Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-26 / 199. szám

DÉL-AFRIKA NEM HAJLANDÓ REFORMOKRA Nyugat-Európa is szankciókat fontolgat A dél-afrikai rendőrség az apartheidellenes mozgalom veze­tői ellen indított hajszája kere­tében pénteken újabb letartózta- 1 tásókat foganatosított. Botha dél-afrikai államfő aznapi be­szédében ismét elvetette a gyors, mélyréható reformok lehetőségét. Dunbanban, Natal tartomány nagy kikötővárosában 7 személyt tartóztattak le, közöttük Farouk Meer-t, és Bylly Nair-t, az Egye­sült Demokratikus Front (UDF) nevű apartheidellenes szervezet natali vezetőit. Fokföld tartomány nyugati részén a rendőrség hat személyt tartóztatott le, nagy­részt az UDF aktivistáit. Botha a nemzetközi közvéle­mény elvárásaival és sürgető fel­(Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM ' AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 199. szám Ára: 1,80 Ft 1985. augusztus 26. hétfő A testvérmegyei kapcsolatokról tárgyaltak A Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottságának meg­hívására augusztus 20—23. kö­zött megyei pártküldöttség tett látogatást Álba luliában. A dele­gációt Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára vezette. Tagjai: Simon Gábor, a Kiskun­halas városi pártbizottság titká­ra és dr. Kovács István, a megyei pártbizottság titkári referense voltak. A küldöttséget fogadta Ion Savu, az RKP KB tagja, az Álba megyei pártbizottság első titká­ra és tájékoztatót adott a romá­niai testvérmegye társadalmi, gazdasági fejlődéséről. A megbe­szélésen értékelték a két megye testvérkapcsolatát, s kölcsönös javaslatokat tettek a további együttműködési programokra. A megyei pártdelegáció elláto­gatott több gyárba, üzembe és részt vett az antifasiszta felke­lés 41. évfordulója alkalmából rendezett megyei díszgyűlésen. A megyei pártdelegáció tagjai a hét végén hazaérkeztek. BÁNYÁSZOKNAK A FÉMMUNKÁSBÓL ! TÖBB MINT FÉLMILLIÓ LA TÓGA TÓ Befejeződött 1 Közönségdíjat kapott a halasi Casanova Vasárnap, az OMÉK utolsó A nemzetközi élelmiszer-for­galmazásban évről évre nő az állati eredetű élelmiszerek mennyisége. Ebből hazánk is jelentősen kiveszi részét. A vi­lág hústermelése a legutóbbi másfél évtizedben évente 3,1 százalékkal növekedett, Ma­gyarországon ez a .növekedés 4,1 százalék. Az egy főre jutó évi csontoshús-termelésünk mintegy 160 kilogramm — ez­zel egyébként Dánia után a másodikak vagyunk a világon —, s ennek több mint a felét exportáljuk. E néhány adat alapján is lemérhető, hogy a hústermelés és a húsfeldolgo­zás milyen nagy jelentőségű népgazdasági ágazatunk. Ahhoz azonban, hogy a vi­lágpiacon megálljuk a he­lyünket, nem csak mennyisé­get, hanem jó minőséget is kell produkálnunk. Gondol­junk csak arra, hogy milyen feltűnést — s az érintettek­nek milyen veszteségei — oko­zott másfél évvel ezelőtt, hogy az USA 14 húsexportáló or­szágot kizárt piacáról, mert ezek az államok nem rendel­keztek megfelelő ellenőrzési módszerrel, a húsban találha­tó káros anyagok kimutatá­sára. A húsok és húskészítmé­nyek ugyanis esetenként tar­talmazhatnak a fogyasztó em­ber egészségét veszélyeztető kórokozókat, idegen anyago­kat, (például gyógyszermarad­ványokat). Lehetnek fertőző