Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE . . . ■ ' - Hű ■ (Folytatás az 1. oldalról.) elosztás olyan módosítását, amely területi, politikai 'céljainkkal összhangba hozható. A többlet- támogatást a társadalompoliti- kailag legégetőbb és kiemelt célként felsorolt • feladatokra kívánjuk elsősorban felhasználni. A helyi tanács hatáskörében Az egyéb, úgynevezett érdekeltségi bevételek a jövő évtől kezdve a tanácsok saját hatáskörébe kerülnek, tervezésükre, mértékükre semmilyen kötelező megyei vagy országos előírás nem volt' A megyei tervkoncepció — véleményem szerint megalapozottan — 4,5 milliárd forint ilyen bevétellel kalkulált. A tervezés jelenlegi szakaszában a helyi tanácsok különböző okok miatt ennél óvatosabbak voltak és összesen 700 millió forinttal kevesebb ilyen bevételt terveztek, méghozzá évről évre csökkenő mértékben. Ez arra vezet, hogy értelemszerűen kevesebb fejlesztés, beruházás tervezhető, továbbá egyes helyi tanácsok, saját forrás hiányában, csökkentik esélyeiket a megyei céltámogatás igénybevételére. A megyei tanácsnak nem áll módjában a nem tervezett, vagy be nem szedett helyi hatáskörű bevételeket központi eszközökkel pótolni. Az érdekeltségi források csoportjából külön említendő a településfejlesztési hozzájárulás. Tanácsaink jelenleg a helyzetfelmérés, a közvélemény, illetve a várható fogadtatás előzetes megismerésének szakaszában vannak. Több tanács testületi ülésen már megvitatta, vagy a napokban vitatja meg, hogy mely célokra, milyen mértékű hozzájárulást fog kérni. A beérkezett információk szerint egyelőre négy községi tanács nem szándékozik bevezetni ezt a bevételi forrást. A tervezés jelenlegi szakaszában az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek többsége még nem tette közzé, hogy milyen célokra lehet igénybevenni — döntően pályázati formában — állami támogatást az úgynevezett decentralizált alapokból. Reméljük, számolhatunk azzal, hogy növelhetők még a források, például közművelődési, sport vagy kereskedelemfejlesztési célokra. Az egységes pénzalap kiadásai tervezésénél a működtetésfejlesztés kialakult arányainak fenntartása azt jelenti, hogy elsősorban a meglévő intézményekről kell gondoskodni. A rugalmasabb gazdálkodás által szabadabbá váló előirányzat-átcsoportosítások nem eredményezhetik a költségvetési intézmények szolgáltatási . színvonalának csökkenését. Emellett elsőbbséget kell biztosítani a népgazdasági tervben és az állami költségvetésben meghatározott társadalompolitikai szempontból kiemelt céloknak. Keresni a gazdaságos megoldást A kiinduló feltételék szintjén számított pénzalap háromnegyed részét teszik ki az eddig megszólott fogalmaink szerinti költségvetési, azaz a fenntartási-felújítási kiadások. E feladatok első helyen való emlitése azt is jelenti, hogy lényegében bármely féle bevételi bizonytalanság a fejlesztéseknél csapódik majd le, de nem jelenti azt, hogy. az intézményi gazdálkodás területén ne lenne keresnivalónk az ésszerűsítésben, takarékosságban. Az előterjesztés — az egységes pénzalap megkívánta szemlélet szerint — az egyes ágazatoknál említi a következő tervidőszak lényeges, új működtetési feladatait. Ezek között a belépő új intézmények üzemeltetését, az egészségügyi, szociális ellátás és a művelődés területén ‘ tervezett színvonaljavítást, a különféle szakmai programokat, a szociális otthonok korszerűsítésének feladatait, egyes ellátások indokolatlan különbségének felszámolását. Alapvető, hogy egy-egy feladat megoldásánál mérlegeljük, mi a célravezető, gazdaságosabb megoldás: beruházás, vagy felújítás, esetleg létszámgazdálkodási lépesek szükségesek. A jövőben nagyobb a döntési szabadság. Lényeges változás, hogy a jövőben valamennyi helyi tanács tervébe beépül a külön szabály szerint képződő intézményfelújítási pénz, valamint az utak, hidak üzemeltetéséhez} karbantartásához tervezhető forrás. Az már más kérdés, hogy az így tervezhető összeg a szükséges feladatokhoz mérve elegendő-e, tudunk-e 'ehhez kiegészítést adni. A válasz nem kétséges, a megye ebből adódó súlyos gondjait már több ízben jeleztük a központi, szerveknek. A fejlesztési kiadásoknál három kiemelt célra kell összpontosítani a rendelkezésre álló eszközöket: a közoktatásra, ezen belül döntően a középfokú iskolák fejleszr tésére, a' lakáshelyzet javítására és az egészséges ivóvíz biztosítására. . Az előterjesztés bemutatja a valós szükségleteken alapuló célok és az ehhez képest kevés források között feszülő ellentmondást. A politikai jóváhagyás mellett a társadalmi vitákban a szak- szervezetek, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei szervei is megerősítették a kiemelt feladatokat, egyetértettek a megyének a pótlólagos forrásokért indított akciójával. A közoktatás fejlesztése továbbra is legfőbb feladataink közé tartozik, a hangsúly azonban a nagy létszámú korosztályok továbbvezetése miatt a középfokú oktatási intézményekre helyeződik. A városok tervei visz- szaigazolták a megyei szándékokat: a kiinduló feltételekben meghatározottnál több osztályteremre van szükség a növekvő diáklétszám megnyugtató elhelyezéséhez. Az 1990/91-es tanévre már több mint három és fél ezerrel nő a középiskolás és a szakmunkástanulók száma, ezért a beruházásokat — szorosan ütemezett programmal — időben el kell kezdeni. Húszezer lakás ; # A lakáshelyzet további javítására az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. évi együttes határozata szellemében készülünk. A megye a lakásépítés változatlan ütemű folytatása érdekében újabb 20 ezer,lakás felépítésével számol. A tanácsok eszközeit a legsürgősebb gondok megszüntetése, illetve mérséklése érdekében a legrosz- szabb helyzetben levő rétegek — a lakásnélküli fiatal házasok, gyermekes családok — gondjainak megoldására kell összpontosítani, gondoskodva amellett az egész lakásprogram egyéb feltételeiről is. Nem nélkülözhetők az olyan intézkedések sem, amelyek az építőanyag-ellátás javítását, a túlzott költségnövekedés visszaszorítását, az építkezéshez szükséges pénzügyi feltételek javítását célozzák. Az illetékes központi szervek még az idén kidolgozzák a VII. ötéves terv lakásellátási koncepcióját. A feladatok között szerepel az állami bérlakásépítés fokozatos növekedése. Bács-Kiskun megyében is azzal számolunk, hogy a jogos szociális bérlakás- igények kielégítéséhez a szükségletek szerint háromezer #bér- lakás építése szükséges. Kezdeményezzük a központi szerveknél, hogy feltételeink javításával tegyék ezt lehetővé. A megyei szintű társadalmi vita egyértelműen alátámasztotta ezt a törekvésünket. A KISZ megyei bizottsága a tervkoncepcióban felvázolt programon túlmutató állásfoglalást alakított ki erről, amelynek lényege, hogy az említett bérlakásépités más fejlesztések rovására is valósuljon meg, hasonlóan a középfokú tanteremfejlesztéshez. Közelebb hozhatná a problémák egy részének megoldását az is, ha a tanácsok, kedvezményes feltételekkel, hitelből vállalkozhatnának lakásépítésre, amelyeket szociális támogatással kombinálva értékesítenének, kijelölés alapján. Lényegében a népszerű tanácsi értékesítésű lakásformához nagyon hasonló megoldás lenne ez, amire várhatóan lesz lehetőség. A vízgazdálkodási ágazatban előttünk álló nagy feladatok túlnyomó többsége helyi forrásokból valósul meg. A megyei tanács ahhoz tud támogatást adni, hogy minden településen olyan ivóvizet szolgáltasson a vízmű, amely mentes az egészségre ártalmas szennyező anyagoktól. Az előző években a testület ülésein is sok szó esett a községek népességmegtartó képességéről. Vajon megfeledkezünk-e a terv- koncepcióban erről? Természetesen nem, és\a célok, eszközök rendszere tartalmazza a korábban elhatározott törekvéseket.1 A VII. .ötéves tervidőszakban a falvak rendelkezésére bocsátott pénzeszközök minden korábbit meghaladó mértékben bővülnek, Igaz ez a fenntartási-fejlesztési lehetőségekre egyaránt. ’ A népesség megtartása soktényezős, hosszú távú feladat. Az előttünk álló években a megyei tanács támogatja az egészséges ivóvizellátást, a legrosszabb helyzetben levő tanácsoknál az általános iskola építését, az utak építését, a hírközlés javítását, tanyák villamosítását, szakemberek letelepedését. Ezzel együtt hozzáteszem, hogy a községek közlekedési és telefonösszeköttetése. közös erőfeszítéseink ellenére sem javul olyan ütemben, mint szeretnénk. A népességmegtartás erősítése kisebb térségek együttesében képzelhető el hosz- szabb távon, a kisebb városok és a városiasodó nagyközségek további fejlesztésével együtt. A tervkoncepció fő céljaival összhangban álló szabályozás kialakítása nem könnyű feladat, különösen nem az akkor, amikor a megyei tanács úgy lesz felelős a népgazdasági terv fő céljainak érvényesítéséért és a terület arányos fejlesztéséért, hogy a jövőben a helyi önállóságot is segítő, közvetett elosztási módszereket alkalmaz, a közvetlen elosztásra, befolyásolásra rendelkezésre álló eszközei pedig zsugorodnak. A biztonságos gazdálkodás keretei között minden helyi tanács rendelkezésére áll az intézményeihez szükséges fenntartási, felújítási pénzeszköz és az a fejlesztési lehetőség, amit a lakosság száma alapján — településcsoportonként differenciált mértékben — a megyei tanács meghatároz. A fejlesztési eszközök elosztásának vitájában együtt kell néznünk a normatív támogatást, más szóval fejkvótát és a céltámogatást, nem feledkezve meg az egyéb, helyben képződő bevételekről. Űj módszerek A tanácsi gazdálkodás reformja fokozatosan bontakozik ki. A tervezőmunkában eddig szerzett tapasztalatok szerint még korántsem használtuk ki az . egységes pénzalapban rejlő, a pénzfelhasználás kötöttségeinek lényeges oldásából származó lehetőségeket. További feladat lesz a zavartalan átállás, és az eszközök évek szerinti ütemezése. A VII. ötéves tervidőszakot az 1985. év nyomott, alacsony szintjéről kezdjük, a A tervosztály vezetőjének szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita. Az első felszólaló Hegedűs István, az SZMT titkára, (Bocsa és Tázlár megyei tanácstagja) volt. Mint mondta, az SZMT által rendezett előzetes vita alapján, a szakszervezeti tagság egyetértésével támogatja a megyei tervkoncepciót. Megjegyezve, hogy vannak meg feszültséggócok, amelyek nagy figyelmet követelnek. Szükséges a köEzután Romány Pál kért szót. A megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a testület tagjait, majd kifejtette, hogy a megyei pártbizottság is támogatja a politikai törekvéseinkkel azonosuló megyei tanácsi előterjesztést. Ezt követően így folytatta: — Az egész ország tervez most. Az már látható, hogy az export- bevételek csökkenése,- a többlet- kiadások és más gazdasági tényezők miatt a következő évek tervezéséhez a kiindulási feltételek rosszabbak, mint azt korábban gondoltunk. Számunkra kedvező, de nem ad okot elbizakodottságra, hogy az országosnál a megye ipari termelése nagyobb ütemben növekedett. Hasonló a helyzet az építőiparral is. Ám a megyében nagyon jelentős agrárágazatban — különösen a Kiskunság szövetkezeteiben — súlyos gondoknak nézünk elébe. Országos viszonylatban egyértelmű: csak amit megtermeltünk, azt oszthatjuk el. De itt most egy megye dolgairól van szó. A korlátok mások, ezért az egyáltalán nem mindegy, hogy az országon, belüli közösből milyen arányban részesedünk. Mértéktartóan, de határozottan kell bemutatni az indokolt igényeket, s az előterjesztés fő céljai: lakás, víz—közmű stb., ezt szolgálják. Természetesen számolunk a helyi bevétellel, termeléssel is, növekedni fog a vállalatok, a lakosság szerepe. A település jövője nagymértékben függ a saját, a helyi közösségek eredményeitől. Ebben a községek élenjárnak, s ehhez továbbra is megvan a gazdasági alapunk. De politikai munkára, érvelésre nagyobb szükség van, mint régebben. A jövedelmek jobban differenciálódnak. Ám mi nem a szegények szocializmusát, nem az egyformaság növekedés az időszak második felében gazdasági eredményeinktől függ. A megyéhez benyújtott helyi igények többsége viszont éppen az első évekre koncentrálódik. , Változnia kell munkamódszerünknek, a megyei és az ágazati irányítás munkastílusában gyökeres módosítások szükségesek. Jelenleg is özönlenek tisztségviselőinkhez a különféle címen beterjesztett támogatási kérelmek Erős a törekvés arra, hogy helyi jelentőségű egyedi ügyeket megyei szintre emelve garanciát kapjanak a, folytatáshoz, csakhogy ez az eszközök szétaprózásához vezet, veszélyeztetve a főcélokat. ‘ .. . A megyei tanács testületének szerepe ebben a légkörben jelentősen növekszik, mert nélkülözhetetlen funkciót tölt be az érdekek feltárásában, egyeztetésében, a közös program kialakításában, vagyis á társadalmi egyetértés erősítésében. A megyei tanács nemcsak a központi célokat közvetíti a helyi tanácsok felé, hanem mint képviseleti testület, a helyi tanácsok érdekeit is félszínre hozza. A tervezésben a részletek még változhatnak, de a fő cél, hogy az életkörülmények jobbítására pozitív programot adjunk, változatlan. zépfokú oktatás fejlesztése, de az általános iskoláknál is maradt még feladat. A SZOT támogatását is élvezve fontosnak tartják & húszezer lakás, ezen belül a háromezer bérlakás megépítését. A vállalati segítség mellett a hitel- konstrukciót is kedvezőbbé kell tenni. Az üzemekben az értékteremtő munka a legfontosabb. A lakosság anyagi áldozatvállalását megfontoltan szabad kérni, s igen Célratörően kell felhasználni. társadalmát hirdettük meg. Az érték, az érdek hajtóerőt jelent. S aki tisztességes munkával szerezte, élvezze jövedelmét, de járuljon hozzá nagyobb mértékben a közös célokhoz is. A megyei pártértekezlet is felhívta a figyelmet, hogy le kell vonni saját gyakorlati munkánkkal kapcsolatban a következtetéseket, s ahol a helyzet megkívánja — változtatni kell. Az előterjesztés, érthetően, a tanácsi gazdaságról szól. De a tanács figyeljen a megye egész gazdaságára. Már csak azért is, mert a más ágazatok is bevételt hoznak, s hozzájárulnak az oly elmaradott infrastruktúra fejlesztéséhez. Ilyen szándékkal •folytatunk egyeztető tárgyalásokat az új Duna-híd létesítéséről, a régiek felújításáról, az E5- ös autópálya építéséről. A tervek között szerepel egy új, nagy öblösüveggyár telepítése, a fél- egyházi vágóhíd korszerűsítése, s a megyei rendőr-főkapitányság új székiházának megépítése. Ez utóbbi újabb előrelépést hozhat, mert a régi — hajdani bérház — épületet kollégiumként hasznosítanánk, ami feltétele egy új énekpedagógusi főiskola létesítésének. \ Egyetértés a fő célokban Dr. Dobos László, a HNF megyei elnöke (Kecskemét) kifejtette, hogy a népfront megyei elnöksége, valamint a Kecskemét és környéki tanácstagok csoportja is egyetért a tervkoncepcióval. Az alternatívák pedig növelik a döntéshozatal demokratizmusát. Támogatják a hátrányos adottságok leküzdésére tett megyei kezdeményezéseket, amelyek a kiinduló központi tervezési feltételek javítását célozzák. Ehhez jó alap az a több mint 1,5 milliárd forint értékű társadalmi munka, amelyet a megye lakossága végzett tavaly. Tudatosítani kell azt is, hogy a településfejlesztési hozzájárulás is bevételi forrás, amelytől egy-egy cél megvalósítása függhet. Kvalla Ferenc, (Baja) a tanácstagi csoport véleményét mondta, megállapítván, hogy a nagy gonddal, szakértelemmel összeállított előterjesztés nagyobb mozgásteret enged a helyi tanácsoknak. ‘ Ez már az előzetes vitában is fokozott _aktivitásra ösztönözte a tanácstagokat. A koncepcióval egyetértve kérte, hogy a bajai kórház átfogó rekonstrukciójához kapják meg a szükséges segítséget. Szöllősi Béla, a megyei KISZ- bizottság titkára (Solt, • Duna- egyháza) a fiatalok nevében szögezte le: csak azt a változatot támogatják, amelyik . húszezer lakást, háromezer bérlakást tar-, talmaz, s a tantermek számánál sem lehet a szükségesnél kevesebbel megelégedni. Javasolta a tanácsi bérlakások rendszerének újragondolását, ifjúságpolitikai céltámogatási alap létrehozását, a hírközlési hálózat komplex fejlesztését, s azt, hogy a települések egyenlő versenyképességéhez a normatív szabályozás mellett más mércéket is vegyenek figyelembe. Felszólalásában dr. Molnár István, (Tass, Szalkszentmárton) egyebek között elmondta, hogy az évekkel ezelőtt tervezett kun- szentmiklósi kistérségi vízmű építése még most sem kezdődött meg, s a megyei tanács következő ötéves alapkoncepciójában sem szerepel. Pedig nagyon fontos lenne, hiszen öt község egészséges ivóvízzel való ellátását oldaná meg. A megyei tanácstag kérte, hogy a vízmű építésére adjanak támogatást, mert ha a mintegy 60 millió forintos beruházást a községek önerejükből végeznék, semmi mást nem tudnának fejleszteni. Ezt követően Reicher József (Kiskunfélegyháza) kapott szót. Választóinak azt a véleményét tolmácsolta, hogy aránytalanságok tapasztalhatók Kecskemét, s a megye többi városának fejlesztése között. Ezen változtatni kellene úgy, hogy a városok — így Félegyháza is — nagyobb részesedést kapjanák a majd rendelkezésre álló pénzeszközből. Egyébként — mint mondta — ezt Bugac is megérdemelné, tekintettél az évről évre növekvő idegenforgalmára. Fejlődésünk egyik feltétele Dr. Posváncz László (Kiskunhalas) felszólalásában annak adott reményt, hogy a nyomós, megalapozott érvekkel felkészült megyei •vezetők minden bizonynyal ki tudják harcolni a 6,6 milliárd forint állami többlettámogatást, mert ez az összeg fejlődésünk egyik alapvető feltétele. Ezt követően azt kérte a megyei tanács apparátusától, hogy a kisközségi tanácsok dolgozóinak adjanak nagyobb szakmai segítséget a pénzügyi munkájuk ellátásához. Dr. Gátay Ferenc (Kecskemét) felszólalásában a plusz forintok szükségességének hangsúlyozása mellett azzal foglalkozott, hogy az eddigeknél sokkal jobban hasznosítsuk a szellemi energiákat, ami nagy tőkét jelentene, hiszen minden szakmai tevékenység egyben gazdálkodás is. A következő felszólaló Bartos József (Katymár, Madaras) azt javasolta, hogy a déli települések egészséges ivóvízzel való ellátását az állami támogatásból oldják meg, mert ha a helyi tanácsok a fejlesztési pénzüket erre fordítják, az ott lakók nagy hátrányba kerülnek. Dudás Ferenc (Balotaszállás, Kelebia) felszólalásában több, jelenleg elég nehezen megválaszolható kérdést tett fel, egyebek között azt, hogy mi marad el majd a fejlesztésből, ha nem kapjuk meg az állami többlettámogatást? (Várjuk meg a döntést.) A továbbiakban javasolta a szakosított szociális ellátás megteremtését. Ezuján Gyapjas László (Tisza- kécske, Lás zl ófalva) felszólalásában elmondta, hogy tarthatatlan állapotban tanítanak a kécs- kei általános iskolában és gimnáziumban. A zsúfoltság megszüntetésére új .tantermekre v^n szükség, s ezek kialakításához megyei támogatást kért, valamint ahhoz is, hogy a jó ivóvízzel ellátatlan településekre a nyárlőrinci vízműtől vezetékeket építsenek. Ehhez még 30 millió forintra, lenne szükség. Varga István (Császártöltés, Imrehegy) felszólalásában szintén a vízzel foglalkozott, mondván, hogy a Kiskőrös környéki községekben -tartalékkutak kialakítása oldaná meg azt az elég gyakori problémát, • hogy ha az egyetlen kút elromlik, nincs víz a faluban. De ennél, s az általános iskolai tantermek zsúfoltságánál is nagyobb gond a kiskőrösi orvosi rendelőintézet tarthatatlan helyzete. Üj betegségek forrása az emberek szoros összezártsága, tehát feltétlenül bővíteni kellene az épületet. A következő felszólaló Bozóki Tibor (Kiskunmajsa) volt, aki egyebek 'között elmondta, hogy az általános iskolában váltott műszakban, szükségtantermekben tanítanak, ezért a legfontosabb feladatuk üy tantermek, s egy megfelelő sportcsarnok építése, amihez megyei támogatást kért. Enélkül mást nem tudnak fejleszteni, pedig a vízmű kialakítása sem tűr halasztást. Dolezsál Ferenc (Akasztó, Csengőd) a város és a falu között még meglevő különbségek csökkentésére hívta fel a figyelmet, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a szövetkezetektől kapott községi bevételek megyei elosztása nem helyes, ugyanis ez a megoldás nem mindig vezet a helyi érdekek érvényesítéséhez. Egységes elvek alapján Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese szólalt fel ezt követően, s elmagyarázta, amit többen nem egészen pontosan értettek, hogy milyen szempontokat vettek alapul a szakemberek a pénzeszközök elosztási elvének kialakításakor. Ezt úgy dolgozták ki, hogy- figyelembe vették a különböző nagyságú települések megoldandó feladatait, s ennek alapján normatív módon minden településre egységes elvek alapján került megállapításra a garantált fejlesztési lehetőség. Emellett minden helyi tanács saját érdekeltségi bevételekkel .is rendelkezik, amelynek tervezése és megszerzése a helyes célkitűzések és a szervezőmunka minőségétől függ. Ezután Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának a felszólalása következett. Mint azt egyebek között hangsúlyozta, azért indokolt a magasabb szerepkörű települések nagyobb arányú fejlesztése, mert nemcsak a saját lakosságát látja el, hanem a környékbeli kisebb településekét is. Tehát nem feltétlenül a helyi intézményrendszer adja meg a település rangját, hanem az ellátáshoz való hozzájutás feltételeinek kialakítása. Ezért is célszerű a helyes rangsorolás, ami végül is egy-egy településnél nagyobb közösség érdeke. Ezért jelentős a helyi tanácsok kétoldalú együttműködése, valamint az, hogy a város környéki bizottságokban dolgozó szakemberek közösen alakítsák ki az infrastruktúra célszerű felhasználását. Összefoglalójában Gaborják József megállapította, hogy élénk, hasznos vita bontakozott ki az előterjesztésről. Ami kedvező, hogy a koncepciót, az abban szereplő fő célokat, prioritásokat senki nem vitatta, azokkal egyetértettek. A konkrét felvetések közül többre azonnal válaszolt, másokra feleletet adtak a hozzászólók, míg egy harmadik csoportra a későbbi egyeztető tárgyalások után, a pénzügyi lehetőségek ismeretében újra visszatérnek Dr. Gajdócsi István ezután szavazásra bocsátotta az előterjesztést, amelyet a tanács elfogadott. Az ülés további részében a tanácsi bizottságok elnökeit és tagjait választották meg. A már korábban megalakult három bizottság — ügyrendi, számvizsgáló és tervgazdasági — mellett településfejlesztési és környezet- védelmi, termelési és ellátási, művelődési és ifjúsági, nemzetiségi, egészségügyi és szociális bizottságot hoztak létre, míg az ügyrendi bizottság — feladatkörét és létszámát kibővítve — ügyrendi és igazgatási bizottsággá alakult. A személyekre vonatkozó népfrontjavaslatot Farkas József, a HNF megyei titkára terjesztette elő, s azt a testület elfogadta. Végezetül Udvarhelyi Istvánná (Kecel) interpellált a Kecel —Kiskunhalas közötti kövesút karbantartása, általában az útburkolati jelek hiánya, valamint a téli úttisztítás, hóeltakarítás ügyében, s szóvá tette, hogy a Kalocsa—Szeged között közlekedő zsúfolt autóbuszról hétvégeken rendszeresen lemaradnak a diákok. Felvetéseire 15 napon belül választ kap az érintett szervek vezetőitől. A tanácsülésről Tárnál László és Váczi Tamás tudósított, a fényképeket Tóth Sándor készítette. Nagy feladatok, helyi összefogással és központi támogatással
