Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

4 ® PETŐFI NÉPE © 1985. szeptember 24. MI LESZ A TANYÁKKAL? . „A városi lakosságot leszámítva Bács- Kiskun megye lakosságának csaknem a fele még tanyán él” — nem kisebb súlyú dokumentum, mint az MSZMP -X. kong­resszusának jegyzőkönyve rögzítette ezt. 1971-ben. A 188 973 lakásból 55 910 volt a külterü­leti (tanya), s ez utóbbiakból alig 10 354-« ben használhattak villanyt. ■ 1980-ra 205 219-re gyarapodott a lakás- állomány. Egy évtized alatt 16 246-tal nőtt. A tanyák száma ezenközben 43 354-re — 12 556-tal — csökkent. Tizenkét és fél ezer ház megszűnt: Kis­kőrösnél nagyobb település! Valószínűsíthető: az emberi élet céljaira alkalmatlan, a bolttól, ormostól messzire eső tanyák néptelenedtek el. Miközben megduplázódott a villamosí­tott tanyák száma. Rajtunk áll, hogyan hangsúlyozzuk: már a tanyák több mint felében ott a villany, vagy emígy: még csak a tanyák fele vil­lamosított. A tendencia kettős: megszűnnek a ta­nyák, a maradék pedig komfortosodik. Föl lehet ezt úgy is fogni: jobb az ott lakóknak. Meg így: nekünk .város- és községlakók­nak is jobb. A tanya — kell-e magyarázni — első­sorban termelőhely, másodjára lakóház, ezért a villany szebbé teszi ugyan az éle­tet, de fontosabb: könnyebbé, hatékonyab­bá, jövedelmezőbbé a gazdálkodást.. • A sertés és a baromfi 62—66, a nyúl, a nyest, a méz csaknem 100, a borszőlő 50—55, a . paprika, a paradicsom, az ubor­ka, a karfiol, a hagyma, a krumpli 70 szá­zalékát a háztáji adja — elengedhetetlen nagyüzemi együttműködéssel. Életbevágóan fontos tehát, hogy megmaradjon — ha le­het: nőjön — a termelési kedv. Életbevágóan fontos tehát, hogy — ahol csak lehet — ott legyen a villany., 2. Adatok, lehetőségek, javaslatok • Akkor jár hitei, ha állandó lakás céljait szolgálja a tanya. TrtDirirvtictfir a A TAKARMÁNYOZÁS JAVÍTÁSÁRA Növeli a választékot a gabonaipar Mostanában elég sokat foglalkozunk azzal, hogy mi­lyen tényezők csökkentették az állattenyésztési kedvet egyes ágazátokban. Az állattenyésztésben nagy jelentő­sége van a takarmányozásnak, az ár- és jövedelem­viszonyoknak, az eszközigényeknek, az állattartás tech­nikai fejlesztésének, a genetikai adottságoknak, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Azt egyöntetűen min­den szakember állítja: a takarmányozásnak nagy jelen­tősége van, hiszen a tartás költségeinek mijitegy 55— 60 százalékát adja. Szoros függvénye a végtermék mi­nőségének és előállítási idejének. . . Az ellentmondások ellenére a VI. ötéves terv idősza­kában, színvonalában, hatékonyságában is — elmarad­va ugyari néhány élenjáró országtól — sokat fejlődött hazánkban,a takarmáhyipar. Valastyán Mihállyal, a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettesével erről a témáról beszél­getünk. A víz és a villany: minden A megyei tanács építési és víz­ügyi osztályéin Molnár litván fő­előadó á tanya villamosítás gazdá­ja» — Ha.víz és villany van: min­den van a tanyán — kezdi a be­szélgetést. — Vizet viszonylag egyszerű „fakasztani”, a villanyt oda kell vezetni: van rá igény. — És pénz? — A megyei tanács költségve­tési pénzeszközökből a költségek 30 százalékát ^vállalja fedezni. A jövőben is. A VI. ötéves tervre kötött megállapodások érvényben maradnak 1990-ig, ami azt jelenti, hogy van — és lesz — pénz és ka­pacitás; a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat elvégzi a munkákat. — Mik a tanyavillamosítási pá­lyázat féltételei? — Az első és legfontosabb: a tulajdonosnak vállalnia kell a költségek 70 százalékát. A továb­biak adminisztratív jellegű kötött­ségek: be kell tartani bizonyos határidőket, meg kell rendelni a munkákat. — Mekkorák a költségek? — 1981-ben átlagosan 36, 82-ben 34. 83-ban 32, 84-ben 41 ezer fo­rintba került egy tanya árammal való ellátása. A villamosítás en­nél persze jóval többe. Legkeve­sebb 20 ezer a ház hálózatának kiépítése, s ezien felül értendő a vízszívómotor* a mosógép, a cent­rifuga, a hűtőgép, a tévé. egyszó­val a villamos berendezések ára. — 'Miből adódik az árnöveke­dés? — Részint az anyagárak nőnek, részint pedig a tanyák vannak messzebb a vezeték végpontjától. Először természetesen ott vezették be a villanyt, ahol a legolcsóbb volt, mert egy kilométernyi veze­tékre több ház is ráköthető volt. Most van, ahol egy kilométert „üresen” megy a huzal, s persze ezt is meg kell fizetni. — Felméréseik szerint 23 vil­lamosított tanya üres. ön, a kér­dés szakembere hogyan kommen­tálja ezt a tényt? , — Ahhoz a 'nagy számhoz ké­pest. ahány tanya Bács-Kiskun- ban van. ez még elhanyagolható. De már figyelmeztető jel.. — Mire figyelmeztessen és kit? — 'Elsősorban a helyi tanácso­kat: tegyenek meg mindent a te­rületükön fekvő tanyák hasznosí­tásáért. Ez egyébként kötelessé­gük is, hiszen ellátási felelősséget vi selnek, s ha sorra megüresednek a tanyák, gondok lehetnek a zöld­ség-. a tojás-, az egyéb tipikus tanyai termékek kínálatával. — Arra a tanácsoknak eddiq sem volt pénzük, hogy megve­gyék e tanyákat — valószínűleg nem Ss lesz |.. — Odaszervezni, odacsalogatni az embereket nem pénz kérdése,' hanem jó ötleteké. Érdeklődő min­dig van! — önnek van tanyája? — Egyelőre csak hobbim. De a villany ott van, és szeretnék rá egy kis házat — tanyát? — is. OTP-hitellel? A 23 villamosított mellett száz­számra állnak üresen a tanyák Bács-KÍSkuntoan. Milyen segítsé­get kap a városlakó, ha vásárolni akar belőlük? Az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósága, Szabó György: — Ha a tanya állandó lakás céljait szolgálja, s az illetékes ta­nács igazolja. • hogy tartósan — legalább 10 évig — fennmarad, akkor az OTP bankkölcsönt ad a vásárláshoz. — Mennyit és milyen feltéte­lekkel? — Tízévi lejáratra, 100 ezer fo­rintig 8. 200 ezerig 10, 300 ezerig 12, .300 ezren feliül pedig 14 száza­lékos kamatra. A hitelt az igény­lőik) együttes havi jövedelme állapján egyedileg bíráljuk el, úgy, hogy a törlesztőrészlet maximum a havi jövedelem egyharmadá le­het. Alapvető: kinek-krnek a vé­telár 25 százalékával rendelkeznie kell. — Tehát csak akkor adnak hi­telt ha állandó lakás céljaira ve­szik a tanyát. É$ ha hétvégi ház­nak akadják? — Akkor legföljebb személyi kölcsönt adhatunk. — Mennyit? — A mlegyeä igazgatóság veze­tője maximum 20 ezer forintot engedélyezhet. — Milyen kölcsönt kaphat a ta­nyai. ha már rossz a ház? Kiss Lászlóné: — Ha igazolja, hogy a tanya tartósan fennmarad, s ha állandó lakása a tanya, akkor a költség­vetés 70 százaléka erejéig, legföl­jebb azonban 100 ezer forintot kaphat, 15 évi lejáratra, 3' száza­lékos kamattal. — Ennél többet nem? — De igen: bankkölcsönt. — Ugyanezek a feltételek, ha a hiteligénylő mondjuk egy lakóte­lepi lakásban lakik? { — Csak az kaphat felújítási hi­telt, akinek ez az állandó lakása. Akinek hobbi'a tanya, annak nem jár kölcsön, már csak azért sem, mert két hosszúlejáratú hitele ■— szabályaink értelmében — nem lehet. • — Milyen hitellel segít az OTP a tanyai termelésben? Gazdik Ferencné (körzeti fiók): — A mezőgazdasági 'kölcsön ke­retében szőlő- és gyümölcstelepi- tésre, állatállomány, illetve állat- férőhelly 'bővítésére és takarmány- vásárlásra. 30 százalékos saját erőt feltételezve, maximum 25 ezer fo­rintot tudunk adni. Igazolást ké­rünk a tulajdonjogról és — 90 na­pon belül, számlával — a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásáról. — Kisgéphitel? — Szintén 25 ezer forintos. — Dehát a Rába — kisterme­lőknek reklámozott, ajánlott — traktora 160 ezer forint?! — Véleményünk szferint egy háztáji kisgazdaságba indokolat­lan a Rába-trakitor. De, ha azt vesz is a gazda: 25 ezret tudunk hozzá adni. Kemény feltételek! Tudnivaló: a bankkölcsön a legdrágább. Hozzá kell azonban tenni: ennek is ér­demes örülni, hiszen 1983 előtt ennyi lehetőségük sem volt! Mégis: mi ént nem kaphat OTP- kölcsönt az, aki nem lakást akar magának, hanem hétvégi házat, ahol — mellékesen, de egyáltalán nem mellesleg — megteremthet­ne) az egész évi gyümölcs, zöld­ség sót. talán még piacra is jut­na? A jobb ellátás, a nagyobb árufoőség lenne — lehetne — az eredmény, ami pedig egybeesik a politika szándékával is. Aki ma kölcsönt ad Amikor tehát azt mondjuk: százszámra állnak üresen a ta­nyák, tegyük hozzá: és sajnos hi­telt sem adnak, hogy ezáltal — mindannyiunk céljával,' érdekével egyezően — hasznosulhatnának. Ehhez csak annyit: a Bács-Kis­kun megyei Tanács saját koc­kázatára és felelősségére — jósze­rével akkor adott nagyobb lendü­letet a tanyavillamosításnak, ak­kor ismerte föl az ország érde­keit, amikor a hivatalos dokumen­tumokba foglalt „cél” még a ta­nyarendszer felszámplása volt. Elgondolni is rossz, mi lett vol- mm ha a „célt” elérjük: 66 száza­lékkal kevesebb sertés és barom­fi, 50—55 százalékkal kevesebb borszőlő teremne, hiányozna a piacról a krumpli 70, a nyúl. a méz csaknem 100 százaléka!? Aki ma a tanyaivásárlónak köl­csönt ad, a holnapi jobb ellátásért tesz. Nem keveset. Ballai József (Folytatjuk) Pályázati felhívás Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága Oktatási Igazgató­sága. a TIT Bács-Kiskun megyei szervezete, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága pályázatot hirdet, mely­nek témája: Bács-Kiskun megye nemzetközi kapcsolatainak alaku­lása A pályázaton ' kollektívák es egyéni jelentkezők vehetnek részt a megye nemzetközi kapcsolatai­nak feldolgozásával, különös te­kintettel az elmúlt harminc évre. A ipályázók feldolgozhatják egy település (testvérváros), testvér­üzem, szövetkezet. HNF-bizottság, iskola. , (úttörőcsapat), MSZBT- tagcsopoht — nemzetközi kapcso­latait az elmúlt negyven évben. Pályázni lehet, csak egy szakaszt feldolgozó művel is. Lehetőség nyílik sajtótörténet! feldolgozás­ra, krómifcaírásra, elemző tanul­mányra stb. A pályázatok terjedelme 20—50 gépelt oldal. A beérkezési határ­idő: 1986. szeptember 20. Az első díj: 5000. a második 4000, a har­madik pedig 3000 forint. Ifjúsági díjat is kiadunk, mely 3000 forint. A pályázat i jeligés. A jeligét feldolgozó zárt .borítékot kérjük a dolgozattal együtt 'beküldeni. A feldolgozás tartalmazza a szerző nevét, személyi számát és levele­zési címét. A pályamunkákat •. az MSZMP Oktatási Igazgatóság archiválja, s 1986 novemberében ,a pályanyertes és kiemelkedő dol­gozatokból tudományos konferen­ciát rendez a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetével közösen. A pálvaművekét az alábbi címre kérjük küldeni, két példányban: TIT Bács-Kiskun megyei Szerve­zete. 6000 Kecskemét, Rákóczi út 2. — Mit tudunk mondani a ta­karmányozás színvonaláról? — A javulás ellenére koránt­sem lehetünk elégedettek. Ezért jó néhány intézkedést tettünk. Ki­dolgoztuk a fehérjeelláitás hosszú távú tervét, bővült a választék, bevezettük a szabad receptúra- gazdálkodást. Megjegyzem: me­gyénkben az állattenyésztés lét­száma országos szinten is megha­tározó. Bizonyítja ezt az is. hogy az értékesített vágósertésből és juhból az első. baromfiból a má-. sodi'k, vágómarhából, tojásból a negyedik, tejértékesítésben pedig hetedik helyen szerepel Bács-Kis­kun az országos ranglistán. — Hogyan felel meg az igények­nek a vállalat? — A gabonaipar a megyei ál­latállomány több mint 50 száza­lékát látja el takarmánnyal. Ér­demes külön megemlíteni az ab­rakot. mint a legnagyobb értéket, amelynek forgalma meghaladja a 6 milliárd forintot. Az ipar hosz- szabb időtarta«npa. garantálja, megfelelve a vonatkozó rendele- téknefc —a'é 'égyes tápok fonto­sabb beltartalmi értékeit. Ezek igazodnak az egyes állatfajok spe­ciális igényeihez. A takarmányo­kat kis- és nagyüzemeknek egy­forma 'minőségben forgalmazzuk. Megszűnt az az évekkel ezelőtti gyakorlat, miszerint gyengébb összetételű —, igaz olcsóbb — ke­veréktakarmányt adtunk a kis­termelőknek. A megyében a nagy­üzemek ellátása mellett 106 hely­ségben 274 elárusítóhelyen" szer­veztük meg a. takarmányértékesí­tést. Ebből 13Ö a vállalat tulajdo­nában levő. illetve bizományos együttműködésben árusító bolt. Évente megközelítően félmillió tonna különböző takarmányt ér­tékesítünk. — Manapság az állattartó és a feldolgozóipar és természetesen a fogyasztó egyaránt igényli a jobb minőséget. — A gabonaipar számol ezzel. Az általa gyártott keveréktakar­mányok tartalmazzák mindazokat az összetevőket, ami a jószágok­nak kell. Fontos azonban az is, hogy a takarmányt azzal az állat­fajjal etessék, amelynek készült. Sajnos, nem minden esetben van ez így. Főként a kistermelőkre vonatkozik a megállapítás: a rosz- szul értelmezett megtakarítás pa­zarlás lehet. A túlzott adagolás nemcsak drágítja a hizlalást dí a húsmimőség szeppontjából is káros. A gabonaipar által gyártóit tápok énergiászintje zsírpor ada­golásával szabályozható. A zsír — mint energiaforrás — különösen a fiatalkorú állatok számára je­lentős. A hazánkban forgalmazott tápsorokkal végzett etetési kísérj letek szerint a zsíradagolás a súlygyarapodásban és a takar­ihányértékesítésben ió eredmény- nyel jár. — A csökkenő kocalétszám miatt a megszületett malacokra égető szükség van. A statisztikai adatok szerint ezek 26 százaléka nem jut el a vágóhídig, mert idő­közben elpusztul. —• Ezen az arányon javítha­tunk, ha a malacokkal a takar- mányboltjaiinkbah kapható lak- . tostarter tápszert etetünk. . Ez a termékünk, amely a legutóbbi O'MÉK-on bronzérmet 'kapott, a •baktériumok „munkáján” alap­szik. Élő tejsavtermelő bakté­riumot és cellulózbontó en­zimkészítményt tartalmaz. A ma­lacok hétnapos kortól a választást követően még 10—12 napig elle­tik. 3—4 kilogramm elfogyasztása után gyorsabban nőnek, egészsé­gesek és később is jobban gyara­podnak. — Milyen további fejlesztésről adhatnak számot? — Már a közeli időszakban .nemcsak, a nagyüzemeket,-- de »-a kistermelőket is el- tudjuk látni granulált takarmáiíhyáí'- A 8-^4H* hetes malacokkal folytatott angol kísérletek eredményei' azt mutat­ják-hogy az ilyen .táppal 7,1 szá- ■ zalékkal magasabb súlygyarapo­dást értek el. A juhoknál 9 száza­lékkal jobb á takarmányértékesi- tés. A granulált tápokat hozam* fokozó adalékokkal is dúsítjuk. — A boltok nemcsak kész keve- rékfakarmányokat forgalmaznak, miképp igyekeznek növelni a vá­lasztékot? — Folyamatosan be lehet sze­rezni elárusítóhelyeinken növényi és állati fehérje adalékanyagokat, szemes takarmányokat. Ezekből mindenki vásárolhat, keverhet ta­karmányt. Megjegyzem: a fehérje hasznosíthatóságát az eszenciáLis aminosavak döntik el, a biológiai értéket ezek határozzák meg. Ez utóbbiban segítségünkre vannak a, számítógépek. Vállalatunk be­programozott receptek alapján készít takarmányt. Javítottuk ke­veréktakarmányaink beltartalmi értékét.» A minőségjavítással pár­huzamosan nem növeltük az árat. Az összetevők közül kiszorítottuk a gyengébb hatékonyságú alap­anyagokat. — Ellenőrzik-e a forgalomba kerülő takarmányok minőségét? — A felügyeleti szervek és az illetékes hatóság rendszeresen megvizsgálják, hogy eleget te­szünk-e a beltartalmi előírások­nak. Vállalatunk továbbra is ki­emelten kezeli a keveréktakar- mány-gyártást, az új hózamfoko- ?ók alkalmazását, a tudományos kutatások eredményeinek felhasz­nálását. Kereskedő Sándor A LASKAGOMBA VEVŐRE VÁR Az OMÉK-nagydíjas gondjai Borotán, a termelőszövetkezetben tíz éve foglalkoznak laskagomba termesztésével. Tóth László, a feltaláló szabadalma alapján '— ame­lyet hazánkon kívül még harmincöt országban bejegyeztek — kifejlesztették a laskagomba termesztésének nagyüzemi technológiáját. Ezért az Országos Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Kiállítás és Vásáron a kertészeti termékek nagydíját kapták meg. Ma már alapanyagot is gyártanak és a végtermék a szövetkezet által integrált kistermelőktől ke­rül ki. • Az OMEK-nagydíjas borotai laskagomba. (Tóth Sándor felvétele) A közelmúltban korszerűsített gombaüzemben évente ötezer tonna alapanyagot állítanak elő, ame­lyet az ország szinte minden részében forgalmaz­nak. Ezt a munkájukat szeretnék kiterjeszteni a, nagyobb iparterületekre, például Észak-Magyaror- szágra is. Az ott élőknek a kis csomagolású laska- gomba-alapanyagot ajánlják. Ahogy a szakembe­rek elmondták, így még a lakásokban — akár egy nagyobb cserépben levő fikusz földjére állítva — erkélyen, kiskertben is megtermelhető a család asz­talára szükséges gomba. Ezenkívül a Vas megyei, a Szentes környéki mezőgazdasági üzemek integ­rációba kapcsolását szintén tervbe vették. A Borotai Termelőszövetkezet által szervezett "termesztésből évente mintegy négyszázezer kilo­gramm laskagomba piacra szállításával számolnak. Ennek egy részét a kistermelők maguk értékesítik, nagyobbik részét a csepeli Duna Termélőszövetké- . zet közvetítésével külföldön, vagy a budapesti üzle­tekben adják el. Nagyobb gond az ipari felhaszná­lásra alkalmas gomba elhelyezése. Eddig egy NSZK- beli vásárló vitte szinte az egész tételt, de most nem kell. Emiatt a gazdaság a jánoshalmi ZÖLDÉRT-tel bérmunkában leszárította. A termék zsákolva vár­ja, egyelőre Ismeretlen, további sorsát. A nyers ipari gomba felhasználási lehetőségeit a konzervipar teremthetné meg. Csakhogy a „min­dennapi vásárló” pénztárcájához viszonyítva magas ‘ árat vár, tehát gombakonzervje nem a legkereset­tebb termék, nagy mennyiségben nem érdemes ve­le foglalkozni. A kör tehát' (egyelőre) bezárul. Nyitni kellene, mégpedig minél sürgősebben. Az OMÉK-nagydíj „fényét” természetesen az ér­tékesítés, piackeresés gondjai cseppet sem homá- lyosítják el, csak az ünnepeltek, a borotai gombá­sok szájízét keserítik meg. G. E. „Szedd magad!” akció a helvEciai Állami gazdaság JAKABSZALLÁSI ALMÁSKERTJÉBEN 1985. szeptember 20-tól, naponta 7—16 óráig. (Elérhető: a Halasi úton, az orgoványi elágazás után.) Ár: 6,50 Ft/kg. Szedhető fajták: Jonatán, Starking, Golden delicious. Jelentkezés: a jakabszállási 17-es telefonon, vagy személyesen a helyszínen. 1932

Next

/
Thumbnails
Contents