Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

4 * PETŐFI NÉPE • 1985. október 9. Alkotó álmok Az igazgató, akiről a beszá­molónk szól, egyáltalán nem valamiféle szocialista szent, ha teheti, élvezi, szereti az élet örömeit, többnyire még­sem szerelemről, nem csípős halászléről és hasonlókról ál­modozik. Képzelete jól műkö­dő, megújulni képes gazdaság, a mai világgal lépést tartó műszaki haladás lehetősége­it pásztázza. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem a cselekvés he­lyett, hanem a döntéshez nél­külözhetetlen fontolgatás köz­ben adja fejét álmodozásra. Mi több: ezt óhajtja munka­társaitól is. És íme, máris direktorunk álmai netovább­jához érkeztünk. Konokul hisz abban, hogy egyszer minden felelős beosz­tásban levő munkatársa, a fő­mérnöktől a művezetőkig csu­pa olyan emberekből áll majd. akiknek lesz bátorságuk önál­lóan gondolkodni, s amikor a problémák megoldásával fog­lalkoznak. szabadjára merik engedni képzeletüket. Igazgatónk módszeresen fá­radozik egy ilyen csapat ki­alakításán. Rendszeresen „par­tira" hívja munkatársait, és közülük mindazok eljönnek, akik erre kedvet éreznek. Kí­vülállóknak ez a kötetlen, sokszor csapongó beszélgetés első pillantásra időt vesztege­tő locsi-fecsinek tűnhet. Ám­de, aki már néhányszor vé­gigült egy-egy ilyen „traccs- partit”, meggyőződhetett ar­ról, hogy ezeken a jó hangu­latú találkozókon olykor kife­jezetten eredeti, néha még nagynak bizonyuló ötletek, javaslatok is születnek. A vál­lalatnál dolgozó szellemi ki­válóságok itt mindig jelen vannak, és engedve az igaz­gatói kérésnek, bátorításnak, ilyenkor mindent elmonda­nak, ami eszükbe jut az ép­pen terítékre kerülő témáról. Derű és sok-sok értékes gon­dolat, kollektív töprengés, okos megoldások jellemzik ezeket a csoportos álmodozá­sokat. Mikor halad még gyorsab­ban ez a folyamat? Majd ha igazgatónk másik álma is akadály nélkül■ megvalósul­hat: annak, aki a fejével és a kezével jól és eredményesen dolgozik, annak jól fizethet, aki pedig rosszul dolgozik, az ráfizet. Ehhez a szabályozók már zöld utat nyitottak szá­mára, de munkatársai tudatát semmiféle rendelettel, utasí­tással nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Az általa vezetett kollektíva esze és szíve még nem fogadta be hiánytalanul az új helyzetet. Várakozik és reménykedik hát türelemmel. Ezt szerencsére semmiféle rendelet nem tiltja, maradi felfogás nem vitatja. Térjünk hát vissza hősünk álmaihoz. Megbízható kooperáció, pon­tos szerződésteljesítés, fegyel­mezett pénzügyek. Álomvilág. A ritka kivételeket nem szá­mítva. hol vannak azok a vál­lalatok, szövetkezetek, ame­lyek feladatuknak megfelelő­en, kérésre nem várva, külön juttatást nem igényelve kor­rekt szerződést kötnek a ter­mékeikre vagy szolgáltatása­ikra igényt tartó cégekkel? Ha váratlanul szállítási ne­hézségeik támadnak — áthi­daló javaslataikkal együtt azonnal közlik partnerükkel, nehogy lehetetlen helyzetbe hozzák. Ha a gyártmányukon változtatni, vagy áraikon mó­dosítani akarnak, ezt csak ve­vőikkel egyetértésben teszik. Amennyiben rászolgáltak, megkérik a felárat, de ha fe­héren-feketén kiderül, hogy mulasztottak, akkor a kötbért is vita nélkül kifizetik, nem dolgoztatják feleslegesen a bí­róságokat. Lehet, hogy egy­szer még ezek az álmok is tel­jesülnek? Még csak egyet hadd említ­sek meg a mi konokul re­ménykedő igazgatónk álmai­ból. Felsőbb szervek, ellenőr­zés, elszámoltatás. Igazgatónk­nak már szinte rögeszméjévé vált, hogy a gazdasági, politi­kai ellenőrzésnek, számonké­résnek minden szinten érde­mibbé kell válnia. Például ne csak azt vizsgálják az arra il­letékesek, hogy egy rendele­tet, határozatot miként telje­sít a vállalat, hanem azt is, hogy rendelkezett-e a teljesí­tés feltételeivel, a gyakorlat­ban is jónak, értelmesnek, megvalósíthatónak bizonyult-e az erről szóló előírás? Hátha már a születéskor, vagy azt követően elavult? Vagy: ha nehezen teljesít­hető, az arra illetékesek mit segítsenek az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került válla­latnak? Természetes, hogy ahol mulasztás történt, ott a felelösségrevonás sem marad­hat el. Gyakrabban meg lehetne vizsgálni például azt, hogy milyen lehetőségeket hagyott ki, milyen haszontól fosztotta meg a népgazdaságot és ön­magát az adott vállalat? Ér­demben kellene tanulmányoz­ni az okokat, ha belevágott valamibe, és az nem sikerült. Ha a kockázat, amit vállalt, arányban állt az elérhető eredménnyel, de előre nem látható nehézségek, akadá­lyok, vagy netán tévedés mi­att nem vált be a számítása, akkor'mi történjék? Menesz- szék a vezetőt? Igazgatónk abban remény­kedett az elmúlt években, hogy nem egy esetből fognak ítélni, hanem a vállalkozások egyenlegét nézik. Vagyis azt, hogy sikeres-e a legtöbb in­tézkedés, egyértelműen pozi­tívnak nevezhető-e a gazdál­kodás mérlege, hiszen ha eb­ből indulnak ki, akkor nem válhat végzetes hatásúvá egyetlen tévedés. Akkor a jö­vőben is érdemes vállalkozni, kockájztatni, hiszen enélkül nincs gazdálkodás. Amint tudjuk, ma már egy­re inkább ez a mérce a gaz­dasági vezető munkájának megítélésében. Ez pedig — ko­rántsem mellékesen — azt igazolja, hogy nem is képte­lenek az igazgató álmai. Gyertyános Zoltán COMMODORE—64 A TSZ-BEN A TAGSÁGI KAPCSOLATOK SZOLGÁLATÁBAN Az áfészek segítsége a kistermelőknek A fogyasztási szövetkeze­tek úttörőmunkát végeztek a kisgazdasági termelés szerve­zésében és irányításában. Kezdeményezésükre alakul­tak a mezőgazdasági szakcso­portok. Az országban az áfészek keretében csaknem 2400 ilyen szakcsoport működik 170 ezer taggal. Közös értékesí­tésük tavaly már elérte az 5,6 milliárd forintot. A megye szövetkezetei népgazdasági jelentőségének megfelelően fon­tos feladatként foglalkoznak a kisgazdasági termelés támo­gatásával. Szervező tevékenységük a szakcsoporti kereteken túl kiterjed a csaknem 118 ezres szövetkezeti tagság jelen­tős hányadára, valamint a szövetkezetekkel szerződéses és egyéb árukapcsolatot létesítő, mezőgazdasági termelést foly­tató kisegítő gazdaságokra. Exportnövelés Sokféle módon A legfőbb cél a tagsági kap­csolatok szolgálata. Ebből ki in­dulva .gondoskodnak a fogyasz­tási szövetkezetek nemcsak a ter­melés segítéséről, hanem igye­keznek megteremteni a zökkenő­mentes értékesítést. Ezt állapí­tották meg a MÉSZÖV legutób­bi elnökségi ülésén, ahol a me­zőgazdasági kisárutermelést szer­vező és irányító munkát tárgyal­ták. A tanácskozáson áttekintették a VI. ötéves tervidőszak alatt eddig elért eredményeket és szó volt a gondokról is. Sokféle tá­mogatást adnak a szövetkezetek a szakcsoportoknak. Vetőmagot, gyümölcs- és szőlőszaporító- anyagot, eszközöket. Ez utóbbit segíti a 17 mezőgazdasági szak­üzlet, valamint a 4 növényvédő­szer bolt. Ezenkívül, mintegy 250 elárusítóhelyen kisebb mennyi­ségben kaphatók a kisáruterme­lést segítő eszközök. A