Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-27 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,’ EGYESÜLJETEK! PETŐFI AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 200. szám Ara: l,80 Ft 1985. augusztus 27. kedd KISIPAROSREMEKEK SEREGSZEMLÉJE Első: Bács-Kiskun i O A kiskőrösi mester nyugati exportra gyárt hintákat. (Straszer András felvétele) • A Kisiparosok Országos Szer­vezete számos rendezvénnyel igyekezett' emlékezetessé tenni ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulóját. Az érdekes esemé­nyekből jutott napjainkra is: augusztus 24-én és 25-én tartot­ták meg az első országos kis­iparos-találkozót, amelyet a mes­terek remekeinek kiállításával színesítettek. A tizenkilenc me­gye és a főváros magánkisiparo­sai a húsz éve várossá nyilvání­tott Gödöllőn jötték össze. A seregszemle szakmai, hagyo­mányápoló célja az volt, hogy be­mutassák az ország különböző tájaira jellemző, a kézművesség jegyeit magukon őrző terméke­ket. A kiállításra haf hónapig ké­szülődtek Bács-Kiskun ügyes mes­terei. Méltán aratott sikert Tar­jányi Sándor félegyházi díszko­vács kiskun kapuja. Antalné Sza­bó Éva kalocsai népi iparművész festett porcelántárgyai, tányérjai, hímzett terítőj szintén sok csodá­iét vonzottak. A megyénkből be­mutatkozott ötvenkét kisiparos közül ugyancsak tetszettek az ér­deklődő közönségnek Horváth Jó­zsef tázlári asztalos töigybútorai. Kecskeméti Mihály kecskeméti kádár munkál, a szintén megye­székhelyi Békésiné Kovács Bella bőrdísztárgyai, Véliai Jánosné la- josmizsei gyertyaöntő remekei. Aki a kiállításon megfordult, lát­hatta heiter András kiskőrösi hintókészítő mester négykerekű­jét, amelyet nyugati megrende­lésre készített. De nem kellett szégyenkezniük a félegyházi hímzett bekecsek, bundák és a bár nem kézműves jellegű,' de egyedinek számító mű­anyag fürdőkád, motorcsónak ké­szítőinek sem. , Míves rézkilincs, kékfestő kelme és még nagyon sok minden dicsérte Gödöllőn Bács-Kiskun mestereinek keze- munkáját. Akik nem jöhettek el, de a táj kisiparáról nélkülük nem lehetne teljes képet adni, azokról videofelvételeket készítettek ott­honi műhelyükben, s képmagnó segítségével őket is bemutatták a közönségnek. A kiállítást tablók is kiegészítették. Az első országos iparostalál­kozót Cseh József ipari minisz­terhelyettes nyitotta meg, s nagy elismeréssel beszélt a megye mes­tereinek remekeiről. Ugyancsak az elismerés hangján szólt sző­kébb hazánk kisiparosainak be­mutatkozásáról Molnár József, a KIOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a látottak hűen tükrözik az itteni sajátosságokat, hagyomá­nyokat. A KIOSZ országos veze­tőségének első diját Rehák László, a szervezet Bács-Kiskun megyei titkára vehette át. A kiállítás má­sodik helyezettje Békés, a har­madik Hevés megye lett. A. T. S. A KÖJÁL nyári tapasztalatai Kevesebb szabálytalanság, tisztább strandok A tavalyinál nyugodtabb nya­rat búcsúztatnak idén a .közegész­ségügyi-járványügyi szakembe­rek. Ha kevesebb is volt a KÖJÁL által felfedezett hibák, mulasztások száma, mint a ko­rábbi években, még mindig jó­val több, mint amennyi — anya­giakat sem igénylő — nagyobb figyelemmel, az elemi egészség­ügyi előírások'betartásával meg­előzhető lett volna. Májustól augusztus végéig Bács-Kiskun valamennyi közét-, keztetéssel foglalkozó kereskedel­mi és. vendéglátóipari egységét négy alkalommal ellenőrizték a KÖJÁL helyi, illetve megyei szak­emberei. Hatvanegy esetben buk­kantak olyan súlyos gondatlan­ságra, ami szabálysértési eljárást vont maga után — az ennek só­ién kiszabható büntetés legma­gasabb összege tízezer forint —, ezek közül kettő az üzem idei" lenes bezárásával végződött. Á ’bátyai italboltot és a kiskunhala­si diákotthon konyháját érintette a döntés.) Kilenc alkalommal helyszíni — ezerötszáz forintig terjedő — bírságot szabtak ki az ellenőrök. A büntetésekből össze­sen 103 ezer forint folyt be a helyi tanácsok számlájára. Legtöbb gónd a tisztasággal volt. Ezt a sorban a vendéglő­söknek az az igen elterjedt szo­kása követi, hogy lefagyasztják a nyersanyagokat, néha a készétele­ket is. A módszer veszélyes és szabályellenes, hiszen ezzel csak a kórokozókat konzerválják, ame­lyek felengedve még „virgon­cabbá” válnak. (Természetesen semmi akadálya a mirelit termé­kek mélyhűtve tárolásának.) Ugyanakkor sok helyen „nőm fért" be a hűtőbe az, ami tény­leg odavaló lenne: á tej, a tej­termékek. Másutt együtt tartot­ták ezeket a hűtőszekrényben a húsokkal, zöldségekkel — ami ugyancsak szabályellenes. A vál­takozó hideg-meleg időjárás kü­lönösen a fokozottan nyereségér- (Folytatás a 2. oldalon.) MA GENFBEN: ÉRSEKCSANÁDRÖL SVÉDORSZÁGBA Atomsorompó-konferencia Géniben ma világkonferencia ül össze, hogy megvizsgálja: mi­ként hajtják végre az atomso- rompó-szerződést, amelyhez ed­dig 130 ország csatlakozott. Az 197ö-ben életbe lépett szerződés­ben az atomfegyverrel rendelke­ző hatalmak kötelezettséget vál­laltak, hogy nem engednek át ilyen fegyvereket más államok­nak, az utóbbiak pedig kötelezik magukat, hogy nem szereznek be atomfegyvereket. A szerződés alá­írói vállalták azt is, hogy mi­előbb hatékonyan megfékezik a fegyverkezési versenyt az atom­fegyverek területén, és megálla-. podtak általános, ellenőrzött le­szerelési intézkedésekben .is. Az adott nemzetközi helyzet­ben az egyhónaposra tervezett genfi konferencia — ' immáron harmadik az ötévenként rende­zett hasonlóak sorában — átfogó eszmecserékre, vitákra nyújt al­kalmat a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéseiről. A ma délutáni megnyitó ülésen Jan Martenson, az ENSZ főtit­kár-helyettese és Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség* vezérigazgatója beszél; az utóbbi intézmény ellenőrzi az atomsorompó-szerződés megtar­tását. Szerdán kezdődik az álta­lános vita, amelyben a küldött­ségvezetők kifejtik kormányuk álláspontját. A magyar küldött­ségét Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár vezeti. A genfi konferencia' elnöke várhatóan az egyiptomi Moha­med Shaker, a fejlődő országok jelöltje lesz. Az általános vita után a tanácskozás bizottságok­ban folytatja* majd munkáját. Dinnyeexpo 9 Országos és propaganda-értekezlet Tegnap, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának szék­házában kétnapos orszá­gos agitációs és propagan­da értekezlet kezdődött a központi pártintézmények, a televízió, a rádió, a saj­tó vezetőinek, ‘a megyei pártbizottságok és a tö­megszervezetek e terüle­tért felelős irányítóinak részvételével. Lakatos Er­nőnek, a KB osztályveze­tőjének megnyitója után Berecz János, a Központi Bizottság titkára a XIII. kongresszus határozatáról, a szocializmus további épí­tésének nemzeti program­járól, Horváth István, a Központi Bizottság titkára a társadalmi és politikai ' viszonyok fejlesztéséről, a propaganda ezzel kapcso­latos feladatairól tartott elődást. • Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben gyűjtik a dinnyét. A tervek szerint 600 tonnát küldenek a szocialista országok­ba és 100 tonnát Svédországba. (Somos László felvétele) Ha a legnevesebb hazai görög- - dinnyetermő táj kerül szóba, so­kan rögtön Hevesre gondolnak. Joggal,' hiszen Magyarországon ezen a vidéken foglalkoznak leg­többen termesztésével. A Duna— Tisza közén a legjelentősebb mennyiségű görögdinnyét a Bács­kában nevelik. Az idei szezon július közepén kezdődött és elő­re várhatóan szeptember végéig tart. A dinnye a zöldség—gyümölcs­kereskedelemben kiemelt helyet foglal el. Egyrészt idényjellege, másrészt szokatlan méretei miatt. Mint óriási „gyümölcsöt”, alig­ha lehet a szokványos zöldséges­üzletekben árulni, ezért értéke­sítése inkább az utcára szorul, így a mindenkori keresletet meg­határozza az időjárás. A minap egy, a zöldség—gyümölcs-értéke­sítéssel foglalkozó tanácskozáson hallottam, hogy dinnyeexportunk sikerét mennyire meghatározza: milyen a „fogadó” országok idő­járása. Ettől függetlenül a Hungaro- fruct Külkereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun megyéből egyre je­lentősebb mennyiségű dinnyét . szállít külföldre. Az idei terv mintegy 2500 tonnás exporttal számolt. Gyenes István, a válla­lat megyei kirendeltségének ve­zetője szerint jelenleg a szezon felénél tartunk. Baja, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsalmás és Érsek- csanád környéke adja az ország dinnyekivitelének mintegy 8 szá- zslékát Az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban már rég-' (Folytatás a 2. oldalon.) Népzenei találkozó, tizedszer Pénteken 11 órakor Hodossi Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára nyitja meg a X. kecskeméti, népzenei találkozót az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Rövid ünnepség után kezdődik a tudományos tanácskozás, aminek első előadását ifj. Bartók Béla vállalta. A Szovjet­unióból érkezett Grigora Éva Bartók Nagyszőlő­sön címmel ismerteti kutatásait. Délután Oskar Elsdhek (Csehszlovákia), dr. Gaál Károly (Ausztria) • Népzenei találkozó 1973-ban. (Archív felvétel) és a győri dr. Barsi Eínő tart előadást. A tudomá­nyos tanácskozás szombaton és vasárnap is foly­tatódik. Többek között Vikár László, Vavrinecz Bé­la, Ág Tibor (Csehszlovákia), Szokolai Sándor, Já­nosi István és Fodor András tart előadást. A szokottnál kissé szegényebb programú népze­nei találkozón több népdalkor és népi hangszeres is bemutatkozik. Bizonyára sokan meghallgatják, megtekintik a péntek és szombat esti bemutatókat. Fellép — egyebek között — az aradványpusztai, a domaházi, a gyöngyöspatai népdalkor, a kömörői, a mélykúti, a szadai, a tarpai,, az egyházaskozári pávakör, a buzsáki hagyományőrző együttes. A kialakult hagyományoknak megfelelően a nép­zene továbbéltetését hivatásként vállaló együttesek is szerepelnek a X. kecskeméti népzenei találkozón. Itt lesz a Muzsikás, a Vujicsics, a Kalamajka, a Té­ka együttes, az Ökrös és a Jánosi zenekar, valamint a Kodály Táncégyüttes. A népzenei találkozó vasárnap délelőtt nagysza­bású szabadtéri műsorral zárul. A X. népzenei találkozót a Kecskeméti Városi Ta­nács rendezi az Erdei Ferenc Művelődési Központ, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Kara közreműködé­sével. Számítanak mindazok érdeklődésére, akik felelősséget éreznek magyarságukért, a „forrás” tisztaságáért. Ezúton is hívják a művészeti bemu­tatókra, a tanácskozásokra, a táncházakra, a kerek- asztal-beszélgetésekre, a vasárnapi Kéttemplom kö­zi kirakodóvásárra a népzene ifjabb és idősebb ba­rátait. H. N. Élelmiszer­higiéniai szimpózium Háromszáz szakember részvételével Tegnap megkezdte mun­káját az Élelmiszerhígié- nikus Állatorvosok Világ­szövetségének fWAYFH) 9. szimpóziuma a MTESZ bu­dapesti székhazában. Az öt­napos tanácskozáson —, amelyet a Magyar Agrártu­dományi Egyesület rendez — negyven országból mint­egy 300 szakember a leg­korszerűbb élelmiszerhigíé- niaí eljárások alkalmazásá­nak ■ tapasztalatait vitatja meg. Váncsa JenS mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter megnyitó szavai után Dieter Grossklaus, as Élelmiszerhigiénikus Állat­orvosok Világszövetségének elnöke üdvözölte a résztve­vőket. Rámutatott arra, hogy áz állati eredetű élel­miszerek nemzetközi ke­reskedelmének .dinamikus növekedése egyre nagyobb (Folytatás a 2. oldalon.) A házunkban lakik egy 65 éves, szikár férfi. Amióta nyugdíjas, ritkábban találkoz­tam vele, kora tavasztól késő őszig a városkörnyéki kis tel­kén kertészkedett. Mostanában reggelenként együtt lépünk ki a kapun. Új­ból dolgozni jár a régi mun­kahelyére. Kérték, hogy lega­lább a nyári szabadságon le­vőket helyettesítse, aztán majd a gyesen levők munkájából is vállaljon. Jelenleg ott tart, hogy csak hétvégeken jut ki a kertjébe. Na, nem panaszként mondja, látszik rajta: örül, hogy még mindig kulcsember­ként tartják számon, mert a kereskedelmi osztályon bár­kinek a munkáját el tudja lát­ni. És . így, „fregoli-nyugdi- jaskéfit” a mellékessel együtt annyi a jövedelme, mint azé, akit helyettesit. Szólhatnék ugyanígy az áruházak, szakboltok pultjai mögött álló, „mindent a ked­ves vevőért" modorú idős el­adókról, az iskolákban tanító fáradhatatlan nyugdíjas pe­dagógusokról, a 60 éves kor­határon túl is gyógyító orvo­sokról, nővérekről, akik sok­szor nagyobb hivatástudattal, szakértelemmel dolgoznak, mint fiatalabb kollégáik. Ries- man, a neves szociológus sza­vaival. élve: az autonóm őre- . geknek nincs szükségük külső táhnogatásra, szellemi és fizi­kai erejük a nyugdíjazás után is képessé teszi őket az önál­ló, független életre, a további munkára, alkotásra. Hányszor gondoljuk egy-egy hajszás nap után, hogy leg­jobb a nyugdíjasoknak, bár már ott tarthatnánk... Még­is, amikor elérkezik a nagy szabadság ideje, sokan dolgoz­nak tovább. Ki azért, mert számára büntetés, a tétlenség, a munka■ ad értelmet életének. Másnak a munka: kapcsolat a külvilággal, a közösséggel. Nem kevesen vannak viszont azok sem, akik keresetükkel alacsony nyugdijukat egészí­tik ki, hogy tartani tudják megszokott életszínvonalukat, hogy jövedelmük ne csak a megélhetésre legyen elég, jus- ■ son belőle üdülésre, külföldi utazásra. Sőt, takarékoskod­nak is, hogy legyen mihez nyúlniuk agg korukban, mert nem szívesen fogadnak el anyagi támogatást. Élénken ■ foglalkoztatják a közvéleményt a nyugdíjasok helyzetét érintő kérdések. El­sősorban, hogy az időkorláto­zás nélküli foglalkoztatást ter­jesszék ki az egész országra, ne csak a fővárosra vonatkoz­zék a fizikai munkakörben teljes és a szellemi foglalko­zásokban szélesebb körű men­tesítés. Egyes megyék — pél­dául Pest, Somogy, Heves, Nógrád — munkaerő-ellátott­ságát feltétlenül javítaná. Kétmillió 300 ezer nyugdí­jas él az országban, közülük mintegy 430 ezren vállalnak munkát, ezzel csaknem 200 ezer aktív dolgozót pótolnak a munkaerőhiányos ipari, mező­gazdasági, kereskedelmi, okta­tási, egészségügyi és más ága­zatokban. Nem túlzás, sok fönn- akadástól, zökkenőtől mente­sülnek azok a vállalatok, in­tézmények, amelyek szakmá­jukban jártas, tapasztalt, meg­bízható nyugdíjasokat alkal­maznak. A 35—40 éves gya­korlattal, tanult és szerzett is­meretekkel rendelkező, jó egészségben levők közül töb­ben és többet is dolgoznának, ha a nyugdíj melletti munka­vállalás kedvezőbbé válna. Az ebben érdekeltek már félig nyitott kapukat döngetnek, ugyafRs szociálpolitikánk kor­szerűsítésében a nyugdíjasok helyzetének javítása, a várha­tó intézkedések, a „sürgős/” jelzőt kapták. H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents