Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 14. A PÁRTHATÁROZATOK TÜKRÉBKN • Nagy István: — Az itt élők sokat vállal­nak, hogy mi­nél jobban csökkenjen a város és a falu közötti távol­ság. Kiskunmajsa és környéke Gyorsítani a nyereségnövelő beruházásokat Több mint fél esztendő telt el az MSZMP XIII. kongresz- szusa óta. Előtte megyei, városi és városi jogú nagyközségi • értekezleteken hoztak határozatot a kommunisták az elkövet­kező öt év munkájáról. Nagy Istvánnal, az MSZMP Kiskun-, rrtajsai Városi Jogú Bizottságának első titkárával az elmúlt hónapok gazdasági tevékenységéről: az eredményekről és a agä megoldandó feladatokról beszélgettünk. jaj. — A nagyközségi pártbizottság irányítja Kiskunmajsa. Kömpöc, Szánk, Jászszentlászió. Csólyospá- ios hétszázötvenkiienc kommu­nistájának munkáját. Ebben a térségben az embe.rek zömmel mezőgazdasági üzemekben kere­sik kenyerüket. Ettől függetlenül a hatvanas évektől megkezdődött ipartelepítés következményeként mind többen dolgoznak ipari vál­lalatoknál, üzemekben. IVÍi volt a helyi .pártcrtekezleten a legfonto­sabb megoldásra váró gazdasági kérdés? — Énnek a vidéknek a gazda­sága felszálló ágon van. Csak pé- hánv példát említve: a Mezőgép maisai gyáregységében nemrég fejeződött be a felújítás. A _Jona- ihán Tsz az elmúlt évben zárta fennállásának legjobb esztende­jét. A helybeli cipészszövetkezet is évről évre eredményesebben dolgozik. Viszont feladatunknak tekintjük a 'termelés szervezésé­ben az apróbb, elsősorban a nye­reségnövelő finomítások minél gyorsabb végrehajtását. — Mondana erre példát? — A szeptemberi végrehajtó bi • . fcűttsági ülésen tárgyaltuk a VI. ötéves tervidőszakban megvalósu­landó beruházások jelenlegi hely­zetét. Felvetettük, hogy a Jona­than TsZ népszerű termálprog- ramján módosítani kellene. A szövetkezet ugyanis, a lakosság „nyomására”, az eredeti elképze­lést megfordítva, a fürdő építésé­vel kezdte. Ez az intenzív fejlesz­tés eddig 56 millió forintot emész­tett fel. A jövőben a program ter­melő beruházásainak — a fólia- komplexum, a gyümölcsaszaló stb. — építését is meg kell gyorsítani. Természetesen, ha külső forrásból érkezne pénz az idegenforgalmi központ építéséhez, akkor ezt a lehetőséget mégis meg kellene ra­gadni. A mindennapi munka jobb megszervezésében a Mező­gép Vállalatot állíthatjuk példa­ként. Az évenkénti 490 milliós termelési értéket előállító üzem­ben dolgozó párttagok élenjártak abban a megfeszített munkában, amellyel nyolc hónap alatt behoz­ták azt a lemaradást amit az év eleji négynapos energiakorlátozás miatti leállás okozott. Másfél "hó­nap alatt, jórészt többletmunká­val. pótolták azt a kiesést a Kis- kunmajsai Cipőipari Szövetkezet dolgozói, amit a július 9-i raktár­tűz okozott. Mindez bizonyítja az itt élők szorgalmát: sokat vállal­nak a tervek megvalósításáért.­— Sajátos helyzetben vannak a mezőgazdasági üzemek. Evek óta aszály sújtja az országot, amit ezen a környéken, ahol igen rossr homoktalajokon gazdálkodnak, még inkább megéreznek. — A térség öt termelő- és két s/akszövetkezete valóban kedve­• A Trnmatic programvezérlésű lemezvágógép a Mezőgép majsai gyárában a korábban használt berendezéseknél pontosabb munkát végez. zötlen adottságú. Melléktevékeny­ség nélkül ezen a tájon aligha le­hetne megélni. Azt. hogy lehető- égeiket jól kihasználják, bizo­nyítja az is: az elmúlt években em volt veszteséges üzem. A önathán Tsz törekvéseit szűkebb hazánkban aligha kell bemutatni. Öß';*a teljes termelési vertikum kialakítására törekszenek. Arról, hogy a melléktevékenységre mennyire szükség van. példa le­het a móriegáti Petőfi Tsz esete is. Az alaptevékenységre 1984- ben nyolcmillió forintot fizettek rá. S hogy mégis tizenhárom­milliós eredménnyel zárták az évet, ez csak a lakatos, forgácso­ló és magnószerelő részlegüknek köszönhető. Most. amikor egyre nehezebb ezekben az iparágak­ban megrendelőt szerezni, kapcso­lataink. csatornáink révén gyak­ran mi is segítjük a partnerek egymásra találását. — Mint tudósító, részt vettem a majsai pártértekezleten. Akkor néhányan felvetették az egyenlőt­len jövedelmek kérdését. Milyen visszhangja volt ennek? — A kedélyhullámok azóta le­csendesedtek. A kongresszus is állást foglalt a vállalati gazdasá­gi munkaközösségekben, kisvál­lalkozásokban képződő iövede1- mek ügyében. A megyei párt-vég­rehajtóbizottság utasítására meg­vizsgáltuk ezt a kérdést. Gazda­sági munkaközösség a mi környé­künkön csak a móriegáti Petőfi, a jászszentlászlói termelőszövetke­zetben. valamint a Mezőgépnél működik. A tómét tárgyaló alap­szervi gyűléseken magam is részt vettem:. Érdekes, míg az elma­rasztaló megjegyzések kintről ér­keztek. addig a kapukon belüliek akár tagjai a munkaközösségnek, akár kívülállók, tudják, a meg­szerzett jövedelem arányos a tel­jesítménnyel. A beszélgetések so* rán továbbítottam azt a véleményt is, miszerint fő munkaidőben a gazdasági munkaközösség tagjai eldugják az alapanyagot és ilyen­kor készülnek elő a pótműszak­ra”. Elmondták, hogy a. munka- közösségen kívüli kollégáknál szi­gorúbb ellenőrzés nincs. Ha má­sért nem. hát ezért sem „nyerész­kedhetnek”. Az elkövetkező évek feladata: még komfortosabbá tenni a köz­ségekben az életet. Legfontosabb településfejlesztési munka Kis- kunmajsán egy úi általános isko­la építése, valamint a kommuná­lis hálózat bővítése. A környező községekben pedig még bőven van javítani való a közellátáson. Czauner Péter VÁLLALKOZUNK VAGY VALLALKOZGATUNK? I. Tervlebontás a vállalatoknál Minden gazdálkodó szervezet és minden felnőtt állampolgár érzi az ország gazdaságilag szorónga- tott helyzetét. Mint felhasználó és mint fogyasztó nem térhet ki senki a szorító hatások elől, s ahogy mondják, összébb húzza magát. A kényszer nagy úr. Ha.mást nem, kierőszakolja ezt a passzív alkal- maz’kodőkészséget. S csak ritkábban eredményezi a lehetőséget kitágító, aktív, kezdeményező magatar­tást'. A magyar gazdaság egésze nem tart lépést a növekvő követelményekkel. Hány vállalkozó szellemű ember dolgozik a kihí­váshoz igazodva? Pontosan nem tudni, de az bizo­nyos, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen nő a szo­rításból kitörni igyekvők száma. Aki teheti, él a kínálkozó lehetőségekkel, s a háztájiban állatot tart vagy fóliázik, vállalati és magánjellegű gazdasági munkaközösségben dolgozik, iparengedélyt^ vált ki, szerződéses üzletre licitál. De a növekvő számú vállalkozók közt említhetjük azokat is, akik noha nem mesteremberek, otthonuk festését, tapétázását maguk végzik el, családi házat építenek. Sokan igyekeznek saját helyzetükön javítani. De ezek a törekvések még nem gyakorolnak nagy ha­tást a termelés, a gazdálkodás, a szükségletkielé­gítés színvonalára. A világ csak kismértékben halad előre e kezdeményezések által. Nem igazán vállal­kozunk, inkább csak vállalkozgatunk. Az esetek túlnyomó többségében — anélkül, hogy a tisztelet­re méltó egyéni erőfeszítéseket lebecsülnénk — a tét nem túl nagy, nem jár együtt jelentős tőke vagy a személyes egzisztencia kockáztatásával. Legfel­jebb csak a jobb megélhetés forog kockán. Mint is­meretes, a vállalkozószéllem térhódítása döntően .nem a főtevékenységet és nem a főmunkaidőt érin­ti, hanem a kiegészítő tevékenységet és a szabad­idős elfoglaltságót. De legyünk reálisak: nem vállalkozhat mindenki hivatásszerűen főmunkaidőben. Különben is az ak­tivitás becsülésre méltó akkor is, ha hatása alig nő túl 9 legszűkebb környezeten. Nem igényelhetünk minden dolgozótól öntevékenységet, lényegretörő kezdeményezőkészséget. Az igazi vállalkozásnak csak akkor van létjogosultsága, ha tudomásul vesz» szűk, hogy a munkások és az alkalmazottak jelentős része a világos és jól átgondolt feladatok fegyelme­zett, lelkiismeretes végrehajtója. Miközben néhány ember megteremti a szervezett, fegyelmezett, a ha­tékony munka feltételeit. A kérdés csupán az, hogy van-e kellő számban ilyen vállalkozó szellemű vezető a több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató vállalatnál? A hie­rarchia csúcsán többnyire még akad egy-kettő. De az üzem-, az osztály-, a gyáregységvezetők, tehát a különböző szintű egységek első emberei, többnyire maguk is végrehajtók. Nem önálló és felelős veze­tők, hanem inkább diszpécserek, a szállítási lema­radásokkal, a minőségi reklamációkkal bajlódnak. És rendszerint nem tudnak úrrá lenni a kiszolgál­tatott helyzeten: a termelés szervezettsége, költsé­ge részben még minősége is jórészt a szállítótól függ. Olykor egy-egy vgmk-vezető leleményesebb és vál­lalkozóbb szellemű, mint a munkaadó üzem- vagy gyáregységvezető. Az ő alkalmasságuk, rátermettsé­gük, illetve annak hiánya rendszerint ki sem de­rül. Némelykor, a modor, a stílus szembetűnőbb, mint a kreatív vezetői készség. Nem csoda, hogy az ösztönzés, esetenként még a célprémiumok oda­ítélése is formális. Ha e tünetek okait vizsgáljuk, kiderül, hogy a különböző részlegek (osztály, üzem, gyáregység) fel­adatait nem a meglevő és kiaknázatlan lehetősé­gekhez igazítva szabják meg, hanem a vállalati ter­veket — szinte csakúgy, mint 10—20 évvel ezelőtt — lebontják. S a belső tervutasításos rendszer lo­gikája szerint az eszközöket és a forrásokat is el­osztják. Így egy-egy részlegben — olykor az önál­ló telephelyű üzemben és gyárban is — a vállalati terv „szervezi” a munkát, hozza össze a különböző termelési tényezőket, vagyis a fuvart, az eszközt, az anyagot, az alkatrészt, a karbantartást stb-t. Kovács József Következik: II. rész: Belső reformra van szük­ség. ' El SAJTÓ POSTA E Mit csinál a kéményseprő? Nemrégen beszámoltunk arról, hc.gy a Bács-Riskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállafat dolgozói készülnek a fűtési idény­re, melynek során ellenőrzik a tüzelőberendezéseket és a kémé­nyek állapotát Ez utóbbira fel­kapta fejét a Csengőd, Munkácsy u. 1. iszam alatt lakó Hargitai Béla, aki tapasztalata alapján azt állítja, hogy kissé rózsaszínű képet festettünk a kéménysep­rőkről. Olvasónknál legutoljára szil­veszter táján fordult meg a mes­ter, aki átadta jókívánságait, s eltávozott. Azóta nem Látta. Per­sze, a kémény ettől bekormoso- dolt, úgyannyira, hogy szükséges volt a kitisztítása. Más megoldás nem lévén, maga végezte el a munkát. Ezt kevésbé találja rendjénvalónak. azt meg különö­sen nem, ha az el nem végzett szolgáltatásért díjat számoi fel a vállalat. A konkrét esetet illetően fel­kérésünkre vizsgálatot indít az említett szolgáltató, a kémény- seprési tevékenységgel kapcsola­tos tudnivalók lényegét azonban máris közöljük: A használatban levő kémények és tartozékaik füstjáratának az égéstermékektől való megtisztítá­sa kéményseprői .feladat. Ezt az úgynevezett folyamatos kötelező munkát a rendeletileg meghatá­rozott időközönként: szükséges el­végezni, vagyis az egyedi és gyűj­tőkéményeket, valamint azok csatornáit, kéményfőidőit, szikra­fogóit legalább félévenként egy­szer, bekötőnyílásait, koromzsák­jait (akna) legalább évenként egyszer ki kell tisztítani. Előfor­dulhat azonban, hogy a, kémény szerkezete, a felhasznált tüzelő­anyag minősége, s a tüzelés mód­ja indokolja az ennél gyakoribb •tisztítást is, melyet a vállalat ál­lapít meg. Végezetül íme egy idézet a kéményseprőipari tevékenység gyakorlásáról szóló (26/1981. (XI. 14.) ÉVM számú rendeletből : „Ha a folyamatos kötelező munka el­végzése a vállalat érdekkörében felmerült okból marad el, a díj arányos részét vissza kell térí­teni.” Mire számíthatnak a kunbajai munkavállalók? Kunbaján, a Széchenyi utca 7. szám alatt lakik Juhász Imre, aki mások nevében panaszolta az aláb­biakat: — Régóta figyeljük a kalocsai vas- és villamos­ipar községi üzemének építését, remélve, ha elké­szül, találunk ott munkát. Eddig az otthonunktól távolra jártunk dolgozni. A nagy strapát jelentő ingázásból elegünk van, és .úgy gondoltuk, most al­kalom nyílhat a /sorsunkon, való könnyítésre. Idejében megbeszéltünk minden fontos részletet az illetékesekkel, akik biztattak: legyünk nyugod­tak, szükség van ránk. Ezt elhittük, s közvetlenül az üzemelés kezdete előtt valamennyien felmond- tunk a cégünknél. Azután munkakönyvvel a kézben bekopogtunk pz új munkahelyre, ahol nem várt meglepetésben volt részünk. Közölte a vezető, hogy a tervezettnél kisebb létszámmal indultak, így ,egyelőre nem alkalmaz­hatnak bennünket. Felvételünket az is akadályoz­za, hogy a központi [irányítás még csupán ideigle­nes, hiszen a vállalati tanács az első szavazáskor nem adott .bizalmat a jelöltnek, a korábbi igazga­tónak, aki. jelenleg megbízásból, afféle ügyvezető­ként tevékenykedik. Befejezésül grra kért bennün­ket, hogy legyünk türelemmel, hiszen az igazgató személyét illetően rövidesen sor kerül a végleges döntésre. Türelmünk ,van, csak az a baj, hogy lassacskán elfogy ,a, megtakarított 'pénzünk. Hogy e kellemet­len helyzet bekövetkezését késleltessük, alkalmi munkát végzünk, ami nem éppen a legstabilabb ke­reseti forrás p családi szükséglet kielégítéséhez* Nos, e történet kézenfekvő tanulságának ismer­tetésével kezdjük a választ, nevezetesen, hogy ígér­getésekre, szóbeli biztatásokra sohasem szabad ala­poznia a munkavállalónak. Tudniillik, az ilyesféle gesztus korántsem jelenti azt, hogy a cég kötele­zettséget vállalt az alkalmazásra. Ha a szándéka komoly, azt írásba kell foglalnia, s annak birtoká­ban határozzon csak a jelentkező. A két szék közül a földre huppanás tipikus esete az önöké. Kétféle kiút kínálkozik: vagy — kivételes méltányosságból — visszakerülnek a régi állásukba, vagy beváltja ígéretét az új üzem. Az utóbbit illetően tájékoztatást kértünk a me­gyei tanács ipari osztályvezetőjétől, Vágó Ivántól, valamint a Kalocsai Fém- és Villamosipari Válla­lat megbízott igazgatójától, Páncél Balázstól, akik­től ezeket tudtuk meg: A cégnek munkaerőgondjai voltak. Kunbaján és környékén azonban munkaerő-felesleg mutatkozott, ezért született a döntés arról, hogy a kisközségben kell létesíteni új részleget, ahol nagy piaci keres­letnek örvendő villanymotorok és hidroforok al­katrészei készülnek, s elvégezhetők kisebb szerelé­si munkák is. Á megyei tanács 1 millió forinttal se­gítette a beruházás megvalósulását. Ügy hírlik, ez* az ipartelepítés kissé megosztotta a vállalati tanács tagjait, kiknek többsége nem vok­solt a vállalkozást támogató igazgatójelöltre. Akár­mi is az átmeneti irányítási állapot oka, tény, hogy a kunbajai részleg már működik. S a termelése fo­kozásához nemcsak korszerű gépekre, szerszámok­ra van szükség, hanem tettrekész, szorgalmas mun­kásokra is. Bízunk benne, hogy a megválasztandó vállalatvezető hasonlóan gondolkodik, és a lehető­ség szerint segíti azokat a kunbajaiakat, kiknek fel­tett szándékuk, hogy ezentúl az új helyi villamos- ipari részlegben keressék meg a kenyerüket. A keceli öregek köszöneté Felejthetetlen élményben volt részük nemrég ä keceli öregek hétközi ott­hona azon gondozottjainak, akik — kedvezményes díj ellenében — egy he­tet vendégeskedtek az ifjúsági szövet­ség balatonfenyvesi üdülőjében. A program — informálta lapunkat az egyik résztvevő, Balázsné — példá­san gazdag volt: a meghívottak hajóki­rándulást tettek a Balatonon, ellátogat­tak Badacsonyba, megtekintették az egyik környékbeli állami gazdaságot — ahol ízletes vadászebédre voltak hiva­talosak —, majd elmentek Zalakaros- ra, s megmártóztak a híres gyógyfürdő vizében. Esténként érdekes tartalmú, fontos ismereteket is nyújtó előadáso­kat hallgattak az időskorral kapcsola­tos egészségügyi tudnivalókról, a he­lyes táplálkozásról és a kedélyállapotot is befolyásoló hasznos foglalatosságok­ról. ( Az ország egyik legszebb vidékén el­töltött hét nap alatt kellemesen pihen-, tek és szép emlékekkel gazdagodtak a keceli öregek, akik a nyilvánosság előtt mondanak köszönetét az üdülésüket megszervező megyei tanács szociálpoli­tikai előadójának, valamint az oda- vissza autóbusszal történő utazásukról gondoskodó nagyközségi tanácsnak és a Szőlőfürt Szakszövetkezetnek. A köztisztaság érdekében... Megyénk településeit járva gyakran látjuk, hogy az utak egy része még a belterület központi térségé­ben is szennyezett, lótrá­gyával. Legalábbis addig, míg a köztisztaságiak a helyszínre nem érkeznek. Persze, ha utána megy ar­rafelé a fogat, máris be­következhet ugyanaz az eset. Kiskunfélegyházán, a Bessenyey utcában naponta többször végighajtanak lo­vas kocsik, így hát nem véletlen, hogy trágyával „dekorált” a környezet. Az ott lakó Térjék József né bosszankodik is miatta ele­get. A költségvetési üzem tisztítógépe rendszeresen dolgozik ott, de eredménye akkor lenne munkájának, ha mondjuk kétóránként ismételné meg azt. Amire persze nincs lehetőség. És a praktikus módszer má­soktól való átvételére? IvTTnt olvasónk közli, a környezet tisztaságára oly nagy figyelmet fordító Bulgáriában lépten-nyomon lehet •találkozni olyan lovas fuvarozók­kal, akik óvják a közterületet. Hogyan? Például azáltal, hogy a pacik trágyáját speciális edénybe gyűjtik. Nos, ha van ilyen gyakorlat, s tényleg bevált, talán lehetne követni. Ami a megoldást illeti, ezúttal mi csak karikaturistánk „elgondolását” adhatjuk közre. ÜZENJÜK Árvái Tamásnak, KWkunfílegyhá­zára : A piaci viszonyoknak megfe­lelő termalésgazdálkodás egyenes következményeként ma már koránt­sem egyedi eset, amikor a vállalat nagyarányú átszervezést hajt végre, melynek során megszüntet régi mun­kaköröket, s új alkalmazási lehető­séget teremt. E változás érintheti a munkavállalót oly módon, hogy a jövőben a megszokottól teljesen el­térő feladatot kell elvégeznie. Az új­szerű követelményekhez való Igazo­dás anyagi gondjait kívánja mérsé­kelni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 8*1085. (VIII. 1.) A.BM1H számú rendelkezése — meg­található a Tanácsok Közlönye Idei M-es számában —. mely az átképzé­st támogatás feltételeit taglalja. ' A jogszabály egyebek között kt- * mondja, hogy akit a termékszerke- i zet korszerűsödése, illetve a gyár­tástechnológia lényeges módosulása' miatt átképeznek — például beta­nított munkássá, vagy másik szak­ma megszerzése érdekében —, Igé­nyelheti az átképzési támogatást. En­nek összege a korábbi átlagdíjazás és a mostani tényleges teljesítmény szerint megállapított munkabér kü- lönbözetével egyenlő, amit figyelem­be kell venni a munkajogi, a tár­sadalombiztosítási és a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset ki­számításánál. Ha az átképzés a dol­gozó hibájából meghiúsul, a részére folyósított támogatást visszaköve­telheti a munkáltató. Végezetül ta­nácsoljuk érdeklődő olvasóinknak, hogy a további tudnivalókról a vál­lalati munkaügyi osztálytól, vagy a szakszervezeti bizottságtól kénjé­nek felvilágosítást. „Szomszédság” jeligére, Kecske­métre: „ Szomorúan olvastuk sorait arról, hogy a Tűzoltó utcában is vannak szomszédok, akik között szinte dúl a gyűlölködés. Ha mind­ez birtokháborítással, vagy egyéb súlyos sérelemmel jár együtt, akkor szükséges beavatni a • hatóságot. Egyébként ilyen esetben Is célszerű, ha előzőleg a tanácstag próbálja jobb belátásra bir.nl a békétlenkedőket. Sz. S.-nek, Kerekegyházára: Mint a hatályos Jogszabály előírja, a kül- fö.'.dröl ajándékként kapott személy- gépkoosi után a belföldi értéknek 60 százalékát koU vámként kifizetni. Ezen ügyökkel a Budapest, V. kér. éflkotmany u. 12. szám alatti, 1-es számú vámhivatalban foglalkoz­nak. Ott kell benyújtani az ajándé­kozó külföldi közjegyző, vagy ál­lamigazgatási hatóság által záradé­kolt ajándékozási okmányt, mely­nek tartalmaznia kell az ajándékozó & a megajándékozott nevét, lakcí­mét, a szóban forgó, gépkocsi típu­sát, motor- és alvázszámát, valamint azt, hogy milyen okból történt az ajándékozás. Az e tartalmú nyilat­kozat hiteles magyar fordítását is igényelhetik a vámszervek. „Tóth Jánosnak”, Akasztóra: Bár az ön neve fiktív — ezért tettük idé­zőjelbe —, amiről a szerkesztősé­günkbe eljuttatott levélben írt, az a helybeliek előtt ismert, nevezetesen, hogy a községi orvosi rendelőnél ese­temként kutyák rémisztgetik a be­tegeket. Az ott dolgozók állatairól van szó, melyeken nincs szájkosár és póráz. Ezzel kapcsolatosan közöl­ték velünk a megyei egészségügyi hatóságok, hogy a Járóbeteg-ellátó hely, vagyis a rendelő területén ti­los tartózkodnia házőrzőinek, mely csakis odahaza, s az ebtartási rendelet­ben foglaltak szerint tartható. Mind­erre felhívta az érihtettek figyelmét a községi tanács elnöke. Megjegyez­zük itt: e településen, s másutt Is gyakorta előfordul, hogy a beteg la­kására érkező orvos szabadom kószá­ló, harapós kutyával találja magát szemben, mely ellen jobb híján a magával hozott kutyával védekezik. Nos, e módszer nem megengedhető — közölték az Illetékesek —, Ilyen esetben ugyanis nem köteles belép­ni az udvarra az orvos addig, míg veszélyeztetett a testi épsége. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: «-«11 I

Next

/
Thumbnails
Contents