Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 238. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 10. csütörtök Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1986—1990. évi ma­gyar—román tervegyeztetés lezárásáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a számítógépes népes­ségnyilvántartás tapasztalatairól szóló jelentést. A Minisztertanács az államigazgatás korszerűsítése, a lakossági ügyek intézésének további egyszerűsítése érdekében határozatot hozott a nyilvántartott adatok és az adatszolgáltatások körének bővítéséről, a népességnyilvántar­tás területi bázisának fokozatos kiépítéséről. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását az erdővagyonnal való gazdálkodás feladatairól, és felkérte a társa­dalmi szerveket, hogy nyújtsanak támogatást az erdőtelepítési, a fá­sítási tervek megvalósításához, valamint az erdők és fák fokozottabb védelméhez. (MTI) „ ­Lakásépítés, telekellátás a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt » Saját erőből épülő családi ház. (Tóth Sándor felvétele) Tegnapi ülésén a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elöljáróban tájékozódott a megyei tanács tisztségviselői­nek a két vb-ülés közötti testü­leti feladatokat érintő tevékeny­ségéről. Második napirendi pont­ként tárgyalta meg azt a beszá­molót, amely a tervosztály mun­kájáról készült. E téma megvita­tásánál jelen volt és felszólalt Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára is. A testület el­fogadta a beszámolót, s határo­zatában elismerését fejezte ki az osztályinak a színvonalas munká­ért. Nagyfontosságú téma követ­kezett ezután. A végrehajtó bi­zottság — az építési és vízügyi osztály jelentése alapján — átte­kintette a hatodik ötéves terv lakásépítési célkitűzéseinek vár­ható teljesítését és a következő időszak hasonló programjának előkészítését. Olvasóink előtt is­meretes, hogy a megye hatodik ötéves területfejlesztési terve 20 ezer lakás építését irányozta elő. Ebből 1984 végéig alig vala­mivel kevesebb, mint 16 ezer épült meg, pontosabban: 15 923. A jelenleg folyamatban levő épí­tések, illetve a .mostani év folya­mán látadott lakások’ számából kiindulva nem tűnik megalapo­zatlannak az a vélemény, hogy a megye teljesíteni tudja a tervet, sőt némi túlteljesítéssel is szá­molhatunk. Szükséges azonban elmondani — a végrehajtó bizottság elé ter­jesztett jelentés alapján —, hogy a számok mögött igen komoly erőfeszítések vannak. Ilyen pél­dául az, hogy eredetileg 2510 ta­nácsi célcsoportos lakás megépí­tése szerepelt a tervben, de ebből várhatóan — a lakásárak emel­kedése és egyéb tényezők miatt — csak 1600 lesz. Ennek ellensú­lyozására kényszerítve a megyei 'és a helyi tanácsok módosították a tervezett lakásépítés szerkezeti összetételét, belső arányait. Az OTP-vel kötött megállapodás le­hetővé tétté, hogy a kieső állami lakások OTP-beruházásiban va­lósuljanak meg. Ehhez a taná­csok — a pénzeszközök átcsopor­tosításával — biztosítják a köz­művesített telkeket és egyéb fel­tételeket. Ismeretes az is, hogy a magán­lakás-építés feltételeit 'erősen rontotta a kritikus építőanyag­ellátás, különösen 1982—84. kö­zött, noha az érdeklődés éppen az ilyen lakásépítési forma iránt növekedett meg különösen ak­kor, amikor 1983. január 1-től a személyi tulajdonú lakásépítés pénzügyi feltételei kedvezőb­beteké váltak. A megyei tanács ugyanakkor intézkedett, hogy jó és elegendő telket találjanak. azok, akik saját erőből szándé­koznak építeni. Ennek érdekében feloldott tilalmakat, módosította a beépítési terveket, az állami lakásoknak kijelölt területeket átengedte és kidolgozta a telek­igénylés és területelőkészítés új rendszerét éppen a magánforga­lomban kialakult rendkívül ma­gas telekárak mérséklésére. Ezek az országos és megyei intézkedések teremtették meg a terv megvalósításának reális alapját. Nem lesz azonban könnyebb a következő öt év lakásépítési ter­vének megvalósítása sem. 1990- ig további húszezer lakás meg­építésével számol Bács-Kiskun. A feladat meghatározásakor a la- kásszüteséglet-számításból, a la- kásdgénylők számából, valamint a megyében meglevő nagyszá­mú tanyai lakásból, a városi re­habilitációs területék átépítésé­nek szükségességéből indultak ki. A megyében 1985. január 1- én 5892 lakásigénylőt tartottak számon. A felmérések alapján (az egy főre jutó havi jövedelem) az említett igénylők közül több, mint négyezer család jogosult szociális bérlakásra, illetve taná­csi értékesítésű lakásra. A megye lakásépítési igényét nagymértékben befolyásolja, hogy a lakásállomány 22 százaléka — több, mint negyvenezer lakás — külterületi, tanyai otthon. Ezek műszaki állapota, felszereltsége, szobaszáma messze elmarad az országos, egyben a megyei átlag­tól is. Sajnos városaink községe­ink régi vályog-, sárfalazatú, ala­pozás nélküli lakásainál sem sok­kal jobb a helyzet. Említést tesz a jelentés arról a hároméves lakáshozjutási prog­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára szerdán, a Központi Bizott­ság székházában fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek fő- parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón je­len volt Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Oláh István had­seregtábornok, honvédelmi miniszter és Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, az Egye­sített Fegyveres Erők főparancsnokának ma­gyarországi képviselője. I Wolfgang Mischnick az MSZMP főtitkáránál Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára szerdán a Központi Bizott­ság székházában fogadta . Wolfgang Misch­nicket, az NSZK-beli Szabad Demokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjának elnökét, a párt alelnökét. A szívélyes légkörű találkozón vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzetről. Különösen nagy figyelmet fordítottak a kelet—nyugati párbeszéd és együttműködés témakörére. Áttekintették a magyar—NSZK kapcsolatok helyzetét, és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Ma összeül az országgyűlés wmmmsmmtBm Csütörtökön megkezdődik az országgyűlés őszi ülésszaka. A Minisztertanács azt javasolta, hogy az új összetételű tes­tület a nyári alakuló ülését követő első munkatalálkozásán tűzze napirendre a kormány ötesztendős munkaprogramjá­nak megvitatását, valamint az 1984-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az ülésszakot ezúttal :s a képviselőtestületek széles körű tanácskozássorozata előzte meg. A fővárosi és a megyei képviselőcsoportok előzetes tájékoztatást kap­tak a kormányprogram főbb gondolatairól —, s ülései­ken megvonták a terület­fejlesztés, a megyei gazdál­kodás tavalyi eredményei­nek mérlegét is. Az egyes népgazdasági ágazatok, az állami intézményhálózatok tavalyi költségvetését tár­gyaló beszámolók pedig az illetékes állandó bizottsá­gok tanácskozásának napi­rendjén szerepeltek. Az ülészakot előkészítő megbe­szélés-sorozatot a képvise­lők nagy aktivitása jelle­mezte: az állandó bizottsági ülések csaknem száz hozzá­szólója felelősségteljes, ám kritikus megközelítéssel •— gyakran vitázva esy-egy, megállapítással — fejtette kJ álláspontját. Sokan kö­zülük egyébként e válasz­tott tisztségükben először mondtak véleményt az or­szágos politika, a közélet, illetve szűkebb környezetük dolgairól. A következő esztendők teendőiről szólva a képvi­selők támaszkodtak a páxt XflI. kongresszusán adott helyzetelemzésre. *s minden bizonnyal a legmagasabb pártfórumon elfogadott do­kumentumokból indult ki munkaprogramja összeállí­tásakor a Minisztertanács is. A zárszámadás — vagyis a népköztársaság tavalyi költségvetésének végrehaj­tásáról szóló törvényjavas­lat — elkészítésével általá­ban nem a Parlament őszi ülésszaka foglalkozik. Az előző év mérlegét a nyári tanácskozás hivatott meg­vonni. Idén azonban a jú­niusi országgyűlési válasz­tásokat követően a Parla­ment újjáalakulása adta a nyári ülésszak programját. Ezért került most későbbre az előző esztendő értékelé­se. A képviselők közül so­kakat — különösen azokat, akik először vesznek részt a Parlament munkái áhart — érthetően jobbára nem az elmúlt év részletes tör­ténései, inkább az azokból levonható, jövőbe mutató tapasztalatok foglalkoztat­ták az ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági viták során. A viták, a javaslatok így messze túlmutattak az eredetileg meghatározott té­makörön, a felszólalók az idei gazdálkodás kérdései­vel, sőt a következő ötéves tervidőszak elgondolásaival is behatóan foglalkoztak. A kilenc állandó bizottsági ülés állásfoglalása alapján is a közös véleményt végül úgy összegezték a terv- és költségvetési bizottságban, hogy javasol ják a törvény­hozó testületnek: a beter­jesztett formában fogadja el a költségvetést. (MTI) A SZOVJET KULTÚRA' NAPJAI 1985X5-14 Hanglemez­bemutató és -vásár Kecskeméten A szovjet Melodija a világ egyik legnagyobb hanglemezgyár­tó cége. Hét gyárának nyolc stú­diójában évente több mint két­százmillió hanglemezt és ötmil­lió műsoros kazettát gyártanak. A lemezekből mintegy négy és fél millió kerül külföldre a Mézs- dunarodnaja Knyiga külkereske­delmi cégen keresztül. Ebből a termésből most körülbelül 50—60 új felvételt kínálnak a zeneba­rátoknak a kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban a Szovjet Kultúra Napjai alkalmá­ból. A vásárral egybekötött kiállí­tás tablóira ragasztott lemezbo­rítók a Melodija rendkívül gaz­dag, változatos repertoárját szem­léltetik. A klasszikus orosz és szovjet zeneszerzők művei, a Szovjetunió népeinek sokszínű népzenéje, a 'külföldi klassziku­sokat megszólaltató neves elő­adóművészek produkciói, a köny- nyűzenei és gyermekeknek szóló felvételék láttán a nézelődő már- már a bőség zavarával küszkö­dik. Csakúgy, mint amikor el­kezd böngészni a lemezek között. Az egyik csemege Alakszej Rib- nyifcov Juno és Avosz című ope­rája, ami eddig a hiába keresett albumok listáján szerepelt. Most méginkább csigázza az iránta va­ló érdeklődést a Moszkvai Leni­ni Komszomol Színház budapes­ti vendégjátéka, ugyanis a tár­sulat repertoárjában szerepéi ez a nagysikerű, modern opera. A • Nagy az érdeklődés a szovjet lemezek iránt. lemezek közt válogatva jó né­hány olyan neves előadóművész felvételével is találkozunk, akik a Szovjet Kultúra Napjain ha­zánkban koncerteznék, ,így Liana Iszakadzéével, vagy Vlagyimir Krajnyévével. Csábítóak az olyan zenetörténeti érdekességek, mint a pravoszláv egyházi zenét meg­szólaltató Orosz húsvét, vagy a Vilna zenei .múltjából való sze­mel getés. A Szigma Kereskedelírni Válla­lat és a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat közös, gazdag kínálatot felvonultató ki­állítását tegnap délelőtt nyitotta meg Kisné dr. Csányd Anikó, a megyei pártbizottság osztályve­zetője. Megnyitó szavaiban fel­hívta a figyelmet az igényes és emellett sokszínű válogatásra, amelyben a legkülönfélébb ízlé­sű és érdeklődésű emberek is ta­lálnak kedvükre valót, s — egy­ben utalva a Szovjet Kultúra Napjai valamennyi rendezvényé­re — emlékeztette a hallgatósá­got arra, hogy ez a kiállítás is a két nép barátságának további erősítését szolgálja, ami attól is függ, mennyit ismerünk egymás kultúrájából — így zenéjéből. A megnyitón alkalom adódott, hogy bepillanthassunk a két or­szág között folyó kulturális cse­re együk részletébe, mivel dr. Szilágyi Péter, a Hungaroton keresikedelmi igazgatója, Mihail Maligin, a Mézsdunarodnaja Knyiga magyarországi képvise­lője és Szergej Dobrovan, a Me­lodija odesszai hanglemezboltjá­nak igazgatója is fűzött néhány szót a kiállításhoz. Egyebeik mellett megtudhattuk, hogy a Hungaroton és a Melodija együtt­működése egyre gyümölcsözőbb, a tavalyihoz képest az idén már szeptemberig tíz százalékkal emelkedett a szovjet hangleme­zek .magyarországi értékesítése. Ugyanígy növekszik az érdeklő­dés a mi lemezeink iránt, ápri­lisban Odesszában egy hasonló rendezvényen az első napon mintegy ötezer magyar lemez ta­lált gazdára. Ez is csak azt bi­zonyítja, hogy az ilyen kiállítá­sok, amelyek végül is nem tar­toznak a nagyszabású rendezvé­nyek sorába, mégis mennyire elő tudják mozdítani két nép kultú­rájának kölcsönös megismerését. H. K. E. A TERMÉSZETVÉDELEM „VÖRÖS KÖNYVE Tájékoztató nemzeti parkjainkról ,,A természet olyan, mint egy tűzhely. Amíg van pa­razsa, fel lelhet szítani a tüzét” — Idézte a világjáró ku­tató, Heyerdial szavait egyik nemzeti parkunlk igazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartottak Kecskeméten, a Kiskunsági Nemzeti Park központjában. Hangsúlyozta: a tűz szitásában, természeti értékeink megóvásában fontos szerep hárul a sajtó munkatársaira is, akik ráirányíthatják a közvélemény figyelmét a környezetünket fenyegető veszélyekre. • Kiállítási sarok a Kiskunsági Nemzeti Park íü- lőpházl oktatási központjában, ahol fiatalok ezrei ismerkednek meg évről évre természeti értékeink­kel. A napilapok és szakfolyóiratok képviselőit első­ként Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese tájékoz­tatta a magyar természetvédelem eredményeiről és aktuális feladatairól. A távlati tervek szerint ösz- szesen öt nemzeti parkot alakítanak ki az ország­ban, és mintegy hatszázezer hektárt helyeznek köz­vetlen védelem alá. Kérdésekre válaszolva az el­nökhelyettes elmondta, hogy hamarosan megjelenik a természetvédelem „vörös könyve”, mely bemutat­ja a hazánkban élő védett, kipusztulástól fenyege­tett növény- és állatfajokat. Ezt követően az ország négy nemzeti parkjának igazgatói és szakemberei ismertették védett tájaink életét. Salamon Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója beszámolt az őshonos állatfajok — a szür­kemarha, a rackajuh — tenyésztésében elért ered­ményekről. Népi építészeti emlékek egész sorát ál­lították helyre az utóbbi években a Hortobágyon. A Bükki Nemzeti Park vezetője, dr. Bartucz Ferenc többek között a rövid távú gazdasági célok és a tá­volabbra tekintő természetvédelem közötti érdeküt­közésekről beszélt. Legifjabb nemzeti parkunk, az aggteleki, az idén alakult. Az egyedülálló barlang­vidék megóvása, az idegenforgalom és a természet- védelem összehangolása különleges feladat elé állít­ja a szakembereket. Az elképzeléseket Buzetzky Győző igazgató ismertette. Végül a házigazdák, a Kiskunsági Nemzeti Park tevékenységét dr. Tölgye­si István mutatta be az újságíróknak, akik a tájé­koztató után Bugacpusztára látogattak. KAIRÓ A túszdráma vége A Palesztinái Felszabadítás! Szervezet szerdán a délutáni órák­ban közölte, hogy az Achille Lau- ro személyhajó elrablói — pa­lesztin megbízottakkal ''folytatott tanácskozások után — elhagyták ezt a hajót. Később Eszmat Abdel-Megid külügyminiszter közölte: a palesz­tin osztag megadta magát. Az uta­sok százai sértetlenek és szabadok. Mint Patak Károly, az MTI kai­rói tudósítója jelentette, a hajót a miniszter szerint négytagú cso­port kerítette hatalmába. Vala­mennyien elhagyhatják Egyipto­mot. A külügyminiszter nyilatkozatát közép-európai idő szerint 16.15 órakor publikálták. Eszmat Abdel- Megid szerint a túszdráma ne­gyedórával előbb fejeződött be. (Folytatás a 2. oldalon.) MUNKATÁRSUNK HELYSZÍNI TELEXJELENTÉSE Berhida segítségre vár A televízióból ismert le­hangoló látvány fogadta tegnap az újságírókat Pe- remartonban és Berhidán, ahol a Veszprém megyei Tanács és az érintett tele­pülések illetékes vezetői sajtóértekezletet tartottak. Ezen ismertették az augusz­tus 15-i földrengés követ­kezményeit és a helyreállí­tást. A Richter-skála szerint 5-ös erősségű földrengés a véglegesnek tekinthető ada­tok szerint mintegy 1,3 mil­liárd forintra tehető kárt okozott. A tanácsi intéz­ményeket és az állami la­kásokat 518 millió, a sze­mélyi tulajdonú épületeket 300 millió, a vállalati és szövetkezeti vagyont 403 millió forint kár érte. A termeléskiesés, valamint a közvetlen életveszély elhá­rításának költsége pedig 130 millióra tehető. A helyreállításra a „meg­kezdődött” kifejezés illik legjobban, hiszen a körzet­ben jó néhány iskolában szünetel a tanítás, egy gyer­mekintézményt és számos lakást pedig le kell bonta­ni, s helyette újat építeni. 413 állami és 1093 személyi tulajdonú lakás vár felújí­tásra, sok család várhatóan csak a jövő év második fe­lében számíthat a vissza- költözésre. A helyreállítási operatív bizottság főleg szakemberek, lehetőleg komplex építőbrigádok tár­sadalmimunka-f elajánlá- sait várja, akik munkavég­zésre a veszprémi megyei tanács építési osztályán je­lentkezhetnek. A Berhida Nagyközségi Közös Tanács MNB 871-429 148-0653. szá­mú számlájára eddig 2,3 millió forint érkezett az adományozóktól. ©«vV. ■?. István

Next

/
Thumbnails
Contents