Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. szeptember 30.-0' A kötött technológián a jövőben „lazítani" állatgondozó az etetéshez készül. VÁLSÁGBAN AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS Kiváló a dávodi tehenészet, mégis.. « A bácskai mezőgazdasági sző. vetkezetek között a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet 5 250 hektáros területével a na. gyobbak közé tartozik. Szinte csak alaptevékenységet folytatnak. A termelés szerkezetében jelentős szerepet kapott az állattenyésztés is. Az országban 1973-ban itt ké. szült el elsőként Gi-Gi rendszerű sertéstelep, ahol jelenleg évente 7 600—8 000 állatot hizlalnak. En­nek felét saját vágóhídjukon dol­gozzák fel, a többit a Bácskai Közös Húsipari Vállalatnak szál. lítják. Ezt a tevékenységet egyér­telműen nyereségesnek mondják, nem így a szarvasmarhatartást... A gyökerek ‘ mélyre nyúlnak Ha a tsz-ben a tehenészetről akar az érdeklődő kérdezni, ta­nácsos az elnökhöz, Róka István­hoz fordulni. Jelenlegi beosztása előtt ugyanis termelési elnökhe­lyettes, korábban főállattenyésztő, illetve sertéstelepvezető-helyettes volt. Állattenyésztési szakirányú diplomáját 13 éve a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen kapta. Már az első néhány mondata után beigazolódik kollégái véle­ménye: A'korrekt, tekintélyt tar­tó, alapos, felkészült fiatal veze­tők gárdájához tartozik. akarnak. Tamás János *• Mészáros János karbantartónak az utóbbi időben egyre több gond­ja a fejőshez szükséges vákuu­mot előállító szivattyúkkal. Felvé­telünk idején éppen a köregysé­ges fejőberendezés ^központjá­ban" az egyik eltört csövet cse­réli. — A múltról inkább csak a tényeket szeretném említeni — ■kezdte. — Amióta Dávod Dávod, itt volt tehén. A tsz-lben 1976-ig hagyományos telepen 250-es állo­mányt tartottunk, a következő esztendőben ez a szám több mint a duplájára nőtt. Arra az évre tehető a szakosított telep létre­jötte is. A mostani állatlétszám 485 darab. A további beszélgetés során ki­derült: az állattenyésztőik igen jó munkát végeztek, figyelembe vé­ve azt is, hogy időközben, a kez­detben elképzelt Hungarofriz ke- resztezési vónalon korrigálni is kellett. Az újabb változat a ma- igyiantarka és az egyre nagyobb „vérhányaddal” szereplő Holstein keresztezése az első években ezer literes tehénenkénti tejnövek­ményt is hozott. Ebben az idő- szakban volt olyan esztendő is, amikor csak az éves tejnövek­mény javításáért 20 millió forint állami támogatást kaptak. 1973- ban egy „átlagos tehén" 2 200 liter tejet adott, tíz évvel kapóbb hagyták el a máshol még ma is bűvösnek számító 5 000 literes ha­tárt. Ez a rohamos fejlődés az ál­lomány genetikai stabilitásával természetesen lelassuld De ezzel még nem is lenne baj. Ha azonban a tehenészetnek a szövetkezeti összes eredményre gyakorolt hatását vizsgáljuk, ak­kor kiderül, hogy valamivel több - mint két és fél millió forinttal • efflf ?2° milliós termelési értéket és 14,5 millió forint eredményt produkáló gaz­daságban tekintélyes összegnek számít. Fehéren feketén Az okokra fény derült, ugyanis az elnöki íróasztal fiókjából ha­mar előkerült a számológép, a papír és ceruza. Róka Isitván pil­lanatok alatt fehéren feketén be­bizonyította : mi okozza a vesz­teséget. — Ha a négyezer-négyszáz hektáros szántónk harmadán nem takarmánynak valót kellene — mint másutt is — veszteséggel termelnünk, akikor nem fájna a fejem. Gyakorlatilag, ha az így kieső jövedelmet összevetjük a te­henészet ágazati eredményévelj akkor összességében 2 millió 542 ezer forint veszteséggel számol­hatunk. Természetesen a tehenészet fel­számolása szóba sem jöhet, és sorolja az okokat: ' — A szövetkezet 276 millió fo­rintos eszközértékének, csaknem negyedét a szarvasmarha köti le. Nehéz lenne az ott dolgozó negy­venöt embernek másutt munkát találni. Évről évre emelkedik a mufr^gya ára, nekünk pedig így böjÍMÍván szerves trágyánk, amit fel’is^használunk. Ennek is kö­vet köménye, hogy míg az állat- tenyésztésünk csak 16,4, addig a növénytermesztésünk 30 százalé­kos jövedelmezőségi rátával dol­gozik. Ha mindezek ellenére az ágazatot fel kellene számolni, mit i csinálnánk az épületekkel? Sőt a rekonstrukcióra kapott 9,2 millió forint állami támogatást is vissza kellene fizetnük. A tejre szükség van! Az elnök kész volt a válasszal, amikor, mindezek ismeretében, az ágazat jövőjéről kérdeztem. — Mindenekelőtt tovább kell" javítanunk takarmánytermeszté­sünk hatékonyságát. A silókuko­rica már most is olyan techno­lógiát „kap”, mint az áruikuko- rica. így a hozamok növelésével ffisökkenterii-tUajuik-é veíésíerü- letet: Néhány -éve. még .1,5 Jxektár tartott el egy állatot, ma már csak 0,9 hektár. További tenyész­tői munkával növelni tudjuk a tejtermelést is. Ha ehhez hozzá­vesszük a tej ártámogatásának literenkénti 90 filléres emelését, akkor elképzelhető, hogy nem­sokára visszaáll az egyensúly és nem fizetünk rá arra, hogy tehe­nészetünk van. Dávodon tehát bizakodnak: az itt végzett sokéves tenyésztői munkájuk nem vész kárba. A tej­re szükség van. Ez a szabályozó- rendszer korrekciójában is érző­dik, így a meglevő kevéske tar­talékkal bizohyára tudnak úgy sáfárkodni, hogy a tejelő szarvas- marhatartás az Augus_ztus 20. Ter­melőszövetkezetben ismét „húzó” ágazattá válik. Czauner Péter Mindenevő kazán A kazán mindenevő, s igen jó étvágya van. Ez utóbbi tulajdonsága nem lenne vonzó, ha nem ten­nénk rögtön hozzá: csupa értéktelen, korábban hasz- nosítatlan hulladékot fal fel. Megyénkben már üzemel egy a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bugaci erdészetében. Az üzem dolgozói 1985 januárjára saját kivitelezésben — három hónap alatt — húztak tetőt az abonyi Jó­zsef Attila Tsz-től vásárolt CSB—1-es berendezés fölé. A kazán a fűrészüzemet és az élezőt fűti a té,- li hónapokban. Korábban ezekben a csarnokokban olaj felhasználásával, hőlégbefúvókkal próbálták biztosítani a munkákhoz szükséges hőmérsékletet. A dolgozók azonban joggal panaszkodhattak az el­avult fűtésre, hisz pont a legnagyobb hidegben hagy­ta őket cserben: meghibásodott, mert az olaj bele­dermedt. A CSB—1-es tehát jelentősen megjavította har­mincnyolc dolgozó téli körülményeit, s mindehhez csupán értéktelen fatuskókat és fűrészüiemi hulla­dékokat kellett vele „megetetni”. Már tervezőasztalon formálódik egy új műszaki megoldás, amelynek eredményeként a jövő évtől megvalósulhat a berendezés folyamatos üzemelte­tése mellett a hőenergia közvetlen felhasználása a termelésben. A tervek szerint a CS—1-esre rákap­csolják a fenyőmagpergetőt és a fűrészáru-szárí­tót is. A kazán iránt máris sokan érdeklődnek, hiszen olcsó, és 83 százalékos hatásfokkal működik. Járt itt már a Szegedi Textilművek és a Paprikafeldol­gozó Vállalat, valamint a császártöltési Kossuth Tsz szakember-delegációja is. Ismerkedtek a be­rendezéssel, mert úgy tűnik a textilhulladékot, a paprikacsutkát és az akácrönköt egyaránt jó hatás­fokkal hasznosítja. t> , Az új kazánház építésével egyitjőben az üzemben égy másik fűtőművet is átalakítottak. A gépműhely olajkazánját nagyobb méretű ajtóval és rostéllyal látták el, s így alkalmassá tették fahulladék eltüze­lésére. Az összes beruházás alig haladta meg az SAJTOPOSTA SERTÉSTARTÓK KÉRIK: Pontosabban, rugalmasabban dolgozzon a húsipar! A kistermelők körében továbbra is a beszélgetések, eszmecserék fő témája az a cikksorozatunk, mely az állattenyésztés gondjaival fog­lalkozott, valamint a \ szeptember 16-i Sajtóposta rovatban megjelent „Miért kedvetlen a sertéstartó?”'.,című írásunk. Ez ügyben sokan fel­keresték szerkesztőségünket személyesen és telefonon, néhányan pe­dig levélben, s a saját tapasztalatuk alapján bizonyították, milyen té­nyezők, mozzanatok zavarják leggyakrabban az állattenyésztők és a felvásárlásra szerződött partner közötti kapcsolatot. A népgazdaság szempontjából is rendkívül fontos vállalkozások résztvevői őszintén szóltak a csalódásaikról, kudarcaikról, s bár ennek során néha nem voltak mentesek az elfogultságtól sőt a túlzásoktól sem, mégis úgy véljük, célszerű á nyilvánosság előtt is beszámolni a ti­pikusnak is tekinthető, tanulságos esetekről, melyek alapul szolgál­hatnak' a jobbító intézkedésekhez. Neveket, címeket ezúttal nem köz­lünk, főleg azért, hogy sem személyekkel, sem cégekkel szemben ne keltsünk előítéletet. Rejtély a táp körül — JövedelemkiegéSzí'tés céljá­ból csatlakoztam és ,ís a sertés­tartók népes táborátípz, évekkel ezelőtt. Először kis "állománnyal kezdtem, lelkesen, ^ fáradtságot nem kímélve dolgoztam, s a házi zárszámadásomkor úgy ítéltein ‘ meg a dolgot, érdemes volt „haj­tanom”. Legutóbb a korábbiaknál sokkal több malacot vásároltam, természetesen az illetékes válla­lattal kötött szerződés értelmében. E szerint tőlük kapom rendszere­sen á szükséges tápot. Így is tör­tént minden. én igyekeztem a legjobb tudásom szerint gondoz­ni!, hizlalni az állatokat, s min­den szemnyi-grammnyi takar­mányt gazdaságosan felhasználni. Már-már arra gondoltam, a re­ményemet is felülmúlóan sikeres lesz ez a vállalkozásom, amikor derült égből villámcsapásként ért a figyelmeztetés: 21 ezer forint tartozásom van, minthogy a kel­leténél több hízótáp birtokába ju­tóit tam. Bevallom, én sohasem mértem a kapott mennyiséget, melynek ellenőrzésére alig lett volna idő, hiszen a szállítók letették a ta­karmánnyal teli zsákokait 'és már sarkon is fordultak. A vállalati megterhelésről értesülve, azonnal kértem az ügyintézőt, hogy a helyszínen tisztázzuk a részlete­ket, s ha fölösleget talál, vigye vissza. Erre nem volt hajlandó, tydatta azonban, hogy ha nem fizetek, bíróságra kerül az ügy. Ettől megijedtem, haladékot kér­tem, s nemrégen eleget tettem e különös fizetési kötelezettségem­nek. Az ügynek még nincs vége, mert most informáltak arról: a késedelmi kamatot is bevasalják tőlem. Különben ma sem vagyok róla meggyőződve, hogy az indokoltnál több hízótápot kaptam, arrtelynek mennyiségéért szerintem a szál­lítókat terheli a felelősség. Az ő pontatlanságuknak én ittam meg a levét. Ráfizetés ez a javából, s ezért vagyok kedvetlen ... Azt mondják, más kárán tanul az okos em­ber. Nos, ehhez a tanuláshoz szeretnék szol­gálni egy saját esettel. Hosszabb ideje spórolok autóra, s mert az eddig megtakarított összeg sajnos egyre sze- .irónyebb, mértékbenni gyarapodott,*" rájöttem, semmi esélyemr hogy belátható időn belül új jáműhöz jussak. Ekkor először a használt járgányok piacán néztem körül. Ott bőséges volt a kínálat, de az árakat és meglévő fo­rintjaimat sehogyan sem tudtam összeegyez­tetni. Utána elballagtam a Merkur-telepre, ahol hamar rátaláltam a fehér színű, külső­leg igen tetszetős 1200-as Ladára. Természetesen velem tartott a telep egyik munkatársa, aki jelenlétemben kipróbálta a tíz évnél valamivel korosabb kocsit, mely kü­lönösen a hibátlanul működő motor miatt lett kedvemre való. Nyomban kifizettem az árát, az összesen 55 300 forintot, kézhez kap­tam a szükséges Okmányokat és indultam ha­za. Amint volt egy kis szabad időm, azonnal kezelésbe vettem, tisztogattam, ellenőriztem a különféle szerkezetét. Az alsó részét is tü­zetesen megnéztem, s nem akartam hinni a szememnek, ugyanis a vázát összekötő fém­anyag olyannyira rozsdás volt, hogy félnem kellett; egyszer pusztán a láb súlya alatt ki­lyukad. Jól látszott, a korrodálási folyamat korántsem' új keletű. Dehát mikor volt ez a kocsi műszaki vizsgán? — nyilallt belém a kérdés, mire még egyszer ellenőriztem a hi­vatalos papírokat, melyekből kiderült, tavaly nyáron a békéscsabai autóklub szakemberei előtt járt, vagy legalábbis a pecsétjük iga­zolja a műszaki vizsgán való részvételét. Rohantam az eladókhoz, s közöltem, lénye­gében zsákbamacskát vettem, tőlük, s igényt tartok az értékcsökkenésre vagy a javításra. Elutasítottak, mondván: nyilvánvalóan a vásárlás előtt nem néztem meg alaposan a kocsit, így utólag már nincs helye a reklamációmnak. Ezt követően beszél­tem egy szakemberrel, aki biztatott, hogy 20—25 ezerért elvégzi a szükséges munkát. Válasza még inkább elkeserített, közben pedig ret­tegtem; egy következetes közúti ellenőrzéskor rám sütik, hogy ron­csot vezetek és azonnal leszerelik a ZA 07—43-as forgalmi rendszá­mot. 1 A napokiban elautóztam, Békéscsabára, az állítólagos tavalyi mű­szaki vizsga színhelyére. Az autóklub főnökét szihte kilelte a hideg, miikor elsoroltam a hibákat. Miután szemügyre vette a kocsit, végig­gondolt mindent, majd kérte, hagyjam ott, ők ingyen rendbehozzák és két hét múlva a lakásomra szállítják.'Most már a napokat szá­molom, hogy a soik-sok izgalom, lótás-futás után végre nyugodtan beülhessek a Ladámba és használhassam rendeltetése szerint... (El­mondta: Bogdán János kecskeméti olvasónk.) Környezetüket csinosítják a felsőlajosiak A jóindulat hiányzott... — A felvásárlóval kötött írásos megállapodásom alapján a meg­jelölt reggel saját jármüvei szál­lítottam a nagy súlyú hízottser­tést az átvevőhelyre. Útközben sajnos, elromlott a fuvarozóesz­köz, s így kénytelen voltam — nem egészen 1 kilométernyi tá­volságból — visszafordulni. Míg a javítást végeztem, találkoztam a felvásárlóval, aki látta bajlódá­somat, így biztos voltaim benne, elnézi, ha kissé késve érkezem. A sertést végül ás beszállítot­tam, nem is túlságosan későn, hiszen az átadók-átvevők még ott ténykedtek. Hamar kiderült azonban, hogy hiába fáradoztam, hiszen a felvásárló ellentmondást nem tűrően közölte: ő már lezár­ta az átvételi tömböt, s miattam nem nyitja ki. Próbáltam meg­győzni, nem az én hibámból tör­tént a késlekedés, meg hogy az állat visszaszállítása igen körü­lményes lesz, de az érveim nem érdekelték, jóindulatot nem tanú­sított. Ennyire rugalmatlannak szerintem nem szabadna lennie a húsipar képviselőjének, kinek „jó­voltából” most kénytelen vagyok tovább tartani az átadásra már régen megérett sertést... Mint a bevezetőben említettük, e történetek közlése révén a job­bító intézkedésekre apellálunk — például a szerződő vállalat pon­tosabb, rugalmasabb ügyintézése érdekében, ami döntően befolyá­solja a kistermelőkkel való kor­rekt kapcsolatot, ez utóbbi pedig az állattartási kedvet! • A kazán nagyméretű ajtaján könnyen lehet adagolni a termetes fatuskókat is. egymillió forintot, s évente kétszázezer forint érté­kű olajat takarít meg. . G. B. A lajosmizsei Alma virág Szak- szövetkezet központjában, Felső- lajoson díszes helyre van kdfüg- . gesztve egy táblácska, rajta a megtisztelő felirat: Tiszta szövet­kezet. Ez rangos elismerése a közös környezet szebbé tételéért végzett eredményes munkának, 'melyre a helyi Vöröskereszt szer­vezetének felhívására vállalkoz­tak a szövetkezet dolgozói. Akik nemcsak járdákat, úttesteket, gazdasági udvarokat stb. takarí­tották folyamatosan, de nemré­gen újrafestették á környékbeli óvoda mintegy 300 négyzetméter­nyi kerítését. A kollektíva továb­bi. figyelmet érdemlő terveiről az alábbiakban számol be Bálint István levelezőnk: Felsőlajoson jelenleg már csak­nem 150 újonnan épült családi ház van, melyek lakói most azon szorgoskodnak, hogy az ő utcá­juk, az ő szőkébb otthonuk is. jó helyezést érjen el a folytató­dó tisztasági versenyben. A gaz­daság 14 szocialista brigádja pe­dig úgy döntött, hogy az őszi idénymunkák befejezése után általános nagytakarításba kezd, mely a műhelyekre és a majo­rokra is kiterjed. A köztisztasági akció résztvevői vállalkoztak ar­ra, hogy idős és sokgyermekes tagtársaiknak segítséget nyújta­nak az odahaza végzendő taka­rítási munkákhoz. A szerk. megjegyzése: Öröm­mel tesszük közzé ezt a példa­mutató kezdeményezést, s remél­jük. a felsőíajosiaknak lesz kö­vetőjük megyénkben! ÜZENJÜK Csáky Elemérnek, Kalocsára: Or» gyaikran autózik éjszaka, amikor nemegyszer elhalad a meghibásodás miatt a közúton veszteglő járművek mellett, melyek alig vehetők észre Idejében, amikor a másik oldalon élénk a forgalom, ugyanis a sok-sok szembe világító reflektor nehezíti a látást. Tapasztalata sajnos arra bi­zonyság, hogy egyesek nem ismerik, vagy nem hajlandóik Ismerni a ta­valy július óta hatályos KRESZ-mó- dosltást, miszerint: ha az úttesten éj­szaka, vagy korlátozott látási viszo­nyok között áll a Jármű, azt ki kell világítani (persze csakis helyzet] elzö lámpáikkal), feltéve, ha nincs közvi­lágítás a helyszínen, esetleg más fényforrás. Reméljük, e szabály be­tartását Is szigorúan ellenőrzi a köz­lekedésrendészet. Dombi Lajosáénak, Kecskemétre: Levelében amiatt panaszkodik, hogy az ablaka alatt elterülő nagy udva­ron .régóta éktelenkedik jelentős mennyiségű törmelék, Illetve hulla­dék, ám az elszállítására egyelőre mimes Illetékes. Nos utánanéztünk a dolgoknak és kiderült, az udvart nemcsak az ottani cukrászüzem dol­gozói, de a környékbeli középületek felújítói Is használják, azt viszont nem tudtuk megáUapítanl, melyikük­től származik a szemét, s hogy kit terhei a felelősség a tisztátalanságért. Ezúton Javasoljuk a közterület-fel­ügyeletnek: a helyszínen ellenőrizze a körülményeket, és indokolt eset­ben azonnali bírságot szabjon ki ai£ nak a személynek, cégnek, aki, ameg vétkes a szemét felgyülemlése, és sorsára hagyása miatt. özv. Kiss Imrénének, Soltszentim- rére: A közkedvelt sósborszesz nem hiánycikk, legalábbis Kecskeméten, az élelmiszer- és vegyláru-magyke- reskedeimi vállalamál, melynek rak­tárában jelenleg mintegy 50 ezer pa- laoknyi található. Ha 'az 1 és 2 decis üvegekben kimért termék valahol — például az ön lakóhelyén lévő üzlet­ben — nem kapható, annak oka, hogy -a folyamatos beszerzéséről nem gon­doskodik a kiskereskedelem. Még annyit: a szeszipar budapesti és deb­receni gyára a rendelésnek megfele­lő ütemben készíti a szóban forgó szeszt, amit a fájó testrészek bedör- zsöiésére, borogatására, tehát gyó­gyászati célra használnak legtöbben. „Őszi rózsa” Jeligére, Kerekegyhá­zára: Az Ipari tevékenységet végző’ kisszövetkezetben a munkaügyi szabályzat határozza meg, hogy a tag a szabadsága idejére mikortól kaphat órabért, Illetve átlagjövedel­met. E feltételek szövetkezetek sze­rint lehetnek eltérőék. Ha viszont al­kalmazotti állományról van szó, ez esetben a mindenütt érvényes Mun­ka Törvénykönyve az irányadó, mély­nek értelmében a szabadság tartama alatt az átlagkereset illeti meg a dol­gozót. Ami a konkrét ügyét illeti, ta­nácsoljuk, hogy a szövetkezet veze­tőit keresse meg panaszával, s ha arra nem kap érdemi, pontosabban elfogadható választ, kérje a helyi munkaügyi döntőbizottság segítsé­gét. Szűos Zoltánnénak, Lajosmizsé- re: Lakás (családi ház) vásárlásához, építéséhez előnyös kamatozású köl­csönt ad az Országos Takarékpénz­tár, mégpedig a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett éladási ár, vagy építési költség legfeljebb 60, többszintes, többlakásos építés, vá­sárlás esetén pedig az ár, illetve költ­ség 70 százalékáig. Fontos tudni: a kölcsön csak olyan értékű lehet — a hitelpolitikai irányelveknek megfe­lelően —, hogy a havonta törleszten­dő részlet ne haladja meg a család együttes jövedelmének egyharma- dát. Bővebb információért forduljon az OTP helyi fiókjához. Szerként!: Telkei ÁnU Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 37-911

Next

/
Thumbnails
Contents