Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-14 / 241. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. október 14. A PÁRTHATÁROZATOK TÜKRÉBKN • Nagy István: — Az itt élők sokat vállalnak, hogy minél jobban csökkenjen a város és a falu közötti távolság. Kiskunmajsa és környéke Gyorsítani a nyereségnövelő beruházásokat Több mint fél esztendő telt el az MSZMP XIII. kongresz- szusa óta. Előtte megyei, városi és városi jogú nagyközségi • értekezleteken hoztak határozatot a kommunisták az elkövetkező öt év munkájáról. Nagy Istvánnal, az MSZMP Kiskun-, rrtajsai Városi Jogú Bizottságának első titkárával az elmúlt hónapok gazdasági tevékenységéről: az eredményekről és a agä megoldandó feladatokról beszélgettünk. jaj. — A nagyközségi pártbizottság irányítja Kiskunmajsa. Kömpöc, Szánk, Jászszentlászió. Csólyospá- ios hétszázötvenkiienc kommunistájának munkáját. Ebben a térségben az embe.rek zömmel mezőgazdasági üzemekben keresik kenyerüket. Ettől függetlenül a hatvanas évektől megkezdődött ipartelepítés következményeként mind többen dolgoznak ipari vállalatoknál, üzemekben. IVÍi volt a helyi .pártcrtekezleten a legfontosabb megoldásra váró gazdasági kérdés? — Énnek a vidéknek a gazdasága felszálló ágon van. Csak pé- hánv példát említve: a Mezőgép maisai gyáregységében nemrég fejeződött be a felújítás. A _Jona- ihán Tsz az elmúlt évben zárta fennállásának legjobb esztendejét. A helybeli cipészszövetkezet is évről évre eredményesebben dolgozik. Viszont feladatunknak tekintjük a 'termelés szervezésében az apróbb, elsősorban a nyereségnövelő finomítások minél gyorsabb végrehajtását. — Mondana erre példát? — A szeptemberi végrehajtó bi • . fcűttsági ülésen tárgyaltuk a VI. ötéves tervidőszakban megvalósulandó beruházások jelenlegi helyzetét. Felvetettük, hogy a Jonathan TsZ népszerű termálprog- ramján módosítani kellene. A szövetkezet ugyanis, a lakosság „nyomására”, az eredeti elképzelést megfordítva, a fürdő építésével kezdte. Ez az intenzív fejlesztés eddig 56 millió forintot emésztett fel. A jövőben a program termelő beruházásainak — a fólia- komplexum, a gyümölcsaszaló stb. — építését is meg kell gyorsítani. Természetesen, ha külső forrásból érkezne pénz az idegenforgalmi központ építéséhez, akkor ezt a lehetőséget mégis meg kellene ragadni. A mindennapi munka jobb megszervezésében a Mezőgép Vállalatot állíthatjuk példaként. Az évenkénti 490 milliós termelési értéket előállító üzemben dolgozó párttagok élenjártak abban a megfeszített munkában, amellyel nyolc hónap alatt behozták azt a lemaradást amit az év eleji négynapos energiakorlátozás miatti leállás okozott. Másfél "hónap alatt, jórészt többletmunkával. pótolták azt a kiesést a Kis- kunmajsai Cipőipari Szövetkezet dolgozói, amit a július 9-i raktártűz okozott. Mindez bizonyítja az itt élők szorgalmát: sokat vállalnak a tervek megvalósításáért.— Sajátos helyzetben vannak a mezőgazdasági üzemek. Evek óta aszály sújtja az országot, amit ezen a környéken, ahol igen rossr homoktalajokon gazdálkodnak, még inkább megéreznek. — A térség öt termelő- és két s/akszövetkezete valóban kedve• A Trnmatic programvezérlésű lemezvágógép a Mezőgép majsai gyárában a korábban használt berendezéseknél pontosabb munkát végez. zötlen adottságú. Melléktevékenység nélkül ezen a tájon aligha lehetne megélni. Azt. hogy lehető- égeiket jól kihasználják, bizonyítja az is: az elmúlt években em volt veszteséges üzem. A önathán Tsz törekvéseit szűkebb hazánkban aligha kell bemutatni. Öß';*a teljes termelési vertikum kialakítására törekszenek. Arról, hogy a melléktevékenységre mennyire szükség van. példa lehet a móriegáti Petőfi Tsz esete is. Az alaptevékenységre 1984- ben nyolcmillió forintot fizettek rá. S hogy mégis tizenhárommilliós eredménnyel zárták az évet, ez csak a lakatos, forgácsoló és magnószerelő részlegüknek köszönhető. Most. amikor egyre nehezebb ezekben az iparágakban megrendelőt szerezni, kapcsolataink. csatornáink révén gyakran mi is segítjük a partnerek egymásra találását. — Mint tudósító, részt vettem a majsai pártértekezleten. Akkor néhányan felvetették az egyenlőtlen jövedelmek kérdését. Milyen visszhangja volt ennek? — A kedélyhullámok azóta lecsendesedtek. A kongresszus is állást foglalt a vállalati gazdasági munkaközösségekben, kisvállalkozásokban képződő iövede1- mek ügyében. A megyei párt-végrehajtóbizottság utasítására megvizsgáltuk ezt a kérdést. Gazdasági munkaközösség a mi környékünkön csak a móriegáti Petőfi, a jászszentlászlói termelőszövetkezetben. valamint a Mezőgépnél működik. A tómét tárgyaló alapszervi gyűléseken magam is részt vettem:. Érdekes, míg az elmarasztaló megjegyzések kintről érkeztek. addig a kapukon belüliek akár tagjai a munkaközösségnek, akár kívülállók, tudják, a megszerzett jövedelem arányos a teljesítménnyel. A beszélgetések so* rán továbbítottam azt a véleményt is, miszerint fő munkaidőben a gazdasági munkaközösség tagjai eldugják az alapanyagot és ilyenkor készülnek elő a pótműszakra”. Elmondták, hogy a. munka- közösségen kívüli kollégáknál szigorúbb ellenőrzés nincs. Ha másért nem. hát ezért sem „nyerészkedhetnek”. Az elkövetkező évek feladata: még komfortosabbá tenni a községekben az életet. Legfontosabb településfejlesztési munka Kis- kunmajsán egy úi általános iskola építése, valamint a kommunális hálózat bővítése. A környező községekben pedig még bőven van javítani való a közellátáson. Czauner Péter VÁLLALKOZUNK VAGY VALLALKOZGATUNK? I. Tervlebontás a vállalatoknál Minden gazdálkodó szervezet és minden felnőtt állampolgár érzi az ország gazdaságilag szorónga- tott helyzetét. Mint felhasználó és mint fogyasztó nem térhet ki senki a szorító hatások elől, s ahogy mondják, összébb húzza magát. A kényszer nagy úr. Ha.mást nem, kierőszakolja ezt a passzív alkal- maz’kodőkészséget. S csak ritkábban eredményezi a lehetőséget kitágító, aktív, kezdeményező magatartást'. A magyar gazdaság egésze nem tart lépést a növekvő követelményekkel. Hány vállalkozó szellemű ember dolgozik a kihíváshoz igazodva? Pontosan nem tudni, de az bizonyos, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen nő a szorításból kitörni igyekvők száma. Aki teheti, él a kínálkozó lehetőségekkel, s a háztájiban állatot tart vagy fóliázik, vállalati és magánjellegű gazdasági munkaközösségben dolgozik, iparengedélyt^ vált ki, szerződéses üzletre licitál. De a növekvő számú vállalkozók közt említhetjük azokat is, akik noha nem mesteremberek, otthonuk festését, tapétázását maguk végzik el, családi házat építenek. Sokan igyekeznek saját helyzetükön javítani. De ezek a törekvések még nem gyakorolnak nagy hatást a termelés, a gazdálkodás, a szükségletkielégítés színvonalára. A világ csak kismértékben halad előre e kezdeményezések által. Nem igazán vállalkozunk, inkább csak vállalkozgatunk. Az esetek túlnyomó többségében — anélkül, hogy a tiszteletre méltó egyéni erőfeszítéseket lebecsülnénk — a tét nem túl nagy, nem jár együtt jelentős tőke vagy a személyes egzisztencia kockáztatásával. Legfeljebb csak a jobb megélhetés forog kockán. Mint ismeretes, a vállalkozószéllem térhódítása döntően .nem a főtevékenységet és nem a főmunkaidőt érinti, hanem a kiegészítő tevékenységet és a szabadidős elfoglaltságót. De legyünk reálisak: nem vállalkozhat mindenki hivatásszerűen főmunkaidőben. Különben is az aktivitás becsülésre méltó akkor is, ha hatása alig nő túl 9 legszűkebb környezeten. Nem igényelhetünk minden dolgozótól öntevékenységet, lényegretörő kezdeményezőkészséget. Az igazi vállalkozásnak csak akkor van létjogosultsága, ha tudomásul vesz» szűk, hogy a munkások és az alkalmazottak jelentős része a világos és jól átgondolt feladatok fegyelmezett, lelkiismeretes végrehajtója. Miközben néhány ember megteremti a szervezett, fegyelmezett, a hatékony munka feltételeit. A kérdés csupán az, hogy van-e kellő számban ilyen vállalkozó szellemű vezető a több száz, vagy több ezer embert foglalkoztató vállalatnál? A hierarchia csúcsán többnyire még akad egy-kettő. De az üzem-, az osztály-, a gyáregységvezetők, tehát a különböző szintű egységek első emberei, többnyire maguk is végrehajtók. Nem önálló és felelős vezetők, hanem inkább diszpécserek, a szállítási lemaradásokkal, a minőségi reklamációkkal bajlódnak. És rendszerint nem tudnak úrrá lenni a kiszolgáltatott helyzeten: a termelés szervezettsége, költsége részben még minősége is jórészt a szállítótól függ. Olykor egy-egy vgmk-vezető leleményesebb és vállalkozóbb szellemű, mint a munkaadó üzem- vagy gyáregységvezető. Az ő alkalmasságuk, rátermettségük, illetve annak hiánya rendszerint ki sem derül. Némelykor, a modor, a stílus szembetűnőbb, mint a kreatív vezetői készség. Nem csoda, hogy az ösztönzés, esetenként még a célprémiumok odaítélése is formális. Ha e tünetek okait vizsgáljuk, kiderül, hogy a különböző részlegek (osztály, üzem, gyáregység) feladatait nem a meglevő és kiaknázatlan lehetőségekhez igazítva szabják meg, hanem a vállalati terveket — szinte csakúgy, mint 10—20 évvel ezelőtt — lebontják. S a belső tervutasításos rendszer logikája szerint az eszközöket és a forrásokat is elosztják. Így egy-egy részlegben — olykor az önálló telephelyű üzemben és gyárban is — a vállalati terv „szervezi” a munkát, hozza össze a különböző termelési tényezőket, vagyis a fuvart, az eszközt, az anyagot, az alkatrészt, a karbantartást stb-t. Kovács József Következik: II. rész: Belső reformra van szükség. ' El SAJTÓ POSTA E Mit csinál a kéményseprő? Nemrégen beszámoltunk arról, hc.gy a Bács-Riskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállafat dolgozói készülnek a fűtési idényre, melynek során ellenőrzik a tüzelőberendezéseket és a kémények állapotát Ez utóbbira felkapta fejét a Csengőd, Munkácsy u. 1. iszam alatt lakó Hargitai Béla, aki tapasztalata alapján azt állítja, hogy kissé rózsaszínű képet festettünk a kéményseprőkről. Olvasónknál legutoljára szilveszter táján fordult meg a mester, aki átadta jókívánságait, s eltávozott. Azóta nem Látta. Persze, a kémény ettől bekormoso- dolt, úgyannyira, hogy szükséges volt a kitisztítása. Más megoldás nem lévén, maga végezte el a munkát. Ezt kevésbé találja rendjénvalónak. azt meg különösen nem, ha az el nem végzett szolgáltatásért díjat számoi fel a vállalat. A konkrét esetet illetően felkérésünkre vizsgálatot indít az említett szolgáltató, a kémény- seprési tevékenységgel kapcsolatos tudnivalók lényegét azonban máris közöljük: A használatban levő kémények és tartozékaik füstjáratának az égéstermékektől való megtisztítása kéményseprői .feladat. Ezt az úgynevezett folyamatos kötelező munkát a rendeletileg meghatározott időközönként: szükséges elvégezni, vagyis az egyedi és gyűjtőkéményeket, valamint azok csatornáit, kéményfőidőit, szikrafogóit legalább félévenként egyszer, bekötőnyílásait, koromzsákjait (akna) legalább évenként egyszer ki kell tisztítani. Előfordulhat azonban, hogy a, kémény szerkezete, a felhasznált tüzelőanyag minősége, s a tüzelés módja indokolja az ennél gyakoribb •tisztítást is, melyet a vállalat állapít meg. Végezetül íme egy idézet a kéményseprőipari tevékenység gyakorlásáról szóló (26/1981. (XI. 14.) ÉVM számú rendeletből : „Ha a folyamatos kötelező munka elvégzése a vállalat érdekkörében felmerült okból marad el, a díj arányos részét vissza kell téríteni.” Mire számíthatnak a kunbajai munkavállalók? Kunbaján, a Széchenyi utca 7. szám alatt lakik Juhász Imre, aki mások nevében panaszolta az alábbiakat: — Régóta figyeljük a kalocsai vas- és villamosipar községi üzemének építését, remélve, ha elkészül, találunk ott munkát. Eddig az otthonunktól távolra jártunk dolgozni. A nagy strapát jelentő ingázásból elegünk van, és .úgy gondoltuk, most alkalom nyílhat a /sorsunkon, való könnyítésre. Idejében megbeszéltünk minden fontos részletet az illetékesekkel, akik biztattak: legyünk nyugodtak, szükség van ránk. Ezt elhittük, s közvetlenül az üzemelés kezdete előtt valamennyien felmond- tunk a cégünknél. Azután munkakönyvvel a kézben bekopogtunk pz új munkahelyre, ahol nem várt meglepetésben volt részünk. Közölte a vezető, hogy a tervezettnél kisebb létszámmal indultak, így ,egyelőre nem alkalmazhatnak bennünket. Felvételünket az is akadályozza, hogy a központi [irányítás még csupán ideiglenes, hiszen a vállalati tanács az első szavazáskor nem adott .bizalmat a jelöltnek, a korábbi igazgatónak, aki. jelenleg megbízásból, afféle ügyvezetőként tevékenykedik. Befejezésül grra kért bennünket, hogy legyünk türelemmel, hiszen az igazgató személyét illetően rövidesen sor kerül a végleges döntésre. Türelmünk ,van, csak az a baj, hogy lassacskán elfogy ,a, megtakarított 'pénzünk. Hogy e kellemetlen helyzet bekövetkezését késleltessük, alkalmi munkát végzünk, ami nem éppen a legstabilabb kereseti forrás p családi szükséglet kielégítéséhez* Nos, e történet kézenfekvő tanulságának ismertetésével kezdjük a választ, nevezetesen, hogy ígérgetésekre, szóbeli biztatásokra sohasem szabad alapoznia a munkavállalónak. Tudniillik, az ilyesféle gesztus korántsem jelenti azt, hogy a cég kötelezettséget vállalt az alkalmazásra. Ha a szándéka komoly, azt írásba kell foglalnia, s annak birtokában határozzon csak a jelentkező. A két szék közül a földre huppanás tipikus esete az önöké. Kétféle kiút kínálkozik: vagy — kivételes méltányosságból — visszakerülnek a régi állásukba, vagy beváltja ígéretét az új üzem. Az utóbbit illetően tájékoztatást kértünk a megyei tanács ipari osztályvezetőjétől, Vágó Ivántól, valamint a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat megbízott igazgatójától, Páncél Balázstól, akiktől ezeket tudtuk meg: A cégnek munkaerőgondjai voltak. Kunbaján és környékén azonban munkaerő-felesleg mutatkozott, ezért született a döntés arról, hogy a kisközségben kell létesíteni új részleget, ahol nagy piaci keresletnek örvendő villanymotorok és hidroforok alkatrészei készülnek, s elvégezhetők kisebb szerelési munkák is. Á megyei tanács 1 millió forinttal segítette a beruházás megvalósulását. Ügy hírlik, ez* az ipartelepítés kissé megosztotta a vállalati tanács tagjait, kiknek többsége nem voksolt a vállalkozást támogató igazgatójelöltre. Akármi is az átmeneti irányítási állapot oka, tény, hogy a kunbajai részleg már működik. S a termelése fokozásához nemcsak korszerű gépekre, szerszámokra van szükség, hanem tettrekész, szorgalmas munkásokra is. Bízunk benne, hogy a megválasztandó vállalatvezető hasonlóan gondolkodik, és a lehetőség szerint segíti azokat a kunbajaiakat, kiknek feltett szándékuk, hogy ezentúl az új helyi villamos- ipari részlegben keressék meg a kenyerüket. A keceli öregek köszöneté Felejthetetlen élményben volt részük nemrég ä keceli öregek hétközi otthona azon gondozottjainak, akik — kedvezményes díj ellenében — egy hetet vendégeskedtek az ifjúsági szövetség balatonfenyvesi üdülőjében. A program — informálta lapunkat az egyik résztvevő, Balázsné — példásan gazdag volt: a meghívottak hajókirándulást tettek a Balatonon, ellátogattak Badacsonyba, megtekintették az egyik környékbeli állami gazdaságot — ahol ízletes vadászebédre voltak hivatalosak —, majd elmentek Zalakaros- ra, s megmártóztak a híres gyógyfürdő vizében. Esténként érdekes tartalmú, fontos ismereteket is nyújtó előadásokat hallgattak az időskorral kapcsolatos egészségügyi tudnivalókról, a helyes táplálkozásról és a kedélyállapotot is befolyásoló hasznos foglalatosságokról. ( Az ország egyik legszebb vidékén eltöltött hét nap alatt kellemesen pihen-, tek és szép emlékekkel gazdagodtak a keceli öregek, akik a nyilvánosság előtt mondanak köszönetét az üdülésüket megszervező megyei tanács szociálpolitikai előadójának, valamint az oda- vissza autóbusszal történő utazásukról gondoskodó nagyközségi tanácsnak és a Szőlőfürt Szakszövetkezetnek. A köztisztaság érdekében... Megyénk településeit járva gyakran látjuk, hogy az utak egy része még a belterület központi térségében is szennyezett, lótrágyával. Legalábbis addig, míg a köztisztaságiak a helyszínre nem érkeznek. Persze, ha utána megy arrafelé a fogat, máris bekövetkezhet ugyanaz az eset. Kiskunfélegyházán, a Bessenyey utcában naponta többször végighajtanak lovas kocsik, így hát nem véletlen, hogy trágyával „dekorált” a környezet. Az ott lakó Térjék József né bosszankodik is miatta eleget. A költségvetési üzem tisztítógépe rendszeresen dolgozik ott, de eredménye akkor lenne munkájának, ha mondjuk kétóránként ismételné meg azt. Amire persze nincs lehetőség. És a praktikus módszer másoktól való átvételére? IvTTnt olvasónk közli, a környezet tisztaságára oly nagy figyelmet fordító Bulgáriában lépten-nyomon lehet •találkozni olyan lovas fuvarozókkal, akik óvják a közterületet. Hogyan? Például azáltal, hogy a pacik trágyáját speciális edénybe gyűjtik. Nos, ha van ilyen gyakorlat, s tényleg bevált, talán lehetne követni. Ami a megoldást illeti, ezúttal mi csak karikaturistánk „elgondolását” adhatjuk közre. ÜZENJÜK Árvái Tamásnak, KWkunfílegyházára : A piaci viszonyoknak megfelelő termalésgazdálkodás egyenes következményeként ma már korántsem egyedi eset, amikor a vállalat nagyarányú átszervezést hajt végre, melynek során megszüntet régi munkaköröket, s új alkalmazási lehetőséget teremt. E változás érintheti a munkavállalót oly módon, hogy a jövőben a megszokottól teljesen eltérő feladatot kell elvégeznie. Az újszerű követelményekhez való Igazodás anyagi gondjait kívánja mérsékelni az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 8*1085. (VIII. 1.) A.BM1H számú rendelkezése — megtalálható a Tanácsok Közlönye Idei M-es számában —. mely az átképzést támogatás feltételeit taglalja. ' A jogszabály egyebek között kt- * mondja, hogy akit a termékszerke- i zet korszerűsödése, illetve a gyártástechnológia lényeges módosulása' miatt átképeznek — például betanított munkássá, vagy másik szakma megszerzése érdekében —, Igényelheti az átképzési támogatást. Ennek összege a korábbi átlagdíjazás és a mostani tényleges teljesítmény szerint megállapított munkabér kü- lönbözetével egyenlő, amit figyelembe kell venni a munkajogi, a társadalombiztosítási és a térítési díjak alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításánál. Ha az átképzés a dolgozó hibájából meghiúsul, a részére folyósított támogatást visszakövetelheti a munkáltató. Végezetül tanácsoljuk érdeklődő olvasóinknak, hogy a további tudnivalókról a vállalati munkaügyi osztálytól, vagy a szakszervezeti bizottságtól kénjének felvilágosítást. „Szomszédság” jeligére, Kecskemétre: „ Szomorúan olvastuk sorait arról, hogy a Tűzoltó utcában is vannak szomszédok, akik között szinte dúl a gyűlölködés. Ha mindez birtokháborítással, vagy egyéb súlyos sérelemmel jár együtt, akkor szükséges beavatni a • hatóságot. Egyébként ilyen esetben Is célszerű, ha előzőleg a tanácstag próbálja jobb belátásra bir.nl a békétlenkedőket. Sz. S.-nek, Kerekegyházára: Mint a hatályos Jogszabály előírja, a kül- fö.'.dröl ajándékként kapott személy- gépkoosi után a belföldi értéknek 60 százalékát koU vámként kifizetni. Ezen ügyökkel a Budapest, V. kér. éflkotmany u. 12. szám alatti, 1-es számú vámhivatalban foglalkoznak. Ott kell benyújtani az ajándékozó külföldi közjegyző, vagy államigazgatási hatóság által záradékolt ajándékozási okmányt, melynek tartalmaznia kell az ajándékozó & a megajándékozott nevét, lakcímét, a szóban forgó, gépkocsi típusát, motor- és alvázszámát, valamint azt, hogy milyen okból történt az ajándékozás. Az e tartalmú nyilatkozat hiteles magyar fordítását is igényelhetik a vámszervek. „Tóth Jánosnak”, Akasztóra: Bár az ön neve fiktív — ezért tettük idézőjelbe —, amiről a szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben írt, az a helybeliek előtt ismert, nevezetesen, hogy a községi orvosi rendelőnél esetemként kutyák rémisztgetik a betegeket. Az ott dolgozók állatairól van szó, melyeken nincs szájkosár és póráz. Ezzel kapcsolatosan közölték velünk a megyei egészségügyi hatóságok, hogy a Járóbeteg-ellátó hely, vagyis a rendelő területén tilos tartózkodnia házőrzőinek, mely csakis odahaza, s az ebtartási rendeletben foglaltak szerint tartható. Minderre felhívta az érihtettek figyelmét a községi tanács elnöke. Megjegyezzük itt: e településen, s másutt Is gyakorta előfordul, hogy a beteg lakására érkező orvos szabadom kószáló, harapós kutyával találja magát szemben, mely ellen jobb híján a magával hozott kutyával védekezik. Nos, e módszer nem megengedhető — közölték az Illetékesek —, Ilyen esetben ugyanis nem köteles belépni az udvarra az orvos addig, míg veszélyeztetett a testi épsége. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: «-«11 I