Petőfi Népe, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE . . . ■ ' - Hű ■ (Folytatás az 1. oldalról.) elosztás olyan módosítását, amely területi, politikai 'céljainkkal összhangba hozható. A többlet- támogatást a társadalompoliti- kailag legégetőbb és kiemelt cél­ként felsorolt • feladatokra kí­vánjuk elsősorban felhasználni. A helyi tanács hatáskörében Az egyéb, úgynevezett érde­keltségi bevételek a jövő évtől kezdve a tanácsok saját hatás­körébe kerülnek, tervezésükre, mértékükre semmilyen kötelező megyei vagy országos előírás nem volt' A megyei tervkoncep­ció — véleményem szerint meg­alapozottan — 4,5 milliárd forint ilyen bevétellel kalkulált. A tervezés jelenlegi szakaszá­ban a helyi tanácsok különböző okok miatt ennél óvatosabbak voltak és összesen 700 millió fo­rinttal kevesebb ilyen bevételt terveztek, méghozzá évről évre csökkenő mértékben. Ez arra vezet, hogy értelemszerűen ke­vesebb fejlesztés, beruházás ter­vezhető, továbbá egyes helyi ta­nácsok, saját forrás hiányában, csökkentik esélyeiket a megyei céltámogatás igénybevételére. A megyei tanácsnak nem áll mód­jában a nem tervezett, vagy be nem szedett helyi hatáskörű be­vételeket központi eszközökkel pótolni. Az érdekeltségi források cso­portjából külön említendő a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás. Tanácsaink jelenleg a helyzetfel­mérés, a közvélemény, illetve a várható fogadtatás előzetes meg­ismerésének szakaszában van­nak. Több tanács testületi ülé­sen már megvitatta, vagy a na­pokban vitatja meg, hogy mely célokra, milyen mértékű hozzá­járulást fog kérni. A beérkezett információk szerint egyelőre négy községi tanács nem szándékozik bevezetni ezt a bevételi forrást. A tervezés jelenlegi szakaszá­ban az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek több­sége még nem tette közzé, hogy milyen célokra lehet igénybeven­ni — döntően pályázati formá­ban — állami támogatást az úgy­nevezett decentralizált alapok­ból. Reméljük, számolhatunk azzal, hogy növelhetők még a források, például közművelődési, sport vagy kereskedelemfejlesz­tési célokra. Az egységes pénzalap kiadásai tervezésénél a működtetésfej­lesztés kialakult arányainak fenn­tartása azt jelenti, hogy elsősor­ban a meglévő intézményekről kell gondoskodni. A rugalma­sabb gazdálkodás által szaba­dabbá váló előirányzat-átcsopor­tosítások nem eredményezhetik a költségvetési intézmények szol­gáltatási . színvonalának csökke­nését. Emellett elsőbbséget kell biztosítani a népgazdasági terv­ben és az állami költségvetésben meghatározott társadalompoliti­kai szempontból kiemelt célok­nak. Keresni a gazdaságos megoldást A kiinduló feltételék szintjén számított pénzalap háromnegyed részét teszik ki az eddig megszó­lott fogalmaink szerinti költ­ségvetési, azaz a fenntartási-fel­újítási kiadások. E feladatok el­ső helyen való emlitése azt is jelenti, hogy lényegében bár­mely féle bevételi bizonytalanság a fejlesztéseknél csapódik majd le, de nem jelenti azt, hogy. az intézményi gazdálkodás terüle­tén ne lenne keresnivalónk az ésszerűsítésben, takarékosság­ban. Az előterjesztés — az egységes pénzalap megkívánta szemlélet szerint — az egyes ágazatoknál említi a következő tervidőszak lényeges, új működtetési felada­tait. Ezek között a belépő új in­tézmények üzemeltetését, az egészségügyi, szociális ellátás és a művelődés területén ‘ tervezett színvonaljavítást, a különféle szakmai programokat, a szociá­lis otthonok korszerűsítésének feladatait, egyes ellátások indo­kolatlan különbségének felszá­molását. Alapvető, hogy egy-egy feladat megoldásánál mérlegel­jük, mi a célravezető, gazdaságo­sabb megoldás: beruházás, vagy felújítás, esetleg létszámgazdál­kodási lépesek szükségesek. A jövőben nagyobb a döntési sza­badság. Lényeges változás, hogy a jövőben valamennyi helyi ta­nács tervébe beépül a külön sza­bály szerint képződő intézmény­felújítási pénz, valamint az utak, hidak üzemeltetéséhez} karban­tartásához tervezhető forrás. Az már más kérdés, hogy az így tervezhető összeg a szükséges feladatokhoz mérve elegendő-e, tudunk-e 'ehhez kiegészítést ad­ni. A válasz nem kétséges, a megye ebből adódó súlyos gond­jait már több ízben jeleztük a központi, szerveknek. A fejlesztési kiadásoknál három kiemelt célra kell összpontosítani a rendelkezésre álló eszközöket: a közoktatásra, ezen belül dön­tően a középfokú iskolák fejleszr tésére, a' lakáshelyzet javítására és az egészséges ivóvíz biztosítá­sára. . Az előterjesztés bemutatja a valós szükségleteken alapuló cé­lok és az ehhez képest kevés for­rások között feszülő ellentmon­dást. A politikai jóváhagyás mel­lett a társadalmi vitákban a szak- szervezetek, a KISZ és a Haza­fias Népfront megyei szervei is megerősítették a kiemelt felada­tokat, egyetértettek a megyének a pótlólagos forrásokért indított akciójával. A közoktatás fejlesztése to­vábbra is legfőbb feladataink kö­zé tartozik, a hangsúly azonban a nagy létszámú korosztályok továbbvezetése miatt a középfo­kú oktatási intézményekre he­lyeződik. A városok tervei visz- szaigazolták a megyei szándéko­kat: a kiinduló feltételekben meghatározottnál több osztály­teremre van szükség a növekvő diáklétszám megnyugtató elhe­lyezéséhez. Az 1990/91-es tanév­re már több mint három és fél ezerrel nő a középiskolás és a szakmunkástanulók száma, ezért a beruházásokat — szorosan üte­mezett programmal — időben el kell kezdeni. Húszezer lakás ; # A lakáshelyzet további javítá­sára az MSZMP Központi Bizott­sága és a Minisztertanács 1982. évi együttes határozata szellemé­ben készülünk. A megye a lakás­építés változatlan ütemű folyta­tása érdekében újabb 20 ezer,la­kás felépítésével számol. A taná­csok eszközeit a legsürgősebb gondok megszüntetése, illetve mérséklése érdekében a legrosz- szabb helyzetben levő rétegek — a lakásnélküli fiatal házasok, gyermekes családok — gondjai­nak megoldására kell összponto­sítani, gondoskodva amellett az egész lakásprogram egyéb felté­teleiről is. Nem nélkülözhetők az olyan intézkedések sem, ame­lyek az építőanyag-ellátás javí­tását, a túlzott költségnövekedés visszaszorítását, az építkezéshez szükséges pénzügyi feltételek ja­vítását célozzák. Az illetékes központi szervek még az idén kidolgozzák a VII. ötéves terv lakásellátási koncep­cióját. A feladatok között szere­pel az állami bérlakásépítés fo­kozatos növekedése. Bács-Kiskun megyében is azzal számolunk, hogy a jogos szociális bérlakás- igények kielégítéséhez a szük­ségletek szerint háromezer #bér- lakás építése szükséges. Kezde­ményezzük a központi szervek­nél, hogy feltételeink javításá­val tegyék ezt lehetővé. A me­gyei szintű társadalmi vita egy­értelműen alátámasztotta ezt a törekvésünket. A KISZ megyei bizottsága a tervkoncepcióban felvázolt programon túlmutató állásfoglalást alakított ki erről, amelynek lényege, hogy az emlí­tett bérlakásépités más fejlesz­tések rovására is valósuljon meg, hasonlóan a középfokú tanterem­fejlesztéshez. Közelebb hozhatná a problé­mák egy részének megoldását az is, ha a tanácsok, kedvezmé­nyes feltételekkel, hitelből vál­lalkozhatnának lakásépítésre, amelyeket szociális támogatás­sal kombinálva értékesítenének, kijelölés alapján. Lényegében a népszerű tanácsi értékesítésű lakásformához nagyon hasonló megoldás lenne ez, amire vár­hatóan lesz lehetőség. A vízgazdálkodási ágazatban előttünk álló nagy feladatok túl­nyomó többsége helyi forrásokból valósul meg. A megyei tanács ahhoz tud támogatást adni, hogy minden településen olyan ivóvi­zet szolgáltasson a vízmű, amely mentes az egészségre ártalmas szennyező anyagoktól. Az előző években a testület ülé­sein is sok szó esett a községek népességmegtartó képességéről. Vajon megfeledkezünk-e a terv- koncepcióban erről? Természe­tesen nem, és\a célok, eszközök rendszere tartalmazza a korábban elhatározott törekvéseket.1 A VII. .ötéves tervidőszakban a falvak rendelkezésére bocsátott pénzeszközök minden korábbit meghaladó mértékben bővülnek, Igaz ez a fenntartási-fejlesztési lehetőségekre egyaránt. ’ A népesség megtartása sokté­nyezős, hosszú távú feladat. Az előttünk álló években a megyei tanács támogatja az egészséges ivóvizellátást, a legrosszabb hely­zetben levő tanácsoknál az álta­lános iskola építését, az utak épí­tését, a hírközlés javítását, ta­nyák villamosítását, szakembe­rek letelepedését. Ezzel együtt hozzáteszem, hogy a községek közlekedési és telefonösszekötte­tése. közös erőfeszítéseink elle­nére sem javul olyan ütemben, mint szeretnénk. A népességmeg­tartás erősítése kisebb térségek együttesében képzelhető el hosz- szabb távon, a kisebb városok és a városiasodó nagyközségek to­vábbi fejlesztésével együtt. A tervkoncepció fő céljaival összhangban álló szabályozás ki­alakítása nem könnyű feladat, különösen nem az akkor, amikor a megyei tanács úgy lesz felelős a népgazdasági terv fő céljainak érvényesítéséért és a terület ará­nyos fejlesztéséért, hogy a jövő­ben a helyi önállóságot is segítő, közvetett elosztási módszereket alkalmaz, a közvetlen elosztásra, befolyásolásra rendelkezésre ál­ló eszközei pedig zsugorodnak. A biztonságos gazdálkodás ke­retei között minden helyi tanács rendelkezésére áll az intézményei­hez szükséges fenntartási, felújí­tási pénzeszköz és az a fejleszté­si lehetőség, amit a lakosság szá­ma alapján — településcsopor­tonként differenciált mértékben — a megyei tanács meghatároz. A fejlesztési eszközök elosztásá­nak vitájában együtt kell néz­nünk a normatív támogatást, más szóval fejkvótát és a céltámoga­tást, nem feledkezve meg az egyéb, helyben képződő bevéte­lekről. Űj módszerek A tanácsi gazdálkodás reform­ja fokozatosan bontakozik ki. A tervezőmunkában eddig szerzett tapasztalatok szerint még koránt­sem használtuk ki az . egységes pénzalapban rejlő, a pénzfelhasz­nálás kötöttségeinek lényeges oldásából származó lehetőségeket. További feladat lesz a zavartalan átállás, és az eszközök évek sze­rinti ütemezése. A VII. ötéves tervidőszakot az 1985. év nyomott, alacsony szintjéről kezdjük, a A tervosztály vezetőjének szó­beli kiegészítése után megkezdő­dött a vita. Az első felszólaló He­gedűs István, az SZMT titkára, (Bocsa és Tázlár megyei tanács­tagja) volt. Mint mondta, az SZMT által rendezett előzetes vi­ta alapján, a szakszervezeti tag­ság egyetértésével támogatja a megyei tervkoncepciót. Megje­gyezve, hogy vannak meg feszült­séggócok, amelyek nagy figyel­met követelnek. Szükséges a kö­Ezután Romány Pál kért szót. A megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte a testület tag­jait, majd kifejtette, hogy a me­gyei pártbizottság is támogatja a politikai törekvéseinkkel azo­nosuló megyei tanácsi előterjesz­tést. Ezt követően így folytatta: — Az egész ország tervez most. Az már látható, hogy az export- bevételek csökkenése,- a többlet- kiadások és más gazdasági ténye­zők miatt a következő évek ter­vezéséhez a kiindulási feltételek rosszabbak, mint azt korábban gondoltunk. Számunkra kedve­ző, de nem ad okot elbizakodott­ságra, hogy az országosnál a me­gye ipari termelése nagyobb ütemben növekedett. Hasonló a helyzet az építőiparral is. Ám a megyében nagyon jelentős ag­rárágazatban — különösen a Kiskunság szövetkezeteiben — súlyos gondoknak nézünk elébe. Országos viszonylatban egy­értelmű: csak amit megtermel­tünk, azt oszthatjuk el. De itt most egy megye dolgairól van szó. A korlátok mások, ezért az egyáltalán nem mindegy, hogy az országon, belüli közösből milyen arányban részesedünk. Mérték­tartóan, de határozottan kell be­mutatni az indokolt igényeket, s az előterjesztés fő céljai: lakás, víz—közmű stb., ezt szolgálják. Természetesen számolunk a he­lyi bevétellel, termeléssel is, nö­vekedni fog a vállalatok, a la­kosság szerepe. A település jövő­je nagymértékben függ a saját, a helyi közösségek eredményeitől. Ebben a községek élenjárnak, s ehhez továbbra is megvan a gaz­dasági alapunk. De politikai mun­kára, érvelésre nagyobb szükség van, mint régebben. A jövedel­mek jobban differenciálódnak. Ám mi nem a szegények szocia­lizmusát, nem az egyformaság növekedés az időszak második felében gazdasági eredménye­inktől függ. A megyéhez benyúj­tott helyi igények többsége vi­szont éppen az első évekre kon­centrálódik. , Változnia kell munkamódsze­rünknek, a megyei és az ágazati irányítás munkastílusában gyö­keres módosítások szükségesek. Jelenleg is özönlenek tisztségvi­selőinkhez a különféle címen be­terjesztett támogatási kérelmek Erős a törekvés arra, hogy helyi jelentőségű egyedi ügyeket me­gyei szintre emelve garanciát kapjanak a, folytatáshoz, csak­hogy ez az eszközök szétaprózásá­hoz vezet, veszélyeztetve a főcé­lokat. ‘ .. . A megyei tanács testületének szerepe ebben a légkörben jelen­tősen növekszik, mert nélkülöz­hetetlen funkciót tölt be az ér­dekek feltárásában, egyeztetésé­ben, a közös program kialakítá­sában, vagyis á társadalmi egyet­értés erősítésében. A megyei ta­nács nemcsak a központi célokat közvetíti a helyi tanácsok felé, hanem mint képviseleti testület, a helyi tanácsok érdekeit is fél­színre hozza. A tervezésben a részletek még változhatnak, de a fő cél, hogy az életkörülmények jobbítására pozitív programot adjunk, válto­zatlan. zépfokú oktatás fejlesztése, de az általános iskoláknál is maradt még feladat. A SZOT támogatását is élvezve fontosnak tartják & húszezer lakás, ezen belül a há­romezer bérlakás megépítését. A vállalati segítség mellett a hitel- konstrukciót is kedvezőbbé kell tenni. Az üzemekben az értékte­remtő munka a legfontosabb. A lakosság anyagi áldozatvállalását megfontoltan szabad kérni, s igen Célratörően kell felhasználni. társadalmát hirdettük meg. Az érték, az érdek hajtóerőt jelent. S aki tisztességes munkával sze­rezte, élvezze jövedelmét, de já­ruljon hozzá nagyobb mértékben a közös célokhoz is. A megyei pártértekezlet is fel­hívta a figyelmet, hogy le kell vonni saját gyakorlati munkánk­kal kapcsolatban a következteté­seket, s ahol a helyzet megkíván­ja — változtatni kell. Az előterjesztés, érthetően, a tanácsi gazdaságról szól. De a tanács figyeljen a megye egész gazdaságára. Már csak azért is, mert a más ágazatok is bevételt hoznak, s hozzájárulnak az oly elmaradott infrastruktúra fej­lesztéséhez. Ilyen szándékkal •folytatunk egyeztető tárgyalá­sokat az új Duna-híd létesítésé­ről, a régiek felújításáról, az E5- ös autópálya építéséről. A tervek között szerepel egy új, nagy öb­lösüveggyár telepítése, a fél- egyházi vágóhíd korszerűsítése, s a megyei rendőr-főkapitányság új székiházának megépítése. Ez utóbbi újabb előrelépést hozhat, mert a régi — hajdani bérház — épületet kollégiumként haszno­sítanánk, ami feltétele egy új énekpedagógusi főiskola létesíté­sének. \ Egyetértés a fő célokban Dr. Dobos László, a HNF me­gyei elnöke (Kecskemét) kifej­tette, hogy a népfront megyei el­nöksége, valamint a Kecskemét és környéki tanácstagok csoport­ja is egyetért a tervkoncepcióval. Az alternatívák pedig növelik a döntéshozatal demokratizmusát. Támogatják a hátrányos adott­ságok leküzdésére tett megyei kezdeményezéseket, amelyek a kiinduló központi tervezési fel­tételek javítását célozzák. Ehhez jó alap az a több mint 1,5 mil­liárd forint értékű társadalmi munka, amelyet a megye lakos­sága végzett tavaly. Tudatosítani kell azt is, hogy a településfej­lesztési hozzájárulás is bevételi forrás, amelytől egy-egy cél meg­valósítása függhet. Kvalla Ferenc, (Baja) a ta­nácstagi csoport véleményét mondta, megállapítván, hogy a nagy gonddal, szakértelemmel összeállított előterjesztés nagyobb mozgásteret enged a helyi taná­csoknak. ‘ Ez már az előzetes vi­tában is fokozott _aktivitásra ösz­tönözte a tanácstagokat. A kon­cepcióval egyetértve kérte, hogy a bajai kórház átfogó rekonst­rukciójához kapják meg a szük­séges segítséget. Szöllősi Béla, a megyei KISZ- bizottság titkára (Solt, • Duna- egyháza) a fiatalok nevében szö­gezte le: csak azt a változatot támogatják, amelyik . húszezer lakást, háromezer bérlakást tar-, talmaz, s a tantermek számánál sem lehet a szükségesnél keve­sebbel megelégedni. Javasolta a tanácsi bérlakások rendszerének újragondolását, ifjúságpolitikai céltámogatási alap létrehozását, a hírközlési hálózat komplex fej­lesztését, s azt, hogy a települé­sek egyenlő versenyképességéhez a normatív szabályozás mellett más mércéket is vegyenek figye­lembe. Felszólalásában dr. Molnár Ist­ván, (Tass, Szalkszentmárton) egyebek között elmondta, hogy az évekkel ezelőtt tervezett kun- szentmiklósi kistérségi vízmű építése még most sem kezdődött meg, s a megyei tanács követke­ző ötéves alapkoncepciójában sem szerepel. Pedig nagyon fontos lenne, hiszen öt község egészsé­ges ivóvízzel való ellátását olda­ná meg. A megyei tanácstag kér­te, hogy a vízmű építésére adja­nak támogatást, mert ha a mint­egy 60 millió forintos beruházást a községek önerejükből végez­nék, semmi mást nem tudnának fejleszteni. Ezt követően Reicher József (Kiskunfélegyháza) kapott szót. Választóinak azt a véleményét tolmácsolta, hogy aránytalansá­gok tapasztalhatók Kecskemét, s a megye többi városának fej­lesztése között. Ezen változtatni kellene úgy, hogy a városok — így Félegyháza is — nagyobb ré­szesedést kapjanák a majd ren­delkezésre álló pénzeszközből. Egyébként — mint mondta — ezt Bugac is megérdemelné, te­kintettél az évről évre növekvő idegenforgalmára. Fejlődésünk egyik feltétele Dr. Posváncz László (Kiskun­halas) felszólalásában annak adott reményt, hogy a nyomós, megalapozott érvekkel felkészült megyei •vezetők minden bizony­nyal ki tudják harcolni a 6,6 mil­liárd forint állami többlettámo­gatást, mert ez az összeg fejlő­désünk egyik alapvető feltétele. Ezt követően azt kérte a megyei tanács apparátusától, hogy a kis­községi tanácsok dolgozóinak ad­janak nagyobb szakmai segítsé­get a pénzügyi munkájuk ellátá­sához. Dr. Gátay Ferenc (Kecskemét) felszólalásában a plusz forintok szükségességének hangsúlyozása mellett azzal foglalkozott, hogy az eddigeknél sokkal jobban hasz­nosítsuk a szellemi energiákat, ami nagy tőkét jelentene, hiszen minden szakmai tevékenység egyben gazdálkodás is. A következő felszólaló Bartos József (Katymár, Madaras) azt javasolta, hogy a déli települések egészséges ivóvízzel való ellátá­sát az állami támogatásból old­ják meg, mert ha a helyi taná­csok a fejlesztési pénzüket erre fordítják, az ott lakók nagy hát­rányba kerülnek. Dudás Ferenc (Balotaszállás, Kelebia) felszólalásában több, jelenleg elég nehezen megvála­szolható kérdést tett fel, egyebek között azt, hogy mi marad el majd a fejlesztésből, ha nem kap­juk meg az állami többlettámo­gatást? (Várjuk meg a döntést.) A továbbiakban javasolta a sza­kosított szociális ellátás megte­remtését. Ezuján Gyapjas László (Tisza- kécske, Lás zl ófalva) felszólalá­sában elmondta, hogy tarthatat­lan állapotban tanítanak a kécs- kei általános iskolában és gim­náziumban. A zsúfoltság meg­szüntetésére új .tantermekre v^n szükség, s ezek kialakításához megyei támogatást kért, vala­mint ahhoz is, hogy a jó ivóvíz­zel ellátatlan településekre a nyárlőrinci vízműtől vezetéke­ket építsenek. Ehhez még 30 mil­lió forintra, lenne szükség. Varga István (Császártöltés, Imrehegy) felszólalásában szin­tén a vízzel foglalkozott, mond­ván, hogy a Kiskőrös környéki községekben -tartalékkutak ki­alakítása oldaná meg azt az elég gyakori problémát, • hogy ha az egyetlen kút elromlik, nincs víz a faluban. De ennél, s az általá­nos iskolai tantermek zsúfoltsá­gánál is nagyobb gond a kiskő­rösi orvosi rendelőintézet tart­hatatlan helyzete. Üj betegségek forrása az emberek szoros össze­zártsága, tehát feltétlenül bőví­teni kellene az épületet. A következő felszólaló Bozóki Tibor (Kiskunmajsa) volt, aki egyebek 'között elmondta, hogy az általános iskolában váltott műszakban, szükségtantermek­ben tanítanak, ezért a legfonto­sabb feladatuk üy tantermek, s egy megfelelő sportcsarnok épí­tése, amihez megyei támogatást kért. Enélkül mást nem tudnak fejleszteni, pedig a vízmű ki­alakítása sem tűr halasztást. Dolezsál Ferenc (Akasztó, Csen­gőd) a város és a falu között még meglevő különbségek csök­kentésére hívta fel a figyelmet, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a szövetkezetektől kapott községi bevételek megyei elosztása nem helyes, ugyanis ez a megoldás nem mindig vezet a helyi érdekek érvényesítéséhez. Egységes elvek alapján Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese szólalt fel ezt követően, s elmagyarázta, amit többen nem egészen ponto­san értettek, hogy milyen szem­pontokat vettek alapul a szakem­berek a pénzeszközök elosztási elvének kialakításakor. Ezt úgy dolgozták ki, hogy- figyelembe vették a különböző nagyságú te­lepülések megoldandó feladata­it, s ennek alapján normatív mó­don minden településre egységes elvek alapján került megállapí­tásra a garantált fejlesztési lehe­tőség. Emellett minden helyi ta­nács saját érdekeltségi bevételek­kel .is rendelkezik, amelynek ter­vezése és megszerzése a helyes célkitűzések és a szervezőmunka minőségétől függ. Ezután Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának a felszólalása következett. Mint azt egyebek között hangsúlyoz­ta, azért indokolt a magasabb szerepkörű települések nagyobb arányú fejlesztése, mert nemcsak a saját lakosságát látja el, ha­nem a környékbeli kisebb tele­pülésekét is. Tehát nem feltétle­nül a helyi intézményrendszer adja meg a település rangját, ha­nem az ellátáshoz való hozzá­jutás feltételeinek kialakítása. Ezért is célszerű a helyes rangso­rolás, ami végül is egy-egy tele­pülésnél nagyobb közösség érde­ke. Ezért jelentős a helyi taná­csok kétoldalú együttműködése, valamint az, hogy a város környé­ki bizottságokban dolgozó szak­emberek közösen alakítsák ki az infrastruktúra célszerű felhasz­nálását. Összefoglalójában Gaborják József megállapította, hogy élénk, hasznos vita bontakozott ki az előterjesztésről. Ami kedvező, hogy a koncepciót, az abban sze­replő fő célokat, prioritásokat senki nem vitatta, azokkal egyet­értettek. A konkrét felvetések közül többre azonnal válaszolt, másokra feleletet adtak a hozzá­szólók, míg egy harmadik cso­portra a későbbi egyeztető tár­gyalások után, a pénzügyi lehe­tőségek ismeretében újra vissza­térnek Dr. Gajdócsi István ezután sza­vazásra bocsátotta az előterjesz­tést, amelyet a tanács elfogadott. Az ülés további részében a ta­nácsi bizottságok elnökeit és tagjait választották meg. A már korábban megalakult három bi­zottság — ügyrendi, számvizsgáló és tervgazdasági — mellett te­lepülésfejlesztési és környezet- védelmi, termelési és ellátási, művelődési és ifjúsági, nemzeti­ségi, egészségügyi és szociális bizottságot hoztak létre, míg az ügyrendi bizottság — feladatkö­rét és létszámát kibővítve — ügyrendi és igazgatási bizottság­gá alakult. A személyekre vonat­kozó népfrontjavaslatot Farkas József, a HNF megyei titkára terjesztette elő, s azt a testület elfogadta. Végezetül Udvarhelyi István­ná (Kecel) interpellált a Kecel —Kiskunhalas közötti kövesút karbantartása, általában az út­burkolati jelek hiánya, valamint a téli úttisztítás, hóeltakarítás ügyében, s szóvá tette, hogy a Kalocsa—Szeged között közle­kedő zsúfolt autóbuszról hétvége­ken rendszeresen lemaradnak a diákok. Felvetéseire 15 napon belül választ kap az érintett szer­vek vezetőitől. A tanácsülésről Tárnál László és Váczi Tamás tudósított, a fényképeket Tóth Sándor készítette. Nagy feladatok, helyi összefogással és központi támogatással

Next

/
Thumbnails
Contents