Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

1985. október 25. • PETŐFI NÉPE « 3 A KULTÚRÁK KAPUJA Mától: kerámiakiállítás A Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Kísér­leti Stúdió október 25-én legújabb kiállításá­nak megnyitásával minden eddiginél széle­sebbre nyitja kapuját a közönség előtt. Nem­csak azzal, hogy mától vasárnapig bárki va­lóságosan is nyitott kapukat talál, hanem az­zal is, hogy az egyelőre csak a kertjében lát­ható munkák közül —, ha elhelyezésük elől minden akadály elhárul — néhánnyal hama­rosan a város közterületein és intézményei­ben is találkozhatunk. Az előzményekről már nem először esik szó. Az évek óta hasz­nálatos és jól bevált ösztöndíjas rendszerben a pályázó magyar és külföldi művészek néhány hó­napot itt töltenek, alkotásaik egy része pedig; a stúdió most már európai mércével is páratlan ér­tékű gyűjteményébe kerül. A kortárs kerámiaművészet legna­gyobb európai gyűjteménye mint gyarapodó, folyamatosan növek­vő (időnként szemrevételezhető) érték sem közömbös a kecskemé­tieknek, de hogy ezeknek a plasz­tikáknak néhány darabja állan­dó része lesz a városképnek, az valóban újszerű. Szeptember elején kezdődött tizennyolc művész részvételével az a munkaszeminárium, amely létszámát és vállalásait tekintve egyaránt rendhagyó a stúdió tör­ténetében. Ha a Nagy-Britanniá- ból, Lengyelországból, a Szovjet­unióból, Japánból, Izlandról, Cseh­szlovákiából, Mexikóból és az Amerikai Egyesült Államokból meghívott művészek névsorán vé­gignézünk, gyorsan kiderül, hogy többen nem először járnak Kecs­keméten. Akik pedig már visz- szajöttek, azokról föltételezhető, hogy azért, mert megfelelőnek, hasznosnak, netán inspirálónak találták a munkafeltételeket. A városnak tett felajánlás ötlete is valahol itt, a mindenki kedvére való körülmények talaján kere­sendő. így történhetett, hogy meg­érkezésükkor (néhány kivétellel) eredeti pályázati terveik mellett szükségét érezték, hogy közös munkát, közös vállalást tegye­nek. Ez a három napig nyitott ka­pu inkább csak jelképe az egész intézmény előtti szoborparkba és közterekre vándorló alkotások kö­zött van egy különösképpen ne­vezetes. Ez a mű, — A kultúrák kapuja — majdnem valamennyi művész közös tervei alapján s együttes részvételével készült azokban a napokban, amikor ha­zánkban éppen harmincöt ország delegációja tervszerűen foglalko­zik azzal, hogy hogyan alakítha­tó ki párbeszéd földünk, egyete­mes kultúránk határokkal, ellen­tétes ideológiákkal szabdalt or­szágai között. Miközben már má­sodik hetének végéhez közeledik a Budapesti Európai Kulturális Fórum, abban reménykedve, hogy kultúrák és művészetek bizton­ságos alapjain minden ésszerű tárgyalásra és vitára megvan és meglesz a lehetőség, addig, ha nem harmincöt, ,,csak" tíz or­szág kerámiaművésze saját el­határozásából, egyfajta aktuális tartalommal töltött lehetőségként — egymásra, s az egészre figyel­ve — egy minden részletével rí­melő egységes produkciót hozott létre: az együttműködés, a közös alkotás öröméért. Károlyi Júla • A kultúrák kapuja, tizennyolc művész közös alkotása. elkövetkezendő időszaknak. Ezen a három napon bepillantást en­gednek a kerámiaművészet mű­helyébe, a tárgyak hátországába is. A néhány napja (vagy órája) kihűlt tárgyak alig néhány mé­terre állnak még csak