Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

4 • PETŐFI NÉPE # 1985. november 18. RENDSZERFEJLESZTÉS ÉS KÁNKÁN « SAJTÖPOSTA Aranykoszorús brigád a SZÜV-nél Kevés üzemnek, vál­lalatnak sikerül olyan összetartó közösséget formálnia dolgozóiból, mint amilyen az idén jubiláló kecskeméti szá­mítóközpont városszerte híres kollektívája. Köz­tük is a legjobb a Su­pervisor szocialista bri­gád. Nevük is jelzi nem mindennapos foglalko­zásukat, hiszen ugyan­olyan kevesen értik je­lentését, mint amilyen kevesen konyitanak — ma még —, a számítás- technikához. A supervisor — mint megtud­tam —, a programi 'helyes futá­sát figyeli, tehát felügyelőt je­lent, de nem a kriminalisztiká­ból, hanem a bányászati szakiki­fejezések közül került a kiberne­tika szótárába. Maga a brigád 28 tagú, 70 százalékuk alapító tagja volt a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat kecske­méti számítóközpontjának. A fotózást követő beszélgetés­ből kiderült, hogy nemcsak szé­pek, okosak is. Ami persze nem zárja ki azt sem, hogy — imivel egy kivételével nők —, szorgal­mas és házias családanyák is le­gyenek, hiszen nem is egynek közülük három gyermeke van. Ma ugyanolyan fiatalok, mint tíz évvel ezelőtt, s arra a kérdésem­re, hogy miként lehet a komoly felkészültséget igénylő szakmai feladat mellett, nem kevés tár­sadalmi munkát is vállalva, a há­ziasszonyi teendőket is ellátni, azt felelték: mindez együtt any- nyira megterhelő, hogy csak sok nevetéssel, jókedvűen lehet el­végezni. Mi is ez a sok munka? A ház­tartást .most ne részletezzük, kezdjük a szakmai feladatokkal. — A Supervisor a szervezési és programozási osztály dolgozóit tömöríti — mondja Nagyné Si­mon Éva csoportvezető, akinek ez az első munkahelye, tíz évvel ezelőtt végzett a Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskola rendszerszervező ágazatán. — A tagok felének valamilyen pénz­ügyi, közgazdasági vagy műsza­ki főiskolai, esetleg egyetemi végzettsége van, de a többiek is elvégezték a szükséges felsőfo­kú szaktanfolyamokat. 25-en úgy­nevezett szervező, hárman pedig programozó beosztásban dolgoz­nak. A mi munkánk a számítás­technikában a szoftver tevékeny­ségi körébe esik. Idejön egy cég és gépre akarja vinni mondjuk az anyagkönyvelését. Szervezőink tanulmányozzák a megrendelő ez­zel kapcsolatos ügyviteli szoká­sait, és ha szükséges, javaslato­kká t tesznek a módosítására, hogy az számítógépre vihető legyen. Ezután összeülnek a szervezők és • Nemcsak szépek, okosak is. (Tóth Sándor felvétele) MOTTÓ: ANNYI A MUNKA, HOGY CSAK JÓKED­VŰEN LEHET ELVÉGEZNI. programozók, s megtervezik a gé­pi adatfeldolgozást, majd utóbbi lefordítja a számítógép nyelvére a tennivalókat, vagyis megírja a programot. Szászvári Tiborné itt közbe­szól: — Sckan összetévesztik a prog­ramozót az operátorral — mond­ja. — Azt hiszik, hogy a progra­mozónak a biiMenytűk nyomoga- tása a dolga, holott ezzel csak akkor foglalkozunk, ha magun­kat ellenőrizzük. Mi kevésbé lát­ványos körülmények között, egy irodában dolgozunk, s a nálunk túlnyomó részben alkalmazott COBOL programnyelvre fordítjuk le a számítógépnek adandó uta­sításokat. — Általában miiven feladatok­ra vonatkoznak a megrendelések? — Ez változó, de általában jel­lemző, hogy nem termelésirányí­tó, hanem termelést követő rend­szerekkel foglalkozunk — foly­tatja Nagyné Simon Éva. — Előb­biek alkalmazása — sajnos — még nem olyan széles körű, mert a rapszodikus alapanyag- és al­katrészellátás nem teszi lehetővé a termelőmunka számítógépes Irányítását. A Ganz-MÁVAG kis­kunhalasi gyáregysége részére azonban gépre vittünk egyes ter­melés-előkészítő feladatokat. Piszman Julianna szervező itt kapcsolódik be a beszélgetésbe: — Ne felejtsétek ki azt a ren­geteg többletmunkát sem, amit a képviselő- és tanácstagválasz­tások idején végeztünk a szava­zatok éjszakába nyúló összeszám- lálásával, vagy hogy szabad időnk­ben mennyit segítettünk a Pénz­ügyminisztériumnak mérlegel- lenőrzések idején. S imivel ügy­vitelszervezéssel is foglalkozunk — amihez a számítógépnek még semmi köze —, a Petőfi Nyom­da ilyen irányú tevékenységét a „brainstorming” módszerrel vizs­gáltuk. Ez a dolgozók név nélkü­li interjúját jelenti, persze ké­nyes kérdésekkel. Nagyon sok hasznosítható dolog derült ki a válaszokból. Mozgalmasak tehát a csinos lányok, asszonyok .mindennapjai — erről meggyőződhettem. — Azt már csak futólag említették, mek­kora szerepük volt a — nagyrészt Commodore — mikroszámítógé­pek elterjedésében. Mindezek mellett társadalmi munkára is jut idejük. A széchenyivárosiak tudják, hogy a SZÜV-nek mek­kora érdemei vannak abban, hogy a környék lakossága kultu­ráltan töltheti szabad .idejét. A gyermeknapi rendezvények, rendszeres kirakodóvásárok szer­vezéséből és lebonyolításából a Supervisor brigád ás kiveszi a ré­széi. Bajtáné Gábor Erzsébet brigádvezető azonban még több­ről számol be: — Sok cég megveszi a számító- gépet, utána köndól'kodik, mire is lehetne azt használni. Mi a me-- • gyei tüdőgondozó intézet Koah Róbert brigádjának kérésére tár­sadalmi munkában mértük fel az ottani alkalmazás lehetőségeit, s adtunk .tanácsokat a tüdőszűrő­kiértesítések számítógépes nyil­vántartására. A már felsorolt tár­sadalmi munka mellett a brigád minden tagja felajánlotta egyna­pi keresetét az SOS (gyermekfalu javára. Bemutatókkal és diasoro­zatok vetítésével rendszeresen részt veszünk az általános és kö­zép iskolás ok számítás tech n ika i képzésében. Mindezt jókedvűen, (gyakori baráti összejövetelekkel ■tarkítva csináljuk. Szinte már le­gendás hírű kán-kán tánccsopor­tunk, amelynek minden fellépé­se fergeteges siker. A Supervisor szocialista brigád — ‘mint megtudtam —, mivel fia­tal a közösség, még „csak” arany- koszorús. Nem kockáztatok na­gyot azzal a jóslattal, hogy nem­sokára magasabb elismerésükről is beszámolhatunk. Bálái F. István Jobb tápok, MAGASABB FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK jövedelmezőbb baromfihizlalás A baromfitartók érdekeltségének fokozása érde­kében is .tett intézkedést az agrárkormányzat. A no­vember elsejétől érvényes rendelkezés értelmében a baromfihús felvásárlási ára időszakosan növek­szik: kilogrammonként két forinttal többet fizet­nek, és március 31-ig még 50 filléres felár is jár a termelőknek. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 37 part­nerétől vásárol broilencsárkét. Ezekben a gazdasá­gokban — egyetlen kivétellel — 1970 óta nem fej­lesztettek, így a meglevő ólak, azok berendezései igen elhasználódtak, rekonstrukcióra, kicserélésre érettek. Csakhogy az ágazat jövedelmezősége nem engedi a technikai, technológiai fejlesztést. Erre az okra is visszavezethető néhány, a jövedelmezősé­get veszélyeztető adat. Így, míg 1970-ben a területen a baramfielhullás 2 százalékos volt, az idén már nem egy nagyüzemben 7—8, sőt 9 százalékot mér­tek. Ráadásul az állatok nem naposkorufaban, ha­nem ,a hizlalás időszakában pusztultak el. A feldolgozóhoz kapcsolódó termelőknél 14 mil­lió csirke .nevelésére van lehetőség. Ez 1980-ig szin­te teljes egészében a nagyüzemekből, attól kezdve fo­kozatosan növekvő nagyságrendben a kistermelők­től származik. Ez utóbbi pedig a legbizonytalanabb „forrás”, hiszen ha a számításukat nem találják meg a háztáji és kisegítő gazdaságokban, nagyon rövid idő alatt „váltanak”. Az idén is több integráló je­lezte, hogy környezetéből, tagjaitól kevesebb .barom­fit^ vehet át, mint eddig. Az egyik legnagyobb szál­lító, a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet már az idén sem tudta a feldolgozóval a 2 millió 166 ezer csirkére .kötött szerződését teljesíteni, és számításaik szerint 1986-ban még ennél is kevesebbet nevelnek a tagok. Az időszakos felárak bevezetése azonban csak enyhít a gondokon. Jelentős többlettermelés nem várható még a magasabb átvételi ár bevezetésétől sem, csupán az, hogy akik eddig tervezték a ba- roimfihizlalás megszüntetését, most visszalépnek. A termelés viszont remélhetően folyamatossá válik, a téli nagy hidegben sem hagynak ki rotációt — nyolc hetet — a .gazdaságokban. A baromfitenyésztés kerékkötője a (tápok, takarmá­nyok minősége is, amely a nemzetközileg elfoga­dottól jóval elmarad. A most hozott rendelkezés in­tézkedik az intenzív és féliintenzív abrakkeverékek fehérje- és energiaszintjének 10—15 százalékos eme­léséről. A Bács-Kiskun megyei Gabanaforgalmi és Malomipari Vállalat egyik szakembere elmondta, hogy a végrehajtás elősegítésére központilag 5—7 százalékkal csökkentették a tápokban felhasználan­dó fehérjék árát. így az eddigi minősítésű tápok árának csökkenése mellett, választékot tudnak bő­víteni. Ezután állítanak elő olyan tápokat, amelyet a háztáji gazdaságokban is eredményesen használ­hatnak, de eddig csak a nagyüzemeknek forgalmaz­tak. Igaz, ezek ára valamivel magasabb lesz, de az összetételük intenzivebb hizlalást tesz lehetővé. A tá­pok minőségére is nagyobb gondot fordítanak a vál­lalatnál, minden készárut szigorúan megvizsgál a helyi minőségellenőr. A tápok minőségének javulásától a termelők a mai 2,70—2,80 kilogrammos fajlagos takarmányfel- használás csökkenését, az állatok nevelési idejé­nek rövidülését, így nagyobb jövedelmezőséget re­mélhetnek. G. E. Csatornáznak — Kiépítik az utakat Lesz új park — Válaszol: a bajai tanácselnök Október 28-i Sajtóposta rovatunkban jelentettük meg a Baján lakó Papp Imre — mások nevében is szóvá tett — észrevételeit a helyi településfejlesztés néhány gondjáról, nevezetesen, hogy a Dömötör, a Somogyi Béla és a Varga István utcák álltai határolt terület elhanyagolt, jóllehet korábban emlékpark titulust kapott. (Megemlítettük: a környékbeli utcák zöme alig járható;* mert hiányzik a burkolatuk, s az ottani közlekedést nehezíti, hogy megoldatlan az esővízelvezetés, Cikkünk végén jeleztük, az illeté­kesek felkérésünkre 'kivizsgálják az ügyet, s intéz­kedésükről, illetve válaszúikról beszámolunk olva­sóinknak. Nos, máris teljesítjük ígéretünket, hiszen birto­kunkban van Baja tanácselnökiének, dr. Kincses Ferencnek a válasza a közérdekű kérdésekre. Íme a fontosabb tudni valók: Az említett, két hektárnyi nagyságú tér kialakí­tására eddig nem volt pénze a tanácsnak. A Haza­fias Népfront városi bizottsága ugyan kezdeménye­zett arrafelé munkát korábban, de annak eredmé­nyeként csupán játszópark és szánkózódomb létesült, s e terület hivatalosan nincs emlékparkká nyilvá­nítva. Tervek szerint a városi műszaki osztály 1986-tól vállalja a térség folyamatos rendbetételét. Persze ehhez, pontosabban a fásításhoz, s az új park épí­téséhez szükség van a lakosság segítségére is. Ami pedig a leendő park nevét illeti, arra javaslatot vár­nak az illetékesek. A másik felvetés a környékbeli utak rossz állapo­tára vonatkozik. Ezzel kapcsolatosan helyileg köz­ismert, hogy az ilyen beruházások jórészt társadal­mi összefogás révén valósulnak meg. S miután az igények meghaladják az anyagi lehetőségeket, sor­rendiség alapján folytatódnak a portalapítások, me­lyekről testületileg — a körzeti párt- és népfront­szervezetek, valamint az érintett tanácstagok bevo­násával — születik döntés. Ennek alapján legutóbb az Arató, a Kulioh Gyula, az Otthon és a Zeleszkó utcák kaptak szilárd 'burkolatot. A következő évi fejlesztés során a Dömötör és az Epreskert utca közötti szakaszon megépül a csa­padékvíz-elvezető csatorna, a városrészi utakon végzett munkálatokkal egyidejűleg. A forgalom szempontjából nagyon jelentős Varga István utca kiépítését már évek óta javasolja a mű­szaki osztály, de a realizálásra anyagi fedezet híján nem kerülhetett még sor. Az 1986-ban kezdődő VII. ötéves tervidőszak útépítési programjában már ki­emelt feladatként szerepel ennek az utcának az asz­faltozása. S ha e nagyarányú munkából a lakosság is kiveszi részét, az csak meggyorsíthatja a kivitele­zés megkezdését és befejezését. Matyi bácsi Rohanó kórunkban nemegyszer küszködünk időzavarral, minek következtében a meggyőző érve­lés hédyiett .gyakran hasiznádjuk a távirati stílust, a barátot és ismerőst csupán fejibicoeintéssel üdvözöljük, az idegen mellett pedig akikor is elvüharzuink, ha segítségünkre szorulna. Amennyire elgondolkodtató az emberi kapcsolatok szüir.külésé- nek, lazulásának, élhiidegüiésé- nek a megnyilvánulása, épp­olyan jóleső érzés hallani annak ellenkezőjéről. Legutóbb ilyes­féle történet' jutott el hozzánk, s mert szép példája az egyik legértékesebb emberi tulajdon­ságnak, az önzeflfensegjnek, szí­vesen tárjuk a nyilvánosság elé, Bittér Imre olvasónk közlése alapján: — Hétköznapi reggel. Többed- magammlal várakozom a kerek- egyházi V olán-megá 1 lóban. Egyre késik a menetrendszerű járat mélyről végül csupán hírt kapupif, aúsgerinit műszaki hiba miatt nem kazilekedhet. Keserű­en, s halkan szállók: ma sem juthatok be á kecskeméti cégiem­hez, munkakezdés előtt. Mások is hasonló ok miatt aggodal­maskodnak. Hamarosan kialakul az egy­öntetű álláspont; nincs müt tennünk, s jobb híján csak tü­relmesek lehetünk a következő autóbusz érkezéséig. Kisvártatva feltűnik egy mustár színű Polski Fiat, mely a megállóba befutva lefékez az utazni szándékozók előtt, s a vezetője készséggel mondja, hogy a sietősek közül két-három embert bevisz a vá­rosba. Mindenki (nézi az ajánlkozó ismeretlent, sokan bizalmatlanul, s mikor látom, hagy senki sem clheiődik, 'kilépek a tömegből, s helyet foglalók a kocsijában. Elindulunk. Útközben kedélyesén beszélge­tünk, erről-arról. Megtudom tőle, hogy Kecskeméten lakik, a fe­dett uszoda egyik úszómestere, s őt mindenki Matyi bácsinak hívja. Ilyen korán azért járft Kerekegyházéin, mert értesítette a hfediyii iskola mintegy 30 diák­ját, akik úszrii .tanulnak, hogy azn'ap né fáradj aniak be a vá­rosba., pontosabban hozzá, mert más sürgős téendője akadt, s nem tarthatja meg a foglalko­zást. Még hozzáteszi: persze (tele­fonon is üzenhetett volna, ám ezek a lelkes gyerekek megér­demlik a személyes közlést. Ekkor árra gondoltam, meg­jegyzem szerényen, hogy kissé drága mulatság az efféle udva­riaskodás, de nem fejthettem ki nézetemet, hiszen a címét kér­dezte, ahová elfuvaroz. Mond­tam: ekkora szívességet nem fo­gadhatok el, cgakhát ő befolyá­solhatatlan voll, s pereeken be­lül a munkahelyem bejárata előtt szálihattam ki az autójából. Megköszöntem segítségét, mire így reagált: semmiség ez, más is így tett volna a helyében. Szerintem, még nincsenek so­kan, akik hozzá hasonlóan gon­dolkodnak, cselekednek... * * * Illetékesek arról tájékoztattak - bennünket, hogy Matyi bécsi, azaz Sebők Mátyás az fiszak- B ács-Kiskun (megyei Vízmű Vál­lalat megbecsült, mindiilg segítő­kész dolgozója, immáron tizenöt esztendeje. Hivatásszerűen, fele­lősségteljesen, pontosan látja el ús7órriesteri feladatát,1 sJ melynek" ’'1 során oktat Vs- Eddig már több ezren sajátították él tőle' sikere^' '’ sen az úszás Csínját-bínját. Csöndre vágynak a halasi járóbetegek! Vizsgálatra várva, jó né- hányan voí-» tak még előt­tem a helyi szakorvosi rendelőben, ezért elha­tároztam, hogy a sor­ra kerülé­semig friss levegőn töl­töm az Időt. Leültem a be­járat mellet­ti padra, ahol csak rövid Ideig marad­hattam, mm a környék­beli motor­zajtól meg­fájdult a fe­jem. Megszámoltam 40 autót és 7 motor- biciklit a szomszédságban, pontosab­ban a betegellátó szobák közvetlen közelében, ahol parkoltak. Parkol­tak? Kissé tülzás Ilyet állítani, hi­szen alighogy az egyik megérkezett autó motorzaját leállította a gazdája, a másik már felberregett. Indulásra készen. Közben pedig terjedt szerte­szét a kellemetlen szagú kipufogó­gáz. Bár az egyik tábla szerint csak az egészségügyi személyzet használhatja parkolásra é területet, ám nekem, a szakorvosi rendelésre beutalt beteg­nek az a véleményem — s ezzel nem vagyok egyedül —, nincs sző szeren­csés megoldásról, hiszen a kevés szá­mú jármű Is zavarja a kezelésre vá­rakozó betegeket, s talán azok gyó­gyítóit Is. Különben nem messzire innen, a kórház és a Csipke szálló közötti térségben, meg alig távolabb, szép számban találhatók parkolóhe­lyek, ahol bizonyára elférnének a szó­ban forgó kocsik és motorok Is . . . — Írja a Kiskunhalason lakó Hannos Jenő levelezőnk. • • • Megjegyezzük: e közérdekű észre­vételek kivizsgálására felkértük a városi tanácsot, melynek megállapí­tásáról, esetleges Intézkedéséről be­számolunk majd. ÜZENJÜK „Hajósi nyugdíjas” jeligére: 1981 óta van munkakönyvük a termelő­szövetkezetekben dolgozó tagoknak. Akik azóta kerültek nyugállományba, azok természetesen már rendelkez­nek e fontos személyi okmánnyal, a korábban nyugdíjazottak —i mint talán ön Is —, sajnos, nem. Mivel ez utóbbiak Is csak munkakönyvük bir­tokában helyezkedhetnek ,el hosszabb időre, nekik most kell Igényelniük (pótlólag) ezt a könyvet a lakóhelyl- leg illetékes tanács szakigazgatási szervétől, mely köteles e kérelmet teljesíteni. Sz. O.-nénak, Kecskemétre: szer­kesztőségünkhöz küldött levelében azt olvastuk, hogy a háza falához hozzá­épített kamrát lebontotta a szomszéd, miáltal a lakóépület jelentős részé­ről lehullott a vakolat. Ez valóban károkozást feLtételez, amit a Polgári Törvénykönyv jogellenes magatartás­nak minősít. E szabály leszögezi: a kárt köteles megtéríteni a kár oko­zója, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy vétlen, hiszen úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általá­ban elvárható. Közlése nyomán ml nem tudjuk megítélni, szakszerű volt-e a bontási munka, s hogy an­nak során elkerülhető lett volna-e a vakolathullás. így hát Javasoljuk, vonjon be vitájukba műszaki hozzá­értőt, s ha megállapítja, hogy a szom­széd felelős a történtekért, követelt je tőle a helyreállítási költség meg­térítését. Ha erre nem hajlandó, ér­vényesítse jogát a bíróság előtt. A legjobb persze az lenne, ha sikerülne békésen megegyeznie önnek és a szomszédjának! FOGADÓSZOBA Sokat és sok 'helyütt íimák-be- szélinek mostanság (a népesledéS- palütíkaii határozatok végrehaj­tásáról, az anyát és gyermekéit megillető különféle juttatások emeléséről. Vitathatatlan, hogy állaimunk jelentősen támogatja a jövő nemzedékének nevelésé­ben nagyabb részt vállalókat, de merészség lenne állítani, hogy e téren mór mindén rend­jén van. Én például! négygyer- mekQs anyuka vagyak. Sorsom, esetiem talán nem egyedi, ezért bátorkodom vele a nyilvánosság elé. (Azzal kezdem, kisebb megsza­kításokat figyelembe nem véve nyolc esztendeje vagyok távol a m unkahelyemtől, mert gyerme­keket szülök és nevelek. A leg­kisebbek, akikikel odahaza va­gyok, 22 és 7 hónaposak. Amikor a negyedik gyermek után lejárt a szülési szabadságom, kapnom kellett volna gyedet, de ez nem tcrltént meg, hanem előzőleg ki­adta a cégem a még ki .nem vett évi rendes szabadságomat. Ezt a kényszerítő döntést nem tar­tom jogszerűnek, minit ahogy a kicsi 1 éves koráig járó, s a táppénz összegével megegyező fortmtolkiajt ás keveslem. Ez utób­bit azért, mert az otthoni éve­im alatt az ón 'bérem nemigen változott. Nelm tartozunk a nagyjöve­delmű családok közé, s ha a pénz a megszokottnál is keve­sebb, nagyon észrevesszük, külö­nösen, mikor gyenmekholmifcat vásárolok. Persze a napi élel­mezés költsége szintén magas, így azután már azon marfbndf- rozam, megszakítom a gyed-et és visszamegyek dolgozni. Persze a következményekkel (.például a gyermekek gyakori megbetegedé­se) számolok. Csak azt rtem tu­dom, számoltak-e azzal, hogy a sokgyermekeseknél rengeteg olyan anyagi probléma felmerül, melynek a megoldásához nem kapnak kellő segítséget a csalá­dok ... (Elmondito: Oberhäuser - né, laiz egyik városunk lakója.) Az előzőekhez a következő megjegyzést fűzzük: A munkáltatónak béremelés­kor nem szabad megfeledkeznie a gyermekgondozási szabadságon lévő dolgozójáról, aki részére nem állapíthatja meg önkénye­sen az úgynevezett rendes évi szabadság kivételének az idejét. Általános gyakorlat az, hogy az anyukák a gyes lejárta után, vagy annak megszakítását köve­tően, de a munka felvétele előtt veszik (vehetik) ki az ilyen, jog­címen járó szabadságukat. Ami pedig a három éven aluli gyermekeket illeti, édesanyjuk­nak választási joga vám: vagy aiz egyik után igényli ’a gyed-et s a másik után nem kap ellá­tást, vagy mindkét gyermekre kéri megállapítani a gyermek- gondozási segélyt, ha az előnyö­sebb. Ezeket a ellátásokat ter­mészetesen írásban kérni kell a munkahelyen működő társada­lombiztosítási kifizetőhelytől, an­nak híján pedig a területi tár­sadalombiztosítási igazgatóságtól (ki rendeltségtől). És még valami: a sokgyerme­kes szülő bátran forduljon szo­ciális ellátásért a munkahelye szakszervezeti bizottságához, vagy a helyi tanács szakigazga­tási szervéhez, ahol ilyen célból • rendelkezésre áll a pénz! Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-611

Next

/
Thumbnails
Contents