Petőfi Népe, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-21 / 247. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■■Mi A* MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 247, szám Ara: 1,80 Ft 1985. október 21. hétfő A NÉVADÓ: KADA ELEK N • A* öregdiákok egy csoportja. (Méhesi Éva fejvétele.) Az ápolt, gondozott kecskeméti közgazdasági szakközépiskolában látványos, tanulságos, érdekes város- és iskola történeti — a Katona József Múzeum közreműködésével készült — kiállítás várta pénteken a névadó .ünnepségre érkező vendégeket. Sokan tűnődtek a régi tanmeneteket., az első világháború előtti írógépeket, vá- rosábrázolásokat, utcaképeket nézegetve: Kecskemét vagy az iskola változott-e többet a.z elmúlt 75 évben? Szírv'es monitorokon tájékoztatták a hajdani diákokat, egykori tanárokat és a jelenlegi tantestületet. diákságot, a meghívot- • takat. az érdeklődőket a ióhírű iskola életéről. Fischer István, a városi tanács elnökhelyettese is a változásokra, a gyors fejlődésre, az iskola új iránti fogékonyságára utalt kiállítás-megnyitójában. Ezt követően az udvarra vonultak az ünneplők, ahol Hegedűs Deme Pál igazgató köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Bodóczky Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát. Grá- ner Gyulát, a megyei KISZ-bi- zottság első titkárát, Kissné dr. Csányi Anikót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, a pénzügyminisztérium, a megyei tanács képviselőjét, a társintézmények igazgatóit. (A névadásra összegyűlték között ott láttuk az 1917- ben végzett Kertész Istvánt, a legidősebb tanítványt, Leindler László akadémikust a JATE rek- torhélyettesét. több megyei intézmény, vállalat, testület vezető beosztású dolgozóját, az intézet volt növendékeit.) Az igazgató örömmel tudatta: soha nem volt ilyen kedvező körülmények között az iskola, mint most Dr. Mező Mihály úgv is mint egykori diák. úgy is mint tanácselnök méltatta ünnepi beszédében az iskola eredményeit. Meggondoltalak véli — mondotta — a névadó megválasztását, mert Kada Elek alapította ezt az akkor újtípusú tanintézményt, mert „ő ismerte fel. hogy a szőlőt és gyümölcsöt termelő kecskeméti ember munkájának termékeit a közgazdaság a kereskedelem révén lehet értékesíteni. Ehhez a köz- gazdaságtanban 'tanult és járatos emberek képzésével, azok közreműködésével lehet jutni.” Az alapítás körülményeinek ismertetése után arra hívta fel a figyelmet, hogv ,.ez az iskola adott ennek a városnak a fellendüléshez szükséges gvakorlati közgazdasági szemlélettel rendelkező embereket, könyvelőket, pénztárosokat, cégvezetőket”. 1 Hasonlóan nagy taps köszöntötte az egykori öregdiáknak. Fehér Sándornak, a Hazafias Népfront városi elnökének szívhez" szóló szavait. Az immár Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolát segítő, ezzel együttműködő Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat kecskeméti intézete ezt követően zászlót adott át az iskola tantestületének, diákjainak. A városi vezető testületek, helyi egyesületek és az iskola képviselői a déli órákban megkoszorúzták Kada Elek síremlékét a köztemetőben, emléktábláját a polgármesterről elnevezett utcában. Délután a, városi tanácsháza dísztermében dr. Mező Mihály megnyitója; Vándorfi István színművész. Pulai Edina tanuló és a Mátyás király körúti általános iskola kórusának közreműködésével rendezett kulturális műsor után Heltai Nándor méltatta Kada életútját. újító várospolitikáját. A hajdani városvezetőnek köszönhető építkezésekről Juhász István nyugalmazott főmérnök adott áttekintést. ..A közgazdasági szak- középiskola növendéke voltam” címmel dr. Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV elnöke tartott előadást Szombaton az iskola több száz diákja találkozott az Aranyhomokban. Valamennyien nagy szeretettel emlékeztek vissza az iskolára. tanáraikra1, akik közül többen részt vettek a vidám hangulatú. ünnepi összejövetelen. — i — r ■* ípl , MA SZÓLAL FEL LOSONCZI PÁL Az ENSZ jubileumi ülésszaka Az ENSZ közgyűlésének jubileumi, 40. ülésszakán, amelyen már eddig is igen sok állam- és kormányfő szólalt fel, a hét első négy napján várhatóan mintegy félszázan fejtik ki véleményüket a nemzetközi helyzetről, a világ- szervezet eddigi tevékenységéről, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének további feladatairól. Mindjárt hétfőn délelőtt szólal fel Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, aki szombaton délután érkezett meg New Yorkba. Az évfordulós ünnepségek csúcspontja csütörtökön lesz. Ek- • kor a közgyűlés délelőtti ülésén a Biztonsági Tánács öt állandó tagjának képviselői mondanak beszédet. Ketten, a Szovjetunió és Franciaország külügyminiszterükkel, Eduard Sevardnadzével, illetve Roland Dumas-val képviseltetik magukat. A Kínai Nép- köztársaság és Nagy-Britannia nevében a kormányfők — Csao Ce-jang és Margaret Thatcher — beszélnek, az Egyesült Államok állásfoglalását pedig Ronald Reagan elnök fejti ki. . Reagan amerikai elnök és Se- vardnadze szovjet külügyminiszter egyaránt szerdán érkezik New Yorkba. Az. előzetes értesülések szerint nem kerül sor újabb találkozóra közöttük. Sevardnadze azonban pénteken megbeszélést folytat Shultz amerikai külügyminiszterrel a novemberi csúcs- találkozó előkészítésével összefüggő kérdésekről, egyebek között a Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális egyezményének témájáról. MEGYESZERTE SZÜRETELNEK * • Az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet háztájijában szüretel a Duráncsik család. 1,7 hektáron 35 mázsát fizetett a szőlő, szüreti képüsszeállításunk a 3. oldalon. A fürt kevés, a mustfok viszont magas Novák István, a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát termelési vezérigazgató-helyettese tájékoztatott arról, hogy jelenleg a szüret vállalatuknál 70 százaléknál tart. Sükösd környékén az ültetvények fele annyi termést érleltek, mint az átlagos esztendőkben. Ezen a vidéken, ahol már a jégesővédelmi rendszer jótékony Vetélkedő a homok hőseinek munkásságáról • A győztes csapat tagjai. Kitűnő hagyomány folytatója a Katona József Társaság. Kecskemét és környékének zsenge ifjúságát, az általános iskolásokat hívja immár harmadik alkalommal olyan vetélkedőre, amelyet a szülőföld kiemelkedő személyiségeiről rendeznék. Két éve Jókai Mór. tavaly Katona József élete, Kecskeméthez kötődése volt a téma, szombaton pedig a kecskeméti ifjúsági házban a Homok hősei címet viselő vetélkedőn Csókás József, Hankovszky Zsigmond, Katona Zsigmond, Mathiász János, Kocsis Pál és Mészöly Gyula életéről, munkásságáról volt szó. Vagyis azokról az elődökről, akik úgy gondolták: a zöldség-, a .gyümölcs- és a szőlőkultúra meghonosításával és felvirágoztatásával lehet a Duna—Tisza, közi ho- makv*idék népeinek megélhetését lehetővé tenni, s ezeket a növényeket itt haszonnal termeszteni. Az elődöntőiben tizenhárom iskola, 4—4 fős csapata versengett a kérdésekre válaszolva, és bizonyította. (szóval és írással), hogy helyes utat jelöltek ,meg, s méltán nevezhetők hősöknek a -felsorolt .mezőgazdák, nemesítők, kutatók. A mostani versenynek is fő szervezője, a kérdések kidolgozója, a vetélkedő vezetője dr. Szentendrei Lászlóné, a kecskeméti Zrínyi Miklós Általános Iskola magyar— történelem szakos tanára volt. Valóban alapos tudás (még kevésbé ismert dolgokról is hallottunk) jellemezte a versenyzőket, különösen a döntőbe jutott öt csapat tagjait. Közülük egy-egy tanuló helyszíni interjút is készített a zsűri tagjaival. A pontok összesítésével a végső sorrend: a kecskeméti Béke téri, a katonatelepi Matháász, a kecskeméti Magyar Ilona, Buday Dezső és a Zrínyi Miklós Általános Iskola csapata. Mindannyian értékes jutalmakat kaptak. — csis — Jóllehet, a takarékossági világnap október 31-e — ezt az időpontot fogadta el a hatvanegy esztendővel ezelőtt tartott milánói értekezletén 28 ország képviselője, amikor megvitatta a takarékossági mozgalom akkori helyzetét —, jó oka van annak, hogy mégis már most szólunk róla. Ugyanis a világnapot megelőzően az alkalomhoz t^jbb rendezvény kapcsolódik, s ezeknek ma tartják a megyei megnyitóját. A takarékosság fogalma alaposan kibővült1 az utóbbi évtizedekben. Mert amíg a kezdeteknél a pénzintézetek, elsősorban a lakosság pénzét kezelő takarékpénztárak szorgalmazták az okosan beosztó, nemcsak a mára, hanem a holnapra is előretekintő életmódot — jól felfogott üzleti érdekből is —, ám azóta a mozgalom kiszélesedett, s a jelszó: A takarékosság közüs ügyünk, érvényes az egész ország, benne minden egyén és kiseb bnagyobb kollektíva gazdálkodására. Csak így lehet előrébb jutni, ilyen feltételek mellett leszünk képesek a kitűzött célokat elérni — amely végső soron az élet minőségének javítása. A teljesítményeket nehéz mérni. Egyfajta iránytű lehet azonban a lakosság pénzét kezelők által készített statisztika. Amely elmondja, hogy 1985-ben Bács-Kiskun megyében az összes betétállomány meghaladja a 12,5 milliárd forintot. Ez tartalmazza az Országos Takarékpénztár fiókjainál, a takarékszövetkezetekben és a postán kezelt betéteket. Túlnyomó többségben vannak a tartósan lekötött betétek: a lakástakarékossági, az ifjúsági betét, a takaréklevél, valamint az egyre népszerűbb átutalási betét. Ezekből tudja az OTP finanszírozni az építési hiteleket — a megyében ösz- szesen 6.7 milliárd forint az állomány, 1,2 millidrddal több, mint tavaly volt. Emelkedést mutat a lakásértékesítési hitelek mennyisége is, az idei 3,4 milliárd forint 10 százalékkal magasabb az előző évinél. Bács-Kiskun 87 takarékszövetkezeti egysége az összes betétállományból 3,3 milliárd forintot kezel — 120 ezer számlán. Az idei növekedés meghaladja a 100 millió forintot. Különösen az átutalási betét vált népszerűvé a kisebb településeken is. Lehetne folytatni a számok sorát, írni a változó bankrendszer nyomán az új követelmények, a pénzintézetek közötti verseny kialakulásáról. Ami- várhatóan tovább növeli majd a szolgáltatások választékát, színvonalát, s egyúttal erősíti a pénzintézetek iránti lakossági bizalmat. S ez nagyon fontos, mert a takarékosság önmagában is bizalom, sőt több ennél — bizakodás. Váczi Tamás WWWBpmWlWBWWnpiMBMMWiii wi li 11| IMI ■liilililiiHi III árnyékában gazdálkodnak, a terméskiesés okát a hosszú és kemény tél rovására írják. A másik jelentős megyei szőlész-borász fellegvár Izsák. Az állami gazdaság szőlőparcelláiban az idén — képletesen szólva — csak minden harmadik fürtöt keli leszedni. A borászati feldolgozó- üzem minimális szőlőigénye 11 ezer tonna. Ezért a saját termést — 1300 tonna — kiegészítik a társgazdaságoktól, kistermelőktől, háztájikból vásárolt szőlővel. Kiskunhalas környékén is mint negatív csúcstartóra emlékeznek majd erre az esztendőre. Az állami gazdaság 1200 hektáros ültet(Folytatás a 2. oldalon.) ŐSZI MEGYEI KÖNYVHETEK Megnyitó ma délután Kiskunfélegyházán A statisztikák szerint elsősorban a világnézeti, műveltségi kérdésekkel foglalkozó művek és a versirodalom vesztettek népszerűségükből. A könyvek ma sokkal drágábbak, mint 10—15 éve, az olvasásra pedig kevesebb idő jut, mint egykor. Ezek a nehézségek mutatják igazán a jelentőségét a fogyasztási szövetkezetek 1960-tó’l évente megrendezett olvasást népszerűsítő rendezvény- sorozatának. amelynek a Szentesen megrendezett országos után ma délután fél hatkor a Hazafias Népfront kiskunfélegyházi Városi Bizottságának székházéban tartják megyei megnyitóját. Szövetkezeteink közismerten bőkezű mecénásai a kultúrának, igazi közművelődési küldetésük: a könyvterjesztés, a vidéki lakosság körében. Ha végigköveti valaki a könyvek útját a kiadótól az olvasóig, láthatja, hogy a szövetkezeti mozgalom milyen sok csatornát tudott és tűd találni, hogy a könyveket eljuttassa a falusi olvasókhoz. A könyvesboltok fő csomópontjai a hálózatnak. onnan bizományosokkal — postások, biztosítási üzletkötők, védőnők stb. — jut el a tudományos információ a termelé(Folytatás a 2. oldalon.) A száraz ősz hátráltatja a cukorrépa felszedését A termés harmadát már betakarították Az elmúlt hónapokban, a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium mérései szerint 22,4 milliméter csapadék hullott. Ezt több mint egy hónapos eső nélküli időszak előzte meg. Míg a száraz ősz a legtöbb lábonálló növénynek kedvez, addig, a cukorrépa felszedését hátráltatja. Ugyanis az apróbb gyökereket a tárcsa nem emeli ki. így egyértelműen nő a betakarítási veszteség, aminek csökkentése ilyefl aszályos esztendőben a gazdaságok létérdeke. Bács-Kiskun megyében az idén három állami gazdaságban és 23 szövetkezetben összesen 6404 hektárra vetettek cukorrépát. Figyelemreméltó, hogy a háztáji és az egyéni terület nagysága eléri a 170 hektárt. Ez a növény talán az egyetlen, amelyik egész fejlődési időszakában egyenletesen és viszonylag sok .vizet, nedvességet igényel. Ilyen száraz esztendő, mint az 1985-ös, csökkenti az átlagtermést, ugyanakkor növelheti a cukortartalom, a digesszió értékét. Kétezeregyszáz hektár felszedése' után a DSZ-érték 16,5 százalék, magasabb az átlagos esztendőkben mért 15 százaléknál. Viszont a Bács-Kiskun megyében jónak számító 36 tonnás hektáronkénti átlagterméstől eddig 6 •tonnával maradtak el a gazdaságok. A jelenlegi két véglet a tassi Dózsa Tenmelöszövetkezet 26 tonnás, és a kunszentaniklósi Egyetértés Termelőszövetkezet 38 tonnás eredménye. i Érdeklődésemre a legtöbb gazdaságban elmondták, hogy a felszedést gyári ütemezés szerint végzik. Száraz időben a költségek emelkedésével kell számolni, mert a kötött talajok olyankor próbára • A tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben kihasználják a jó időt, s szedik a cukorrépát. teszik a gépeket. Könnyebben törnek az alkatrészek, szakadnak a láncok. Eső után, amikor némileg felenged a. talaj, nekilódulhatnak. Ilyenkor sietnek minél több gyökeret felszedni. Ezt az ideiglenes összerakott gúlákból csak később szállítják a gyárakba. Sok helyütt panaszkodtak az öreg, de mégis nagy értéket képviselő gépekre. A megyében a legtöbb Herriau 3—9 éves. Viszonylag jól dolgoznak a magyar, a szekszárdi MEZŐGÉP által kifejlesztett CR—6N típusú berendezések. Sokan várják az NSZK- ból érkező Kleine-adaptert. Az (Folytatás a 2. oldalon.) 1L A szüret -talán'a.mezőgazdasági fogíalatosáágok sorá* uia * l_uzes/ -°*TJ, • t* Ti^nK'sM mának élő sióiéjobb, s .rosszabb évjnfutok. At idei esztendő az utóobiak közé tartozik. Ezen az őszön ͧg|. í: • • s/áfi npidaia kJ? | Cl. JL Ifi mK
