Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PSTÓFt Népe AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL., évf. 253. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 28. Losonczi Pál hazaérkezett New Yorkból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap, délelőtt hazaér­kezett New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ-közgyűlés 40., jubi­leumi ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseken. Az Elnöki Tanács elnökének kísére­tében volt Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár. Losonczi Pál fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. (MTI) Szakszervezeti küldöttértekezletekről jelentjük Közös erővel az agrárpolitikai feladatok megvalósításáért A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága szombaton tartotta beszámoló és tisztújító küldött- értekezletét a Kiskunhalasi Állami Gazdaság oktatási központjában. A legnagyobb ágazati szakszervezet 31 ezer tagjának 118 alapszerve­zetét, 134 küldött képviselte. A fél évtizedes munkát elemző írásbeli beszámolót Rigó Sándor, a megyei bizottság titkára szóban egészítette ki. Bevezetőjében megemlékezett a -magyarországi földmun-kás- szakszervezet megalakulásának közelgő 80 éves évfordulójáról. 1906. január 7-én Budapesten jött létre a Magyarországi Földmun­kások Országos Szövetsége. Az általános munkáskövetelések mö­gül kicsendült az a politikai tö­rekvés, hogy „emberré tenni a földmunkást”. A -mezőgazdasági munkások politikai eszmélésének korai szakaszában ugyanazt az utat járták végig, amelyet 20— 30 évvel korábban az ipari mun­kások. Négy szabad évtized tanulsága szerint a szakszervezeti mozga­lom alapvető feladata változatlan a szocializmust építő munkában. Űjabb és újabb célokat tűznek maguk elé, megújuló módszerek­kel dolgoznak. Igaz ez a -megálla­pítás napjainkban Bács-Kiskun megyében is, amikor a párt XIII. kongresszusának határozata nyo­mán -megjelölt célok elérése újabb erőpróbára készteti a me­gye lakosságát, a MEDOSZ tag­ságát is. A továbbiakban megállapítot­ta, hogy a -termelés feltételrend­szerének többszöri módosulása el­lenére a mezőgazdasági nagyüze­mek iképespk a termelési folya­matok korszerűsítésére, az áru­termelés fokozására. Figyelembe véve a megváltozott körülménye­ket, a megyei bizottság részéről is az alapszervezeti testületi ülé­seken, a -megyei rendezvényeken nyíltan a tagság elé tárták a je­lenlegi gondokat. Előtérbe került a közös gondolkodás fontossága, a vállalatonként jelentkező ér­dekek rangsorolása. A feladatok megvalósításában sokat segített az egyre jobban kibontakozó szo­cialista -munkaverseny. A vitában felszólalók érdekes tapasztalatokkal egészítették ki a beszámolót. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a -megyei pártbizottság el­ső titkára elismerően szólt a MEDOSZ munkájáról, amely azért is fontos, mert a mezőgazdasági és élelmiszeri-pari termelés meg­határozó a -megye életében. Mint mondta Bács-Kiskun települési sajátosságaihoz tartozik a jelen­tős tanyavilág. A községek né­pességmegtartó törekvései szem­pontjából az élet- és munkakö­rülményeket folyamatosan- javí­tani kell. A -települések életében fontos a mezőgazdasági nagyüze­mek jelenléte és gazdálkodásának színvonala, a települések fejlesz­tésében betöltött szerepe. Az agrárpolitikai feladatok -megvalósításáért a szakszerveze­tek fogjanak össze a helyi tár­sadalmi, gazdasági szervezetek­kel, közös erővel igyekezzenek megoldani a társadalmi -életben jelentkező feszültségeket. Helyes a megújulásra való törekvés, a (Folytatás a, 3. oldalon.) • A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban a szakszervezet kezdeménye­zésére 1971 óta működik az orvosi rendelő. Évente 6—7 ezer beteget vizsgálnak, de ezenkívül szűrővizsgálatokat is végeznek. Legutóbb a takarmánykeverő üzem dolgozóinak egészségügyi ellenőrzését végez­ték el. Képünkön dr. Csörsz Karola üzemorvos irányításával értékelik a vizsgálat tapasztalatait. AZ SZKP ÚJ SZERKESZTÉSŰ PROGRAMTERVEZETE A békéért és a társadalmi haladásért — „Az SZKP harmadik programja mostani szerkesztésé­ben — az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyor­sítása alapján — előirányozza a szocializmus tervszerű és mindenoldalú tökéletesítését, a szovjet társadalom haladását a kommunizmus felé. Ez a békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem programja” — hangzik az SZKP új szer­kesztésű programtervezete, amelyet — mint már jelentettük — a szombati szovjet sajtó hozott nyilvánosságra. Az okmány rámutat, hogy a társadalmi felszabadulás világ- történelmi folyamata, amely a nagy októberrel kezdődött, a né­met fasizmus és a japán milita- rizmus szétzúzása után meghozta a kizsákmányolok hatalmának megdöntését Európa, Ázsia, majd pedig Amerika számos or­szágában. A szocializmus, amely elsődlegesen a Szovjetunióban vált valósággá, világrendszer lett. Az új társadalom felépítésé­nek marxista—leninista elmé­lete gyakorlatilag nemzetközi méretekben igazolódott, s a szo­cializmus földünk hatalmas tér­ségein jutott érvényre, országok egész csoportjának példáján szem­léletes módon igazolódott vitat­hatatlan fölénye, a kommunista civilizáció létrehozásának út­jára százmilliók léptek. Üjabb és újabb népek vonják meg bizal­mukat a kapitalizmustól, nem kí­vánják vele összekapcsolni fej­lődésük távlatait, szívósan von­zódnak a társadalmi berendezke­dés olyan típusához, az olyan tár­sadalmi viszonyokhoz, amelyek a szocialista országokban már kialakultak. A program a Szovjetunió kom­munista távlatait jellemezve rá­mutat, hogy az SZKP végső célja: a kommunizmus felépítése a Szov­jetunióban. Az okmány szerint „a szocializmus és a kommuniz­mus az egységes kommunista for­máció két egymás után következő szakasza. A kettő között nincs éles határ: a szocializmus * fej­lesztése lehetőségeinek és fölé­nyének minél teljesebb ki­bontakoztatása, a rá jellem­ző általános kommunista el­vek erősítése jelenti a társada­lom tényleges előrehaladását a kommunizmus felé.” „A kommunizmus osztálynél­küli társadalmi rend, ahol a ter­melőeszközök egységes összné­pi tulajdonban vannak, a tár­sadalom valamennyi tagja teljes szociális egyenlőséget élvez, ahol az emberek sokoldalú fejlődésé­vel egyidejűleg a tudomány és a technika szüntelen fejlesztése alapján növekednek a termelő­erők, és megvalósul a magasztos elv: .Mindenki képességei sze­rint, mindenkinek szükségletei szerint’. A kommunizmus a sza­bad és öntudatos dolgozók kitű­nően szervezett 'közössége, ahol érvényesül a társadalmi önigaz­gatás, a társadalom javára vég­zett munka mindenki számára el­sőrendű létszükségletté, felis­mert szükségszerűséggé válik, ahol minden egyes ember képes­ségeit a nép szempontjából a leg­nagyobb haszonnal gyümölcsöz- tetik.” (Folytatás a 2. oldalon.) SZOMBATON ÉS VASÁRNAP IS DOLGOZTAK A FÖLDEKEN Befejezéshez közeledik a ősziek vetése Kevés az alma és a szőlő A mezőgazdasági üzemekben nagy erőfeszítéséket tesznek az őszi munkák befejezésére. Szinte szeptember elejétől szombaton, vasárnap is dolgoznak a földe­ken. A talajelőkészítéseket és a vetést hátráltatja a talajok szá­razsága, a múlt hónapban ugyan­is mindössze 14,9 milliméter, ok­tóberben — idáig — 21 millimé­ter csapadék hullott. Az őszi szántóföldi növények betakarítása megfelelő ütem­ben halad. Befejezték a napra­forgó, a szója és a fővetésű siló- kukorica vágását. Az olajipari növények betakarítását könnyí­tette a száraz szeptember, a nap­raforgót szinte szárítás nélkül le­hetett betárolni. A több mint 95 ezer hektáron termett kukorica 45, a 6400 hektár cukorrépa 36 szá­zalékát szállították eddig a tá­rolókba, feldolgozókba. Az utób­bi szedésével több területen le kellett állni, mert a száraz talaj­ból nem tudták a kisebb gyökere­ket kiemelni a gépek. A pár na­pos állás azonban nem akadá­lyozta a cukorgyárak munkáját, a feldolgozás folyamatos. A megye gazdaságai 105 500 hek­tár őszi búza, 22 500 hdktár rozs, 21 ezer hektár őszi árpa és 2300 hektár őszi takarmánykeverék ve­tését tervezték. A gazdaságok nagy többségében befejezték már az ősziek vetését, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban is földbe került már 1123 hektáron az őszi búza magja. Itt már a 2300 hektáron a tavasziak alá végzik a Rába—250-esek az őszi mélyszántást, a műtrágyaszó­rást. A bugaci Aranykalász Szak- szövetkezetben szeptember végé­től állandóan nyújtott műszak­ban, és a hétvégén is dolgoztak. Csupán 700 hektáron a búza szór- vavetése van még hátra. Az őszi kalászosok vetőmag­ja elegendő mennyiségben állt rendelkezésre. Az őszi búza vető­magjainál gyakori az alacsony • A solti Kossuth Tsz-ben közel 300 hektáron termesztenek cukorré­pát, melynek a hozamszintje elmarad a tervezettől, de bőven pótolja' ezt a magas cukortartalom (17,8 százalék). A betakarítást komplett Herriau gépsorral végzik, s a répát a Hatvani Cukorgyárba szállítják. csírázási százalék. Azok a gazda­ságok, amelyek nem tudják ezt fémzárolt vetőmaggal pótolni, le­hetőséget kaptak, hogy a vetőmag- vállalat tartalékából nem fémzá­rolt, de garantáltan fajtaazonos vetőmagot vásárolhassanak^ amelynek az ára természetesen alacsonyabb. (Folytatás a 2. oldalon.) Tóth László-sakkfesztivál ÚJSÁGÍRÓK TORNÁJA A hétvégén újabb eseménnyel bővült a Tóth László-sakk­fesztivál versenysorozata. Vasárnap Kecskeméten, a Pető­fi Népe Szerkesztőségében megrendezték az újságírók első országos versenyét. Dr. Sztrapák Ferenc főszerkesztő kö­szöntötte a résztvevőket, alkik egyéni és csapatversenyben mérték össze sakktudásukat. A szerkesztőségek vetélkedé­séből a házigazda Petőfi Népe együttese (dr. Lovas, dr. Tár­nái, Méhesi É.) került ki győztesen, az egyéni versenyt Meleghegyi Csaba nemzetközi sakkmester, a Magyar Sakk­élet munkatársa nyerte. (A sakkfesztiválról szóló részletes tudósításunkat lapunk 7. oldalán olvashatják.) Az idei gazdasági év eddig ismert teljesítménye a terv­hez, s a tavalyi szinthez ké­pest alacsony. Az első hat hó­nap kifejezetten rosszul sike­rült. Reménykedünk, hogy az esztendő hátralevő részében még sok minden jóra fordul. Csodákban nem hiszünk, de tapasztalatból tudjuk, hogy az utolsó hónapok még az idei­nél jobb indulásnál is az egész év eredményeit befo­lyásolják. Miért éppen most ne lenne meghatározó szerepe a finisnek, amikor jócskán van pótolni való? Az év elejei pangásért sok­helyütt a szokatlanul szigorú telet tették meg bűnbaknak. Gázhiány volt, korlátozták több nagyfogyasztó üzem ter­melését. Legalább 150 millió dollárért importáltunk ter­ven felül kőolajat, a lakosság t szénellátása még most is aka­dozik ... A szigorú télnek vi­tathatatlanul ára volt. De ne fogjunk mindent az időjárás­ra. Ugyanis az energiafel­használás növekedése már ta­valy a második félévben el­kezdődött. A kedvezőtlen vi­lágpiaci tendenciák, az érde­keltség, a termelési kedv lanyhulása az állattenyésztés­ben, a gabonatermelésben szintén nem egy csapásra, máról holnapra alakult ki. Az idei eredmények fonto­sak a VI. ötéves tervidőszak sikeres lezárásához, s az új középtávú tervciklus jó meg­alapozásához. Állíthatjuk-e ilyen helyzetben, hogy gazda­sági érdek és politikai cél az év végi hajrá, a sokszor el­ítélt rohammunka? Aligha. Pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk: objektív szük­séglet, realitás a hajrá, ész- szerűtlenség lenne most elle­ne fellépni. Akinek adóssága van, igyekezzen azt ledol­gozni. Olyan hajrá szükséges, amely közelebb visz fő gaz­daságpolitikai céljaink eléré­séhez. így például . minden lehetőséget meg kell ragadni a gazdaságos export növelé­sére. Biztosra vehető, hogy a nem rubelelszámolású külke­reskedelem aktívuma kisebb lesz a tavalyinál és a terve­zettnél, de nem mindegy — és ez az utolsó hónapokban dől el —, mennyivel lesz ki­sebb. A külkereskedelmi mér­leget javítja az import he­lyettesítése gazdaságos hazai termeléssel. A mostani ötéves tervidő­szak sikeres lezárása, és a következő új ciklus jó meg­alapozása egyebek közt azt igényli, hogy ne húzzunk éles határvonalat a két esz­tendő és a két középtávú tervidőszak közé. Az ésszerű­séget és az előrelátást a haj­rá során nem lehet átmene­tileg, december 31-ig felfüg­geszteni. Ügy kell az évet és a mérleget zárni, hogy a ter­melési-gazdálkodási fólyamat- ban ne legyen törés. Az év végi hajrának pozi­tív oldala, hogy amikor a sok tennivaló miatt elkerülhetet­lenek a túlórák, a pótműsza­kok, akkor a rendes munka­időben sem lehet a szokásos módon lazítani. Ilyenkor job­ban igyekszik és többre ké­pes beosztott és vezető egy­aránt. Kevesebb a kifogás, a magyarázkodás. Nagyobb a fegyelem, a szervezettség, fo­lyamatosabb az anyagellátás, a gépeket, a berendezéseket jobban kihasználják. Vagyis felszínre kerül a sokat emle­getett belső tartalékok egy része. Lehet és érdemes azt az esztendő minden napján újból és újból felszínre hozni és Hasznosítani. Keresettek a keceli székek A Fővárosi Faipari és Kiállítást Ki­vitelező Vállalat keceli gyárában az év legnagyobb és legsürgetőbb meg­rendelésén dolgoznak. Az év végéig a kijevi Ukrajna Palota felújításá­hoz €337 kárpitozott, műbőrrel kom­binált széket várnak. Milliméter pon­tosan kell dolgozni, hogy az erede­tiek helyére passzoljanak az újak. Az első ezer darabot már elszállították, az utolsók december 20-ig hagyják el az országot. ti Fejes István asztalos csoportveze­tő Is különleges munkán dolgozik. Az Erkel Színház részére az eddig le­szállított ig$o zsöllye mellett még el kell készíteni 364 páholyszéket. Ez olyan újdonság, amelyet eddig Itt nem gyártottak. Kovács József Hajrá

Next

/
Thumbnails
Contents