Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

HCjftWT •< .3c>'■ V PS f PETŐFI NÉPÉ '• 1985. szeptember 19. Suharto életrajza _ Suharto, az \ Indonéz Köz­társaság. el-; nőké 1921. jú­nius 8-án szü­letett a közép- jávai Dzsog- dzsakarta mel-1 letti kis falu­ban, Argamul-I jóban. Pályafutá­sát az 1945-ben megalakult in­donéz hadseregben kezdte. Kü­lönböző körzetek — Dzsogdzsa- karta, Szulaveszi — katonai ala­kulatainak parancsnokaként te­vékenykedett. 1960-ban elvégez­te a Bandungi Vezérkari Pa­rancsnoki Iskolát, majd a vezér­kari főnök első helyettese lett. 1962-ben a Nyugat-lrián felsza­badításáért küzdő csapatok pa­rancsnoka volt. A következő esz­tendőben a szárazföldi hadsereg stratégiai tartalékának parancs­nokává nevezték ki. 1965. októ­ber 1-én az akkori köztársasági elnök, Szukarno a rend és bizton­ság helyreállításával bízta meg, majd 1966 februárjaiban kinevez­te a szárazföldi hadsereg főpa­rancsnokává. 1966 márciusától átvette a végrehajtó hatalmat. Egy évvel később Suharto In­donézia ügyvezető elnöke lett, 1968. március 27-én elnökké vá­lasztották; 1973-ban, 1978-ban, majd 1983-ban pedig újraválasz­tották. A nevéhez fűződő fejlesz­tési politika megvalósításával Indonézia jelentős gazdasági fej­lődést ért el. Az Indonéz elnök első ízben látogat Magyarországra. (MTI) JAIME DE PINIES AZ ÜLÉSSZAK ELNÖKE Az ENSZ-közgyűlés megoldásra váró kérdései NEW YORK Az Egyesült Nemzetek Szervezete jubiláris, 40. ülésszakának megnyitó ülésén Paul Lusaka, a köz­gyűlés távozó elnöke megnyitó beszédében rámu­tatott: az emberiség aggodalommal várja, hogy megoldják a világ előtt álló súlyos problémákat, biztosítékokat igényel a jövőjét fenyegető veszé­lyeikkel szemben. Paul Lusaka rámutatott: az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának négy évtizede alatt ko­rántsem tudott megoldani minden problémát. Eb­ben az időszakban mintegy 140 fegyveres konflik­tus volt, s ezek húszmillió ember életét követelték meg. Megoldásra vár Namíbia és a Közel-Kelet kérdése, a terrorizmus problémája. Az ENSZ ugyanakkor bebizonyította, hogy képes összehan­golni a világ országainak akcióit, képes volt számos konfliktus megoldására. Az eredmények közé so­rolta Lusaka az emberi jogok chartáját, emberéle­tek millióinak megmentését. A távozó elnök külön szolt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi csúcstalálkozójáról. „Ez a találkozó a nemzetközi kapcsolatok teljes új kor­szakának előjátéka lehet” — mondotta, a tagálla­mok nevében kifejezve azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó konstruktív légkörű lesz. Ezt követően az ülésszak egyhangúan megvá­lasztotta a közgyűlés új elnökét. A 40. ülésszakon az elnöki tisztet Jaime de Pinies spanyol diploma­ta tölti be. „Az, hogy az emberiség elkerülte a harmadik világháborút, még nem ok az önelégültségre — szö­gezte le a spanyol diplomata, s aláhúzta: az Egye­sült Nemzetek Szervezetének növelnie kell meg­előző tevékenységét, az eddiginél aktívabban kell megakadályoznia a konfliktusok kialakulását. Az új elnök ugyancsak méltatta a küszöbön álló magas szintű találkozók jelentőségét. A közgyűlés bizottságai kedden délután megvá­lasztották tisztségviselőiket. A 3. számú bizottság — ez a bizottság a szociális és humanitárius, vala­mint a kulturális kérdésekkel foglalkozik — elnö­ke Zádor Endre, a Magyar Népköztársaság ENSZ- küidöttségének tagja lett. A délutáni második teljes ülésen a közgyűlés al- elnökeit választották meg. Sevardnadze nyilatkozata Kedd este megérkezett New Yorkba Eduard Se­vardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Sevardnadze a szovjet küldött­séget vezeti az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakán. Sevardnadze megérkeztével adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy október 24-én lesz az ün­nepélyes megemlékezés az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megalakulásának 40. évfordulójáról. Ez jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a jelenről és a jövőről — mondotta. A továbbiakban a szovjet külügyminiszter kije­lentette: a német fasizmus és a japán militarizmus felett 40 esztendővel ezelőtt aratott győzelem meg­győzően tanúsítja, hogy milyen sokat érhetnek el a világ népei, ha egyesítik erőfeszítéseiket a béke védelmében. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ létreho­zását annak idején szintén az újabb háború meg­előzése tette szükségessé. Ez ma is az emberiség legfontosabb feladata. Megvalósításához alapvetően a fegyverkezési hajsza — mindenekelőtt a nukleá­ris fegyverkezés — korlátozása és beszüntetése, va­lamint annak megakadályozása szükséges, hogy a fegyverkezést kiterjesszék a világűrre. A Szovjetunió aktívan és célratörően tevékeny­kedik ennek eléréséért. Így lép fel a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon, a leszerelésről ugyan­csak Genfiben' folyó nemzetközi konferencián és más fórumokon. Sevardnadze utalt rá, hogy a közgyűlés üléssza­kának keretén belül a szovjet küldöttség számos ország politikusaival tárgyal. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Reagan elnökkel és Shultz külügy­miniszterrel tervezett találkozónknak”. Lázár György szerdai programja GENFI TÁRGYALÁSOK Nem javultak az esélyek (Folytatás az 1. oldalról.) gyár és a japán kormány elnöke egyaránt hangsúlyozta á kölcsö­nösen előnyös gazdasági együtt­működés szélesítésének fontossá­gát. Mindenekelőtt ezt emelték ki a szerda reggeli tokiói polgári lapok a hivatalos látogatáson Ja­pánban tartózkodó Lázár György és Nakaszone Jaszuhiro előző na­pi találkozójáról szóló beszámo-, ÍÁÍ>wW&V Az újs'g^jk.t goeglcüiqn-v.; “boztetett figyelmet" szeníelíék ' a °Öiálkttoíónak, anieiy~ —J‘rf1inf á2~ a tudósításokból is kitűnt — nem­csak szívélyes légkörű, hanem a kétoldalú kapcsolatok előmozdí­tása szempontjából konkrét, tar­talmas és eredményes is volt. . A Nihon Keizai Simbun, a ja­pán üzleti körök lapja idézte Na­kaszone Jaszuhiro miniszterelnök kijelentését arról, hogy,a két ország közötti gazdasági és ke­reskedelmi együttműködés fej­lesztése céljából Japán az 1986- qs pénzügyi évtől kezdődően pre- ferenciális vámszabályokat al­kalmaz a Magyarországgal való kereskedelemben. A többi polgá­ri napilap is hangsúllyal említi, hogy a japán kormány Magyar- .ország számára bizonyos vám- kedvezményeket biztosít. Noha az ezzel kapcsolatos részletek ki­dolgozása még folyamatban van, várható, hogy a japán várnpre­ferenciális elbánás hazánkra tör­ténő kiterjesztése jelentős mér­tékben elősegíti majd a Japánba irányuló magyar export növelé­sét. Beszámolnak a tokiói lapok ar­ról is, hogy Lázár György és Na­kaszone Jaszuhiro megállapodott: még ebben az évben Budapesten megtartják a magyar—japán kor­mányközi gazdasági vegyesbi­zottság következő ülésszakát. "' 4.°továbbiakban á ’ lapok azt emelték ki, hogy a két ország miniszterelnöke egyetértett a gazdasági együttműködés fejlet­tebb formáinak fokozottabb al­kalmazásában. Beszámoltak arról is, hogy Lázár György és Naka­szone Jaszuhiro egyaránt síkra- szállt a világkereskedelem meg­különböztetéstől és protekcio­nizmustól mentes, szabad fejlesz­tése mellett. A japán sajtótudósítások nagy figyelmet szenteltek annak is, hogy a felek hangsúlyozottan szorgalmazták a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításának szükségességét, s ezzel összefüg­gésben üdvözölték a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozót. A magyar és a japán miniszter- elnök egyaránt állást foglalt a leszerelés, mindenekelőtt a nuk­leáris leszerelés előmozdítása mellett. Az eddigieknél is borúlátób­ban ítélik meg jelenleg Moszk­vában a csütörtökön folytatódó genfi szovjet—amerikai tárgya­lások esélyeit. A szovjet kom­mentárok szerint a megbeszélé­sek harmadik fordulóját meg­előző kéthónapos nyári szünet­ben nemhogy javult volna, in- lräbbrr romlott -«z -úrf^igyverkezgs megakadályozásáról, a földi fegy­verkezési hajsza megállításáról szóló megállapodások elérésének lehetősége. Szovjet részről eredményként könyvelték el a tárgyalások jú­lius közepéig megtartott két szakaszát, amelyeken egyetlen napirenden szereplő kérdésben sem sikerült megállapodni, sőt még csak előibbre lépni sem. Ezért egyértelműen az Egyesült Államokat tették felelőssé, mi­vel a Szovjetunió minden éssze­rű. kompromisszumos javaslatát elutasítva kitartott egyoldalú előnyök megszerzését szolgáló követelései és űrfegyverkezési tervei mellett. Ehhez az értékelési folyamat­hoz akart segítséget, ösztönzést nyújtani a Szovjetunió, amikor az utóbbi két hónapban újabb fontos indítványokat tett. Java­solta előbb, hogy az Egyesült Államok csatlakozzon a nukleáris robbantásokra általa egyolda­lúan meghirdetett moratórium­hoz. s indítványozta egy megál­lapodás kidolgozását a világűr békés felhasználásáról is. Szovjet résizről nem is titkol­ták, hogy kedvező választ vár­náik Washingtontól ezekre a je­lentős, a nukleáris fegyverkezé­si hajsza megfékezését és a vi­lágűr militarizálásának elkerü­lését szolgáló javaslatokra. Wa­shington reagálása azonban ki­ábrándulást okozott. Moszkvában tehát még vára­kozó magatartást tanúsítanak, a harmadik fordulótól várják a választ arra a kérdésre, hogy milyen is az Egyesült Államok végleges álláspontja. E türelem tartalékai azonban nem kimerít- hetetlenek. Mint Gorbacsov az említett Time-interjúban leszö­gezte, ha kiderül, hogy az űrfegy­verekre vonatkozó jelenlegi ame­rikai. álláspont jelenti az utolsó szót Washington részéről, akkor a genfi tárgyalások tökéletesen ér­telmüket vesztik. INDONÉZIA A szélsőségek országa Délkelet-Ázsia legnagyobb .állama a 13 ezernél is több szigeten eltérülő, 165 millió lakosú Indonéz Köztársaság. Méreteire jel­lemző adat az is, hogy két végpontja között a távolság eléri a hatezer kilométert. Az itt élő 230—250 népcsoport mintegy 300 nyelven beszél. Igaz, ma már elterjedt és általánosan használt az ..indonéz nyelv'’ (Bahasa Indo­nesia), de a távoli, elmaradott országrészek­ben a helyi nyelvek a társadalmi érintkezés legfőbb eszközei. S ilyen helyek bőven akad­nak, hiszen Indonézia egyes részein a civili­záció hatása %nég nem érződik. Miközben Dzsakartábao. a hétmillió lakosú fővárosban a kor műszaki színvonalának megfelelő, ult­ramodern ébületek és ipari létesítmények .is megtalálhatók, a nyugati országrészben még őskori viszonyok között élő törzsekkel is ta­lálkozhatunk. Aktív külpolitika A függetlenség elnyeréséért hosszú harcot vívó Indonézia az anti.kolonialista1 küzdelem kiteljesedésének időszakától kezdve aktív pártfogója volt annak a kezdeményezésnek, amely nyomán megszületett az el nem köte­lezettek mozgalma. Ma is aktív tagja e tö­mörülésnek. Támogatta más államok függet­lenségi küzdelmeit, többek között az indokí­nai népek szabadságharcát. Ma az ASEAN- ba, a Délkelef^ázsiai Nemzétek Szervezetébe tömörülő államok közül a Kambodzsa körül mesterségesén /Szított feszült helyzetben a legjózanabb magatartást tanúsítja. Támogat­ja és aktív szereplésével igyekszik előmozdí­tani a térségbeli vitás kérdések politikai meg­oldását, az ellentétek tárgyalások útján tör­ténő rendezését. Az Indonéz Köztársaság aktív külpolitikát folytat. Szorosan kötődik a tőkés országok­hoz, mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz, ápolja 'kapcsolatait a fejlődő államokkal. Kü­lönösen az J utóbbi években felgyorsult az a folyamat, amely révén közelebb került az európai szocialista országokhoz is. Ez főleg gazdasági okokkal magyarázható. Gazdasági érdeklődés Indonézia piacokait keres kitermelt nyers­anyagai, félkész- és késztermékei számára. E tény, az új piacok keresésének Igénye nem­csak a nemzetközi gazdasági nehézségekkel hozható összefüggésbe, hanem magával az indonéz gazdaság fejlődésével is. A korábban elmaradott ország az elmúlt évtizedekben je­lentős fejlődésen ment keresztül. A gazdasá­gi helyzet a 70-es évek elején megszilárdult, majd nem kis mértékben a kőolajárak gyors emelkedéséből szerzett pótlólagos jövedelmek révén, sikeres fejlesztési programok valósul­tak meg. Bő egy‘évtized alatt sikerült a me­zőgazdasági termelést stabilizálni és a leg­fontosabb élelmiszerekből, a rizsiből az önel­látást biztosítani. Más agrártermékek ter­mesztése is felfutott. Emellett a bányászat mutatott jelentős fejlődést. A legújabb ötéves tervben már az iparosítási programok is je­lentős szerephez jutnak. A bruttó nemzeti termék az elmúlt évtizedben átlagosan 7—8 százalékkal növekedett évente és az egy fő­re jutó jövedelmek többszörösükre emelked­tek. Ma megközelítik a 600 dollárt, ami a fej­lődő országok körében a közepesen fejlett ál­lamok csoportjára jellemző. Az ország leg­• Losonczi Pál tavaly Dzsakartában vendég­látójával, Suharto elnökkel. főibb kiviteli cikkei a szénhidrogének, s a mezőgazdasági termékek. Fontos állomások Magyarország 1955 óta tart fenn kapcsola­tokat Indonéziával. Együttműködésünk fej­lődésének fontos állomása volt Losonczi Pál tavaly novemberi látogatása Indonéziában, s most ismét kiemelkedő esemény előtt állunk: rövidesen hazánk vendége lesz Suharto in­donéz elnök. Bár ma már Indonézia fontos partnerünk a Távol-Keleten, a forgalom nem fejlődik egyenletesen, az elmúlt évtizedben 15 és 55 millió dollár között alakult. A magyar kivi­tel általában elmarad a behozataltól, együtt­működésünkben sok még a kiaknázatlan le­hetőség. Hazánk minden téren kész bővíteni a kapcsolatokat. Suharto elnök először ven­dégeskedik nálunk. Bízunk abban, hogy lá­togatása eredményeként újabb gazdag feje­zettel gyarapodnak kétoldalú kapcsolataink. Barbi Balázs Várkonyi Péter és az Országos Béketanács képviselőinek találkozója Várkonyi Péter külügyminisz­ter szerdán a Külügyminisztéri­umban találkozott az Országos Béketanács delegációjával. A kül­döttség tagjai a magyar béke- mozgalom különböző rétegeit, vi­lágnézeti és szakmai csoportjait képviselték. Az ENSZ közgyűlé­sének ülésszakára készülő kül­ügyminisztert az OBT nevében Barabás Miklós főtitkár tájékoz­tatta a mozgalom törekvéseiről. Az OBT arra számít, hogy az ülésszakon részt vevő kormány- képviselők figyelembe veszik azt az aggodalmat, melyet a világ népei éreznek a fegyverkezési hajsza fokozódása miatt. Béke­mozgalmunk ezért kéri a kiutazó magyar kormányküldöttséget, hogy tolmácsolja a békeszerető magyar emberek — kormányunk politikája által is kifejezett — óhaját az űrfegyverkezés azon­nali megállítására, az atomfegy­vermentes Európa megteremté­sére. Az OBT üdvözöl minden olyan feszültségcsökkentő és megegyezést célzó kezdeménye­zést, mint amilyen legutóbb az SZKP KB főtitkára által bejelen­tett atomfegyver-kísérleti mora­tórium volt. Várkonyi Péter tájékoztatást adott a kormány álláspontjáról, amelyet küldöttségünk az ENSZ- közgyűlés ülésszakán is kifejt. Szólt a nemzetközi békeév hazai előkészítésével kapcsolatos ter­vekről, az ENSZ jubileumának itthoni rendezvényeiről. Megkö­szönve a magyar békemozgalom képviselőinek a közvélemény óha­jának tolmácsolását, és a kor­mány politikája iránti bizalmat, elmondta, hogy a .magyar kül­döttség e vélemények ismereté­ben végzi majd munkáját New Yorkban. Igazgatóválasztás a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalatnál Tegnap délután a Magyar— Szovjet Barátság Tsz adott ott­hont a Kecskeméti Állattenyész­tő Vállalat huszonnyolctagú ta­nácsa alakuló ülésének. Dr. Molnár Mihály igazgató üdvözölte a tanács tagjait és a meghívottakat. Ezután a részt­vevők jóváhagyták a vállalat új szervezeti és működési szabály­zatát, majd Leiner Frigyest, a Miklóstelepi Teljesítményvizsgá­ló Állomás vezetőjét megválasz­tották a tanács elnökévé. Helyet­teséül dr. Bálint Jánosra, a Sze­gedi Állattenyésztő Állomás ve­zetőjére szavaztak. A következőkben a testület ar­ról döntött, hogy elfogadja-e igazgatónak 1990. december 31-ig dr. Molnár Mihályt. Huszonhat igenlő és két ellenszavazattal megerősítették állásában az ed­digi vezetőt, aki megköszönve a bizalmat, rugalmas termelési szer­kezet és ösztönző jövedelmi rend­szer kialakítására és a társválla­latok közötti kapcsolat szerződéses alapokra helyezésére . vonatkozó javaslatot fogadott el útravaló- ként. TÉMA: A SZECESSZIÓ Művészettörténészek továbbképzése Mintegy nyolcvan művészet- történész jött el Kecskemétre — az ország minden tájáról —, hogy részt vegyenek a számukra szervezett továbbképzésen. A Magyar Nemzeti Galéria által összeállított kétnapos program előadásai a magyar művészettör­ténet szecessziós korszakával foglalkoznak Helyszín a Cifra­palota, az a reprezentatív épü­let, amely e. stílusirányzat épí­tészeti gyöngyszemét képvi­seli, s Kecskemét egyik legszebb nevezetessége. Tegnap délelőtt dr. Németh Lajos, az ELTE művészettörté­neti tanszékének vezetője tartot­ta a megnyitó előadást A ma­gyar századforduló kutatásainak problémái címmel. Az összefog­laló sok mindenre kiterjedő re­ferátum után főképp a legújabb kutatási eredményekről tájé­koztatták a művészettörténészek a jelenlevőket. Duránci Béla, a vajdasági szecessziós építészet­tel, Gerle János a századfordu­lós építészet perifériáival, dr. Moravánszky Ákos és Bánszky- nó Kiss Éva a bécsi szecesszió magyarországi hatásaival foglal­kozott előadásában, Csenkey Éva pedig a Zsolnay-gyár sze­cessziós tevékenységét ismertet­te. A konzultációt és a város­nézést követően a művészettör­ténészek megtekintették a refor­mátus egyházi gyűjteményit, a Kecskeméti Galéria állandó ki­állításait, és Róth Miksa ipar­művész időszaki tárlatát. Ma délelőtt kilenc órakor kez­dődnek az előadások. Eri Gyön­gyi és O. Jobbágyi Zsuzsanna a magyar szecesszió tárgyi emlé­keinek kutatásáról, dr. Szabó Júlia a magyar aktivizmus elő­deiről, Nagy Ildikó a századfor­duló szobrászaténak progresszív törekvéséiről, Gellér Katalin pedig a meseillusztrációkról be­szél. A művészettörténészek to­vábbképzése múzeumlátogatá­sokkal fejeződik 'be. B. T. A gyommentesítésről Bácsbokodon (Folytatás az 1. oldalról.) séges géppark a termesztők ren­delkezésére áll. Az időnként lá­tott gyamos táblákon tehát nem ezek hiánya okózza a károkat. Egyebek mellett a gázhatású ké­szítmények talajibajuttatását vég­ző gépek — tárcsa, illetve kulti- vátor — helytelen munkasebes­ségének számlájára írhatók. Ez pedig a technológia úgynevezett emberi tényezőinek kategóriájá­ba sorolható. Tovább kell tehát szélesíteni a minőségi munkáért járó bérezési formákat, oly mó­don, hogy a vegyszerező brigád mozgóbérének zömét az ered­ménytől függően kapja. Ugyan­így a jövőben több figyelmet kell szentelni az üzemi és közutak, valamint a vasutak környékének gyommentesítésére, mert egy-egy szívós, jelentős károkat okozó növénytől, mint például a fe- nyérciroktól csak térségi össze­fogással szabadulhatunk meg. A tanácskozás után a szakem­berek, a házigazda Aranykalász Termelőszövetkezet ; területén meggyőződhettek a tsz és a me­gyei növényvédő állomás szak­emberei által közösen végzett gyomirtási kísérletek eredményé-: ről. r Cz. P. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • SPORT Mérkőzések az európai labdarúgó kupákért: BEK: Bp. Honvéd—Shamrock Rovers 2—0 (1—0) Góllövők: Dajka, Détári. UEFA Kupa: Videoton—FF Malmö 1—0 (0—0) Góllövő: Végh. Rába ETO—Bohemians Prága 3—1 KEK: Rapid—Tatabánya 5—0 (1—0) s?

Next

/
Thumbnails
Contents