a nyers agyagtól, a kemencék szomszéd­ságában. Még túlságosan közel a megmunkálás minden mozzana­tához. de éppen ilyen közel ah­hoz az izgalomhoz is, amellyel az alkotók a kemencékből frissi­ben kiszedett tárgyakat vették alig néhány nappal, órával ez­előtt szemügyre, hiszen ebben a műfajban az anyag törvényszerű­ségeinek ismerete ellenére is gyakran csak sejthető a végered­mény. E művek nemcsak alko­tóik legjobb szakmai »s művészi tudását közvetítik, hanem távoli kultúrákból táplálkozó szellemi­ségükkel városképet, sőt — a ma­guk mértékében és módján — vi­lágképet is gazdagíthatnak, for­málhatnak. A kertben felsora­koztatott alkotások bizonyítják egyebek mellett annak az erőpró­bának a sikerét is, amelyet a stú­dió a tizennyolc művész egyszer­re történő fogadásával vállalt. A kertből a közgyűjteménybe, az JÓ HÍR AZ ÉPÍTKEZŐKNEK Mindent egy helyről — olcsóbban A műanyagok felhasználási területei egyre bő­vülnek világszerte:.az építőiparban is megjelentek, mindinkább kiszorítva egyes természetes anyago­kat, elsősorban a fémeket. Ez nem véletlen, hiszen a műanyag szerkezeti elemeknek igen sok előnyük van: előállításuk olcsóbb, könnyebbek, egyszerűb­bek, gyorsabban szerelhetők, korrózióállóak. E kor­szerű termékek forgalmazásának elősegítésére a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat termékbemu­tatót és ankétot rendezett a napokban a budapesti Fészek Áruházban. Ezt egy — a belkereskedelmi minisztérium védnökségével — a TÜZÉP-pel kötött megállapodás előzte meg, amelynek célja, hogy az évente mintegy 60 ezer magánerős építkezéshez minél több olcsó műanyag csövet, idomot és más kellékeket kínáljanak a lakosságnak. A HMV a TÜZÉP segítségével ezeket a szerkezeti elemeket ezentúl rendszerben szeretné értékesíteni: azaz le­hetővé akarják tenni, hogy a vevők egy helyen meg­vásárolhassák az építkezéshez szükséges összes mű­anyag szerkezeti elemet a kelllékekkel — például ragasztó — együtt, s még szakmai tanáccsal is szol­gálnak az eladók. Az építőipari vállalatok már kedvező tapasztala­tokat szereztek a lakások hidegvíz-ellátó rendsze­rének kialakításához szükséges műanyag csövek és idom,ok alkalmazásában. A pvc-csövek alkalrna- zásával mintegy 30 százalékkal olcsóbb a lakások vízellátó és -elvezető rendszerének kialakítása. Ugyancsak elsősorban a magánépítkezők és a la­kásfelújítók figyelmébe ajánlja a gyár új típusú mű­anyag tapétáját, amely helyettesíti a csempét, de olcsóbb annál, valamint a tetőfedési alátétfóliát. Ez utóbbi feleslegessé teszi a cserép és palatető alá használt kátránypapírt, ugyanakkor tartósabb, ol­csóbb, könnyebb annál, s az sem utolsó szempont, hogy a beépítés munkaidőigénye csak ötödé a ha­gyományos módon végzett alátétfedés munkaidejé­nek. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat ha­gyományos kemény műanyag padlói mellett korsze­rű habbetétes, habalátétes, melegpadlókat is elkez­dett gyártani az idén. A vállalat elképzelése szerint a műanyag hideg­víz-csöveket és a szerelés tartozékait néhány hónap múlva már nemcsak a budapesti Fészek Áruház­ban lehet majd megvásárolni, hanem az ország egy­re több TÜZÉP-telepén, amelyek a magánépítkezők legfontosabb beszerzési helyei. M. É. 0 Az első törzsparancsnok Nagyon sokan ismerik a megye- székhelyen Szegedi János nyugal­mazott századost, Kecskemét el­ső légoltalmi, polgári védelmi törzsparancsnokát. Az ismeretség egyrészt onnan datálódik, hogy itt született, másrészt nagyon sok emberrel tartott és tart je­lenleg is kapcsolatot. Napszámos szülők gyermeke­ként csak "két gimnáziumot tu­dott elvégezni, de mert kellett a kenyér, már 1938-ban a Kecske­méti Konzervgyárban dolgozott. A katonai behívást ő sem kerül­te el, 1943-tól katonáskodott, ám a felszabadulás tavaszán már a földosztó bizottság tagja. — A városi tanács társadalmi alkalmazottja lettem, később fel­vettek kézbesítőnek A „ranglét­rán” lassan haladtam előre, a vá­rosi kézbesítők, majd a lákáshi- vatal vezetőjévé neveztek ki. Még ma is emlékszem 1950 decembe­rére. Az akkori kommunista fő­ispán behívatott és közölte velem a döntést: megbíztak a városi lég­oltalmi törzsparancsnok funkció­jának ellátásával. Nem volt könnyű dolga, hiszen az -első feladat a második világ- 'V< ’’ ' t-ii bi nőit háborúból visszamaradt légoltal­mi felszerelések begyűjtése, nyil­vántartásba vétele. Szerveznie kel­lett a légoltalmi parancsnokságot és az üzemeknél, vállalatoknál a szakszolgálati csoportokat, illetve a lakókörzeti háztömbparancs­nokságokat. Ez nem kevesebb mint 10 ezer ember mozgósítá­sát jelentette. — A szervezésen túl kialakí­tottuk az éjszakai szolgálatot, s megkezdtük a kiképzést is. A ki­képzőgárda mintegy 300 orvos­ból, jogászból, vállalati vezetőből állt. Az első légoltalmi gyakorla­tot Kecskeméten, a Műkertben rendeztük meg. Kétezren vettek részt a kárhelyek felszámolásá­ban, a gázriadó végrehajtásában. Hét évvel később létrejött a pol­gári védelem szervezete, amely nemcsak nevében, de tartalmá­ban is jelentős változást hozott. Még egy év sem telt el, s nekünk máris bizonyítani kellett. A rend­őrséggel, a fnunkásőrséggel, a honvédséggel nagyszabású gya­korlatot rendeztünk, amelyben öt­ezer kecskeméti lakos is részt vett. Nagyon jól sikerült, s jól emlékszem, a régi Rávágy téren még bontást is végeztünk. Sokan nézték meg a gyakorlatot, köztük szakemberek is. akik bőséges ta­pasztalatot gyűjtöttek. Szegedi János százados 1968- ban vonult nyugállományba, de nyomban jelentkezett a munkás­őrségbe, s ennek a testületnek ma is aktív tagja. Nem hagyta abba korábbi hivatását sem, most, 69 éves korában is a kecskemé­ti IKTV polgári védelmi ügyin­tézője és kiképzője. Gémes Gábor NOVEMBER 29— DECEMBER 9. Országos gyermek­könyvhét Megnyitó Kecskeméten Immár nyolcadik alkalom­mal rendezik meg az idén — november 29. és december 9. között — az országos gyermek- könyvhetet. Az ünnepi meg­nyitót Kecskeméten tartják. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadónál már összeállt a téli könyves akció programja, el­készült a megjelenő kötetek listája. A gyermekkönyvhét hagyo­mányosan kapcsolódik a féli könyvvásárhoz. Jelszava is változatlan: Olvassatok min­dennap! Az országos akciót szervező bizottság ez évben is arra törekszik, hogy megnyer­je a gyermekeket az olvasás­nak, s minden korosztály ta­láljon könyveket- magának. A gyermekkönyvhétre a Mó­ra Kiadó 19 újdonságot jelen­tet meg. több mint 650 ezer példányban. Hobbi elnevezés­sel új sorozatot indít, amely­nek első két kötete egyszerre jelenik meg a boltokban. Az egyik szabni, varrni tanítja meg a gyermekeket, a másik azoknak a fiataloknak nyújt segítséget, akik iskolai szak­körben most ismerkednek a számítástechnika alapjaival. Első alkalommal adnak ki Bú­vár Évkönyvet, amely a Mó­ra könyvkiadó tudományos, technikai újdonságokat bemu­tató képeskönyve. A kötet fo­tói között Magyarországról ké, szült űrfelvételek is láthatfk. Lázár Ervin a Négyszögletű kerek erdő című könyvében Mikkamakka-történeteit gyűj­tötte össze. A török kor ma­gyar végvári rendszerének ki­alakulásáról, a várostromok­ról szól Illés György könyve Végek dicsérete- címmel. Az idén indult Piknik-sorozat új darabjában Vlagyimir Maskov Miből lesz a csodagyerek? cí­mű könyvét adják közre. A be­lorusz író mulatságos regényé­neik hőse, a különóráktól túl­terhelt Petya „fellázad" sorsa ellen. KISKŐRÖSÖN BEVÁLT Hírlapok az élelmiszer-áruházban Csak egy újság-hír (így, kötő­jellel) : havonta 80—90 ezer fo­rint értékű sajtótermék talál ve­vőre a Kiskőrösi Áfész város­központi nagy háru házának ABC- részlegén. Be ugyanez a közlés a körülmények ismeretében ér­dekes — ha nem is szenzációs — újsághír (így, egybeírva) is. A körülmények pedig: az üzlet a postahivatal, két jóforgalmú új­ságos pavilon és egy hírlapot is kínáló dohánybolt közvetlen kö­zelségében „fejti ki” emezeket lepipáló kereskedői tevékenysé­gét. — Én úgy látorg, valamiféle kötelező szolgáltatásnak, sőt szolgálatnak tekintik az ABC előadói a sajtóterjeszfést. És ez tétszik a vásáriókinlak, megszok­ták, jó érzést vált ki bennük — mondja Oroszi József, a városi hírlaposztály vezetője. — Mi, itt a postán, azért is nagyba becsül­jük a munkájukat, mert álta­luk számtalan folyóirat és más időszakos kiadvány talál vevőre, ami máshol nem keflil senkiinek. Litauszki János üzletvezető el­hárít minden dicséretet: — Nem a mi találmányunk, nehogy azt higgye bárki is. 1980- ban. a Balatonnál, nyaraló ven­dégként, ismertem, s kedveltem meg ezt az egyáltalán nem to­lakodó, teljesen spontán áru- kapcsolást, különös választékbő­vítésit. A kis boltban, ahová te­jért, péksüteményért, sörért jártam reggelente, a pénztárgé­pek előtt és mellett vártak ránk a friss újságok, sorállás közben akár bele is lapozhattunk egyik- be-másikba. S bár egész nap „üldöztek” bennünket a rikkan­csok a parton, sokakat követve ért is mindig itt, az életemmel együtt vettem magamhoz az ol­vasnivalót. Mert az embert ko­rán előveszi a híréhség is... És — erre már nem volt nehéz rájönni — nemcsak az üdülőhe­lyen ... — önmagában is jó üzlet ez önöknek? — Igen, feltétlenül. A posta tizenegy százalék jutalékot fizet, és minden megmlaradt lapot visszavesz. Ez nekünk, illetve az áfésznek havi 8—10 ezer forint tiszta nyereséget jelent. Nyitás­kor átmennek a lányok a napi csomagért, tartalmát kipakolják az állványokra, aztán már csak blokkolgat a pénztáros, és kész. Havonta egyszer Van elszámo­lás. Ma már ha egy fillért sem kapnánk érte, akkor is csinál­nánk, mert hoz ez azért más hasznot is, aki ért egy kicsit a kereskedéshez, annak nem kell magyarázni ... Azt hiszem, több élelmiszerboltnak kéne vele fog­lalkoznia; igény is van rá, érde­ke is mindenkinek ... — A 8—10 ezerhői, mintegy anyagi ösztönzőként — mert azért ez is fontos — mennyi jut a beosztottainak? — Háromezer forint körüli ösz- szeg kerül vissza, de ez brigád­pénz, általában közösségi célo­kat szolgál. Lehetne több is, ha nem kellene — érthetetlenül — a jutalék után is adózni. Csak egy állásfoglalásra volna szük­ség „föntről”, esetleg a ME- SZÖV-től, hogy a pénztárjelen­tésen a szövetkezetben sztorní­rozhassák nekünk az erről szóló hivatalos számlát. Szóval: egy kicsit bonyolult még ez az el­számolás ... • Pétervári János áfész-elnök szerint megvan a remény az egyszerűsítőre, akárcsak (a jó esély árrá, hogy négy peremke­rületi egységükben is megpró­bálkozzanak a hírlapárusítással. Ok nyilvánvalóan támogatják, mégsincs semmiféle kényszer, legfeljebb gazdasági, pontosab­ban kereslet-kínálati, amire vi­szont manapság mindenütt illik ráérezni. KÖTELEZŐ A FREKVENCIAHASZNÁLATI Díj FIZETÉSE A CB-rádiózás postai tapasztalatai A CB-rádiótuIajdonosok számára ez év februárjától kötelező frek­vencia-használati díj bevezetésének eddigi tapasztalatairól a posta il­letékes szakemberei tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták: a rendelet körülbelül 60 ezer CB-rádió tulajdonosát érintette, s köztük is legérzékenyebben a magánelőfizetőket, hiszen a közületek már év­tizedek óta fizetik a CB-rádiók üzemeltetéséért kiszabott tarifát. Magyarországon hosszú évekig csak közületeknek volt CB-készü- lékük — mindössze 1—3 csator­násak —, s évente és csatonán- ként egységesen 240 forintos dí­jat kellett utánuk fizetni. A het­venes évek második felében kö­vetkezett be a „robbanás” mind a CB magyarországi elterjedése, mind pedig a készülékek techni­kai fejlődése terén. Mindez nem kis feladatokat rótt a postára, egyre nagyobb anyagi ráfordítá­sokat követelt, s követel ma is. Az új tarifarendelet szerint feb­ruártól a CB-tulajdonosoknak a frekvencia használatáért 1—6 csa­tornáig évi 240, illetve 720 forin­tot, 7—40 csatornáig 480, illetve 1440 forintot kell fizetniük, a ké­szülék teljesítményétől függően. A rendelet eleve mentesíti a fizetési kötelezettség alól az első csoportbeli rokkantakat, valamint hadirokkantakat és a vakokat. Egy nemrégiben kötött megálla­podás alapján tovább bővült a kedvezményezettek köre, s azok a mozgáskorlátozottak is felmen­tést kaphatnak a díj megfizetése alól, akiknek szociális helyzete, illetve mozgáskorlátozottságának foka ezt indokolja. A szükséges nyomtatványokat CB-ügyeket in­téző postai szerveknél és a moz­gáskorlátozottak egyesületeinél le­het beszerezni. A posta egyelőre nem tervezi a díjfizetési mente­sítés további kiterjesztését, de külön kérésre részletfizetési ked­vezményt nyújt. Kevés a paprika, mégis lassú az átvétel ............ r D unapatajon a paprikaátvevő-helyen hosszú sor vár, hogy átadhas­sa a kiskertekben termett fűszerpaprikát. Panaszkodnak a sorbanál- lók, hogy nemcsak lassan halad az átvétel, de a hangnem sem olyan; ami a vevő és az eladó között elvárható. Mi lesz, ha egyszer újra sok paprika terem? (Pásztor Zoltán felvétele) Petőfi Nyomda 40 év alatti munkavállalókat betanít illetve nem nyomdai szakmával rendelkezőket átképez ofszetgépmesternek. 4 000—7 000 Ft közötti kereseti lehetőség! Későbbiek során szakképesítés megszerzéséhez segítséget adunk! VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! Petőfi Nyomda, Munkaügyi Osztályán, Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. Megközelíthető a 13-as autóbusszal. 2166

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents