Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

2 t» PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 6. események sorokban MORATÓRIUMJAVASLAT Késik a hivatalos válasz HELSINKI ___________________ Pa avo Väyrynen finn külügy­miniszter szerint a helsinki jubi­leumi találkozó hasznos és fontos volt mert lehetővé tette a Hel­sinkiben elfogadott záróokmányt aláíró 35 állam külügyminiszteré­nek, hogy megvitassa az európai helyzet jelenlegi állapotát és lö­vőjét. A miniszter külön, aláhúz­ta. hogy a légkör jobb volt. mint a madridi és a stockholmi talál­kozón. WASHINGTON Az amerikai fél még mindig nem adott hivatalos választ a Szovjetuniónak az atomrobbantá­sokkal kapcsolatos moratórium­javaslatára — állapítja meg a TASZSZ-hírügynökség hétfői, wa­shingtoni keltezésű jelentésében. A szovjet hírügynökség, az ame­rikai sajtóra hivatkozva, egyebek mellett rámutat, hogy a szovjet ikezdeményezés nehéz helyzetbe hozta az amerikai kormányzatot, amelyből, úgy tűnik, egyelőre még nem találta meg a kiutat. Ezt hangoztatják azok a megfi­gyelők is. akik jobbára szolidári­saknak mondhatók a fegyverkor­látozási kérdésekkel kapcsolatos hivatalos washingtoni kurzussal. Szerintük az atomrobbantásokra szóló kölcsönös moratórium sem­miféle kárt nem okozna az Egye­sült Államok nemzetbiztonsági é '- dekeinek, s a moratórium gyakor­lati megvalósításához minden szükséges feltétel adott. A Pentagon a tömegtájékozta­tásban az sugalmazza, hogy a szovjet javaslat elfogadása leállí­tana számos, elsőbbséget élvező katonai kormányprogramot. A The Washington Post szerint az űrfegyverkezési program, amelyet „nem nukleárisnak” állítanak be, igényli az .egyik összetevővel, a lézer röntgensugárral való atom­kísérletek folytatását. Azok az amerikai politikusok, akik a fegyverkezési hajsza kor­látozásának szükségességét vall­ják, Moszkva legutóbbi lépése alapján eldönthetik, hogy ki tö­rekszik valójában a nukleáris le­szerelésre. és ki lép fel ellene — fejeződik be a TASZSZ jelentése. DALLAS A pénteken lezuhant amerikai Delta-gép pilótája minden bi­zonnyal figyelmen kívül hagyta az irányítótoronyból érkező uta­sítást a leszállás elhalasztására — ezt állapította "meg a texasi lég.- katasztrófa körülményeit vizsgá­ló bizottság. A Delta légitársaság gépének katasztrófájában száz- harminchárman haltak meg. A repülőgép dallasi leszálláshoz ké­szülődött, azonban túlságosan ala­csonyan — alig 50—100 méteres magasságban — repült és csök­kent sebességgel bukkant ki a sűrű viharfelhőből. . NAPI KOMMENTÁR Casablanca A cím sok mozirajongónak egy régi kalandfilmet juttat eszébe, de ez a színes-izgalmas marokkói város most tömény politikai okokból áll a nemzetkö­zi érdeklődés homlokterében. A kérdés az, hogy komolyan vehe­tő-e, sőt, egyáltalán megtartha­tó lesz-e a II. Hasszán marokkói király által Casablancába össze­hívott, összarabnak elképzelt csúcstalálkozó. Mind az első, mind a második kérdésre meglehetősen nehéz igen­lő választ adni. Ha egyáltalán összeülhet a konferencia a leg­jobb-'esetben is csonka,,^ és a ter­vezettnél protokollárisán is. ala­csonyabb szintű lesz. Hogy miért, az az ügy hátterének ismeretében válik világossá. Négy esztendeje Washington nagy garral „közel- keleti rendezési tervet!’ harango­zott be. Ennek lényege olyan „béke" lett volna, amelyben az igazi szálakat a Potomac partjá­ról mozgatják, és a főszereplők az úgynevezett mérsékelt (értsd: konzervatív, nyugatbarát) arab országok. Nagy fantázia akkor sem kellett annak megállapításá­hoz, hogy a Ronald Reagan ne­vével fémjelzett terv nem tarto­zik a realitások birodalmába. Az amerikai politika a terv meghir­detése után szorgosan dolgozott ugyanazon, amit a terv meghirde­tése előtt próbált megvalósítani: egy olyan közel-keleti status quo kialakításán, amelyre az a jel­NSZK $ Vita a külpolitikáról Ellentétek tapasztalhatók a nyugatnémet keresztényliberális kormánykoalíció pártjai között az NSZK külpolitikájának megítélé­sében. Míg Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter Szabadde­mokrata Pártja „a realista enyhü­lési politika új szakaszáért" száll síkra, addig Franz Josef .Strauss lemző, hogy a nemcsak a térség­hez igencsak köze\ fekvő Szov­jetuniót szorítják ki az egyetemes döntéshozatali mechanizmusból, hanem mindazokat az arab álla­mokat is, amelyeket nem fűznek szoros szálak az Egyesült Álla­mokhoz. Ennek a vonulatnak a jegyében tettek kísérletet a PFSZ kiküszöbölésére, egy „jordániai megoldásra”, vagy éppen egy ■ amerikai érdekeknek — és csak azoknak — megfelelő libanoni „kibontakozásra". Nos, ennek a vonulatnak lenne része a szer­dára tervezett, ugyancsak első­sorban Jordániára, Marokkóra és Szaúd-Arábiára épülő casablan- cai csúcs. Ezt azonban az érde­keltek is jól tudják. így és ezért érthető, hogy a térség kulcsor- szága, Szíria lemondása után megérkezett Libanon, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Líbia, majd legutóbb Algéria le­mondása is. Köteteket írtak össze a rendkí­vül bonyolult és veszélyes közel- keleti helyzetről, és mind többen vallják, hogy igazi reményt csak a minden érdekelt részvételével összeülő általános konferencia je­lenthetne. A casablancai kísér­let nem ilyen. Az algériai lemon­dó nyilatkozat okkal ót lapítja meg: ez az értekezlet ebben a helyzetben nem az egység, ha­nem a mélyülő megosztottság irányába hatna. H. E. Keresztényszociális Uniója két­ségbe vonja ennek lehetőségét. Genscher külügyminiszter a Der Spiegel e heti számában újólag megerősítette hogy a kelet—nyu­gati párbeszéd és azon belül az amerikai—szovjet közeledés híve, s nem lelkesedik az Egyesült Ál­lamok űrfegyverkezési program­jáért. Genscherrel ellentétben Strauss bajor kormányfő vasárnap esti tv-nyilatkozatában óvott „a konst­ruktív vagy realista enyhülési po­litika új szakaszának” meghirde­tésétől, mivel ennek — úgymond — nincsenek meg a feltételei. Strauss szavaiból egyértelműen kiderült: azért tart az enyhülési politika nyugatnémet vállalásától és támogatásától, mert az szerin­te a reagani erőpolitika elutasí­tását jelentené s így eltávolítaná Bonnt Washingtontól. Castro sajtóértekezlete Az eladósodás egyre súlyo­sabb problémát jelent Latin- Amerikában. A térség orszá­gainak együttes erőfeszítése­ket kellene tenniük a válság leküzdésére, ám az Egyesült Államok igyekszik megoszta­ni a latin-amerikai államokat — jelentette ki vasárnap Fi­del Castro havannai sajtóér­tekezletén. A latin-amerikai kormá­nyok között nem jöhet köny- nyen létre konszenzus a kül­földi adósságok kérdésében, mert az országok erős függés­ben vannak az Egyesült Álla­moktól, s Washington állan­dóan nyomást gyakorol rá­juk. Mégsem lehet kizárni valamilyen közös álláspont kialakulását akkor, ha a vál­ság a közeljövőben olyan sú­lyossá válik, hogy nem lesz más alternatíva — hangsú­lyozta Fidel Castro. WO.IC1ECH JARUZELSKI: „A kihívások megmaradtak, a közvetlen veszély elmúlt’ Lengyelország számára meg­maradtak a korábbi évek kihívá­sai. de a közvetlen veszélyek el­múltak — hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski első titkár a LEMP KB szombati ülésén elmondott zár­szavában. Wojciech Jaruzelski összegezte a párt előtt álló feladatokat és kitért az elmúlt öt év fontosabb eseményeire. Utalt arra. hogy az elmúlt időben több erélyes intéz­kedést kellett hozni. A döntések azért születtek, mert a mostani vezetés meggyőződése, hogy első­sorban nem engedményekkel le­het megszerezni az emberek bi­zalmát. Az ellenfél is tudja, hogy éppen a következetességben, a IX. kongresszuson meghirdetett elvek betartásában rejlenek a LEMP mellett szóló legerősebb érvek. Jaruzelski emlékeztetett arra. hogy az 1980-as gdanski, szczecini és jastrzebiei megállapodásokat a kormány betartotta. Ugyanakkor bizonyos pontokat a kemény gaz­dasági realitások miatt egyelőre nem lehet teljesíteni. Az első titkár kifejtette, hogy az úgynevezett ellenzék továbbra is a teljes tagadás híve és annál hangosabb, minél kevesebb a tá­mogatója. Kifejtette azt a véle­ményét, hogy a mai már nem tekinthető ellenzéknek, annál is inkább, mivel a tagadáson kívül semmiféle programmal nem ren­delkezik”. HIROSIMÁI NAPLÓ III. Orvos lehetett volna Tovább éltem a félig lerombolt házban. Esőben esernyővel védekeztem. És a házban ott voltak halott fiam hamvai. Sokszor gon­doltam öngyilkosságra. Volt egy üveg alta­tóm, már majdnem bevettem, és akkor leá­nyomra, Taekóra gondoltam, aki távol van a háztól, és nincs kitéve a háborús veszélyek­• Élők és holtak. nek. Vele is törődnöm kell. Lázas voltam, de anyai erőm visszatért. Taekóért életben kell maradnom... * Naoki iskolája Nakahiromachiban, 1,4 kilo­méterre volt a robbanás középpontjától, a mi házunk 2,5 kilométerre. Halálosan sebe­sült fiam tehát több mint egy kilométert ro­hant a lángtengeren keresztül. „A hirosimai atombomba]pusztításáról” szó­ló jelentés IV. kötetének 390. oldalán ez ol-, vasható: „A gimnázium első- és másodosztályú tanulóinak augusztus 6-án tanítási napjuk volt. A diákok reggel, az iskolaudvaron gyü­lekeztek, a tanárok a tanári szobában. A bomba légnyomása azonnal megölt néhány ta­nárt és tanulót, a többiek, akiknek sikerült magukat a romok alól kiszabadítani, annyira megsérültek, hogy képtelenek voltak gondol­kodni arról, hol találnak menekvést. Egy alkalmazott, akinek sikerült kiásnia magát a romok alól, jelentette, hogy már csak kevés fiú van az iskolaudvaron. Egyesek olyan súlyosan megsérültek, hogy képtelenek voltak akárcsak egy lépést is tenni. Haldokol­tak. Mindent megtett a túlélők megmentésé­re, akit csak tudott, a folyóparton épített szükségmentőhelyre vitt. Késő délután jöttek a tanulók hozzátartozói. A szerencsések meg­találták gyermeküket és hazavitték. A többie­ket a Vöröskereszt segítségével Kabe-Cho és Asa-Gun kórházába szállították. A tanulók többségének azonban, akik az iskolaudvaron voltak, súlyos égési sebeik ellenére sikerült hazakerülni. Egy közülük (Mikami), akinek arca az égéstől felismerhetetlenül elváltozott, Kői lakásukra érve, halála előtt, elmesélte anyjának a történteket. Minden diáknak, aki nem viselt sapkát, leégett a haja, az ingük rongyokban lógott. Kezük-lábuk megdagadt. Minden túlélőről gondoskodtak. De égéseik és daganataik szinte felismerhetetlenné tette őket. Szörnyű kép volt, amelyhez a sebesültek nyögése és vízért való kiáltozása járult,.,” Ősszel, amikor a város külterületén egy • Déli csúcsforgalom idején a város szívében. Az élénk, modern utcakép szinte elfeledteti az 1945. augusztus 6-án ledobott atombomba szörnyűségeit. épen maradt épületben ismét megnyílt az is­kola, gyászünnepséget tartottak a halott diá­kok emlékére. Az igazgató sírva kért bocsá­natot, mert nem ’tudta megvédeni a bombák­tól diákjait. Néhány szülő ismeretlen áldoza­tok hamvait vitte haza. Az én Naokim lega­lább a karjaim között halt meg ... Ha nem ölik meg, jó orvos lett volna belő­le. Amikor beteg voltam, azzál biztatott, hogy orvos lesz, hogy engem gyógyíthasson. Lehet persze, hogy ezek csak egy anya túlzásai. Családi orvosunk annyira szerette a fia­mat, hogy többször így biztatott: ha a férjem­mel a fronton a legrosszabb történik, ő fogja segíteni Naokit, hogy jó orvos legyen belőle. Az atombomba nemcsak az én fiam életét ol­totta ki: doktor Junzo Ito is meghalt, egész családjával együtt, j t Naoki tudta, hogy az apja a fronton van, és ő az egyetlen fiú a családban. Sokszor el­mondta, hogy ha az édesapja elesne is a há­borúban, ne essek kétségbe, ö mellettem lesz. A fiam nincs többé, a férjem sincs, csak ketten maradtunk életben: Taeko, a leányom és én ... g- t. Hazánkba érkezett Hans Reichelt Abranám Kálmán' államtitkárnak, az Országos Környezet- és Ter- més^étvédelmi Hivatal elnökének meghívására hétfőn Budapestre ér. kezett Hans Reichelt. az NDK miniszterelnök-helyettese, környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter. Vendéglátójával értékelik a két prszág közötti környezetvédelmi együttműködési megállapodás végre­hajtását. Hans Reichelt tanulmányozza a, magyar környezetvédelmi és vízgazdálkodási tevékenységet is. (MTI) Anyanyelvi konferencia Veszprémben, \a Vegyipari Egyetem aulájában tegnap meg­kezdődött az V. anyanyelvi kon­ferenciai, amelyre 21 országból több mint 130 résztvevő érkezett hazánkba. Ezúttal először jöttek el a konferenciára a külföldi ma­gyarság körében tevékenykedő egyházak és a külföldi magyar egyesületek küldöttei. Az anya­nyelvi mozgalom hazai képviselői közül mintegy 150-en vannak je­len az ötnapos tanácskozáson. A konferenciát Bognár József, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg, majd a ven­dégeket Heil Bálint, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora és István János, a Veszprém Me­gyei Tanács elnöke köszöntötte. Az utóbbi négy évben, a pécsi konferencia óta végzett munká­ról Lőrincze Lajos, az anyanyel­vi konferencia védnökségének el­nöke tartott beszámolót. Elmond­ta, hogy az anyanyelvi mozgalom tartalmában és módszereiben is lényegesen megváltozott zászló- bontása, az 1970-ben Debrecen­ben rendezett élső konferencia óta. Másfél évtized múltával többségbe kerültek a külföldön élő magyar származású fiatalok közül azok, akik magyarul már alig, vagy semmit sem tudnak. Ezért a mozgalom irányítói — a legutóbbi konferencia ajánlásá­ra — kiterjesztették a munkát a magyar kultúra ápolására: a ma­gyar irodalom, a képző- és nép­művészet megismertetésére, az ének- és tánctanításra. Természetesen továbbra is nagy figyelmet fordítanak az anyanyelv ápolására. 1971 óta megrendezik a balatoni nyári tá­borokat a 7—14 éves külföldön élő magyar származású gyerme­keknek, akik nyaralás, szórako­zás közben tanulnak magyarul. A sárospataki nyári kollégium a 14—18 éves fiataloknak nyújt le­hetőséget a nyelvtanulásra és magyarságismeretük körének bő­vítésére. Tavaly indult meg a kül­földön magyar nyelvet tanító pe­dagógusok továbbképző tanfo­lyama a Debreceni Tanítóképző Főiskolán. Erre a tanfolyamra a résztvevők jó része Svédország­ból érkezik, örvendetesen érző­dik annak hatása, hogy a svéd állam nemcsak megengedi, ha­nem anyagilag is támogatja a nemzetiségek, így a magyarok gyermekeinek anyanyelvi okta­tását. A konferencia védnöksége is támogatásban részesíti a Svéd­országban dolgozó anyanyelvi ta­nárok munkáját. Lőrincze Lajos beszámolt ar­ról is, hogy a IV. konferencia ajánlása alapján készül a tan­könyvsorozat a magyarul egyál­talán nem tudó külföldi gyere­kek számára. Az egymásra épülő három tankönyv első fejezetét bemutatják a mostani konferen­cia résztvevőinek, és kérik javas­lataikat, észrevételeiket a tan­könyvek végleges formába önté­séhez. A megnyitó után plenáris ülé­sen folytattak eszmecserét a kül­földi magyarság körében tevé­kenykedő egyházaknak és egyesü­leteknek a magyar nyelv és kul­túra ápolásában való részvételé­ről. A további tanácskozások so­rán szekció-, illetve munkabi­zottsági üléseken foglalkoznak a magyar irodalomnak és képző- művészetnek a magyarságtudat és -ismeret erősítésében játszott szerepével, a magyarságismeret pedagógiai és módszertani kér­déseivel. Pénteken, a konferencia utolsó napján zárónyilatkozatot adnak ki a mozgalom és a védnökség további terveiről, feladatairól. Felélesztett űrállomás Terjedelmes cikkben számol be a Pravda hétfői száma arról a hősies munkáról, amit Vlagyi­mir 'Dzsanibekov és Viktor Sza- vinih végzett, akik lényegében egy ,.halott”, működésképtelen, a földi irányítóközpontból már ellenőrizhetetlen űrállomásra indultak el június elején. Mint Konsztantyin Feoktyisz- tov űrhajós tervezőmérnök be­számolójából kitűnik, a múlt év októbere óta automatikus rend­szerben keringő Szaljut—7 űrál­lomással ez év március elején megszakadt a rádiókapcsolat. A földi irányítóközpont nem kapott többé telemetrikus adatokat a fe­délzeti rendszerek működéséről, s ellenőrizhetetlenné vált az űr­állomás keringése, a röppályán elfoglalt - helyzete. Nyilvánvaló volt, hogy a hibát ki kell javíta­ni, s ehhez az űrállomásra sze­mélyzetet kell küldeni. Ám ép­pen a rádiókapcsolat hiánya, a Szaljut—7 fedélzeti rendszerei ellenőrzésének lehetetlenné vá­lása kizárta azt a szokásos meg­oldást, hogy automatikus irányí­tással közelítsék egymáshoz és kapcsolják össze az űrhajósokat szállító Szojuz T—13-at és az űr­állomást. A kézi irányítású közelítés és összekapcsolás valamennyi lehet­séges változatának alapos kidol­gozása után a Szojuz T—13 jú­nius 6-án indult útnak, s két nappal később közelítette meg az űrállomást. Vlagyimir Dzsanibe­kov parancsnok 2,5 kilométeres távolságból kézi vezérléssel a leg­pontosabban kapcsolta össze a hajót és az állomást. Vlagyimir Dzsanibekov és Vik­tor Szaviniih a sikeres összekap­csolással azonban csak a nehéz­ségek első, s talán nem is a na­gyobb részén jutott túl. Az űrhajósoknak nyolcnapos rendkívül nehéz körülmények között végzett, megfeszített mun­kájába került, hogy új életre keltsék az űrállomást. Dzsanibekov és Szavinih iga­zán hősies munkát végzett, s jú­nius 16-ra felélesztette a Szaljut —7-et. Munkájuk során a földi irányítóközpont pótolhatatlanul fontos információkat szerzett a működésképtelenné vált űrállo­mások javításának lehetőségei­ről. Folytonos piackutatás (Folytatás az 1. oldalról.) Kambodzsával újszerű koope­rációs kapcsolatot kezdtünk. Há­rom egységből álló gépsort adunk át részükre és ezek üzembe he­lyezése után félkész seprűnyele­ket kapunk tőlük. A gépek elszál­lítása hamarosan megkezdődik és a jövő év elején várhatóan már az ezeken készült seprűnye­leket tudjuk használni. A múlt évben 65 millió forint értékű termékünk került tőkés államokba — tájékoztatott befe­jezésül Sipos Mihály elnök. — Bízunk abban, hogy* az idén az év végéig elérjük a nyolcvanöt millió forintos tőkés exportot. O. L. i98a. VALUTA- (BANKJEGY Érvényben: Fáasaom Angol font Ausztrál dollár Belgs frank Dáh koron* Finn márka Francis frank dörög drachma Hollandi forint Japán yen (MM) jugoszláv dinár b) Kanadai dollár.' : ' Kuvaiti dinár Norvég korona . NSZK márka S Olasz Ura (MM) Osztrák sohllüng Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona VSA dollár CB CSEKK-) Árfolyamok augusztus 8-tól vátsii *) augusztusa 12-tg árfolyam 100 egy aér re. forintban mwM 3442,97 •4,27 472.56 802.57 558,09 36,49 1510,32 u, 18,10 3543,83 15905,04 578,84 1702,80 25,42 2*2,28 28,89 29,09 2078,17 574,26 6903,94 9696,93 89,49 501,80 652,21 592,61 38,75 1610,12 214,99 19,22 3765,15 16888,86 614,64 1807,92 27,00 287,23 30,67 90,88 2206,71 609,78 «091*99 a) vásárolna, . legmagasabb btnkiegyalmlst; H9-w ») vásárainak, legmagasabb bankisgyotmlst: lW-a#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents