Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! George Shultz Moszkvába érkezett PETŐFI NÉPE AB MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évi. 260. szám Ára: 1,80 Ft 1985. november 5. kedd SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTÉRTEKEZLET Sok felszólaló a KPVDSZ tanácskozásán A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete Bács-Kiskun megyei Bizottságának küldöttértekezleté­re megválasztott 77 küldött kö­zül 72-en vettek részt a hétfőn, Kecskeméten tartott tanácskozá­son. A megyebizottság összegező je­lentéséből tájékozódhattak a te­vékenységükkel kapcsolatos mun­katerületek, gazdasági ágazatok helyzetéről. A kiskereskedelmi áruforga­lom reálértékben is nőtt valame­lyest. Javult a tanyai és perem- kerületi lakosok ellátása. Kényel­mesebben válogathatnak, vá­laszthatnak a vásárlók, mert .több boltot korszerűsítettek, bővítet­tek, több nagy alapterületű áru­házát (Dunatáj, Duna, Centrum, Fészek) építettek az előző, 1980- as küldöttértekezlet óta. Tóth András, a megyebizottság titkára szóbeli beszámolójában is jobbnak minősítette az áruellá­tást, mint a beszámolási időszak elején, de elismerte, hogy a kis­jövedelműek igényeit nem min­dig tudta kielégíteni a kereske­delem, súlyos gondok voltak az építőanyag-ellátással, most a tü­zelőanyag-hiány okoz nehéz he­teket. Az elmúlt időszakban1 ve­zették be az üj üzemelési formá­kat. Ezt. elfogadták a dolgozók a kezdeti idegenkedés és bizonyta­lanság után. A küldöttértekezletet előkészí­tő tanácskozásokon szinte min­denütt kifogásolták a gyakori ár­változásokat, kifejezték aggodal­mukat az árak és a jövedelmek alakulása miatt. Ügy vélik, hogy bizonyos területek indokolt ellá­tási problémáit — például a kis­települések — nem a kereskedel­mi dolgozók jövedelmének terhé­re kell megoldani. A szakszervezet érdekvédelmi feladataival összhangban sokat tettek a nehéz fizikai munka visszaszorítására, a szállítás, ra­kodás gépesítésére. 176 nyugdí­jast javaslatukra kivételes nyug­díjemelésben részesítettek. A tá­jékoztató elemezte a kulturális nevelő, agitációs és propaganda- munka sikereit, fogyatékosságait. Dt. Török István, a megyebi­zottság tagja a szóbeli beszámo­ló, a mandátum- és a számvizs­gáló bizottság vezetőjének jelen­tése után kérte a hozzászólásokat. Szabóné Csernetics Ildikó (Bácska Kereskedelmi Vállalat szb-titkára) a nagy fluktuáoió Okaira hívta fel a figyelmet. Egyebek között a kereskedelmi dolgozók általános béremelésé­(Folytatás a 2. oldalon.) A résztvevők egy csoportja. • George Shultz amerikai külügy­miniszter (jobbról), mellette szovjet kollégája, Eduard Sevardnadze. Mi legyen az almával? ' 0 (4. oldal) Az idei almaszezon viszonylag zökkenő- mentesen véget ért. Ebből a gyümölcsből ke­vés termett. A korábbi évek keserű értékesí­tési tapasztalatai következményeként sok he­lyütt fejszéhez nyúltak, és radikálisan döntést hoztak. Ott azonban, ahol igyekeztek az ága­zat helyét ebben az újonnan kialakult rend­szerben megtalálni, nem jártak rosszul. Mun­katársaink a Jakitéléki Szikra, az izsáki Sár­fehér Tsz-ben, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban és a Helvéciái Állami Gazda­ságban beszélgettek, a szakemberekkel. Az ér­tékesítésről, a forgalmazásról szólt a Zöldért igazgatója és a Hungarofruct megyei kiren­deltségének vezetője is. A szovjet kormány meghívására munkalátoga­tásra hétfőn Moszkvába érkezett George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere. A repülőtéren Shultzot Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Az amerikai külügyminiszterrel együtt Moszk­vába érkezett Robert McFarlane, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági tanácsadója. Kevéssel az amerikai politikusok megérkezése után Moszkvában megkezdődtek a szovjet—ameri­kai tárgyalások Eduard Sevardnadze és George Shultz között. Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter moszk­vai megbeszélésein áttekin­tették a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, s Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan genfi találko­zó jának előkészítése jegyé­ben megvitattak néhány nemzetközi kérdést — kö­zölte a TASZSZ szovjet hírügynökség. A legnagyobb figyelmet azóknaik a biz­tonsági kérdéseknek szen­telték, amelyek az atom- és űrfegyverzetekről foly­tatott szovjet—amerikai tárgyalások tárgyát képe­zik. A tárgyalásokon szovjet részről jelen volt Georgij Kornyijenko, a külügymi­niszter első helyettese, Vik’- tor Komplektov külügy­miniszter-helyettes, Anato- lij Dobrinyin, a Szovjet­unió washingtoni nagykö­veté, Alekszandr Besszmert- nih és Csernisev, a kül­ügyminisztérium kollégiu­mának tagjai, valamint Ju- lij Kvicinsakij különleges megbízatású nagykövet. Amerikai részről jelen volt Robert McFarlane, az elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Arthur Hart­man, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. Paul Nitze, az elnök és a kül­ügyminiszter fegyverzet­korlátozási tanácsadója, Rozanne Ridgeway külügyi államtitkár, Matlook, az el­nök tanácsadója Európá­val és Szovjetunióval kap­csolatos kérdéseikben, valamint Palmer államtit­kár-helyettes. • Az Unlver Afész ágasegyházi telepéről az idén felvásárolt almát első alkalommal köz­vetlenül exportálták is. Füredi János felvá­sárló méri az egyik helyi termelő gyümölcsét. MÁR AZ IDÉN 100 EZER TONNA SZENET TERMEL Bányaavatás Mányon Havasi Ferenc felszólalása a munkásgyűlésen Hétfőn megkezdődött a szén- termelés a Tatabányai Szénbá­nyák mányi bányájában. Egyet­len gombnyomással működésbe hozták az 1700 méter hosszú föld alatti szállítórendszert, s néhány percen belül felszínre került a bánya terméke, a jó minőségű eocén korú barnaszén. Az esemény alkalmából mun­kásgyűlést rendeztek, amelyen ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ka- polyi László ipari miniszter, Ko­vács László, a Bányaipari Dol­gozók Szaikszervezetének főtitká­ra és Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom megyei Bi­zottságának első titkára is. Az új bánya jelentőségét Fe­kete Lajos, a Tatabányai Szén­bányák vezérigazgatója méltatta. Egyebek között elmondotta, hogy több éven át (megfeszített ütem­ben dolgoztak e fontos beruhá­záson, számos akadályt — pél­dául vízbetöltéseket — küzdöt­tek le, és most a tervezett határ­időre megkezdték a szén terme­lését az új bánya első frontfejté­sében. Az átlagosnál nehezebb körülmények között is kimagasló teljesítményt nyújtottak a bánya építői. Kovács János és Jáger Im­re elővájó brigádjai például hu­zamosabb időn át havonta 100 méternél nagyobb előrehaladási sebességgel építették a föld alat­ti vágatokat. Figyelmre méltó, hogy a Tatabányai Szénbányák saját kapacitásából T,6 milliárd forint értékű tervezői, építési és szerelési munkát végzett; ezzel gyorsította és tette olcsóbbá a jelentős beruházást. A tatabá­nyaiakon kívül még 20 kivitelező vállalat vett részt a nagyszabá­sú munkában. A vezérigazgató köszönetét fejezte ki a szovjet szakembereknek is; az ő közre­működésükkel derítették fel az új medence szénvagyonát és szov­jet módszer alkalmazásával let­tek úrrá a vízbetörésen is. Az új mányi bányában az első ütemben a föld felszínéhez kö­zelebb eső területről 21 millió tonna szenet termelnek ki. Eb­ben a medencében azonban en­nél lényegesen több tüzelőanyag rej.Uk. Az eddigi kutatásokkal 150 millió tonna barnaszenet mu­tattak ki, annyit, mint ameny- nyi a tatabányai szénmedencé- ben volt. s amit 90 év alatt ak­náztak ki. Az új medence tehát több munkásnemzedék részére nyújt munkát, biztos megélhe­tést. A mányi bányában az idén 100 000 tonna, az átlagosnál jobb minőségű, háztartási tüzelésre alkalmas szenet termelnek. A be­ruházás folytatódik, s jövőre már 350 000 tonna szenet külde­nek felszínre 1988-han érik el a termelési csúcsot, ekkor már 900 000 tonna szenet bányásznak. Az ünnepi gyűlésen Havasi Fe­renc gratulált a bánya tervezői­nek és építőinek. Utalt arra, hogy a nagyegyházi és a mártkushegyi, most pedig a mányi bánya át­adásának milyen nagy jelentősé­ge van a magyar szénbányászat­ban és iparban. A tapasztala­tok szerint szükség van arra, hogy az illetékesek továbbra is folyamatosan foglalkozzanak az energetikai kérdésekkel, hiszen a bányászatban a döntések ered­ménye, következménye csak 6— 8 év múlva jelentkezik. A régi (Folytatás a 2. oldalon.) Teszt, szakszöveg fordítás, szóbeli tudáspróba FONTOS A PONTOS SZÁLLÍTÁS Új termékek a BRG-ből Időarányosan teljesítette tervét a BRG kecskeméti gyára. Ebben az évben a tervek szerint 870 millió forint értékben készítenek magnetofonokhoz mechanikus alkatrészeket, feje­ket-, motorokat; valamint MK 29-es és MK—3000-es készü­lékeket és személyi számítógépekhez csatlakoztatható adat­magnetofonokat. • A szerelőcsarnokban NSZK exportra kerülő MK—3000-es magneto­fonok utolsó darabjait állítják össze. A kecskeméti gyár nagy figyel­met fordít a minőségre és a szer­ződéses kötelezettségek teljesíté­sére. A folyamatos szállítás ered­ményeként 726 millió forint érté­kű készáru hagyta el a .gyárat az eltelt tíz hónapban. A termékek 80 százaléka ex­portra kerül, többségét a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába, Ro­mániába szállítják, de jut belőle belföldre, a Videotonba is. A tőkés piacokon nehéz verse­nyezni a híradástechnikai eszkö­zökkel. Ennek ellenére idén MK— 3000-es és adatmagnet of ónból, valamint magnófejből csaknem 40 millió forint értékben szállíta­nak az NSZK-ba és Franciaor­szágba. A BRG szakemberei keresik az új megoldásokat. Ennek eredmé­nyeként 1985-iben két új tenméket fejlesztettek ki. A DK—40-es dik­tafon referencia készülékeit már elküldték kipróbálásra különbö­ző vállalatoknak. A próbák so­rán felvetődő észrevételeket is figyelembe veszik a jövő évben kezdődő sorozatgyártásnál. Je­lenleg is folynak egy mágneses vezérlésű mechanikus alkatrész fejlesztési munkái. Ennek a ter­méknek a prototípusait év végére szintén elkészítik, s jövőre ebből is megindulhat a sorozatgyártás. G. B. ORSZÁGOS OROSZ NYELVI VERSENY Száz főiskolás, egyetemista se­reglett Kecskemétre, a Kertésze­ti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karára, hogy részt vegyen az ötöd­ször megrendezendő országos orosz nyelvi versenyen. A tudáspróbá­ra kétévenként kerítenek alkal­mat az agrárfelsőoktatási intéz­mények növendékei számára. Tegnap délelőtt ünnepélyes megnyitóval kezdődött a verseny. A megjelenteket dr. Filius István igazgató köszöntötte, majd Krisch Imre, a MÉM módszertani bizott­ságának elnöke szóit a fiatalok­hoz. Ott jár tünkkor nemcsak a tan­termekben volt nagy a forgalom, s az izgalom, hanem a szervezők, a pedagógusok szobájában is. Sasköi Zsuzsanna, a kertészeti főiskola nyelvtanára két eligazí­tás között beszélt a verseny cél­járól: — A lényeg, hogy a ma­gyar mezőgazdaságba kerülők be­széljenek valamilyen idegen nyel­vet, hiszen ma már ez elenged­hetetlen számukra. A verseny csak ösztönzés, kedvcsináló. Nem a díjakért, hanem a sikerélmé­nyért jöttek Kecskemétre az or­szág minden részéből. Vajon népszerű-e a szervezett nyelvtanulás a diákok körében? Sajnos, a kertészmérnöki vagy más agrárdiplomára pályázók nem az idegen nyelveket része­sítik előnyben tanulmányaik so­rán. S arra, hogy nem cseleked­nek helyesen, csak később döb­bennek rá. Akkor, amikor kike­rültek az iskolából, s más úton- móden kezdhetik a nyelvtanulást. A kecskeméti intézményben ép­pen ezért már az elsősök között felmérik, hogy ki az, aki érdek­lődik a nyelvek iránt. Heti há­rom órában az első és második évfolyam hallgatói oroszul tanul­nak, kötelezően. Második idegen nyelvvel fakultatív módon ismer­kedhetnek: az angol, a német és a francia a legnépszerűbb. Tegnap két kategóriában kezd­ték meg a versenyt a diákok: a nyelvvizsgával rendelkezők kü­lön csoportban mérik össze tudá­sukat. Az első napon nyelvtani tesztet kellett kitölteniük, orosz­ról magyarra fordítani a szakszö­veget, s egyszeri hallás után kér­désekre válaszolniuk. A szóbeli ma lesz. Az egyéni versenyzők közül a legjobbak háromezer, kétezeröt­száz és kétezer forintos jutalom­ban részesülnek. A legeredmé­nyesebb csapatok háromezeröt­száz, háromezer és kétezerötszáz forintos díjat kapnak. S nem kell azoknak sem elkeseredniük, akik az első három közé nem kerülnek be, mert húsz különdíj vár rá­juk, amelyeket a városkörnyéki gazdaságok, szövetkezetek, vala­mint a megyei KlSZ-toizottság és a megyei tanács ajánlott fel. A részfeladatok legjobb megoldói között osztják ki a különjutal- imakat ma délután négy órakor. ; Jövőre Keszthelyen gyűlnek össze a fiataiok, s angolból, né­metből, valamint franciából mé­rik össze tudásukat. Orosz nyel­vi verseny legközelebb két esz­tendő múlva lesz az agráríelső- oktatáoi intézményák növendékei számára. ■—k 1 • Aprólékos, pontos munkát igényel az erősítő be­forrasztása a készülékbe.

Next

/
Thumbnails
Contents