Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 236. szám Ára.* 1,80 Ft 1985. október 8. kedd ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ Szovjet filmek fesztiválja MEGKEZDŐDTEK A KÖZGAZDASÁGI ÉS ÜZEMGAZDASÁGI HETEK mt'ÁJFK -stv * K * » ABI H •'V'* M I “ Fejlődésünk feltétele: a jövedelemtermelő képesség Kedden megkezdődnek a szov­jet kultúra napjai Budapesten. Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő esemény- sorozaton színvonalas zenei, színházi, képző- és filmművésze­ti programokban gyönyörködhet a magyar közönség. Október 8—14. között a műsorok repre­zentatív választéka ad .lehetősé­get a hazai közönségnek és a művészeti szakembereknek arra, hogy szélesebb körben betekint­hessenek a szovjet kultúrába. A szovjet kultúra papjainak ünnepélyes megnyitására kedden este kerül sor, ám a programok már tegnap megkezdődtek. A Bu­dapest kongresszusi központban megnyílt a szovjet filmek feszti­válja. A filmszemle nyitó ünnep­ségén — amelyen Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott köszöntőt — Elem Klimov „Jöjj és láss” című filmjét, az idei moszkvai nemzetközi filmfeszti­vál nagydíjas alkotását mutatták be. Az eseményen jelen volt Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, és Berecz János, a Központi Bizottság tit­kárai; Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagykövete, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei és a diplomáciai testület több tagja. A következő ötéves tervről tárgyalt a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott. A kor­mány felkérésére megvitat­ta a VII. ötéves népgazdasá­gi tervről szóló törvényja­vaslatot. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke részletesen indokolta a terv- javaslatot, ezt követően Ba­ranyai Tibor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára ismertette, hogy a szakszervezetek miként vet­tek részt a törvénytervezet előkészítésében és ennek so­rán milyen javaslatokat tet­tek. A vitában az elnökség további észrevételeket fogal­mazott meg, majd kialakítot­ta véleményét. A SZOT el­nöksége álláspontját és ja­vaslatait eljuttatja a Minisz­tertanácsnak. A továbbiakban az elnök­ség meghallgatta Gáspár Sán­dornak, a SZOT elnökének tájékoztatóját a Szakszerve­zeti Világszövetség Főtaná­csának jubileumi üléséről, va­lamint a magyar delegáció­nak az ülésen végzett mun­kájáról. (MTI) fokozása Elsőként a munka és a terme­lés minőségi javulásának szüksé­gességét hangsúlyozta, utalva ar­ra, hogy a gyenge termékeket még árveszteséggel sem lehet ma már értékesíteni a külpiacokon. Ezután a tervcélok és a társada­lompolitikai tennivalók összhang­ját elemezte. Feladat, hogy erő­södjön a szociális biztonság, és az kapja a szociális juttatást, aki va­lóban rászorul. E témával kap­csolatiban kitért a munkaerőmoz­gásra, a vállalati szervezeti át­alakulásokra. Ezeknek ugyanis együtt kell járniuk a hatékony­ság javulásával. Továbbra is a kiemelt feladatok között említette az ország fizetőképességének, ki­vívott , egyensúlyi helyzetének megtartását és erősítését. A kidolgozott terv a párt XIII. kongresszus ának határozataira, illetve az ott körvonalazott cse­lekvési irányra épül. A megvaló­sítás egyik feltétele az ipari élén­• Dr. Hetényi István pénzügymi­niszter: „Legyen összhangban a bér és a teljesítmény.” külés, nevezetesen: mennyire tud (képes) az ipar előrelépni a szerkezetváltásban, hatékonyság- növelésben, a minőségi termelés javításában. Enélkül az agrár­ágazat minőségi termelése és költ- ségmérséklést előirányzó terve sem lehet sikeres. Beszélt az inflációellenes politika lényegé­ről, ami több ponton szorosan összefügg a gazdasági teljesítmé­nyekkel, legérzókelhetőbben: a bér és a teljesítmény legyen összhangban, csekély, gyenge színvonalú munkáért sehol ne jussanak magas jövedelmekhez, mert ez vezet elsősorban az inf­lációhoz. Az új tervidőszakban egyebek között erőteljesebb műszaki ku­tatási elképzelések is szerepelnek, valamint a városok és falvak összehangolt fejlesztése és a nyugdíjasok helyzetének érzékel­hető javítása. A tervcélokkal összhangban a pénzügypolitiká­iban is lesznek módosítások. A vázolt elképzelések viszont csak akkor valósíthatók meg, ha je­lentősen nő a magyar gazdaság jövedelemtenmelő képessége, ami mindannyiunkon múlik. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára köszönte meg az SZVT megyei szervezetének a közgazdász-hetek ismételt meg­rendezését, a hasznosnak ígérke­ző programot, s a hallottak hasz­nosítását kérte a megjelentektől. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a VI. ötéves terv időszaká­ra elhatározott megyei elképzelé­sek teljesítésére megvan a re­(Folytatás a 2. oldalon.) Nagy érdeklődés mellett nyitották meg tegnap Kecskemé­ten a Tudomány és Technika Házában az idei közgazdasági és üzemgazdasági hetek rendezvénysorozatát. Dr. Szendrey Sándor, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) megyei szervezetének elnöke üdvözölte a megjelen­teket, majd dr. Hetényi István pénzügyminiszter a VII. öt­éves terv időszakára elhatározott gazdasági növekedés fel­tételeiről tartott előadást. Három fontos témakörre hívta fel a figyelmet, mert ezek alkotják a gerincét az elkövetkezendő öt év tennivalóinak. PORTUGÁL VÁLASZTÁSOK Súlyos vereséget szenvedett a kormánypárt A vasárnapi választásokon Portugália vezető párt­ja ismét a szociáldemokrata párt lett, amely a sza­vazók mintegy 30 százalékának bizalmát élvezi — a nemrég alakult, az ismeretlenségből előlépett De­mokratikus Megújulás Pártja (PRD) pedig a jövőt befolyásoló tényezővé vált. A szociáldemokraták a voksok 30, míg Eanes államelnök hívei a szavaza­tok 18 százalékát szerezték meg — a PRD a maga eredményével egycsapásra az ország harmadik párt­ja lett. A szocialisták tömegbefolyása minden eddiginél jobban visszaszorult. Az elmúlt években Mario Soa­res miniszterelnökkel az élen a pártvezetés lénye­(Folytatás a 2. oldalon.) • A portugál választásokon legtöbb szávazatot ka­pott párt vezetője, Cavaco e Silva hívei körében. Tét: a fejlődés folyamatossága Fiatal szövetkezeti vezetőknek indult tanfolyam Baján Mi a háztáji és a kisegítő gaz­daságok jelentősége? Hogyan jel­lemezhetők a szervezeten belüli érdekösszeütközések? Milyen le­hetőségei és korlátái vannak az asztali számítógépek használatá­nak? Melyeik a vitavezetés leg­főbb szabályai? — Ilyen és eh­hez hasonló kérdések megvála­szolására kell fölkészülniük azok­nak a fiatal termelőszövetkezeti vezetőknek, akik számára — a megyei KlSZ^bizottság kezdemé­nyezése alapján, s a megyében működő tsz-szövetségek támoga­tásával — négyszer kéthetes, bentlakásos tanfoJyamot szerve­zett Baján az Országos Vezető­képző Központ. A hétfői .megnyitón — ame­lyen részt vett többek között Konrád Antal, a megyei pártbi­zottság munkatársa, Gál Gyula, a megyei tanács 7osztályvezetője, valamiint a megyei tsz-szövetsé- gek képviselői is — Szölősi Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára elmondta: jelenleg több mint kétezer olyan középvezető dolgozik Bács-Riskun termelő- szövetkezeteiben, aki nem töltöt­te még be a harmincötödik évét. Nekik — bár szakmailag fölké­szültek — az emberi kapcsolatok alakítása, a vezetői készségek ki­bontakoztatása eléggé gyakran okoz nehézséget. . Éppen ezért — s mert a ter­melőszövetkezetek élén álló veze­tőik zöme ötven év fölötti, 'akik­nek az irányításban szerzett ta­pasztalatára legföljebb már csak néhány esztendeig számíthatunk >— nevezte országos méreteikben ’is jelentős kezdeményezésnek a tanfolyam megindítását dr. Pong­rácz Lajos, a TOT főosztályveze­tője. Olyannak, amelynek köve­tőkre kell találnia mietlőbb, ha­zánk más tájain ás. Az intenzív tanfolyam — amelynek előadói a megyei párt- bizottság, a KISZ KB, a TOT, a MÉM, a Pénzügyminisztérium és az OVK vezető munkatársai kö­zül kerülnek ki — három téma­kör köré csoportosítja a hallga­tók számára adott ismereteket: az előadások, az esetjátékok, a csoportos feladatmegoldások ke­retében a makrogazdasági isle­retekről, a szövetkezet-gazdaság­tan i tudnivalókról, valamint a vezetés elvi és gyakorlati problé­máiról tájékozódnak majd rész­letesen a fiatal szövetkezeti ve­zetőik. K. J. Javul a ruházati és a cipőkeres­kedelem őszi kínálata. A terme­lők mindinkább megtalálják a rövidebb utat a vásárlókhoz. Kecskeméten a Centrum Áru­házban a szó szoros értelmében is teret engednek a gyártókkal való együttműködésnek. Hatvan szállító tartott eddig náluk áru­bemutatót és vásárt. Tegnap a •kalocsai Rubin Ruházati Válla­lat került sorra egymillió forint értékű női ruhával, szoknyával, blúzzal, gyermek-, kamasz- és férfiinggel. A megye egyik leg­fiatalabb üzemének tetszetős ter­mékei gyorsan megnyerték a ve­vők tetszését. A mozgólépcsőn alighogy elvonultak a Rubin-ru­hás eladónők, a bemutató után a földszinti ruhaosztá'lyt valósággal „megszállták” a vásárlók. Akik nem találtak maguknak való ru­hát, azoknak — méret alapján — a kalocsai vállalat két héten be­lül elkészíti a kért öltözéket — ígérte a nyitáson jelen levő Né­meth Tibor, a Rubin igazgatója. Felkészültek a vevők ellátásá­ra a ciipőosztályon is. Tíz és fél­millió forint értékű lábbelivel várják a fogyasztókat. Centrum­árucsere révén a temesvári BE­GA áruháztól edzőcipőket kap­tak. A kínálat bővítéséül mától forgalmazzák a Topán Cipőke- reskedelimi Vállalat háromezer pár női és gyermekcsizmáját, bundacipőjét és férfi félcipőjét. Ezúttal a mérethiány nem okoz bosszúságot. A közikedvelt hóta­posó csizmák mérethatára 27-től 47-ig terjed. A napsütéses októ­ber eleji napokban nem hiá­• A legkelendőbb októberi idényciikk a lábbeli. A Centrumban tíz és fél millió forint értékű árukészlettel várják a vevőket. (Méhesi Éva felvétele) nyoznak a 31—34-es fiúszandálok sem. Az Alföld Áruház szombattól a szombathelyi Savaria Cipőgyár kétezer pár lábbelijével színesíti a választékot. A Vas megyei gyár, évi 20—22 ezer pár cipővel, az Alföld egyik legjelentősebb szál­lítója. Termékei iránt nagy az ér­deklődés. A vevők 90 százaléka szombathelyi cipőiket keres. A télre való készülődést jelzi, hogy az Alföldben is megjelentek a hazai és a külföldi női csizmák. Tizenöt fajtából lehet választani. A Bácsika Kereskedelmi Válla­lat hat kecskeméti, két félegyhá­zi, három kiskunhalasi, két kalo­csai, négy bajai és egy keceli szaküzletében árusít cipőt. Máso­dik félévi kínálata 45280 pár, amelynek kétharmada gyerme­keknek készült. Importáltak ol­csó, 50—60 forintos pakisztáni és lánykacipőket, csehszlovák fiú- és női cipőket, NDK női cipőt és csizmát, valamint jugoszláv és olasz csizmákat. Hasított bőr Ti­sza-csizmákat is várnak október­ben a boltjaikba. K—1 Vajon mi gz oka annak, hogy az állami vállalatok és szövetkezetek úgyszólván észre­vétlenül mentek el egy több száz millió forintos támogatá­si lehetőség mellett? Emlékeztetőül: több mint két éve, hogy megjelent az átkép­zési támogatásról szóló rende­let, amely kereken évi 200 mil­lió forintban szabta meg azt az összeget, amely — a meg­lehetősen szigorúan meghatá­rozott feltételek1 esetén — bár­mely vállalat, illAve ,szövetke­zet számára jócskán megköny- nyíthette volna a munkaerő­átcsoportosításból adódó át­képzést. A irendelet értelmé­ben az állami költségvetés bi­zonyos ideig gyakorlatilag át­vállalta volna az átképzés költségeit, illetve az átcsopor­tosításból szükségszerűen kö­vetkező keresetkiegészítést. S nem véletlen a feltételes mód­ban való fogalmazás, ugyanis, kezdetben szinte általánosnak mondható érdektelenség fo­gadta — vállalati, munkálta­tói körökben — a mindenki számára nagyon is kedvező rendelkezést. Ma jmár gyanít­ható, hogy azért is, mert az érdekeltek eleinte nem tudtak a lehetőségről. Jellemző, hogy ahol először vették igénybe a támogatást — egy Szabolcs megyei vállalatnál —, ott is véletlenül /bukkantak rá a ren­deletre, éltek is V— és nem eredménytelenül — a hirtelen jött alkalommal. Aztán hosszú hónapok teltek el anélkül, hogy bárki is érdeklődött volna a :, 200 milliós keret felhasználá­s si lehetőségei iránt. Ma is ott tartunk, hogy több mint két b esztendő ielmúltával — az év végéig esedékes átképzési tá­mogatásokat is beleszámítva — t mindössze \ 15 vállalat vette igénybe ezt a fajta költségté­rítést, nagyjából 30 millió fo­rint összegben. Pedig idököz- t ben már az eredeti 200 milliós keretet is fölszabadították, mondván: legyen ez az összeg annyi, ,amennyi, csak már fi­zethetnék, akár tömegesen is az átképzési támogatást. Mi több, az elmúlt két év­ben módosították is az alap- rendeletet. Egyre kedvezőbb és még kedvezőbb feltételek­kel kínálták a ,pénzt a mun- s káltatóknak, remélve, hogy ily módon is előmozdítható az oly annyira kívánatos termékszer- 5 kezet-változás, és ehhez iga­zodva \— ennek egyik feltéte- , leként — a munkaerőstruktú­c ra átalakítása. Augusztus else­jétől például átképzési támo­gatást élvezhetnek — persze i megint csak adott feltételek 5 megléte esetén — a ,pályakez­dő fiatalok, a bedolgozók, sőt z még fizok is, akik a rendele­c tileg megszabott körülmények j közepette önszántukból hagy­i ják el a munkahelyüket. Az s utóbbiak esetében például egy s évig, de maximum harminc hónapig azoknak folyósítható i az átképzési támogatás, akik t ugyan önszántukból kezdemé­l nyezték a :munkahclyváltozta­y tást, de az fúj munkahelyen i vagy az elektronizációhoz kap­csolódó ismereteket kell meg­tanulniuk, vagy pedig úgyne­vezett hiányszakmákban he­lyezkednek el, s ehhez kell az átképzés. Nem tudni még, hogy mi lesz a legújabb módosítás ered­ménye, ám az 'már biztos: az átképzési támogatással kapcso­latos eddigi érdektelenség két fő okra vezethető vissza. Az egyik: a vállalatok már-már közhelyszerű „költségérzéket­lensége”. A másik, és lényege­sebb ok: még ma sem, a ter­mékszerkezet radikális átala­kítását sürgető párt- és kor­mányhatározatok megjelené­sét követő itíz év után sem mozdul érdemlegesen a hazai gyártmánystruktúra. A támogatási rendszer — s a mögötte álló tekintélyes pénzalap — ahelyett, hogy ösz­tönözte volna a kívánatos szer­kezetátalakítást, afféle szűk­körű jótékonysági akcióként működött. Az átképzési támogatás rend­szere változatlanul fennma­rad, — sőt, mint jeleztük, fel­tételrendszere szélesedett — és figyelemreméltó a szakem­berek meggyőződéses jóslata: lesz itt majd érdeklődés, ha valóban nem lesz más lehető­ség, mint a gazdaság intenzív fejlesztése, s ha az oly rég­óta .hirdetett, óhajtott és kö­vetelt szerkezetátalakítás vég­re kikerülhetetlen kényszerré válik. Persze: az összes irá­nyítási és gczdaságszabályozá- si jeliételével együtt. Vértes Csaba í évw'• rV‘-- ’ RUBIN-BEMUTATÓ ÉS -ÁRUSÍTÁS, TOPÁN-, SAVARIÁ- ÉS TEMESVÁRI LÁBBELIK Bővülő kínálat a ruha- és cipőkereskedelemben

Next

/
Thumbnails
Contents