Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

1985. október 28. * PETŐFI NÉPE • 3 AZ 1985/86-OS TÉL ELŐTT Hétvégén is élénk volt a határ A széncsata folytatódik • Képes kommentár 1985. október végén: szénre várók egy Tüzép-telepen (Kecskeméten). (Pásztor Zoltán felvétele) Lesz-e elegendő szén? Ez itt és most: tél előtt, a kérdés. A hivatalos nyilatkozatok biztatóak. Statisztiká­kat emlegetnek: mennyivel több az idén eladott szén, mekkorák az erőfeszítések. A lakosság azon­ban nem mindig bízik az ígéretekben. — Aki már éjjel sorba áll tüzelőért, vagy egy hónapja vár rá, kételkedik a nyilatkozatokban — mondta az egyik országgyűlési képviselő a parla­ment kereskedelmi bizottságának október 23-i ülé­sén a Népszabadság tudósítása szerint. A Bács-Kiskun megyei helyzet súlyos. A bányászok, az ellátásért felelősek erőfeszítései ellenére az! Je­lenleg csak előjegyzésre kapható szén: sok TÜZÉP- telepen már a december végi — várható — szállít­mányból ígérik a legföljebb 30 mázsányi mennyi­ség kiadását (van, ahol csak 5—10 mázsát tudnak kiszolgálni). A Gemenci Állami Erdő- és Vadgaz­daság hajdanvolt időket idéző ajánlata lapunkban is megjelent: ingyen adja az ágfát azoknak, akik összegyűjtik. A megye vezetőit az ipari miniszter arról tájé­koztatta, hogy „a hazai szénbányászat nagy erő­feszítésekkel az eddigi lemaradásokat pótolja, és november 15-ig az időarányos szállítási kötelezett­ségeinek eleget tesz! A belkereskedelmi miniszter- helyettes levelében arról ir, hogy operatív munka- csoportot hoztak létre a tüzelőellátás helyzetének javításához szükséges intézkedések gyors megho­zatala érdekében, s bejelenti: a közületeket is több menetben szolgálják ki szénnel, hogy így is javul­jon a lakosság ellátása. Az akarat egyértelmű, a helyzet javítására irá­nyul. A kérdés még mindig az: lesz vagy nem lesz szén? ' ( Tejfehér ködbe burkolóztak hajnalban a földek a hétvégén megyeszerte. A napsütés aztán a reggeli órákra felszárította a pá­ratakarót, s a hőmérő higanyszá­la hamarosan tíz fok fölé emelke­dett. Mezőgazdasági üzemeinkben csak erre vártak a szakemberek, hiszen van még tennivaló bőven: sok helyütt nyújtott műszakban végzik a betakarítást, de erre az időszakra esnek a szüret, a talaj­előkészítés és az őszi vetés mun­kálatai is. Ki kell hát használni a^jó időt, hogy minél hamarabb a magtárakba kerüljön a termés, s földbe jusson a mag. Majd jö­het a várva várt „égi áldás”, mert félő, hogy a szomjas földben víz nélkül elpusztul a vetőmagban a csíra. • Az apostagi Dunamenti Tsz-ben is befejezik ezen a héten a kukori­ca betakarítását. ■I Solt apraja-nagyja — mintegy százötven ember — szedte szom­baton a Kossuth Tsz zellerjét. Főleg irodai és varrodai dolgozók vállalkoztak, hogy a közös ülte­tés, művelés és öntözés után fel­szedjék a Zöldértnek és a TÉESZ- KEK-nek szállítandó gumókat és zellerlevélcsomókat. • Már nyolcadik hete több mint harminc ember dolgo­zik a burgonyaosztályozó és -válogató gépsornál — Du- navecsén, a Béke Tsz-ben. Az e hét végén bekötött zsá­kok a Zöldérten és a HLJN- GAROFRUCT-on keresztül Csehszlovákiába kerülnek. November 7-re befejezik a burgonya betakarítását. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat tü­zelőanyag-osztályának vezetője, dr. Ács Lászlóné telefonon hada­kozik valakivel: ötven tonnás té­telen veszekszik. Ügy beszél a kü­lönféle szenekről, mint különle­ges csemegékről, melyek értékét igazán csak az ínyencek tiszte­lik. Helyettese, Juhászné Székely Éva halk beszédével épp az el­lentéte — amiben hasonlók: he­tek óta „kihagyják” az ebédet, ök is szereplői a széncsatának, méghozzá az első vonalbeliek kö­zül: ugyebár a tüzépeseket szid­ják az emberek a hiányért, no­ha itt az elosztás a feladat. — Mekkora a feszültség? — Kisebb, mint egy hónapja — mondja óvatosan* Ácsné. — Azaz? — Egy hónappal ezelőtt még mindennapos volt a sorbanállás. Ezt sikerült megszüntetnünk. Saj­nos, nem azért, mert közben nagy szállítmányok érkeztek, hanem: bevezettük az előjegyzést. Ennek alapján levelezőlapon értesítjük a vásárlókat, hogy mikor kap­hatják meg az ígért tüzelőt. — Hogyan alakul az előjegy­zések száma? — Jelenleg 2307 szén-. 3858 bri­kett- és 817 tűzifaelőjegyzést tar­tunk nyilván. Egy hét alatt a ki nem elégített előjegyzések száma mintegy 1600-zal nőtt. — Tehát miközben sok vásár­lónak kiadják a tüzelőt, még mindig nő az igénylők tábora, azaz fokozódik a hiány. Miért? — Az első oka: az elmúlt, rend­kívül kemény tél végére teljesen kiürültek a lakossági készletek ■— korábban mindig maradt va­jamennyi szén a pincékben, az idén nem. A második oka: az em­berek félnek attól, hogy ismét hi­deg telünk lesz. A harmadik pe­dig maga a szénhiány: egysze­rűen nem kapunk eleget. E há­rom tényező együttesen hiány­pszichózist idéz elő. — Hogyan teljesítették szállí­tási kötelezettségeiket a bányák? — Az Alföldi TÜZÉP-nek leg­nagyobb szállítói a (borsodiak, ők száz százalékosan szállítottak — papíron. Ezt azonban úgy értse, hogy a Bács-Kiskun megye szá­mára megállapított keretből 20 ezer tonna borsodi szenet levet­tek. Ez 10 ezer család éves fo­gyasztása ! — összesen mennyi tüzelőt forgalmaztak eddig? — 158 ezer tonna szén, és 195,6 ezer tonna brikett a hazai és to­vábbi 63 ezer tonna szén az im­port keretünk erre az évre. Ok­tóber 15-ig a tavalyinál 32 szá­zalékkal több szenet, 26 száza­lékkal több brikettet, 71 száza­lékkal több tűzifát és 108 száza­lékkal több kokszot adtunk el. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy pécsi iszapból 7200 tonna, Haldex-szénből 23 ezer tonna, oroszlányi szénből 3400 tonna a hiápyunk. — És nyilván e hiány miatt kellett meghosszabbítani a SZOT- utalványok érvényességét is. — Igen, körülbelül minden harmadik még beváltatlan. — Az előbb említettte az im­port szeneket. Mennyibe kerül­nek? — Konkrét példát mondok egy svájci céggel kötött szerződésből. Eszerint egy tonna szén 75 dol­lár — durván számolva 3750 fo­rint, ám nem itthon, hanem még a lengyel—csehszlovák határon, tehát jelentős szállítási költség nélkül. Nálunk ezért mázsánként 158 forintot kérünk, tehát még háromszáz forintnál is nagyobb rajta a mázsánkénti állami tá­mogatás. Azt hiszem, ez a példa is jelzi az ellátás javításáért tett erőfeszítéseket! Hozzátartozik a képhez a bányászok hősies mun­kája is, amiről általánosságban elég sokat beszélünk. Nos, én vet­tem a fáradságot és lementem a borsodi bányákba: van olyan fej­tés, amit csak egy órai menet után érnek el, olyan szakaszokat leküzdve, ahol csak hasoncsúsz- va lehet átkelni, másutt pedig a víz ér derékig —, s ezt minden szombaton és vasárnap túlmun­kában is bejárják! — Az a tapasztalat, hogy nagy­városban jobb az ellátás, mint falun. Ez törvényszerű? — Mindenesetre van egy na­gyon is prózai oka: ahol korlát­lan .tengelynyomású a vasúti pá­lya, oda bármilyen vagon beér­kezhet, míg egy szárnyvonalra nem. A bányák ugyan hajlandók lennének félig tölteni egy-egy va­gont, hogy ne okozzanak gondot, ám ezért meg a MÁV fizettet büntetést — amit a bányák a mi vállalatunkra hárítanak át. A megoldás általában az, hogy a nagy telepekről teherautókon szállítják a szenet a kisközségek­be, persze ez ismét növeli a költ­ségeket. — A feszültséget pedig az ügyeskedés nötzfli — ha van. — A fuvarosok csak írásbeli meghatalmazás alapján kaphat­nak szenet, igyekszünk tehát ki­szűrni az ilyesmit. Ám például előjegyzést egy családból akár- hányan írhatnak — írnak is, s ezt nem lehet megakadályozni. A helyzet akkor javul meg alapve­tően, ha ismét kínálati pozíció­ban leszünk. Ez a bányákon mú­lik. * Kiskunfélegyházán már négy­száznál több előjegyzést adtak ki, utalvány nélkül kizárólag a gyenge minőségű berentei akna- szenet árulják. Simon Istvánná szerint igyekszenek rugalmasan kielégíteni a keresletet. A TÜ­ZÉP vállalati körlevélben meg­határozta, hogy kik kaphatnak soron kívül szenet— tanácsi ki­jelölés alapján azok, akik szo­ciális helyzetük, egészségi álla­potuk miatt nem állhatnak sor­ba — de az itteni telepen ezt nem mereven értelmezik: szük­ség esetén akár a körzeti orvos javaslatára is kiadják .egy-egy beteg embernek a téli tüzelőt. Kerekegyházán Kunbaracs és Fülöpháza lakosságát is ki kell szolgálnia a TÜZÉP-telepnek. A szénellátásra Benkő Sándor te­lepvezető nem mondaná, hogy jó: fölírják az igényeket, s 10 mázsás tételekben adagolják. Mennyit? Tavaly 6800 mázsát forgalmaztak, az idén eddig 9000-et, ennek ellenére a telep­vezető úgy véli: vannak csalá­dok, ahol sikerült rengeteg sze­net fölvásárolni, másutt pedig egy-két mázsa akad csak. A gemenciek faág-akciója, ha nem is átütő siker, de segít né­hány emberen, akik hajlandók összegyűjteni a vágási területen maradt, ipari felhasználásra al­kalmatlan, 6 centis átmérőnél ki­sebb gallyakat. Baján Varga Sándor fahasználati műszaki ve­zető arról adott tájékoztatást, hogy napi 2—3 jelentkező megy ágért, ami azért meglepetés, mert „egyáltalán nem számítottak ér­deklődésre”. Még Mélykútról is érkeznek érdeklődők — jó ezer köbméter fa várja őket. . ■ Sükösdön a hajósi erdészet ve­zetője Halmos László 15—20, na­ponta jelentkező gyűjtőt számolt össze, ők egyenként 3—5 köbmé­ternyi ágat szedtek. A kínálat összesen 1100 köbméter. A Bács-Kiskun megyei tüzelőellátás — egyelőre — nem mentes a feszültségektől. Nem is lehet: aki még nem tudott szenet venni a téli­re — ezrek! — aligha nyugodtak. Mi az, amiben mégis bízhatnak? Foként az, hogy az utóbbi időben — jobb későn, mint soha — fölgyor­sult a szállítások üteme. Az import szén nagy hányada még csak ez­után érkezik be az országba (a szerződések nem negyedéves, hanem éves szállítási határidőt szabnak meg), hiszen október 10-ig 63 száza­lékos a teljesítés, ami azt is jelenti, hogy a hátralevő alig több mint 2 hónapban kell megjönnie a csaknem 1,9 millió tonnás import egy- harmadának. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülésén — jelentette csü­törtöki számában a Népszabadság — Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter így foglalt állást: „November második felére már érzékel­hető javulást várunk”. Alig több, mint két hét múlva ... Ballai József w A kisszállási vetőmagifzem ta­valy felújított tisztítójában éven­te ezer tonna Ligetszépe magot készítenek elő. Nyugati exportra big-bag zsákokban, kamionokkal szállítják. • A Bajai Mezőgazdasági Kombinát garai és mohácsszigeti területein szombaton és vasárnap is vetették az őszi búzát. W Fekete József tárcsázása után szórva vetik majd a búzát a bugaci Aranykalász Mezőgazdasági Szakszövetkezetben. (Méhes! Éva képri­portja) (Folytatás az 1. oldalról.) korszerűsítés, az anyagi érdekelt­ségen alapuló vezetési módsze­rek alkalmazása — hangsúlyozta felszólalásának végén Romány Pál. Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ Központi Vezetőségének főtitká­ra felszólalásában elmondta, hogy 1400 alapszervezetben befejező­dött a tisztújítás, áz elmúlt' he­tekben négyszázezer emberrel beszélgettek a szakszervezeti vá­lasztások során. Megállapította, hogy ilyen nagy vitalitást még nem tapasztaltak, minden eddigi­nél magasabb volt a résztvevők aránya a megbeszéléseken. Az élet- és munkakörülményekben jelentkező eredmények elismeré­se mellett nem hallgattak a fe­szültségekről sem. A vitazáró után tisztújításra került sor. Megválasztották a ki­lenctagú megyebizottságot, a MEDOSZ megyei elnöke Halász Rudolf, a bajai Alsódunavölgyi Szombaton a Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezete , megyei bizottsá­gának küldöttei is értékelték az elmúlt ötéves munkát Kecskemé­ten, az SZMT-székházban. Beszámolójában Enhoffer Jó­zsef, a HVDSZ megyei titkára Vízügyi Igazgatóság szakszerve­zeti bizottságának titkára lett. A MEDOSZ megyei titkára ismét Rigó Sándor. Sor került a ME­DOSZ soron lévő kongresszusán és az SZMT megyei küldöttérte­kezletén részt vevők megválasztá­sára is. elmondta, hogy az elmúlt évek szűkösebb anyagi lehetőségei a közszolgáltatások területén is éreztették hatásukat: kevesebb anyagi eszköz jutott a műszaki fejlesztésére és a dolgozók kere­setének növelésére. A jövőben tehát el kell érni, hogy az ága­zatban tevékenykedők munká­juk nehézségének megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljenek. A beszámolót hozzászólások követték, melyben a küldöttek sa­ját vállalataik példáival érzékel­tették a köztisztaság és a kom­munális szolgáltatás eredményeit és gondjait. Ezt követően dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára elismeré­sét fejezte ki az itt dolgozók ne­héz munkájáért. Utalt a terület- és településfejlesztés további feladataira. Kifejtette, hogy a szűkös .tanácsi eszközök miatt a jövőben is szükség lesz az éssze­rű, takarékos közszolgáltatási tevékenység javítására. Majd Kócsó lllésné, a HVDSZ Közpon­ti Vezetőség ti'tkára értékelte a megvebizottság és az alapszerve­zetek tevékenységét. Szólt az ága­zat előtt álló gazdasági célkitű­zésekről és a szakszervezet ezzel kapcsolatos feladatairól. Befeje­zésül javaslatot tett az új szerve­zeti formában működő megyei titkárság megválasztására, és személyi összetételére A ’avas- lattal a küldöttek egyetértettek, s megválasztották a HVDSZ megyei bizottságának öttagú titkárságát, élükön Enhoffer József megyei titkárral. Végezetül az SZMT kül­döttértekezletére és a HVDSZ IX. országos kongresszusára válasz­tottak küldötteket. K. S.—G. B. Törekedni kell a közszolgáltatás javítására

Next

/
Thumbnails
Contents