Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

i • PETŐFI NEPE • 1985. augusztus 13. FELAJÁNLÁSOK KUNSZENTMIKLÓSON Versenyeredmények — egy nehéz félév után .................. ■■ ■ ■■ 1 r 1 SZ OCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS , Zászlóerdő a Dunán A Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat kunszentmiklósi VAV-gyiregységének húsz szocia­lista brigádja közül hat a lakatosműhelyekben, hat a szereldékben, nyolc pedig a termelés-előkészítés­ben,'a tmk-ban, a raktárakban, a minőségellenőr­zésben, illetve a számviteli-igazgatási munkaterülete­ken dolgozik. Az év elején a közösségek mindegyike felajánlásokat tett, amelyek időarányos teljesítésének értékelésére július végén került sor. A számvetés sommás eredménye: a gyáregység szocialista bri­gádjai az első félév során eredményesen dolgoztak, vállalásait egy brigád kivételével valamennyi kö­zösség teljesítette. Zsíros Sándor gyáregységvezető, aki az esztendő első felében a vállalat egyik külföldi! munkahe­lyén dolgozott, elégedett a brigá­dok teljesítményével. — A félévi munka verseny-ér tö­keié: számomra azzal a haszon­nal is járt, hogy részletesen és alaposan tájékozódni tudtam ar- lól, milyen eredményeket értek , el távolléiem alatt a kollégák, hogyan folyt gyáregységünkben a munkaverseny a XIII. kongres­szus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója időszakában. Az év közbeni és év végi mun­ka verseny-értékelésnek a VÁV- gyáregységben hosszú idő alatt kiforrt, demokratikus módon ki­alakított „játékszabályai" vannak. A számvetés alapja a brigádok felajánlása és önértékelése. Ehhez fűz elismerő vagy kritikus han­gú véleményt az értékelő bizott­ság. Kiss Istvánná munkaverseny- felelős íróasztalának fiókjában vaskos dossziét töltenek meg az 1985. évi vállalások. A lakatos­brigádok a tőkés exportra szállí­tandó villamos berendezések acél- szerkezeteinek határidő előtti el­készítését, a kiemelt beruházá­soknál várt berendezések gyorsí­tott ütemű legyártását vállalták. Az. arany brigádéremre pályázó • Balogh Ist­vánná villany- szerelő szak­munkás és Pet- rovics Sándor- né betanított huzalozó, az Egyetértés bri­gád tagjai egy modul rendsze­rű kisfeszült­ségű villamos- elosztó-beren- dezésen dolgoz­nak. (Bárdos Gábor felvé­tele) Kossuth brigád a termelési terv | százalékos túlteljesítését, a Ság- vári brigád a kommunista műsza­kokon való száz százalékos rész­vételt és további jelentős meny- nyiségű társadalmi munka elvég­zését vállalta. A szerelőműhelyek brigádjai ugyancsak a gazdasági feladatok sikeres megoldására, újításra és ésszerűsítésre, továbbtanulásra és tartalmas közösségi élet megvaló­sítására vállalkoztak. A Szikra és a Kandó brigád közös felajánlása volt, hogy hirdetőtáblát készíte­nek, amelyet a nagyközség köz­pontjában fognak felállítani. Az Egyetértés brigád az idén is pat­ronálja az egyik kunszentmiklósi óvodát és általános iskolát. Sokrétű felajánlásokat tettek a nem közvetlenül a termelésben dolgozó szocialista közösségek is. A raktári dolgozók Béke brigád­ja az elfekvő készletek felméré­sére és hasznosítására vállalko­zott. A karbantartók Törekvés brigádja nevéhez híven töreked­ni fogi arra, hogy a halaszthatat­lan javításokat ha kell, munka­időn túl is elvégezze, A minőség­ellenőrök Edison brigádja fel­ajánlotta. hogy elvégzi a gyáregy­ség valamennyi elektromos készü­lékének érintésvédelmi—szabvá­nyossági felülvizsgálatát, amelyet eddig külső vállalkozóval csinál­tattak és, így nem kevés pénzbe került. — Ezek a vállalások, amelyek­ből egy-egy jellemzőbb részletet villantottunk csupán fel, termé­szetesen egész évre vonatkoznak — mondta Zsíros Sándor. — Bri­gádjainknak is jelentős részük van abban, hogy gyáregységünk, a feladatait, a munkát akadályo­zó körülmények ellenére, ha nem is maradéktalanul, de a célkitű­zést megközelítve teljesítette. A termelést gátló tényezők kö­zött említi a gyáregységvezető például az olykor $ előforduló anyaghiányt. De még ennél is nagyobb gondét okozott a szerelői i kapacitás szűkös volta, azaz a szereldékben mutatkozó létszám- hiány. Ezen ugyan enyhített az újonnan felszabadult ifjú szak­munkások munkába állása, akik közül heten szerelőként dolgoz­nak* dé az esztendő első felében igencsak nagy szükség volt a szo­cialista brigádok összefogásárá. Az 1985. évi 138 milliós termelé­si tervből végül is 62 milliót si­került teljesíteni június 30-ig. — Nem volt könnyű ez ^ fél­év — mondja Márkusné Szappa­nos Klárát a szereidében első helyen végzett Egyetértés brigád vezetője. — Időnként anyaghiány akadályozta a munkát, de egy kis hajrával sikerült teljesíteni vállalásainkat. A tizenegy tagú közösségben egy kivételével fizikai munkások dolgoznak. Közülük ketten — a gyáregységi , szervezésben zajló tízhónapos tanfolyamot elvégezve és sikeres vizsgát téve — erős­áramú berendezés-szerelők lesz­nek. Ezt természetesen megün- neplik majd. és a brigádvezető beírhatja a naplóba: „Brigádunk minden tagja szakmunkás!" Sitkéi Béla \ 1 BOTRÁNY AUSZTRIÁBAN Borban a hamisság? A vevők bizalmát vissza kell szerezni (2.) A rekke- nő hőségben Odesdorf ked­velt tóvendég­lőjének tera­szán, a fák ár­nyékában ke­restünk me­nedéket. A fürdövendé- gekkel zsúfolt étteremben szinte mindenki sört vagy üdítőt ivott. Amikor a pincér udvariasan megállt az asztalunk előtt, én egy pohár rusti rizlinget kértem. Éreztem, hogy kissé gyanakodva végigmér, a te­kintetéből szinte olvasni /lehetett, mire gondol. — Jó ember, maga nem tudja, mi történt? — Rustit?— kérdezi kételkedve. — Igen,-de lehet glikol nélkül — ékelődöm. A pincér mosolyog és hozzáteszi: — Ma már több ezer ember megfordult iitt nálunk, de az egyik ke­zemen meg tudnám számolni, hányán kértek bort. 1984 évi osztrák borexport < Q Z < _J o X < (0 0,6% 1,2% 10,3% 10,8% 65,8% Elárvult turistakocsma A Fertő tóig nyúló hatalmas szőlőtáblák között folytatjuk utunkat. A kordonok szomszéd­ságában ott árválkodik Satther Martin 'turistakocsmája. Takaros épület, valamikor jobb időket lát­hatott. Lehet vagy tizenöt asztal az ivóban, de csak egynél ülnek. A kocsmáros és felesége a pul­tot támasztja. Rossz idők járnak ránk — mondja. — Ha tavaly ilyenkor jön, talán még hellyel sem tu­dom kínálni, annyian voltak. Most meg csak a törzsvendégek térnek be hozzánk. Nézem a régi, de ízléses beren­dezést, igazán hangulatos. — Apám 1932-ben építette ezt a vendégfogadót. Az őseim is mindig a borból éltek. Nekünk öt hektár szőlőnk van, rizling, tra­mini, muskát ottonel és kékfran­kos. Minden évben áprilistól ok­tóberig itt mérjük a saját borain­kat. — Ha nem jönnek a vendégek, ’mini régen, és megcsappan a be­vétel, mihez kezd? — Nem tudom. Mit tehetek. Várok és bizakodom. Én csak eh­hez értek. Egy azonban biztos, itt1 minden szőlősgazdának az utóbbi időben sok az álmatlan éjszaká­ja. A kereskedők elvittéjf a bort, sok kistermelőt még ki sem fizet­tek. A hamisítókat letartóztat­ták. de mi a garancig, hogy fizet­ni tudnak. Sokan most gépesítet­tek.- hiteleket vettek föl a bank­tól. amit törleszteniük kell. De miből, ha ők sem látnak p^nzt? Az emberek óvatosabbá váltak, a szunermarketokban egyre ke­vesebb osztrák bor fogy. — Nincs ebben semmi különös j — mondja Hans Gustav Edőcs, a jónev/ü eisenstadti fotóművész. — Én igazán nem szoktam megta­gadni magamtól, ami jó az élet­ben. de a történtek után kétszer is meggondolom, míg egyszer a borospohár után nyúlok. Évekkel ( ezelőtt, amikor a spanyolok az olívaolajhoz motorolajat kever­tek, és ennek hatására többen megvakultak, itt Ausztriában hosszú időre látványosan vissza­esett az olívaolaj-forgalom. Meg­látja, így lesz ez a bornál is. A bizalmat mindig könnyebb elját­szani, mint visszaszerezni. Én mindig mondtam, aki tisztességes, annak nyugodt Tehet az álma. — De azért ő is kerülhet nehéz helyzetbe — teszi hozzá Fritz Hlobil, aki már 35 éve üzletveze­tője az eisenstadti Sepp Höll min­taborgazdaságnak. Negyvenkétezer család megélhetése — A hamisítók évekig moso­lyogtak, ha árajánlatot küldtem nékik, mert én a valódi borokat nem tudtam olyan olcsón adni, mint ők. Most végre kiderült, hogy máért,.. A borhamisítók nem ismertek határt. A pénz nagy úr, és úgy tűnt, a' pancsolás, ahogy diszkré­ten az osztrákok mondják, jó üz­letnek indul. Az apetloni Josef Tschidánál és a podersdorfi Ge­org Steinernél kétmillió liter gli- kollal hamisított bort foglaltak le. A botrány alapjaiban érinti az osztrák bőripart. A szomszédos Ausztriában 42 ezer családnak ad kenyeret a szőlő. Tavaly 3 millió hektoliter bor termett, Ebből 478 ezer hektó hagyta el áz országot. Az NSZK és az USA importőrei már bejelentették: egyelőre nem rendéinek újabb osztrák borokat. Otto Peternichl, a burgenlandi borkereskedők elnöke sem tud semmi biztatót mpndani. — Külföldi ügyfeleink még olyan megrendeléseket is vissza­mondták, melyeket /a botrány ki­pattanása előtt kötöttek. Az NSZK „Aldi" élelmiszer- lánc, a „Quelle", a „Hertje” bevá­sárló menedzserei kiadták a jel­szót: osztrák bort'nem szabad át­venni. A bojfrány és a bojkott egyaránt nagy. Josef Wieslert, a burgenlandi tartományi kormány mezőgaz­dasági ügyekkel foglalkozó el­nökhelyettesét hiába keressük. A (titkárnő udvariasan közli, Wies- ler urat Bécsbe rendelték, hogy a burgenlandi borhamisítási ügyről jelentést tegyen a központi kor­mánynak. — A főtitkár úr, Konrad Lin­zer azonban 11 órakor várja önöket. — Néhány perccel a megbeszélt időpont előtt már ott ültünk a főtitkár fogadószobájában. Pon­tosan 11 órakor megjelent az aj­tóban, elnézést kért, hogy né* hány percet még várakoznunk kell. A titkárnőtől tudjuk meg, hogy a nyugatnémet Profil című magazin szerkesztőivel tárgyalt. A beszélgetésen dr. Hans Än­dert vezető kormánytisztviselő is részt vett. Nem kerülgetjük a té­mát: Ahogy mondani szokás, a középébe vágtunk. — Innét, a tartományi kor­mányhivatalból hogyan ítélik meg a borbotrányt? — Rendkívül érzékenyen érint bennünket. Burgénlandban 22 ezer család él a szőlőből. Nerh mindegy számunkra, hogyan ala­kul a sorsuk. Egy biztos: vissza kell állítanunk a burgenlandi borok iránti bizalmat. Űj törvényre van szükség. — Hogyan tudtak ilyen zavar­talanul munkálkodni a borhami­sítók? Nem volt túl laza az ellen­őrzés ? — Eddig is szabályok kötötték a bortermelést. Aki exportra akart szállítani, ellenőriztetnie kellett a szőlő minőségét és pon­tos kimutatás készült a mennyi­ségről. Mindezt hivatalosan iga­zoltuk. Tulajdonképpen itt jár­tak túl az eszünkön. Ezek a gaz­dák az általunk ellenőrzött sző­lőből készült bort nem külföldre szállították, hanem belföldön ér­tékesítették, és az exportminő­séget igazoló írást megtartották. Ezeket az okmányokat adták el a nagykereskedőknek, akik ez­zel visszaéltek. Ezért a hivatalos írásért a kereskedők nagyon jól fizettek. Tudomásunk van olyan esetekről, amikor három schillin- get adtak az okmánypn levő bor literéért. Tehát, ha tízezer liter­ről szólt a bizonylat, 30 ezer schil- lingért cserélt gazdát a pecséttel ellátott okmány. — Mindenkinek .nagy tanulság­gal szolgál ez a botrány, terme­lőnek és az ellenőrző szerveknek egyaránt. A minőség megőrzése érdekében,új bortörvényre van szükség. Az eddiginél sokkal szi­gorúbban kell ellenőrizni a bor útjál a termelőtől a fogyasztóig. Minőségi bort pedig csajt palac­kozva szabad exportálni. Ami ve­gyi elemzését illeti, ezeket a bo­rokat a nyugatnémet és USA-im- pórtőrök ugyanúgy megvizsgál­ták, mint/mi és semmi rendelle­nességet nem találtak. Fagyállót — mondja —, kinek jutott esté­ibe boriban keresni? Csak érdekes­ségként említem: a versenyeken, nemzetközi szaktekintélyek bírál­ták borainkat. A közelmúltban a bordeayx-i borvilágversenyen a rusti West burgundi a legmaga­sabb elismerést, az Oscar-díjat érdemelte ki. •it ★ ★ Hazafelé jövet a hegyeshalmi határátkelőhellyel szemben, a túl­oldalon egy' nyugatnémet tartály- kocsi várakozik. — Bort visz tőlünk — mondja Kovács János vámtiszt. — S vajon ezeket a borokat nem fogják pancsolni? — A magyar vámelőírások sze­rint a tartályok töltésekor, több üvegben mintát veszünk a borok­ból, melyeket , lepecsételünk. Eze­ket az eladó és a vevő képviselői aláírásukkal hitelesítik. Ha bár­milyen reklamáció van, a bor­‘ minta perdöntő. Puskás Csaba / Vége. m • Az izmaili (Dél-Ukrajna) kikötő­konténer-terminálja. A világ több mint negyven kikötőjéből érkeznek ide a szállítmányok. A Dunán — Európa kék országútján — számtalan nemzet zászlaja alatt köz­lekednek a hajók. A folyó torkolatán évente többezer teher- és személyszállító hajó halad át. Megközelí­tőleg tízszer több, mint a második világháborút meg­előző időszakban. Ez a forgalomnövekedés a Du­na-menti országok és más államok hosszú éveken át tartó kereskedelmi—gaz­dasági együttműködésének eredménye. A második vi­lágháború után az együtt­működés kezdeményezői közé tartozott a Szovjet­unió is. Jelentős segítséget nyújtott a szállítási útvo­nalak kiépítésében, a fo­lyó aknamentesítéséhez, a hidak és kikötpk helyreál­lításában. Az akkoriban megalakult Szovjet Dunai Hajózási Vállalat első já­ratai térítésmentesen gé­peket, építőanyagot, élel­miszert és vetőmagokat szállítottak a felszabadult Duna menti államoknak. — A jószomszédsági vi­szony az elkövetkező évti­zedek során tovább fejlő­dött — mondta Alekszandr Agafoncev, a Szovjet Dunai Hajózási Vállalat^helyettes veze­tője. — A vállalat hajói évente 12 millió tonna szovjet és külföldi árut szállítanak, hajói a Dunán kívül bejárják a Fekete-, az Égéi-, a Földközi- és a. Vörös­tenger, valamint az Indiai-óceán útvonalait is. A teherszállítás a világ több mint 50 országába irányul. A Duna menti államok kölcsö­nösen előnyös együttműködésé­ben fontos szerepet kapnak a fo­lyó alsó folyásánál felépült szov­jet kereskedelmi kikötők. Itt tör­ténik a folyó 2500 kilométeres hosszában fekvő nyolc ország áruinak átrakodása a folyami te- heráru-szállítókról a tengerjárók­ra, a hajók ki- és berakodása, szükség szerinti javítása és a kü­lönböző szervizszolgáltatások biz­tosítása. Különösen jó az együttműkö­dés a .szocialista,,országok. dúnai hajózási vállalatai között. ÁSzov- jet - DunaL iHaiáíási.. V állg]gt, §k- tív résztvevője a KGST hosszú távú közlekedési célprogramjá­nak. Nincs egyetlen nagyjelen­tőségű bulgáriai, magyarországi, csehszlovákiai, vagy romániai beruházás, amelyhez a szovjet hajók ne szállítanának berende­zéseket. Szovjet tengerészek és kollégáik részvételével épült a Duna partján a bratislavai és a százhalombattai kőolajvegyé­szeti kombinát, a kozloduli és a paksi atomerőmű, valamint a csepeli gépgyár. Szén, kőolaj, fém, műtrágya, faáru, szállítóbe­rendezések, papír — közel sem teljes felsorolása azoknak az áruknak, amelyeket a Szovjetunió a Dunán szállít a baráti országok­nak. Ugyanakkor Jugoszláviából finomhengerelt árut, Magyaror­szágról a világhírű Ikarusz bu­szokat, Bulgáriából pedig zöld­séget és gyümölcsöt szállítanak a hajók. A magyar, a csehszlovák és a bolgár hajózási vállalatokkal két­oldalú egyezmények megkötésé­re került sor a flották, a kikötők és szállítási szolgáltatások közös használatáról. Ennek az eddig si­keresnek bizonyult együttműkö­désnek egyik jó példája a majd hat esztendeje működő „Dunaj- transz” szovjet—bolgár együtt­működési rendszer, amelyet a ..KOST Titkársága . a „szopjálista országok hajózási vállalatainak kisipelkedően jó példájaként em­lített. Ennek — az évi több mint ötmillió tonnás áruforgalmat bonyolító — együttműködésnek a keretében a műszaki és szerve­zési intézkedések koordinálásá­nak köszönhetően gyakorlatilag megkétszereződött a teherszállí­tás. Mindezt külön beruházások nélkül, az erők összefogásával, az állási idő csökkentésével, a ra­kodási munkák hatékonyságának javításával sikerült elérni. • Renyi kikötője (Ukrajna). Ebbe a Duna-parti kikötőbe évente több mint hétezer külföldi hajó érkezik. A szovjet „Inflat” hajózási ügy­nökség nyújt segítséget a hajók személyzetének a ki- és berakodás! munkálatokhoz, a javításhoz, az élelmiszer-ellátáshoz és egyéb szer­vizfeladatok megoldásához. Új KSH-kiadványok Magyar Statisztikai Zsebkönyv A zsebkönyv az ország társa­dalmi és gazdasági fejlődésének szinte minden területéről képet ad. Idősorai általában az 1970— 1984. évek adatait tartalmazzák. Függeléke többek között Ma­gyarország földrajzi, éghajlati viszonyait és a devizaárfolyamok változását mutatja be, 20 táblá- (zaton pedig nemzetközi adatokat ' ismerhetünk meg. Az idei kiadás az ország 40 éves fejlődését be­mutató fejezettel is kiegészült. Magyarország 1985. A 48 táblázatból és 11 grafikon- ból-diagramból álló kis összeál­lítás az ország társadalmi-gazda­sági helyzetéről, annak fejlődésé­ről, területi és meteorológiai vi-. szonyairól ad tömör, lényegre- törő áttekintést. Beruházási, építőipari, lakásépí­tési zsebkönyv A zsebkönyv négy fői fejezetből áll: Összefoglaló adatok; Beruhá­zások (ezen belül: A népgazda­ság beruházásai; A -szocialista szervek beruházásai; Nagyberu­házások; Adatok, természetes mértékegységbei)); Építőipari ki­vitelezés (ezen belül: Szervezet, termelés; Munkaügy; Gépesítés; Anyagfelhasználás; Pénzügy, ál­lóeszközök ; Áralakulás); Lakás­építés (ezen belül: Áz első 15 éves lakásépítési tervidőszak; A má­sodik 15 éves lakásépítési terv­időszak; Az állami építőipari vállalatok által épített lakások műszaki és költségadatai); Nem­zetközi adatok. A magyar mezőgazdaság európai összehasonlításban Az elemzés az 1969-től 1981-ig tartó 13 éves időszakot átfogva vizsgálja 23 európai ország mező-, gazdasági termelésének feltéte­leit, a termelés színvonalát, a mezőgazdasági termékekkel való ellátottság fokát, s különféle- mu­tatók alapján rangsorolja az ösz- szehasonlításba vont országokat.,, / yiÉÉÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents