Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évf. 256. szám Ára: 1,80 Ft 1985 október 31. csütörtök Béke, haladás, érdekvédelem Ünnepség a DÍVSZ megalakításának 40. évfordulóján A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség megalakításának 40. évfordulójáról emlékeztek meg szerdán a KISZ Központi Bizott­ságának székházában. Az ünnepségen — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — Hámori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: az a 40 év, amely a DÍVSZ mögött áll. egész történelmi korszakot ölel fel. Olyan periódust, amely két világégés után a békés építőmun­ka reményét és valóságát adta a népek többségének, amely a tár­sadalmi haladást, a soha nem lá­tott óriási fejlődést jelentette so­kuk számára, de egyben olyan időszakot is, amelyben a háború, a szenvedés, az éhínség, az elma­radottság továbbra is jelen volt. A DÍVSZ nemcsak gondos szem­lélője, hanem szavával és tettei­vel aktív résztvevője volt e 40 esztendő alakításának. A nem­zetközi ifjúsági mozgalom háború utáni »korszakának meghatározó tényezőjeként a világszervezet je­lentős szerepet vállalt a békéért, a társadalmi haladásért, az ifjú­ság érdekeinek védelméért ví­vott harcban. ■Hámori Csaba kiemelte: ma bo­nyolult, feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben élünk. Olyan időszakban, amikor min­den haladó gondolkodású erő ösz- szefogására van szükség ahhoz, hogy egy újabb — immár köny- nyen az emberiség pusztulásával járó — világméretű konfliktust elkerüljünk. Meg kell akadályoz­nunk. hogv az Egyesült Államok reakciós körei a fegyverkezést a világűrre is kiterjesszék, hogy az erőpolitika határozza meg a nem­zetközi kapcsolatokat. A DÍVSZ elsőrendű feladata ma is a béke- megőrzéséért. a leszerelésért, a kölcsönös bizalom helyreállítá­sáért, a politikai-gazdasági füg­getlenségért és a társadalmi ha­ladásért vívott küzdelem. Ifjúsági szövetségünk és a DÍVSZ kapcsolatáról szólva Há­mori Csaba kifejtette: a mostani KISZ-esek elődei jelen voltak a DÍVSZ alakuló kongresszusán, s az azóta eltelt időben az Iroda és a Végrehajtó Bizottság tagjaként mindvégig részesei voltak a ma­gyar fiatalok a világszövetség po­litikai irányvonala meghatározá­sának és programjai végrehaj­tásának. A DÍVSZ munkájához való hozzájárulásunk elismeré­sének tekintjük, hogy a KISZ képviselőjét a legutóbbi két köz­gyűlésen a világszövetség főtitká­rává választották. A DÍVSZ iro­dájának 1951 óta hazánk főváro­sa ad otthont. Az ünnepségen felszólalt Valid Maszri, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke. A világ- szervezet megalakításának 40. évfordulóját ünnepelve meg kell emlékezni mindazokról az anti­fasisztákról. akik életüket adták hazájuk szabadságáért és a fasiz­mus szétzúzásáért, s arról azóriá­(Folytatás a 2. oldalon.) A SZŐ VOSZ-ELNÖKSÉG NAPIRENDJÉN Több kezdeményezést a szövetkezeti kereskedelemben A SZŐ VOSZ Elnöksége tegnap Kecskeméten a MÉSZÖV székha­zában tartotta ülését. Megvitatta a Bács-Kiskun megyei áfészek és közös vállalatok, továbbá a Zöld­ért Vállalat gazdálkodásának főbb tapasztalatait, különös te­kintettel a belső mechanizmus korszerűsítésére, valamint a fej­lesztéspolitika kérdéseire. A szö­vetkezeti kereskedelem meghatá­rozó jcllegíi a lakosság ellátásá­ban és a termékfelvásárlásban. Ez tűnt ki a beszámolókból, amelye­ket előzőleg írásban kiküldtek. Az előterjesztéseket Erdélyi Ig­nác, a MÉSZÖV elnöke és Masír József, a Zöldért igazgatója szó­ban egészítette ki. A vitában számos észrevétel és hasznos javaslat hangzott el. Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a megyei párt- és taná­csi szervek rendszeresen figyelemmel kísérik a fo­gyasztási szövetkezetek és a Zöldért tevékenységét. Elismerik és, segítik munkájukat. Már 1982-ben ja­vaslatot fogadtak el a Zöldért korszerűsítéséről, amelynek végrehajtásához kérték az illetékesek se­gítségét. A MESZÖV-höz tartozó szövetkezetekben a káderfejlesztésre ösztönöztek. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztási szövet­kezeteknek és a Zöldértnek egyaránt az eddiginél jobban kellene segíteni a termelés irányítását, be­folyásolását. A megyei tanács elnökhelyettese, dr. Matos Lász­ló rámutatott, hogy a szövetkezeti ágazatok szoro­sabb együttműködése sok szempontból előnyös len­ne, annál is inkább, mivel Bács-Kiskunban a szét­szórt települések miatt nehezebb az áruellátás meg­szervezése. A vitát dr. Szlameniczki István, a SZÖVOSZ el­nöke foglalta össze. A testület nevében elismerte a fogyasztási szövetkezetek és a Zöldért vezetőinek eddigi tevékenységét, s az elhangzott javaslatok alapján felhívta a figyelmet néhány tennivalóra. Szükséges, hogy a belső mechanizmust és az érde­keltséget korszerűsítsék, bátrabban kezdeményez­zék a jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetését, bővítsék a szerződéses üzletek'körét, fontos tenni­való az adminisztráció csökkentése. Törekedjenek az alaptevékenység gazdaságosságára, a vezetés és a kádermunka javítására. Ha a helyzet úgy kíván­ja, fogjanak össze a szövetkezetek egyes feladatok megvalósítására, beruházásokra, az eszközök jobb kihasználására a hatékonyabb gazdálkodás céljá­ból. Javasolta az elnökség nevében, hogy mozgó­sítsák a tagságot a fontosabb tennivalók megvaló­sításához szükséges anyagi hozzájárulásra. A megyei Zöldértnek érdemes tovább .szorgal­mazni a termékek feldolgozását, hogy minél több exportképes árut, terméket állítsanak elő. Erőtel­jesebben törekedjenek közös vállalatok alakításá­ra, az eszközök célszerűbb kihasználására, a vesz­teségek csökkentésére. A következőkben az elnökség egyéb kérdéseket tárgyalt, majd néhány kereskedelmi egységet és élelmiszer-feldolgozót tekintett meg. K. S. Tartós őszi esőkre várnak a földek Elhúzódik a búza vetése Az ország egyes körzeteiben a tartósan száraz időjárás követ­keztében akadozik az egyik leg­jelentősebb őszi mezőgazdasági munka, a búzavetés. Szeptember 15. óta mindössze egy alkalom­mal, október közepe táján volt csapadék, ám ez sem pótolta a talaj alaposan megcsappant ned­vességtartalmát, mivel mindössze 10—15 milliméteres értékeket mértek. Az azóta eltelt időszak­ban tovább szikkadt a felső ré­teg, és emiatt már a talaj előké­szítése is gondot okoz. Az ekék nagy földkoloncokat forgatnak ki, és a leggondosabb tárcsázás­sal. hengerezéssel sem lehet ki­alakítani a kellő magágyat. Emiatt sokfelé le is állították a vetést, és arra számítanak, hogy — amennyiben vegre csapadékot kapnak a földek — november el­ső felében pótolják a kiesést. A MÉM adatai szerint a búza tervezett vetésterületének eddig 90 százalékán került földbe a mag. ez a tavalyinál csak 5 szá­zalékkal rosszabb teljesítmény. Am bebizonyosodott az is. hogy csak a korábban elvetett magvak keltek ki. és azok is egyenetle­nül. Van Olyan terület, nem is kevés az országban, ahol a sza­porítóanyag egv része időben csí­rázott. másik fele, harmada azon­ban a szűkös nedvességellátás miatt rövid idő alatt ei is száradt. (Folytatás a 2. oldalon.) %■ A kunszállási Alkotmány Tsz-bcn is sok gondot okoz a csapadék hiánya, erről bővebben is szólunk cikkünkben a 3. oldalon. A felvé­telen Tarjányi Pál traktoros és Pöszmet Mihály az őszi búzát veti. BÁCSALMÁSI FORUM AZ ÖTÖDIK: KECSKEMÉTEN Magyar—brit kerekasztal- konferencia a jovorol Három napon át nemzetközi tanácskozás színhelye volt Kecskeméten a Tudomány és Technika Háza: itt került sor az ötödik magyar—brit ke­rekasztal-konferenciára. A két ország politikai és gazdasági szakemberei — politológusok, tudósok, kutatók, nagyválla­latok vezetői, újságírók — a világgazdaságban végbemenő jelenlegi és várható fejlődési tendenciákat, biztató és ked­vezőtlen ’ tényezőket vitattak meg. A két ország különböző po­litikája ellenére megvannak a a lehetőségek az együttműkö­désre. Mint ahogy a tanácsko­záson kitűnt, nagy erőfeszítés­re lesz szüksége mindkét or­szágnak ahhoz, hogy helyét a világban tartani, illetve erősí­teni tudja. A harmadik piac­ról szólva elmondták a gaz­dasági szekcióban, hogy a nehezedő gazdasági körülmé­nyek között százmillióknak romlik az életfeltétele, az ..olajországokban” is . egyre több nehézséggel küzdenek. Az angolok úgy vélekedtek az eszmecsere során, hogy a Közös Piac és a KGST között pár év múlva létrejöhet együtt­működés, kedvező feltételek mellett. Élénk volt a vita a politikai szekcióban is. Itt a Gorbacsov —Reagan találkozó kérdései­re összpontosítottak. A részt­vevők a feszültség enyhülé­sére, a légkör romlásának megállítására számítanak, s hogy minden bizonnyal folyta­tódik a párbeszéd. Nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a résztvevők Kádár Já­nos angliai látogatásának, nem csak a két ország közötti kap­csolat további elmélyítésének szempontjából, a kelet-euró­pai szocialista országok és Anglia viszonyában is tovább­lépést jelent. A konferencián, amelynek zárórendezvénye ma Budapes­ten, a Világgazdasági Kuta­tóintézetben lesz, nagy érdek­lődéssel tanulmányozták és elemezték a magyar gazdaság fejlődését, s azokat a megol­dásokat, kísérleteket, amelyek a hatékonyabb gazdálkodás megszervezése érdekében szü­letnek. A problémák ugyan nem azonosak, de hasonlóak a gondok, és tanulságos lehet más országbeli megoldásuk. A kecskeméti városséta so­rán kedvező tapasztalatokat gyűjtöttek az angol szakembe­rek, a három parlamenti párt képviselői, s nagyvállalatok ! vezetői. WT V« __I H OL TART A SZOLGÁLTATÁS’ Ülést tartott a kiskőrösi tanács Ma negyvenegy éve, hogy Kis­kőrös felszabadult. A városi ta­nács tegnap délutáni ülése az év­forduló jegyében kezdődött: a tanácstagok kézbe vehették a Kis­kőrösi Tájékoztató különszámát, benne Araczki László tanulmá­nyát a történelmi sorsfordulóról, a népi hatalom kezdeteiről. Meg­emlékeztek egy másik évforduló­ról is: a tanácsok 35 évvel ez­előtti megalakulásáról. Juhász István elnökhelyettes szavai után a testület jegyzőkönyvben rög­zítette a korábbi választási cik­lusokban tisztséget viselő 41 ta­nácstag munkájának elismerését. Ezt követően dr. Oláh Pál ta­nácselnök elnökletével a szolgál­tatások helyzetét vitatták meg a tanácstagok. Az 1979-ben elfo­gadott hosszú távú fejlesztési koncepció megvalósulását Be- senczi János értékelte előterjesz­tésében. A város szolgáltatási há­lózata — szolgáltatóház, autószer­viz, vegytisztító-szalon — a het­venes években alakult ki. A terv­időszakban nsm került sor jelen­tősebb bővítésre. A város szak­ember-ellátottsága néhány hi­ányszakmát — cipész, szabó _ k ivéve megfelelő. Az utóbbi évek­ben megnőtt a magánkisiparosok szerepe a lakossági szolgáltatás­ban. A tanács különböző kedvez­ményekkel — adómérsékléssel, üzlethelyiség-biztosítással — igyekszik tovább bővíteni a vál­lalkozók körét. Telekkel segítet­ek például azt a kisiparos-kö­zösséget, amelyik a Petrovics ut­ca sarkán építi közös telephelyét. A tizennégy helyiségben többek között lakáskarbantartó, háztar- tásigép-javító, vízvezeték-szerelő, építőipari szervező kezdi meg működését 1986-ban. A vitában felszólaló tanácsta­gok közül Ribánszki László rá­mutatott, hogy a textiltisztítás felvevőképessége elmarad az igé­nyektől. Dr. Szőke Sándor azt hangsúlyozta, hogy a szolgáltatá­sok színvonala az emberek köz­érzetét befolyásoló tényező, és ez a szektor jelentős szerepet ját­szik a foglalkoztatásban is. Lu­kács Lajosné dr. javasolta, hogy a koncepciót igazítsák az időköz­ben megváltozott feltételekhez. Pétervári János szerint a jövő­ben a hiányszakmák támogatásá­ra kell az erőket összpontosítani. Szó esett az ülésen a kereskedel­mi ellátás fejlesztéséről is. A ta­nács — a Konzum Vállalat kéré­sére — módosította a vállalatnak nyújtott kölcsön feltételeit. A pénzből a jobb áruellátás érdeké­ben kétszeresére bővítik a 7101. számú ABC-áruház elárusítóte­rét és raktárait. A továbbiakban a közrend, közbiztonság helyzetéről tárgyalt a testület Kassai József rendőr alezredes előterjesztése alapján, majd elfogadták a lakásgazdálko­dásról szóló, 1986. január 1-től hatályba lépő tanácsi rendeletet. Az ülés bejelentésekkel ért vé­get. L. D. A nőpolitikái határozatok végrehajtásáról- ' f x \ íü Fenyegető költségvetés Az amerikai képvise­lőház, a háttérben foly­tatott hosszas viták után, elfogadta az 1986- ra szóló katonai költ­ségvetést. A kétpárti egyeztető bizottság által kidolgo­zott törvény minden ko­rábbit felülmúló össze­get, 302,5 milliárd dol­lárt irányoz elő e célra. A szavazás 251:164 ará­nyú volt. A törvény —, amely csak a fő célokat és összegeket határozza meg — 1969 óta először engedélyezi vegyi fegy­verek előállítását. Foly­tatódik az „MX” inter­kontinentális rakéta­program, valamint a „Midgetman”-rakéták kifejlesztése, s 2 mil­liárd 750 millió dollárt folyósítanak az űrfegy­verkezési tervekre. A szenátus már ko­rábban jóváhagyta a katonai költségvetési törvényt. Hátra van még a pontos kiadási összegek törvénybe fog­lalása, ami különálló fo­lyamat. Bácsalmás volt a színhelye tegnap annak az eseménynek, amelyen dr. Vas Éva, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa nemzetközi osztályának veze­tője találkozott azokkal, akik közvetlenül vagy közvetve részt vesznek a helyi nőpoli­tikái feladatok megoldásá­ban. A vendéget Vida Miklós, a pártbizottság első titkára fo­gadta, majd tájékoztatást adott a térségben élő nők helyzetéről. Ennek során kiemelte, hogy a hatvanas évek elején — a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése során — igen sok nő he­lyezkedett el az iparban, s jelen­leg a két legnagyobb üzem — a szegedi ruhagyár és a pamutfonó­ipari vállalat bácsalmási részle­ge — szinte teljes egészében nő­ket foglalkoztató munkahely. Ez egyebek mellett természete­sen gondokat is jelent, főként azért, mert az otthoni munkák terhét csak igen korlátozott mér­tékben tudják enyhíteni az in­tézményes szolgáltatások. A ne­hézségek sem feledtethetik azon­ban az MSZMP nőpolitikájának eredményeit, amelyek Bácsal­máson és a környező falvakban egyaránt jól lemérhetők, például a nők közéleti aktivitásának nö­vekedésében is. Vida Miklós szám­adatok sorával bizonyította, hogy a térségben az országos arányo­kat is meghaladó mértékben ve­• Látogatás a ruhagyárban. szik ki részüket a nők a közügyek intézéséből. Csak egyetlen példát: az ezerötszáz párttagnak 27 száza­léka nő, s az alapszervezeti párt­titkárok aránya is ezzel egyező. A női helytállásról később sze­mélyesen is meggyőződhetett dr. Vas Éva, akit elkalauzoltak a sze­gedi ruhagyár üzemébe — oda, ahol ötszázhúsz dolgozó évente mintegy 250 millió forintos ter­melési értéket állít elő. Éppen női szabadidős-ruhákat készí­tettek a varrónők. A termékből évente 70 ezret exportálnak a Szovjetunióba. Agod Lászlóné, az üzemi pártvezetőség titkára elmondta, hogy nagy gondot for­dítanak a dolgozók szakmai to­vábbképzésére és ezzel egyidejű­leg a munkakörülmények javítá­sára: ez utóbbi eredményeként ma már szinte kizárólag a leg­modernebb, könnyű kezelésű var­rógépeket használják a szalagon dolgozók. A délutáni program fórummal folytatódott, ahol a nőpolitika megvalósításának aktuális fel­adatairól folytattak eszmecserét a megye nőfelelősei, valamint a határozatok végrehajtásában részt vevő, különböző beosztású vezetők. Az eseményen részt vett dr. Kőrös Gáspár, az SZMT veze­tő titkára. K. J. f

Next

/
Thumbnails
Contents