Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-14 / 190. szám

1985. augusztus 14. • PETŐFI NÉPE • 5 EGYENRUHÁS DIÁKOK — KORSZERŰ TANMŰHELYEK Iskola a laktanyában A laktanyában? Igen, ott. Szabadszálláson a Magyar Néphadsereg egyik alakulatá­nál. Eddig szakmunkásképző intézet volt, szeptembertől pedig szakközépiskolaként kezd az intézmény. Pontosan tíz esztendő telt el az indulás óta. Az eddigi tapasztalatok­ról beszélgettünk Bencze András mérnök őrnaggyal, az intézmény igazgatójával. — Milyen körülményeket te­remtettek a növendékeknek? — A Magyar Néphadsereg hi­vatásos tiszthelyettesi! és szak­munkásképző iskolája 'nem telje­sen katonai intézmény, ’hiszen a Honvédelmi Minisztérium mellett a Művelődési Minisztérium és a. megyei művelődési osztály is a felügyeleti szervünk. A tíz esz­tendő elegendő volt arra, hogy létrejöjjenek a szakközépiskolai képzés alapjai. Modern oktatási eszközök segítik a diákokat az ismeretek elsajátításában, a tan­termeket, a műhelyeket is a kép­zés szintjének megfelelően ren­deztük be. — Hogyan kerülnek a gyerekek az intézménybe? Pályázniuk kell. Az érdek­lődés igen nagy, három-négysze­res a túljelentkezés. Az 1982/83- as tanévig felvételi vizsga volt magyar nyelvből, irodalomból, földrajzból, történelemből, mate­matikából, fizikából és a napi po­litikai tájékozottságra is kíván­csiak voltunk. Tehát alapos tu- dáspróbán kellett résztvenndük a gyerekeknek. Tavaly pszichológiai vizsgálattal egészült ki az össze­tett orvosi ellenőrzés. A tantár­gyakból már nincs felvételi. Mit tanulnak a fiatalok? 'három évben.aaono- sak a követelmények a polgári iskolákéval. Utána szakmunkás- vizsgát tehetnek a gyerekek, majd a nyári szünetben a sorkatonai alapképzés következik. Az eskü után szabadságot kapnak, majd a negyedik évet egyenruhában kez­• A gyakorlati ismereteket a korszerűen fel­szerelt tanmű­helyekben sajá­títják el a diá­kok. (Méhesl Éva felvételei) dik. Alapos, speciális szakmai tudnivalókkal ismerkednek meg, készülnek beosztásukra. Műhely­parancsnokok, kiképző tiszthelyet­tesek, raktárvezetők lesznek majd a kibocsátó vizsga után. Időközben gépjárművezetői enge­délyt is szerezhetnek. — Milyen eredményekkel büsz­kélkedhet az iskola? — A megyei tanulmányi, a Szakma Kiváló Tanulója verse­nyeken szépen szerepelnek diák­jaink. Az 1983/84-es tanév volt a legsikeresebb ebben a tekintetben, hat növendékünk hat tantárgy­ból jutott el az országos erőpró­bára. Tavaly magyar irodalomból első, magyar nyelvből pedig har­madik helyezést ért el két tanít­ványunk. Az iskola tanulmányi átlaga közepesnél magasabb, a le­morzsolódás minimális. Gondos­kodunk arról, .hogy a művelődés­re is jusson idő; Kecskemétre, Pestre járunk színházba, s a helyi eseményeken is részt veszünk. Népitánc-csoportunk nemrég jött haza Rigából, ahová üdülésre hív­ták őket. A sport-, az ifjú gár­da, a KISZ-élet is egyre színvo­nalasabb a laktanyában és az is­kolában. Jó kapcsolataink alakul­tak ki a kecskeméti és a félegy­házi szakmunkásképzőkkel. — Milyen kedvezmények illetik meg a diákokat? — Elsőként megemlítem, hogy a tanulmányok megkezdése előtt szerződést kötünk a fiatalokkal (és a szülőkkel), hogy vállalják a becsületes tanulást, s ha végez­nek, akkor a néphadsereg hiva­tásos tiszthelyettesi állományába 'fcerüinek99%i9J«eilliégflihffi“ ‘éllátás A tankönyveket is ingyen kapják. A tanulmányi ösztöndíj 150 és 600 forint között változik. Tan­szerre is adunk pénzt, s a ruhá­ra évente több mint tizenötezer forintot. Szeptembertől az erre a HONISMERET — HELYTÖRTÉNET Török kutak Magyarországon célra fordítható összeg húszezer­re emelkedik. Egy esztendőben hat alkalommal térítjük meg a növendékek utazási költségeit. — Szép rend, tisztaság fogadott bennünket a tanműhelyekben... — Szakemberek irányítják a foglalkozásokat, az első félévtől kezdve végeznek produktív mun­kát a tanulók, a gyakorlati is­mereteket ott sajátítják el. Egyre korszerűbb berendezések segítik ebben őket. Ottjártunkkor csak néhány di­ákkal találkoztunk, hiszen nyár van. Néhányan „izzadtak”, a vizsgabizottság előtt számoltak be szóban arról, mit tanultak a három esztendő alatt. Hamaro­san itt a szeptember, becsönget­nek a szabadszállási laktanya is­kolájában is. Indul a szakközép­iskolai képzés. S elkezdődik egy újabb fejezet az intézmény éle­tében. Borzák Tibor A nyugati világ meghódítására indult oszmán hadak elakadván a magyar végvárrendszeren, a hon elfoglalt részén meg akarták vetni lábukat, s igyekeztek itt örök időkre szólóan berendezkedni. Ennek az úgynevezett hódoltsági kornak a nagyobb török épületei — dzsámik, minaretek, fürdők, tűr-, bék — könnyen szemünkbe tűnnek. Ám kisebb lé­tesítmények is maradtak utánuk, amelyek megbúj­nak valamelyik város kőrengetegében, faluban, el­lepi őket a repkény vagy elfeledve omladoznak va­lahol, egy erdő mélyén, mert az ember elhagyta azt a helyet, amit aztán a természet vett ismét birto­kába. Ezek közé a szerényebb építmények közé tartoz­nak a törökök által épített kutak-csorgók. Vegyünk közülük sorra néhányat. A ma látható kutak kö­zött a legnagyobb, már-már épületnek mondható a Pest megyei Zsámbék község hajdani főterén áll. A törökök a XVI. században emelték ezt a ma is működő, csorgóval egybeépített kutat. A szokatla­nul nagy, 12,5x10,25 méteres, kétszintes nyitott csor- gókút homokkő ikváderekből épült, körítőfalai egy méter magasak. Mellvédfalának egyik sarkából ma már hiányzik az a feliratos kő, amely évszázado­kon át hirdette építtetőiének nevét és' rangját. A nyitott kút alsó szintjén lehetett mosakodni, a víz sárgaréz csapokból folyt. A kútház három oldalán ugyancsak rézcsapokból ömlött a víz. A kétszintes kútházat fedő kőlapok erőteljes profiljai nincse­nek finoman kimunkálva. A kútház érdekessége, hogy nem esik az egész medence hossztengelyébe. Felirata szerint 1892-iben restaurálták. Zsámbék a hódoltság alatt fontos török végvár volt, többször cserélt gazdát, ma is álló várkasté­lya és romos temploma, kolostora nagy harcokról regélhetne. A maga nemében egyedülálló az a török kút, amelyre a Somogy megyei Babócsán talál rá az, aki szorgalmasan és kitartóan keresi. Még teljesen ép, miniatűr dzsámihoz hasonló, kupolás építmény, csupán a rézből vert félhold hiányzik az ormáról, amelytől a második világháború vihara fosztotta meg. A szép kutat azért nehéz megtalálni, mert semmiféle tábla sem igazítja el az érdeklődőket, továbbá, mert sűrű bozót takarja, futónövény ta­pad falára és már-már kikezdi, mállasztja vakola­• A 10. században épült 1892-ben restaurálták. zsámbék! törők kút tát. Ha senki sem tesz lépést megóvására, a kút ha­lálra van ítélve. A legeldugottabb török kút a szintén Somogy me­gyei Törökkoppány határában erdőövezte hegyol­dalban csörgedezted vizét. Valamikor török erős­ség állt itt, az abban szolgáló katonákat és lovai­kat látta el friss vízzel. Kisméretű, egyszerű épít­mény, lényege egy boltozatos akna, ahova lépcső vezet le, onnan lehet vizet venni, s a fölösleges fo­lyik tovább. Tulajdonképpen kúttá alakított bővi­zű forrás. Pécsett vagy negyven kutat és csörgőt hagytak ránk a törökök. Az utolsót néhány éve bontották le, amikor kiszabadították a várfalat rátapadó kis házacskák alól. Pécs másik, egykor híres törökkori kútja, a Kerkejela, mely a Rókus dombon, Idrisz baba türbéjének közelében van, már nem tartal­maz egyetlen eredeti török részletet sem, bár, ami­kor kútházát átépítették, igyekeztek a török építé­szeti formákat követni. Talán még a csurgói Basakutat lehet megemlíte­ni, amelyet a XVII. században létesítettek. Cement­kávája újabban készült. Jó lenne, ha a sok száz. kútból, csörgőből ezek már megmaradhatnának. —i — y KÉPERNYŐ A Klapka-légió • Számadás a megszerzett tudásról. Sorsa már-már tragikomikus történet. A külpolitikai körülmények számunkra látszólag kedvező ala­kulása harmadszor élesztette a reményt a szabadságharcos emig­rációban. Az Európa középső és keleti tájait gúzsban tartó Szent- szövetség már a krími háborúban fölbomlott. 1866-ban Bismarck biztatására harmadszor toboroz­tak magyarokat az osztrákok ki­űzésére. Noha Marx és Engels és sokan mások jól látták, hogy a magyarok sorsa, a légió csak esz­köz a nagy nemzetközi diplomá­ciai játékban, noha Kossuth is aggodalmaskodott, Klapka és tár­sai meg akarták ragadni az utol­só lehetőséget. Erezték sejtjeik­ben: az idő nem nekik dolgozik. Már régen szábadon bocsátották a bebörtönzött hazafiakat, a gaz­dasági válságok ellenére a nép jobban élt, mint bármikor koráb­ban és a volt szabadságharcosok a gazdasági, a kulturális életben tevékenykedhettek, közülük sokan vezetőiként, 'hasznosan A terme­lőerők fejlődése, a világpolitika alakulása és mondjuk ki végre — az uralkodó belátása révén sok, 1849-ben elbukni látszott reform valósult meg. Miért is fogott volna fegyvert csaknem két évtizeddel Világos után *a magyar értelmiségi; mun­kás és paraszt? Hiába hitették el « német területeken vezető szerepre törő poroszokkal, hogy a légió lesz az a kanóc, amely a magyar forradalom lappangó pa­razsát ismét föllobbantja, ma­guknak is látniak kellett volna: komolytalan vállalkozásuk füstje nagyobb mint a lángja. Vesztesei csak azok a névtelen katonák lehettek, akiket a kétségbeesés, az illúziókkal táplált lelkesedés, a kötelességteljesítés szándéka a hadrakelt csapathoz vezényelt. Tragikomikusnak mondtam a vállalkozást, mert úgy viselked­tek parancsnokai, a párizsi ma­gyar igazgatóság tagjai, mintha számottevő hatalom állna mö­göttük, mintha valóban önállóan dönthetnének, pedig segédtisztek­kel küldött üzenetekkel irányí­tották a toborzott, az összeverő­dött egységet. Hajdufy Miklós, a Klapka-lé­gió című tévéfilm "írója, rendező­je és 'díszlettervezője is inkább a történelem légüres terébe ke­rült emberek minden mindegy, csakazértis katonásdijának érzi az Angliában meghúzódó hon­védtábornok nevéhez kötődő vál­lalkozást mint megalapozott, kor­szerű, a realitásokra épülő akció­nak. Akarva-akaratlan a nézőt az ügy szánalmas kisszerűsége, a hi­teltelen dogmák és a valóság ese­tenként mosolyogtató feleselése foglalkoztatja. A teátrális jele­neteket, a kiüresült jelszavakat, a szánalmas jelentéktelenséget rettenetes szomorúság keretezi. Ide jutottunk, éz lett a nagy márciusi napokból, a nemzetközi diplomácia olcsó játékszerévé süllyedtünk, külsőségekké silá­nyulnak a hajdan százezrek szi­vét dobogtató eszmék. Sokkal jobb rendező Hajdufy Miklós, mint író. Az általa jegy­zett forgatókönyv gyengéivel vál­tozó sikerrel küszködött. Csak helyenként éreztük a történel­münktől, a történettől gerjesztett megrendülést. Harsoghatott volna erőteljesebben a korszerűbb nem­zeti önismeretet minden kornak parancsoló tanulság, ha a kigondolt cselekménysort hitelesebben áb­rázolt egyének jelenítik meg, ha az egyenruhák alól többször föl­tűnik az ember. Érdeklődéssel várjuk Hajdufy újalbb történelmi filmjeit. Emberiség a huszadik század végén: errről tájékozódhattunk A Hét legutóbbi, kitűnő számá­ból. Tájékozódhattunk? Borzong- hattunk, lelkesedhettünk, bízhat­tunk, félhettünk. Mi lesz abból a világból, amelyben magyarország- nyi területeket hódít vissza, fog­lal el a terméketlen homok és tízezer kilométerrel távolabb so­hanemlátott növénycsodák ámít­ják a jól táplált, jól öltözött né­zőket. Mi lesz a nélkülözéssel küszködő, éhhaláltól fenyegetett földrésszel, ha pénzüket holnap­után ócskavas fegyverekre pocsé­kolják^ A- folytatás követik a tegnap szörnyű útját és senki - sem1 marad, aki Hirosima és Na- gaszaki intelmét átadja az utó­doknak, mert nem lesznek sem szülők, sem unokák. A kiskunha­lasi riport a jobb holnap remé­nyét tápláló riportok közé tarto­zott. A világra csodálkozó ember ősi örömét, a tudás, az ismeret átadásának felülmúlhatatlan érzé­sét méltatta a műsor minden pillanata. Csak Hivatalt ne csi­náljanak ebből a gyönyörű intéz­ményből. (Ügy járhatnak, mint a kecskeméti planetáriummal. Ol­vasom: egész hónapban zárva.) Kérdem, Tisztelt Televízió, tisz­telt Illetékesek: csak a Parla­ment, csak a Hősök tere, csak a Balaton lenne Magyarország? To­kaj szőlővesszeje, új városaink sora, az alföldi róna, a gyümölcs­erdők sokasága, egy-egy nagyü­zem látványa miért hiányzik a vidéki költő által írt Himnusz­ból? Heltai Nándor BOCSÁK MIKLÓS Elátkozott sporttörténetek Miért vállalják mégis? ÉRDEMES MEGNÉZNI Biennálé Szegeden örvendetes az a tény, hogy képző- és ipar­művészetünk nemzetközi lépték alapján fejlődök a sik­lósi, nagyatádi! dunaújvárosi, hajdúböször­ményi, nyír­egyháza-sóstói, kecskeméti, ve­lem! művészte­lepek, szimpó­ziumok alap­ján. A szegedi táblakép-bien- nálé az egyet­len, amely megelégszik a hazai felvonu­lással. m Nem igényli a kül­földi jelenlétet, így erősíti a IWsW Eigel István: Kiűzetés a paradicsomból. (1) Ipari tanulók között ülök. Mint az ifjúsági hetilap szerkesz­tője, időközönként mai tizenéve­seknek fartők ankétnak becézett másfél órás „író-olvasó" találko­zót. ök azt hiszik, csak azért jö­vünk ősszé, hogy felvilágosítsam őket, holott nekem legalább ak­kora szükségem' van ezekre az összejövetelekre, mint a padban ülőknek. Megtudom, mi érdekei leginkább ezt a korosztályt. Már kérdeznek is. „Mennyit keres a Nyilasi?” Amennyire is­merem az összegeket, megmon­dom. „Mennyit keresnek a sak­kozók, a teniszezők?" Ügy-ahogy erre is válaszolok. Eddig tekin­télyes summák röpködtek, illő tisztelettel hallgatták is őket. Dé érződik, szeretnének valamiképp felülkerekedni, tgy hát tovább forszírozzák a témát. „És mennyit keres a többi élsportoló?" A vé­gén már hangosan derülnek, az olimpiai és világbajnokok fizeté­sét, javadalmazását számolgatva. „Annyi nekünk egy-két év múlva összejön, és ha nekünk nem si­kerül valami, hát nem fog velünk szórakozni az ország!" (Közhan­gulat?) „Tessék mondani — kér­dezik tovább — miért vállalják mégis? Miért vállalják az évi nyolc-tíz hónapi edzőtábort, azt, hogy nem piálnak, nem csajoznak, csak melóznak és harminc éve­sen kezdhetnek mindent elölről?" Te jó ég! Most papoljak ezek­nek a srácoknak a siker örömé­ről, a nemzeti színű mez viselé­sének felemelő érzéséről, olyan fogalmakról, amelyekről, mit ta­gadjam, ebben a könyvben is ke­vés szó esett, s amelyek bizony az edzőtáborokban is egyre in­kább lekerülnek a napirendről? Járok az edzőtermekbe is, tu­dom, hogy ma már ott is ponto­san és jól számolnak ... Hogy miért csinálják mégis? Azok, akiknek győzelemért nem dollárezrek, csak forintezrek jár­nak, olyan összegek, amelyek ma­napság nemhogy a hazai felső tízezer, de a felső százezer fizeté­sét sem érik el? S akiknek útja —1 e 1 könyv a tanulság rá — nem rózsákkal, hanem tövisekkel van szegélyezve?... A srácoknak megígérem: kere­sek nekik egy'olyan sportembert, aki a következő „ankéton” mind­ezt rriegmagyarázza. Aztán keresnem sem kell, ami­kor a szerkesztőségbe érkezem, egy levél vár. Pontosabban egy cikk, amelynek aláírójával, dr. Ja­kabházy Lászlóval ki tudja hány­féle minőségben találkoztam már. Nem hiszem, hogy ebben az or­szágban akad sportember, akit több pofon ért, mint őt. Annak idején jégkorongozóként, hetven­szeres válogatottként nemcsak képletes, hanem valós pofonokat kapott nap mint nap. Később a jégkorong hazai apostolaként szüntelen arról győzködték: ez a sportág nálunk nem érdemel tá­mogatást, erre a sportágra nincs pénz, ha boldogul,' boldogul, ha nem, magára vessen. Fogytak a csapatok, nem épültek a pá­lyák ... Edzőként nem kevesebb- szer, mint öt alkalommal követ­tek el ellene tanítványai puccsőt. Azok a tanítványok, akik éppúgy rajongtak a hokiért, mint ő, de akiknek nehéz volt megindokol­nia. hogy miért kell naponta tíz- húsz kilométert futni, birkózókat, súlyemelőket megszégyenítő erőn­léti edzéseket tartani egy olyan sportágban, amelyben az elmúlt húsz esztendő alatt mindössze két ízben (!) adtak győzelmi pré­miumot a játékosoknak, akik leg­feljebb szerényen jövedelmező „fal” állásokat kaptak, de semmi, semmi többet... Jakabházt/ azt ígérte: ha megteszik, amit kér, javulnak a körülmények. A já­tékosok pedig rájöttek: a körül­mények ebben a sportágban alig­ha javulhatnak. (Folytatják.) festészet ittho­ni összpontosítását, az oly fontos munkamegosztást. Soknyelvű a magyar festészet, s magas észté-, tikai értékrenddel jut kifejezés­re. A szegedi táblakép-biennálé a minőség és a tágasság törvé­nyei alapján határozza meg kép­írásunk haladási irányát és ma­gaslatát, s válik képzőművésze­tünk műhelyévé. Mindez csak úgy és azért való­sulhat meg, mert egyéni megúj­hodások éltetik a műfajt, szinte minden képviselt irányzatot.-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents