Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1985. szeptember 3. VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLVE Kommunisták a szakszervezetekben Alig két éve, 1983 októberében a párt Központi Bizottsága állást foglalt a szakszervezeti munka fejlesztéséről, értékelte -az ezzel összefüggő pártmunkát, összefoglalta az elvi és gya­korlati teendőket. A közeljövő eseményei szükségessé teszik,. hogy a párt­szervek és -szervezetek ismét napirendre tűzzék a szak- szervezetek tevékenységét. Ennek lehetőségét ősszel, a szak- szervezeti alapszervezeti tisztségviselők megválasztásával kezdődő, és 1986 februárjában, a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusával záruló szakszervezeti választások te­remtik meg. A párt útmutatásával A dolgozóik százezreit meg­mozgató eseménysorozat a fczakr szervezeti mozgalom alkotó esz­mecseréje lesz, tagságával, amely­ben egyaránt helyet kaphat az elmúlt fél évtized bonyolult, el­lentmondásos fejlődésének elem­zése, és a XIII. pártk9ngresszus útmutatásán alapuló feladatok meghatározása is. A szakszervezeti választások politikai jelentősége indokolja az önvizsgálatot, és azt, hogy a pártszervek és -szervezetek is meghatározzák a szakszervezeti munkával, a választások segíté­sével összefüggő helyi teendőket. Ehhez útmutatást adott a párt Politikai Bizottsága is, ez évi, jú­niusi állásfoglalásában. Amikor a szakszervezeti válasz-. tások pplitikai előkészítése meg­kezdődött, néhányan aggályosán szóvá tették, hogy a közelmúlt ‘belpolitikai eseményei, amelyek megkezdődtek a pártkongresszu­si irányelvek vitájával, majd foly- , tatódtak a XIII. pártkongresszus­sal, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokkal, „kime­rítették" a pártszerveket. ■ Vár­ható, hogy lankad a figyelem, megtörik a politikai aktivitás ... Az elmúlt hónapok azonban meg­cáfolták ezeket az állításokat. Si­került megőrizni a kongresszusi időszak politikai lendületét, és ami különösen fontos^ kongresz- szusi „nézőpontból” tudják érté­kelni és meghatározni a párt szakszervezeti politikájából adó­dó, és a szakszervezeti választá­sokkal összefüggő tennivalókat. A legfontosabb politikai fel­adatként fogalmazták meg, hogy a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásával összefüggő szer­vező munkát, a rendezvényeket fel kell használni a párt politiká­jának megvalósítása, a pártkong­resszusi határozat végrehajtása, a politikai aktivitás növelés^ ér­dekében. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatá­vá tették, hogy a beszámoláskor, a feladatok meghatározásakor, a kibontakozó vitákban ennek nagy hangsúlyt adjanak. A szak- szervezeti tagság a választott tes­tületek, tisztségviselőik számára határozza meg az üzemi,' válla­lati, Intézményi, megyei moz­galmi teendőket. Nyílt, őszinte eszmecserét A pártszervek és -szervezetek segítő, előremutató módon adja­nak hangot véleményüknek a szakszervezetekben dolgozó kom­munisták mozgalmi munkájáról, a párt Központi Bizottságának a szakszervezeti munkára vonat­kozó állásfoglalása megvalósulá- ■ sáról. A rendezvényeken szólja­nak a szakszervezeteknek a tár­sadalomban betöltött szerepéről, helyi kezdeményezéseiről, arról, hogy milyen módon vettek részt a megyei pártértekezlet határoza­tából adódó feladatok végrehaj­tásában. A kommunisták, segítik, hogy mindezekről a munkahelyeken nyílt, őszinte eszmecsere bonta­kozzon ki a dolgozókkal. Olyan légkörben kerüljön sor a beszá­molókra, a választásokra, amely­ben a szakszervezeti tagság megérti, elfogadja a párt politi­kai céljait, és alkotó módon, kez- deményezően hozzájárul, meg­valósításukhoz. A mozgalmi munka eredmé­nyes végzésének meghatározott személyi feltételei vannak. Töb­bek között az, hogy a szakszer­vezeti tisztségekbe politikailag felkészült, a választók, a tagság bizalmát élvező, érdekeit bátran képviselő, meggyőző képességgel rendelkező dolgozók kerüljenek. A pártszervezetek a. szakszerve­zetek ' önállóságát, felelősségét' tiszteletben tartva teszik meg ja­vaslataikat a kiválasztáshoz, ■ ez­zel segítve a jelölőbizottságokat megbízásuk teljesítésében. Az . elmúlt öt év alatt a szak- szervezeti tisztségviselőknek nem­csak a mozgalmi munkája „mé­rettetett meg”, hanem az alkal­masságuk is. Ahol szükséges, ' a váltás, a lehetőség most adott: A pártszervezetek ilyen értelem­ben is véleményt mondanak a szakszervezetekben dolgozó kom­munisták tevékenységéről. Egyszerűbb, de sokszínűbb A párt Központi Bizottsága 1983-as állásfoglalásában javasol­ta a szakszervezetek szervezeti felépítésének, működésének a kö­vetelményekhez történő igazítá­sát. E, cél érdekében most egy­szerűsödni fog a szakszervezetek megyei tanácsainak felépítése. Változik az iparági-ágazati szak- szervezetek megyei középszervei­nek formája is. Ez egy-egy me­gyében a jelenleginél sokszínűbb, szakszervezetenként is eltérő le­het Ezek nem öncélú változtatá­sok, hanem, a korszerűbb, haté-j, konyább, az alapszervezeteket 1 jobban segítő1 mozgalmi munkát szolgálják. Fontos, hogy műkö­désükhöz megkapják a segítség get. mert esetenként még értet­lenkedés fogadja a módosítások­ra irányuló szándékot. Az egyik ülésen jegyezték meg: „Zsúfolt lesz a program '“év vé­gére is!” A megállapítás igaz, hi- , szén nemcsak a szakszervezetek választanak. Hasonló előkészüle­tek folynak a Hazafias Népfront szerveinél is. Jó néhány vállalat pedig ekkor választja meg, a ko­rábbi döntéséknek megfelelően, a vállalati tanácsot. A pártszervek segítik a koordi­nációt, a megfelelő ütemezést, tá­mogatják az együttműködést, hi­szen fontos, hogy a szervezés, a rendezvények ne zavarják 'egy­mást, mindegyig: megőrizze a ma­ga jelentőségét. Sokat segíthetnek A közhangulatra a XIII. párt- kongresszust követő ‘ bizakodó, legalább lassú gazdaság! fellen­dülést remélő várakozás a jel­lemző. Ha - ezt egy-egy konkrét kérdésben a valóság nem igazol­ja vissza, olyan feszültséget okoz­hat, amelyre megfelelő érvekkel és időben fel kell készülni a szak- szervezeti és pártszerveknek egy­aránt. A választások előtt ala­posan, körültekintő módon kell mérlegelni a várható helyzetet is. A párttestületek, a szakszer­vezetekben dolgozó kommunisták sokat segíthetnek a reális érté­kelés kialakításában, az előremu­tató program kidolgozásában, és ehhez adnak politikai támogatást következetesen képviselve és erősítve a párt szakszervezeti po­litikáját. Sz. Várnai Ferenc az MSZMP KB munkatársa Nemzetközi iparjogvédelmi konferencia Nemzetközi iparjogvédelmi konferencia kezdődött hétfőn Bu­dapesten a Duna Intercontinen­tal Szállóban. Az ötnapos tanács­kozáson — amelyet a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület és a Nemzetközi Ipari Tulajdonjog- védelmi Szövetség (AIPPI) ma­gyar psoportja közösen rendez — 32 országból több mint 200 kül­földi és csaknem 300 hazai szak­ember elsősorban á legújabb mű­szaki-technológiai eljárások, ta­lálmányok iparjogvédelmi kér­déseit vitatja meg. A hétfői nyi­Csendesebb kompresszorok Halasról A nyugatnémet \Aerzen céggel együttműködve új. Sirokkó típusú csavar- kompresszorok gyártása 'kezdődqtt él az idén a\ Ganz-MÁVAG kiskunha­lasi gyárában. Az új be­rendezésnek lesz egy helyhezkötött és egy szál­lítható változata. Napja­inkban az első elkészült darabok kipróbálása fo­lyik, a sorozatgyártás jö­vőre kezdődik el, amikor­ra 120 darabos megrende­lésük van. A végső el­képzelésekben ,évi 2000, nagyrészt ■ exportálandó csavarkompresszor szere­pel. (Straszer András felvétele) A „BÉKE NEHÉZIPARA” Idegenforgalmi piackutatás Marketingigazgatóság alakult a legrégibb magyar idegenforgalmi szervezetnél, az LBUSZ-nál. Megkezdő­dött tehát Magyarországon is az idegenforgalmi piac­kutatás. Tekintettel az idegenforgalom — a „béke ne­hézipara” — rendkívüli népgazdasági jelentőségére» amely egyre növekszik, két érdekelt szakembertől ker­tünk nyilatkozatot az IBUSZ új piackutató szervezeté­ről. Szathmári Ferenc ma-rketing­, nooiuo.vnovo, — Amikor egy éve létrehoztuk az IBUSZ .Marketing--Igazgadtósá- gát. abból indultunk ki. hogy a korábbi évek szerkezeti felépíté­se nem elegendő saiátos „árunk”, vagyis a programok, utak eladá­sához. Hiszen aiz iparban és a kül­kereskedelemben is rájöttek arra. hogy a ter.meléslközDOntú gondol­kodás nem visz előre. sőt. meg- rekesat. Terjed tehát a piackuta­tás szervezete, bár az is igaz,, hogy egy legutóbbi statisztikához 300 magyar nagyvállalatot kérdeztek meg, s ezek közül csak 140 ren­delkezik piackutató szervezettel. Az IBUSZ-nál is eddig azt mondtuk: van kiutazás, beutazás és hazai turizmus. ‘De nem ele­meztük ezeket piaconként. Pedig például a beutazásoknál egészen másak a körülmények, feltételek egy francia és. egy osztrák turis­ta esetében. Áz osztrák hagyomá­nyos kirándulóterületnek tekinti Magyarországot..a franciát viszont meg kell győzni arról, hogy miért érdemes idejönni, amikor a saját országban síelni is. vagy a ten­gerpartra üdülni is mehet, de el­utazhat például a Bahama-szige- tekre is. ' Mos't írsár' biadöHiWSii kutatjuk, hogy honnét lehetne Magyaror­szágra utaztatni, s azt, hogy or­szágonként hogyan kell reklámoz­ni hozzánk irányuló utakat, prog­ramokat. Avagy a kiutazásnál melyik országban hogyan kell fel­kutatni a magyar turistának tet­sző szokásokat, hol. milyen olcsó szállodai megoldásokra lelhetnek a magyarok. Tehát az a felada­tunk, hogy a kiutazáshoz magyar szemmel nézzük a külföldi piacot, fordított esetben pedig piacelem­zéssel segítsük, elő a beutazást. Egész más módszereket alkalma­zunk a meggyőzésre például a mostanában igen növekvő •'ameri­kai beutazó csoportokkal és egé­szen mást a göröggel szemben. Az idegenforgalmi marketing sajátos­sága, hogy alanya az „áru”, ma­ga az ember, tehát igen nagy sze­repe vén munkánkban a pszicho­lógiának is. Ezért is használjuk gyakran a marketingkommuni­káció kifejezést, vagyis a piac­kutatás emberi kapcsolatteremtő jellegét. Elsődleges feladatunk termé­szetesen a devizanövelő beutazá­sok, elősegítése. Hiszen, volt egy erős növekedés, ami két évvel ez­előtt tetőzött, s azóta tovább nem nő a. beutazóforgalom. Ahhoz, hogy mégse ez maradjon, a „tető”, nemcsak a hagyományos magyar idegenforgalmi piacokra (Ausztria \és az NSZK) kell támaszkodni, hanem visszahódítani az olasz tu­risták tömegeit, s emellett a szo7 cialista országokból, főleg • Len­gyelországból újra megnyerni az utazókat, akik a gazdasági nehéz­ségek miatt maradtak el. Lovas Katalin üzletpollitikai osztályvezető: — Megpróbáljuk elérni, hogy a < pi a okúlta tás' m inéi fejlettebb! meg^1 alapozottabb, minél több irányú Tegyen. Figyeljük a külföldi szak­sajtót. Fontos a külföldi verseny­társak ajánlatainak begyűjtése, elemzése, egészen odáig,- hogy részletes kérdőíves felmérést vég­zünk mind a magyar, mind a kül­földi utazók körében. Mindezek alapján elkészítettünk egy közép­távú piackutatási programot. Eb­ben elsősorban arra figyeltünk: az elkövetkezendő öt év során, milyen kérdőíves felméréseket végezzünk, hogy azzal hatéko­nyabbá tegyük mind a kifelé, mind a befelé Irányuló kereske­delmi munkát. Vagyis minél job­ban megismerjük és minél job­ban kielégítsük az ide-érkező kül­földi turisták igényeit. Most ■ az együk legnagyobb tö­megű felmérésre készülünk a ma­gyar turisták utazási szokásainak, igényeinek pontos megismerése végett. A kérdőíveket beletesz- szük a . decemberben megjelenő 1986. évi főddényi programfüzet egy részébe, fnintegy 50—60 ezer füzetbe. Ha 50 százalékos, vissza-, érkezési arányunk lesz.—. s volt A TÁRGYALÓTEREMBŐL: tóülésen részt vett Pusztai Gyula, ' az Országos Találmányi Hivatal elnöke és Árpád Bogsch, az ENSZ Szellemi Tulajdon- Világ- szervezete (WIPO) főigazgatója is. ' A résztvevők hangsúlyozták, hogy az Új műszaki eljárások, tedhnológiák elterjedése folya­matosan igényli a megfelelő ipar- jogvédelem biztosítását is. Ilyen új terülef. például a biotechnoló- - gla, amellyel a konferencia külön szekcióülésen foglalkozik. O Brök dilemmájuk a váló. I félben lévő házaspárok­nak, hogy mennyi legyen a gyermektartási díj , összege. Amíg közös megegyezéssel törté­nik a bontás, feltétlenül, szüksé­ges, hogy a szülők megállapodja­nak a gyermek(ek) tartásában, s meghatározzák a havonta esedé­kes tarifát. Ha pedig a bíróság tárja fel a házasság megromlásá­hoz vezető' okokat, egyben megje­löli a tartásdíj mértékét is. Egy­két évig ninos is semmi probléma a legtöbb esetben, s a posta rend­szeresen továbbítja a forintokat. Aztán egyszercsak jeléntkezik a gyermeket nem nevelő szülőben valamiféle kétely: elegendő di­jat kap a gyermekem, vagy a volt házastársam költi magára a pénzt? S ha még vgm-tagságból, háztáji földből származó vagy egyéb jövedelmekről iá szó lehet, gyakran újra a bíróság elé ke­rül az egykori házaspár ügye. Z. Péter és É. Tímea házassá­gából 1972 novemberében Ed- ' vin utónevű kisfiú*született, aki­nek tartására a Szolnoki Városi Bíróság 1975-ben kötelezte a — megelőzően elvált — szülők kö­zül az apát olyan tartalommal, hogy a mindenkori bérköltsége Terhére kifizetett juttatása 20 szá­zalékát, de legalább havi 950 fo­rintot tartozik az anyának megfi­zetni. Az elmúlt évek Viszont je­lentős változást hoztak Z. Péter életében. Mint olajbányász a kő­Mennyi legyen a tartásdíj? olajkutató vállalatnál egyre job­ban keresett. A legutóbbi időkben pedig jövedelme magasan meg­haladta az átlagot. Keresetkimur tatása szerint egyhavi átlagkere­sete csaknem 14 ezer forint. A kedvezi) változást érezte volt fe­lesége, *É. Timea is, aki havonta ennek 20 százalékára, vagyis 2800 forintra számított. Az apa sokall- ni kezdte a háromszorosára emel­kedett tartásdíjait, ezért a Kecs­keméti Városi Bíróságot kérte, hogy a 13 éves Edvinnek járó dí­jat 1800 forintban állapítsa meg, s egyben mellőzze a százalékos meghatárózást. Az elsőfokú bíró­ság a férfi keresetének teljes egé­szében helyt adott azzal az in­dokolással, hogy az apa jövedel­me az egyes hónapokban nagy­mértékben ingadozik — egyes időszakokban 20 ezer fölött, más­kor 5 ezer körül keresett — ezért szükséges a százalékos megállapí­tás mellőzése. Hivatkozott arra - is, hogy a havi 1800 forint egy 13 éves gyermek szükségleteit fe­dezni tudja a jelenlegi életviszo­nyok között. Ezzel az állásponttal nem értett egyet a. volt feleség, és fellebbe­zést, jelentett be a Bács-Kiskun megyei Bírósághoz. Kérte, hogy a százalékos meghatározással együtt a bíróság állapítson meg olyan mértékű, tartásdíjat, amely va­lóban igazodik a gyermek igé­nyeihez. A két szembenálló fél között nehéz volt igazságot ten­ni, hiszen mindegyik védte a sa­ját egzisztenciális biztonságát. A másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyításból s a beszerzett jöve­delemigazolásból egyértelműen azt állapította meg, hog/ az apa keresete egyes hónapokban' fel­tűnően magas, míg másokban igen alacsony, vágyis nagymértékben Ingadozik. Ezért ő kerülhetne a rosszabb időszakokban méltány­talan helyzetbe, hiszen ilyenkor sa-ját fenntartása is veszélybe juthatna. A Bács-Kiskun megyei Bíróság végül az összes körülmé­nyek gondos mérlegelésével — mellőzve a százalékos megállapí­tást — határozott összegben, 2500 forintban jelölte meg az Edvin­nek járó tartásdíjat. Ítéletének indokolásában rámutatott arra az állandó bírói gyakorlatra is, amely szerint a gyermek szükségletei­nek meghatározásánál figyelem­be veszik a tartásra kötelezett szülő saját anyagi és életkörül­ményeit is. Ebben az esetben Z. Péter az átlagot meghaladó ke­resetet ért el, gmely közös ház­tartásban élőknél a gyermekek életszínvbnalát ' is természetsze­rűleg emelné. Ezért az átlagot már 82 százalékos is! — akkor az. jó eredmény. Az eddigi tapasztalat? — Elsősorban azt látjuk, hogv a magyar lakosság a véltnél is igényesebb. De nemcsak az ide­genforgalmi. hanem a fogyasztási szokásokra vonatkozó felmérések is igazolják, hogy a magyarok ál­talában nagyon igényesek. Az uta­zás iránt is azok. de sajnos to­vább nyújtóznak, mint a takaró­juk engedi, vagyis nem mérik fel saját anyagi lehetőségeiket. A külföldi turisták közül az osztrák, olasz, egyesült ál-lamok- I jfjgjj-pss dél-amerikaibeutazók, -kp* zött is végeztünk felmérést. Ál­tálában a többség azt -felelte, hogy többet kapott Magyarországtól, mint amennyire számított. Ideér - kezés előtt rendkívül tájékibzaitla- nok voltak az országiról. Tehát sakkal több gondot kell fordítani a nemzeti propagandánkra, Még mindig nem ritka, hogy Budapes­tet összekeverik Bukaresttel. Ez a tájékozatlanság elsősorban természetesen az Európán kívüli országok turistáira jellemző. Pél­dául egyszer megkérdezték, hogv ménnyi tejet és húst hozzanak a saját ellátásukra Magyarország­ra? Végül, is Budapestben égy vi­lágvárost. Magyarországban pedig fejlett ellátású, modern európai gondolkodású, jó humorú, élni szerető, gazdag történelmű és kul­túrájú országot, népet ismerték meg. Az IBUSZ Marketing Igaz­gatósága alapvetően módosíthatja idegenforgalmunk tevékenységét, és ebből következően - rendkívül nagy mértékben javíthatja ered­ményességét is. F. D. meghaladó tartást igényelhetett a gyermek után • É. Tímea. A több pénz magában rejtheti annak lehetőségét, hogy a gyer­mektartásdíjat kézhez kapó szü­lő visszaéljen szerzett jogaival. A gyermektartásdijról szóló mi­nisztertanácsi rendelet erre az esetre is tartalmaz rendelkezést. Ennek értelmében a tartásdíj összegét kézhez vevő személy kö­teles a tartásdíjat a gyermek szük­ségleteire fordítani, amit indokolt esetben a gyámhatóság ellenőriz. Fordított -helyzetben, amikor a tartásra kötelezett szülő saját megélhetése kerülne veszélybe, alacsonyabb összegben- is meg­határozható a tartásdíj összege. Két vagy több gyermek tartásá­nál pedig úgy kell megállapítani a dijat, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtle­nebb helyzetbe. Különleges gon­dok is adódhatnak természetesen az életviszonyok változása foly­tán. Ha a fizetésre kötelezett is­meretlen helyen tartózkodik: vagy a tartásdíj behajtása más okból lehetetlenné válik, és a gyérmé- ket gondozó szülő sém. -képes >a tartásra, á bíróság az ügy összes körülményeinek jnérlegelése után elrendelheti a tártásdijnak az ál­lam által való ideiglenes folyósí­tását. Ezzel az állam átmeneti se­gítséget nyújthat a gyermekét egyedül tartani kénytelen szülő­nek. Tuza Béla

Next

/
Thumbnails
Contents