Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gorbacsov AI MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 229. síim Ára: 1,80 Ft 198S. szeptember 30. hétfő Elutazott a krími tanácsi küldöttség szerdán érkezik Párizsba Mihail Gorbacsov, az SZKP fő­titkára szerdán érkezük négyna­pos hivatalos látogatásra Párizs­ba. Viktor Afanaszjev, a Pravda főszerkesztője a L’Humanité Di- manche-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: e látogatás elsősor­ban arra irányul, hogy megoldá­sokat keressenek korunk legége­tőbb problémáira, s egyesítsék a két ország erőfeszítéseit egy nuk­leáris katasztrófa megakadályozá­sára. A látogatás másik célja a kétoldalú 'kapcsolatok erősítése. Figyelembe vesszük természe­tesen a nézeteltéréseket is —. s lehet 'majd vitatkozni azokról — folytatta a Pravda főszerkesztője —, de az az óhajunk, hogy in­kább az egyetértési pontokat ke­ressük. azokat az álláspontokat amelyek —. ha nem is azonosak —, de legalábbis párhuzamosak. A problémák konstruktív megkö­zelítése mellett foglalunk állást. Afanaszjev rámutatott arra., hogy a francia kormány határo­zottan „atliamtista” politikát foly­tat és ez nehézségeket okozott a szovjet—francia kapcsolatokban és együttműködésben. „Ügy vé­lem azonban — mondotta —, hogy Franciaország —, amelv szoros kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Államokkal. Nagy-Bri­(Folytatás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun megyei termékek a BNV-n (3. oldal) Tíz nap, ezerhétszáz kiállító, több tízezer ter­mék. Röviden, így jellemezhető a budapesti vá­sárközpontban pénteken megnyílt őszi BNV, a fogyasztási cikkek bemutatója és vására. Sami a legfontosabb, javarészük újdonság, hazai ter­mékeinket pedig nemcsak nézni, vásárolni is lehet — mégpedig árkedvezménnyel — vasárnap estig. Ekkor zárja kapuit ez a fontos kereske­delmi hasznú, kül- és belföldi gyártók, forgal­mazók közötti kapcsolat elmélyítésére, üzletkö­tésekre alkalmat adó kiállítás, örömmel tapasz­taltuk, hogy sikeresek a magyar kiállítók, nagy a külföldiek érdeklődése is. Milyen helyet foglalhatna el gyártmányaikkal megyénk vállalatán ezen a jelentős seregszem­lén? A díjakból, oklevelekből kitűnik, nincs szégyenkezni valónk. Külön is elismerést érde­mel a DUTÉP, a Bajai Finomposztó és a Kis­kunhalasi Faipari Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a bajai Téka Lakberendezési Társulás. A külföldi kiállítókat ugyancsak nagy figye­lem kíséri. Reprezentatív a Szovjetunió bemu­tatkozása, figyelmet érdemlő a portugál pavi­lon is, ahol az első magyar—portugál vegyes vál­lalat (amelynek vezető tagja éppen a Kecske­méti Borászati Kombinát) parafatermékei sora­koznak. Es bizonyára sokan felkeresik a japá­nok autóújdonságait (képünkön) is a BNV-n. ZBBMflBBHHflBHBBBOB , Bács-Kiskun megyei láto­gatását befe­jezve tegnap elutazott a krími testvér­megye taná­csának kül­döttsége, ame­lyet Rima Nyi- kolajevna Cse- purina, a Krí­mi Területi Tanács V. B. . elnökhelyet­tese vezetett, tagjai voltak: Vlagyimir Fjo- dorovict Lav- rinyenko, , Szimferopol Város tanács­elnöke és Alek- szandr Nyi- kolajevics Go-. tovcsikov, Voszhod köz­ség tanácsel­nöke. A delegáció Kecskemét ipa­ri üzemeit, kereskedelmi egységeit ke­reste fel, járt a városi taná­cson és a megyeszékhely több ok­tatási és egészségügyi létesítmé­nyében. Izsákon ellátogattak a nagyközségi tanácsra és tanul­mányozták az állami gazdaság munkáját, Kecelen a nevelési központot nézték meg a vendé­gek, Kiskőrösön pedig a Petőfi- emilékekkel ismerkedtek. Szombaton a krími küldöttsé­get fogadta Romany Pál, a me­gyei pártbizottság első titkára. Ezután a testvérmegye képvise­lői Kalocsára utaztak, ahol a mű­velődési központban gyermek- tánc-bemutatót nézték, megte­kintették a múzeumot, a népmű­vészeti házat, a Schöffer-kiállí- tást és az érseki könyvtár gyűjte­ményét. Este Kecskeméten dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke zárómegbeszélésen találkozott a A TUDOMÁNYPOLITIKAI KLUB SZEMINÁRIUMÁN Orvosok, természettudósok a mezőgazdaságért • Üzemlátogatás az MMG kecskeméti gyárában. szovjet delegációval. A tanácsko­záson mindkét részről eredmé­nyesnek értékelték e látogatást. A vendégek figyelmét megragad­ta a vállalatoknál, más munkahe­lyeken a dolgozóknak létreho­zott sokirányú támogatási rend­szer — lakásépítési kölcsönök, a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezésének segítése. Kiemel­ték az idősekkel való törődés kü­lönféle formáit, s nagy tetszéssel szóltak a keceli nevelési központ­ról, ahol szerves egységet alkot az iskolai oktatás, a sport, a fel­nőtt lakosság közművelődése, a kultúra — egy intézmény kere­tein belül. A testvérmegye küldöttsége va­sárnap Budapest nevezetessé­geivel ismerkedett, majd este visszautazott a Szovjetunióba. V. T. A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége Erdei Fe­renc Tudománypolitikai Klubja 8. szemináriuma vi­tával folytatódott pénteken délután. A hozzászólók ál­lást foglaltak építészeti mú­zeum létesítésére, ajánlásu­kat megküldik az illetéke­seknek. Hasznosnak és kellemesnek bizonyult az izsáki kirándulás. Szemük József, a Sárfehér Ter­melőszövetkezet elnöke, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának alelnöke tájékoztatta a vendégeket házigazdaként a szö­vetkezet sikereiről, gondjairól, majd üzemlátogatáson vettek részt. Szombaton reggel dr. Bertók Loránd címzetes egyetemi tanár javaslatának megvitatásával folytatódott a program. Az elő­adó véleménye szerint a jelenle­gi magas szintről csak akkor fej­lődhet tovább mezőgazdaságunk, ha még céltudatosabban igényli a tudomány segítségét. Új kuta­tóhelyek létesítéséhez nincs pénz, a meglévő kutatóhálózat teljesí­tőképessége pedig véges. Más jel­legű, elsősorban orvostudományi és az egyetemek természettudo­mányi karához kapcsolódó tudo­mányos intézetek támogathatnák az agrárgazdaság és az élelmi­szeripar fejlesztését. Ez a meg­oldás azért is kézenfekvőnek tű­nik, mert csaknem minden fon­Itt egy új ház épült, amott I felújítottak egy régit. Megfia- I talodott százesztendős közin- I tézmény, más célra, a ma igé- ) nyelnek megfelelően hasznosí­tanak évtizedekig elhagyott, már-már pusztulásra ítélt zsi­nagógát, kúriát, szeszfőzdét, I malmot, kolostort. Mindezt láthatjuk, ha jár- I juk az utcát, a vidéket. De valamennyit látjuk-e? Külföldi kiránduláson for- I gatja fejét állandóan körbe az I érdeklődő turista — végig- I pásztázva tekintetével a régi I korok, más világok emlékeit megőrző, idéző épületeket — I lábazattól a legmagasabb csú- I csőkig. Ilyenkor mindenki I érzi: hat rá az épített környe- | zet. Persze hat az itthon is, a I lakóhelyén. Ha egyáltalán ké- I pes arra hogy fejét a saját horizontjánál feljebb' is emel­je, s valóban szétnézzen maga I körül. Jó néhányon elsorolják I például a kecskeméti Rákóczi lúti üzleteket hiba nélkül, de ha csak az első emelettől föl- ' felé látnák a házakat egy ké­pen, biztosan nem tudnák azonosítani: melyik épület és melyik kirakat tartozik össze. Szerencsére — a városszépí­tő és környezetvédő mozgalom megélénkülése is bizonyítja — a hivatásként ezzel foglalko­zókon túl i$ egyre többen ér­zik sajátjuknak a lakás falain kívül eső térséget is -— ahol ugyancsak élniük kell. S nem mindegy, hogyan. Hiszen a közérzetet javítja egy jól meg­komponált, szépen helyreállí­tott utcakép. Míg ennek az ellenkezőjét teszi, ha mondjuk egy új üzletsor és egy felújí­tott műemléki templom között ott marad az egyszem, hámló vakolatú ház. (Ha valaki fel­ismerni véli a kecskeméti helyszínt — megnyugodhat, mert az a ház is immár újra­festve illeszkedik két szom­szédjához.) Nagy az építészek, táj- és városrendezők felelőssége. Munkájukkal évtizedekre — említhetnénk századokat is — meghatározzák egy-eay tele­pülés, vidék arculatát, s ezen keresztül az ottani emberek gondolkodását is. Megfontolt­nak kell lennünk, mert az is baj, ha az építészek lemarad­nak, de nem helyes az sem, ha túlságosan előreszaladnak. Mindkettő akkor fordulhat elő, ha a szakemberek nem ismerik a lakosság vélemé­nyét, ha a papírral és ceruzá­val bezárkóznak a tervezőiro­dák rajzasztalai mellé, körül­bástyázva magukat tanköny­vekkel. szabályzatokkal. A közvetlen kapcsolattartás­ra éppen ezért mindkét rész­ről — építész és állampolgár — nagy az igény. Ezt szol­gálják a különböző szakmai rendezvények, az érdekelt társadalmi egyesületek talál­kozói, valamint a Bács-Kis- kunban most már hagyomá­nyosan minden évben megren­dezendő építészeti napok, amelynek rendezvénysorozata — mintegy folytatásaként a hétvéai tanácskozásnak — ma kezdődik. Az ilven találkozók­tól várható, hogy mindenki megelégedésére lesz szebb a környezet, és jobb a közérzet. Váczi Tamás tosabb mezőgazdasági terület központjában működik olyan in­tézmény, amelynek egyes tan­székei, intézetei, laboratóriumai alkalmasak lehetnének a mező- gazdaság által felvetett, tisztá­zandó tudományos kérdések vizsgálatára. Az ülést levezető Márton Já­nos akadémikus kiegészítő meg­jegyzéseit követően dr. László Fe­renc, ä Szegedi Orvostudományi Egyetem belklinikái professzora intézetük és a mezőhegyesi állat- tenyésztési kutatóhely kapcsola­táról, Ignácz Kálmán főmérnök az ipari üzemek hasonló próbál­kozásairól szólt. Mészáros János akadémikus a mezőgazdasági ku­tatás helyzetét, eredményeit és ellentmondásait tekintette át. Dr. Kékesi Béla főállatorvos a rendeletek realitásainak tudomá­sul vételét, illetve némely ren­delkezés módosítását javasolta. Csaba Béla, az orvostudományok doktora arra hívta fel az Erdei Ferenc Tudománypolitikai Klub tagjainak figyelmét, hogy az előterjesztés alapeíve! össze­csengenek Szentgyörgyi Albert nézeteivel, meghirdetett program­jával. Dr. Juhász Sándor az ér­sebészeti klinika élettanprofesz- szora támogatta az előterjesztést és óva intett a megvalósítás in­tézményesítésétől. Dr. Juhász Ferenc, az MSZMP KB tudomá­nyos és kulturális osztályának munkatársa a tudománypoliti­kai tervekkel összefüggésben szólt a javaslathoz. Az illetékes párt- és kormányszervek — hangoztat­ta — fölismerték az alapkutatá­sok fontosságát és megfelelő in­tézkedésekkel javítják a kutatás feltételeit, a lehetőség szerint csökkentik a párhuzamosságokat. Csata Sándor professzor a mű­szerek kihasználtságával kapcso­latos tapasztalatait ismertette, majd Romány Pál, a megyei párt- bizottság első titkára támogatta a javaslatot azzal az észrevétellel, hogy az érdekeltségi, gazdasági viszonyok gondos figyelembe vételével, lépésről-lépésre való­sítható meg. Jó hírt közölt zár­szavában Márton János akadé­mikus: a kővetkező ötéves terv­ben minden bizonnyal növelik az alapkutatásokra fordítható tá­mogatást. Az Erdei Ferenc Művelődési Központnál kezdték városnéző sétájukat a vendégek. Az intéz­mény megtekintése előtt megko­szorúzták a művelődési ház és a tudománypolitikai klub névadó­jának emléktábláját. A program a déli órákban fejeződött be. H. N. NÉGYSZÁZÖTVEN RÉSZTVEVŐ Ifjúsági szakmai nap a Dutép-nél Hatodik alkalommal rendezték meg szombaton az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napot a Du­tép-nél. Korábban kétnaposak voltak itt ezek a rendezvények, de a vállalati KlSZ-bizottság mostanában, takarékosan bánik a pénzzel. Jó szervezéssel, alapos előkészítéssel azért így is sike­rült elérni a célt: a szakmai nap sikeres, tartalmas volt; közel fél­ezer fiatal vett részt rajta. Reggel az építőipari vállalat Kurucz körúti munkásszállásán Dudás Ferenc, a KISZ vállalati • Nem volt szabad szombat Va csihegyen. Az épülő lakótelepe az emeletes panelházak kéménye it falazták a versenyzők. (Koczk István felvétele) bizottságának titkára köszöntőt te a megjelenteket: a város KISZ-bizottság tisztségviselőit, vállalat vezetőit, valamint a ver ■senynapra érkezett hét szakmun kásképző intézet képviselőit, ta nárokat, szakoktatókat, tanú (Folytatás a 3. oldalon.) ÖKÖLVÍVÓ OB Négy aranyérem itthon maradt • Csikós Abel kiváló öklözés után állhatott fel a dobogó tete­jére. (Farkas Tibor felvétele) Dr. Sztrapák Ferencnek, la­punk főszerkesztőjének meg­nyitószavai után kezdődött el Kecskeméten, a Városi sportcsar­nokban az országos felnőtt ököl­vívó-bajnokság döntője. Az 1500 főnyi szurkolósereg ■ kíváncsian várta, miként áll helyt a finálé­ba jutott öt Bács-Kiskun megyei öklöző. A sort az 54 kg-os Szergej Csesznakov (KSC) nyitotta. Az első menetben tőle szokatlanul bátortalan volt, s csak a szünet­ben derült ki, hogy miért: ekkor sérülés miatt kénytelen volt fel­adni a küzdelmet. Am kesergés- re nem sok ideje maradt a kecs­kemétieknek, mert már Kincses György következett a pehelysúly­ban. Ellenfele, a paksi Kanmacsi valószínűleg összetévesztette a versenyfutást az ökölvívással, s az első menetben mást nem csi­nált, csak futva menekült Kin­cses elől. A szünetben érezhette, hogy ezt nem bírja sokáig, s fel­adta a számára kilátástalan küz­delmet. Megvolt hát az első aranyérem! Csikós Ábel (KSC) ellenfele a nagyhírű bombázó, honvéd os Tu­rn volt. Ábel már az első menet­ben is nagyon okosan öklözött, ballal kiválóan állította meg az előrelendülő Turut. A második menetben a kecskeméti fiú több­ször is tisztán találta el ellenfe­lét, a harmadikban a közönség fergeteges buzdítása átsegítette Csikóst a nehezebb pillanatokon és győzött — egyhangú pontozás­sal — a kék-fehérek sportolója. Következett a kisváltósúly- ban Kozák János (KSC) és a ta­valyi bajnok, paksi Magyar. Az első menet Magyaré, a második­ban megintették a paksit, a har­madikban ismét csodálatos a kö­zönség: buzdítja Kozákot, tüntet a rengeteget szabálytalankodó Magyar ellen. A bírói döntés: 3:2 arányban Kozáké a bajnoki cím! A kiskunfélegyházi Rimóczi János régi nagy ellenfelével, a győri Radóval mérkőzött az aranyért, és kiváló öklözéssel nyert, begyűjtve ezzel Bács-Kis­kun negyedik aranyérmét. A tavalyi 12 bajnok közül mindössze hat védte meg elsősé­gét, s a vert mezőnyben volt az EB-aranyérmes Somodi is! A legeredményesebb ■ egyesü­let a Kecskeméti SC lett három aranyéremmel, kettő jutott a Salgótarjánnak és az Ü. Dózsá­nak, s egy-egy pedig a Konyád­nak (!), a H. Kun Béla SE-ndr az Oroszlánynak, a Nyíregyházá­nak és a Borsodi Bányásznak. IfFolytatás a 7. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents