Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. november 6. Sikeres új fajták, okos tárolás „Az eltarthatóság mint az exportminőség egyik fontos kritériuma kulcskérdéssé vált, mert az egymillió tonna fölötti évi almatermésünk harmada ezen a csatornán értékesül. Ilyen árutömeg más irányú hasznosítása megoldhatatlan. A kertészeti nyers és feldolgozott termékek kivitelének fő iránya az 1990-ig érvényes hosszú lejáratú kertészeti egyezmény értelmében a Szovjetunió. A KGST-országok közül friss gyümölcsben jelentős felvevőpiacunk volt az NDK és Csehszlovákia, de mindkét ország önellátásra való törekvései, telepítéseinek termőre fordulása következtében az eddigi mennyiségek jelentős csökkenésével, illetve a minőségi követelmények növekedésével kell számolni. Dollárrelációban csak abban az esetben volna reális lehetőségünk a kivitel növelésére, amennyiben a termesztett fajták korszerűsítésével, folyamatos termőképességével, a csomagolással stb. képesek leszünk jobban igazodni a piaci igényekhez” — írja tanulmányában a VII. ötéves terv időszakában az ágazattal szemben támasztott követelményekről Zsitvay Attila, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető- helyettese. • A Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinátban Szovjetunióba szállítandó árut válogatnak. (Somos László felvételei) MI LEGYEN AZ ALMÁVAL? II. , _ .«.<><• 500—1000 tonnás tárolótér bövíA Sarfebér „Dtszáll ; tésébe 50 százalékos kockázatvállalással „beszállunk”. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet almáskertjeibe is ellátogattunk minden őszön. A kertészeti ágazat vezetői hol jobb, hol rosszabb kedvűek voltak. — Az idei év rossznak számít — mondta Bakonyi Zoltán főkertész. — Hiába öntöztük a 300 hektáros ültetvény zömét, a termés apró maradt. A gyümölcsök mérete 60—65 milliméter közötti. Az első termésbecslés után 6 ezer tonnát vártunk. Végül örülhetünk a 4800 tonnának is. Jelentős jövedelemkieséssel számolhatunk a nagyság, az alacsony fajsúly és a darabszám miatt. A magyar termesztésben új fajtának számító növények gyümölcsében szerintem a hideg tél miatt — itt mínusz 26—28 Celsius- fokot is mértünk — alig találtunk magot, ami a termés húsára is hatással van. Ennek genetikai jelentőségéről mi, termesztők keveset tudunk. A kutatóknak kellene a kérdésre gyorsan választ adni. Más téma. Háromszáz hektáros ültetvényünk most már teljes egészében termőnek számít. A gyengébb adottságú, régebben telepített Starking-fá- inkat átoltjuk Idared és Molis Delicious vesszőkkel. A munkaerőgondjaink levezetésére jövőre bérbeadással, illetőleg a betakarítás kiadásával próbálkozunk. Szegedi János — aki az értékesítésért felelős — nincs köny- nyű helyzetben. Manapság hűtőház nélkül alig néhány hét alatt ennyi almának jó piacot találni nem könnyű. A kevés termés „kapóra” jött — említette némi szomorúsággal. — Korlátlanul exportálhattunk volna, ha lett volna mit. Idén először szállítottunk úgynevezett palettás almát Csehszlovákiába: 600 tonnát. Ez kedvező azért, mert a csomagolóanyagot IS. a„ vásárló adja. Száz tonnát vittünk nyugatra, ugyanekkora mennyiséget Kubába. Ezen kívül körszedett gyümölcsöt küldtünk a Hungarofruct budaörsi hűtőhazába. Ezernyolcszáz tonnát adtunk el Magyarországon, a legtöbbet a kaposvári és a veszp- remi afészeknek. A jövő útja nálunk is a hűtőház építése, de mivel erre elegendő pénzünk nincs, úgy tervezzük, hogy a Helvécián nyereségre számíiantk A Helvéciái Állami Gazdaságban valamikor nagy rangja volt az almának. Az ötödik ötéves tervidőszakban válogatógépet, Tifone permetező berendezéseket, Nobili metszőgépeket vásároltak. Utat építettek, hogy nyolc kilométerrel rövidítsék Kecskemétig a távolságot. Később következett az iparvágány kiépítése. Tervezték egy hatezer tonnás térségi hűtőház létrehozását. Mindez az út és az iparvágány kivételével a múlté. Az egykoron 464 hektáros almaültetvény 261 hektárosra zsugorodott. Barra István főkertész tájékoztatása szerint az elmúlt két esztendő veszteséges volt. Idén viszont az ágazat szerény, 2—3 milliós nyereségre számít. Mindez sok újdonságnak köszönhető, amit a korábbi esztendők keserű tapasztalatai miatt vezettek be. így új művelési módokkal próbálkoztak. Hatvanegy hektárt a gazdaság dolgozóinak illetményként kiadtak. További 15 hektáron vállalkozók bérelhetnek területet, hektáronként 25 ezer forintért. Az eredményes továbblépés feltétele a telepítés.- Jakabszállás térségében 50 hektáron szakcsoportot hoznak létre, ide csak új fajtákat: Idaredet, Glostert, Red Rómeót, Jonaredet ültetnek. Megelőzött veszteség Masir Józsefet, a Bács-Kiskun megyei Zöldért Vállalat igazgatóját is az idei almaszezonról kérdeztem. — A jutalékért dolgozó kereskedők érdeke, hogy minél nagyobb mennyiségű árut közvetítsenek. Ez a rendszer akkor működik jól, ha a termelő érdekelt a végtermék értékesítési hasznában. Egynéhány jól működő szervezetet láttam külföldön. Ott akkora forgalmat, mint a miénk, alig néhány ember bonyolított le. Igaz, olyan technikai feltételek mellett, ami nálunk még csak álom. Teszem azt, az ügyintéző asztalán csengett a telefon, kérdezték tőle: egy tétel gyümölcsért mennyit tud fizetni? Néhány gombnyomással, a számítógép és a telexhálózat közvetítésével az árunak már vevőt is szerzett. Az üzlet lebonyolítása- fél percet vett igénybe. Nálunk mindez elég sokáig tart, és még az alma az, aminél viszonylag jól sikerült megszervezni. A korábbi években, a fák kivágása előtt 25 ezer tonna almát forgalmaztunk. Idén örülünk, ha ennek felét sikerül. Sok gyümölcs megy veszendőbe, a nagy költséget felemésztő hűtőházi tárolás alatt is. Már csak azért is figyelemre méltó az a kísérlet, amit a Zöldért kiskőrösi hűtőházában végeztek. Kornóczi Ferenc kirendeltség- vézető tájékoztatása szerint a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet munkatársai lombvizsgálat, augusztus eleji gyümölcsanalízis alapján meghatározták a szedési, majd a betárolási sorrendet. A kitárolás idejét pedig az egyes ládacsoportokból folyamatosan szedett minták vizsgálata után adják meg. Ezzel, és a tárolási technológia finomításával a korábbi veszteséget töredékére sikerült csökkenteni. Az almaszezon, legalábbis a szedés befejeződött. Meggyőződtünk arról, hogy ennek a ritka jó ízű, zamatos gyümölcsnek igenis van jövője. Ahhoz azonban, hogy elegendő nyereséget hozzon az üzemeknek, még sok változtatásra lenne szükség. Gyorsabban kellene az új fajtákat terjeszteni, hiszen míg a Jonatán termésének csak 70 százaléka kapcsolható össze egy jó árral, addig a Glosternél ez az arány már 90 százalékos. A 20 százalék különbözet pedig elviheti az összes hasznot. Érdekes a fővárosi Bosnyák tér értékítélete. Míg az egyes fajták alig „mennek”, az Idaredet, akármilyen tételt vittek, 25 forintért elkapkodták. Mindezek azt bizonyítják, hogy a gazdaságok az ágazat „helyretétele” felé vezető úton megtették az első lépéseket, a továbbiakhoz azonban központi segítség is kellene. Czauner Péter (Vége) ■% Kükkel Pálné raktáros szedi a mintát a kiskőrösi hűtőházban. Lakásépítési támogatástól a nyugdíjas körzetekig Szakszervezeti kezdeményezések a Bajai Mezőgazdasági Kombiaátban Nyári Sándort 1983-ban választották meg a Bajai Mezőgazdasági Kombinát szakszervezeti titkárának. A nemrég lezajlott tisztújítás során ismét rá voksolt a bizalmi testület. A 16 500 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemben csaknem kétezren dolgoznak. Nem kis feladat ilyen nagy gazdaságban a szakszervezeti teendők elvégzése. A titkárral az eddigi munkáról, valamint a további elképzelésekről beszélgetünk. — Az utóbbi években sikerült kombinátunkban az eredményes gazdálkodás feltételeit megteremteni, kedvező munkahelyi légkört kialakítani. A termelés szerkezetének változtatása, az export árualap növelése, az ésszerű költséggazdálkodás bevezetése elősegítette a bérszínvonal gyorsabb emelését. Két év alatt 14 százalékos munkabér-növekedést értünk el — kezdi a beszélgetést. A továb iakban elmondja, hogy a szakszervezeti bizottság több jelentős szociálpolitikai intézkedést kezdeményezett. Ezek közül i& kiemelkedik az illetményföld, 300 négyszögölről 800 négyszögölre való felemelése, ösztönözték a dolgozókat a jövedelmezőbb termesztésre. Ide tartoznak például a különböző virágmagok, a hibridkukorica A szakszervezet egyik alapvető funkciója az érdekvédelmi tevékenység. Ennek gyakorlatából említ meg néhány példát. — Felelősséggel foglalkoztunk a munkahelyi csoportokban jelentkező érdekellentétek és konfliktusok megoldásával. Nyilvánvalóan nem az a cél, hogy az ilyen ügyeket elsimítsuk, hanem a sérelmek elkerülését és megelőzését várják el tőlünk. E szellemben törekedtünk' a feszültségek megszüntetésére — magyarázza. Fontos feladatnak tartják a pályakezdő fiatalokkal való törődést, hogy jól be tudjanak illeszkedni környezetükbe. Ezt segítette elő a jó munkahelyi légkör, az irántuk való bizalom. Többen kaptak közülük önálló feladatot, mint az előző időszakban. Ennek eredményeként csökkent a pályakezdő szakemberek elvándorlása. — Az elmúlt öt esztendőben 121 ifjú szakembernek több mint 7 300 000 forintot fizettünk ki lakásépítési támogatásra. Kedvező feltételek mellett házhelyeiket biztosítottunk részükre — tájékoztat. Többet törődtek az utóbbi években az egyre növekvő számú nyugdíjassal. A folyamatos kapcsolattartás érdekében nyugdíjas körzeteket szervezték, melyek élére bizalmikat választottak. Ezek segítségével intézik ügyeiket, üdültetésüket, segélyezésüket, anyagi támogatásukat. Évente rendszeres nyugdíjastalálkozókat, közös határszemléket tartanak. ■ Említést érdemel, hogy 1983- ban áttekintették a nyugállományban levők életkörülményeit és megállapították, hogy 42 százalékuknak csak 2500 forint körüli a jövedelme. Ez a sajnálatos tény egyúttal a további feladataikat is megjelölte. A sokféle segítségnyújtáson túlmenően, kivételes nyugdíjkérelmeket küldtek a Szakszervezetek Megyei Tanácsához. Az erkölcsi megbecsülés egyik bizonyítéka, hogy a vállalat megalapításának 35. évfordulója alkalmából kiállításon emlékeztek az alapítókra és köszöntötték őket. Megbecsülésüket és a velük való törődést továbbra is kötelességüknek, a szak- szervezeti munka fontos feladatának tekintik. — Az újjáválasztott szakszervezeti bizottság a párt- és a gazdasági vezetéssel összefogva igyekszik továbbra is bővíteni a szociális intézkedések körét. Fontos többek között a munkások szállítása, az étkeztetés megszervezése, az üdültetés és így tovább. Igyekszünk folyamatosan kielégíteni a dolgozók ez irányú igényeit — hangoztatta a szaik- szervezeti bizottság titkára. Kereskedő Sándor • Az üzemi kor- korszerűsödtek, évente csaknem félmillió ebédet szolgáltatnak a kombinát dolgozóinak. LTa ve .át a tanyákon o. ivál ismerik a boszorkánytörténeteket. Talán még öt éve sincs, hogy többen is „látták" a Ludasdűlőben, amikor {Kemény Rozika ,néni átszállt a Soósék gyümölcsöse felett, ,s abban az évbén minden alma ,meg körte lefagyott a fákról. Simon Istvánná pedig .még ma is árul olyan hajszálat, amit el kell. égetni a fiatalember háza előtt, s akkor a fiú beleszeret az ,elégetőbe. Darázs Bálint, Simonná veje ajánlotta is az anyósának, hogy ugyan égessen el ő maga egy ilyen hajszálat ,az elnök háza előtt, hátha láng v nyújtja ia szívét, s akkor az egész szövetkezet hivatalos lesz a lakodalomba. A fiatali ize már nem hisznek a: természetfeletti dolgok.I n de amikor Kapás Juliska néniről kezdték beszélni, hogy boszorkány, arra ők is \bólogattak. Igaz, Juliska ,néni ,nem változtatott .senkit békává, és egyetlen tehénnek sem apasztotta el io tejét, sőt seprőnyélen isem ,látták lovagolni, ■ volt viszont egy kis Babetta motorja, amin hetvenéves kora ellenére úgy száguldozott a dülőutakon, mintha valóban seprűnyélen ülne. , — Ebben tényleg csak bo- szor nyság lehet j— bólogatott Soós Mihály, pedig ő felvilágosult ember .hírében állt, A traktorosok el is nevezték Juliska nénit „motoros boszorkának". — Ide figyeljetek! — mondta egyszer Illés Mihály, a leg- betyárabb traktoros. — Ha az öreglány legközelebb bejön a központba, én kiveszem a motorjából a gyertyát. Akkor majd meglátjuk, mire képes a boszorkányságával. Nem kellett sokáig ;várniuk az alkalomra. Kapás néni sokfelé megfordult ia motorjával, és sűrűn eljárt a központba is. Ilyenkor leállította kis masináját a többi motor ,mellé a parkolóhelyre, és úgy jártkelt a szövetkezet udvarán, mintha Yamahával érkezett volna. i így volt ez a tréfa napján is. Illés Mihály, akinek jó kis Simsonja volt, úgy tervezte, hogy ha Kapás néni otthagyja a Babettáját, ,ö melléje áll a maga motorjával, s akkor feltűnés nélkül kiveheti a gyertyát, , — Majd meglátjuk, mennyire terjed ki a boszorkánytudomány — nevetett a traktoros. Minden simán ment. Az egész banda ott szorongott a gépüzem raktára mögött, ahonnan jól oda lehetett látni a parkolóhelyre. ,Egy fél óra sem telt bele, jött vissza Juliska néni. Fölült a motorra, és megtekerte. Semmi. Megint tekert egyet a pedállal, de újból semmi. — Meglátjátok, mindjárt előveszi a seprűt! — vihogtak a traktorosok. Látták, hogy Juliska néni leszáll a motorról, és a fejét csóválva nézni kezdi. Aztán balra lépett, jobbra lépett, ide hajolt, oda hajolt, majd újból felült a nyeregbe, tmegtekerte a pedált, és már robogott is hazafelé. A fiúk szája tátva (maradt. — Az anyja szentjit, ez tényleg boszorka! — jegyezte meg Illés Mihály. — Kivetted te a gyertyát? — fordultak hozzá hitetlen- kedve. — Isten ibizony! Itt van a zsebemben. — Még ilyet! — Boszorkány! Ügy éljek, ha nem boszorkány! — erős- ködött iaz Illés-fiú. Leverten, a sikerületlen tréfa rossz ízével kullogtak oda a motorjaikhoz, berúgták, és indultak volna ihaza. Illés Mihály Simpsonja azonban nem akart indulni. A nagy motorzúgásban csak azt észlelte, hogy hiába rugdossa a berúgókart, nincs eredmény. A többiek már türelmetlenkedtek. — Mi lesz? — A fene tudja! — csodálkozott Illés Mihály. — Eddig mindig elsőre indult. Valaki elnevette magát. — A boszorka megbabonázta! — Megverte szemmel. A nevetés, mely most Illés Mihály kárára szólt, szinte elnyomta a motorzúgást. öt perce kínlódott már Illés Mihály, amikor valaki odaszólt neki. — Sz’ neked nincs gyertyád! Ügy robbant ki a nevetés, mintha valami rettenetes nagy motort rúgtak volna be hirtelen, amiben nem egy, hanem tíz gyertya is van, tíz hengerrel. Maga Illés Mihály nevetett a legjobban. Aztán fogta a Juliska néni motorjából kilopott gyertyát, becsavarta a saját motorjába, s úgy húzott ki a parkolóból, mintha söprűn lovagolt volna. Tóth Tibor A motoros boszorka