Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
i » PETŐFI NÉPE « 1985. október 29. ÖSZTÖNZŐ INTÉZKEDÉSEK Mennyit fizetnek a sertésekért? A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Lakótelep a Warta folyó partján Egy éve hallják a háztáji állattartók: változás lesz a sertésátvételben, bevezetik a vágás utáni minősítést, és aszerint fizetnek az átvevők. Sokan attól féltek (mint minden módosításkor általában), hogy számukra csakis kedvezőtlen lehet ez, kevesebbet kapnak a hízóikért. Ezért többen ügy döntöttek; abbahagyják a sertéstartást. Közrejátszott ebben az is, hogy már negyedik éve aszály van, s emiatt a kukoricagondok (leginkább a Homokhátságon) tornyosodtak, a tápok minősége sokat romlott — vagyis a takarmány közvetve (de közvetlenül is) drágább lett. Napjainkra már 17 ezer kocával tartanak kevesebbet Bács-Kiskun megyében, mint két évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy mintegy 250 ezer hízott sertéssel csökkent a háztájik produktuma ebben az időszakban. A helyzet további romlását kívánja megakadályozni a MÉM (a Gazdasági Bizottság döntése után) azzal, hogy ösztönző árintézkedéseket hozott: a sertések kilónkénti átvételi árát növelte, időszakos és mennyiségi felárakat állapított meg és kimondta: nem lesz kötelező a minőség szerinti átvétel. Su- hajda Istvánnal, az ÁHT Kiskunfélegyházi Vállalatának igazgatójával a nemrég hozott intézkedések részleteiről beszélgettünk. — Visszalépésnek kell értéke'- nünk, hogy elmarad a minőség szerinti serlésátvétel? — A húsipar és a MÉM sem tekinti ezt visszalépésnek. Arról van szó. huny gyorsan — egyik évről a* másikra — nem lehetséges a fajtában, a takai mánvozás- ban. a tartásban változtatást elérni, a szükséges feltételeket létrehozni. — Teliát mi hiányzik? — Először is a fajta. Pigmentmentes. tehát fehér, háztáji tartási körülményeknek megfelelő, úgynevezett fél,intenzív fajtára volna szükség. De ilyen alig-alig van. — Pedig fehér anyakocákból évente 5—8 ezer darabot helyezett ki a vállalat a kistermelőkhöz, hogy ezek utódjait neveljék. Semmi eredménye? — Csaknem siemmi. ugyanis fél százalékkal javult csupán a háztáji sertések minősége. Szinte ..eltűnnek" ezek az anyakocák, mert pigmentált, húsipari szempontból alacsony itenyészértékű kanokkal párosítják őket. utódaik ced/ig örőklik az. említett kedvezőtlen tulajdonságokat. Másrészt a fehér sertések legtöbbje nem igazán alkalmas a háztájikba, mert igényesebbek a tartási körülményekre és a takarmányozásra. Nagyüzemben kitűnőek a hibridek, de háztájiban? ... ' — Nem kellene változtatni az eddigi módszeren? ' — Ezen törjük a fejünket mert az említett út kevésbé várható. Tervünk az. hogy mintegy tíz mintaháztájil szervezünk, vállalkozó sertéstartókkal, és a vállalatunk anyagi támogatásával. Ezekben olyan kocákat és kanokat nevelnek majd, amelyek utódai valóban megfelelnek a ids,termelési viszonyoknak. Ameddig ez nem valósul meg folytatjuk a korábbi módszert, a fehér vemhes kocák kihelyezését a -háztájikba. Ezek árát. 6 500 forintot az állatta ttoknak másfél év alatt kell kifizetniiVk Nagy kedvezmény ez. mert a vállalatunk 8—9 ezer forintért veszi a tenyészállatokat, és másfél év kamatát is átvállaljuk. A szűz süldőket 4 500 forintért adjuk ugyancsak kamatmentesen. de egyéves részletfizetésre. — A fekete, tarka kanok „száműzését” meg tudják gyorsítani? — Pillanatnyilag két módszerünk van: ugyancsak kedvezményesen, hatezer forintért adjuk a nagy tenyészértékű fehér húskanokat, valamint teljesen díjtalan a szerződést kötött állattartóknak a mesterséges -megtermékenyítés. Az Állattenyésztő Vállalatnak ugyanis a mi vállalatunk fizeti a 130 forintot egy-egy megtermékenyítés után. ha a háztáii állattartó fehér kan spermájával ter- mék-envíttet. — Még a felsoroltak sem tűnnek eléggé ösztönzőnek. — Bízom benne, hogy váLtozik a helyzet, mert a most meghirdetett átvételi árrendszerben sem mellőzött a minőség. Arról van szó. hogy minden háztáji állattartónak lehetősége van arra. hogy kérje hízói minősítését és eszerint a minőségi felár kifizetését. — Tehát ami új: ez lehetőség, de nem kötelező. Ha viszont minősítést kér a kistermelő, nem járhat anyagilag esetleg rosszabbul, mint ha nem kérné? — Semmiképpen! Ez az egyik fontos része a mostani árrendszernek. Ugyanis megkapja az alapárat.- a mennyiségi felárat és a fehér sertések után automatikusan 1,20 forint minőségi felárat. Ha még vágás után első, második vagy harmadik osztályba sorolják az állatot, akkor ;további (vagyis plusz) minőségi felárat is Ezért mindenkit arra -biztatok, kérje a minősítést, ezen semmit sem veszíthet, csakis nyerhet! — Az elmondottakból kitűnik: kétféle minőségi felárat kaphatnak a sertéstartók, az egyik az élősúlyban leadott fehér sertésekért kérés nélkül (!), a másikat vágás utáni minősítéskor. Az utóbbi esetben még mennyit? Az élő sertések átvételi árai Súly Alapár Mennyiségi felár Minőségi felár csakis fehér sertésekre Időszaki felár Összesen H 1. 95-120 kg 39,30 Ft 1,00 Ft 1,20 Ft 1,00 Ft .» 42,40 Ft 2. 121-140 kg 34,00 Ft 1,00 Ft1,00 Ft 36,00 Ft | 3. 140 kg feletti 32,50 Ft 1,00 Ft1,00 Ft 34,50 Ft 4, 170 kg feletti t enyéaztésbe fogott 32,50 Ft 1,00 Ft “ 1,00 Ft 34,50 Ft 5. 80-94 kg ' 34,00 Ft • li00 Ft 35,00 Ft MEGJEGYZÉSEK: 1985. november 1. és 1986. március 31 között a felvásárlási súly felső határát 5 kg-mai megemelték, tehát a táblázat ebben az időszakban e szerint módosul. Az időszaki felár fizetésére csak 1986 első negyedévében kerül sor. A felsorolt árak a háztájikból és a nagyüzemekből átvett élő sertésekre egyaránt vonatkoznak. — Ez osztályonként pontosan meghatározom összeg. Kiliánként az első osztályban 2,10. a máso- dálkiban 1,20 forintot, a harmadikban! pedig 60 fillért jelent a minőségi felár. — Milyen legyen ez a „pénzesebb” sertés? — Először is fehér (tehát pig- mentfolt nélküli). Emiatt is mondtam korábban, hogy érdemes fajtát váltani a háztájikban, mert a fehér sertésért a kétszeri minőségi felárral több pénzt lehet kapni. Másodszor élősúlya ne haladja meg a 115 kilogrammot, vagyis a hasított súly 75—90 kilogramm között legyen, ugyanakkor kevésbé zsíros, vékonyabb szalonnáid. Az első osztályban a fehéráru (szalonna, -háj, bélzsír) 30 százaléka. a csontoshús 70 százaléka a -hasított sertésnek. A második osztályban a fehéráru arányá- nafk 30—35. a harmadik osztályban 35—40 százalék között kell lenni. — Pontosan mérik ezt a vágó- hidakon? — Igen. és a jövőben javul is a pontosság, a húsipar ehhez úi műszereket vásárol. — A kistermelők ellenőrizhetik? — Elméletileg megvan a lehetőség, de ha éppen Pápán vágják a hízóját?... A jó ellenőrzési megoldásnak azt tartjuk, ha a kistermelők megbízottjukat (akár a termelést szervező szövetkezet szakemberét, akár más személyt) küldik el a vágóhidákra'á nfíhíP sütésekhez. Minden sertést azqxjo- sltetei szádíot tartalmazó féfnlcro- tál,iával jelölünk meg. í-gy tudjuk a hízóról, iki nevelte. A vá- gáh-idaíkon feljegyzik a számot, melléírják a minősítést és ennek alapján (tehált így is ellenőrizhetően) fizetjük a minőségi felárat. — Egy hete ismertek az átvételi árak. Eddig milyen hatását tapasztalta? — Számolgatnak az állattartók. Javaslom, ne hagyják k,i azt sem, hogy jövőre jobb minőségi tápokat, * kedvezőbb áron kapnak, mint az Idén. Vagyis a fehérsertés-hizlalás másik fontos feltétele, a jó beltartailmi értékű takarmány rendelkezésükre áll. Ha viszont továbbra is makacsul (szinte pénztárcájuk ellen dolgozva) kitartanák a tarka, a fekete, az öves sertések hizlalása mellett, tegyék, semmi veszteség nem éri a kistermelőket, vagyis árcsökkenés nem lesz, csak a minőségi feláraiktól elesnek. Szóval számolgatnak a háztáji sertéstartók, hogyan járnak jobban. Annyi bizonyős, megnyugtató és serkentő hatású a most — bár elég késve — hozott intézkedés, és többektől tudom, máris malacvásárlásba kezdték, hogy március 31-ig (az egyforintos felárat is megkapva) átadhassák a meghizlalt sertéseiket a felvásárlóknak. Csabai István Petőfi Nyomda 40 év alatti munkavállalókat betanít, illetve nem nyomdai szakmával rendelkezőket átképez ofszetgépmesternek 4 000-7-7 000 Ft közötti kereseti lehetőség! Későbbiek során szakképesítés megszerzéséhez segítséget adunk! VARJUK JELENTKEZÉSÜKET! Petőfi Nyomda munkaügyi osztályán, Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. Megközelíthető a 13-as autóbusszal. 2166 Nemrég Varsóból Poznanba repültem egy jugoszláv újságíróval. Mi-kor a gép közeledett céljához, Rataj épületei felett elhaladva útitársam megkérdezte, mi ez a város a Poznanba vezető úton? Nem város — válaszoltam —.hanem Poznan egyik lakótelepe. Fejcsóválva mondta: akkor igen nagy lehet Poznan, ha ez csak egy kerülete. Ebben a városrészben, régi nevén Rataje kerületben több mint 80 ezer ember lakik jelenleg, de nemsokára — körülbelül 1990-re — két új lakótelep felépülése után mintegy 118 ezer lakosnak ad otthont. így most már Poznan a Warta folyó két oldalán terül el, a folyó szerves része lett a város területének. A túlparti Rataje falut .csak 1925-iben csatolták a városhoz. Mikor ezen a területen megalakult a Fiatalok lakótelepe lakásszövetkezet, azután kezdtek épülni a házak. Az első kulcsokat 1968-ban adták át. Másfél évtized alatt Tizenöt év után — az elmúlt évben — már a 25 ezredik lakásnál tartottak. Ennek alapján képet alkothatunk az építkezés üteméről. Annak idején, 1968-ban, az első lakókat virággal és oklevéllel fogadták: „a Fiatalok lakótelepe vezetősége és tanácsa köszönti az első ház valamennyi lakóját az új lakótelepen, és sok örömet, boldogságot kíván”. Valóbán nagy volt az öröm, mert a lakók többsége éppen itt talált az első, önálló lakásra. A boldogság már kevesebb, mert gyakorlatilag minden hiányzott. Kezdetben csak egyetlen zöldség— élelmiszer pavilon volt, és így zömmel a belvárosban kellett bevásárolni, s hazáig cipekedni. A gyerekek egy részét sikerült elhelyezni a még 1950-:ben épült iskolában. Ma. 16 évvel az első háztömb elkészülte után gimnázium, 11 általános iskola, 28 óvoda, 8 bölcsőde, 7 orvosi rendelő és ugyanannyi gyógyszertár, továbbá 5 művelődési há^, 9 klub, 43 kultúrterem és barkácsiműhely, fedett uszoda, idősek otthona, sportpályák, játszóterek tartoznak a lakótelephez. Nagy alapterületűek És maguk a lakások: jó beosztásúak, jól felszereltek és ami még fontos, egyre nagyobb alapterületűek, jobb kivitelűek. A javulás mindkét iránya annak köszönhető, hogy a lakóközösség jó partnerre talált a Poznan-Cent- rum Építőipari Kombinátban. Az építők több alkalommal is .beleegyeznek a tervek megváltoztatásába — ami számukra az előregyártott elemek átalakítását jelentette — azért, hogy jobb lakások készüljenek. Legjobban illusztrálja ezt a legnépszerűbb M—4 típusú lakások példája. Az elsők 45 négyzet- méteresek voltak (két szoba, a konyha a szobából nyílt). Most a háromszobás M—4-esek alapterülete (szép loggiával) közel 64 négyzetméter. Ezekből a lakásokból már senki nem költözik el, véglegesnek tartják. A vezetőség úgy döntött, hogy helyesebb olyan otthonok építése, ahopnan később nem próbálnak lakáscserével nagyobbá költözni. Most a lakásszövetkezet vezetőinek két dolog a legfontosabb: a laíkótelep további fejlődésének biztosítása, és a körülbelül százezres város jó „kondíciójának" megtartása. Mindkettő nehéz. Elfogytak a beépíthető telkek. Van még hely három tizenhat emeletes háznak és 1990-ig 6500 lakásnak — 24 000 lakó részére. Épül még 6 iskola, 8 óvoda, 6 bölcsőde és 107 kereskedelmi szolgáltatási üzlet. Hogyan tovább? Lehetőség van további terjeszkedésre a környező ipari üzemek segítségével. Saját dolgozói részére építene lakásokat az Energopol, a Hydrobu- dova és néhány más nagyvállalat. Gond a fenntartás Évről évre növekvő gond a meglevő épületek fenntartása. Évente 7 hektár födémet újítanak fel, 41 épület mázolási munkáit végzik el. 20 kilométer hosz- szúságban cserélik a melegvíz- szolgáltató csőhálózatot, a lakók megrendelésére 300—400 lakást tataroznak Panaszkodni lehet a tömegközlekedésre, annak ellenére, hogy villamosvonal köti össze a lakótelepet a Hetman úttal, a kereskedelemre. nem teljes az f,rvosi rendelők hálózata: mert hisz a Rusa kerület peremén csak néhány év múlva lesz kész a nagy kórház. Nem lehet viszont észre nem venni, hogy a Warta másik oldalán százezres lakótelep emelkedik. Nélküle ma már el sem lehetne képzelni a 600 ezres Poznant. Marek Przybylski a Glos Wielkopolski gazdaságpolitikai rovatvezetője Gazdái a szövetkezetnek Több mint két évtizede dolgoznak egy munkahelyen, a Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezetben. Velük együtt fejlődött a gyártás és erősödött dolgozótársaik tulajdonosi szemlélete. A hatvanas évektől elismerésre és tekintélyre tettek szert. Karbantartók az exportért — Esztergályos, a tmk-műhely hétfős forgácsoló brigádjának vezetője vagyok. Egyszer elnyertük a megyei tanács elismerő öklevelét, én pedig háromszor kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést. Ugyancsak háromszor választottak meg eddig a vezetőség tagjának. Ebből azt látom: bízik bennem a tagság és az elnök is. Manapság, negyvenkilenc évesen, ha azt mondom, engem annak idején még írásos ajánlással vettek föl ide dolgozni, ez a fiatalabbak számára furcsának tűnik. Ám akkoriban így volt. Profilunkat vegyesen, szolgáltatással és kismértékű gyártással kezdtük kialakítani. Lovat patkoltunk. és metsző- ollókat készítettünk az Erkel utcában. Azóta, hogy megváltozott itt minden! Egyre több, újabb és újabb alumíniumárukkal bővítettük a termékskálát. Csöveket, konténereket, ülőbútorokat, háztartási és gyümölcsszedő létrákat, alkatrészeket és még sok egyéb használati cikket rendelnek tőlünk Eddig több mint húszezer széket adtunk el. á' vásárlók között Anglia jelentős tőkés vevő. Abban, hogy a szövetkezet eleget tehessen kül- és hazai piaci kötelezettségeinek, nekünk kettős feladat jutott. Brigádunkkal javítjuk a gépeket meg a szerszámokat. Kicseréljük a hibás alkatrészeket. Munka közben nem pazaroljuk sem az anyagot, sem az energiát. Vigyázunk a méretpontosságra. A gyalu-, a maró-, a fúrógépet és az esztergapadot egy percre sem hagyjuk üresjáratban, hogy így is takarékoskodjunk az árammal! Másik feladatunk — s egyben személyes érdekünk MUNKÁSPORTRÉK Bíró Sándor (Pásztor Zoltán felvételei) Vasútépítő gép kooperációban Magyar—osztrák 'kooperációban készült vasútépítő gép prototípusát adták át hétfőn Jászki sőrén, a MÁV építőgépjavító üzemében. Mint a gépavatón elmondták: a MÁV elöregedett vasútépítő gépparkjának felfrissítése érdekében szerződést kötött az osztrák Plasser—Theurer céggel úgynevezett vonalszabályozó gépeik közös gyártására. A megállapodás értékűében az osztrák fél a gép értékének feléig szállít fődarabokat' és alkatrészeket, míg a többi alkatrészt itthon gyártják, s az ösz- szeszerelést Jászkiséren végzik, így a magyar vasút egy géphez szükséges devizáért gyakorlatilag kettőt kap. A szerződés alapján az elkövetkező öt évben még húsz hasonló nyíltvonali vágány-, és itíz kitérőszabályozó MÁV—Plasser gépet készítenek Jászkiséren. A most elkészült prototípus magas műszaki színvonalú konstrukció, a gépkezelők részére kényelmes munkakörülményeket biztosít. • Tóth Pál —, hogy a tervszerű, megelőző karbantartáson kívül mi, téamkásoki is termeljünk. Szombaton vagy vasárnap bejövünk dolgozni. Üj termékek előállításával 3—4 ezer forinttal növeljük havi bevételünket. Elmondta: Tóth Pál Megbecsülik, hallgatnak rá — Mint az Edison villanyszerelő brigád tagjától, s mint 21. éve itt dolgozó szakmunkástól, megkérdezik tőlem: „Mivel lehet csökkenteni a szövetkezet kiadásait?" Erre én azt felelem: „Ki-ki nézzen körül a saját munkahelyén, és hamar rájön!” Ha kívánják, bővebben is kifejtem. Nem mindegy például, hogy a nagy teljesítményű elektromos kemencékben 200 kilogramm alumíniumcsövet lágyítunk-e és edzünk-e, vagy kihasználjuk teljes, kéttonnás kapacitásukat. Jobb a kazánok hatásfoka — erre is felhívtam a figyelmet —, ha zárt ajtók mellett üzemelnek. Apró dolgokon múlik az energiatakarékosság. Három éve hozzászoktak a villanyszerelő- és a tmk-műhely dolgozói, hogy mielőtt reggel kávézni indulnak, nem felejtik bekapcsolva a forrasztópákákat és a gépeket. Azt tapasztalom, hallgatnak rám a szövetkezetben. Egyetértünk, hogy reggelizéskor nem kapcsoljuk fel a villanyt, hiszen az energetikus kiszámolta: egy esztendőben, csak ezzel 3—4 ezer kilowattórával kevesebb áramért fizet a szövetkezet. A népgazdaságnak és nekünk, termelőknek egyaránt fontos, hogy munkánkat gazdaságosan, hatékonyan végezzük. Értem ez alatt a beruházásokat is. Amikor sor került az alumíniumlétra-gyártó üzem villamosítására, villanyszerelő társaimmal részt vettem a munkában. Azóta sem dolgoztam annyi kábellel, mint akkoriban! Közben régi épületeket is lebontottunk. így saját erőből, nem került annyiba a beruházás, mintha külső szerelőkre bíztuk volna. Számítanak rám és becsülnek ebben a közösségben. Kétszer kaptam Kiváló Dolgozó kitüntetést. Megválasztottak a szövetkezet döntőbizottságába. Elmondta: Bíró Sándor Lejegyezte: Kohl Antal
