Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

1985. október 3. • PETŐFI NÉPE • 3 NÉPFRONTGYÜLÉS KAPÁSFALUBAN A STÍLUS SZOKATLAN, AZ EREDMÉNY MAGÁÉRT BESZÉL Csaknem tíz éve üresen kongnak a ka­pásfalui isko­la hajdan gye­rekzsivajától hangos termei. Mondják, másfél-két évtizede még esténként is pezsgett itt az élet: a környékbeli tanyákon la­kók gyűltek össze, hogy kézimun- kázás, kedélyes pipázgatás köz­ben meghányják-vessék a világ sorát. Aztán a körzetesítés után nem volt ami, aki összefogja a tanyasaiakat. Nem lesz ez így ezután. Na, nem a gyerekeket akarják visz- szahozni a jól felszerelt lakitele­ki iskolából. Más módon szeret­nék újra fellendíteni az életet: a település történetében először, népfrontbizottság alakul a ka- pásfalu-oncsai körzetben. A legnagyobb esti dologidőben — mert a tanyán nem ér véget alkonyaikor a munka —, minden második házból eljött valaki a hétfői rész-falugyűlésre. Újra zajos az iskola: harmincán vár­ják a nagyközségi népfrontelnök beszámolóját. Míg gyülekezik a nép, lehet kicsit pletykálni: hol született unoka, kinél ellett mos­tanában a tehén. Gulyás Imre elkezdi mondóká- ját. A résztvevők bólogatnak, a népfront eredményeinek, a tár­sadalmi munkaakcióknak ők is részesei voltak. Szavazás. Egy­hangúlag a mindenki által is­mert, szeretett nyugdíjas tanító­nőt, Verbó Magdolnát választják a kapásfalu-oncsai körzeti nép­frontbizottság titkárává. Lesz dolga elég. Az egyik legfontosabb: a régi iskola egyfajta közműve­lődési-közéleti centrummá ala­kítása. A gyűlés hangulata igazán a tanács pénzügyi csoportvezetőjé­nek a falu VII. ötéves tervkon­cepcióját ismertető szavai után forrósodik fel. Simó György a jövő fél évtized célkitűzései mel­lett beszél a január elsején élet­be lépő új tanácsi gazdálkodás lényegéről is. Kiderül, a tanya­siak — az írni—olvasni nem, vagy alig tudó idősek is — már hal­lottak, tudnak valamit a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásról. De nem pontosat és nem eleget. Az első kérdések ugyanis mind ekö­rül, forpgnak. Fizetik-e az üdü­lőtelepiek is a megszavazott ösz­Ki tud többet a Szovjetunióról? Ki tud többet a Szovjetunió­ról? címmel politikai vetélke­dősorozatot hirdet a Művelő­dési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége a középfokú tanintézetek diákjai részére az 1985 86-os tanévben. A világ első űrhajósa. Jurij Gagarin űrrepülésének 25. év­fordulója alkalmából megren­dezendő vetélkedő célja a Szovjetunió életének, a ma­gyar-szovjet együttműködés eredményeinek megismerteté­se és a népeink közötti barát­ság elmélyítése. A versengés­re — négytagú csapatokkal — benevezhet bármelyik közép­fokú oktatási intézmény. A diákok a Szovjetunióra vonat­kozó iskolai tananyagból, a Szovjetunió című folyóirat 1985-ös, valamint az 1986. évi 1—4. számaiból, valamint az országgal kapcsolatos kiadvá­nyokból készülhetnek fel. A jelentkezési határidő novem­ber elseje. Az első fordulót, az iskolai vetélkedőket decem­ber 15. és január 20. között kell lebonyolítani. A két or­szágos döntőt áprilisban ren­dezik meg. Az országos döntőkön első helyezést szerzett két iskola három évig használhat egy- egy háromszobás, berendezett faházat Balatonberényben, a második díj 35 ezer forint, a harmadik helyen végzett csa­patok pedig 25 ezer forintos vásárlási utalványt kapnak. A győztes csapatok tagjai és felkészítő tanáraik Szocsiba és a Bajkál-tóhoz utaznak majd, további hat csapat pe­dig szovjetunióbeli üdülésen vehet részt. A_vetólkedőt a középiskolai felnőttoktatási intézmények részére is meghirdetik. Az első helyezett csapat tag­jai 6000—6000 forintos, szov­jetunióbeli társasutazásra be­váltható utazási utalványt ve­hetnek át, a második díj vala­melyik szocialista országba szóló, fejenként 4500 forintos utazási utalvány, a harmadik helyen végzett csapat tagjai pedig 3000 forintos utalványt kapnak, amellyel valamelyik szocialista országba utazhat­nak A közélet iskolája • A résztvevők a körzeti népfrontbizottság jelöltjeinek névsorával ismerkednek. (Straszer András felvétele) szeget? Hogyan kérik ki a több mint ezer nyaralótulajdonos vé­leményét ? Simó György elmondja, hogy minden lakos fizetőképességét egyedileg bírálják el, s a papí­ron kimutatott jövedelmeken kí­vül figyelembe veszik az embe­rek egyéb körülményeit is. Aki ezek alapján,- felmentést kapott, de szívügyének érzi a falu jövő­jét, önkéntesen fizetheti a hoz­zájárulást. A helybeliek vélemé­nyét egyébként majd a házról- házra járó tanácstagok kérik ki, az üdülőtulajdonosoknak pedig válaszborítékkal ellátott levelet küldtek. Csak ha minden nyilat­kozat beérkezik, derül ki: lesz-e, s ha igen, mennyi lesz Lakitele­ken és a hozzá tartozó tanyákon a településfejlesztési hozzájáru­lás. Sorjáznak a mindennapi életet megkeserítő, megoldásra váró gondok is. Hajagos Mihályné di­csérettel kezdi panaszait. — A tanyai boltban az élelmi­szertől a cipőfűzőig mindent le­het kapni, de — mondja a közös sérelmet — minden gázolajsza­gú. Tenni kellene ellene valamit. Ahogy a gázcseretelep szerződé­ses üzemeltetője ellen is, aki teljesen ötletszerűen tart nyitva. Több problémát említ még és hozzáteszi, ezek egy része össze­fogással, társadalmi munkával megoldható lenne. Mintegy meg­adja az első konkrét feladatokat az új körzeti népfrontbizottságnak. Vezsenyi István, a népfront me­gyei bizottságának munkatársa is szót kért. Itt bebizonyosodott, mondja, hogy mekkora szükség van az ilyen fórumokra, találko­zókra. Azt kívánja a kapásfa- luiaknak, hogy valósuljon meg mielőbb tervük: a répi épület vál­jék újra — kettős értelemben is — a közélet iskolájává. A fejkendős asszonyok, nyil­vános beszédhez nem szokott ta­nyagazdák aktivitását látva — a siker nem lehet kétséges. Szabó Klára HARMINC ÉV GARANCIÁVAL Betoncserép és szigetelő fólia A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a VÁÉV—Bramac magyar—osztrák vegyesválLalat együttműködésével lehetőség nyílt arra. hogy a hazai magán­építkezők egy helyen szerezhes­sék be a tetőfedő anyagokat és tetőszigetelő fóliákat. A magyar— osztrák vegygsvállalat szeptem­ber elején kezdte meg a beton­cserepek és a tetőrendszer kiala­kításához szükséges egyéb termé­kek. például a kúp-, a szegély- és a szellőző cserepek nagyüzem; gyártását. Kínálatukkal nemcsak a hazai ellátást javítják, hanem a beton, mint alapanyag alkal­mazásával meghonosították a te­tőfedő anyagok energiatakarékos hazai gyártását is. A betonból készülő cserepek előállításához ugyanis kevesebb energiára van szükség, Ugyanakkor a betoncse­repek minősége 30 évre garan­ciát biztosít a fagy és a nedves­ség okozta károk ellen. DÖNTÖ A CSALÁD SZEREPE A meghívóban — vélhetően a feltűnést kerülen­dő —, ugyan versenytárgyalás szerepelt, de a lé­nyeget tekintve árverésről beszélhetünk, hiszen az kapta meg a lakást, aki többet adott érte. Az utóbbi kifejezést nyugodtan használhatjuk a tech­nikai lebonyolítást illetően is, hiszen az összegek — az árlejtéssel szemben — növekvő haladvány szerint hangzottak el a Kunép tanácstermében. Az előzményeket röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: a Kiskunhalasi Építőipari Válla­lat 1984 januárjában lakossági kötvényeket bocsátott ki abból a célból, hogy a befolyt összeget 80 lakás felépítésére használja fel. Azok a kötvénytulajdonosok, akik csak megtakarított pénzüket kívánták jól elhelyezni, a Kunép­től tízszázalékos kamatot kap­nak. Akiket viszont a felépítendő lgkások is érdekeltek, azok a kötvénnyel együtt elővásárlási jo­got is szereztek, de az esetükben alkalmazott kamatláb mindössze hét percentes. Kiskunfélegyhá­zán 36 lakásból húszra, Kiskun­halason 44-ből 27-re vásároltak ilyen opciót. A lakások elkészül­tek (a munka befejező tíz száza­léka a tulajdonosokra vár), de a kedvezményezettek közül melyik kié legyen? A suskus gyanúját és a sorsolásból eredő vakszeren­csét elkerülendő, ezt volt hiva­tott eldönteni az árverés. — Tisztelt kötvénytulajdono­sok, hölgyeim és uraim — kezdte a kikiáltó a helyzet komolyságá­nak megfelelően, s a partneri vi­szonyból adódó becsületben tart­va a többnyire kispénzű jelenlé­vőket. További szavaiból kiderült, hogy a lakásokat — megajánlási ár szerint — négy csoportba osz­tották, s ezekben a különböző ér­tékű kötvények tulajdonosai pá­lyázhatnak. A 625 ezer forintos kötvényér­tékű kategóriában a Kunép hat lakást kínált, de ilyen összegről szóló értékpapírt csak egy vá­sárló szorongatott a hóna alatt. A kopottas ruházatú, hivatalnok külsejű férfi így az egymillió 307 ezer forintos megajánlási áron „vitte el” azt a 129 négyzetméte­res lakást, amelyik a hat közül számára legjobban megfelelt. 365 ezer forintért négyen jé- gyeztek kötvényt, kilenc lakáson osztozva. Egyikük lemondott az elővásárlási jogáról, s a maradék három vevőből ki-ki talált magá­nak megfelelő otthont, vigyázva, nehogy egymásra ígérjenek. Következett a 220 ezer forintos kötvényérték-kategória. Egy pa­pír az ajtóban cserélt gazdát, ki tudja mennyiért. Itt öten jutot­tak öt lakásra. Megélénkült az érdeklődés, hátha ketten is ugyanazt akarják. Nem, ők oko­sabbak. Nyilván már a folyosón Lakásárverés a Kunépnél A résztvevők kis táblácska felmutatásával emelték az összeget. elosztották egymás közt a laká­sokat, s a kibicek nagy bánatára nem ettek bolondgombát, hogy li­citáljanak. A kikiáltó ennek el­lenére végig precízen betartotta a hivatalos formulát. Minden la­kásnál kivárt, hátha elhangzik még egy „Tartom!” — de hiába. „Blőször, másodszor, harmad­szor ... megajánlási áron el­kelt.” Már-már azt hittem, unalom­ba fullad az árverés, de a száz­ezer forintos kötvénykategóriá­ban indított „futam” mindjárt az első menetben nagy izgalmakkal szolgált. Tizenöten pályáztak ti­zenöt lakásra, de igen eltérőek voltak a négyzetméterárak, ab­ból a meggondolásból, hogy a te­tőtér olcsóbb legyen, hisz többe kerül majd a fűtése. Egy padlás­téri, 56 négyzetméteres (ebből öt a loggia) lakás kikiáltási ára 408 ezer forint! Magasba lendülnek a kezek, „Tartom, tartom, tar­tom ...” Ki mennyit ad rá? — Plusz ötezer — mondja a ki­kiáltó. Nyolcán ezt is tartják, ez meg­ismétlődik tíz- és tizenötezernéj. 77 ezerig elmennek hárman, in­nen már csak — mindig ezerrel emelve — a 03-as és a 09-es sor­számú kötvények tulajdonosai állják a versenyt. A halk ventil­látor zúgása morajlásnak hat a teremben. A beépített tetőterek fedéséhez azonban nem elegendő csak a betoncserepeket és a kiegészítő elemeket megvásárolni, a faszer­kezetet az építők csak akkor tudják több évtizedre megóvni az időjárás viszontagságaitól, ha a külső burkolóanyagok alá szige­telő fólia is kerül. Ilyen szigete­lő fóliát készítenek a Hungáriá­ban. amelynek a minőségét az osztrák cég megvizsgálta, meg­felelőnek találta, és engedélyezte az alkalmazását a rendszerben. Az év utolsó negyedére százezer négyzetméternyit rendeltek a Hungisol nevű tetőfedő fóliából, amelyre ugyancsak 30 év garan­ciát adnak a gyártók. A fólia megakadályozza a csapadék, a por beszivárgását, s további elő­nye, hogy alkalmazásával keve­sebb faanyagot kell beépíteni a tetőszerkezetbe. fi • Amire a vevők licitáltak. Kötvénykibocsátásból épült Kunép-laká- sok. (Lévay Kálmán felvételei) Az országgyűlés 1971-ben alkotta meg az Ifjúsági Törvényt. Ennek köszönhetően a fiatalokat foglalkoztató munkahelyek, gaz­dálkodó szervezetek, intézmények, nagyobb figyelmet fordítottak a fiatalok létviszonyai­nak javítására, gondjaik enyhítésére. Fel­ismerték, hogy munkahelyi közérzetük ala­kulása összefügg azzal, hogy miként törőd­nek velük. Tompái tettek — fiatalokért Tompa nagyközség tanácsa is ezt vette figyelembe, amikor Len- gyelné László Veronika tanácsel­nök előterjesztése alapján meg­tárgyalta a településen élő és munkálkodó fiatalok helyzetét, életkörülményeit, segítésük konk­rét tapasztalatait. Az elnöki tájé­koztató utalt arra, hogy a kiskun- halasi városi párt-végrehajtóbi­zottság két évvel ezelőtt beszámol­tatta a nagyközség párttestületét az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról, a helység mint­egy kilencszázötven 14 és 30 élet­év közötti helyi lakosa élet- és munkakörülményeinek jobbítá­sára tett intézkedésekről. A ta­nács a törvény hatályba lépése óta több fontos döntést hozott. Két alkalommal intézkedési ter­vet hagyott jóvá, amelyekben a tanácsi testület meghatározta a teendőket. Konkrét program Az utóbbi, az 1982-ben készült program a konkrétabb. A tanácsi vezetés ebben a család meghatá­rozó szerepét hangsúlyozta a gyermekek erkölcsi arculatának formálásában. A szülőket elsőd­legesen tette felelőssé a gyerme­kek neveléséért, s azért, hogy azok elfogadják a társadalmi nor­mákat, amelyek nélkülözhetetle­nek a kiegyensúlyozott életvitel­hez. E téren azonban gondok ta­pasztalhatók. A szülők közül ugyanis többen italoznak. Emiatt azután számos család felbomlik, a gyermekek pedig veszélyeztetet­té válnak. A településen számos hátrányos helyzetű gyermek él. Ügy igyekeznek segíteni rajtuk, hogy napköziotthoni, diákotthoni ellátást kapnak. Sőt, ha szüksé­ges, a gyermekek állami gondo­zásba vételét, intézeti elhelyezését kezdeményezik. Korszerű tantermek Az iskola pedagógusai részt vállalnak a bűnmegelőzésben. Közreműködésükkel több előadás hangzott el a művelődési házban a fiatalkorúak bűnözéséről, az is­kola és a család kapcsolatáról, a fiatalkorúak körében mind széle­sebb körben tért hódító italozás, dohányzás és kábítószer-fogyasz­tás egészségügyi ártalmairól. Az általános iskola 600 tanuló oktatására alkalmas. Az idén — — Plusz százezer — mondja a 03-as, egy idegességét nehezen palástoló hölgy. Harminc másodperc múlva a kikiáltó már befejezettnek véli a dolgot. — Százezer először, másodszor, harmad... — Százegy — mondja a 09-es, egy fiatalember. Üjra feszült csend, eltelik az előírt fél perc. — Százegy először, másodszor, harmad ... — Százkettő! — Ez bombaként robbant, ugyanis a 13-as számú résztvevő tartotta fel a tábláját. 408 plusz 107 ezerért övé lett a lakás. Az olcsó lakásokért szinte vé­gig ilyen nagy volt a tülekedés. Egy 51,5 négyzetméteres, 392 ezer forint kikiáltási ár után kerek félmillióért kelt el. Ha a vevő ötvenezerből befejezi, 10 600 fo­rintos négyzetméterárért olyan otthona van, amit bizonyosan nem kell újra tapétázni, hiszen maga választotta a mintát. Egy 376 ezer forintos megaján- lósi árú garzonra újra a 03-as és a 09-es pályázott. Plusz negy­venezernél a fiatalembernek el­fogyott a türelme, rágyújtott, de emelt. A hölgy kínosan mosolyog­va továbblicitált. 424 ezerért övé lett a lakás. Van, aki kivárásra játszik. Ami marad, az az övé — olcsón vásárolt. Az árverés izgalmas volt, nem nélkülözte a látványos, ám elen­gedhetetlen külsőségeket, de emellett mindenki jól járt. A Kunép közvetlen piaci értékesí- tésű lakásépítési akciója a fel­sorolt árak mellett is nyereséges, hiszen a bevétel nem oszlik meg a nem mindig egyfelé húzó ter­vezők, beruházók és kivitelezők között. A vásárló elfogadható ár­ért szép lakáshoz jutott, s a ga­ranciális hibák felelősét sem kell három helyen keresnie. Vállalko­zás, kötvény, árverés. A stílus szokatlan, de az eredmény ma­gáért beszél. Bálái F. István részint társadalmi összefogás, ré­szint megyei támogatás eredmé­nyeként — új, korszerűen felsze­relt iskolaszárnyat adtak át ren­deltetésének, amelynek beruhá­zási költsége 11 millió forint volt. A régit is felújították, a diákott­hont központi fűtéssel látták el, amely több mint kétmillió fo­rintba került. A VII. ötéves tervidőszakban központi fűtéssel szerelik fel a régi iskolát, elvégzik a diákotthon teljes rekonstrukcióját. Fokozot­tan ügyelnek a pályaválasztás tervszerű irányítására. Igyekez­nek olyan szakmákra „rábeszélni" a fiatalokat, amelyek biztos meg­élhetést garantálnak a nagyköz­ségben. Segítik az otthonterem­tő fiatalokat, közművesített épí- tésitelek-juttatással, olcsóbb áron. így például: három esztendeje kisajátítással és a helyi Szabad­ság Termelőszövetkezettől át­vett területen 42 telket alakítot­tak ki, 38 már gazdára talált. Az élénk érdeklődés miatt újabb tel­kek kialakítását tervezik. Kölcsön, fuvarkedvezmény A fiatalokat egyéb módon is támogatják a lakásépítésben. 1982-től a vegyesipari szövetke­zetben hatan, a tanács intézmé­nyeiben dolgozó fiatalok közül tízen, az áfésznél tizenheten kap­tak kamatmentes kölcsönt. A Kos­suth Termelőszövetkezet építke­zői pedig fuvarkedvezményben részesültek. A tanács a művelődési ház és a könyvtár összevonásával 1981- ben új közművelődési intézményt hozott létre. A gyermekszakkö­rök mellett fotószakkört és dí­szítőművészeti szakkört működ­tetnek, emellett szerveztek szabás­varrás és szerbhorvát nyelvű tan­folyamot is. Rendszeres a társas­tánc- és a zeneoktatás. Ezenkívül kiállítások, műsoros estek és más rendezvények teszik színessé a településen lakó fiatalok életét. Két esztendeje ifjúsági klub is működik. Programjának összeál­lításánál fokozottan ügyelnek a diákok nyári szórakoztatására. Tovább fejlődött a nagyközség tömegsportmozgalma: a falusi dolgozók évenként rendezett spartakiádján az idén másodikok, a tavalyi téli vetélkedőn pedig elsők lettek. Südi Bertalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents