Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

VI1*AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AB MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL évf. 211. szám ÁrB! 1,80 Ft 1985. szeptember 9. hétfő Rakodtunk a hét végén 3. oldal A hét végén, szombaton és va­sárnap, nem minden vállalat ra­kodik. Egyes cégek inkább kifi­zetik a kocsiálláspénzt, de hétfő­nél előbb nem nyúlnak a vago­nokhoz. A megyei szállítási bi­zottság és a MÁV felhívására az elmúlt fiét végén azonban nagy lendületet vett a rakodás. Ennek eredményeként remélhető — a végleges adatokat kedden tesszük közzé —, hogy a megye vasútál­lomásain nem maradt teli vasúti kocsi. A rakodási készségről la­punk harmadik oldalán képösz- szeállításban számolunk be. Fel­vételünk Kecskeméten, az Alsó- pályaudvar rakodóvágányán va­sárnap reggel készült: az AGBO- KÉR dolgozóinak munkálkodását örökítette meg. Válságban az állattenyésztés? 4. oldal Sorozatot in­dítunk útjára mai számunk, ban arról, hogy napjaink­ban melyek a legnagyobb gondjai az ál­lattenyésztési ágazatoknak, valójában be- szélhetilnk-e válsághely­zetről, és ahol az ágazatok felszámolá­sa helyett a fejlesztés mel­lett döntöttek, miért tették, hogyan érik el a még megfelelő jövedelmezősé­gi szintet. A szarvasmarha — elsősorban a tehenészet —, a sertés- és a juhtartás kerül reflektorfénybe, nemcsak a nagyüzemi, hanem a háztáji tartás helyzetét is bemutatva. A PRAVDA A GENFI CSÚCSRÓL Kulcskérdés az űr­fegyverkezés A viliág felfokozott várakozás­sal tekint a szovjet—amerikai csúcstalálkozó elé, s nem szabad megengedni, hogy a közvélemény csalatkozzék reményeiben — írja a Pravdái A Genfben folyó tárgyalások kulcskérdése az űrfegyverkezés, s kétségtelen, hogy ez képezheti legfőbb akadályát a két nagy­hatalom közötti kapcsolatok ál­talános rendezésének is. Washington nagyon jól tudja, hogy a világűr malii tarizáláaáinak elhárítása nélkül semmiféle meg­állapodás nem j ölhet létre a nuk­leáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Ezért itt az ideje, hogy az amerikai kormány levonja a megfelelő következte­téseket — állapátja meg a<z SZKP központi lapja. A kanadai kormány nem vesz részt az USA /órfegyverkezésfi terveiben — jelentette ki a ka­nadai kormányfő, miután egy napon át tárgyalt a kérdésről a parlament konzervatív képvise­lőivel és szenátoraival. Indoklá­sa szerint a jelenlegi katonai po­litika nem indokolja, hegy kor­mányszinten tegyenek erőfeszíté­seket hadászati védelmi kezde­ményezés magvalósításáért. Mulroney ugyanakkor közölte, hogy magánvállalatok és intéze­tek köthetnek szerződést ilyen jellegű kutatásokra. Moszkvai találkozások ’85 Bahget Iskander kiállítása Szombat délelőtt a Tisza ’83 ci- terazenekar hangulatos orosz dallamai vezették be az Erdei Fe­renc Művelődési Központban Bahget Iskander fotóművész Moszkvai találkozások ’85 című kiállítását, amelynek anyaga a közelmúltban készült a Világif jű- sági és Diák Találkozón. A jelen­tős esemény mozzanatait még számos hazai fotográfus is meg­örökítette, az azonban a kecske­méti rendezők — a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága, a ME­ZŐGÉP Vállalat és az Erdei Fe­renc Művelődési Központ —, s persze a művész becsületére vá­lik, hogy ilyen gyorsan, alig egy hónappal a moszkvai találkozó befejezése után, már tárlaton lát­hatják az érdeklődők a lencse­végre kapott pillanatokat. A meg­nyitón ott voltak jó néhányan azok közül, akik személyesen is élvezhették a VIT hangulatát, s a még friss élmények hatása alatt nekik különösen izgalmas volt a találkozás Bahget Iskander ta­lálkozásaival. Az ünnepélyes megnyitón, — amelyen megjelent Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára és Kul­csár Kálmán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkár-helyette­se — a szervezők nevében dr. Kuczik István, a MEZŐGÉP igaz­gatója mondott bevezető szavakat. Mint tudjuk, Bahget Iskander a vállalat dolgozója, s a cég .vállal­ta moszkvai részvételének, s ki­állításának patronálását is. A tár­lat megnyitására Ivan Bagyult,* a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosát, a Szovjetunió Baráti ’ Szövetségé­nek magyarországi képviselőjét kérték föl, aki Leonyid Jago- dovszki követségi tanácsos társa­ságában érkezett Kecskemétre. Mint mondotta, tiszta szívből kö­szöni a művésznek és a rende­zőknek, hogy ilyen nagyszerű ki­állítással ajándékoztak meg ben­nünket. Felelevenítette a koráb­bi moszkvai VIT-hez fűződő él­ményeit, amikor is együtt dolgoz­hatott a magyar küldöttséggel, így nem véletlen, hogy a mostani fotókiállítás egyet jelent az ifjú­ságával való találkozással. Leg­inkább a fiatal, bizakodást sugár­zó arcok ragadták meg, valamint a barátság szellemének lebegése valamennyi alkotásban. A VIT és NÉGY HÓNAP ALATT 212 RIASZTÁS Nyári | | mérleg a tűzoltóknál Mint édes álmot a vekker, úgy veri szét a nyugalmat a riasztócsengő. Ezen a nyáron pedig bőven volt alkalmuk hallani érdes hangját a me­gyei tűzoltóknak. Május 1- től augusztus 20-ig 212 eset­ben kellett kivonulniuk ki- sebb-nagyobb tűzesethez. Az idén is sokszor lángolt az er­dő, égett az avar, a gabona­tábla. A csúcsot augusztus 6. napja jelentette, amikor tizen­hétszer volt riadó. Közülük egyidőben négy helyre szólt a hívás. Az egyik tűzoltóraj sorra vonult egyiktől a másikig, mígnem megfékezte mind a négy tüzet. A bugaci erdőben az idén igen nagy kárt okoztak a lángok. Július 30-án mint­egy három és fél hektár fenyőerdő vált a lángok martalé­kává. Pénzben ugyan „csak” félmilliós a kár, ám felbecsül- hetétlennek tűnik, ha elmondjuk, 15—20 év kell, míg újra erdő lesz azon a területen. A kánikulai meleg .mellett meg­feszített küzdelemre és erőfeszí­tésre kényszerítették a tűzoltó­kat a rossz terepviszonyok — ho­mokos, keskeny földutak —, az izzó zsarátnokok, a füst, a víz­hiány, s az intenzíven sugárzó hő. A nyár nemcsak a vonulós szolgálat tagjait állította komoly próba elé, hanem a tűzmegelő­zési szakág dolgozóit is. A mező­gazdasági termények nyári be-' takarítása, a tűzveszélyes tech­nológia fokozott figyelmet köve­telt. Rendszeres ellenőrzéseket végezték a megye területén az aratás időszakában a tűzoltók, de azt .megelőzően is részt vettek a gépszemléken. Sajnos, minden erőfeszítésük ellenére sem volt tűzkármentes a betakarítás. Sok helyen, többnyire gondatlanság­ból, jelentős mezőgazdasági tüzek pusztítottak a nyáron, s ezek kö­zül Is kiemelkedtek számszerűsé­gükben a Hesston-körbálázók ese­tei. A tűzvédelmi propagandamun­kában sem volt nyári szünet. Több helyen szerveztek kiállítást és éltek a filmvetítéses, élőszavas előadások lehetőségével. A köz­úti balesetek helyszínén a sérült személyek roncsok közüli .menté­sére is gyakran a tűzoltókat kér­ték meg. A nyári viharok után az útra dőlt fák, megroggyant ké­mények, tűzfalak esetében a köz­vetlen veszélyhelyzetet is ők há­rították el. A záporok után a pincékben, alagsorokban felgyü­lemlett esővíz eltávolítása sok­szor napokra igénybe vette Bács- Kiskun tűzoltóit. T. B. ez a kiállítás is baráti kapcso­lataink további erősödését szol­gálja, s nem titkolt szándéka, hogy minél több hívet szerezzen a béke ügyének. A barátság rend­kívül fontos ebben a súlyos, bo­nyolult, vészterhes periódusban, hiszen a békét csak együtt tud­juk megőrizni. Lehet, hogy mi idősebbek lettünk — mondta Ivan Bagyul, de barátságunk mindig fiatal marad, s minden egyes ilyen esemény, mint ez a tárlat, konkrét, fiatalos, nagy távlatok előtt álló barátságunkat erősíti. Bahget Iskander tárlata egy hétig — szeptember 14-ig — lát­ható az Erdei Ferenc Művelődé­si Központban. H. K. E. LEGFONTOSABB: A LAKOSSÁG ELLÁTÁSA Bányászok erőfeszítései- Vasárnap a Tatabányai Szén­bányák vezetői és szocialista bri­gádjainak vezetői együttes ta­nácskozáson értékelték a vállalat ez évi első nyoldhónapi tevé­kenységét és meghatározták a további feladatokat. A tatabá­nyai szénbányáknál az év elején 1 millió 960 000 tonna szén ter­melését tervezték. Az eredeti ter­vet év közben módosították és december 31-ig várhatóan — 155 000 tonnával kevesebb — 1 millió 805 000 tonna szenet kül­denek a felszínre a tatabányai bányászok. A tervmódosítás egyik oka a termelési szerkezet meg­változtatása. Az esztendő hátra­levő hónapjaiban kevesebb gyen­gébb minőségű, úgynevezett erő­művi szenet termelnek, ugyan­akkor növelik a tüzépeknek szál­lítandó szén mennyiségét. Lakos­sági felhasználásra az eredetileg tervezett 785 000 tonnával szem­ben az év végéig összesen 931 000 tonna szenet szállítanák. Az év első nyolc hónapjában 1 millió tonna szenet termeltek a Vállalatnál. Szeptembertől négy hónap alatt 800 000 tonna tüzelő­anyagot kell a felszínre juttatni. A_ népgazdaság szénigényeinek kielégítésére a tatabányai bányá­szok szeptemberig húsz szabad­napjukon vállaltak munkát. Az 'év hátralevő csaknem négy hó­napjában aninden szombaton és vasárnap dolgoznak a bányaüze­mekben, hogy a lakosságnak ele­gendő szenet szállíthassanak. GYERMEKCIPŐK „A fiatal házasok, pályakez­dő fiatalok, nagycsaládosok, munkások részére olyan szö­vetkezeti lakásokat kell építe­ni Kalocsán, a volt Cirkuszos téren, amelyek árai az adott időszakban viszonylag kedve­zőek. Az igények kielégítésére több tervjavaslatot kell készít­tetni, s ezekhez költségkalku­lációt is mellékelni szükséges." Ez az idézet abból a szerző­désből való, amely a Petőfi KISZ Lakásépítő és -Fenntar­tó Szövetkezet, továbbá a KISZ Kalocsai Városi Bizott­sága között jött létre a fiatalok lakáshoz jutásának elősegíté­se érdekében. Mi ebben a védnökségi meg­állapodásban a furcsa? Először is az, hogy nem a lakáskérdés első számú felelő­sei kötötték. őszintén szólva — bár a vi­lág leghétköznapibb dolgá­nak kellene lennie — az sem tartozik a mostanában szerző­désbe foglalt célok közé, hogy akármi is „kedvező áron" ké­szüljön el: a vállalati érdek — természetesen — a nagyobb nyereség, amely a nem csök­kenő költségek mellett nyil­vánvalóan csak magasabb árakon érhető el. Ahol ez a szerződés kötte­tett, Kalocsán, mégis csak ez a megállapodás fejezi ki a felek — építők, építtetők, érdekkép­viselők ■— érdekeit. Az építőknek azzal kell szá­molniuk —r ezt egyébként la­punkban is többször megír­tuk —, hogy öt év alatt csak­nem duplájára emelkedett egy átlagos, kétszobás otthon ára. Azért is, mert a Városban nincs kivitelező kapacitás, tehát az a cég, amely munkát vállal itt, majdnem annyit kérhet, amennyit akar. (Csak zárójel­ben: a magas lakásárak sem tartalmaznak elég nyereséget, és a vállalatokat még mindig nem teszik érdekeltté az épí­tésben, de ez már külön té­ma lenne.) Hogyan lehet az, hogy Ka­locsán — elérhető, néhány év alatt összespórolható, azaz „viszonylag” alacsony össze­gért: száz-százötvenezer forin­tért — mégis hirdetnek lakás­építési akciót? Erre ad választ a védnök­ségi megállapodás, amely cé­lul tűzi ki a költségek ala­csony szinten tartását. Ezt vi­szont a Petőfi KISZ Lakásépí­tő és -Fenntartó Szövetkezet léte teszi lehetővé. Ez a tucat­nyi esztendeje életre hívott szövetkezet — egy nem ki­mondottan jó állapotban levő fabarakkban székelnek, tele­fonjuk a mai napig sincs — a „NON PROFIT" elvét tűzte zászlajára. Nem haszonra dol­goznak (mégis megélnek, áhn ez ugyancsak külön téma). Se­gédmunkásgárdájuk az építők köréből kerül ki, akiknek az a fizetsége, hogy munkájuk árával — némely esetben: százezer forintnál is többel/ — olcsóbb a lakásuk. „Mindkét fél kötelező érvé­nyűnek tartja — olvasom a megállapodásban —, hogy a védnökségben épülő házak, a társadalmi elvárásoknak meg­felelően, olyan költséggel va­lósuljanak meg, hogy pálya­kezdők, sokgyermekesek, ked­vezőtlen szociális helyzetűek is lakáshoz juthassanak. Az akcióprogram „non-profit" szellemben valósul meg, mély­ben az öntevékenység, az elő- takarékosság és a társadalmi összefogás azonos komponen­sek." A mostani akcióban építen­dő lakások — papíron — 792, 880, S40 ezer forintba kerül­nek. A valóságban sokkal-sok- kal kevesebbe: hisz a munka- díjjal ki-ki rengeteget megta­karíthat. Pénzükért — és mun­kájukértl — 64—130 négyzet­méteres otthonokat kapnak az építők, s úgy is csinálhatják, hogy az első ütemben csak a fele házat készítik el, a tető­teret csak később rendezik be. A VII. ötéves terv kezdetén a kalocsai tanácselnök azt ígérte: a lakásigénylő fiatalo­kat — valamilyen módon — otthonhoz juttatják. Állják a szavukat — amihez persze az ilyen védnökségek is kellenek. Másutt nem volna rájuk szükség? Äl B. J. A tavalyinál kétszer többet kínálnak Augusztus elején három, egy­mást követő lapszámunkban fog­lalkoztunk a gyermekcipő-gyár­it ássál és -forgalmazással, és meg­állapítottuk: fazonban, színben és árban nem mindenütt kielégítő az ellátás. VáUozott-e azóta a gyermek­cipő-ellátás? Jobb-e a kínálat? A forgalmazók időközben javí­tottak munkájukon, növelve a vá­sárlási lehetőséget. A Topán Ci- pőkereskedelmi Vállalat iskola- utószezon i kínálatra és a télre való felkészülésre, szeptember 16- tól október elejéig feltölti a cipő­üzletek raktárait gyermekiábbeü- vei. Ez idő alaitt. a tavalyi hason­ló időszakhoz képest kétszer több, huszonöt millió forint értékű gyer­mekcipő kerül a boltokba és az áruházakba. A hat megye ellátá­sában részt vevő Topán kecske­méti lerakatának vezetője. Csorba János elmondta: Bács-Kiskun negyven nagyobb és ugyanennyi kisebb cipőértékesitő üzlete meg­felelően készül az áruk fogadásá­ra. Torna-, tenisz- és kosárlabda­cipőből jó az ellátás, ezekből már eddig is több mint százezret szál­lítottak a megrendelőknek. Leg­nagyobb vevői a Topánnak a Bácska és a Szigma Kereskedelmi Vállalat: A lakosság lábméretei, köztük a gyerekeké is, az évek során mó­dosulnak. Csorba János ezt így fogalmazza meg: „A gyerekek gyorsan lesznek nagylábúák”. A leginkább keresett méretű cipők a 31—-35-ösök. Csakhogy amíg a demográfiai hullámot a gyártók nem tudják követni, addig a ke­reskedelem gondban lesz. Ugyanis eltelik 6—12 hónap, mire az ipar — a megrendelések szerint — át­áll a szükséges méretváltoztatás­ra. A kisgyermekes szülők gondjá­nak enyhítéséért azonban a ke­reskedelemtől is joggal várunk körültekintőbb felkészülést. Öröm­mel láttuk a Topán bemutatóter­mében a kecskeméti Alföld Áru­ház cipőosztály-vezetőjét. Kis Fe­rencnél, aki helyettesével érke­zett a felkínált lábbelik megte­kintésére. Az Alföld megyénk egyik legnagyobb cipőforgalmazó­ja: évente 53 millió forint bevé­tele származik ebből. Felkutatnak szinte minden beszerzési forrást.

Next

/
Thumbnails
Contents