Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

1985. szeptember 10. PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT VISSZAVONULÁS HELYETT FELZÁRKÓZNI! Bayer István gyógyszerész professzor Az elmúlt napokban egyszerre három gyógyszerészeti tudományos konferencia zajlott hazánkban. Ebből kettőnek Kecskemét volt a házigazdája. A KGST-tanácskozás meghatalmazotti tanácsának el. nőkével, dr. Bayer István professzorral, az Országos Gyógyszerészeti Intézet nyugalmazott igazgatójával beszélgettünk. — Az intézet —, amelynek ön korábban a vezetője volt, most pedig tanácsadója — koordinálja a KGST-országok szakértői közöt­ti együttműködést az adott téma- körben, amely a gyógyszerkészít­mények emberi kipróbálás előtti kutatási, felhasználási kérdéseit öleli föl. Magáról az intézetről vi­szont keveset tudunk. — Az Országos Gyógyszerészen Intézet 1962-es megalakulása óta folytatója annak a hatósági gyógyszerellenőrzési tevékenység­nek, amely még 1927-ben az Or­szágos Közegészségügyi Intézet­ben kezdődött. A létrehozás és a jelenlegi működés szükségességét nem kell hosszan bizonygatni. Amíg korábban, évszázadokon át képzett gyógyszerészek a patiká­ban maguk készítették a szereket, addig mindenki a saját személyé­i vei felelt a munkájáért. A gyógy­szerek üzemi méretű gyártásával a személyi felelősség helyébe —. amelyet az orvos, a gyártó, a gyógyszerész , az elkülönültség miatt nem vállalt— a kormány­zati felelősség lépett. Ezért alakult meg a szakmai intézet, amelynek feladata volt az új gyógyszerek elfogadása, törzskönyvezése, vala­mint a forgalomban levő szerek minőségellenőrzése. — Ez a munka mindmáig meg­maradt? — Igen. Maradtak a követelmé­nyek is, de a módszerek jobbak, a mérések pontosabbak lettek. Az üzemi méretekhez igazodva sok­kal részletesebben kellett szabá­lyozni a gyártási feltételeket — a .készülékek tisztántartásától egé­szen a szerek elkülönítéséig. Má­ra pedig eljutottunk oda. hogy nemcsak a dolgozót 'kell megvé­deni a vegyianyagtól, hanem az anyagot is a dolgozóktól. Hiszen a szerbe ikerülő legkisebb szenv- nyeződés is veszélyes lehet. Hogyani‘zajlik egy—egy ‘új gyógyszer elfogadása? jassoMfiliev gó.Vr, '(p.-in'l/" — Az intézet, miint hivatal, en­gedélyező hatóság áll az egyik ol­dalon, a gyártók, forgalmazók a másikon. A mi feladatunk a gyári dokumentációk birtokában a kész gyógyszer utóértékelése. Szigorú' követelményeket szabunk, és egy­re újabb módszereket dolgozunk ki a hatásosság és az ártalmasság vizsgálatára, bizonyítására. — Mennyi idő alatt lesz egy ve- gyületből közforgalomban is hasz­nálatos gyógyszer? — Nem lehet általában vála­szolni, hiszen eltérő a szigor egy már alkalmazott szer licencének átvételekor, s megint más egy új hazai vegyület vizsgálatánál. Utóibbinál azonban az öt év mi­nimálisnak tekinthető. — Ez a rengeteg idő, s az eh­hez kapcsolódó sok munka, amely sok esetben a már egyszer másutt elvégzett vizsgálatok megismétlé­se, kézenfekvővé teszi a nemzet­közi együttműködést. . — Ezért is jött létre a KGST keretében az Egészségügyi Állan­dó Bizottság 1976-ban, amelynek munkájában kezdettől részt ve­szek. — Akkor személyesen is le tud­ja mérni az elmúlt évtized együtt­működésének hasznát. — Az elején mi is megkínlód­tunk azokkal a szokásos bürokra­tikus elemekkel, amelyek a kez­detet jellemzik, s amelyeken túl kell esni. Már az induláskor az volt a végső cél, hogy a különféle külföldi gyógyszereket a másik országban azonnal, vagy egyszerű .vizsgálatok után el lehessen fo­gadni. Ez egyértelmű gazdasági érdek. Ehhez viszont a módszerek, mérések, egyéb feltételek nemzet­közi színvonalú egységesítésére van szükség. Minden év, minden közösen megfogalmazott doku­mentum közelebb visz ehhez. Az is külön érték, hogy az adott te­rület szakemberei megismerték egymást, a másik munkáját, együtt dolgoznak, s e kapcsolatok­ból akár ikutátási együttműködés is kialakulhat. — Egy időben három gyógysze­részeti tudományos tanácskozás is zajlott Magyarországon. Nem sok ez? — Me&nőtt az érdeklődés a gyógyszerészet iránt világszerte. A szakemberek számára nélkülözhe­tetlenek a továbbfejlődéshez a legfrissebb infpcrpációk,,,.smélye- ket a nemzetközi tanácskozásokon szerezhetnek be, amilyen például a farmakológusok 'konferenciája volt Budapesten. A kecskeméti szervezési tanácskozás 400 részt­vevője egy másik gyógyszerész­kört képviselt, s más tematikával járult hozzá szakmai előbbrelépé- sükhöz. A mi. KGST-együttmű- ködés keretében folytatott meg­beszélésünk volt a legkevésbé né­pes, de remélem, hogy eredménye minél szélesebb körben és mind gyorsabban megmutatkozik. Váczi Tamás látást igyekszik védelmébe ven­ni: — Zsúfolt napok voltak akko­riban. Tőlünk, a tanácstól 'is töb­ben szabadságukat töltötték ab­ban az időben. Azt azonban meg­ígérhetem: a Bácshús vezetőivel való következő találkozásunkkor az ünnepi ellátás megjavítása lesz beszélgetésünk témája. Mi nem vártunk addig. Meg­kérdeztük Braxmair Bélát, a Bácshús kereskedelmi osztályá­nak vezetőjét: — Hibásak-e a fo­gyasztókat ért kellemetlenségért? — Mi nem vagyunk vétkesek — állítja az osztályvezető. — Amit Kalocsa rendelt, azt a húsmeny- nyiséget meg is kapta. Miért nem kértek többet? Minket a késői ki­szállításért érhet ' elmarasztalás. Vasárnap még küldtünk 6 mázsa lapockát, de ebből a Konzum csak 30, saját áruházunk pedig 300 kilogrammot vett át. ■ Kalocsa és környéke húsellátásáról — Kalocsának csak egy hús­boltja van, mert a többiben alig van választék. Nyilván nem jókedvükben mondják a fogyasztók, sem azért, hogy kötözködjenek. Az az egy — fő profilja mellett fűszereket, egyéb élelmiszereket, sült hurkát és kolbászt is árusító —, csempés falú üzlet a Bácshúsé a Tomory utcában. Igazi kereskedelmi lát­ványosság. A Középsőkért utcai Nagy Pálné és társai szeretnek itt vásárolni, mivel hétvégeken is van friss áru. Augusztus 20-a táján mégis zúgolódtak a háziasz- szonyok. Rekordsebességgel kiürült a bolt v — Mi történt? \ — A tőkehúsellátásban zavart okozott, hogy augusztus 17-én, szombaton reggel késve indítot­ták a túra járatot 15 mázsa fél­sertéssel és 400 kilogramm mar­hahússal — ismerteti az előzmé­nyeket a- tanácsházán- Madarász László főelőadó. — Már reggel 5 órakor úton kéll'étt vólhá' 'lennie: A Tomory utcai üzlet vezetője 7 óráig ötször sürgette a szállít­mányt, de az csak másfélórás ké­séssel érkezett meg Bajáról. Nőt- tön-nőtt a sorbanállás. Az embe­rek mérgelődtek. Hogyne mérgelődtek volna! A lassanként várossá fejlődő üdülő­helyről, Szelídről özönlöttek a vá­sárlók Kalocsára. A hússzükség­let megkétszereződött. A ven­dégjárás, az idegenforgalom ek­kor érte el tetőpontját. Különös, de nem tűnt föl senkinek, hogy hússzállítás után milyen gyorsan, szinte rekordsébességgel kiürült a bolt. Ma már csak tanulságképp vethetjük papírra az ünnep előt­ti forgalmat: 9000 kilogramm hús és egyéb élelmiszer talált vevőre 1 millió 354 ezer forintért! Vajon, mennyi fogyott volna el, ha a kínálat a kereslettel azonos? Bár szombaton többször szál­lított húst Kalocsára a Bácshús, s felajánlotta, hogy vasárnap küld 600 kiló lapockát, ez afféle tűz­oltás volt. A kereslet akkorra visszaesett. Szombaton a város­ban 15 mázsa hús maradt eladat­lanul, „Mi nem vagyunk vétkesek” — Nem haragszunk a Bács­hús ra — mondja a főelőadó, s az ünnepi keresletnél gyengébb el­Eső után köpönyeg! A* lapoc­ka már semmit sem segített a helyzeten. Csoda-üzlet — és a városkörnyék? A csempés falú áruház azon­ban, mintegy tükre is a helyi és a varoskörnyéki ellátásnak. Meg­mutatja, mi a jó, de azt is, mi a rossz a kereskedelemben. Jó, hogy augusztusi bevétele 4 millió 320 ezer forint, élénk ke­resletet jelez. Az e hétre megren­delt 34 mázsa félsertés, 14 mázsa marhahús, 500 kilogramm bőrös malac, kétszer ennyi sertésláb, 250 kilogramm vese és ugyan­ennyi szív, 3 mázsa máj és egy tonna húsos csont a kínálat túl­nyomó részét adja. Ám még több áruval várhatná Koltai János ve­zető a vásárlókat, ha kapna nyel­vet, s az olcsóbb gégéből, lépből és farokból is jutna bővebben Kalocsának. Olcsó körömből és húsos csontból hetente 20—30 mázsa érkezik. Azonban a ser­tésnek is csak egy szíve és 15—16 dekagramm agyveleje van! — És a lép? — Kapunk 10 kilogrammot — mondja Koltai János. — Jön két ♦ ... jó árukínálattal viszont igen! (Méh esi Éva felvételei.) vásárló és megveszi a kutyájá­nak. A csempézett áruházból néz­zünk távolabbra is, a tizennégy Kalocsa környéki településre, ahová hetente kétszer, kedden és csütörtökön szállít termékeiből a bajai vállalat! Cselik Magdolna, a Kalocsa és Vidéke Áfész ke­reskedelmi osztályvezetője arról számol be, hogy erőfeszítésüket a községi lakosság jobb ellátásáért és ezáltal a népesség megtartásá­ért már-már hiábavalónak érzik. — Mi egy „csodaüzlettel” nem bírunk versenyre kelni. Azt vi­szont nagyon szeretnénk, ha tő­kehúsból és olcsóbb húskészít­ményekből a falvaknak több jut­na. Mivel nekünk is a Bácshús a fő szállítónk, arra kérjük: csü­törtök helyett legyen péntek a heti második szállítási nap. Így a töltelékárukat, a következő hét elején, még a fogyaszthatósági határidőn belül értékesíthetnénk. A kérés, reméljük, megértésre talál. Hasonló fogadókészséget feltételezünk azok részéről is, akik kereskedelmi ellátó szere­püket szemlátomást szűkkörűen értelmezik Kalocsán, így nem szabad! Mi köze az ellátáshoz annak a — képünkön is látható — kétla- katos Híd utcai húsboltnak, amelynek a tulajdonosáról csu­pán ennyit áru el a cégér: ÉK. Ha jól utánagondolunk, a mai Konzum Kereskedelmi Vállalat (korábban BÉK) egyik húsüzle­téről van szó, amelynek ajtajáról hiányzik a tájékoztatás: mikor és meddig tart nyitva? Egy másik húsüzlet, a csávolyi Egyesülés Tsz-é, a piactéren ta­lálható. Mint általában a piaci boltokét, megrögzött szokás sze­rint ennek is bezárják délben az ajtaját. Árusítás helyett „Rög­tön jövök”-táblát látunk az ajtó­ban, betekintve pedig siralmas állapotot. A pult üvegje vastagon koszos. Legyek lakmározhatná- nak rajta. A Tomory utcai Bácshús-áru- ház .ezeknél különb állapota nem ok arra, hogy a város többi élel­miszer-forgalmazói ne törődje­nek saját boltjaikkal. Kinek-ki- nek az erőfeszítésén — és persze a nagyvállalat, a Bácshús segít­ségén is — múlik, hogy ne visz- szavonulás, hanem felzárkózás legyen a válasz a konkurrens megjelenésére. Többcsatornás beszerzéssel javulhat a kisebb boltok árukínálata is, és elejét lehet venni a sorbanállásnak. Kohl Antal MIT MOND AZ ÚJ RENDELET? V áltozó helyiségbérek 1985. július 1-től a nem lakás 'céljára szolgáló helyiségek béréről a Miniszter- tanács új rendeletet alkotott, figyelem­mel az ingatlanok fenntartásával és üze­meltetésével kapcsolatos gazdasági fel­tételekre. A rendelet valamennyi kategóriába tar­tozó bérleményre kiterjed, függétlenül at­tól, hogy ki a tulajdonos, illetve kezelő. Kivételt csupán a föld alatti tárolóterek és a raktárgazdálkodásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó raktárak (amennyiben' azok nem tanácsi házkezelési szervek ke­zelésében állnak), továbbá a közlekedési és hírközlési szervek raktárai, valamint sza­badtéri rakterei képeznek. A helyiségek bére a településkategóriá­kon belüli bérleménycsoportoknak megfe­lelő összeg négyzetméterre vetített szorza­ta, egy évre megállapítva. Ettől éltérni csak a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága ál­tal meghatározott övezetben, továbbá a rendeletben pontosan megnevezett bércsök­kentő tényezők fennállása esetén lehet. Konkrét személyre — annak szociális hely­zetére, illetve lakossági Szükségletet kielé­gítő tevékenységére — tekintettel lehetsé­ges kedvezmény biztosítása. A felmérés során azonban a bérlőknek tudomásul kell venniük, hogy az alapte­rület a korábban megállapítottakhoz képest megváltozhat, hiszen az állandó jelleggel beépített galériákat, belső térhez tartozó kirakatokat az új rendelet szerint az alap- terület megállapításánál figyelerhbe kell venni.' A fizetendő bér meghatározásakor a helyiség épületszerkezetekkel (falakkal) körülhatárolt teljes alapterületét kell szá­mítani. A helyiségek bérleménycsoporfba való besorolásánál a fő rendeltetést kell alapul venni, függetlenül attól, hogy esetleg a bér­leményhez tartozó helyiségek használat szempontjából eltérő bérleménycsoportba tartoznak. Más azonban a helyzet a kiegé­szítő helyiségekkel. Ezért egy épületben le­het elvileg Kőt bérleménycsoportba sörolt helyiségrendszer is, például gépkocsitároló és divatszalon, esetleg műhely stb. A helyiségek és területek jdgcím nélküli, illetve rendeltetésellenes használata esetén — a használati díjon, illetve béren felül — bírságot is ki kell szabni. A rendeltetés megváltoztatásához, illetve az ehhez előze­tesen szükséges munkálatok elvégzéséhez a bérbeadó beleegyezését kell kérni. Az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyok esetében az állami tulajdon­ban álló olyan helyiségeknél, amelyek alap­bére a korábbi jogszabályok alapján meg­állapított bérleménycsoport, illetve telepü­lési kategória összevonása miatt változott •meg,. és az új bér a korábbinak a kétsze­resét meghaladná, az „A” bérleménycso­portra (bárok, mulatók, divatszalonok stb.) hozott bérkikötés kivételével csak a ko­rábbi bér kétszeresének megfelelő mérté­kű bért köteles a bérlő megfizetni, és nem többet. Az 1985. július 1. napja után keletkezett bérleti jogviszony esetében a fizetendő új bér összegét a bérleti szerződésben kell megállapítani. A helyiségekhez nem tar-. tozó beépítetlen területek bérét a bérbe­adó és bérlő szabad megállapodása hatá­rozza meg. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében az 1985. július 1. napja és az 1986. március 31. közti időszakban a korábbi jog­szabályok alapján, 1986. április 1-ét köve­tően viszont az új rendelet szerint megál­lapított bért köteles a bérlő fizetni. A bér­emelést fokozatosan vezetik be. A bérbeadó köteles a helyiséget az új bér közlését megelőzően felmérni, és ennek so­rán azt a megfelelő bérleménycsoportba sorolni, továbbá a bér mértékét módosító tényezőket megállapítani. A bérlővel min­den esetben közölni kell az alapbér mér­tékét (a településkategóriát és a bérle­ménycsoportot), valamint az alapbér-mó­dosítás mértékét és jogcímét, a helyiség számításba vett alapterületét.. Nem maradhat el az 1986. március 31. napjáig fizetett bér feltüntetése, illetőleg az 1986. április 1. után fizetendő új bér közlése sem. Külön kell felhívni a bérlők figyelmét arra is, hogy a fokozatos meg­fizetésnek megfelelően az évenként fize­tendő bér hogyan fog alakulni. Erre az állami tulajdonban álló helyiségek eseté­ben a bérbeadó csak az e célra rendszere­sített helyiségközlési lapot használhatja Tel. H. T. KÉP ÉS HANG Üzenet az olvasóknak Ritkán váltott ki formai megoldás akkora visszhangot lapunk történetében, mint a heti rádió, és rteleviziómüso- rok közlése. Külön-külön szinte körülményes lenne meg­válaszolni a szerkesztőségünk, nek címzett leveleket Ezért minden érdeklődő kedves ol­vasónknak üzenünk ez alka­lommal. örülünk, hogy a ké­szülékek mellé és elé ülők nemcsak rádióhallgatók és té­vénézők, hanem a Petőfi Né­pe kritikus szemű olvasói is. A véleményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni — nyilvánuljanak meg akármi­lyen stílusban. A tanulságok 'hasznosításai a mi dolgunk: a megoldásit nekünk kell meg­keresni. Ez a megoldási nem könnyű- Évek hosszú sora óta, rend­szeresen kdünk közre heti mű­sorösszeállítást. Ez a szomba­ti újságunkból kivágható. ösz~ sBehajtható lap. Célunk vilá­gos: egyfajta szolgáltatást szeretnénk nyújtani ily mó­don előfizetőinknek, és a Pető­fi Népe napi vásárlóinak az összefogott, egész hétre elte­hető kis melléklettél. A címe Kép és Hang, szombattól a következő ilyen jelentkezés szombatjáig terjed az érvé­nyessége. Nem lett volna különösebb elhelyezési gond. ha az évek során nem színesedik és gaz­dagodik a műsorválaszték, ha az előzetes ajánlatokból nem akartunk volna minél többet olvasóink tudomására hozni: Jelzések érkeztek hozzánk több településről, hogy a ju­goszláviai adók mellett fogják a moszkvai és pozsonyi tévé­sugárzást is, szeretnének tu­datosan válogatni a program­kínálatból. A 'kecskeméti ká­beltévé az átlagosnál több külhoni műsort juttat el a la­kásokba. Hasonló gondolat­tal más városokban is foglal­koznak. Szerkesztőségünk szeretett volna eleget tenni a robbanás­szerűen jelentkező igények­nek. Tudjuk, hogy ehhez na­gyobb lapfelület kellene, vas­tagabb szombati szám. Ennek előállítása a rajtunk kívül álló okokon múlik, sajnos. Szóval, több műsorról beszá­molni ugyanakkora lapfelüle­ten — ez az újságszerkesztés fából vaskarikája. Épp az igé­nyeknek megfelelően!, mind több tájékoztató információt akartunk átnyújtani, ám ez­zel megnyomorodott, és szin­te olvashatatlanná vált főleg az idősebbeknek az egész Kép ■'és Hang. ‘Választani kell: vagy kevesebbet jelentetünk meg, és hozzá tagoltabb, áttekint­hetőbb formát találunk, vagy tölbbet akarunk, és végered­ményben keVeselbbet marko­lunk. Talán az a leginkább de­mokratikus, hogy a legtöbb hallgatóhoz, nézőhöz eljutó rádiós és televíziós programo­kat foglaljuk össze a heti mű­sorban továbbra is szombattól szombatig, s ráadásként elő­zetes ízelítőt adunk a követ­kező vasárnap tévés kínála­tából. Az összes többit pedig napi bontásban közöltjük, ami­kor egyébként is megismétel­jük időszerű, aznapi részen­ként a programokat Ide épít­jük be a ködben elhatározott, előre nem kiszámítható, de még időben megtudott műsor­változásokat is. A szerkesztő SEGÍTIK A KELLÉKGYÁRTÓ KISIPAROSOKAT Magyar—olasz együttműködés f. divatcikkeket előállító kisiparosok kellékellá­tása továbbra sem kielégítő, nehezen szerzik be a termékeikhez szükséges csatokat, díszöveket, ráté­teket, gombokat, táskavereteket. Ez nemcsak las­sítja munkájukat, hanem megdrágítja szolgáltatá­saikat, hiszen túlnyomórészt importból vásárolják a kellékeket. Számottevő javulás csak a cipzárellá­tásban tapasztalható, e területen megszűnt a hi­ány és a választék is megfelelő, mert a húzózár­készítő mesterek korszerűsítették műhelyeiket. A kisipari műhelyek nemcsak iparostársaik igényeit elégítik ki húzózáiból, hanem a lakosságnak is szé­les választékot kínálnak, sőt mostmár egyes ipar- vállalatoknak is kisiparosok gyártják e kellékeket. A KI ŐSZ a hiányzó kellékek gyártását is igyekszik elősegíteni. A kisiparosok érdekvédelmi szervezete szoros kapcsolatot alakított ki a Magyar Divat In­tézettel, amelynek munkatársai a kisiparosokat is meghívják a szakmai konzultációkra, bemutatókra, sőt mintákat adnak a legdivatosabb kellékekről. Emellett olyan közös kiállítást is szerveztek, amely­nek célja az volt, hogy a bemutatott kellékre gyár­tót, kisiparost, vállalkozót keressenek Ennek ered­ményeként több kisiparos megkezdte a divatipar számára nélkülözhetetlen gombok, csatok, veretek gyártását. A Kisiparosok Országos Szervezete régóta meg­levő nemzetközi kapcsolatait a termékgyártás kor­szerűsítésére is igyekszik felhasználni. Az olasz kis­iparosok szervezetével, a CNA-val megállapodtak abban, hogy közösen hoznak létre kellékgyártó kis­üzemet Magyarországon. Elsőként már jövőre gyógybetéteket gyártó kisüzem kialakítását tervezik. A gyógycipők gyártásához szükséges és a kész ci­pőbe is betehető speciális kellék előállításához a- technológiát és a berendezéseket az olaszok szál­lítják, a magyar kisiparosok, kisvállalkozók pedig részint tartósan bérbe veszik e gépeket, részint pe­dig termékkel fizetnek érte. A magyar—olasz közös beruházás az első ilyen típusú együttműködés, amelyet a tervek szerint to­vábbiak követnek. Szintén olasz magánvállalkozók­kal közösen kívánják megoldani a fémkellékek, csatok, veretek, táskakeretek — előállítását, galva­nizálását. t v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents