Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország terüle­tén ma estig: Északkeleten is csökken időnként a felhőzet» ott néhány he­lyen futó zápor lehet. Másutt túlnyomóan napos idő lesz. Hajnal­ban párássá válik a levegő» foltokban köd képződik. A gyakran élénk északnyugati szél időnként meg is erősödhet. Délnyugaton gyenge talajmenti fagy is lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16—20 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a megyei pártbizottság AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 213. szám Ára: 1,80 Ft 1985. szeptember 11. szerda A Magyar Szocialista Mun­káspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága szeptember 10-én Romány Pálnalk, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, a megyei pártbizottság első \ titkárának elnökletével ülést tartott. A végrehajtó bizottság ja­vaslatára a testület meghall­gatta és tudomásul vette a megye gazdaságának idősze­rű feladatairól szóban előter­jesztett tájékoztatót, majd megtárgyalta és elfogadta az MSZMP XIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának feladattervét tartalmazó ja­vaslatot. Az ülésről közlemény je­lenik meg. AZ ÉLELMISZERPROCRAM EREDMÉNYEI Előkészületek Gorbacsov celinográdi beszéde az SZKP XXVII. kongresszusára Az SZKP XXVII. kongresszu­sának előkészületeivel, a Szovjet­unió élelmiszerprogramjának ed­digi eredményeivel, s a végre­hajtása -érdekében még elvégzen­dő feladatokkal foglalkozott szep­tember 7-én Celinográdban el­mondott, és Moszkvában kedden nyilvánosságra 'hozott beszédé­ben Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára párt- és gazdasági aktívaértekezleten szólalt fel, amelyen részt vettek Kazahsz­tán. Szibéria és az Ural terüle­teinek és határterületeinek párt- és tanácsi vezetői,- kolhozelnö­kei és s zovhozigazgatói, agrár- tudományi szakemberei, és több mezőgazdasági jeülegű járás párttitkára. Gorbacsov, emlékeztetett rá, hogy az idén áprilisban megtar­tott központi bizottsági ülést kö­vetően megkezdődött a közvetlen felkészülés az SZKP XXVII. kongresszusára, s országszerte most tartják a pártszervezetek beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseit. Fontosnak nevezte, hogy e taggyűléseiket a pártos­ság, az építő kritika és önkriti­ka. a néppel szembeni kommu­nista felelősségérzet jellemezze. Az SZKP Központi Bizottsága arra számít, hogy a pártszerve­zetek szervezetileg és / eszmeileg is megerősödve kerülnek ki a beszámoló és vezetőségválasztó folyamatból — mutatott rá Mi­hail Gorbacsov. — Az, 'hogy ez valóban így lesz-e. nagymérték­ben függ attól, 'hogy kiket vá­lasztanak be a kommunisták a pártszervezetek vezető szervei­be, s még inkább attól, kik lesz­nek az alapszervezetek és a párt- bizottságok titkárai. Az SZKP XXVII. kongresszu­sán kell elfogadni a párt uj szerkesztésű programját, s az ország 12. ötéves tervét, vala­mint a 2000-ig hátralevő idő­szakra érvényes gazdasági és társadalomfejlesztési tervet. E dokumentumok előkészítése a befejezéséhez közeledik, s mi­után az SZKP Központi Bizott­ságának ülése megvizsgálta őket, országos vitára bocsátják. Mi­hail Gorbacsov felhívta a figyel­met: nem kell megvárni, amíg a kongresszus elfogadja a párt­programot és a gazdaságfejlesz­tési tervet Már ma is az idő szellemének megfelelő aktív cse­lekvésre van szükség, hiszen a fő irányok kijelölése megtörtént, s az SZKP KB áprilisi ülésének határozatai, a Központi Bi­zottság ezt követő döntésed alap­ján máris megkezdhető a munka. (Folytatás a 2. oldalon.) AZ AUTÓKLUB KÖZGYŰLÉSE Horváth István, a KB titkára Kecskeméten • Horváth István hozzászólása. (Tóth Sándor felvétele.) A Magyar Autóklub kecskeméti szervezete hétfőn, késő délután tartotta közgyűlését a Tudomány és Technika Házában. Az esemé­nyen részt vett Horváth István, a Magyar Szocialista' Munkáspárt Központi Bizottságának titkára is. Először Sohajda József, a kecs­keméti szervezet elnöke számolt be az elmúlt öt év munkájáról. Elmondta, hogy az utóbbi idő­szakban rohamosan emelkedett a taglétszám. Míg 1979-ben ötezer- ötszázharminchatan rendelkeztek tagsági igazolvánnyal, tavaly már tizanhéitezer-kilencszázhatvanöten. Az 1978-ban megnyitott műszaki állomáson a legkedveltebb és legkeresettebb szolgáltatások kö­rébe tartozik a gépjárművek ‘vizsgáztatása. Sohajda József be­számolója végén említette azo­kat az újdonságokat, amelyeket ebben az évben vezettek1 be a műszaki szolgáltatásoknál. Ilyen például a motorkerékpárok és se­gédmotorok javítására, vala­mint vizsgára való előkészíté­sért; alkalmas mindállomás üze­meltetése. Az elnöki beszámoló után hozzászólások következtek. Szót kért Horváth István is, aki annak idején alapító tagja volt az autóklubnak. Hangsú­lyozta, hogy ma a Magyar Autó­klub az ország egyik legnagyobb szervezetének számít a maga mintegy , négyszázezres tagságá­val. ami szinte egyben az autós- társadalmat is jelenti. Olyan szervezet ez, amely éppen ön­kéntessége miatt tudja hatéko­nyan képviselni a közlekedés­ben részt vevők érdekeit. Na­gyon fontos, hogy a közlekedési kultúra tovább fejlődjék. Csak jogszabályokkal, büntetésekkel nehezebb eredményeket elérni. Sokkal több múlik azon, hogy az utakon járók saját maguk (Folytatás a 2. oldalon.) Díjat hoztak az OMÉK-ról Az idei OMÉK-on legnagyobb kitüntetésekben részesült megyei termékekből összeállítható egy kitűnő vacsora. Előitalnak a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság kö- zönségdijas, fürjtojással készült Casanova likőrje tehető az asztal­ra, utána három nagydíjas alap­anyagból jöhetnek a fogások: a Borotai Termelőszövetkezet las­kagombája jó körítés a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat darabolt kacsája mellé, ami leöb­líthető a Kecskeméti Borgazda­sági Kombinát solti borcsaládjá­nak bármelyikével, vörössel, fe- < hérrel, szárazzal, félédessel. Nagyszerűen szerepeltek Bács- Kiskun termékei az OMÉK-on, s hogy együttesen láthatók legye­nek, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának szer­vezésében tegnap kiállítás nyílt a pártbizottság aulájában. Az OMÉK-on díjakat nyert harminc szövetkezet és állami gazdaság vezetőinek, szakembereinek je­lenlétében Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője . nyitotta meg a bemutatót, amelyen a dí­jazott termékek, illetve fotóik mellett az országos borversenyen elismerést kapott italokat is kiál­lították. Romány Pál, a megyei pártbi­zottság első titkára köszönte meg a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemeknek, a kutatóintéze­• Nagy Tibor vette át a BÁCSHÜS alkotó kollektí­vájának nevében Gál Gyulától a jutalmat. teknek a megyei pártbizottság, a tanács, a szakszervezet, a tsz- szövetségek nevében kiemelkedő munkájukat, azt, hogy az ország­ban, sőt határainkon túl is elis­merést arattak termékeikkel (a Casanova Ázsia-díjat is nyert nemrég), öregbítették a megye hírnevét. Az OMÉK-kal egyidő- ben a Vajdahunyad-várban meg­nyitott „Mezőgazdaság a képző- művészetben” kiállításon díj­nyertes alkotókat is köszöntötte a megyei pártbizottság első titkára: Törőcsik Jolánt és Bozsó Jánost. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője átadta az „Alko­tó Ifjúság” pályázaton díjat nyert tizennégy pályamunka huszon­hét szerzőjének a pénz- és tárgy- jutalmakat, közöttük voltak az OMÉK-on is külön díjjal jutal­mazott BÁCSHÜS dolgozói: Nagy Tibor, Tasnádi Ildikó és Pólyák Gáborné, akik a műbélbe töltött sonka és lapocka gyártástechno­lógiáját munkálták ki. ‘ Cs. I. KARNYÚJTÁSNYIRA AZ ŰJ TECHNIKA Bemutató a Petőfi Nyomdában KERESETTEK A HALASI TERMÉKEK A jól záró ablak olcsó is lehet • A Petőfi Nyomda fényszedő üzemében nyomdai szakemberek és újságírók ismerkedtek az új technikával. Sok szó esik manapság a nyí­lászárókra vonatkozó új hőtech­nikai szabványokról. Ezek előírá­sai szerint — energiagazdálkodá­si okokból, — az épületekbe be­építhető ablakoknak szigorúbb hőszigetelési követelményeknek kell megfelelniük. A hőátbocsá­tási tényező négyzetméterenként és Kelvin-fokonként nem lehet több 3 wattnál. A fizikai alapfo­galmakat isimerő olvasó . ebből könnyen megértheti, hogy ha mondjuk a szabadban mínusz 25, a szobában pedig plusz 20 fok van, akkor egy három négyzet- méteres ablak hővesatesége leg­feljebb 405 ' watt lőhet. A helyi­ségben működő fűtőaikalmatos- ság által termelt hőmennyiségből tehát az ablakon keresztül a leg­nagyobb hidegben sem ' mehet több veszendőbe egy hajszárító melegénél. A telített nyílászáró-piacon a korszerűnek mondott terméke­ket gyártó cégek ettől az előírás­tól várják ablakforgalmuk fel­lendülését. A január elseje óta önálló Kiskunhalasi Faipari Vál­lalat tavaly bevezetett „F” típusú gyártmánya nem tartozott a nagy csinnadrattával beharangozott ablakok közé, hiszen a hagyomá­nyostól — hőszigetelési szempont­ból — jószerével csak zárási felü­letében különbözik, szakzsargon­ban szólva a szárny nagyobb szé­lességben van „befalcolva”. Be­ruházás nélkül, ezzel az egysze­rű megoldással elérhető volt, hogy a hőátbocsátási tényező érté­ke három alá kerüljön, tehát a szigorúbb előírásoknak megfelel­jen. Nincs is gond az ablakok el­adásával, a jelenlegi mennyiség duplája is könnyen gazdára ta­lálna. A gyártmányok árával a jelenlegi piaci viszonyok között különösen versenyképesek, igaz, a konkurrens cégek ablakai fest­ve, üvegezve készülnek, ami bi­zonyos mértékig indokolja drá­gább voltukat. • A Kiskunhalasi Faipari Vál­lalat gyártmányainak egy részét zsalugáterrel szereli fel. (Pász­tor Zoltán felvétele.) A vállalat önállóan tett első lépéseiről Király István igazgató­tól kaptunk tájékoztatást. Esze­rint idei első féléves árbevételük 106 millió forint volt, ami az ere­deti elképzeléseknek megfelelő, a nyereség viszont húsz százalék­kal felülmúlja a tervezettet. „F” típusú ablakuk a már említett jó tulajdonságok mellett új, kad- miumozott vasalattal készül, ~s a tartozékként hozzá külön vásá­rolható „vaktok” alkalmazásával beépítése is egyszerűbb. Tervezik, hogy a jövőben —a jelenleg is készülő házgyári ajtótokok és zsalugáterek mellett — ajtókat is gyártanak majd. Megnyitották sa­ját termékeiket árusító minta­boltjukat, a gyártelep területén, ahol azóta átlagosan havi 600 ezer forint forgalmat bonyolítanak le. Az önálló gazdálkodásra — há­rom dolgozó felvételével, — zök­kenőmentesei) tértek át. B. F. I. Milyen lehet a jövő nyom­dája, napilapja, folyóirata, és ami ettől elválaszthatatlan: szerkesztősége? Erről volt szó tegnap Kecskeméten a Petőfi Nyomdában Ikezdődött kétnapos országos szimpóziu­mon. Mindennek hasznát ter­mészetesen Önök élvezhetik majd, kedves olvasók, hiszen több és frissebb információ közlésére nyílik lehetőség, szebb megjelenési formában és olvashatóbb betűkből. Hogy mikor? „Karnyújtás­nyira van tőlünk a jövő tech­nikájának mindennapos al­kalmazása” — mondotta a résztvevőket köszöntve Abla­ka István, a Petőfi Nyomda igazgatója. Csaknem másfél évtizede már próbálkozott az új eljárás, a fény- szedés bevezetésével, az ország­ban elsőként, ez a nyomdaválla­lat, de akkor más út látszott jár­hatónak: központi fényszedő üzem szerveződött ' és berendezéseiket odaadták. Most viszont kedvezőb­bek a körülmények a hatéko­nyabb, jobb minőségű nyomda­ipari termékelőállításra, ezért hozták létre a fényszedő üzem­részt, ahol már készítettek né­hány folyóiratot. De mi is az új technika? Ez a szimpóziumot kezdeményező Mo­notype cég kelet-európai képvi­selőjének, Heinz Brachennek vi- deoprogrammal kísért előadásá­ból kitűnt. A komputerek, ter­minálók, winchester disc-ek, la- sercomp-ok bonyolult rendszeré­nek összekapcsolási (például tele­fonhoz is) lehetőségének ismerte­tése helyett a lényeg: a számító­gép billenytűzetével „beírják” az adattároló lemezre a szöveget, pa­rancsot adva a betű nagyságára, a sorok távolságára stb. Ezt egy komputer vezérelte lézer levllá­gítórendszer segítségével a min­dennapos fényképezésnél hasz­nált, de nagy méretű filmre le­világítják, amit előhívnak. Erről készül a nyomóforma, s az eddig is alkalmazott eljárással a nyom­tatás. Egész újságoídal teljes meg­szerkesztésére is van lehetőség (már a Petőfi Nyomdában is), s e művelet lényegesen gyorsabb, mint a mostani. Vannak, ahol az Amicus számítógéprendszert al­kalmazzák, amiről a gyártó fej­lesztőmérnöke, Paul Fostet adott tájékoztatást, olyan szükséges (el­sősorban a szerkesztőségekre vo­natkozó) munkamódszer-változta­tással, amelyről Huppán Béla ti­pográfus szólt. Mikor készülhet lapunk fény­szedéssel? Ez is „karnyújtásnyi­ra” van? Ablaka István válasza: „Szeretném, ha fél éven bélül valóság lenne.” És hogy milyen a Petőfi Nyomda fényssfedő üze­me, amit a résztvevők megláto­gattak? Birkás Béla igazgatóhe­lyettes a következőkét mondotta: — A legkorszerűbb. Ferranti komputerekből most hat van, de számukat a duplájára növeljük, hogy a levilágító rendszer, a leasercomp kapacitását kihasznál­juk. A berendezések, az üzem ki­alakítása csaknem 2Q millió fo­rintba került. A hagyományos módszerhez képest mintegy 30— 40 százalékkal több szöveg szedé­se .válik lehetővé, kevesebb idő alatt. Május óta dolgozunk, ezt az esztendőt betanulásra és a lehe­tőségek kipróbálására szánjuk. Nem közömbös, hogy az új tech­nikával milyen áron tudják elké­(Folytatás a 2. oldalon.) MAGASABB HOZAMOKÉRT Kísérletek a homokon Hazánk szántóterületének ?2 százaléka homok, amelynek egy­ötöde futóhomok. Ez utóbbinak csaknem háromnegyed része a Duna—Tisza közén van. A szántó­földi növénytermesztés Itt nagy­részt az úgynevezett lepelhomok­talajokon történik. A szőlő-, gyü­mölcs- és erdőtelepítés vagy az öntözés jelentősebb kiterjesztését a beruházási költségek korlátoz­zák. Az elkövetkező évtizedekben továbbra is az öntözés nélkül] szántóföldi növénytermesztés ma­rad a gyenge homoktalajok na­gyobb részének hasznosítási for­mája. Ebből kiindulva tanácskozott a Magyar Agrártudományi Egyesü­let megyei szervezetének talajta­ni szakosztálya tegnap Kecske­méten. a Zöldségtermesztési Ku­tatóintézet Fejlesztő Vállalatnál a gyenge termőtalajok javításáról, termelékenységének növeléséről. A tapasztalatcserére meghívtak több homokon gazdálkodó mező­gazdasági nagyüzemet, agroké­miával foglalkozó szakembert. Bauer Ferenc, nyugalmazott tu­dományos tanácsadó, a mezőgaz­dasági tudományok doktora elő­adást tartott az intézetben vég­zett csaknem negyedszázados kí­sérleteiről. Ezek fő célja, hogy a műtrágyának, valamint az istálló- és különféle zöldtrágyáknak a ha­tékonyságát vizsgálják a rozsnál, kukoricánál, szöszösbükkönynél. somkórónáL, napraforgónál. A ve­tésforgó rendszerű kísérletekben figyelemmel kísérték azt is. hogy miképp a leggazdaságosabb a ta­lajerőpótlás. A negyedszázados munka legfőbb értéke.- hogy meg­bízható adatokat szolgáltat a gyakorlatnak. Ezt követően Csemi Imre. a ZKI Fejlesztő Vállalat főosztály­vezető-helyettese. a mezőgazdasá­gi tudományok kandidátusa is­mertette foszforműtrágya-adago- lási kísérleteit. Fontos tapasztalat, hogy az aszály hatását ellensú­(Folytatás a 2. oldalon.) mi mi

Next

/
Thumbnails
Contents