Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

1985. október 14. • PETŐFI NÉPE • 5 SZÉPÉN MAGYARUL — SZÉPEN EMBERÜL Nem egészséges! Olyanok a diáknyelvi szavak, mint a gyerekek. Jók is, rosszak is. kedvesek és szenvtelenek, ár­tatlanok és huncutok, „jópofák” és bosszantók. S megszólalásig olyanok, mint — „szüleik”. Igazolásul — még inkább el- gondolkodtatóul — a diákéletről valló gazdag szókészletből csak az elégséges osztályzat neveit vá­lasztottam ki. A hattyú névátvitellel „úszott be” az iskolába: a 2-es alakja emlékeztet a madár kecses nyak- tartására. Becézett forma a ket­teske, ennek rövid változata a teske. Társuk a kettőske: Szó­vegyítés eredménye a ketves: kettes-|-kedves. A hangzásbeli hasonlóság az alapja az egész­séges (=elégséges) használatának. Már ezek a „szócégérek” tis felhívják a figyelmet a sajátos- diákos mai szemléletre, amely átrendezi az értéklétra fokait: itt az elégséges a jó. Ezt a minő­sítést fejezi ki a pozitív hangu­latú és jelentésű metafora (haty- lyú), a kicsinyítő képző kedves­séget besugárzó hatása (ketteske, kettöske), a kellemet idéző asz- szociáció (ketves), a pozitív je­lentéstartalom (egészséges). Meg­erősíti ezt az érzelmi viszonyu­lást, a felértékelést a 2-es továb­bi három rrtegnevezése: kisötös, frankó, príma. Nem akarok a hattyúból orosz­lánt csinálni. Tudom, hogy e szavakból elsősorban a diákok játékos, tréfás hangja csendül ki. A fekete humor eufémizmusa enyhít a bajon. De — veszélyt is jeleznek ezek a szavak! Peda­góguskörökben egsizmusnak ne­vezik ezt a jelenséget. A lénye­ge: még a jobb képességű tanu- lók is megelégszenek a mini­mummal, a kettessel. (Az ellen­őrzőben így szaporodnak az egs rövidítések, beírások.) Ennek a magatartásnak a má­sik éle az ötöst vágja (le): pedál, pocak, púpos — ezek a jeles gúnynevei a diákszótárban. A szavak által sugallt maga­tartás alakítja a beszélőket. Az egészséges és „előkelő” szótár­sasága nem egészséges szemléle­tet népzerűsít. Ezért figyeljünk jobban az iskolai szavakra. S főleg gazdáikra, diákjainkra. Költői Adám KOMÁROM, KASSA Tíz bemutató a területi színház műsorán Harmincegyedik évadját kezdte meg szeptemberben a csehszlo­vákiai Magyar Területi Színház. A szezon tartogat néhány kelle­mes meglepetést a közönség szá­mára. A színház két tagozata, a komáromi társulat és a kassai Thália Színpad a szokásos 7—8 helyett 9—10 bemutatót tűz mű­sorára. A több premiert elsősor­ban az indokolja, hogy a színház várhatóan még ebben az évben új székházat kap, s ezt a hagyo­mányhoz hűen — bemutatóval kívánja megünnepelni a társulat. A komáromiak Kertész Ákos Névnap című színművével nyit­ják meg a premierek sorát. A produkciót Takáts Ernőd rendezi, aki azért választotta a magyar- országi szerző darabját, mert úgy véli: ma is aktuális kérdéseket vet fel a mű a házassággal kap­csolatban. A következő bemutatót decem­berben viszik a közönség elé. Ügy tervezik, ezzel avatják fel az új székhazat. A szerző: Wil­liam Shakespeare, a fordító: Pe­tőfi Sándor, a mű a Coriolanus. 