Petőfi Népe, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ET; AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évi. 270. szám Áfa: 1,80 Ft 1985. november 18. hétfő Béketüntetés Genf ben Tízezren vettek részt szomba­ton délután a csúcstalálkozót vá­ró Géniben azon a béketünteté­sen, amelynek résztvevői Ronald Reagantól és Mihail Gorbacsovtól jelentős eredményeiket sürgettek az atomfegyverek leszerelése ér­dekében. Évek óta ez volt a legnagyobb politikai megmozdulás a város­ban. Baloldali, szélsőbaloldali diákszervezetek épp úgy' képvi­seltették magukat a menetben, mint katolikus és más egyházi társadalmi szervezetek. Sokan ér­keztek, főként a környezetvédő mozgalmakból és pártokból, a szomszédos NSZK-ból és Olasz­országból, de Belgiumból és Fran­ciaországból is. A leszerelés mel­lett a tüntetők követelték az „ide­gen csapatok távozását” Afga­nisztánból, és a külföldi beavat­kozás megszüntetését Nicaraguá­ban, elítélték az amerikai űr- fegyverkezési terveket. Szoboravatás Kecskeméten 9 A lovasszobor haranglábbal. • Köpeczi Béla avatta fel az emlékművet. Az első Katona József-szobor avatása óta nem gyűltek össze olyan sokan szoboravatásra Kecske­méten, mint szombaton délben a Hunyadiváros központi terén. Régen vártak ilyen felfokozott érdeklődéssel, ilyen szeretettel emlékművet, mint Kiss István szobrászművész és Rácz Zoltán építésztervező közös alkotását. Már az el­múlt hét végén sokan figyel­ték, hogy a kecskeméti ta­nács Építési Költségveté­si Üzeme, a Kossuth Tsz ácsbrigádja, a Magyar— Szovjet Ba­rátság Terme­lőszövetke­zet faipari bri­gádja mun­kája révén na­pok alatt bon­takozik ki az emlékmű, s a kiállított ma­kettről jól is­mert környe­zete. A hadvezért idézte Ván­dor fi László színtnűvész Czuczor Gergely Hu­nyadi-versével, a hunyadiváro­si általános iskola kórusa, s a kalocsai forradalmi ezred zene­kara. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte az ün­nepségen megjelenteket. A lel­kesítő eseményen részt vett Ro­many Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Kapcso­latok Intézetének vezetője, Hör­csög András államtitkár, az Eu­rópai Biztonsági Értekezlet Kul­turális Fórumán tárgyaló kül­döttségek több vezetője, tagja, tír. Bodóczky László, a városi pártbizottság dlső titkára dr. Mező Mihály, Kecskemét Vá­ros Tanácsának elnöke. A megyei tanács elnöke szólt arról, hogy a lakosság milyen ak­tívan közreműködött a szobor he­lyének kiválasztásában, utalt a Kecskeméthez is kötődő Hunya­diak történelmi érdemeire, majd Köpeczi Béla akadémikust, mű­velődési minisztert kérte fel az emlékmű avatására. (Folytatás a 2. oldalon.) KERESETT, HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ TERMÉKEK Pontos szállítás, jó minőség a Kismotorból Ha a hazai ipar jelenle­gi gondokkal terhes ál­lapotáról beszélnek, a Kis­motor- és Gépgyárat min­den hozzáértő a kivéte­lek között emlegeti. A fővárosi központú válla­lat egységei között is ki­emelkedő helyet foglal el a bajai, 5. számú gyár. Sze­dő István igazgató egyszer azt emlegette kollégái előtt, hogy milyen jó lenne nekik is egy olyan sikeres termék, mint a Rubik-koc- ka. „Főnök, nekünk is meg­van a Rubik-kockánk”, vá­laszolta egyik munkatár­sa, a gyártás-előkészítés stádiumában lévő pneu­matikus kisgépcsaládra utalva. Azóta megkezdődött az említett termékek soro­zatgyártása, s a piaci érdek­lődés igazolni látszik a derűlátó várakozást. Nagy része van abban, hogy az 570 millió forintról 594 millióra lehetett emelni az idei értékesítési tervet, de ettől függetlenül a vál­lalatvezetés 615 milliós tel­jesítést várhat el a gyártól, szóban forgó pneumatikus gépek alatt nem barkácsszerszá- mokat, hanem igényesebb mun­kák végzésére alkalmas kézi csi­szolókat és fúrókat kell érteni. Főleg szerszámkészítők használ­hatják, nagy pontosságot igény­lő csiszoló • és sorjázó műveleteik­hez. 'Az értékesítés szempontjá­ból legfőbb előnyük, hogy anyag- és energiaigényük elenyésző, a vevőnek a bennük megtestesült szakmai hozzáértést kell megfi­zetni. Szedő István igazgató azt is el­• Pneumatikus sarokcsiszoló kisgép ellenőrzése a Kismotor- és Gépgyár baj ári, 5. számú gyárában. A kis­mondta, hogy az évente eladott mennyiség értéke megfelelő hi­teltámogatás esetén a 100 millió forintot is elérheti. A sikeresnek látszó új termékcsalád mellett a gyár növelhette eladásait hagyo­mányos gyártmányaiból is, hiszen a járműprogram háttériparában jelenleg biztos a megélhetés. Az olajhűtők, szűrők és nyomássza­bályzók iránti ’igény növekedett, neih utolsósorban a bajaiak min­dig pontos, ütemes szállításainak köszönhetően. B. F. I. TÖBB AKÁC, TÖLGY, KŐRIS, JUHAR Homok­fásítás Ebben a tervidőszakban a várt­nál 1200 hektárral nagyobb te­rületet, összesen 8600 hektárt er­dősítenek Bács-Kiskunban, ahol megkezdődött az őszi fásítás. Most a lombos fák kerülnek helyűikre, s tavasszal a tűlevelűekkel foly­tatják a mezőgazdasági művelés­re alkalmatlan területek erdősí­tését. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság erdészeteiben gépek segítik az idénymunkát, közülük egy-egy műszakonként 1—1,5 hektáron ülteti el a cse­metéket. Az állami erdészeteken kívül a mezőgazdasági üzemek fásítása is jelentős Bács-Kiskun­ban, a VI. ötéves terv megyei er­dőtelepítési programjának majd­nem fele a termelőszövetkeze­tekben valósult meg. Az Izsáki Sárfehér Tsz-ben például közel ötszáz hektárnyi sívó homokot vontak erdőművelésbe. A VII. ötéves tervben is foly­tatódik az erdősítés a Duna—Ti­sza közén, a jövőben mintegy 51 ezer hektár egyéb művelésre al­kalmatlan, terméketlen homokot fásítanak a felújítások mellett. Nagyobb arányban kerülnek majd az alföldi erdőkbe a gyorsan nö­vő fafajták mellett az egykor ős­honosak: az akác, a tölgy, a kő­ris és a juhar. A természetátala­kítás mellett az erdők a jövőben még inkább szolgálnak energia- forrásként, s ennek megfelelően állítják össze az új erdők faállo­mányát­V. E. Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete 9 Princz László köszönti a résztvevőket. Szombaton reggel először gyü­lekeztek küldöttértekezletre Kecs­keméten a Kisfaludy utcai új székházban a korábbi munka­helyi és ágazati tanácskozásokon megválasztott szakszervezeti kül­döttek és a tömegszervezet c fon­tos eseményére meghívottak. Gyorsan teltek a várakozás per­cei; volt miről beszélgetni régi is­merősöknek, sok látnivalót kí­náltak a szakszervezetek sokirá­nyú tevékenységét érzékeltető ki­állítások. Korszerű termékek, fényképek, az SZMT Művelődési Központja diszíiőművész-szak- körének remekei jelezték, hogy a munkahelyeken, a szabad idő­ben egyaránt jelen van a tömeg- szervezet. A jelmondattal díszített nagy­teremben Hegedűs István, a Szak- szervezetek Bács-Kisikun megyei Tanácsának titkára lépett az emelvényre, és — a Himnusz, valamint a szakmunkások orszá­gos szavalóversenyén kitűnt Bo­dor Pál által elmondott, a hangu­latot ünnepélyesítő Benjáimin László-vers elhangzása uitán — javaslatára a küldöttek megsza­vazták, hogy Princz László SZMT- •titákár vezesse le a gyűlést. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, külön is az elnök­ségben helyet foglaló országos, megyei vezetőket, szakszervezeti tisztségviselőket, majd az elmúlt küldöttgyűlés óta elhunyt Bács- Kiskun megyei szakszervezeti ve­zetőkre — köztük Neiner János és Némedi Sándor volt SZMT-el- nököikre — emlékeztek egyperces felállással a jelenlevők. Princz László utalt a küldöttértekezlet előkészületeire, majd a napirend­nek megfelelően Rigó Sándor, a Gyorsabb ütemű felzárkózást A vezető titkár az idei évfor­dulók ismertetésével kezdte, majd utalt arra, hogy a szakszerveze­tek Bács-Kiskumban milyen mó­Mezőgazdasági, Erdészeti és Víz­ügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, a mandátumvizsgáló bizottság elnö­ke jelentette be: a küldöttek túl­nyomó többsége megjelent, a gyű­lés határozatképes. A számvizs­gáló bizottság jelentését Szabó Pál, a bizottság elnöke terjesztet­te elő. ■ Ezekben a percekben — egy külön teremben — kezdte mun­káját dr. Szepesi Bertalannak, a 'Közalkalmazottak Szakszerveze­te megyei titkárának, a jelölő­bizottság elnökének irányításá­val a jelölőbizottság. Az alapos, elemző írásos beszá­molót dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára szóbeli tájékozta­tóval egészítette ki. dón vettek részt a pártértekez­letek előkészítésében, mit tettek a XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozataiból adódó szakszervezeti feladatok megismertetéséért, teljesítéséért. Megállapította: — Megyénk szakszervezeti tag­sága cselekvőén vett részt a ta­nácstagok és országgyűlési képvi­selőválasztások tartalmi előkészí­tésében. Mozgalmunk jelentősen hozzájárult a termelés hatékony­ságához, a termékek minőségé­nek javításához, a takarékosabb anyag- és energiafelhasználáshoz, az exporttervek teljesítéséhez és a hideg tél okozta termelési ki­esések pótlásához. Taps köszöntötte szavait: — E helyről is köszönetét mon­dunk a szocialista munkaverseny­ben részt vevő dolgozóknak. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára a továb­biakban a szakszervezeti válasz­tások megyei tapasztalatait ösz- szegezte. Mint a jövőben is érvé­nyes tanulság, ide kívánkozik: — Figyelemmel voltunk arra, hogy a választás időszaka ne le­gyen öncélú befeléfordulás. Az előkészületek során is igyekez­tünk eleget tenni a termelést se­gítő, érdekvédelmi, az életkörül­ményeket javító és kulturális-ne­velő funkciónknak. A választások méreteit, előkép szításénak intenzitását jelző számadatok között megemlítette, hogy majdnem minden harmadik, tisztségviselő most került megtisz­telő funkciójába, őszintén szólta választási tapasztalatokról, a gyű­lések hangulatáról. — Minden munkahelyen tár­gyilagosan vitatták meg a gazda­sági szervek, intézmények VI. öt­éves tervének teljesítését, de az elért eredmények elismerése mel­lett kritikusan szóltak a terme­lést akadályozó tényezőkről, az életszínvonal, s az életkörülmé­nyek alakulásáról. Szakszerveze­ti tagságunk nem külső szemlélő­ként fejtette ’ki véleményét a gazdasági kérdésekről, a szerve­zeti életről, hanem saját tapaszta-. latai alapján. Ahol az elmúlt öt évben javult a termelés, az árbe­vétel, nőtt a jövedelem, kedve­zőbbekké váltak a szociális kö­rülmények, ott természetszerűen több volt az elismerő szó. Szen­vedélyesen bírálták a szervezet­lenséget, az anyag- és alkatrész­hiányt, a korszerűtlen terméke­ket, a minimális bérfejlesztést, a rossz munkakörülményeket, a nagyarányú munkaerőmozgást, ahol belső és külső tényezők ha­tására nem tudtak megfelelni a piaci követelményeknek, s en­nek minden következménye a dolgozókat érintette. Jobb munkával magasabb reáljövedelem A továbbiakban — a teljesség igénye nélkül — néhány időszerű gazdaságpolitikai kérdésről és az ezekkel kapcsolatos szakszerve­zeti tennivalókról beszélt dr. Kő­rös Gáspár. Az ágazati szakszer­vezeti küldöttértekezleteken, a munkahelyi vitákon elhangzott állásfoglalásokból többre külön is felhívta a figyelmet. — Általános volt az az igény, hogy határozott intézkedésekkel mérsékeljék az árnövekedést, ér­zékelhetőbb mértékben növeked­jen a reáljövedelem. Több ágaza­ti szakszervezethez tartozó dol­gozó úgy érzi, hogy csak köz­ponti intézkedéssel lehet javítani bérelmaradásukon. Szinte ki­vétel nélkül minden munkahe­lyen foglalkoztak a nyugdíjasok súlyos helyzetével. Sokan szóvá tették a felsőfokú végzettségűek alacsony bérszínvonalát. Az előadó részletesen ismer­tette a területpolitikával kapcso­latos szakszervezeti tapasztala­tokat, összegezte az ebből adódó szakszervezeti tennivalókat. Hang­súlyozta: (Folytatás a 3. oldalon.) 9 A küldöttek egy csoportja. Dr. Kőrös Gáspár beszámolója TÁRSADALOMKUTATÁS Kiosztották a pályadíjakat Két évvel ezelőtt a megyei párt­bizottság javaslatára a megyei tanács létrehozta a tudományos koordinációs szakbizottságot, melynek célja a megye tudomá­nyos életének összefogása, segíté­se, a kutatások témakörének bő­vítése. A szakbizottság tavaly a felszabadulás 40. évfordulója tisz­teletére társadalomtudományi témakörökben pályázatot hir­detett, amelyet a közelmúltban értékeltek. A pálya díjakat pén­teken adták át Kecskeméten, a megyei tanács székházában. Dr. Balázs Sándor, a Kecskemé­ti Zöldségtermesztési Kutató In­tézet Fejlesztő Vállalat főigazga­tója, a Magyar Tudományos Aka­démia levelező tagja, a szakbi­zottság elnöke bevezetőben mél­tatta az eddigi tudományos mun­kát és elmondta, hogy a pá­lyázatra 11 dolgozat érkezett.-A pályaműveket méltatva java­solta az értékelő bizottságnak, hogy az első díjat ne adják ki. Utalt arra, hogy a szakbizottság újabb pályázatot hirdetett olyan egyéni kutatáson alapuló társa­dalomtudományi munkára, amely jövő év december 31-ig összege­ző dolgozatként nyújtható be, és a megyében felhasználható ered­ményeket tartalmaz. Ezután átadta a pályadíjakat. A második díjat megosztva Har­sányt Ernő, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának tan­székvezető tanára kapta — aki a 10—14 éves gyermekek szociális problémáival foglalkozott —, va­lamint dr. Bokor József, az álla­mi gazdaságok szakszolgálati ál­lomásának vezetője, dr. Tráser László szociológus és dr. Makkos József, az Izsáki Állami Gazda­ság igazgatóhelyettese közös dol­gozata nyerte el, melynek címe: Az emberi tényezők szerepe a szocialista mezőgazdasági nagy­üzemben. A szerzők a megyei tapasztalatokat értékelték. A harmadik díjat ugyancsak megosztva adták ki- Dr. Ivicz Vilmosnak, a Kiskunsági TE­SZÖV titkárának: A természet­védelem és a mezőgazdasági ter­melés kölcsönhatásának vizsgá­lata a Kiskunsági Nemzeti Park példáján című, valamint dr. Ki­rály László György, a megyei pártbizottság munkatársa Kecs­kemét társadalmi, gazdasági fej­lődésének alternatívái című mun­kájáért. Tekintettel arra, hogy az első díjat nem adták ki, további há­rom pályázatot különdíjjal ju­talmaztak: Iványosi Szabó Tibor, a kecskeméti levéltár igazgatója Gazdaságtörténeti feldolgozások a XVII—XVIII. századból, Mai­sai Juhász Ferenc, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának fő- murtkatársa Szakmunkássá válás és Kovács Irma, a megyei párt­bizottság munkatársa A mező- gazdaság szocialista átszervezé­sének döntő szakasza Bács-Kls- kun megyében című munkáját. A díjazottakat dr. Geri István, a megyei tanács elnöifchelyettese köszöntötte, és további tudomá­nyos munkára ösztönözte a meg­jelenteket. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents