Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás az ország terüle­tén ma estig: Országszerte jelentősen csökken a felhőzet, csupán egy-egy hózápor lehet. A megerősödő, sokfelé viharossá fokozódó északi szél éjszakára — átmenetileg — kissé mérséklődik. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok között lesz. ▼ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE A.% MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évf. 268. szám Ára: l,80Ft 1985. november 15. péntek TÁVIRAT VESENSZKAJÁBA Mihail Solohov nevét vette fel a tiszakécskei téesz <0 Vendégek a termékbemutatón. (Tóth Sándor felvétele) Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délután a tiszakécskei termelőszövetkezet óbögi KlSZ-építőtábora. A korábban megrende­zett részközgyűléseken ugyanis a szövetkezet tagsága úgy döntött, hogy a Solohov Termelőszövetkezet nevet veszi íéL Az ünnepélyes küldöttgyűlésen Budai István elnök köszöntötte a megjelenteket — közöttük Ivan Bagyult, a Szovjetunió Baráti Társaságai Szövetségének magyar- országi képviselőjét, Leonyid Jabodovszkijt, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének taná­csosát, Bíró Gyulát, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság főtitká­rát, Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát. Beszélt az ün­nepséget megelőző munkás idő­szakról, és arról, hogy mennyire tisztelik a tiszakécskeiek a Nobel- díjas szovjet íróóriást, Mihail So- lohovot. j Gál Gyula, a Bács-Kiskun me­gyei tanács osztályvezetője ün­nepi beszédében a szövetkezet eredményeit ismertette. (A ven­dégek egyébként itt töltötték az egész napot, így módjuk volt megismerkedni a csaknem 11 ezer hektáros gazdaságban végzett munkával.) Solóhovot, a • Don melletti parasztság világiroda­iamban is kiemelkedő íróját Mó­ricz Zsigmonddal hasonlította össze, aki — Pesti Napló-beli ri­portjának címével — néhány nap eltéréssel éppen fél évszázada — boldog falunak minősítette a Ti­sza melletti Kécskét. Leonyid Jabodovszkij’ hozzá­szólásában azokat az emlékeit elevenítette fel, amelyeket a szö­vetkezetek szervezésekor szerzett Tiszafcécskén, ahová akkor Or- tutay Gyulával látogatott. Miskó István, a városi jogú nagyközség tanácselnöke egy táv­irat másolatát olvasta fel,-amely- lyel Vesenszkaja — Solohov szü­lőfaluja — párt- és állami veze­tőivel tudatják, hogy halhatatlan szülöttjük nevét választotta a Ti­sza melletti nagyközség mező- gazdasági szövetkezete. Az ünnepségnek méltó hangula­tot adott a szövetkezet citeraze- nekarának és a helybeli Móricz Zsigmond Gimnázium irodalmi színpadának műsora. Cz. P. Miért drága, gyenge minőségű és kevés? Játékgyártók és -forgalmazók tanácskoztak Az idén 2200-féle játékot forgalmaz a kereskedelem, amelyből mint­egy kilencszáz készült csak a hazai vállalatoknál, a többit külföldről szerzik be. Évente átlagosan harmincmillió forintot költ az ország la­kossága játékokra. Szinte mindenki másfélét szeretne vásárolni, de a választék nemhogy nőtt volna, hanem csökkent, viszont az árak el­lenkező irányban változtak ... A Play-Coop Játékipari Koor­dinációs Társaság négy évvel ez­előtti megalakulásaikor olyan in­novatív programot határozott el, amelynek lényege: a játékválasz­ték-bővítés érdekében szélesítik az együttműködést, ebben, vala­mint új elképzelések gyakorlati megvalósításában is segítik a ta­gokat. A 19 gyártó képviselője teg­nap Kecskeméten a Szórakaténusz Játékházban tartotta meg az igaz­gatótanács ülését, amelyen ott volt Halász István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai mun­katársa is. Csetényi Miklósnak, az igazgatótanács elnökének be­(Folytatás s 2. oldalon.) Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága Az SZKP KB Politikai Bizott­ságának állásfoglalása szerint szovjet részről mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy sike­res legyen Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozója. E sikerhez azonban szükség van az amerikai fél erőfeszítéseire is — tették hozzá. A vezető testület annak kap­csán foglalt így állást, hogy ülésén megvitatta a szovjet vezetőknek George Shultz amerikai külügy­miniszterrel Moszkvában folyta­tott, a genfi csúcstalálkozót elő­készítő megbeszéléseinek ered­ményeit. A politikai bizottság hangsúlyozta azt is, hogy a gen­fi találkozón legnagyobb figyel­met az űrfegyverkc-zés megaka­dályozásának, a földi fegyverke­zési verseny megállításának kell szentelni. Az ülésen áttekintették ezen kívül a Szovjetunió jövő évi nép- gazdasági tervének és állami költ­ségvetésének tervezetét. Ez e hó­napban kerül jóváhagyásra a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé. Megvitatták továbbá a szov­jet agráripari komplexum irá­nyításának tökéletesítésére ki­dolgozott javaslatokat, amelyek célja, hogy az agráripari ágazato­kat a tervezés, a beruházások és az irányítás valamennyi szintjén egységes egészként kezeljék. A politikai bizottság ülésén megvitattak több más külpoliti­kai és gazdasági kérdést is — hangoztatja a közlemény. Ifjúsági világkonferencia Ifjúsági világkonferenciát tar­tanák e héten az ENSZ-ben. A világsizervezet közgyűlése még lí'79-ben döntött úgy, hogy 1985- öt nemzetközi ifjúsági évvé nyilvánítja. Ennek befejezése az az ötnapos tanácskozás, ame­lyet a közgyűlés keretei között rendeznek most meg. A . világ­konferencia küldöttei véle­ménycserét folytatnak az ifjú­ság helyzetéről, problémáiról. A villágkoinferencián Magyar- országot háromtagú küldöttség képviseli. Cservény Vilmosnak, a KISZ KB tagjainak vezeté­sével. A delegáció a magyar ENSZ-küldöttség részeként vesz részt a tanácskozás, munkájá­ban. Kolon—üzenet a múltból (5, Gidai) 1 Mi lesz a Ká­lón-tóval? — erre a kérdésre kereste a vá­laszt munka­társunk. aki az Izsák melletti, több ezer hek­táros terület múltjáról, jele­néről írt kétré­szes cikket. Az első a tónak és környékének múltjáról ad közre érdekes adatokat. Ké­pünkön Dieg- ner Ferenc tsz- nyugdíj&s —, aki életét itt él­te le — mutat­ja: a lecsapolás előtt csaknem a pitvarig ért a Kólón vize. NOVEMBER 23-AN MEGYEI NÉPFRONTÉRTEKEZLET Elkészült a mozgalmi munka értékelése Megyeszerte befejeződtek a Haza­fias Népfront körzeti, községi és vá­rosi bizottságai, újjáválasztó gyűlések, a november <23-án összeül a megyei népfrontértekezlet, hogy értékelje és elfogadja a VII. kongresszus óta vég­zett munkát, s megválassza a nép­front megyei szerveit. A népfront me­gyei bizottsága tegnap tartotta meg — jelen összetételében az utolsó — Illé­sét, amelyen megvitatták és jóvá­hagyták a népfrontértekezlet elé ter­jesztendő jelentést. Farkas József megyei titkár a népfront választási gyűlései si­keres megtartásáról, a mozgalmi élet fellendüléséről számolt be a megyebiziottságniaik. A megyei nép­frontértekezlet elé terjesztendő je­lentés számot ad Bács-Kiskun fej­lődéséről, a gazdasági munka, a társadalmi és az életviszonyok alakulásáról, részletesen szól a népfrontbizottságok sokoldalú te­vékenységéről, amellyel segítet­ték a nemzeti egység erősítését, a szövetségi politika megvalósítá­sát, a szocialista demokrácia, a közélet fejlesztését. Nagy figyel­met szentel a népfrontbizotíságok településfejlesztési és gazdaság- politikát segítő munkájának, amely azt eredményezte, hogy megyénk városai, községei a te­lepülésfejlesztő társadalmi • mun­kájuk elismeréseként az öt év alatt tizenkilenc „Nemzeti zászló” kitüntetést és hét oklevelet érde­meltek ki. A megye három alka­lommal nyerte el a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának serle­gét. A bizottság beszámol a me­gyei népfrontértekezleteknek a mozgalom agitációs és propagan­da, valamint művelődéspolitikai munkájáról, az oktatáspolitika, -a honismereti, az olvasó népért mozgalom, a béke és barátsági munka eredményeiről, a nép­fronttestületek szervezeti életé­nek fejlődéséről, s javaslatot ter­jeszt elő a további feladatokra. A vitában felszólalók, egyetért­ve a megyei értekezlet elé kerülő beszámolóval!, a népfront számos olyan feladatára hívták fel a fi­gyelmet, amelyek a társadalmi vál­tozások révén a korábbinál job­ban előtérbe kerültek. Többek kö­zött felhívták a figyelmet a fia­talokkal való foglalkozás fontos­ságára, a településfejlesztési cé­lok helyes sorrendjének megha­tározására, amelyek az anyagi hozzájárulás elfogadását is előse­gítik. A bizottság úgy határozott, hogy az észrevételekkel kiegészí­tett beszámolót a népfront megyei értekezlete elé terjeszti és elfo­gadásra javasolja. T. P. A Ciróka örökös kiváló Vasárnapig tartanaik a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban a Ciróka Bábszínház ünnepnapjai, ugyanis huszonöt éves az amatőrcsoport. A jubileumi napok részletes programját lapunk szer­dai számában közöltük, ám ott még nem adhattunk hírt a Ciróka leg­frissebb sikeréről. Tegnap délután két kitüntetést is átvettek: a Szocialista Kultúráért elismerést, és megkapták az örökös Kiváló Együttes megtisztelő címet is. Szép indulás ez- a bábegyüttes követke­ző huszonöt éves történetéhez : Méhesi Éva felvétele a huszonöt éves Ciróka Bábszínház történetét bemutató kiállításon, az Erdei Ferenc Művelődési Központ előcsarnokában készült. CÍMZETES EGYETEMI TANÁR Biztató kontrasztok A bugaci erdősítés történetéről A Kiskunsági Erdő. és Fafel­dolgozó Gazdaság bugaci erdésze­tének vezetője, dr. Horváth Lász­ló a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztertől az idén címze­tes egyetemi tanári kinevezést kapott eddigi munkásságáért. Az Országos Erdészeti Egyesület kis­kunsági csoportja ebből az alka. lomból felkérte, hogy tartson elő­adást eddigi tevékenységéről, eredményeiről. Történelmi visszatekintéssel kezdte előadását tegnap az Er­dészeti Tudományos Intézetben dr. Horváth László. Az Alföldön néhány évitizede kezdődött meg a feketefenyő- és a lombosfa-cse­meték tervszerű telepítése, és a felszabadulás után következett csak a nagyarányú erdősítés. Igaz, akkor még a szükséges anyagi forrásokon kívül a terü­let állt csupán rendelkezésre, a technológia és az eszközök, a ter­mesztés során végzett megfigye­lések adatai igen szegényesek voltak. Az előadó Bugacra köl­tözése után sikerült kialakítani olyan ültetési, termesztési tech­nológiákat, amelyek az ottani természeti körülmények között jobban biztosították a fácskák életterét, fejlődését. Bizonyíté­kul bemutatott kivágott fákból nyesett korongokat: saját terüle­tükről származó 26 éves fenyő szemmel láthatóan vastagabb (Folytatói a 2. oldalon.) Ha elővesszük a hatodik öt­éves terv eddigi telijesitésének mutatószámait, vagyis azokat az adatokat, amiket az idén márciusban megtartott XIII. pártkongresszus sajtóanyagá­ban olvashattunk, és az MSZMP Központi Bizottsága november 12-i üléséről kiadott közleményt, tanulságos össze­hasonlításokra és persze követ­keztetésekre nyílik alkalmunk. Tegyük hát egymás mellé az 1981—84-es teljesítés, valamint az 1986—90-es terv főbb szá­mainak táblázatát! Négy év során (ez alatt min­dig az 1981—84 közötti idősza­kot fogjuk érteni!) 8,5 száza­lékkal nőtt nemzeti jövedel­münk, az egyévi növekmény tehát bő 2 százalék. 1986—90 között viszont 15—17 százalék szerepel a programban, vagy­is mintegy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyelhetünk fel szinte minden más mutató­számnál. Évi 2,5 százalékkal nőtt például az ipar termelé­se 1981—84 között, 1986—90 időszakában viszont 2,5—3 szá­zalék az előirányzat. Egy év­re eső átlagban 186 milliárd forintot költöttünk beruházásra az elmúlt esztendőkben, ám 240—250 milliárd forintot szá­nunk erre évenként 1986—90 között. Az egy főre jutó reál- jövedelem 1,5, a lakosság fo­gyasztása ugyancsak 1,5 szá­zalékkal emelkedett évenként a hatodik ötéves terv első négy esztendejében, a hetedikben viszont 1,7—2 százalékos reál- jövedelem-, s 1,5—1,8 százalék fogyasztásnövekedést terve­zünk évenként. Az, aki többre, látványo­sabb programra várt, minden bizonnyal csalódik. Meggyő­ződésünk azonban, hogy az ilyen állampolgárok száma ke­vés. Az elmúlt nehéz évtized­ben, sőt 12 évben annyit be­széltünk ugyanis a gazdasági életről, népünk közgazdasági műveltsége olyan észrevehe­tően nőtt, hogy a mai átlagos újságolvasó nemcsak értékeli, hanem becsüli is a számok mögött rejlő kontrasztokat. S tudatában van annak is, hogy az ország, a nép. sorsáért fe­lelősséget érző párt nem tűz­hetett ki látványosabb célo­kat, hiszen még a nemzetkö­zi helyzet sem kedvez mutató- sabb programoknak. Minthogy, az átlagos magyar állampolgár külpolitikai mű­veltsége is sokat nőtt az el­múlt évtizedekben, így sokan fel tudják mérni: Reagan oly sokat emlegetett csillagháborús terve mögött nemcsak mérhe­tetlen önhittség rejlik (az a téveszme, hogy meg tudják vé­deni magukat az ellenfél atom­csapásaitól), hanem valami ilyesfajta okoskodás is: egye­lőre fejlettebb országok va­gyunk, mint szocialista ellen­feleink, s ez abban is megnyil­vánul, hogy nálunk észreve­hetően magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint ott. Ezért mi még a csillaghá­borús kiadásokat sem érezzük meg annyira, mint ahogy ők megéretnék. Ily módon a kí­méletlen gazdasági háború esz­közévé válik a csillagháborús felkészülés is... Ilyen összefüggésekben szem­lélve az MSZMP KB novem­ber 12-i üléséről kiadott saj­tóközleményt — illetve annak nemzetközi kérdésekről szóló részét —, válik nyilvánvalóvá a szocialista, köztük magyar dip­lomácia erőfeszítéseinek cél­ja: keresztülhúzni az imperia­lista számításokat. Ezért ami­kor arról olvasunk, hogy az őszi hónapokban milyen or­szágokban jártak a vezetőink, s hány magas rangú vendéget fogadtunk, ez mind annak a mutatója, dokumentuma, hogy szocialista partnereinkkel, min­denekelőtt a Szovjetunióval karöltve ebben az oly nehéz nemzetközi helyzetben is el tudtuk érni, hogy ne kelljen fegyverkezésre költeni erőfor­rásaink nagyobbik felét; hogy változatlanul a fejlesztési cé­lok homlokterében maradhas­son a paksi atomerőmű bőví­tése, a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer megvalósítása, a 320—340 ezer lakás felépítése, a budapesti metró továbbépí­tése, és sok más. Szépítés volna azt írni, hogy ez mind biztosan megvalósul. A közlemény nem garantálja, hanem feltételekhez köti a si­kert. E feltételekhez tartozik például a nemcsak teljes,, ha­nem hatékony foglalkoztatás, a szelektív fejlesztés, vagyis a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítása; az iparvállalatok szervezési rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak to­vábbi korszerűsítése, a minő­ségi követelmények elsőbbsé­ge, a tényleges versenyképes­ség, és még sok minden más. Vagyis az, amiről így szólt Kádár János vitaösszefoglaló­jában, a XIII. pártkongresz- szuson: „A felszólalók helyesen mu­tattak rá arra, hogy nem több, hanem jobb munka kell.” Magyar László

Next

/
Thumbnails
Contents