Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-22 / 248. szám

XL., évf. 248. szám Ára: 1,80 Ft 1985. október 22. kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Szófiába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárának vezetésével tegnap délután Szó­fiába érkezett a magyar párt- és kormányküldött­ség, amely részt vesz a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének soron követ­kező ülésén. A küldöttség tagja Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Oláh István hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjait a Varsói Szerződés tagállamainak nemzeti zászlóival fellobogózott szófiai repülőtéren Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a bolgár minisz­tertanács elnöke, Dimitr Sztanisev, a BKP KB tit­kára, Petr Mladenov külügyminiszter és Dobri Dzsu- rov hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a BKP KB PB tagjai fogadták. Losonczi Pál felszólalása az ENSZ közgyűlésén Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fejtette ki hazánk álláspontját a nem­zetközi élet legfontosabb kérdéseiről, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének négy évtizedes útjáról és feladatairól az ENSZ köz­gyűlésének 40. jubiláns ülésszakán hétfőn. (Beszé­dét lapunk 2. oldalán kö­zöljük.) Az Elnöki Tanács elnöke szombaton érkezett a világszervezet székhelyé­re, hogy részt vegyen az ülésszakon és az ENSZ fennállásának 40. évfordu­lója alkalmából rendezett megemlékezéseken. Kísére­tében van Horn Gyula, a külügyminisztérium állam­titkára. Losonczi Pált Jaime le Pinies, az ülésszak elnöke köszöntötte. A magyar kül­döttség padsoraiban helyet foglalt az ülésen Horn Gyula, valamint dr. Házi Vencel, hazánk nagykövete az Egyesült Államokban, Rácz Pál nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képvi- selője. A világszervezet közgyű­lésének üléseit a hét első négy napján az évforduló­nak szentelik, csütörtökön külön ünnepi ülést is tar­tanak, ahol a tagállamok nyilatkozatot fogadnak majd el a jubileum alkal­mából. Tegnap délelőtt a szóno­kok sorát Daniel Ortega, Nicaragua elnöke nyitotta meg. A délelőtti ülésen szó­lalt fel Abdou Diouf szene­gáli, Amin Dzsemajel liba­noni elnök, II. Moshoeshoe Motlotlehi, Lesotho királya, Steingrimur Hermannsson izlandi és Simon Peresz iz­raeli miniszterelnök, Hans- Dietrich Genscher, az NSZK és Mochtar Kusumaatmad— ja, Indonézia külgyminisz- tere. A — közép-európai idő szerint este kezdődött — délutáni ülésen újabb ki­lenc állam vezető képvise­lője mondott beszédet. A szónokok sorába feliratko­zott Didier Ratsiraka Ma­dagaszkár, Aristides Perei­ra, a Zöld-foki Köztársaság, Salvador Jorge Blanco, a Dominikai Köztársaság el­nöke, Garret Fitzgerald, Ír­ország, Olof Palme, Svédor­szág, Lho Sin-jong, Dél-Ko- rea miniszterelnöke, Manea Manescu, a román állam­tanács alelnöke, Mitko Gri- gorov, a bolgár államta­nács elnökhelyettese, Ali Abdesszalam Triki Líbia, Ljonpo Dava Cering, a Bhutáni Királyság és Gosu Volde, Szocialista Eitópia külügyminisztere. Ondrej Durej látogatása Bács-Kiskunban • Megbeszélés a megyei pártbizottságon. Jobbról az első Ondrej Durej. (Tóth Sándor felvétele) Tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott Ondrej Durej, Csehszlová­kia budapesti nagykövete, akit Kecskeméten, a pártbizottság székházá­ban fogadott Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. Romány Pál tájékoztatójában kitért a megye időszerű társadalompolitikai, gazdasági feladataira, a XIII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására, s a Bács-Kis- kunban élő szlovák nemzetiségiek életére, munkájára. A megbeszélé­sen —. amelyen részt vett Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is — véleményt cseréltek a nemzetiségi lakosság gazdaságépítő munká­járól, a nyelvápolás, hagyományőrzés, a kulturális örökség szerepéről. Ondrej Durej délelőtt felkereste a Kőbányai Könnyűfémmű Alupig- mentgyárát. ahol Várhelyi Rezső igazgató és H atal a Pál gyáregység­vezető mutatta be a kecskeméti üzemet. Ezt követően Romány Pál kí­séretében Kiskőrösre látogatott, ahol a városi pártbizottságon Lukács Lajosné dr., a pártbizottság titkára és dr. Oláh Pál tanácselnök adott tájékoztatót a városról. A nagykövet és kísérete megtekintette Petőfi Sándor szülőházát és a szlovák tájházzá átalakított múlt századi pa­rasztházat. Megismerkedett a csehszlovák nagykövet a Kossuth Szak­szövetkezet munkájával is — Szügyi János elnök és Polereczki György pártvezetőségi titkár kalauzolásával. Ondrej Durej Bács-Kiskun megyei programja Litauszki Pál háztáji gazdaságának megtekintésével fejeződött be. A csehszlovák nagykövet az esti órákban visszautazott Budapestre. A TAKARÉKOSSÁG KÖZÖS ÜGYÜNK Megyei megnyitó Kiskunmajsán Az átfogó értelemben vett ta­karékosság gondolata hatja át immár évtizedek óta azt az októ­beri rendezvénysorozatot, amely a beosztó életmód, a takarékos gazdálkodás jelentőségét a szo­kottnál is jobban a közvélemény figyelmébe ajánlja. Az október 31 -i takarékossági világnapot megelőző idei megemlékezések, számvetések, rendezvények me­gyei sorozatának megnyitóját teg­nap délután tartották a kiskun- majsai művelődési házban. Tóth István országgyűlési kép­viselő köszöntötie a vendégeket, köztük az ÖTP vezérigazgatósá­gának képviselőjét, dr. Kalocsai Tamást. A takarékossági világ­napról sok országban megemlé­keznek — mondta —, ami érthe­tő is, hiszen^ takarékosság kö­vetelménye mindinkább előretör az egész világon. Üdvözölte a hagyományt be­szédében Farkas József, a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­gának titkára is. — A takarékosság közös ügyünk. A rövid jelmondat sok mindent rejt magában. Az egyé­ni takarékosságon túlmenően benne van ennek népgazdasági fontossága is. Az ország takaré­kos gazdálkodása ugyanis egy­ben az egyes emberek életszín­vonalának .meghatározója. Gon­dosán kell bánnunk anyagi és szellemi értékeinkkel egyaránt. Ezt tűzte feladatul a közelmúlt­ban elfogadott kormányprogram is, melynek végrehajtása vala­mennyiünk jövőjét formálja. A népfronttitkár elismerően szólt az OTPifiókok, takarékpénz­táraik, postahivatalok munkájá­ról is. Hagyományos és új szol­(Folytatót a 2. oldalon.) VEZETÉKÉPÍTÉS ÖSSZEFOGÁSSAL Gázgyújtás Kisszálláson „Községünkben ebben az épü­letben gyulladt ki először a veze­tékes földgáz” — tegnap óta em­léktábla öTökíti meg a jeles na­pot a kisszállási óvoda falán. A község felszabadulásának 4L év­fordulóján — október 21-én — fellobbant az udvaron elhelyezett gázfáklya, jelezve, hogy Kisszál­lás is bekapcsolódott a vezetékes földgázhálózatba. A kétezer-ötszáz lakosú telepü­lés egyedül nem lett volna képes fedezni a vezetéképítés költségeit, ezért a kisszállásiak összefogtak a közeli Kunfehértó lakóival. Így már létrejöttek a feltételek egy közös, regionális vezeték megépí­téséhez. A létrehozott társulás élére a két község energiatakaré­kosságban leginkább érdekelt ter­melőszövetkezetei álltak. A közös gázátadó állomást a kunfehértói Előre Tsz készítette, a hatkilomé­teres összekötő vezetéket pedig a helyi Bácska Termelőszövetkezet brigádjai építették. A Bácska Tsz Ivánka-majorjában az idei őszön már gázzal működtették a ter­ményszárítókat, ezzel is jelentős mennyiségű fűtőolajat takarítva meg. A következő lépésben a ku­koricafeldolgozó üzemet — itt ké­szül a népszerű Puki pattogatott kukorica — állítják át gázüzemre. A vezetéképítéshez és a közsé­gi hálózat kialakításához az idén « A gázgyújtás ünnepi pillanatai, áprilisban fogtak, s alig fél év alatt végeztek a munkával. Urics- ka István, a községi pártbizott­ság titkára az ünnepi gázgyújtás­nál mondott beszédében kiemelte: a megvalósításban döntő szerepet játszott a lakosok összefogása, társadalmi munkája. A műszaki irányítást, tanácsadást Csorba István főmérnök vezetésével a Bácska Tsz szakemberei vállalták magukra, az óvoda fűtési rend­szerét pedig — nyolcvanezer fo­rint értékben — Juhász László gázszerelő kisiparos készítette el társadalmi munkában. Az év hátralevő két hónapjá­ban még két kilométer vezeték kiépítését tervezik. A tél beáll­táig több mint háromszáz család otthonába szeretnék bekötni a földgázt. A gázfáklyát az ünnep­ségen dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója gyújtotta meg. Tájékoz­tatása szerint a megye többi föld­gázzal ellátott településéhez ha­sonlóan Kisszálláson is folyama­tosan, fennakadás nélkül kapcsol­ják be a hálózatba a DÉGÁZ szakemberei az elkészült otthoni fűtési rendszereket. A tél előtti átmeneti munkatorlódást a brigá­dok átcsoportosításával igyekez­nek a minimálisra csökkenteni. A következő hetekben a társu­láshoz tartozó másik községben, Kunfehértón is megkezdik a la­kossági gázszolgáltatást. L. D. CSAKNEM NÉGYSZÁZ KÉRDÉS Várospolitikai fórum Kecskeméten Hagyományosan a szakszervezeti bizalmiak vá­rospolitikai fórumával kezdődtek tegnap a kecske­méti szakszervezeti napok. Az SZMT-székház zsúfo­lásig megtelt nagytermében Szlavitsek Endre szak­maközi titkár köszöntötte a megjelenteket,, majd dr. Kőrös Gáspár, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának vezető titkára tájékoztatta a megyeszékhely sok ezer dolgozóját képviselő bizal­miakat Bács-Kiskun gazdasági helyzetéről, a szak- szervezeti kongresszus előkészületeiről. Elmondta egyebek között: „igazolták a tapasztalatok ezt az évente ismétlődő rendezvénysorozatot, amely fontos részévé vált a szakszervezetek területpolitikai mun­kájának”. Nehéz helyzetben volt dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke, akinek csaknem négyszáz írásban feltett kérdésre kellett volna válaszolnia. Természe­tesen erre nem vállalkozhatott, de sikerült olyan kérdéscsoportokba tömöríteni a javaslatokat, észre­vételeket, tudakozódásokat, amelyek lényegében szinte minden beküldött kérdést magukban foglal­tak. Senkit sem lepett meg az a bejelentés: hogy fő­ként a területfejlesztési hozzájárulásról és a lakás­kérdésről szeretnének többet tudni az emberek. Részletesen és meggyőzően kifejtette az említett hozzájárulás szükségességét. Ügy gondolják, hogy amennyiben a lakosság megszavazza a területfej­lesztési hozzájárulást, évente 8—10 millió forinttal támogathatnak fontos kezdeményezéseket. Elsősor­ban az idősebbek és az ifjúság érdekeit közvetlenül szolgáló létesítményeket terveznek. Felhasználta az alkalmat a város VII. ötéves terv- javaslatának ismertetésére. Ebből is kitűnt, hogy sokkal több mindenre volna szükség, több az indo­kolt igény, mint amennyire telik. így van ez az or­szág más városaiban is. Ezért a lakásépítés támo­gatását sorolták a legfontosabb teendők közé. Üjabb tantermek, iskolák építésével szeretnék javítani a kecskeméti fiatalok oktatási-nevelési körülményeit. A vízmű fejlesztése is halaszthatatlan, lépést kell tartania a város fejlődésével. Sajnos, egyéb beruhá­zásokra — szennyvíz, útépítés stb. — kevés pénz jut. Tájékoztatójának talán az volt a legnagyobb ér­deme. hogy ütköztette a különböző, sokszor ellen­téte: nézeteket. Így a szakszervezeti bizalmiak is pontosabban látják az összefüggéseket. Bejelentet­te: a következő ötéves tervben már nem építenek toronyházat a Széchenyivárosban. Elsősorban egy-, négyszintes épületekkel próbálják úgy csökkenteni a lakáshiányt, hogy az új lakóknak több örömük legyen otthonukban. A várospolitikai fórumra — amelyen részt vett Németh Ferenc, a városi pártbizottság titkára — beküldött kérdések közül a legfontosabbakra a Pe­tőfi Népe Megyeszékhely című összeállításában is választ kapnak az érdeklődők. H. N. A magyar történelem leg­utóbbi négy évtizedének vitat- hatatlan nagy tanulsága, hogy a felszabadulás megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját, s hogy ezzel a lehetőséggel tudtunk is élni. Mint ismeretes, a magyar kommunisták vezetésével már a felszabadulást közvetlenül követő időszakban megkezdő­dött a régi államszervezet, s ezen belül a közigazgatás fo­kozatos átalakítása. A taná­csok létrehozását az 1949 au­gusztusában elfogadott alkot­mány tette lehetővé, s az ezek szervezetére, hatásköré­re, működésére vonatkozó alapvető szabályokat az 1950 májusában alkotott első ta­nácstörvény rögzítette, mely­nek alapján ebben az évben, október 22-én tartották meg hazánkban az első tanácsvá­lasztást. A tanácsok a népköztársaság olyan állami és társadalmi szerveiként jelentek meg, amelyekben a munkásosztály — a dolgozó parasztsággal szö­vetségben — a legszélesebb demokratizmus alapján gyako­rolja a politikai hatalmat. Har­mincöt esztendő tapasztala­tainak a birtokában ma jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a tanácsok létreho­zása a magyar történelem, munkásosztályunk államépítő munkájának történelmi jelen­tőségű eredménye, nagy vív­mánya. Az 1954 szeptemberében ha­tályba lépett második tanács- törvény a szocialista társadal­mi-politikai és állami rendsze­rünkben ténylegesen betöltött szerepüknek megfelelően ha­tározta meg a tanácsok jelle­gét, helyét és funkcióját, ki­mondva, hogy a tanájcsok „ ... a nép hatalmát megvaló­sító szocialista államnak a de­mokratikus centralizmus alap­ján működő népképviseleti — önkormányzati és államigaz­gatási — szervei.” Ettől kezd­ve a gazdasági és az igazgatá­si jogkörök nagy többsége is a helyi, elsősorban a városi és a nagyközségi tanácsokhoz került, s új lendületet kapott, öntevékenyebbé vált a taná­csok munkája, tovább erősöd­tek tömegkapcsolatai. Taná­csaink napjainkban évente sok tízmilliárd forinttal gazdál­kodnak. Aktív közreműködé­sükkel valósul meg a települé­sek és az infrastruktúra gyors­ütemű fejlesztése, az erőteljes, az ország egészére kiterjedő iparosítás és környezetünk fo­lyamatos védelme... Mintegy 14 ezer tanácsi in­tézmény szolgálja a lakosság oktatási, kulturális, egészség- ügyi és szociális ellátását. A tanácsok tartják fenn az ösz- szes általános iskolát és gim­náziumot, a szakközép- és szakmunkásképző iskolá]k, a művelődési otthonok túlnyo­mó többségét, a közkönyvtára­kat, a múzeumok és színházak zömét, az összes rendelőinté­zetet, a körzeti orvosi, a fog­orvosi és a gyermekorvosi há­lózatot, a szociális otthonokat, az öregek napközi otthonait; ők rendelkeznek a kórházi ágyak nyolcvan százalékával. Mindez érzékelteti: minden­napi életünknek alapvető, nél­külözhetetlen meghatározói a tanácsok, amelyektől — éppen ezért — joggal várja el a la­kosság, hogy tovább emeljék a hatósági munka színvonalát, s az eddiginél következeteseb­ben lépjenek fel a bürokratiz­mus minden megnyilvánulása ellen. Mint ahogy azokkal szemben is, akik megsértik a jogszabályokat, nem hajtják végre a kötelező előírásokat. Ehhez azonban az is szüksé­ges, hogy tovább erősödjék a tanácsi munka demokratizmu­sa; az állampolgárok még ak­tívabban vegyenek részt a közéletben, a szűkebb pátria fejlődését érintő döntésekben. A tanácsok három és fél év­tizedes tevékenysége, a tiszt­ségviselők, a nemrégiben meg­választott új tanácstagok és a tanácsapparátus dolgozóinak helytállása, ügyszeretete biz­tosíték arra, hogy javuló szín­vonalon oldják ijieg növekvő feladataikat. , HHHMHBMMBOT ■■■■■■■■ Tanácsok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents