Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-05 / 182. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. augusztus 5. FESZÜLT HELYZET A FUVARPIACON A Volán a tervteljesítésért SAJTŰPOSTA A Volán 9-es számú Vállalat eredményeinél még mindig érezteti hatását, az év eleji rendkívüli időjárás. A féléves tervük teljesítésétől elmaradtak, ami főként az első negyedévi gyenge kínálatra, illetve a fuvarpiacon jelentkező konkurrenciára vezethető vissza. Ezekről beszélgettünk Varga György- gyel, a vállalat forgalmikereskedelmi osztályvezetőjével. — Hogyan készültek az első télévi feladataik ellátására? — Az idei áruszállítási terveink elkészítését megelőzően már a múlt évben egyeztető tárgyalásokat folytattunk megbízóinkkal a várható árufuvarozás mennyiségéről. A fuvaroztatók a múlt év azonos időszakának megfelelő mennyiségeket jelöltek meg, s mi ehhez igazítottuk a terveket, de egyben csökkentettük a fajlagos árbevételt. — Ezt mi indokolta? — Ezt a várható áruösszetétel változása, a szállítási távolság növekedése és a feszült fuvarpiaci helyzetből adódó nagyabb kedvezmények tették szükségessé. — Hol maradtak el az első félévben? — A múlt év azonos időszakához, illetve a tervhez képest a legnagyobb lemaradás a vasútállomási oda- és elfuvarozásban jelentkezett, mivel az általunk kezelt vasúti kocsik száma az elmúlt év első félévihez viszonyítva 63,7, a kezelt súly pedig 54,9 százalékos volt. Ezen belül a legnagyobb kiesés az úgynevezett szóródó áruknál jelentkezett, főként a feladásnál. A tervtől azért is elmaradtunk, mert megbízóink sok esetben bizonytalanok, rap- szodikusak voltak, emellett egyenetlenül jelentkeztek a nagy mennyiségű elfuvarozandó áruk, amelyekhez rövid határidőket szabtak. Nem volt megfelelő az előrejelzés sem, a megbízók más fuvarozókat is igényibe vettek. — Kértek a fuvaroztatók kedvezményeket? • Az első félévben a vasútállomási oda- tervétől a Volán. (Archiv felvétel.) és elfuvarozásban elmaradt — Mint már említettem, terveink elkészítésénél figyelembe vettük megbízóink kedvezményigényét. Sok esetben az általuk kért díjcsökkentés mértéke már túlzott volt. Sok fuvaroztató az egyirányú szállítás esetében • is 40 százalékos vagy annál nagyobb engedményt kért, arra hivatkozva, hogy ezt más szállító megadja. Az természetes, hogy iiyeft arányú kedvezményt vállalatunk nem képes nyújtani, így a megbízó más fuvarozót vett igényibe. Arról nincs információnk, hogy milyen előnyöket nyújtottak számukra, de arról igen, hogy erőteljesen növekszik a magánfuvarozók száma, akik sok esetben olyan tevékenységet folytatnak, amely számukra tiltott. — A magánfuvarozók jelenthetnek konkurrenciát a Volánnak? — Igen. A feszült piaci helyzetet, a nagyarányú konkurrenciát a következők bizonyítják. A megye tehergépkocsi-állománya ez év első felében 9698 volit, ebből fuvarozási üzembentartási engedéllyel 865, saját célú használatra vonatkozó üzembentartási engedéllyel 2165-en rendelkeztek. Az természetes, hogy a saját célra üzemben tartott gépkocsikkal is fuvaroznak, így igen nagy részarányt képvisel a megyében a magánfuvarozói tevékenység, amely nem kizárólag a lakossági igényeket elégíti ki. — Ok miért tudnak több kedvezményt adni, mint a Volán? ÖNTÖZÉSES GAZDÁLKODÁS Fehér arannyal fizet a sztyeppe Üzbegisztánban, a Szovjetunió egyik legnagyobb gyapottermesztő köztársaságában, a kiterjedt Dzsizaki-sztyeppén nagyszabású talajjavító munkálatok kezdődtek. A hatalmas, több mint 4 méter átmérőjű csöveken másodpercenként 185 köbméter vizet szivattyúznak át a Dzsizaki Főcsatornából a 23 méterrel magasabban fekvő Éhség-sztyeppel Déli Csatornába. A mellékcsatornák nyomvonalát úgy határozták meg, hogy magaslaton húzódjanak, tehát a víz a kiemelés után külön szivattyúk nélkül jut a gyapotültetvényekre. A Dzsizaki-sztyeppe kedvező feltételeket biztosít a földműveléshez. A bőséges napfény és a termékeny talaj lehetővé teszi, hogy gyapotból tartósan magas terméshozamot érjenek el. Mindezt természetesen csak mesterséges öntözéssel. Hogy a 150 ezer hektár mezőgazdasági művelésre alkalmassá tett földet öntözhessék, a vizet 175; méteres magasságba kell felemelni. Ezt a feladatot a négy szivattyútelepből álló bi vízlépcső oldja meg. Két szivattyútelep már üzemel, a harmadik pedig épül. Mindegyik szivattyútelep a főcsatornába emeli a vizet. A négy, betonba ágyazott csatorna hossza eléri a 243 kilométert. Amíg az Éhség-sztyeppén az öntöző- hálózat kiépítése úgy történt, hogy a vasbeton vízvezető csatornát tartóoszlopokra helyezték, a Dzsizaki-sztyeppén a víz föld alatti eternitcsöveken keresztül jut el a földekre. A föld alól a talaj felszínére emelkednek ki a csaptelepek, amelyekre a hajlékony tömlőket szerelik. Az ilyen öntözőhálózat lehetővé teszi a vetésterület észszerűbb hasznosítását, csökkenti a feleslegesen elfolyó vízmennyiséget. iAz egész művelés alá vont területet alagcsövezték. Az első szivattyútelep üzembe helyezése óta eltelt hét év alatt 60 ezer hektár földet vontak be a mezőgazdasági termelésbe. A területen 8 gyapottermesztő és állattenyésztő szovhoz létesült. Aíz elkövetkező 5 évben a Dzsizaki-sztyeppén újabb 55 ezer hektárnyi földterület öntözését irányozták elő. A gyapottermesztő gazdaságok mellett eredményes munkát végeznek a zöldségtermesztő szovhozoféban, egy állattenyésztő komplexumban és egy baromfitelepen is. &*&***?& Mi az igazság illetményföldügyben ? ‘— A magánfuvarozóknál nagyon sok a rendezetlen és ellenőrizhetetlen dolog. Néhányat ezek közül. A dízelüzemű járműveket fűtőolajjal közlekedtetik, a saját célú használatra kiadott járművekkel is fuvaroznak. Ezek közúti ellenőrzése felületes, a szabálytalanságokat nem kellően torolják meg. Az átalánydíjas forgalmi adójuk nincs arányban a tényleges bevétellel, s mentesülnek a differenciált járműadó és az üresfutás bírsága alól. Űj jelenségként tapasztaljuk — s ez gyors intézkedést igényelne —, hogy Robur, Csepel, ZIL tehergépkocsik, autódaruk lassú jár- rhűvekké vannak „átvizsgáztatva", de közlekedésük során az adott típusnak megfelelő sebességre képesek. — Mit Vesznek a terv teljesítéséért? — Az év hátralévő időszakának feladatai, különösen az őszi csúcsforgalom, vállalatunknál igen jelentős szervezést, piackutatást, együttműködést igényel. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a vállalat vezetői megtették. Az a célunk, hogy a megyében jelentkező szállítási feladatokat mennyiségben és minőségben elvégezzük, amihez megfelelő kapacitással rendelkezünk. Az előszerződések birtokában szeretném hangsúlyozni, hogy a vállalat éves gazdasági egyensúlya az első félévi lemaradás ellenére sincs veszélyben. Gémes Gábor Jogszabály írja elő, hogy az állami gazdaság dolgozója illetményföldet használhat, mégpedig a saját jogán 1100 négyzet- métert, mely ugyanennyivel növekedik a háztartásban» lévő eltartott családtag után. Az ilyen területen elért terméseredmény általában jelentős jövedelemkiegészítést jelent. Általában, de nem mindig. Legalábbis erre derül fény a Városföld, Ady Endre u. 32. szám alatt lakó Dobos Mi- hályné esetéből, aki így sorolja a sérelmeket: — Nekem, és családom két kiskorú tagjának összesen 3300 négyzetméter illetményföldünk van. A művelésről a gazdaság gondoskodik. Az emlékezetesen aszályos esztendőben, 1983-ban sajnos csak négy és fél mázsa kukoricát kaptunk járandóság fejében. Egy évvel később, amikor már kedvezőbb volt az időjárás, még ennyi sem jutott. Nem vicc a számadás mérlege, hanem tény: tavaly 46 forint készpénzzel szúrfák ki a szemem. Természetesen reklamáltam, hivatkozva tévedésre, egyéb hibára, de fehéren-feketén közölték velem: a. termés értékének és a művelési díjnak a különbözete ennyi. S még vigasztaltak; ezt a pénzt is csak annak köszönhetem, hogy a munkáltató 2000 forinttal hozzájárult a költségek fedezéséhez. Nem vagyok járatos a könyvelésben, a gazdálkodás számszaki adataival sem tudnék mit kezdeni, csak azt tudom, a föld után több adót fizettem, mint ameny- nyi hasznom volt belőle. Ez pedig nem egyéb mint ráfizetés. Holott az illetményföldnek egész más a rendeltetése ... Az elgondolkodtató panaszt kérésünkre kivizsgálta a Városföldi Állami Gazdaság, melynek UJ SZOLGÁLTATÁS *6» mgumteM Igazgatója, Gádor József így tájékoztatott bennünket a megállapításokról: — Gazdaságunk termésátlagát az elmúlt években számottevően csökkentette az aszály. Miatta különösen a kukorica hozama volt nagyon gyenge, olyannyira, hogy a tavalyi évben az illetmény- földeken termesztett ilyen növény értéke lényegében csa!k a művelés költségét fedezte. Dobosné - dolgozónk említett területén például összesen 819 kiló kukoricát takarítottunk be, melynek forgalmi értéke alig haladta meg a 3200 forintot. És csaknem ugyanennyibe került a gépi megmunkálás is, melyet kollektív szerződésünknek megfelelően téríttetünk meg az érdekeltekkel. Termelési tanácskozásokon, a munkahelyi kollektívák megbeszélésein, valamint a szakszervezeti és pártaktívaüléseken évről évre feltárjuk nehézségeinket. Többször esett szó a katasztrofális kukoricatermés okozta. gondokról is, melyre tekintettel már 1982-től kezdődően bővítettük az illetménnyel kapcsolatos járandóság választékát. Két lehetőség közül választhatnak azóta is a dolgozók, akik kukoricaföldet, vagy almást kaphatnak az illetményjogosultságuk alapján. 82-ben 4, 83-ban 24 és 84-ben már 52 hektárt tett ki az almát termő illetményföldünk, melynek egy részre eső tiszta nyeresége a bugaci kerületünkben tavaly átlagosan 10 ezer forint volt. Persze még sokan — közöttük Dobosné is — a kukorica mellett szavaztak, nekik azonban számolniuk kellett a már említett költségfizetési kötelezettséggel, ■ valamint azzal, hogy a gazdaság nem vállalt kártalanítást szárazság miatti termés- kiesés esetére. Házhoz megy a fodrász # A Dzsizaki-sztyeppén (Üzbég SZSZK) újabb 55 ezer hektár föld mezőgazdasági művelés alá vonását és öntözését tervezik. Az egész sztyeppe gazdasági meghódítása másfél milliárd rubelbe került. ______ Másfél évvel ezelőtt írtuk Sajtóposta rovatunkban e sorokat: „ ... sajnos sokan vannak Kecskeméten ágyhoz kötött betegek, a szobát elhagyni nem tudó idős és mozgássérült emberek, akiknek a haja, arca ápolásra szorul. Ha egy fodrász felmérné e valós helyzetet, s megértő Is lenne, annyi vendéget találhatna, hogy nem győzné őket ellátni. No persze a megszokottól eltérő módon, hiszen ezúttal neki kellene vendégeskedni, mégpedig a megadott címeken.” Bevalljuk, azóta kissé elfeledkeztünk ezen — az olvasói igények alapján megfogalmazott — ötletről, s most kiderült, az illetékesek korántsem tettek így, keresték a megoldás lehetőségét. És meg is találták egy vállalkozó női és férfifodrász személyében, aki augusztus 1-e óta a megrendelő otthonában végzi a szépítést. Az ezzel kapcsolatos főbb tudnivalókról Hegedűs Jánossal, a Kecskeméti Fodrász Szövetkezet elnökével beszélgettünk. — Mi az új szolgáltatás lényege? — A lakásokban vendégeskedő fodrász kollégánk a nőknek hajat vág, dauert készít, a férHol kapható buszmenetrend? Az utastájékoztatással foglalkozó, röviddel ezelőtt megjelent írásunkban utaltunk arra. hogy a Kecskeméten július 1-e óta érvényes helyi buszközlekedés menetrendjéhez korántsem egyszerű hozzájutni, mert kevés helyen árusítják, s ráadásul olyan idő- pontban, amikor a legtöbb ember dolgozik. Megjegyzésünk nem volt hiábavaló, ezt bizonyítja a Volán 9-es számú Vállalat Uzemigazga- tójától, Szabó Zoltántól érkezett alábbi válasz: A 6 forintos könyvecske kapható a Hock János utcai és a széchenyivárosi alközpontban mindennap 8-tól 17 óráig, az utazási és kereskedelmi irodában hétfőtől péntekig 8 és, 17, szombaton 8 és 12, a buszpályaudvar elővételi pénztárában hétfőtől péntekig 6 és 18, szombaton pedig-p 7 és 13 óra között. Köszönjük az intézkedést. * Állati tetemek itt is, ott is? fiák pedig borotválkozást és nyi- ratkozást igényelhetnek tőle. — Kiket keres fel? — Elsősorban betegeket, a korlátozott mozgásúakat és az olyan időseket, akiknek már nehezükre vésik a helyváltoztatás. — Hogyan és mikor rendelhető meg a munka? — Szövetkezetünk 22-599-es telefonján hétfőtől kezdve és péntekkel bezáróan naponta reggel fél 8 és délután 4 óra között jelenthető be e szolgáltatás iránti igény, amihez a címet is meg kell adni. Természetesen mindez levélben is közölhető, a szolgáltatóházunkhoz küldve. — Csak Kecskemét belterületén megy a házhoz a fodrász? — Meg lehet őt hívni katonatelepi és hetényegyházi családokhoz is. Egyetlen feltétel, hogy ahol megjelenik, legyen áramellátás. Egyébként naponta 8 és 17 óra között dolgozik, azonban egyedi esetben a késő délutáni, illetve esti órákban is. — Végezetül halljunk . arról: mibe kerül a vendégnek ez a mozgófodrászat? , — Kollégánk ugyanazt a tarifát használja, mint a többiek az üzletekben. E díjat azonban megemeli az utazás költségével, kb. 20—25 forinttal. Nyáron nem ritkaság, hogy a szemétgyűjtőkből — ' főleg, ha akadozik a kiürítésük — orrfacsaró szag árad. Azért, mert a nagy melegben könnyen, gyorsan bomlik a szerves anyag, például a konyhai hulladék. Az ilyen biológiai folyamat alól természetesen nem kivétel az elpusztult állat téste sem. Bajáról Dibusz Ildikó jelezte, hogy a forgalmas belterületi út fűvel dúsan benőtt szélén hosz- szabb idő óta bűzlik egy kutva teteme. Jászszentlászlón Horváth Lajos az utcai árokban talált döglött libára, mely körül legyek százai röpködtek. Kalocsán Wied- ner János figyelt fel arra. hogy a gépjárművekkel elgázolt macskák sorsukra vannak hagyvj.. Azon nem szükséges meditálni, milyen okból kóborolnak egyes állatok a közterületen, hiszen a válasz kézenfekvő: tulajdonosaik kevésbé törődnek a hollétükké1 a hatóság képviselői pedig az állattartási és környezetvédelmi szabályok betartatásával. Mindebből következik, hogy a felügyelet nélküli állatok védtelenek támadóikkal szemben, a járműforgalom is veszélyt jelent számukra, így aztán bármiikor és bárhol utolérheti őket a végzet. Felmerül a kérdés: kinek kell elszállítania a járdán, úttesten, parkban talált tetemet? Városokban a gyepmester feladata ez. másutt a tanács szakigazgatási szerve köteles intézkedni, ám nemcsak a bel-, hanem a közigazgatási körzetében levő külterületen is. Végül megjegyezzük: egyes állampolgárok készséggel vállalkoznak a talált dögök elföldelésé- re,1 ami közegészségügyi szempontból jó dolog. De az egyén helyzetét tekintve kockázatos, hiszen aki nem eléggé körültekintően. óvatosan végzi e munkát, maga is fertőződhet. Érre való tekintettel mégis csak helyesebb, ha az állati tetem eltakarításáról a hozzáértő gondoskodik. Öt azonban természetesen a lehető leghamarább értesíteni kell, hogy hol vár rá teendő! Drámai történet — tanulsággal A részleteket a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet egyik agronómusának közléséből tudjuk, aki a minap kétségbeesetten kérte segítségünket. Mi természetesen csak gyors tanáccsal szolgálhattunk, ám- úgy tűnik, ennek révén végződött minden szerencsésen. Álmosítóan fülledt, rezzenéstelen a levegő, amikor a „hírős városban” lakó egyik család dolgozni kezd a Vacsi út mentén levő földjén. A mozdulat megszokott, a művelet gépies, különösebb figyelemre nincs szükség. Egyszer azután valamiféle tárgyra bukkan a kézi szerszám. Olvasóink óvatosan eltávolítják a homokrétegeket, s furcsa színű fémalakzatot pillantanak meg. Többet nem mernek rója kideríteni, sarkonfordulnak és sietnek a közeli tsz-irodába. . Akivel ott legelőször találkoznak és meghallgatja őket, nem habozik, azonnal' telefonál, megfogalmazva gyanúját: lövedék rejtőzik a jelzett helyen. A vonal túlsó végén levő szerv képviselője elmondja, korábban ők foglalkoztak tűzszerészeti munkával, de ma már nem tartozik a hatáskörükbe. Talán egy másik szerv... Azt hívja most a tsz munkatársa. Ott vállalkoznak a helyszíni szemlére, melynek során .minden kétséget kizáróan bebizonyosodik: robbanószerkezet van a föld alatt. Hevenyészve összetákolt kerítést építenek ekkor, majd távoznak a veszélyes helyről. Napok telnek el, de a lezárt pár négyzetméter körül csak kíváncsiskodók gyülekeznek. Közöttük szép számban gyerekek. Minderről értesül az agronómus és szerkesztőségünket tárcsázza. Mon-« dandóját így fejezi be: hát létezhet ekkora közöny? Javaslatunkat megfogadva tovább telefonál. A megyénél azt ajánlják neki, a városiakat keresse. Nagynehezen eléri az illetékes ügyintézőt, aki máris felveszi a kapcsolatot az ilyenkor eljárni köteles budapesti szervvel. Drámaian felgyorsul a cselekvés. Kisvártatva lezárják a környéket a rendfenntartás emberei. Majd befut a várva-várt különítmény és teszi a dolgát. Nagy a gyakorlat, a rutin, de vigyázni kell és kiszámítani előre, mi történhet. A koncentrált munka eredménye: 9 szárnyas akna és 11 légvédelmi lövedék kerül elő. Mindegyik élesre állítva. A biztos kezek ártalmatlanná teszik őket.’ Ezzel megszűnik a környékbeliek napokig tartó rettegése. Sajnos, nemegyszer értesülhettünk már háborús lövedék fel- 1 robbanásáról, meg arról, hogy emberéletet oltott ki. E legújabb — kecskeméti — eset szerencsére nem gyarapította a tragédiák számát ... Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 r, ft