külföldön keresett spárga termelésének új­bóli fellendítése érdekében évek óta 150—200 ezer magoncot jut­tatnak térítésmentesen a terme­lőknek. Az elmúlt évben is kö­rülbelül ennyit telepítettek a szakcsoportok tagjai. Segítik az állattenyésztést is keveréktakar - mányokikal, tenyészállatokkal. Megállapodást kötött a MÉSZÖV a megyei növényvédő és agro­kémiai állomással, az együttmű­ködés alapján rendszeresen idő­szerű növényvédelmi feladato­kat ismertető füzetekkel látják el a termelőket. Hasonló kooperá­ció alakult ki a Kecskeméti Ál­lattenyésztő Vállalattal. A szakcsoportokat ösztönzik az exportképes áruk termesztésére. Hasonlóiképpen a kisegítő gaz­daságokat is. Ennek eredménye­ként évről évre növekvő mér­tékben járulnak hozzá a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének ja­vításához. Tavaly például a nem rubelelszámolású mezőgazda- sági termékek felvásárlásából származó közvetett export érté­ke 14,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Sajnos a VI. ötéves terv első szakaszában tapasztalt fellendü­lés az utóbbi időben lelassult. Nem kívánt mértékben — 15 szá­zalékkal — csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest a kistermelői sertéshizlalás. A nyúltenyésztésben az ingyenes te- nyészanyag-juttatás ellenére sem lehetett az előző évi eredménye­ket elérni. Csökkenés tapasztal­ható más ágazatokban is. A ko­rábbi tervidőszakban a közgaz­dasági szabályozórendszeren be­lül a felvásárlási tevékenység fejlesztési forrásokat teremtő preferenciában részesült az áfé- szeknél is. A nehezedő gazdálko­dási körülmények hatására — főként pénzügyi okokból — mér­séklődött a szövetkezetek kocká­zatviselő képessége. A termelé­si hitelek meghatározásánál fo­kozottabban mérlegelik azok megtérülésének idejét, a gazda­ságos termelést. Az említett gondok miatt is került sor a kisárutermelés irá­nyításának, szervezésének meg­vitatására. Kezdeményezések A fogyasztási szövetkezetek ke­resik a kisárutermelés irányítá­sának korszerű módszereit. Rá­jöttek, hogy érdemes — a gaz­daságosság érdekében — a szak­csoportoktól és a kistermelőktől felvásárolt árut, élelmiszereket feldolgozni. A legjobb példa er­re a kecskeméti Univer, amely termékeinek egy részét exportra szállítja. A feldolgozáshoz szük­séges nyersanyagokról tervsze­rűen gondoskodik. Az idén pél­dául fűszerpaprika-termesztő szakcsoportot alakított. A Baja és Vidéke Áíész a fafeldolgo­zásban ért el eredményeket, ter­mékeinek egy részét a külpia­con értékesíti. A bácsbokodi, du- navecsei, kunszentmiklósi és a tompái áfész gyógy- és fűszernö­vények termel tet ős ével ért ej megyei átlagot meghaladó ered­ményeket. A szövetkezetek összefogása is segítheti az áruskála bővítését, a gazdasági tartalékok feltárását, az anyagi érdekeltség növelését. Kár, hogy erre még kevés pél­da van a megyében. Kereskedő Sándor SZERELÉS NAGYÍTÓ ALATT Kisebb méret, nagyobb teljesítmény A ma, de még inkább a hol­nap technikáját messzemenően az elektronika határozza meg, akár a híradás- és távközléstechnika legsajátosabb területein, akár pe­dig a termelésben és a hivatali ügykezelésben, ahol az automati­zálás jegyében adatok, mért ér­tékek és információk gyűjtése, átvitele és elosztása, valamint tárolása és feldolgozása céljából a legkülönfélébb formában alkal­mazzák. A szerszámgépek prog­ramvezérlése, a vegyi folyamatok automatizálása ma éppen úgy a műszaki fejlesztés homlokterébe került, mint az együttműködő hálózatokba kapcsolt erőművek távvezérlése és távszabályozása. Mindez a törekvés csak • akkor válhatott igazán reálissá, amikor az elektronikai be­rendezések alkatrészeit — a megbízhatóság növelésé­vel — kisebbíteni sikerült. A miniatürizálás azonban nem öncél, sőt a helyigény csökkentésén kívül a mű­ködési megbízhatóság eddig nem remélt távlatait nyitja meg. A félvezetős elektro­nikában jelenleg felhasz­nált elemek egyik alapvető jellemzője, hogy az elem anyagának túlnyomó része nem is szükséges működé­séhez. Egy kristálydióda például 1 köbmilliméter térfogatú germámium- vagy sziláciumlemezke, amelyhez két elvezetést forrasztanak. A kristály térfogatát elvi­leg néhány köbmikronra lehetne csökkenteni, de egy ilyen mikroszkopikus elem gyártása a technika mai fokán még nehézségekbe ütközik. A csupán nagyító alatt, gondos tisztaságban szerel­• A képen látható elemek már a miniatürizálás je­gyében készültek. (KS) hető alkatrészek szabvá­nyos lapkákon helyezked­nek el. Az ilyen egységek közönséges javításáról szó sem lehet, inkább kicseré­lik őket, s a rosszat egy­szerűen eldobják, ami ol­csóbb, és a hoszú élettar­tam miatt célszerű megol­dás. Petőfiszállási helyzetkép A Kiskunfélegyházától délre fekvő kisközségbe, Petői is zállásra látogattunk el a napokban, az Arany­homok Termelőszövetkezetbe. Arról érdeklődtünk, milyen eredményeket értek el az idén. László Imre elnökhelyettes, aki több mint húsz éve dolgozik a gazdaságban, a következőket mondta: — 6117 hektáron gazdálkodunk, s természetesen mindent megteszünk a jobb terméseredmények el­éréséért. Az idén 983 hektáron termeltünk búzát, hektáronként 3,5 tonnás eredménnyel. A 472 hektá­ros rozsterületünk 2,5 tonnát termett hektáronként, a 120 hektáros őszi árpánk pedig 3,5 tonnával fize­tett. Kukoricát 400 hektáron termeltünk az idén, megkezdtük a betakarítást, de sajnos, alig. 3 tonna lesz a hektáronkénti átlag. Huszonnyolc hektáros őszibarackosunk jól fizetett, a 105 tonnás tervet túlteljesítve 175 tonnát értéke­sítettünk. Az almásunkban most van a szüret, vár­hatóan 8—10 tonnát tudunk majd értékesíteni. Ugyancsak most szedjük a 11 hektáros körteültet­vény termését. Állattenyésztőink jelenleg 1420szarvasmarhát gon­doznak, az idén már 118 élő hízott marhát adtunk át exportra, s az év végéig legalább nyolcvanat ér­tékesítünk. Gazdaságunk jelenleg mintegy 1000 da­• Gál László kombájnos kukoricát takarít be. • A Commodore—64 számítógép kezelője, Kiss Ilona bérszámfejtést végez az új géppel. (Opauszky László felvételei) rabos juhállománnyal rendelkezik, ebből nyolcszáz az anyajuh. Eddig 272 bárányt értékesítettünk, és az év végéig még legalább 100-at adunk át a felvá­sárlóknak. A közös tevékenység mellett igen jó eredménye­ket érnek el a gazdák a háztájiban. Jelenleg mint­egy 1000 szarvasmarhát gondoznak tagjaink, napon­ta átlag 3500 liter tejet adnak át. Évente 120 hízó­marhát, 7 ezer hízósertést ás legalább 3,5—4 millió forint értékű különböző zöldségfélét értékesítenek. A múlit évben termelőszövetkezetünkön keresztül 45,3 millió forint értékű áru került a közellátásba a háztáji gazdaságokból. — Gazdaságunk lépést .tart a fejlődéssel — mond­ta nem kis büszkeséggel László Imre. — Van már egy magyar gyártmányú számítógépünk, s most vá­sároltunk egy Commodore—64 típusút iá. Ez a két csodálatos gép megkönnyíti az ügyvitelünket. O. L. MŰSZAKI ÉS KÖZGAZDASÁGI KÖNYVNAPOK Maradnak a fogyatékosságok? A Műszaki Könyvnapok keretei 1981-tői kibővültek és az elnevezés is Műszaki és Közgazdasági Könyvnapokra változott. Az ötödik alkalommal most megrendezett or­szágos akció célja, hogy jelentőségének meg­felelő rendezvényekkel hívják fel a különbö­ző szakmai rétegek figyelmét a szakkönyv­olvasás fontosságára, segítve a műszaki, köz1-- gazdasági szakirodalom népszerűsítését, eoed- ményeseíbb terjesztését. A Műszaki, valartfíni w!j a Közgazdasági Könyvkiadó gondozásában megjelenő kötetek mellett a Statisztikai és a Mezőgazdasági Könyvkiadó 4—4, az Akadé­miai Kiadó és a Számítástechnika-alkalma­zási Vállalat 3—3, az Építésügyi Tájékoztatási Központ 6, a Tankönyvkiadó, a Magyar Szab­ványügyi Hivatal, valamint a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó 1—1 kötete gazdagítja a Műszaki Könyvnapok választékát. Nem tit­kolt célja a kereskedelemnek, hogy az új­donságok mellett az e témában korábban ki­adott szakkönyvekre is felhívják a figyelmet. A Műszaki Kiadó 28 új könyvet ígért a könyvnapokra, köztük több olyat, amelyek iránt várhatóan nagy lesz az érdeklődés. Boc István: ZX 81 BASIC vagy assembler?, Csa­bai D.: Rádiómagnók szervizkönyve, a Mag­nósok évkönyve 85, Gyurkovics A.: Modul tv-készülékek szervizkönyve. Makó—Novák: Tetőtérbeépítési» abc, Spindler: Az antenna- építés gyakorlata. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 17 újdonságából, Turján S.: Adó­zás és jövedelemszabályozás, Gazda—Köves- di—Vida: Találmányok, szabadalmak (Műsza­ki alkotások jogvédelme és értékesítése). Szentiványi: Lakossági pénzügyek —- intézeti tevékenység, a Hatályos jogszabályok gyűj­teményének 4. kötete, vagy a Szaíbálysértési jogszabályok című könyve külön is említést érdemel. Alig négy hónapja, hogy az Ünnepi Könyv­hét, illetve a februári Mezőgazdasági Könyv- hónap rendezvényén keresgetünk: a kiadók könyvjegyzéke (szórólapja) nem készült el időre, újdonságként közölt köteteik a könyv­akciók kezdetére már elfogytak. Ez, sajnos (szinte törvényszerűen?) ismétlődik most is. Példának az újdonságként ígért Antennaépí­tés gyakorlata című könyvet említhetjük, amely már négy hónapja a könyvesboltok polcaira került és megyénk legtöbb üzle­tében el is fogyott. De a sort folytathatnánk több kiadvánnyal. Sajnálatos az is. hogy az idei Műszaki Közgazdasági Könyvnapokra bark ácskönyvet nem jelentettek meg, pedig nagyon sokan várták (várják) a „Saját kezű­leg” sorozat újabb köteteit, vagy a lakbe­rendezési, kézimunkakönyveket. A központi szervezés fogyatékosságai tük­röződnek: az előzetes tájékoztatók, nyomtat­ványok hiánya miatt a megyében várhatóan 2—3 könyvesbolt vállalkozik csak műszaki, közgazdasági könyvnapi kirakat készítésére, üzemi könyvvásárra, könyvtkiállításira, író— olvasó találkozó tartására. Viszonylag jobb árukészlettel egyedül a halasi Szövetkezeti Könyvesbolt várja vásár­lóit. A Kecskeméti Katona József Könyves­bolt (mint a „Műszaki könyvklub’’ tagjainak kedvezményes kiszolgáláséra is hivatott bolt) a könyvnapokra megjelenő újdonságok vi­szonylag teljes skálájával várja az érdeklő­dőket, bár a könyvek jelentős részének igen kicsi a példányszáma. A szövetkezeti könyvterjesztők az őszi Me­gyei Könyvhetek rendezvényeihez kapcsolva mutatják be és forgalmazzák a Műszaki és Közgazdasági Könyvnapok kiadványait. Kerekes Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents