Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-08 / 236. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1985. október 8. INTENZÍV PÁLYÁN A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG — — Az élelmiszerprogram eredményei Kétszer vitatta meg az elmúlt két évtizedben az SZKP Központi Bizottsága teljes ülése a mezőgazdasági termelés fejlesztését: 1965- ben és 1982-ben. A két plénum között eltelt tizenhét esztendőben számottevően fejlődött a szovjet mezőgazdaság, s minőségileg is megújult. Ezt jelzi, hogy az ágazat bruttó termelése 50 százalékkal emelkedett — ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó —, a munka termelékenysége 1,8-szeresé- re nőtt. A változásokat a lakosság is érzékelte, hiszen a húsfogyasztás például 41 százalékkal bővült, tejből és tejtermékből 25 százalékkal, zöldségfélékből 35 százalékkal fogyasztottak többet a Szovjetunióban. Mindez annak eredménye, hogy 17 év alatt a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek megduplázódtak, a termelés gépesítettsége pedig háromszorosára növekedett. Nagy utat tett meg a Szovjetunió agrárgazdasága, ám Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB akkori főtitkára a jövendő nézőpontjából mérlegelt, amikor azt mondta: „Nem állhatunk meg ezeknél az eredményeknél, látnunk kell, hogy az élelmiszer-probléma még jócskán napirenden van". A közvélemény fókuszában Ezért kidolgozták a Szovjetunió élelmezési programját, amely 1990-ig határozza meg a mezőgazdaság feladatait, s a nyolcvanas évek gazdasági stratégiáinak legfontosabb alkotórésze. A programot az SZKP KB 1982 májusi plénuma hagyta jóvá. A világ közvéleménye felfigyelt a határozatra. Érthető ez, hiszen a napi hírek között olvashatta mindenki, hogy a fejlődő országokban éheznek, éhen halnak emberek, s a FAO adatai szerint egymilliárd ember hiányosan táplálkozik. A fejlett országokban pedig élelmiszerfelesleg volt és van, mesterségesen csökkentik a termelést, hogy az árak emelkedhessenek. Ebben az ellentmondásos helyzetben joggal írta a Mezsdunarodnaja Zsizny: „ ... az a körülmény, hogy egy olyan állam, mint a Szovjetunió, nagyszabású élelmiszerprogramot fogadott el, jelentőségében messze túllépi országunk kereteit". Jelentősége az országon belül is kiemelkedő. A programban ugyanis feszített, de teljesíthető követelményeket állítottak a mezőgazdaságban dolgozók elé. Azt tűzték ki célul, hogy 1990-ig a gabonatermelés meghaladja a .250 millió tonnát, ami már kielégítené a belföldi szükségleteket, a hústermelés pedig eléri a 20 millió tonnát. A terv megvalósítását beruházási program is szolgálja: eszerint a beruházások egyharmadát az élelmiszer- termelés fejlesztésére fordítják. A gazdaság- irányítási rendszert is a programhoz igazították. Nagyobb önállóságot kaptak a kolhozok és a szovhozok, javult a dolgozók anyagi érdekeltsége, emelkedtek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai, s ennek nyomán kibontakozott a háztáji termelés is. Kedvező változások A program • teljesítését folyamatosan értékelik. Közülük kiemelkedik az 1984 áprilisában tartott tanácskozás, melyen Mihail Gorbacsov, akkor még az SZKP KB titkára, foglalta össze az eredményeket és feladatokat. Megállapította: egy év alatt — 1983-ban — 5 százalékkal nőtt átlagQsan a mezőgazdaság bruttó termelése, egyes köztársaságokban azonban számottevően meghaladta ezt a' növekedés. Kilenc év után először, valamennyi köztársaságban teljesítették az állattenyésztés felvásárlási terveit, s a hústermelés másfél millió, a tejtermelés 5,4 millió tonnával emelkedett. A program kidolgozását követően tehát kedvező változások kezdődtek az élelmiszer- gazdaságban, ám mint Mihail Gorbacsov is hangsúlyozta, az ötéves tervidőszak három esztendejében a tervezettnél kevesebb gabonát, marha- és baromfihúst, valamint tejet termeltek. Az viszont kétségtelen: a Szovjetunió mezőgazdaságában hatalmas termelési potenciál jött létre, amely a program teljesítésének alapját jelenti. Hogyan MAGYAR—NDK segít “««működés az agrometeorológia? Előtérben az érdekeltség A források bővítése helyett a jövőben kihasználásuk kerül előtérbe.— fogalmazott Nyikonov akadémikus, a KGST-országok mezőgazdasági újságírói részére rendezett tanácskozáson. A Szovjetunió mezőgazdasága ugyanis fordulóponthoz érkezett: kimerültek a fejlesztés extenzív tartalékai, intenzív pályára kell átállítani a mezőgazdaságot is. Az új követelményekhez igazítják a gazdaság irányítását, melynek egyes elemei még az extenzív fejlődés szakaszában alakultak ki. Egyebek között napirenden marad az anyagi • Kísérleti parcellák,az ukrajnai földművelési kutatóintézetben. érdekeltség és ösztönzés javítása, változnak az árképzés formái. Mindezek a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését serkentik. Változik a beruházáspolitika: eddig a mező- gazdasági beruházásoknak kétharmada új építkezés volt, a jövőben legalább felét rekonstrukcióra fordítják. Az egész élelmiszerprogram sarkallatos pontja a gabonatermelés, hiszen erre épül a hústermelés fejlődése is. A tervek szerint jövőre már 10 millió hektáron vetnek gabonaféléket, s a későbbiekben ez még növekszik, hogy a hazai igényeket kielégíthessék. A termelés fejlesztését kétféle tartalék kiaknázására alapozzák. A növénynemesítés, a szelekciós munka javításával növelhető a gabonafajták termőképessége, másfelől a korszerűtlen termelési technológiákat intenzívebb eljárásokkal váltják fel, így a növények termő- képességét a mainál jobban kihasználhatják. A Szovjetunió élelmiszerprogramjának eddigi eredményei jól körvonalazhatók. Jövőjét pedig az egész gazdaság tervszerű fejlesztése formálja, melyről így beszélt Mihail Gorbacsov, az SZKP _KB főtitkára: „ .. . erősíteni kell a szocialista tulajdont, fokozni a vállalatok önállóságát, bővíteni jogkörüket, növelni teljesítményérdekeltségüket. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági fejlődést végeredményben teljes egészében az emberi érdekeknek kell alárendelnünk.” V. Farkas József „VAN ITT MINDEN, MÉG ZAB 1SV Bőséges kínálat az Izsáki Áfész terményboltjában Bács-Kiskun háztáji gazdaságainak takarmány- és tápellátásában a megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mellett nagy szerepet vállalnak magukra az áfészek. Csaknem öt ven boltot üzemeltetnek a kisebb- nagyobb községekben, hogy ezzel is segítsék az állattenyésztést. Az Izsáki Áfész 27-es termény- boltia lassan jubilál. Több mint kilenc évvel ezelőtt nyitott a kétszemélyes üzlet, ahová rosszkor érkeztünk, mert éppen árut kaptak. — Pillanat alatt lerámoliuk — mondta Mondok József. — A solt- vadkerti keverőüzemtől meghozták a mai első fordulót, a tíz tonna hízó- és baromfinevelő tápot. Fodor László kisiparos két éve fuvarozik nekünk. Mi is besegítünk a zsákolásba. így hamarabb megy. Az idő mindenkinek drága — állapította meg a boltvezető, majd levetette melegebb holmiját, és valamennyien nekigyürkőztek. Mire jól körülnéztünk a rendezett terepen, végeztek a munkával. — Százhúsz négyzetméteres a bolt. raktárral. Jól elférünk, ha gondosan a helyén tartunk mindent — folytatta Mondok József. — Annak idején, az első évben ötmillió forint volt a forgalmunk, most 16 millióra számítunk. Bár az állattartás hanyatlását észrevesszük, de úgy tűnik, „bejön” a tervünk. Van itt minden, látja, még zab is. Azért írtuk ki nagy betűkkel, mert ez mostanában kurrens cikknek számít. Vannak Phylaxia-termékeink. és a kukoricától kezdve mindenféle szemestermény. Tavaly megkezdtük a szálastakarmány értékesítését. Házhoz is szállítjuk, függetlenül a mennyiségtől. Egyébként a sertés- és baromfitápok a legkeresettebbek. Az idén kukoricából sem volt hiány. — Honnan a készlet? — Nagy szállítóink közé tartozik a megyei G^bonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a helyi Sár- fehér, a solti Kossuth, a dunapa- taji Petőfi Tsz. a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet. Jó kapcsolataink vannak velük, ami talán annak köszönhető, hogy ide bármikor érkezhet áru, mindig fogadjuk, tudunk alkalmazkodni. — A vevőkhöz is? — Jönnek ide nemcsak helybeliek, hanem a környező községekből is. A legnagyobb forgalom kora reggel van. Kollégámmal. Mezei Gáborral nem nézzük az óránkat. Van úgy. hogy még vasárnap is megkeresnek. Hát.... csak kinyitom a boltot. Sokszor az utcán szólítanak le, ismernek, idevalósi vagyok. Segítek én mindenkinek, ha tudok. Előfordul, hogy egy-két zsák árut saját kocsimon szívessépból elviszek valakinek, leginkább idősebbeknek. Beszélgetésünket egy fejkendős asszony érkezése szakította félbe. Névről szólították egymást. Régi vevő. Mint megtudtuk. Mészáros Béláné sok-sok terményt elvitt már, hiszen mindig van a ház körül jó pár baromfi, bárány, disznó. ló. Kell nekik a takarmány. — Látja — folytatta Mondok József —. mindig jön valaki. Ez nem panasz. így van ez jól. De. azért el-elfáradunk a napi több tonna áru megmozgatásálban. Pulai Sára • Mondok József boltvezető régi vevőjét, Mészáros Bélá- nét szolgálja ki. (Méhcsi Éva felvételei) A közelmúltban néhány napot hazánkban töltött az Országos Meteorológiai Szolgálat vendégeként az NDK-ból a haillei Agrometeorológiai Kutatóintézet igazgatója és helyettese. Megtekintették a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatóriumot is. Itt találkoztam dr. Klaus Hoffman- nal és dr. Jurik Müllerrel, valamint kísérőjükkel, dr. Kozma Ferenccel, a szolgálat agrometeorológiai főosztályának vezetőjével, aki a két .intézmény együttműködéséről elmondta: — A hazai meteorológusoknak kiterjedt kapcsolatai vannak a szocialista országokban dolgozó kolflégáikkad. Igazi személyes együttműködés azonban az osztrák szakemberekkel alakult ki. a Fertő-(tó vizsgálatakor. Ennek eredménye egy közös könyv lesz, amelyben a terület turisztikai lehetőségeiről, népgazdasági hasznosításáról. halászatáról, nádgazdálkodásáról, szóval egész életéről írnak majd. A másik ilyen élő munkakapcsolat a haliéi intézettél van évek óta. Együttműködésünk legfontosabb témája a párolgásmérés és -számítás, a hő- éa vízháztartás vizsgálata, az izotópos talajnedvesség-mérés. Terveinket szakmai szempontok szerint és időben is meghatároztuk. Végső célunk, hogy a kölcsönös adatszol- gálitatássaJ, az--egymásnak adott tanácsokkal, az egyre jobban hasonuló módszenek bevezetésével, tapasztalataink folyamatos kicserélésével segítsük egymást és talán közös szakcikkekkel jelenhessünk meg. Dr. Klaus Hoffmann az NDK mezőgazdaságának néhány oUyan gondját villantotta fel, amelyeken az agrometeorológusok némileg könny íthetnek: — Óriási feladata mezőgazdáinknak, hogy a növények vízzel való ellátásáról gondoskodjanak. Ismereteink szerint nálunk még változékonyabb a csapadék megoszlása, mint Magyarországon. Az öntötözőviz pedig drága, és sajnos kevés is. Az öntözhető terület viszont több mint háromszázezer hektár. Intézetünk feladata, hogy a gazdaságokat tájékoztassuk, melyik a legoptimálisabb időpont és vízmennyiség, a mivel többlettermést érhetnek el. Természetesen ebben a hetente kétszer adott, úgynevezett öntözési előrejelzésben figyelembe vesszük a víztakarékosság követelményeit is. Az előrejelzéshez munkatársaimnak egészen pontosan tudniuk kell ajt, hogy adott mezőgazdasági üzemben milyenek a talajok; a vetésszerkezet és a talajnedvességről szintén jelzést kell kapniuk. És kapnak is. hiszen a gazdaságok jól felfogott érdekükben igényit tartanak erre a szolgáltatásra. — Ez a módszer hazánkban is ismert, sőt kidolgozott, csak éppen a mi mezőgazdasági üzemeink nem igénylik az ilyen jellegű segítségünket — szól közbe dr. Kozma Ferenc. — Egyébként meg kell jeleznem, hogy a mi agrometeorológiai rendszerünk fejlettebb, mint az NDK-é, az egyéb, a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatásainkban előbbre járunk. Ennek oka, hogy ott a haliéi intézet egyedül látja el az agrometeorológiai feladatokat úgy, hogy ezen kívül csak meg- figyelő-áltomások vannak. Ráadásul a központi meteorológiai előrejelző és ez az intézet nagyon messze van egymástól. Ez pedig nehezíti a gyors, sokszor azonnal szükséges információk beszerzését. Nálunk más az Országos Meteorológiai Szolgálat felépítése. Az ennek szerves részét képező agrometeorológiai főosztály segítségére van a három obszervatórium és a kiterjedt megfigyelőhálózat. Technikai' felszereltségünk. műszerparkunk is — bármilyen meglepően hangzik — jobb mint az övék. Sőt, mostani látogatásuk egyik célja égy automata agrometeorológiai adatgyűjtő berendezés megtekintése, amelyet hazánkban fejlesztettek ki. — Vallóban — folytatja a német vendég —, együttműködésünk annyi szakmai és műszer- problémát vet fel, hogy hosszú időre van szükség ahhoz, hogy ezeket megoldjuk. De már most is tudunk kézzelfogható bizonyítékot felmutatni a jó együttdolgozás eredményességéről. Erről inkább az érdekelt kollégám és helyettesem, dr. Jurik Müller szóljon. — Jövőre védem meg a doktori disszertációmat, amelynek témája a hazai és a magyar pá-| rol-gás-, vízháztartás-, öntözés viszonyait bemutató számítási modellek összehasonlítása, a módszerek közelítésének, egységesítésének, módosításának lehetősége. — Ügy érzem — fejezi be a hallei intézet igazgatója — a magyar alapkutatások olyan eredményesek, hogy ha összehangoljuk asz intézmények közti tevékenységet, világszínvonalú eredményeket tudunk elérni. Gál Eszter Külkereskedelmi statisztikai évkönyv A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 1984. A kötet átfogó, az elmúlt időszakra is visszatekintő tájékoztatást ad hazánk külkereskedelmi tevékenységéről, eredményeiről. A kiadványban közzétett számos táblázat hosszabb-rövidebb idősorok alkalmazásával ad számot az export és az import alakulásáról. Az összes forgatom, illetve a behozatal és a kivitel mutatószámait többféle csoportosításban ismerteti. Az évkönyv információi általában aiz összes forgalomra vonatkoznak, azaz tartalmazzák egyrészt az országba közvetlen felhasználásra — termelés, beruházás, fogyasztás céljára — behozott, másrészt a továbbeladás céljából vásárolt és átalakítás nélkül külföldön eladott árukat. Külön foglalkozik a kötet a műszaki-szellemi termékek külkereskedelmével, valamint az érés volumenindexek alakulásával. A Nemzetközi kereskedelem című fejezet értékes összehasonlítási lehetőséget nyújt a világ külkereskedelmében betöltött szerepünk megítéléséhez. Acélpalackba zárt veszedelem » A soltvadkcrti keverőüzemtől meghozták az árut, ami hamarabb a helyére kerül ha mindenki részt vesz a rakodásban. Acélpalackokkal megrakott gépkocsik sorakoznak a dunaföldvári oxigén- és dissous- gáz gyár bejárata előtt. Bács-Kiskun, Fejér és Tolna megyéből jöttek, s most bebocsátásra várnak. Dissous- és oxigénpalackokat szállítanak. A Tolna megyei tűzoltóparancsnokság szakelőadója ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok megtartását. A tapasztalat megdöbbentő, szinte nincs olyan gépjármű, ahol szabálytalanságot ne észlelne. Már az is eredménynek számít, ha „csupán" a gépkocsivezető tűzvédelmi vizsgabizonyítványa hiányzik és az oltókészülék üzemképtelen. . A helyszíni bírság, úgy tűnik, kezd hatással lenni. A kerítésen kívül levők közül egy- néhányan „nyeregbe szállnak” és hazavágtatnak tűzoltókészülékért, bizonyítványért és gyorsan földelőszíjat szereltetnek a kocsijuk- Az egyik „ügyes ember” egy sodronyt ke- „, és felerősíti a kocsi alvázára. Vesztére, mert tűzoltó nem fogadja el. Míg a csekket kitölti, el is magyarázza, hogy a drótszál a földön szikrát húzhat, és robbanás történhet. Ezért követel a szabvány antisztatikus szíjat a palackokban és gépkocsiban felgyülemlő sztatikus feltöltődés levezetésére. Embergyűrű veszi körül a tűzoltót, figyelik az oktatást. Aztán ki-ki elmegy a saját járművét „önel- lenőrizni", és a hibák számát — amennyire lehet — csökkenteni. Közben ismét egy „ügyes ra. rít, a ember” akad fenn az ellenőrzéskor. A viseltes nadrágszíját kötötte fel „villámhárítóként”. Ez az ötlet száz forintot „ér”. A dupláját pedig az, hogy üres a porraloltó. Aztán kikerekítve még egy százassal, mert a palackok nincsenek rögzítve a platón, és azok menet közben ide-oda gurulhatnak. — Kérem, én elmondom a közúti gépjárműveken történő gázpalackszállítás legfontosabb tűzvédelmi szabályait és döntsék el önök, nehéz-e ezeket teljesíteni — mondja a tűzoltó tiszt. — Tökéletesen működjön a gépjármű motorja, ne legyen szakadozott a kipufogója. A kocsi alvázához fémesen kell csatlakoztatni egy antisztatikus földelőszíjat. A rakfelületen külön választva kell rakni az-éghető gázt és külön az oxigént. A palackok elmozdulni ne tudjanak. Azokkal együtt más éghető anyagot, savat vagy tűzveszélyes folyadékot, illetőleg személyeket ne szállítsanak. Az esetleg kiszivárgó oxigéndús közegben az olajos rongy vagy egyéb anyag könnyen lángragyúlhat. Ezért ilyen anyag a közelben nem tárolható. A palackok zárrjsapkái a helyükön legyenek. A gépkocsi oldalára és hátuljára fel kell írni: „Tűz- és robbanásveszélyes”, valamint: „A dohányzás és nyílt láng használata tilos”. Készenlétben kell tartani két darab porral, vagy habbal oltó (üzemképes!) készüléket. Ezeket negyedévenként ellenőrizni kell, s ezt a címkével igazolni. A gépkocsivezetőnek és a kísérőnek négy- évenként tűzvédelmi vizsgát kell tenni. Az erről szóló bizonyítvány is legyen a zsebben. Ha az érintettek betartják ezeket, kevesebb lesz a gázrobbanás, a tragédia. Mert a dis- souspalackban besűrített acetilén gáz van, ami jól égő, a levegőnél könnyebb. A levegővel keveredve 2,5 térfogat százaléknál már robban (alsó határérték), és 81 százaléknál (felső határérték) még robbanóképes. A rombolóhatásra sajnos, már jó néhány példát olvashattunk újságban, hallhattunk a rádióban és láthattunk a televízióban. Csöglei István tűzoltó alezredes (A szerk. megjegyzése; Bár az írást a Tolna megyei tűzoltóparancsnok-helyettestől kaptuk, mégis érdemesnek tartottuk lapunkban való közlésre. Ugyanis a kecskeméti tűzoltóparancsnokság hat alkalommal, végzett (a rendőrséggel közösen) ilyen irányú általános ellenőrzést a közutakon, s a tapasztalataik, sajnos, hasonlóan rosszak.)