1986 februárjában mutatják be Komáromban Oldrich Danek Je­lentés N. város sebészetéről című drámáját. A kortárs cseh szerző egy manapság igen divatos té­mát — egy kórház egy napját tárja a néző elé, pontosabban: a mai ember munkahelyi gond­jait, családi konfliktusait és min­dennapi helytállását ábrázolja. • A drámát Konrád József érdemes művész rendezésében tekintheti meg a színházlátogató közönség. A szezon utolsó komáromi pre­mierjét májusra tervezi a Ma­gyar Területi Színház. Két darab jöhet szóba, de még nem dön­töttek egyik mellett sem. Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsika­szó nélkül című műve mellett az szól, hogy vele a komáromi­ak egy olyan ötéves ciklust zár­nának le, amelynek folyamán magyar klasszikusokat játszottak. Mészáros László Robi és Jutka című új zenés darabja mellett viszont jó érv, hogy a játék egy újabb sorozat nyitó műve lenne. Ugyanis a Mészáros-szatírával kezdenék meg a csehszlovákiai magyar szerzők zenés alkotásai­nak színrevitelét. Bármelyik da­rabra is essen a választás: a rendező Horváth Lajos lesz. A Stúdiószínpad is az új szék­ház avatásáig szeretné előkészí­teni első produkcióját. Az olasz Ugo Betti drámája, a Bűntény a Kecskeszigeten egyszerre drámai valóság és szimbólum. Az önkény és a kiszolgáltatottság drámája a darab. Három nő és egy férfi küzdelme elevenedik meg a szín­padon. A kassai Thália Színpad no­vemberre készül el első bemuta­tójával. Igazi csemege lesz Georg Büchner sokat vitatott komédiá­ja, a Leonce és """Lena. Többféle értelmezése forog színházi körök­ben, 1 de a szakemberek egyiket sem tartják kimerítőnek és vég­legesnek. A mű lassan két év­százada őrzi titkát. Most a kas­sai társulat is a tifoknyitogatók sorába lép, s mai életérzéssel próbálja .beoltaná a furcsa Ró­meó és Júlia történetét. A Le­once és Lénát éppen úgy, mint az 1986 februárjában látható mű­vel, Vladimir Laco kortárs szlo­vák szerző Mennyei látogató cí­mű darabját, Horváth Lajos ren­dezi. A művészek gondoltak a gyer­mekekre is. Alekszej Tolsztoj művéből készült zenés darab, Aranykulcsocska címmel. A me­sejátékot ugyancsak Horváth La­jos állítja színpadra. Konrád József lesz a rendező­je Aldo Nicolai Hárman a pádon című darabjának, amely Buda­pesten is nagy siker volt. A kas­sai premierek közül a Laco-da- rab ősbemutató lesz. GYORSOLVASÁS ÉS VEZETŐI ÍTÉLŐKÉPESSÉG Továbbképzés az agrárágazatban Október 20-án lezárul a MÉM Mérnök és Vezető Továbbképző Intézete által szervezett tovább­képző tanfolyamok jelentkezési határideje. A jövő évi programok iránt nagy az érdeklődés, mivel az intézet egész sor új tanfo­lyammal egészítette ki az okta­tást, alkalmazkodva a jelentkező igényekhez. Jövőre tíz felsőoktatási intéz­ményben, 22 középfokú iskolában és 12 vállalati továbbképzési köz­pontban sajátíthatják el az új ismereteket a hallgatók, össze­sen 312 tanfolyamtípusba fog­lalták össze azokat a gazdaság- politikai, vezetési, szervezési, ag­rártudományi, élelmiszeripari és földügyi ismereteket, amelyek között az ágazat vezetői és szak­emberei megtalálhatják a szá­mukra legígéretesebbeket. Különös figyelem kíséri a meg­újuló vezetőképzést, amely új tantervvel és tananyaggal igyekszik segíteni a \már vezető beosztás­ban dolgozókat. Üj oktatási for­ma az ifjú vezetők iskolája, eb­ben a három-négy éve végzett fiatal szakembereket készítik fel a leendő vezetői feladatok ellá­tására. Üjszerű az integrált ve­zető-továbbképzés is. Ez formá­jában eltér a korábbi gyakorlat­tól, mivel a továbbiakban már nem tantárgyakat oktatnak egy­mástól elszakítva, hanem a veze­tői munka összefüggéseit és fel­adatait szem előtt tartva csopor­tosítják a különféle ismereket. Úgynevezett készségfejlesztést is programba iktattak, például gyorsolvasást oktatnak, gyakor­latokkal erősítik a vezetői al­kalmazkodó- és ítélőképességet. Közvetlenül a munkahelye­ken is indítanak továbbképzést, s ez a szintén új forma várha­tóan jó hatással lesz majd a gya­korlati munka színvonalának emelésére. Bővítik továbbá jö­vőre a képesítést nyújtó tanfo­lyamos képzést, anyag- és árufor­galmi, munkaügyi, munkavédel­mi, műszaki-ellenőri, iparjogvé­delmi stb. ismeretekben. Alighanem portyázó eleink vitték először külföldre a magyar zenét. 926-ban jegyez­te fel egy jámbor Szent Gallen-i szerzetes az ott járó lovas magyarokról, hogy ettek- ittak, majd „elkezdtek szörnyűséges han­gon isteneikhez ordítozni” — vagyis érté­kelni. Zenetörténetünk persze nem erre az „exportra” a legbüszkébb. A 16. században Bakfark Bálint személyében a legnagyobb lantművészt és lantkomponistát adtuk Európának, a 19. században Liszt Feren­cet, kiváló karmestereket, hegedűművé­szeket. Auer Lipót például az orosz, majd szovjet hegedűiskola megteremtője Volt. Századunkban tömérdek muzsikusunk vált világhírűvé, nemcsak Bartók, Kodály, ha­nem előadóművészeink is, százszámra. Nemzetközi pályafutás A világhírű magyar muzsikusok többsége válaszút elé került: vagy elhagyja hazáját a karrier reményében, vagy itthon marad, de lemondhat a nemzetközi pályafutásról, sőt, 1945 előtt mindenféle fényesebb kar­rierről is. Ugyanis zenekultúránk, Zene- akadémiánk ontotta a tehetségeket, de nem teremtette meg méltó itthoni tevékenyke­désük feltételeit, s nem volt olyan haté­kony intézményrendszere sem, amely szer­vezte volna a zeneművészek .rangos jelenlé­tét a nagyvilágban. Mennyire jellemző, hogy mind Bartók, mind Kodály külföldi — bé­csi — kottakiadóhoz vitte műveit, mert a hazai vállalkozásoktól sem rendszeres ki­adást, sem a művek előadásának gondozá­sát nem remélhette. Századunkban több hullámban rajzottak ki a világba muzsikusaink, kenyér, boldo­gulás reményében. Sokat ártott az ötvenes évek merev felfogása, muzsikusaink elzáj rása a nyugati országoktól. Igaz, zenekul­túránk jelenléte a Szovjetunióban és a né­pi demokra'tikus országokban azoknak az éveknek a vívmánya. A hermetikusan le­zárt nyugati határ voltba fő oka azonban annak, hogy 1956-ban oly sok zeneművé­szünk távozott. E cseppet sem politikai emigrációról csakhamar kiderült, hogy képviselői a magyar művészetnek új ha­zájukban is. J Zenénk a nagyvilágban Voltaképp a legutóbbi bő negyedszázad eredménye, hogy zenekultúránk, a hazai fejlődéssel összhangban, kiléphetett a nagyvilágba, mégpedig Magyarország kép­viseletében. Az első nagyhatású koncert­sorozat az 1958-as brüsszeli világkiállí­táshoz fűződik. Ugyanebben az évben ke­rült sor az Operaház felszabadulás utáni első jelentős külföldi vendégjátékára, a világ vezető zenés színházai egyikében, a moszkvai Bolsojban. A 60-as évek kezde­tén megújuló, korszerűsödő magyar zene­szerzés is mind több nemzetközi elisme­rést arat, felfigyelt az idő tájt a világ ze­nepedagógiánkra, amatőr kórusmozgal­munk eredményeire is. Szólisták, együttesük A Magyar Állami Operaház jóval több külföldi turnét teljesített az utóbbi negyed­században, mint a megelőző 75 esztendő­ben. Énekes szólistáink közül Kincses Ve­ronika, Tokody Ilona, Gulyás Dénes, Mil­ler Lajos, Polgár László (a névsor nem tel­jes!) szinte többet van színpadon külföl­dön, mint itthon. Rendszeresen járja Euró­pát a Szegedi Nemzeti Színház operatár­sulata is. Szimfonikus zenekaraink is nagy becsben állnak világszerte: nemcsak a fő­városi zenekarok utaznak gyakran, más városaink — például Győr, Szombathely — nagyegyüttesei is szívesen látott ven­dégek. Vonósnégyeseink attól kezdve, hogy a Tátrai-vonósnégyes nemzetközi rangot szerzett, folyamatosan járják a világot. Hangszeres szólistáink közül a 3Ö-as évek­ben hírnevet szerzett Fischer Amnie épp­oly sokat játszik külföldön, akár Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, a gordonkás Perc­nyi Miklós, Onczay Csaba — és sorolhat­nám tovább. Ma már kétségtelen tény, nem szükséges az emigrációt választania annak a muzsikusnak, aki nemzetközi kar­rierre vágyik, s arra érdemes is. Zenei életünk hírét persze nem csupán az előadók viszik szét a világba. Jelentős tényező a magyar hanglemez, amelynek értékét külföldi pályázatokon szerzett tö­mérdek nagydíj is kifejezi. Számos ország­ban kedveltek a magyar kiadású kották, zeneműkiadásunkban rendkívül jelentős tétel az export, a Szovjetuniótól Kínáig, Spanyolországtól Japánig használják kot­táinkat. Zeneszerzőink nemzetközi sikerei alig­ha sorolhatók fel. Jellemző, hogy Szokolay Sándor operája, a Vérnász, budapesti be­mutatója (1964) óta 20 külföldi együttes műsorán szerepelt. Sokfelé ismerik és be­csülik Balassa Sándor, Bozay Attila, Kur- tág György, Láng István, Lendvay 'Ka- milló, Petrovics Emil, Sárai Tibor, Szálló- sy András alkotásait. Nyílt és fogékony A zenei nevelés Kodály nevéhez fűződő magyar módszerét tömérdek országban ta­nulmányozzák és alkalmazzák — hovato­vább több eredménnyel, mint mi magunk. E módszer legjobb hazai ismerői rendsze­resen kapnak kurzusok tartására külföldi meghívásokat, sok érdeklődő pedig, nálunk tanulmányozza zenepedagógiánk metódu­sát. Kórusaink rendszeresen szerepelnek külföldi versenyeken, százával nyertek ér­tékes díjakat e rangos találkozókon, »ne­gyedszázad alatt. Zenei diplomáciánk is az elmúlt 25 év­ben fejlődött ki. Egész zenekultúránk el­ismerése rejlik amögött, hogy sok nemzet­közi zenei társaság választott vezetőségé­ben tevékenykedik magyar szakember. Zenekultúránk egész nemzetközi fogad­tatása összefügg hazai fejlődésével, de az­zal is, hogy magunk is minden külföldi értékre figyelve tervezünk nyílt és fogé­kony magyar zenei életet. B. J. A BÉKÉSCSABAI PÉLDAADÁS • A könyvek csabai otthona. Ha tehetem, fölkeresem a fontosabb könyvtárakat, bár­merre járok. Régi vonzalom, magam 'is könyvtáros voltam. Ma is a legszebb hivatásnak tartom a tudás továbbítását. A felszabadulás után épített nagyobb hazai bibliotékák közül jártam a szombathelyiben, a miskolciban és a kapos­váriban. A békéscsabai állja az összehasonlítást. Belső Udvar köti össze a régi és az új épületet. A régi, Urszimyi-féle ház Upták Pál Kossiuth-díjas könyvtárost, idézi számomra (is). De irigyel­tem Békés megyét ezért a kiváló művelődéspolitikusért! Az egyko­ri szabósegéd, a nagyszerű festő­művész kitűnő munkatársakat to­borzott az intézménybe. Kecske­méten akadozva teljesítette elemi szolgáltatásait a szaksajtóban joggal bírált könyvtár, Csabán jobbnál jobb kezdeményezésekkel növelték az olvasók számát, mo­dern módszerekkel hasznosították a könyvekben fölhalmozott isme­retanyagot. ’•* Nyugdíjas már Lipták Pál, és nincs az élők sorában a Bács- Kiskun megyei származású Sallai István, a demokratikus nép­könyvtárügy felejthetetlen irányí­tója, a néptanítóból lett könyv­tártudós. Havassy Pállal közösen ő készítette 1973-ban a csabai könyvtár tervezési programját. A Középülettervező Vállalatot bízták meg a kiviteli tervék el­készítésével. Hatvan hónap alatt teljesítette kiviteli szerződését a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat. Ambrus Zoltán igazgató kész­ségesen, a gazda örömével és tá­jékozottságával kalauzolt az Al­kot márvy idei ünnepén felavatott intézményben. A földszinten valóságos utcá­ban helyezték el a ruhatárat, a beiratkozás és a kölcsönzés ad­minisztrációját, a tájékoztatót. Könyvet és folyóiratot is vásá­rolhat, akiintek erre támad kedve. Jól ellátott büfében olthatják szórajukat, csillapíthatják éhüket az olvasók, a kölcsönzők. Hatvanezer kötetet 'helyeztek el a szabadpolcokon. Ha netán va­laki szeretne megnézni egy tévé­műsort, vagy valamilyen rádió­műsorra kíváncsi, bemegy a klubba, és karosszékiből élvezheti az adást. Kisebb előadóterem könnyíti a rendezvényszervezők dolgát. Külön bejárattól is elér­hető a gyermekrészleg. Gyönyörű. Ottjártunkkor négy diák hallga­tott klasszikus lemezeket. Van elég készülék, jóval többet is fo­gadhatnak egyszerre. Az emeleti felnőtt zenei rész­legnél 12-fele programot élvez­hetnek egyidőben az érdeklődök. A zenei könyvtár előadótermében elektromos orgona, lemezjátszó és magnetofon segíti az oktatást, a csoportos zenehallgatást. Ide kívánkozik a nyomtatott tájékoztatóból: „A közlekedőtér­ben lesznek majd a képzőművé­szeti és egyéb kiállítások, innen közelíthető meg a hangulatos ol­vasóterasz. Innen juthatnak el az érdeklődők a helyben hasz­nálható dokumentumokat őrző részlegbe ... Egyebek között 180 külföldi és 330 belföldi folyóirat friss és bekötött példánya várja az olvasókat. Két kutatófülke és 12-személyes tanulószoba segíti az elmélyültebb munkát.” Az emeleten alakították ki a 70 ezer kötetet befogadó tömör raktárt. A jókedvre derítő látogatás végén örömmel hallottuk Amb­rus Zoltán igazgatótól, hogy min­dent megtesznek a lehető legkor­szerűbb technika beszerzésére, al­kalmazására. A Soros-alapítvány­tól kapott pénzből vásároltak Rank Xerox 1025 gyorsmásolót, a tucatnyi mikroleolvasót szerel­tek föl. Azonnal elkészítik a kér* másolatokat. Megkezdték a vi­deo tár kialakítását. * A hatezer négyzetméter hasz­nos alapterületű közgyűjtemény­ben 615 (!) ülőhely várja a ta­nulni, szórakozni vágyókat. És — tapasztalataink szerint — elő­zékeny. tájékozott könyvtárosok. Már alig várom azt a napot, amikor békéscsabai kollégám di­cséri az övéknél is modernebb, új kecskeméti könyvtárat. • Az olvasó­termi övezet bejárata. • A gyerek részleg kedvence. • Nyelv- tanulás, zene- hallgatás, kazettáról. Straszer András felvételei Keltái Nándor *«*»t?f*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents