Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1985. november 10. ÖSSZNÉPI VITA ELŐTT Szovjet népgazdasági terv A Szovjetunióban a következő másfél évtizedben megközelítő­leg megkétszerezik azt a gazdasá­gi potenciált, amit a szovjethata­lom fennállása óta eltelt 68 év alatt teremtettek. Egyebek között ezt tartalmazza az a tervezet, ame­lyet a Szovjetunió ötéves, illetve az ezredfordulóig terjedő gazda­sági és társadalmi fejlődésének fő irányairól készítettek. A tervezet pénteken látott napvilágot Moszk­vában. Az SZKP I^B fez év októberi plé­numán elfogadott terjedelmes dokumentum teljes szövegét a szombati szovjet lapokban hozták nyilvánosságra és bocsátják össz­népi vitára. A tervezetet a vita eredményeivel együtt végleges áttekintésre és jóváhagyásra az SZKP jövő év februárjában ösz- szeülő XXVII. kongresszusa elé terjesztik. A dokumentum értelmében a Szovjetunió nemzeti jövedelmét és ipari termelésének volumenét 2000-re kétszerezése tervezik növelni. Megközelítően két és félszeresére növelik a munka tér-' melékenységét. Az évszázad végéig átfogó szo­ciális programot valósítanak meg, s ennek alapján a lakosság egy főre jutó reáljövedelmét 1,6— 1,8-szorosára (az 1986—1990 közöt­ti ötéves tervidőszakban 13—15 százalékkal) emelik. A tervezet hangsúlyozza, hogy a párt gazdasági stratégiájának fő célja változatlanul a nép anyagi és kulturális életszínvonalának töretlen emelése. Ennek meg­valósítása érdekében a jelzett idő­szakban a tudományos-műszaki fejlesztés alapján meg kell gyor­sítani a társadalmi-gazdasági fej­lődés ütemét, az átfogó intenzifi­kálást, -és a termelés hatékonysá­gának növelését. A dokumentum összegzi a leg­utóbbi ötéves tervidőszak-. 11981— 1985) eredményeit. 1980-hoz vi­szonyítván nemzeti jövedelem 17 százalékkal, az ipari termelés volumene 20 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés volume­ne éves átlagban 6 százalékkal emelkedett. A Szovjetunió, amely már korábban is világviszonylat­ban első helyet foglalt el az olaj- bányászatban, a jelenlegi ötéves tervidőszakban a gázkitermelés­ben is világelső lett. Nőtt az anyagi és á kulturális életszínvonal. Az egy főre jutó reáljövedelem 11 százalékkal emelkedett. Több mint 50 millióan kaptak új lakást. A dolgozók mun­kabérének növelését célzó nagy­szabású intézkedések több mint 20 millió embert érintettek. 89 áldozat Kolumbiai vérfürdő A kolumbiai biztonsági erők csütörtökön páncélozott szállító járművek és helikopterek támo­gatásával megrohamozták és visz- szafoglalták a bogotai igazság­ügyi palota épületét, amelyet — mint a TASZSZ jelenti — csak­nem 30 órán keresztül tartottak megszállva a H—19 gerillaszerve­zet tagjai. A helyi rádióállomások egy­másnak ellentmondó adatokat közölnek a gerillák elleni negye­dik rajtaütésről és az épület visz- szafoglalásáról, amelyben mint­egy 500 katona és rendőr vett részt. A rendőrség szerint 40—50 gerilla szállta meg szerdán a ko­lumbiai főváros közepén levő igazságügyi palotát — a karhata­lom rajtaütése során valameny- nyien életüket vesztették. Több­Hogyan állnak a genfi csúcsértekezlet előkészületei? Az igazi finishez érkezett a vi­lág, mindössze kilenc nap vá­laszt el a genfi Gorbacsov—Rea­gan csúcstalálkozótól, amelyet máris az év eseményének nevez­nek. A svájci városban óriási biztonsági erőket összpontosíta­nák majd, az ezer helybeli rend­éit tízezer szövetségi katona és roilicista egészíti ki. A nemzetközi közvéleményt azonban nemcsak a csúcs bizton­sága foglalkoztatja, hanem az is, miként viheti előre a csúcs a biz­tonságot, mindenekelőtt a fegy­verkezési hajsza fékezését és korlátozását. A gyakorlati előké­születek jegyében állt Shultz amerikai külügyminiszter moszk­vai útja, amelynek során tizen­négy órát töltött a Kreml-ben, s tárgyalásokat folytatott mind Mihail Gorbacsovval, mind Edu­ard Sevardnadzéval. Igazából kevés hitelt érdemlő részlet szi­várgott ki ezekről a megbeszélé­sekről, a tekintélyes idő viszont azt sugallhatja, hogy van miről tárgyalni, de kell is miről tár­gyalni ... Az álláspontok változatlanul nem tűnnek túlságosan közeli­nek egymáshoz. Reagan nyilatko­zata, amely megjelent a szovjet lapokban, arra utal, hogy az Egyesült Államok változatlanul ségük az épületért folyó véres összecsapásban halt meg, Andres ALmaras, az M—19-es csoport ve­zetője pedig letartóztatása előtt öngyilkosságot követett el. Állí­tólag hét bírót, köztük Alfonso Reyes-t, a legfelsőbb bíróság el­nökét a lázadók kivégezték és az összecsapás során három rendőr és négy katona is életét vesztet­te. Az előzetes becslések szerint a kolumbiai vérfürdőnek össze­sen 89-en estek áldozatul. Hiva­talos jelentést erről pénteken ad­nak ki. Mint már jelentettük az M— 19, más néven az Április 19-e mozgalom tagjai azt követelték, hogy Belisario Betancur államfő Személyesen tárgyaljon velük, és kapjon széles nyilvánosságot az a dokumentum, amelyben a ge­folytatni akarja űrfegyverkezési törekvéseit. Ezekről viszont a moszkvai ünnepségek szónokai elmondották: komoly akadályt képeznek mindennemű megegye­zés útjában. Az elnök interjújá­ból az is kitűnt, hogy a kérdé­sek kérdésének tartott fegyver­zetkorlátozási problémák helyett amerikai részről szívesen állíta­nák a figyelem előterébe a helyi válságokat, de azokat is szelek­tálva. Magyarán mondva: azokat a területeket, ahol ellenforradal­mi, szakadár erők kikezdenek haladó színezetű törvényes kor­mányokat s külföldi beavatkozás folyik, Kambodzsától Etiópián át Nicaraguáig. Az előkészületekhez tartozik természetesen az is, hogy a gen­fi szovjet—amerikai tárgyalá­sok, amelyeket az Egyesült Ál­lamok kérésére egy héttel meg­hosszabbítottak, a héten befeje­ződtek, pontosabban szólva, ja­nuárig elnapolták azokat. Nyil­ván a ,,rakétaszámlálás” nyomán most a csúcs által kínált új lehe­tőségeket vagy azok elmaradását fogják nyomon követni. Amint a csúcs kihat a kelet—nyugati érintkezés minden részletére, a bécsi haderőcsökkentő konferen­ciától a helsinki folyamat esedé­kes összejöveteleire. A várható csúcsértekezlettel hozhatók kapcsolatba a tokiói és londoni hírek, valamint a hatok aktivizálódása. Nakaszone kor­mányfő a szovjet—japán viszony rillaszervezet ígéreteinek meg­szegésével vádolja a kormányt. Betancur, aki már az épület meg­szállásakor hangoztatta, hogy semmilyen körülmények között nem tárgyal a földalatti mozga­lommal, rádió- és televíziós be­szédében közölte, hogy személye­sen adott utasítást a túszok ki­szabadítására, miután a gerillák nem tettek eleget felszólításának. Bogotai megfigyelők szerint az igazságügyi palota megszállása súlyos politikai megpróbáltatás a Betancur-kormányzat számára, amely azon igyekezett, hogy bé­kés megoldással vessen véget a szélsőséges szervezetek gerillahá­borújának. Az M—19 szervezet mintegy 1500 fős .kemény mag­ból” áll és tízezer szimpatizánst tudhat maga mögött. megélénkülésének óhaját han­goztatta, s jóllehet a japán veze­tés még mindig nem adott fel bizonyos, zavaró területi követe­léseket, azokat — úgymond — már nem tartja tárgyalási felté­telnek. A brit parlament vitájá­ban a Mihail Gorbacsov által még Párizsban előterjesztett ja­vaslatra Született felemásnak tű­nő londoni válasz: elvben egyet- értéhek abban', hogy az eurora- kóták témakörénél beszéljenek a szigetország fegyvereiről is, de gyakorlatilag aligha sietnek majd az ilyen tárgyalásokkal. A ha­tok (Argentína és Mexikó állam­fője, Görögország, India és Svéd­ország kormányfője, valamint az elnöki posztról a minap lemon­dott, de változatlanul nagy te­kintélynek örvendő Nyerere tan­zániai politikus) felhívással for­dultak az atomhaitalmakhoz a nukleáris kísérletek teljes be­szüntetése végett s ehhez fel­ajánlották közreműködésüket is. Gorbacsov válaszában utalt a már elfogadott egyoldalú szovjet moratóriumra s hangoztatta: Moszkva kész a hatok kívánságá­nak elfogadására, ha az Egyesült Államok ugyanezt teszi. Az ame­rikai állásfoglalás viszont to­vábbra is elutasítónak tűnik. A szovjet válasz éppen azon a napon látott napvilágot a hét vé­gén, amikor a moszkvai tudósí­tók két másik fontos mozzanatot is kiemeltek. Egyrészt azt, hogy a november 7-i hagyományos díszszemlén az új haditechnika felvonultatása meglehetősen visz- szafogott volt és semmiképpen sem kívánt „genf előtt demonst­ráció” lenni. A másik tény ugyan­csak magáért beszélhet, közzé­tették és vitára bocsájtották az évezred végéig szóló szovjet gazdasági-társadalmi fejlesztési program javaslatot, amely a bé­kés viszonyok igenlését hordozza minden célkitűzésében. Nem lenne teljes a csúcs előtti krónika a Jurcsenko-ügy emlí­tése nélkül. A szovjet diplomata szökése a CIA titkos házából és hazatérése fényt vetett bizonyos körök provokációs, feszültség- szító tevékenységére, de ezúttal kínos felsülésüket is mutatta ... Mit jelentett az Euréka-terv ügyében hozott hannoveri döntés? Tizennyolc külügy- és kutatás- ügyi miniszter tanácskozott Han­noverben az Euréka-tervről. A jelenlevők összetétele is mutat­ta, politikai és tudományos-ku­tatási problémákról van szó, s ezek összefonódnak. (A résztve­vők az EGK 12 tagállamát, vala­mint Norvégiát, Svédországot, Törökországot, Svájcot, Ausztri­át és Finnországot foglalták ma­gukba, tehát a „nyitottság” han­goztatása mellett kizárólag euró­pai tőkés országokat vontak be. Napvilágot láttak olyan lapérte­sülések, hogy állítólag Jugoszlá­via is érdeklődést tanúsított vol­na, de képviselőinek jelenlétére nem nyílt mód.) A Párizs által kezdeményezett „európai” kutatási összefogás az JURCSENKO-ÜGY Űjabb részletek A Pravda szombati számában újabb részleteket közölt a Jur- csénko-ügyről. Vitalij Jurcsenko szovjet diplomatát a CIA, mint ismeretes, el akarta rabolni, és arra kényszeríteni, hogy az ame­rikai titkosszolgálatnak dolgoz­zon. Lélekjelenlétén es ügyesséi gén múlt, hogy ki tudott szabat dúlni elrablói karmaiból. Jurcsenko, elbeszélése szerint, a Vatikáni Képtárat szerette vol­nál megnézni, amikor a Szent-Pé- ter téren úgy érezte, hogy valami rázuhan, és minden elhomályosult a szeme előtt. A fizikai és lélektani megpróbáltatások há­rom hosszú hónapig tartottak. Erélyes követelésére, hogy ta­lálkozhasson a szovjet nagykö­vetség képviselőivel, mindig tagadó választ kapott. A Pravda megállapítása szerint a szovjet diplomatát a Virginia állambeli Fredericksburg kör­nyékén egy1 elhagyott farmon tartották. Ez a CIA egyik támasz­pontja volt. Leváltások Romániában Romániában elnöki rendelet­tel leváltották tisztségéből Nico- lae Manescut, a villamosenergia­ügyi miniszter első helyettesét és Vladimir Constantinescu villa- mosenergia-ügyi miniszterhelyet­test. mert „nem tettek meg­felelően és felelősséggel eleget kötelezettségüknek, hogy meg­teremtsék a turceni hőerőmű 6. blokkjának határidőre történő átadásához a feltételeket" — hangoztatja indoklásul a csütörtö­kön kiadott közlemény. amerikai SDI alternatívája kí­vánna lenni. Az amerikaiak ugyanis azzal csábítják a nyugat­európai állami szektort és a ma­gánvállalkozásokat, hogy az űr- fegyverkezési tervek kivitelezé­sében való részvételük során, hoz­zájuthatnak a legújabb techno­lógiához. De a japán technológiái kihívásra adandó válasz is napi­renden van. Az elvi egyetértés megszületett, a gyakorlati kivi­telezés nem lesz könnyű. Felve- ' tődik az egyszerű kérdés, ki adja a pénzt s az előterjesztett 300 ja­vaslatból kiválasztott tíz kezdő programban mely államok vállal­nak majd önkéntes részvételt. Az ügy politikai érzékenységét jelezheti, hogy az NSZK hivata­losan részt vesz az Euréka-mun- kában, sőt pénzt is megajánlott. Ugyanakkor magánvállalatai, s ezek képezik a lényegi szektort, részt vállalhatnak az amerikai SDI-programban, tehát Bonn két vasat kíván a tűzben tartani. Az archimédeszi felkiáltással ellen­tétben, az európai tudományos­politikai együttműködés kereteit nehezebb lesz megtalálni... Milyen új elemet jelent a kairói deklaráció? Jasszer Arafat nehéz küldetés­sel érkezett Kairóba, amit az a protokolláris formaság is muta­tott, hogy Mubarak elnök, a dísz­vendégek fogadási szokásaitól eltérően, nem várta megkülönböz­tetett udvariassággal már a Kub- ben-palota lépcsőjén. Egyiptom s a PFSZ Arafat vezette irányza­ta között bonyodalmaikat okozott az Aohille Lauro-ügy, majd az el­térítők eltérítése, s nyilván en­nek kimagyarázására került most sor. Az eredmény a .^kairói dekla­ráció”, amelyben Jasszer Arafat lemondott az erőszakos cselekmé­nyek végrehajtásáról a megszállt területeken kívül. Ez kétségkí­vül javítaná a palesztinok diplo­máciai-tárgyalási pozícióit, mi­után a hajóeltérítés rendkívül nagy károkat okozott: Londonban nem jöhetett létre a közös jor- dán—palesztin delegáció tárgya­lása, Arafat nem utazhatott az ENSZ-be, s Olaszországban azok­nak a politikusoknak a helyzete gyengült, akik Nyugat-Európában talán leginkább rokonszenveztek a palesztinokkal. A kérdőjelek azonban válto­zatlanul fennállnak. Mit kell ér­teni „megszállt területek” alatt, vajon Gazát, Cisz-Jordániát és Kelet-Jeruzsálemet, amelyekre az ENSZ-határozatok vonatkoz­tathatók, vagy magát Izraelt is, amelyet szélsőséges palesztin csoportok ide sorolnak? Mennyi­re lesz képes Arafat, hogy kije­lentése valóban realizálódjon, amikor a palesztin mozgalom eny- nyire megosztott? — s folytat­hatnék a sort. Vagyis a Közel-Keleten — a szokás szerint — több a kérdés, mint a valós válasz ... / Réti Ervin HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: VASÁRNAP: Megerősíti helyzetét Alfosin elnök pártja az argentin választásokon. — Űjabb tüntetésele és összetűzések Dél1-Afrikában. HÉTFŐ: Az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai, Gorba­csov és Shultz találkozója. — A szovjet lapokban közzéteszik a Reagan-nyilatkozatot. — A francia titkosszolgálat tisztjeinek pere Űj-Zélándon. KEDD: A stockholmi értekezlet 8. ülésszaka. — Kétnapos tiltakozó ak­ció Chilében. — A Jurcsenko-ügy erőteljes visszhangja. SZERDA: Az új lengyel szejm alakuló ülésén Jaruzelski t államfővé, Messmert kormányfővé választják. — Hannoverben tizennyolc nyugat-európai ország képviselői az Euréka-programról tanács­koznak. CSÜTÖRTÖK: Világszerte megünneplik a nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulóját, díszszemle és felvonulás Moszkvában. — Arafat kairói deklarációja: lemondás az erőszakról a megszállt területeken kívül. PÉNTEK: Zárt plenáris üléssel befejeződik az Európai Kulturális Fó­rum negyedik munkahete. — A szenátusi bizalmi szavazás nyo­mán, a Craxi-kormány ismét folytatja tevékenységét. — Naka- szone-nyilatkozat és brit alsóházi vita a kelet—nyugati kapcsola­tok problémáiról. SZOMBAT: Társadalmi vitáira bocsátják az évezred végéig szóló szov­jet társadalmi-gazdasági fejlesztési tervet. — Gorbacsov-válasz a hatok megkeresésére a nukleáris kísérletek beszüntetésének lehe­tőségéről. A hét három kérdése: Bizottsági munka az Európai Kulturális Fórumon A héten folytatódott az eszme­csere az Európai Kulturális Fó­rum munkabizottságaiban. Az MTI munkatársának értesülése szerint az irodalom, a könyvki­adás és a műfordítás kérdéseivel foglalkozó csoportban megfelelő figyelmet kapottá fórum mandá­tumának mindhárom eleme: az alkotótevékenység, a terjesztés és; az együttműködés kérdése. A tárgyszerű eszmecsere, mellett- helyenként élesebb vitákra is sor került. Néhány nyugati ország küldötte a szocialista országok bél-ügyéit érintő kérdéseket is felvetett, vita alakult ki az alko­tói szabadságról, az írók helyze­téről egyes szocialista országok­ban. Ugyanakkor többen szóltak a béke és a kultúra kapcsolatá­ról, az irodalmi realizmus tartal­mi kérdéseiről, foglalkoztak a kelet—nyugati könyvkiadói együttműködés problémáival, a kölcsönösség kérdésével. Számos felszólalás hangzott el a műfordítással kapcsolatosan. Többek között Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója, a ma­gyar delegáció tagja is foglalko­zott ezzel a témakörrel felszóla­lásában. Rámutatott: a műfordí­tók fontos szerettet töltenek be a kultúra közvetítésében. Hangsú­lyozta, hogy elő kell segíteni a fordítóképzést, ösztöndíjakat kell biztosítani, s emelni szükséges a szakma presztízsét, és természe­tesen támogatni a könyvkiadást is. Pozitív példaként említette Svédországot, ahol állami támo­gatással jelentetnek meg műfor­dításokat. A munkabizottság ülé­sein hangsúllyal szóltak a gyer­mek- és ifjúsági irodalom fontos­ságáról, és szorgalmazták, hogy e téren alakuljon ki szorosabb, együttműködés a résztvevő álla­mok között. Fordítsanak több fi­gyelmet az e területen létrejött irodalmi alkotások kölcsönös megismertetésére. A szocialista országok küldöt­tei állást foglaltak a szocialista állam kultúrát támogató szerepé­nek fontossága mellett, szót emel­tek a szocialista országokkal szem­beni előítéletek, a gyűlöletkeltés, pszichológiai hadviselés gyakor­lata ellen. A hét folyamán több javaslat is elhangzott például ar- ról, hogy.aiz európai országok je­lentessenek meg közös irodalmi antológiát, Rendezzenek találko­zókat a külföldi irodalom bemu­tatásával foglalkozó folyóiratok szerkesztőinek, valamint hozzák létre a részt vevő országokban a nemzetközi műfordítói szervezet helyi központjait. Az egymás kultúrájának köl­csönös megismerésével foglalko­zó munkabizottságban felmerül­tek elvi kérdések a kultúra és a politika, a kultúra és a szabad­ság, valamint a 'kultúra és a bé­ke témakörét illetően. Több nyugati ország 'küldötte a politikamentes kultúrát fogal­mazta meg. Számos nyugati kul­turális személyiség hangoztatta viszont, hogy minden országnak szüksége van olyan kulturális politikára, amely támogatást nyújt az alkotótevékenységhez. A szocialista országok küldöttei rámutattak az alkotók, az értel­miség felelősségére a béke meg­őrzésében, a humanista értékék terjesztésében. Konkrét együttműködési el­képzelések is megfogalmazódtak. Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója, a magyar kül­döttség tagja javasolta például, hogy nemzetközi kultúrakutató intézetet hozzanak létre. Ezt az elképzelést több más ország kép­viselői is támogatták. Egyetértet­tek a delegátusok a többnyelvű­ség támogatásában, a művészeti nevelés fontosságában is. Hangversenykörúton a zenekar Megkezdte egy hónapos hang- versenykörútját az Egyesült Ál­lamokban a Magyar Állami Hang­versenyzenekar. 14 állam 24 váro­sában 25 koncerten lépnek a kö­zönség elé. Műsorukon Liszt, Bartók, Kodály és Csajkovszkij művei szerepelnek. A zenekart Fischer Ádám vezényli, közremű­ködik Jandó Jenő zongoraművész. A Massachusetts államban lé­vő Worcester városában csütörtö­kön megtartott első hangverseny igen nagy sikert hozott. A zene­kar körútja december 8-án New Yorkban ér véget, a Carnegie Hall koncerttermében. Chicagói filmfesztivál WASHINGTON Ismét több magyar film szere­pel a pénteken este megnyílt chi­cagói filmfesztivál műsorán. A most már 21. alkalommal meg­rendezésre kerülő nagyszabású bemutatósorozaton az amerikai közönség elé kerül Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr?, Gárdos Péter Uramisten című filmje, va­lamint Gyöngyösi Imre, Kabay Barna és Petényi Katalin Add tudtul fiaidnak című műve. Űj piacokon a dunavecsei szerszámgépek (Folytatás az 1. oldalról.) fiataljaink, akik nálunk tanulják meg a fémmegmunkálás tudo­mányát, ott már a jövő század gépeivel tanulnak dolgozni. Rö­videsen tehát nekünk is újabb lépést kell tennünk: átvenni a legújabb technológiával készülő komputervezérlésű, rendkívül pontos célgépek szabadalmát. Hogy ezt elérjük, tőkét kell gyűj­tenünk. Fokozni a termelést mi­nőségi és mennyiségi szempont­ból, és racionalizálni minden te­rületen; jobb szervezéssel, anyag- és energiatakarékos technoló­giákkal még többet lefaragni a költségeikből. Újra terveztetni — hazai alapanyagokra és techno­lógiákra — azokat az alkatrésze­ket és gépeket, amelyeket ma még dollárért vásárolunk ... Te­hát van feladatunk a következő öt évre is ... F. P. J. A KISKÖRÖS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ árengedményes vásárt rendez 1985. NOVEMBER 11—16-IG Akasztón, Csengődön, Páhln, Kaskantyún, Fülöpszálláson, Soltszentimrén a ruházati és iparcikk-szakboltokban, egyes ruházati és iparcikkáruk 20—50 százalékos engedménnyel kerülnek értékesítésre, AMÍG A KÉSZLET TART. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! 2280

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents