Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

1985. szeptember 5. • PETŐFI NÉPE • 3 SZAKSZERVEZETI ÁLLÁSFOGLALÁS A MEGYE VII. ÖTÉVES TERVÉNEK KONCEPCIÓJÁRÓL A SOLTVADKERTI TANÁCS ÉLÉN Festőlétrától az elnöki székig A mozgalom segíti a gazdasági munka hatékonyságának emelését Az SZMT elnöksége, a szak- szervezetek megyei tanácsa fel­hatalmazása alapján véleményez­te a Báes-Kiskun megyei Tanács előterjesztésében a tanácsi gaz­daság VII. ötéves tervi fejleszté­sének koncepcióját és a tanácsi gazdaság Szabályozóit. Az SZMT részt vett a fejlesztési célok ki­dolgozásában, a tervezésben. Az állásfoglalásukat némi rövidítés-^, sei közöljük. Az elnökség véleménye szerint a VII. ötéves tervidőszakra a ta- ' nácsok eszközeiből megvalósuló fejlesztési elképzeléseket a nép­gazdasági tervben kiemelt, illet­ve a megyei szükségletek alap­ián dolgozták ki. Az elnökség is egyetért azzal, hogy a feladatok (közül három fejlesztési cél — a középfokú oktatás tanterem­fejlesztése, az egészséges ivóviz- és a lakásellátás további javítása —, kapjon elsőbbséget. Tanterem, lakás A tervidőszakban a számítások szerint több mint háromezerrel nő a tanulók száma. 140 osztály­terem felépítése elengedhetetlen feltétele elhelyezésüknek, mert csak így tudjuk . teljesíteni az MSZMP XIII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet idevonat­kozó határozatait. A társadalmilag is feszítő gon­dok enyhítése érdekében szük­ségesnek ítéli: a VII. ötéves terv­ben felépüljön 20 ezer lakás, ezen belül 3 ezer bérlakás. Csak ez utóbbi megvalósulásával lehet a legjobban rászorulók igényeit kielégíteni. Az elnökség is úgy véli, hogy a tanácsi gazdaságirá­nyítás rendszerének továbbfej­lesztése növeli a helyi tanácsok gazdasági önállóságát, az öntevé­kenység és érdekeltség nagyobb fokú kibontakozását, a demok­ratizmust és egyúttal a felelőssé­get is. Arányos területfejlesztés A VII. ötéves tervi, központi­lag közölt források reálértékben elérik a VI. ötéves terv várható tényszámát, s tartalmaznak a megyére vonatkozó kedvezőbb el­bírálást is. Ugyanakkor a köz­ponti állami támogatásnak az általunk reálisnak tartottnál ki­sebb összege feszítő gondjaink továbbélését jelenti a fejlesztési kiadásoknál. A megye lakossága. ellátottsági sajátosságainak (tanyák, születő új falvak stb.) figyelembe vétele, az arányos területfejlesztés szük­ségessége miatt az elnökség szük­ségesnek tartja az infrastruktúra gyorsabb ütemű felzárkózását az ország fejlettebb részeihez. Kérjük a SZOT illetékes szer­veinek támogatását is. Az elnökség támogatja, hogy a megyei tanács a kiemelt feladat- csoportokat céltámogatással kí­vánja ösztönözni. A helyi tanácsok gazdasági ön­állósága erősödik, pénzeszközeik feletti rendelkezési joguk bővü- : lését alapozza meg, hogy az ed­digieken túl — a megyei fej­lesztési források mintegy 70—75 százaléka —, a felújítási eszkö­zök egésze felhasználásáról a- helyi tanácsok dönthetnek. Ez nagyobb, felelősségteljesebb mun­kát, a lakossággal való jobb kap­csolattartást igényel. Ehhez nyújtsanak segítséget szakszervezeti szerveink, első­sorban a szakmaközi bizottságok. Segítsék elő a tervkoncepció szé­les körű megismertetését, és tár­sadalmi vitákban való megala­pozását. A tervezés egész folya­matában tartsák szem előtt a la­kosság alapvető szükségleteit, a helyi sajátosságokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kevésbé ellátott településekre, peremke­rületekre, külterületi település- részek, születő új falvak alapel­látásának megteremtésére, a tanyai lakosság életkörülményei­nek javítására. Közvetítő szerep Szakmaközi bizottságaink köz­vetítsék a tanácsoknak a lakos­ság igényeit, mondjanak véle­ményt a fejlesztési célokról, mű­ködjenek közre a helyi tanácsok terveinek formálásában. Az SZMT adjon tájékoztatást részükre, folyamatosan segítse munkájukat, s kérje fel a megyei tanácson keresztül a helyi taná­csokat, hogy — ahol működnek — igényeljék a szakmaközi bizott­ságok együttműködését. A szak­mai megyei bizottságok segítsék az üzemi—szakmaközi szervize­tek közötti jobb együttműködés kialakítását, az üzemi és tanácsi szervek közötti — szükség sze­rinti'— egyeztetést és koordiná­lást, a .párhuzamos fejlesztések elkerülését. Az SZMT a lakosság életkö­rülményeinek javítása érdeké­ben változatlanul fontosnak tart­ja az elfogadott fejlesztések meg­valósításának társadalmi segíté­sét. Erre a szocialista munkaver­seny — a brigádmozgalom to­vábbfejlesztése — jó keretet ad. A mozgalom még inkább segítse a gazdasági munka hatékonysá­gának emelését, ezzel a vállalati, személyi jövedelmek, s a helyi tanácsokat megillető befizetések növelését. A mozgalom továbbra is je­lentős mértékben járulhat hozzá a társadalmi munka szintjének megtartásához, a tanácsok anyagi erejének növeléséhez. Ki kell dolgozni a VII. ötéves tervidő­szakra is a társadalmi munkaak­ciók szervezésének elveit és főbb céljait. A DUTÉP építette Cegléden DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Mennyit ér az öröklakás? Egy 80 éves nyugdíjas eladta öröklakását. A vételár 250 ezer forint volt, aminek felét a vevő nyomban kifizette, a hátralékot pedig havi 1500 forintos részle­gekben kellett törlesztenie. Ezen­kívül megállapodtak: az öregúr élete végéig ingyen a lakásban maradhat, de oda senkit be nem fogadhat, vagy be nem jelenthet. Alig egy év múlva a nyugdíjas az adásvételi szerződés érvény­telenítéséért pert indított. Kere­setét arra alapította, hogy utólag tudta meg: az öröklakás forgal­mi értéke 450 ezer forint. Az al­sófokú bíróságok elutasító ítéle­te ellen emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kezőket mondta ki: — Igazságügyi szakértői véle­mény szerint az öröklakás érté­ke lakatlanul 650 ezer, lakottan 450 ezer forint, tehát az érték­aránytalanság miatt a 250 ezer forint vételár feltűnően alacsony. Ezért ez a szerződés érvénytelen. A nyugdíjas 80. évét betöltötte. Tehát a részére biztosított ingye­nes lakáshasználatnak nincs fo­kozott ' értékcsökkentő hatása, mint ahogy az alsófokú bírósá­gok megállapították. A feltűnő értékaránytalanságot meg kell szüntetni. Ez azonban nem jelen­ti azt, hogy a bíróságnak a lakás forgalmi értékéhez kell igazodnia. Lehetőség van arra, hogy a bí­róság az ellenszolgáltatást olyan összegben állapítsa meg, ami ugyan nem azonos a forgalmi ér­tékkel, de a felek érdekeinek méltányos érvényesülését bizto­sítja. Az összes körülmények mérlegelésével a lakás új vétel­árát 360 ezer forintban kell meg­állapítani. A vevő egy.összegben további 30 ezer forintot, havi tör­lesztésül pedig 3500 forintot kö­teles fizetni. Minthogy így az értékaránytalanság megszűnik, a Legfelsőbb Bíróság az adásvételi Soltvadkerten a június 8-i vá­lasztást követően Berkecz László személyében olyan ember kapott bizalmat a tanácselnöki tisztség­re a testülettől, aki korábban ta­nácstag sem volt. Ki ő, hogyan került a tanácselnöki székbe és hogyan képzeli el a nagyközség jövőjét — erről kérdeztük láto­gatásunkkor. — Vadkerti munkáscsaládban születtem, negyvenkét évvel ez­előtt. Sokat forgolódtam a nagy­papa körül, aki szobafestő volt. Amikor nagyobbacska lettem, hozzászegődtem inasnak. A tanu­lóévek után átléptem első és ta­nácselnökké választásomig egyet­len munkahelyem, a helyi / Ve­gyes- és Építőipari Szövetkezet küszöbét. 1970-ben részlegveze­tőnek választottak. Nyolc—húsz ember tartozott hozzám. Sok ta­nulót neveltem, akik elismert szakemberek, lettek. Munkánk mindig volt. Sokszor jómagam is beálltam közéjük, utána nyakig festékesen ültem az asztalhoz. Évente több mint egymillió fo­rint termelési értéket produkál­tunk, Közületeknek, magánsze­mélyeknek is dolgoztunk. Köz­ben 1967-ben megnősültem, fe­leségem statisztikus, Laci fiam hat, Annie lányom tizennégy éves. Harminchat esztendősen a kiskunhalasi gimnáziumban érett- ' ségiztem, az idén elvégeztem a marxista középiskolát. Ennyit a „festékes” évtizedekről, de nem végleg abbahagyva ... Sorsfordulóm? 1985. június 11., kedd. Ezen a napon — miután ta­nácstaggá választottak — mun­kásruhában végeztem a dolgom. Fehér László, a helyi népfront­bizottság elnöke közölte velem, hogy tanácselnöknek javasol­nak. Régről ismerem őt, azt hit­tem, tréfál velem. Miután elju­tott a tudatomig, attól kezdve nem tudtam aludni és enni sem. Teljesen valószínűtlennek tar­tottam, hiszen sohasem töreked­tem ilyen pozícióra. A pártnak sem vagyok tagja, korábban ta­nácstag sem voltam. Igaz, min­den tanácstagi beszámolón, fó­rumon ott voltam és állandóan „reklamáltam”. De nem magam miatt. Hadakoztam mindenféle községfejlesztési ügyben, hangoz­tatva, hogy sok minden nem el­sősorban pénzkérdés. Mit éreztem az alakuló tanács­ülés napján ...? A szavazás meg­lepetéssel zárult: a 29 tanácstag közül 27-en mellettem tették le a voksukat. Tudom, sok minden vár rám. Szerencsére segítőkész, jól képzett kollektíva vesz körül. Számtalan feladatot kell megol­dani.- Ilyen a tornacsarnok befe­jezése, a szép sikereket elért vad­kerti TE segítése, a szennyvíz- csatornázás. A piac kinézete sem megnyugtató, s fejleszteni kell a telefonhálózatot, az üdülőkörze­tet. Nézze majd meg a művelő­dési házat, az is korszerűsítésre szorul. Sok ezt elmondani is. Nem olyan régen arra gondoltam, jó lenne egy kicsit kényelmesebben élni. Sokat olvasni, foglalkozni az érem- és bélyeggyűjtemény- nyel, utazgatni. Minderre a kö­zeljövőben biztosan nem kerül sor. Mert ha vállaltam ezt a tiszt­séget, ha rám szavaztak) nem szeretném, ha földijeim csalód­nának bennem. A három hold szakszövetkezeti szőlőm művelé­se is sok időt elvesz... S most, úgy érzem, tanulni is kell... • Az utcán egy vékonydongájú, idős embertől, a 66 éves Ritter Józsi bácsitól, a helyi Jóremény­ség Szakszövetkezet tagjától kér­deztem, mit szól az új tanácséi- - nőkhöz? ■ „Bombameglepetés volt. Lacit régóta ismerem. Persze, megkér­dezhet bárkit, úgy ismerik, hogy megállta a helyét a munkában, a festőlétrán. Azt .is tudja, hogy mit jelent a szőlő. És ez itt so­kat számít. Igaz, nagy fába vág­ta a fejszét, de fiatal. Feladat van bőven. Téma a gáz, a fut­ballcsapat, a művelődési ház, meg a telefon. Én úgy érzem, megtaláltuk az emberünket. Per­sze rajtunk is sok múlik. Az fon­tos azért, hogy az utcáin ezután se siessen...” Pulai Sára TUDOMÁNYOS ÜLÉS A NÉVADÓ TISZTELETÉRE Vágó Béla Hollós-interjúja A Hollós József megyei kórház és rendelőinté­zet 5-én, csütörtökön délután 3 órakor tudományos ■ülésen emlékezik -meg arról, hogy egy esztendeje vette föl a forradalmár orvos nevét. Dr. Losoncz Mihály főigazgató-főorvos megnyitója után fiatal orvosok számolnak be kutatási eredményeikről, a gyógyításban szerzett tapasztalataikról. Ebből az alkalomból közlünk egy rövid részletet a Hollós párizsi kitüntetése után készült, Az Est­ben közölt Interjúiból. Ifjúkori barátjának, Vágó Bélának kérdéseire^válaszolt. 31IJSV Mi tudományos kérdésekről nem szoktunk na­pisajtó előtt nyilatkozni, nem mintha a sajtó nagy fontosságával és tiszteletreméltó hivatáséval nem volnánk tisztában, de ez rendszerint mind a tudós világban, mind a laikus közönségnél félreértésre vezet, fia ma ezt megteszem, tisztán azért történik, hogy a' magyar orvosok érdeklődése kutatásaim fe­lé irányuljon, s ha azt meglehetős kicsinyléssel fo­gadták, az elismerés, amely tanaimat érte, talán komolyabb kritikára, dolgaim alaposabb megvizs­gálására, sőt klinikai kipróbálására is alkalmat fog nyújtani. Kutatásaim és kísérleteim eredménye ed­dig a következőkben foglalható össze. A szervezet­ben igen gyakran lépnek föl gümőkóros gócok, ame­lyek bizonyos fokú immunitást létesítenek, miáltal a gümőkór nem terjed tovább, de az egyén igen méregérzékennyé válik, s a bacilusok mérgeire a legkülönbözőbb tünetekkel reagál. így különféle szervek működési zavarai fejlődnek ki: idegrend­szeri bajok, anyagcserezavarok stb., amelyeket ál­talában vérszegénységnek, neurasthéniának, gyste- riának és más efféléknek tulajdonítanak, holott a bajt specifikus tuberculosis elleni szerekkel kitűnő­en gyógyíthatnák. Ezek a „mérgezési" betegségek, mint ilyenek, év­tizedekig is kínozhatják a betegeket, de ha az im­munitás valamely okból csökken, úgy a betegség átmehet tüdővészbe. Felfedezéseim tehát egyrészt a gümőkómak legkoraibb s eddig félreismert meg­nyilvánulási stádiumát teszik felismerhetővé, más­részt lehetővé teszik, hogy igen sok alig gyógyít­ható betegséget aránylag könnyű módon meggyó­gyíthassunk. Az állandóan fejlődd orvostudomány természete­sen Hollós nézeteit ds pontosította, finomította, egy- ben-másban cáfolta. Valamennyi szakértő egyetért azonban abban, hogy gondolatai igen termékenyí­tőén hatottak a kutatásra és az orvosi gyakorlatra. H. N. FONALTOL KELMÉIG Textilipari újdonságok • Cegléden a múlt hét végén adták át rendeltetésének a 120 millió forintos beruházással épült kisegítő, foglalkoztató iskolát és nevelőotthont. A korszerű, 14 tantermes és a szükséges helyiségekkel felszerelt in­tézmény 190 ceglédi fogyatékos gyermek oktatását-nevelését fogja szolgálni, a 24 hálóteremből pedig 120 gyermek talál második otthonra. Az intézményt, melyet az IPARTERV tervei alapján a DUTÉP épített, dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át a pedagógusoknak és a diákoknak. Több textilipari vállalat meg­bízta az Innovatext .Kutató és Fejlesztő Vállalatot, hogy segít­sen 'bevezetni olyan új technoló­giákat, amelyek javítják a minő­séget és növelik a termelékeny­séget. A vállalat fo feladata, hogy elemezze megbízói helyze­tét és tanácsot adjon ahhoz, mi­ként lehet új gyártmányokat be­vezetni, a hatékonyságot fokozni, a minőséget javítani. Az Innova­text szakemberei aktívan részt is vesznek az új módszerek be­vezetésében, elterjesztésében. szerződést ezzel a változtatással érvényesnek nyilvánította. • Az' egyik áfész szerződéssel kö­telezte magát, hogy egy mezőt gazdasági termelőszövetkezet ré­szére nagy mennyiségű dióbelet őriz hfitőházábpn egy hónapig. Amikor azonban a diót vissza akarták szállítani) kiderült: a hűtőkamrában, az ammóniagáz- vezeték meghibásodott, aminek következtében az ammónia a diót tartalmazó kartonokra ráfolyt, a gyümölcs megfeketedett, és a KÖJÁL megtiltotta, hogy étke­zési célra felhasználják. A tsz a dióbél egy részét olajkészítéshez értékesítette, majd az áfész ellen kártérítési pert indított. Az alperes azzal védekezett, hogy a szövetkezet a diót a szer­ződésben megállapított egy hó­napnál jóval később szállította el tőle. Ha idejében viszi el, az árut a csővezeték később bekövetke­zett hibája nem érinti. Arra is hivatkozott,.hogy a dióbél már a beszállításkor minőséghibás volt. A megyei bíróság elutasító íté­lete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az áfészt kétmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az áfész olyan hűtőházat volt köte­les biztosítani, amelyben a cső­törés nem következik be. Ezenkí­vül a vezeték meghibásodásáról a tsz-t azonnal értesíteni kellett volna, de ezt elmulasztották. Ez­zel az őrzési kötelezettséget meg­szegték. A műszaki szakértő meg­állapította: a meghibásodást az áfész karbantartási mulasztása okozta. Az a körülmény, hogy a dióbél eltarthatási ideje a beszál­lításkor már lejárt, azt nem tet­te felhasználhatatlanná. Szak- hatósági engedély alapján ugyan­is forgalomba lehetett volna hoz­ni. A csomagolásra vonatkozóan pedig a mezőgazdasági szakértő elmondta, hogy bár a szabvány előírásától eltért, a gyümölcsöt a belső és külső károsodástól meg­védte. A kártérítés összegét a Legfelsőbb Bíróság a per összes körülményeinek mérlegelésével állapította meg. H. E. A pamutipari vállalatok közül jelenleg a Kispesti Textilgyár­ban és a Pamutnyomóipari Vál­lalatnál dolgoznak a fonalgyár­tás korszerűsítésén. Felülvizs­gálják a fonalgyártás meglevő berendezéseit és tanácsot adnak az új gépek szakszerű üzembe állítására. A gyapjúiparban — legutóbb a íMagyar Gyapjúfonó és Szövő­gyárban — a fonaltermelés mi­nőségének javítására közbeik­tattak egy új technológiai műve­letet: az elemi szálak bontása, tisztítása párhuzamosítása után bevezették az úgynevezett után- fésülést, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatnál a korábbinál igé­nyesebb terméket állítsanak elő, gazdaságosan exportálják a gyap­júfonalat. A kutató-fejlesztő vállalat — díjazás ellenében — arra is vál­lalkozik, hogy az iparvállalatok, szövetkezetek részére új termé­ket fejleszt ki. A kötőipar szá­mára kidolgozta például a hur­kos, noppos fonalak modern, nagy teljesítményű üreg-orsós fo­nógépen történő gyártási eljárá­sát. E technológia alkalmazásával a vállalatok gazdaságosabban ál­líthatnak elő divatos és ezért ke­lendő fonalat. A divatos pulóve­rek, egyéb felsőruházati termé­kek készítésébe legutóbb a Gyu­lai Kötőipari Vállalattal közösen speciális fonalat hoztak létre. Az úgynevezett csőfonalat előzőleg egy parányi kötőgépen kötik, s így az acril-gyapjú szálból a leg­újabb divatnak megfelelő, laza kötésű, könnyű termék készíthe­tő. Szintén a gyártmányfejlesz­téshez, a termékszerkezet kor­szerűsítéséhez ad segítséget az Innovatext legújabb terméke. A vállalat kísérleti laboratóriumá­ban PVC-bevonatú erős polia- midháló gyártási eljárását dol­gozták ki. Alkalmazási területe a szakemberek szerint a cipőtől a kempingcikkeken át a lakberen­dezési tárgyakig igen széles le­het. A kísérletek után az új anyag nagyüzemi próbagyártását a Budaflaxnál megkezdték, az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A kutató-fejlesztő vállalat szakemberei legutóbb a védőru­házat, különösen a hideg elleni teljes öltözék kidolgozását vállal­ták. Ruháeati fiziológiai labora­tóriumukban olyan termékcsalád kialakítását végzik, amelynek „tagjai” különböző körülmények között — hűtőházban, a szabad­ban, vagy savas környezetben — védik használóját. Az új termék kifejlesztését szintén az Innova­text végezte. Magyar kiállítók a bécsi vásáron Huszonnégy magyar vállalat állítja ki termékeit a szeptember 9-én nyíló őszi bécsi vásáron. A magyar kiállítók hagyomá­nyos résztvevői a bécsi vásárok­nak. Ausztria hazánk második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere, így elengedhetetlen a rendszeres kapcsolattartás, és az újabb üzleti kapcsolatok kiépíté­se. A múlt évben a két ország közötti kereskedelmi forgalo: először lépte túl a 15 milliái schillinget, s ami szintén kedv( ző, a magyar kivitel meghalad az Ausztriából származó behi zatalt Az idei magyar kiállít son 8 külkereskedelmi szakvá lalat vesz részt, a termelők töb ségükben saját maguk mutatj: be kínálatukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents