Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

vv(V(íto • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZOVJET JAVASLAT- AMERIKAI VÁLASZ A sokadik elutasítás WASHINGTON A Fehér Ház még kedden sie­tősen elutasította a legújabb szovjet javaslatot, azt, hogy Kö- zép-Európában hozzanak létre vegyi fegyverektől mentes öve­zetet. Az elnök irodájának szó­vivője „tendenciózusnak és ha­misnak” minősítette a Mihail Gorbacsov által felvetett javas­latot, és ismét a Szovjetuniót igyekezett félelőssé tenni azért, hogy eddig nem született meg­állapodás a vegyi fegyverek teljés eltiltásáról. Az elutasítást azzal indokolták, hogy adott esetben a Szovjetunió „könnyebben tud­ná visszavinni a térségbe vegyi fegyvereit, mint az Egyesült Államok”. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA —---------------------------------------------------------------------— X L. évf. 214. szám Arai 1,80 Ft 1985- szeptember 12. csütörtök Magyar parlamenti küldöttség Romániában Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az Országgyűlés elnökének vezetésével szerdán magyar parlamenti küldöttség érkezett hivatalos baráti látogatásra Romániába, Nicolae Giosannak, a nagy nemzetgyűlés elnö­kének meghívására. A parlamenti delegációt Bukarest oto- peni repülőterén Nicolae Giosan fogadta. Jelen volt Barity Miklós, hazánk bukaresti nagykövete. Az elutasítás annak ellenére történt, hogy Reagan elnök ked­den több alkalmait is felhasznált annak bizonygatására: az Egye­sült Államok a novemberi csúcs- találkozón eredményeket akar elérni a szovjet—amerikai kap­csolatokban bekövetkezett fe­szültség csökkentésébe’rf! Az el­nök azonban változatlanul úgy értékelte a Szovjetunió kezde­ményezéseit. hogy azok „propa- gandajellegűek”, Reagan tovább­ra is abban jelölte meg a csúcs- találkozó célját, hogy az „kije­lölje az irányt és meghatározza a problémák megoldásának fo­lyamatát”. Az építő- és tüzelőanyag-ellátásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága első napirendi pontként azt a beszámolót vitatta meg, amely a megye művészeti életé­ről, az irányítási feladatairól ké­szült. A téma várhatóan október végén kerül majd a megyei ta­nács ülése elé, a' végrehajtó bi­zottság tehát előzetesen vélemé­nyezte az előterjesztést s úgy fog­lalt állást, hogy a beszámolót — az ülésen elhangzottak figyelem­be vételével — ki kell egészíteni. ' Második napirendi pontként szerepelt, a végrehajtó bizottság előtt az a tájékoztató, amely az Alföldi Tüzép Vállalat munká­járól, a tevékenység javításának feladatairól készült. Az írásos előterjesztés megállapítja, ' hogy az építőanyagok döntő hányadá­nál a több éves úgynevezett hi­ányhelyzetet követően a múlt év végétől folyamatosan javult az ellátás, sőt az 1985-ös esztendő első felében egyes termékekből már túlkínálat alakult ki. A vál­lalat telepein — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye a mű­ködési területe — az idén folya­matosan lehetett kapni valameny- nyi belföldön forgalomban levő ajtót, ablakot, úgyszólván kor­látlan mennyiségben. Ugyanez a vélemény a vasbeton árukról, ipari vegyi segédanyagokról is. A fentiek alapján elmondható, hogy az építőanyag-ipar a koráb­ban oly nyomasztó mennyiségi hi­ányt megszüntette, s döntő több­ségben a minőségi igényeket is ki tudja elégíteni. Sajnos még mindig nincs elegendő egyes cse­répfajtákból, fehér csempéből. Ennek ellenére a kínálati hely­zet tartósan biztosítható, s egyre inkább a vásárlók kulturált ki­szolgálása kerül előtérbe. Ezt a célt szolgálja — és'természetesen a választékbővítést, az ellátást — a Kecskeméten tavaly megnyílt Fészek Áruház is, amely 1985 első hét hónapjában megközelítően 150 millió forintos forgalmat bonyolí­tott le. A vállalat folytatja, sőt bővíteni szándékozik szolgálta­tásait azzal is, hogy például az anyagbiztosítási szerződésbe újalbb árukat vont be, továbbra is vállal rakodást, házhoz szállítást sfeb. A tüzelőanyag-ellátásban mu­tatkozó gondok nem ismeretlenek olvasóink előtt. A Tüzép Válla­lat tájékoztatása szerint a lakos­ság ellátásának biztonsága érde­kében az 1984. évi ténylegesen eladott tüzelőnél 14 százalékkal magasabb kontingenst kértek. Ennek megfelelően 1985-ben egy­millió 32 ezer tonnát kapott a három megye — a tűzifát nem számítva. Sajnos a jelenlegi ellá­tási nehézséget az okozza, hogy a területet ellátó Borsodi Szén­bányák Vállalat szállítási kötele­zettségéhez képest lemaradás­ban van. Ennek tudatában és is­meretében intézkedés történt a hiányzó mennyiség külföldről történő behozatalára. Bács-Kis­kun Csongrád és Békés megye összesen megközelítőleg még to­vábbi 30 ezer tonna jó minőségű szenet kap a következő hetekben, hónapokban. A végrehajtó bizottság a tájé­koztatót tudomásul vette és fel­hívta a vállalatot arra, hogy to­vábbra is tegyen meg minden szükséges és tőle telhető intézke­dést az ellátás javítására, a mennyiségi és lehetőleg a minő­ségi igények jobb kielégítése ér­dekében. A testület ülése- egyéb ügyek, bejelentések tárgyalásával feje­ződött be. G. S. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1985. szeptember 10-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1985. szeptember 10-én Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ki­bővített ülést tartott. A pártbizottság ülésén a tes­tület tagjai mellett részt vettek a megyei pártbizott­ság osztályvezetői, a városi és a városi jogú pártbi­zottságok első titkárai, a megyei tanács tisztségvise­lői, valamint több osztályának vezetője,- a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a megyei ügyészség vezetői, Kecskemét város pártbi­zottságának titkárai és tanácsának elnöke. A megyei pártbizottság ülésén részt vett Perczel György, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osz­tályának alosztályvezetője is. I. A megyei pártbizottság Terbe Dezső megyei tit­kár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtására vonatkozó feladattervet. II. A megyei pártbizottság Szakolczai Pál megyei titkár előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a megye gazdaságának időszerű feladatairól. Részt vett a napirend tárgyalásán a megye ipari és me­zőgazdasági szerveinek több vezetője és párttitká­ra, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek vezetői, a Kisipari Szövetkezetek me­gyei szövetségének elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Ta­karékpénztár megyei igazgatóságának képviselői. • A megye gazdaságát az év első felében — az ország egészéhez hasonlóan — számos kedvezőtlen, hatás érte. Mint a korábbi években, úgy az idén js értékesítési nehézségek jelentkez­tek (különösen az agrárgazdaság­ban), folytatódott az aszály, to- váhb romlottak a jövedelmezősé­gi pozíciók az állattenyésztésben, és a vállalati jövedelemszabályo­zás is tovább szigorodott. A me­zőgazdasági nagyüzemek kisegítő és melléküzemági tevékenységé­nek korábbi dinamikus növeke­dése lefékeződött, jövedelemter­melő képessége csökkent és he­lyenként foglalkoztatási problé­mák is voltak. Ezen felül nehezí­tették a gazdálkodást az év ele­ji energiaellátási zavarok és a mezőgazdaságot érit fagykárok. Többletfeladatot jelentett számos gazdálkodó egységnél az új vál­lalatirányítási formára történő átállás és egyes esetekben a szer­vezeti változások előkészítése. O A minisztériumi és taná­csi vállalatok új vállalat- vezetési formákra történő végle­ges besorolása megtörtént. Az át­állások a mezőgazdaság és az élel­miszeripar területén befejeződtek, az iparban folyamatban vannak. A vezető testületek, illetve az igazgatók választása többnyire nagy érdeklődés mellett és zavar­talanul zajlott, egyes esetekben azonban gondot okozott a nem kellő előkészítés. Az I. félév során néhány me­gyei gyár és gyáregység kezdemé­nyezte az önálló vállalattá alaku­lást. Többszöri egyeztetés után valamennyi esetben olyan döntés született (illetve van előkészítés alatt), amely szem előtt tartja a megyei iparpolitikai, iparfejlesz­tési célkitűzéseket és a vállalati érdekeket is. O A nehézségek ellenére az ipar termelése — az orszá­gos csökkenéssel szemben — a korábbi évekét is meghaladó mér­tékben nőtt. Az értékesítés, ezen belül a külkereskedelmi célú isi kismértékben csökkent az I. fél­évben a tavalyihoz viszonyítva, a nem rubel elszámolásban azon­ban a megyei csökkenés jóval ki­sebb az országos átlagnál. A je­lentősebb termelés- és exportnö­vekedés a nehéziparra (ezen be­lül is főként a gépiparra) jel­lemző, az élelmiszeripar és a könnyűipar pozíciója romlott. Az agrárgazdaságban kedvező kilátásokkal indult az év, a ka­lászosak vetésterülete nőtt a ta­valyihoz képest. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a ter­mésmennyiség kisebb, a termés­átlagok nagyabb mértékben el­maradnak az előző évitől. Az őszi betakarításé szántóföldi növé­nyeknél is rontja a terméskilátá­sokat a csapadékszegény időjárás. A szőlőültetvényekben több évre is kiható károkat okozott a fagy. A zöldség- és gyümölcseUátás, mind a konzerviparé, mind a la­kosságé — kisebb problémáktól eltekintve — a korábbi évekénél kedvezőbb volt. Az állattenyész­tés valamennyi fontosabb ágaza­tában tovább folytatódik az állo­mány csökkentése. Gondot okoz a felvásárlás elhúzódása is. Az élelmiszeripar súlyos értékesítési nehézségekkel küzd. A korábbi gondok mellé újként jelentkezett a toll és libamáj értékesítésének nehézsége is. O Az első félévben a lakos­ság készpénzbevétele . az országos 8 százalékkal szemben csak 5 százalékkal nőtt a megyé­ben, amiben szerepet játszott a mezőgazdasági termékértékesí­tésből. származó bevételék csök­kenése. A kiskereskedelmi forga­lom folyó áron 6 százalékkal nőtt. Ez kizárólag az áremelkedések­ből származott, az értékesítés mennyiségben elmaradt az előző évitől, annak ellenére, hogy az idényáras cikkek árszínvonala a tavalyi alatt maradt. Jelentős differenciálódás tapasz­talható a kereskedelmi vállala­tok körében. Miközben csökkenő mennyiségű eladás mellett az ár­emelkedésből származó bevétel­növekedés igen kedvező körülmé­nyeket teremt a ruházati és ipar­cikk-kereskedelemben, az élelmi­szer-kiskereskedelem nehéz hely­zetbe került. Kedvező tapasztala­tokkal megkezdte működését a nagybani zöldség- és gyümölcs- piac Kecskeméten. 1985 első félévében 651 lakás épült fel. A folyamatban levő építkezéseket is figyelembe véve, az év végéig várhatóan felépül a VI. ötéves terv teljesítéséhez szük­séges számú lakás. A személyi tulajdonú lakásépítés jobb fel­tételeinek megteremtése érdeké­ben a helyi tanácsok intézkedtek a telek- és lakásgazdálkodás ösz- szehangolásána. Tovább folytatódik a megyei tanács 3 éves lakásjuttatási prog­ramja, amely azonban az igé­nyelek csak egy részét tudja kielégíteni. A jogos igények szük­ségessé teszik a szervezési és tá­mogatási formák továbbfejlesz­tését, elsősorban a tanácsok és a munkáltatók közötti együttmű­ködést. Az első félév gazdálkodási ne­hézségei, a VI. ötéves tervidőszak megfelelő befejezése, illetve a kö­vetkező középtávú tervidőszak megalapozása, valamint a Köz­ponti Bizottság 1984 áprilisi ha­tározatából adódó feladatok meg­kívánják a megye valamennyi kommunistájától, pártszerveze­tétől, hogy saját hatáskörükben kiemelt figyelmet fordítsanak a gazdasági-gazdálkodási problé­mák megoldására. A vállalati, üzemi pártszervek erősítsék gaz­daságpolitikai tevékenységüket, számoltassák be a gazdasági ve­zetést, vegyenek részt a problé­mák feltárásában, megoldásában. Ehhez nyújtsanak segítséget a magasabb szintű pártbizottságok a gazdálkodó egységek közötti koordinálással, a megyei és or­szágos irányító szerveknél törté­nő képviselettel. Politikai eszkö­zökkel segítsék a hatékony gaz­dálkodást, a beruházások megfe­lelő ütemű és minőségű teljesíté­sét, a tanácsi és vállalati VII. öt­éves tervek előkészítését. BEMUTATÓ A GABONATERMESZTÉSI KUTATÓINTÉZETBEN JAVÍTANI A JÖVEDELMEZŐSÉGET MINDENKI SZÓT KAPOTT Élénk vita után döntöttek Kiskunhalason Egyperces néma megemlékezés­sel kezdődött tegnap a kiskun- halasi városi tanács ülése. A je­lenlevők a város díszpolgárává választott dr. Csorba Tibor em­léke előtt tisztelegtek, aki az el­múlt héten hunyt el. Ezután elsőként az idegenfor- igalom ötéves fejlesztési tervét .vitatta meg a testület. Az el­múlt években megnőtt a városba látogató hazai és külföldi vendé­gek száma, és a Csipke Hotel át­adásával elkezdődött Kiskunha­las bekapcsolódása a szervezett turizmusba is. A forgalmas tran- zitút mentén fekvő város legvon­zóbb látványosságát, a Csipkehá­zat az elmúlt éviben mintegy húszezren keresték fel. Idősze­rűvé vált a vendégfogadás felté­teleinek javítása, a jelenleg még kihasználatlan létesítmények, természeti adottságok feltárása. A következő években az idegen- forgalom fontos bázisává válhat a Sóstó és a gyógyvizes strand­fürdő. Mindkét terület fejleszté­si terve elkészült, a sóstói komp­lexum építését és üzemeltetését gazdasági társulással szeretnék megoldani. Élénk vitát váltott ki a követ­kező napirendi pont, a lakásgaz­dálkodásról szóló tanácsrendelet módosítási javaslata. A legtöbb hozzászóló az újraelosztásra viszi szaadott tanácsi bérlakások viisz- szatérítési díjával foglalkozott. Végül a testület — négy ellen- szavazat és öt tartózkodás mel­lett — úgy döntött, hogy ezen­túl az eredeti használatbavételi díj ötszörösét fizetik azoknak, akik leadják tanácsi lakásukat és magánépítésű házba költöznek. Az ülés ezután rendhagyó mó­don folytatódott. A jövő évtől életbe lépő lakossági településfej­lesztési hozzájárulás felhasználá­sára és a fizetendő összegre Sza­bó Károly tanácselnök tett javas­latot, majd az ülés elnökeként szünetet rendelt el. A tanácstagok városrészenként munkacsopor­tokat alakítottak, megvitatták az előterjesztést és egyeztették a vá­lasztóik megkérdezésével kialakí­tott álláspontokat. Így minden tanácstag elmondhatta vélemé­nyét, melyet a tanácstagi csopor­tok megválasztott szóvivője ter­jesztett azután az ismét együtt ülésező testület elé. A település- fejlesztési hozzájárulás összegé­ről és felhasználásáról elfogadott javaslattal a közeljövőben meg­ismerkedhetnek a város lakói, akik majd szavazással döntenek végső elfogadásáról. A befolyt összeget városrészenként csapa- > dékvíz-elvezető csatornákra, üt­és járdaépítésre szeretnék a kö­vetkező öt évben fordítani. Az ülés több mint háromórás vita után bejelentésekkel és tanácsta­gi interpellációkkal ért véget. L. D. A Kalocsa környéki paprikáról Tegnap Miskén ülést tartott a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés Tanácsa. Hegedűs La­josnak, az egyesülés elnökének megnyitója után az elmúlt fél év munkájáról dr. Farkas József ter­melési igazgatóhelyettes írásos tá­jékoztatóját beszélték meg és fo­gadták el. Ezután az egyesülés el­nöke felolvasta a KAGE igazga­tójának, dr. Kremniczky Bélának a levelét, amelyben megrendült egészségi állapota miatt felmen­tését kéri. Ebhez az egyesülés ta­nácsa hozzájárult. A jelenlevők elismeréssel mél­tatták dr. Kremniczky Béla ki­lencéves itteni munkásságát. Tóth Ferenc, a megyei pántbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a KAGE megszervezésében és az. új típusú egyesülés eredményes működtetésében nagy munkát végzett, olyan fejlesztések, beru­házások valósultak meg, amelyek haszna egyre inkább beigazoló­dik. Misi Sándor, a MÉM szövet­kezetpolitikai főosztályvezetője agrártörténeti jelentőségűnek mondotta azt, hogy az alapanyag­termelés és a feldolgozás integ­rációja megvalósult a kalocsai térségben. Megköszönte az igaz­gató eredményes munkáját az egyesülés tizennégy tagjának je­lenlevő vezetője, valamint Mis- kolczi János, a kalocsai városi pántbizottság első titkára is. (Folytatás a 2. oldalon.) Szegedi kukoricahibridek A szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézetben minden esz­tendőben ilyenkor, a kukoricabetakarítás előtt rendezik meg azt a bemutatót, ahol a termesztő szakembereknek számot adnak az elmúlt év kísérleti eredményeiről. Hazánkban idén huszonkétezer hektáron — a legutóbbi termésbecslés sze­rint — 46 ezer tonna vetőmagot állítanak elő. Ebből Ma­gyarországnak 32 ezer tonnára van szüksége, 13 ezer 600 tonnát pedig a szocialista országokban értékesítünk. Ezen kívül jelentős mennyiségű, úgynevezett céltermesztéssel elő­állított vetőmagot küldünk a tőkésországokba is, főleg az amerikai Pioneer cég szervezésében. Kívülállók számára ér­dekes lehet: hazánk hibridkukorica-termesztésében jelentős szerephez jutott az említett amerikai cég. Az árukukoricánk vetésterületének 85 százalékán Pioneer-hibridek termését ta­karítják be. • Szép termést nevelt a hazánk­ban legkorábban érő hibrid, a Sanora TC. 9 Szél Sándor az öthalmi kísérleti tábláknál a jól bevált hibridekről beszélt (Straszer András felvételei.) Azért is érdemelt különös fi­gyelmet a tegnapi szegedi ese­mény, ment a kutatóintézet a ha­zai Pioneer-hibridek fajtafenn­tartója. Megnyitójában Proksza János, az intézet igazgatóhelyet­tese említette, hogy a világon egyedülálló üzleti kapcsolatban állunk a Pioneer céggel, mert így, licencdíj ellenében — amit a cél- tenmesztésből származó vetőmag­gal fizetünk — jutunk a kiváló tulajdonságú hibridekhez. Ez az összeg pedig csupán az ötöd-ha­todrésze annak, amit az importált vetőmagért — ahogy más orszá­gok teszik — fizetnünk kellene. Ezt követően Szél Sándor, a kukorica nemesitési osztály veze­tője kutatási eredményeikről adott számot. Az idei esztendő nemcsak a termesztőknek, de a fajta- és hibrid-előállítással fog­lalkozóknak is rendkívüli volt- (Folytatás r. 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents