Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

1985. október 11. ® PETŐFI NÉPE O 5 • Linda (Görbe Nóra) filmbéli szüleivel, akiket Bodrogi Gyula és Pécsi Ildikó alakít. | LINDA — BALETTCIPŐBEN | Görbe Nóra portréja Augusztus közepén egy tv-játék főszerepében láthattuk. Kemény, öntudatos Vivie volt Shaw drámájában, a Warren- né mesterségében. Szeptember elején a Kisstadion közönsége tapsolt neki egy rockkoncerten: az R-GO együttes vendégeként lépett pódiumra, több sikeres számot énekelt. A jövő évben az új Linda-sorozatban láthatjuk, s a tervek szerint táncosnőként is bemutatkozik a Pécsi Balett vendé­geként a színházi évad második felében. MEGKÜLÖNBÖZTETÉS NÉLKÜL Fejlesztő programok gyerekeknek Ezek után joggal merül lel a kérdés: iki ez a sokoldalú mű­vész? Ki voltaképpen Görbe Nó­ra? — Édesapám, Görbe János Kossuth-dí.ias művész volit. Ti­zenöt éves múltam, amikor meg­halt. Anyám pedagógus, a gyer­mekkoromat vele töltöttem Szarvason, ahol tanított, mert a szüleim elváltak, amikor én há­roméves voltam. > Szarvason kezdtem el balettezni, nagyon szerettem volna balerina lenni. Később versenyszerűen művészi tornáztam, majd a Bartók Együt­tesben táncoltam. Gimnazista­ként gondoltam először a színi­pályára, jelentkeztem a Pince- színházba), amelynek tagja lettem Ott szereztem színpadi gyakorla­tot, s bizonyára ez is hozzájárult, hogy első nekifutásra 'bejuthat­tam a Színművészeti Főiskolára. A harmadik évet végeztem, ami­kor Bacsó Péter rámbízta az Áramütés című film főszerepét, majd a diploma után a MAFILM színészstábjába szerződtem, ma is ott dolgozom. — Évfolyamtársai. Dörner György, Bán János, Gáspár Sán­dor, Pap Vera. s a többiek már számos színdarabban arattak si­kert. Nem hiányzik a színház, az állandó társulat? — A filmgyári stáb tagjaként módom nyílik vendégszereplé­sekre is. Játszottam már Debre­cenben, Veszprémben, Székesfe­Eszménvibb elhelyezést könyv­tár számára aligha lehet elkép­zelni, mint a marosvásárhelyi gyermektékáét. A várffs főterére nyíló ajtó mindig tárva-nyitva, hogy az arra járók érdeklődését felkeltse. A szabadpolc-rendszerű gyer­mekkönyvtár 45 ‘ezer kötetet kí­nál olvasóinak. Az életkori sajá­tosságoknak megfelelő elrendezés hozzáférhetővé teszi a gazdag ál­lományt már az óvodások számá­ra is, nem beszélve az általános iskolásokról és a serdültebb ifjú­ságról, a gimnazistákról, szakkö­zépiskolásokról. A román, magyar és német nyelvű könyvek mellett idegen nyelvű külföldi állomány gazdag választékából is kölcsö­nözhetnek a kis olvasók. Évről évre gyarapszik a diafilmek és a prózai, verse,s hanglemezeik szá­ma. Miivel a gyermek- és ifjúsági irodalomnak komoly múltja van Romániában, s a jelenlegi termés Az irodalmi folyóirart Októberi száma közli ALekszaindr Csa- kovszkij Befejezetlen arckép cí­mű regényét, amely Franklin Delano Roosevelt életéről, külö­nösen a Szovjetunióval kapcso­latos politikájáról szól. ö volt az a politikus, aki 1933-ban elis­merte a Szovjetunióit, diplomáciai kapcsolatot létesített vele, s aki a háború idején is elnöke volt az Egyesült Államoknak. A könyv részletesen kitér Sztálin és Roosevelt kapcsolatára, s ma is tevékeny közéleti személyiségek alakját — köztük Gromikóét — is felvillantja. A regényt Király Zsuzsa fordította. Érdekes és szép versösszeállí­tást közöl a Urarovat: Tandori Dezső kedvenc költőihez, költői­ről írt verseket. így Majakovsz­kijról, Dmitro Pavlicskóról, Jev- genyij Jevtusenkóról, Eduardas Miezelaitisről, Jaan Krossról, D.íbora Vaaraodiról, Galaktion Tabidzéről, A versek mellett a szovjet költők egy-egy versének műfordítása is szerepel. Tandori Dezső vers- és műfordítás-össze­állításával a Szovjet Irodalom új sorozatot indított. A Hagyományőrzés című rovat az. Ének Igor hadáról egy részle­tét közli Riedl Szende, Képes Géza és Szóvá Péter fordításában abból az alkalomból, hogy a mű 800 esztendővel ezelőtt született. Az, Ének Igor hadáról magyar fordításait E. Fehér Pál elemzi tanulmányában. Egy sokat vitatott költő mun­kásságába enged betekintést a Velemir Hlebnyikov emlékezete című rovat. Hlebnyikov magya­hérvárott, Budapesten a Radnóti Színpadon és a Játékszínben. — Édesapját a film tette or­szágos hírű színésszébőr a Nem­zeti Színházban, az Ifjúsági, a Jókai, valamint vidéki színhá­zakban is jelentős alakításokat nyújtott egy-egy szerepében. Lát­ta őt játszani? — Színpadon sajnos nem lát­hattam, de később minden film­jét megnéztem az Emberek a ha- vason-itól kezdve a Ház a szikláit alatt és a Húsz órán keresztül a Feltámadott a tengerig. Ügy ér­zem, apám megérdemelné, hogy a televízió sorozatiban levetítse ezeket a filmjeit. A mai fiatalok alig.-alig ismerik a nevét. — Az önét annál inkább. A Linda-sorozat három epizódja is­mertté tette. Éppen ezért csodál­koztam, amikor körülbelül két évvel ezelőtt visszavonult a sze­repléstől egy időre. — Gyereket akartam. Ügy érez­tem, hogy a szakmai siker, a népszerűség családi háttér, gyerek nélkül nem elég. S ugyanez for­dítva is igaz: hiába boldog csa­ládanya valaki, ha munka nélkül, sikerélmények hiányában lézeng a pályán. — Mostanában nem lehet pana­sza, már hónapok óta napi 10—12 órát dolgozik, tavasszal kezdték forgatni a Linda újabb epizódjait, s a munka az év végéig tart. Ha már a tévésorozatnál tartunk: ho­gyan született a Linda ötlete? sem lebecsülendő, a könyvtár úgyszólván minden igényt ki tud elégíteni. Vasile Alecsandri, Odo- bescu, Eminescu, Caragiale, Arg- hezi, Sadoveanu, Benedek Elek, •Beide Mária, Dsida Jenő, Nagy István, Asztalos István gyermek­éi ifjúsági regényei mellett a maiak legjobb művei is megta­lálhatók az állományban. Kere­settek Chiritá, Boureanu, Cami- lar, Al. Mitru, Bajor Andor, Bá­lint Tibor, Fodor Sándor, Kányá- di Sándor, Méhes György, Jánky Béla könyvei. Látogatottak a rendezvények is. Ezek a többnyire könyvkiállí­tással egybekötött műsorok egy- egy jelentősebb évfordulóhoz, eseményhez fűződnek. Az író— olvasó találkozókon kívül rajzki­állítások és vendégművészek fel­lépései élénkítik a könyvtár kul­turális életét. Legutóbb a Ma­gyarországon is jól ismert Illyés Kiinga volt a gyermekkönyvtár vendége. rul eddig meg nem jelent verseit Szilágyi Altos fordította. Ugyan­csak az ő munkája a Zangezi- fordítás . is, amelyből az utolsó fejezetet közli a lap Szilágyi Ákos tanulmányából, s a Hleb- nyikov-foTdítás nehézségeivel- örömeivel ismerteti meg olvasóit. Alekszandr Mihajtov a 100 éve született Hlebnyikov és Maja­kovszkij költészetét veti össze. Rab Zsuzsát és Veress Miklóst — Kajszin Kulijev két avatott magyar fordítóját — Kulijev ha­lálhíre késztette írásra. Rab Zsu­zsa így ír szovjet költőbarátjá­ról : „Ha volt ember, volt költő, akiről nem tudtuk elképzelni, hogy ő is meghalhat egyszer — Kajszin, Kulijev volt az. Az élet­erő, a pusztíthatatliain energia, a jókedv, a bölcsesség habzó for­rása volt...” A Közös dolgaink rovatban an­nak a kerekasztal-beszélgetésnek a szövege olvasható, amely a Nagyvilág Szerkesztőségében zaj­lott le A világirodalom — a Világ irodalma címmel. Kéry László, Izabella Zoriina, Szavva Daingulov és Király István gondolatébresztő hozzászólásait Földeák Iván je­gyezte le. A Fórum rovat a Bu­dapestem megrendezendő nemzet­közi kulturális értekezlet alkal­mából Domokos János, Tóth Gyula, Alekszandr Karaganov és Alekszandr Pamkov írásait, Csim- giiz Ajtmatov esszéit és Szergej Karlov interjúját közli Szergej Baruzgyinnal. A Művészet rovatban Elga Lin- gyina elemzi a kirgiz filmművé­szet törekvéseit. ) — Él a környezetünkben egy lány, aki éppen olyan alkatú, mint én. Sovány, fiús, törékeny, első látásra, akár egy tini. Senki sem gondolná róla, hogy rendőr hadnagy. Gáti Györgynek, a film rendezőjének támadt az ötlete a karatézó rendőrlányról. Forgató­könyvet írt Polgár, Andrással, így született a Linda. Az új, hétré­szes sorozatot már hattagú alkotó­gárda írta1, hogy minél több öt­let, kaland legyen benne. — Beszélgetésünk színhelye a városligeti Petőfi Csarnok. A be­járatnál hatalmas plakát hirdeti az Első emelet együttes 'koncertjét — Lindával. — Énekelni fog? — Nem. A sorozat Pop pokol című epizódjának egyes jeleneteit vesszük fel „élőben”, egy pop­koncerten. A közönség nemcsak zenét hallgathat, hanem mázsás pofonokat, nagy verekedést is lát­hat. Egyébként már sok érdékes helyszínen forgattunk az elmúlt hetekben. Verekedtem Lindaként a Közgazdaságtudományi Egye­tem állivániysorán a magasban, sőt a margitszigeti halastóban és a Sportuszoda mágasugrótornyában is. — Úgy tudom, dublőr nélkül forgat. Nem fél ezektől a veszé­lyes jelenetektől? — Van, amikor egy kicsit fé­lek. Egyik éjszakai forgatáson s Dunába kellett esnem 'Leányfalu­nál, s azonnal elragadott a víz. Félelmetes volt sötétben a Duna. Azok a motoros üldözési i ellene­tek sem voltak veszélytelenek, amelyeket az utcai forgalomban vettünk fel. De szerencsére sosem történt baleset. — A Lindán kívül milyen fel­adatok várnak még önre? — Ősszel megjelenik egy nagy­lemezem, Linda, a zöld öv cím­mel, ezen dolgozom, s a lemez négy dalához video clippet készí­tünk a tévében. Szóba került egy másik nagylemez is, erre a jövő év tavaszán kerülne sor. S újra táncolni tanulok, gyakorolok, hogy ne maradjak szégyenben, amikor a Pécsi Balett vendégeként szín­padra lépek a Pavanne című tánc- kompozícióban. ' Hátrányos helyzetűek. Álta­lában a rossz szociális körül­mények között, a csonka csa­ládban élőket, a cigányokat szokás ide sorolni. Jóllehet, adott esetben több szeretetet kap az édesapjával vagy az édesanyjával egyedül élő gyer­mek, mint a két szülő között magára maradó. Vagy: a ci­gány népesség sem egységes, mivel 25 százaléka a hazánk­ban elfogadott átlagos, vagy annál magasabb életszínvona­lon él. Mindenesetre marad­junk a korábbi megállapítás­nál. A hátrányos helyzetű gye­rekekről azonban nincs pon­tos adat. Az Országos Pedagó­giai Intézet felmérései és a csatolt becslések alapján felté­telezhető, hogy az általános is­kolákba járók 15 százaléka hátrányos helyzetű. A cigány tanulóknak viszont a 70 szá­zaléka tartozik ebbe a kategó­riába. Ki miért minősül hát­rányos helyzetűnek? Ma az általános iskola nevelési és ok­tatási terve a három éven át tartó óvodai nevelésre épít, így akik nem jártak óvodába, azok már az induláskor hátrányba kerülnek. Ugyanakkor az egy­szerre többféle gyerekhez al­kalmazkodó nevelőmunkára, az egyéni foglalkoztatásra sem a felsőoktatás, sem a tovább­képzés nem készíti fel a peda­gógusokat — olvashatjuk az OPI egyik tanulmányában. Az elmondottakból következően 150 ezer általános iskolás ke­rül hátrányos helyzetbe. Ide sorolhatók a bizonyos képes­ségek tekintetében gyorsabban fejlődő gyerekek is. ». Változást ígér az új oktatá­si törvény és az az 1984-es minisztertanácsi határozat, amely kimondja: komplex ne­velési-fejlesztési programokat kell kidolgozni egyfelől a fel­zárkóztatásra, másfelől a te­hetségek gondozására. Fő elv: minden gyerek megfelelő ala­pokat kapjon, hogy eredmé­nyesen fejezze be az általános iskolát. Ehhez differenciáltan kell a gyerekekkel foglalkoz­ni, személyiségükre tekintettel kell meghatározni a feladato­kat.. Az a céljuk a programok­nak, hogy minden egyes gye­rek megismerje az emberi ér­tékekét, az együttélés szabá­lyait, törekedjen saját szemé­lyisége gazdagítására. Az igazsághoz tartozik azon­ban, hogy az új rendelkezé­A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gyáraiban, mezőgaz­dasági üzemeiben amatőr iro­dalmi körök működnek. Ez év elején új irodalmi kört alakítot­tak többek között a muszani bá­nyavállalat üzemeiben, a Szongd- zsin Acélművekben, a keszöngi textilgyárban, a „Február 8-a” Vinálon-kombinátban. sek megjelenése előtt már foly­tak országszerte kísérletek, mi­ként lehetne a hátrányos hely­zetű, az átlagostól valamiben lemaradó gyerekeket felzár­kóztatni. Most a Művelődési Minisztérium megbízásából az Országos Pedagógiai Intézet indít kísérleteket nyolc me­gyére kiterjedően. Mind az óvodások, mind az általános iskolások számára. Maguk a megyék jelölték ki a kísérlet­ben részt vevő óvodákat és ál­talános iskolákat. A fejleszté­si programok elkészítésének végső határideje 1989. Igen biztató, hogy a cigány- gyerekek felzárkóztatását, fej­lesztését célzó kísérletek már most szeptemberben elkezdőd­tek; 16 intézmény, 13 óvoda és három iskola vesz részt benne. Ennek keretében a továbbfej­lesztett óvodai nevelési prog­ram fejezeteihez készült mód­szertani útmutatót, illetve az első osztályos gyermekeket fej­lesztő nevelési-tantárgyi prog­ramokat próbálják ki. A kísér­leti munkát segítendő, az OPI a cigány anyanyelvűek számá­ra cigány—magyar képes szó­tárakat (a felszabadulás óta ez az első oktatást segítő cigány nyelvű írott anyag), szókincs­tesztet, s az alaptársalgást elő­mozdító hanganyagot készített. Rácz Gyöngyi, az OPI mun­katársa véleménye szerint ez­zel megtesszük a kezdeti lépé­seket a nyelvi felzárkóztatá­sért. Jó lenne azonban, ha a nyelvészek is bekapcsolódná­nak a munkálatokba. Ezt a folyamatot segíti, hogy a hetedik ötéves tervidőszak­ban gyermeki jogon az állam biztosítja a hároméves óvodai nevelést. Így megteremtődik minden gyerek számára a le­hetőség, hogy megfelelő ala­pokkal kerüljön az általános iskola első osztályába. Nyilvánvaló: mindezek együttesen sem vezetnek ma­radéktalanul sikerekhez, ha az emberek nem tudnak szaba­dulni előítéleteiktől. A cigány és a nem cigány gyerekek is csupán akkor fejleszthetők eredményesen, csak akkor lesz­nek egészséges személyiségű egyének, ha a felnőttek, s raj­tuk keresztül minden gyerek az együttélést kívánja, és el­lenzi a hátrányos megkülön­böztetést. H. T. Az irodalombarátok — akár az öntevékeny művészeti együttesek tagjai — szabad idejükben a ma­guk kedvére foglalkoznak ked­venc témáikkal. Verseket, regé­nyeket, drámákat írnak, agitáci- ós szövegeket fogalmaznak. Mun­kájukhoz hivatalos írók adnak se­gítséget. Az irodalmi élet kiváló személyiségei levelezés útján is kapcsolatban állnak több üzemi Kárpáti György Németóra Hajóson • Hatodik hetébe lépett a tanév, — valamennyi általános iskolában túl vannak már a felmérő dolgozatok Vnegírásán, és javában foglal­koznak a soron következő ismeretek megértésével, elsajátításával. Az idén különös hangsúlyt kapott az idegen nyelvek oktatása: fon­tos, hogy minél több gyermek legalább alapfokon beszéljen, írjon, olvasson a magyaron kívül még egy nyelven. Hajóson esztendők óta tanulhatnak — a nemzetiség nyelvén — németül is az általános is­kolások. Képünk Sziegl Józsefné ilémetóráján készült. (Strászer András felvétele) A tanyai testőrök Kószó István agronómus már régen szemet vetett a szép Kozáknéra, de most, hogy az asszony )f érjét behívták katonának, úgy érez­te, ki sem kell nyújtania g karját, ölébe hull az áhított ^boldogság. — Azért egy kicsit várok, hogy kiéhezzen — mondta kéjjel magának. Az ostromot persze megkezdte. Ha csak te­hette, tréfás ajánlatokat tett az Asszonynak, nem törődve azzal, hogy mások is hallják. — Erzsiké, szóljon, ha APrófát kell .vágni, elmegyek ám! — De<jó lenne! AUg bírom a kisbaltát fel­emelni — nyelvelt vissza a fiatalasszony. Máskor {így tréfálkoztak. — Segítenék megetetni'a jószágot, ha elhív­na. Nem győzi azt a tenger munkát. — Hát ami igaz, igaz. ,Ketten többre men­nénk,‘mint én egymagámban. A válaszokból Kószó István úgy érezte, min­den a legjobb úton halad, s egyik nap oda­súgta VErzsikének. r— Ma éjszaka meglátogatom. — Próbálja meg! — válaszolt a fiatalasz- szony, és kihívóan nézett hz agronómusra. Kozákné egyedül élt kislányával a tanyáju­kon. Mikor ia férje bevonult, az anyja is, az anyósa is hívta magához, ide ö csak legyintett. — Mitől félnék? Arrafelé úgysem jár sen­ki. Meg aztán ott a kutyák. Jobb testőrök azok mindennél. Az agronómus komolyan vette Kozákné biz­tatását. Mikor beesteledett, autóba 'ült, és ki­ment a Ludas-dűlőbe. A terepjárót leállítot­ta a kiserdő mellett, és gyalog közelítette meg a hazat. Az ablakok már sötétek voltak; csend vett körühmindent. A kutyák is hallgattak. A ku­tyákra egyébként is nem sokat gondolt az ag­ronómus. — Meg vannak gzok kötve. Ezek a bolond tanyasiak mind megkötik a kutyákat. Bárhogy vigyázott, megrúgott egy követ, s erre mind i'a három kutya ugatni kezdett.'De jól gondolta, a kutyák láncon voltak. Meg mintha nem is haragudtak volna annyira: be­engedték 'az iudvarra. Hanem amikor a tanyaház felé indult vol­na, két kutya elébe került: úgy voltak meg­kötve, hogy mind a kettő elért az ajtóig. Most már imérgesebbek voltak. Csitította őket, de hiába. Megállt, hátha Kozákné kinéz az ajtón. Semmi. Pár perc után még egyszer megpróbálko­zott a házba jutással, de a isötétben is látta, hogy élve (nem jutna be. Odabent pedig se fény, se mozgás. — Erzsi! — szólalt meg bizonytalanul. — Erzsiké! Csak-a kutyák ugattak/még veszettebbül. Negyedóra után elhatározta, hogy haza­megy.. Az udvar közepén mentes volt d kutyáktól, de a három beste jószág úgy volt megkötve, hogy a láncuk a térség szélének minden pont­jához elért: bármerre indult, mindig izembe találta magát valamelyik állattal. Hirtelen melege lett. — Ezek a bolond \tanyasiak! Hogy az isten­be lehet így megkötni a .kutyákat? Töprengeni kezdett, mit tegyen. Ha nem mozdult, a kutyák is hallgattak, de amikor csak a lábát emelte, mind ja három ugatni kezdett. 'Néhányszor még próbálkozott, aztán feladta. Vagy egy óra hosszat ácsorgott tehetetlenül, aztán elfáradt. Nem volt‘mit tennie, leült a földre., Átkozta magát, az asszonyt, a kutyákat, de kénytelen volt várni. Annyi büszkeség volt benne, hogy nem kiáltott segítségért. Élete leghosszabb éjszakáját töltötte a Kozák-ta­nyán. Hajnalodon, amikor Erzsi kinyitotta az aj­tót. !. — Hát maga? — nézett Víz agronómusra, de a /szeme hamiskásan fénylett. — Parancsolja félre a kutyákat! Az asszony megtette. — Nem hallotta, hogy egész éjjel ugattak? — Ugatnak ezek mindig. — Isten megáldja — köszönt Kószó István, és elindult. Aztán mégis visszafordult. — — Legalább mondhatom, hogy egy egész éj­szakát töltöttem a legszebb tanyai asszony udvarán. — Ha nem volt jobb dolga — jegyezte meg Kozákné, és szívből, tisztán felnevetett. Tóth Tibor körrel. A marosvásárhelyi gyermekkönyvtár Megjelent a Szovjet Irodalom októberi száma Amatőr irodalmi körök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents