi terheket is jelent. Gondolok azokra, akik nem fogják fölvenni a telefon- kagylót, hogy érdeklődjenek, mert a közelükben nincs -telefon, vagy nem mindig működik. És abban sem nagyon hiszek, hogy őket időben táviratilag értesíteni tehet airról, hogy esetleg ne inidulaz 1984/85-ös tanévben már 65 százalékuknál sikerült (országosan 35—40 százalék) ezt elérni. Jogos a kérdés: hogyan történik az ellátás, ha például tanítás után fáj a gyermek foga? Alkalmi kezelésként reggel 7 órától este 8 óráig az ilyen esetek ellátására a rendelőintézetben működő fogászatok kötelezettek, a körzetüknek megfelelő rendelőben. A mi fogászati rendeléseinken egy orvosra ötezer lakos jut, országosan négyezer, ám ezerrel még kevesebb lenne a kívánatos. Ahhoz, hogy teljesítményüket növelni tudják, szükség lenne 12 orvosi státuszra (munkahelyre), amit a megyei tanács egészség- ügyi osztályától igényeltünk. Ezáltal elérhetővé válna, hogy a 14 perces átlagos kezelési idő helyett legalább az országos 21 perces átlagot elérhessük. Éjszakai ügye- letünk az Izsáki úton biztosítja a folyamatos ellátást. Igazat adok abban, hogy egyértelművé kell tenni az ellátás rendszerét: ellenőrizni, hogy a körzeti orvosi rendelőkben ki van-e függesztve a tájékoztató; az iskolákban a szülői értekezleten ismertetni kell a szülőkkel az ellátás rendjét; felhívni a szakdolgozók figyelmét, hogy a jelentkező betegeket egyrészt nem utasíthatják el, másrészt pedig érthető és pontos tájékoztatást kapjanak a továbbiakról; folyajanak útnak, mert hiába jönnének. De akkor hová menjenek? És ezt honnan fogják olyan, biztosan tudni, mint .korábban? Biztos vagyok benne,I hogy a szülőknek mindenről fontos tudnii. ami a gyermeküket érinti. Ehhez , joguk van. Egy-egy újságcikk nem képes megváltoztatni az in- for mádilóSzűKöSstégé'Vntert nem jut ei esetleg épp az érintett nagyobb többséghez, ahol viszont jobb sOrsra érdemes gyerekek nevelkednek. Lapunk továbbra is segítséget nyújt a nyilvánosság eleijével. De másra, az ellátási rendszer javításéra is .szükség van, hogy mind szélesebb lakossági kör — városiak és kevésbé tájékozott tanyai emberek, telefontulajdonosok és a kieső körzeti positaü támpontok vidékeim élők — számára váljon egyértelművé, jól működővé! Az olvasói levélhez ez kívánkozik- nyomatékül a Kecskeméten, vagy távoli köizelében, de mindenképp az el-, látási vonzáskörzetében élők nevében ás: Dr. Sztrapák Ferenc országgyűlési képviselő matosan szükséges javítani és finomítani az ellátás rendszerét — igazítva a gyakorlati szükségletekhez.: Ügy gondolom, hogy. a jelenlegi ellátási módszer — amelyet az Országos Stomatológiai Intézet egyetértésével és jóváhagyásával Vezettünk be —, meglévő fogyatékosságai mellett is fenntartható, alapvető változtatásra nincs szükség. Támogatjuk mindazon törekvéseket, amelyek segítik a fogászati ellátás kiszélesítését: üzemek, szövetkezetek, intézmények által létrehozott rendelők működtetését, amelyek csökkentik a rendelőintézeti fogászat túlterhelését ... Elvtársi üdvözlettel: Dr. Losoncz Mihály c. egyetemi docens főigazgató főorvos • Ui.: i Egyetértünk i sok fontos megállapítással. Közülük is talán a leglényegesebbel: javítani kell a gyermekfogászati ellátást. Ezzel elkerülhetők lesznek az olykor botrányközeli jelenetek is. S remélhetőleg a városban, illetve a vonzáskörzethez tartozó falvakban lakók, tanyavilágban élők helyzete is előnyére fog változni. Mert vannak, akik olyan kieső külterületen laknak, ahol még a postás sem jár. A gyermekek között viszont nincs különbség: mindannyiuk ellátása közös szívügyünk. Ha így lesz és mindenki minél gyorsabban a javulásért’ dolgozik, a vitát befejezettnek tekintjük. (A szerk.) Levél az ellátásról t SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTT Agatity Lajosné Mivel érdemelte ki Agatity -Lajosné azt a megtisztelő bizalmat, aminek alapján a bajai NETT Konfekcióipari Vállalat csaknem 800 szervezett dolgozóját képviselheti a szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának küldöttértekezletén? Nos, a -határozott fellépésű, csinos fiatalasszony — egy kislány édesanyja —, a gyár tevékenységének valamennyi -munkafázisában dolgozott már, ezért minden üzemrészben ismerik, s a tagság nyilván tudta, hogy nem érdemtelenre adja szavazatát. Ez kiderült a vállalati szakszervezeti bizottság titkárának Irodájában folytatott rövid beszélgetésből Is. — 1970-ben tizenöt évesen kerültem a gyárba — mondta. — Varrógépen kezdtem dolgozni, betanított munkásként. Két év múlva átkerültem Garára, az ottani üzemegységbe, ahol már kisebb szervezési feladatokkal is megbíztak. 1977-ben visszajöttem Bajára művezető-helyettesnek, s dolgoztam a konfekcióruha-ké- szítés minden területén, vagyis szabtam, varrtam, vasaltam, attól függően, hogy hol volt rám nagyobb szükség. Így megismertem az egész kollektívát, s nem kerülhettem el, hogy a dolgozók — szinte kivétel nélkül nők —, kisebb-nagyobb személyes ügyeikkel is felkeressenek. Miután elvégeztem a ruhaipari szakközép- iskolát, kineveztek művezetőnek. Termelésirányítóként is azt tapasztaltam, hogy könnyebben megy a munka, ha a dolgozók érdekeit is jól képviselem. Ügy érzem, megbecsülnek és megbíznak bennem. — Mi szolgálja ma leginkább a dolgozók érdekeit? — Ha sokat keresnek. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha jól szervezett a munka, adott hozzá minden szükséges feltétel. A mi vállalatunk január 1. óta önálló, azelőtt a FÉKON-hoz tartoztunk. Az átmenet nem volt zökkenő- mentes, egy ideig alapanyag- és kellékhiánnyal küszködtünk. Termékeink jelentős része tőkés bérmunka, egy-egy tételt pontos határidőre, a szállítókamionok megérkezéséig kell elkészíteni, így egy átmeneti kiesést nagyon nehéz behozni, s ez érződik a fizetésen. Mint művezető sokat tehetek a munka jobb szervezéséért, bár jelenlegi beosztásomban — a vasalóteremben —, inkább a minőségre kell odafigyelnem. — A szakszervezeti megbízatás a dolgozók szociális körülményeinek ismeretét is igényli. — Mindenki tisztában van a nyugdíjasok jelenlegi helyzetével, nem mindegy, hogy valakinek az utolsó öt évben mennyi volt a keresete. A könnyűiparban általában nehéz fizikai munkát végeznek a nők, próbáljon meg valaki például nyolc órán ált vasalni úgy, hogy csak az egyik lábán van a testsúlya, mert a másikkal a gőzelszívót működteti. Ezért ötvenéves kor felett —- pontosan a kritikus időszakban —, csökkennek a teljesítmények, így a fizetések is. Méltányos lenne tehát a nyugdíjat valamilyen más kulcs szerint megállapítani. Ugyanilyen nagy figyelmet érdemelnek persze a fiatalok, szeretnénk, ha családalapításukat, lakáshoz juttatásukat nhgyobb mértékben tudnánk segíteni. A fentiekből kitűnik, hogy Agaltity Lajosné határozott elképzelésekkel, kiforrott véleménnyel érkezik a küldöttértekezletre. Tájékozottságát és szakmai ismereteit valószínűleg nem csak itt tudja majd hasznosítani, jelölték a rövidesen megalakuló vállalati tanács tagjai közé is. Bálái F. István SEGÍTSÉG AZ ELIGAZODÁSHOZ Jogpropaganda Kiskunfélegyházán Kiskunfélegyházán 1979 óta működik a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett a közjogi munkabizottság. Eddigi tevékenységéről, feladatairól, a jövőt formáló elképzeléseiről dr. Vas Lászlóval, a munkabizottság titkárával beszélgettünk. — A bizottság munkája, személyi összetétele — hiszen nem jogász tagjai is vannak — megfelel az elképzeléseknek? — Óvónőtől a postavezető-he- lyettesen át a fizikai foglalkozá- súakig nyolc nem jogi végzettségű bizottsági tag dolgozik kilenc jogász szakember mellett. Ez utóbbiak is a legkülönbözőbb területeken, bíróságon, tanácsnál, ügyvédi, munkaközösségben, vállalatnál vagy szövetkezetnél végzik munkájukat. Feladatuk ellátásához persze bevonhatunk előadóként nem bizottsági tagokat is. Ezzel a lehetőséggel élünk is elég gyakran. A kezdeti nagy témák feldolgozása és előadása során sokszor heves viták közepette ismertük meg egymás igényeit, s határoztuk meg azt a szintet, amelyet mind a bizottságon belül, mind a körzetekben tartani akarunk. El kellett döntenünk, hogy a munkánk jelentős részét kitevő jogpropaganda elméleti- eskedő vagy ismeretterjesztő jellegű legyen, s ez utóbbin belül megfelelő arányt kellett találni a joigi ismeretek nyújtása és a gyakorlati kérdések felvetése között. — Az állampolgári ismeretek növelése nemcsak a középkorosz- tály, hanem a fiatalok számára is igen fontos. Tudnak-e számuk- ra is segítséget nyújtani? — Különösen 1981-től megkülönböztetett figyelemmel fordultunk a fiatalok felé. A Magyar Jogászszövetség helyi csoportjával és a tanács művelődési osztályával közösen tartottunk az általános és középiskolák, valamint a szakmunkásképző intézetek hallgatóinak ismeretterjesztő előadásokat. Kiemelkedő eseménysorozat volt az Állampolgári ismeretek című vetélkedő, amelyet a város három középiskolája harmadik-negyedik osztályosainak részvételével bonyolítottunk le. A helyiek versenyéből az első két helyezett jutott tovább a kiskunhalasi területi döntőre, ahol a Móra Ferenc Gimnázium akkori IV. a. osztálya a negyedik helyezést érte el. A jövőben is .tartjuk a kapcsolatot velük, gondoljuk, nem érdektelen az iskolásoknak sem megtudni, hogyan lehet munkakönyvét kapni, vagy mit tartalmaz egy munkaszerződés. És az sem árt, ha megismerik a munkaviszonyban álló dolgozók anyagi és fegyelmi felelősségének kérdéskörét. — Egy-egy településen mindig adódnak olyan időszerfi kérdések, amelyek a helybelieket érintik leginkább és ott is kívánnak szabályozást. — Kiskunfélegyháza, bár város, mégis megőrzött jó néhány falusias' vonást. Különösen érdeklik az ittenieket az állattartás feltételei, vagy a zárfkertek kialakítási szabályai. 1982-ben például sokat foglalkoztunk a sely- mesi, majsai úti hobbitelkekkel, de megismerkedtünk az alkoholellenes-klub tevékenységével és eszmecseréket folytattunk az anyakönyvi igazgatás helyzetéről, illetve a házasság—válás- gyermekelhelyezés problémáiról. Ugyancsak felfigyeltek az emberek a rendőrhatósági szabálysértési ügyintézéssel kapcsolatos előadássorozatra, valamint a tanácstagok munkájának értékelésére. — Az utóbbi időben a választó- jogi törvénytervezet vitája és maga a választás mozgatott meg nagy tömegeket. — Nálunk is rendkívüli érdeklődés kísérte a vitákat. Sok-sok hasznos javaslat is elhangzott és kiemelten foglalkoztak a résztvevők a kettős vagy többes jelölés és a visszahívás kérdésével. Ezek az alkalmak természetesen lehetőséget adtak arra is, hogy megismerjük a félegyháziak véleményét, és tájékozódjunk az állampolgárokat közvetlenül érintő problémákról — Mi az a kérdéskör, amely mostanában leginkább foglalkoztatja önöket és a félegyháziakat? — Ezekben a hetekben .talán a legtöbb embert a településfejlesztési hozzájárulás fizetése—nem fizetése érdekli. Kicsit elkésettnek érzem ennek a propaganda- munkáját, szerintem jobb lett volna, ha a jogszabály előkészítésének időszakában ismerkedünk közelebbről a lakosság véleményével. Most meg kell ismertetni az állampolgárokkal azokat a szorító helyzeteket, amelyekben a tanácsok támogatást kérnék. Kiskunfélegyházán például a szennyvízelvezetés megoldása vagy a telefonhelyzet érdemel külön figyelmet. Tuza Béla NAPIRENDEN: A vállalatvezetés Eddig a vállalatok több.mint negyedénél került sor az új irányítási forpák bevezetésére, illetve a vezetőválasztásra, s az átállások eddigi tapasztalatai kedvezőek —, állapította meg az előzetes felmerések alapján az Országos Vezetőképző Központ szakemberei, akik november 22-én országos tanácskozás keretében értékelik az átállás legfontosabb tapasztalatait. Az Elnöki Tanács 1984. évi töi'vényerejű rendelete, illetve a kormány,, valamint a SZOT elnöksége együttes irányelvei szerint 1988 végéig a vállalatok többségénél be kell fejezni az új vezetési formák bevezetését. A tervek szerint a vállalatok 27 százaléka marad 1986 után Is államigazgatási irányítás alatt, amit részben tevékenységük, részben az általuk kielégített szükségletek jellege tesz indokolttá. A jövőben vállalati tanács irányítja a cégek 47 százalékát, főleg az 501) fős kollektívát meghaladó nagyvállalatoknál. A többi 26 százaléknál pedig á dolgozók által közvetlenül választott vezetőség látja el az irányítási teendőket. Eddig az átállásra kötelezett vállalatoknak töb.b mint egy- harmada — csaknem 500 vállalat — kezdett hozzá az átszervezéshez. Jelentős többsé- ' gük korábban minisztériumi irányítás alá tartozott. A leg- előrehaladottabb a helyzet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál, ahol az átállásra kötelezett gazdálkodó szervezeteknek több mint kétharmada — 206 vállalat — tartót-. ta meg eddig a választásokat. Mintegy száz ipari és csaknem harminc építőipari vállalatnál is sor került már az új formák bevezetésére. Összességében az említett választások 95 százalékánál az addigi igazgatót erősítették meg pozíciójában. Tjtfc&t' ' ** * »• telűjí to ttr em eknní vek