állatbetegségek terjesztői is. Minden ország arra törek­szik tehát, s nekünk is ez a célunk, hogy a korszerű élel­miszer-feldolgozás higiéniai és technikai feltételei mellett jól képzett szakemberekből állá, hatékony hatósági szer­vezettel rendelkezzék, amely folyamatos ellenőrzéssel zárja ki annak, lehetőségét, hogy fo­gyasztásra alkalmatlan élel­miszerek kerüljenek forga­lomba. Ennek érdekében 1983-ban minisztertanácsi határozattal létrehozták a megyei állat­egészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomásokat és ezek központját. Szakembereinek feladata, hogy ellenőrizzék á termékélöAllitás egész folya­matát: az alapanyag-terme­lést, a feldolgozást,' és minő­sítsék a végterméket. Bátran állítható, hogy kulcsszerepet töltenek be a húsexportunk szempontjából, hiszen az üz­letkötés ma már nem csak a szűkén értelmezett minőségtől függ, hanem ugyanilyen' fon­tos, hogy a termék állategész­ségügyi és higiéniai szempont­ból megfeleljen óz importáló országban érvényes követel­ményeknek. Hogy ezt a vevők mennyire komolyan veszik, az is mu­tatja, hogy a gyártási körül­mények kielégítő voltáról, a szükséges vizsgálatok elvégzé­séről és azok eredményeiről a helyszínen, a vágóhidakon, a húsüzemekben rendszeresen, személyesen akarnak meggyő­ződni. Az állategészségügyi szer­vek gondos munkájának is köszönhető, hogy a magyar húsipari termékek világpia­ci megítélése jó. Ahhoz, hogy jó hírünket megőrizhessük, s piacainkat növelhessük, to­vábbra is kemény munkára’ van szükség. Annál is inkább, mm mmm mert a világpiac igényeit, a gazdaságosság követelménye­it figyelembe véve töreked­nünk kell arra, hogy húsex­portunk minél nagyobb része magas színvonalon feldolgo­zott késztermék legyen. Az állatorvosok egyre nö­vekvő jelentőségű munkájá­nak koordinálása, a szakmai feladatok egységes értelmezé­se, a tudományos eredmények mielőbbi széles körű elterjesz­tése, a közös problémák meg­vitatása szempontjából rend­kívül nagy jelentőségű az Élelmiszer-higiénikus Állat­orvosok Világszövetségének 9. Nemzetközi Szimpóziuma. A tanácskozást Budapesten augusztus 26—30. között ren­dezik. Eddig mintegy 40 or­szág jelentette be részvételét, s a résztvevők között szép számmal lesznek olyanok, akik hazájuk képviseletében ellenőrzési feladattal már többször jártak Magyarorszá­gon. Élelmiszer-higiénikus ál­latorvosaink nemzetközi szak­mai elismerését is tükrözi, hogy a KGST-országok között elsőként mi kaptunk megbí­zást e rangos nemzetközi ren­dezvény megszervezésére. Miklós Éva eni Az idén a Fémmunkás Vállalat kecs. kcméti gyára a tokodi szén­bányától nagy. méretű szál­lítószala­gokra kapott megrende. lést. A Fém­munkás laka. tosai, hegesz­tői a mintegy 500 méternyi szalag több mint felét már elkészítették, s a gyárbői el­szállították a bányába. Je­lenleg 8 millió forint érté'-" Nyereségesen dolgoznak a bajai épületásztalosok NEHÉZ HELYZETBEN A HOMOKHÁTSÁG GAZDASÁGAI . / . ■ f í . . NYOLC HÓNAPJA ÖNÁLLÓAK Az év ele le óta ■ önállóan működik '■«*. az ÉPFA egykori bajai gyára. Bajai Épület­asztalos. és Fa­ipari Vállalat (BÉÍFA) néven. A gazdálkodási függetlenség elnyerése után fél évvel áttér­tek a vállalat­irányítás új formájára is. A céget a dolgo­zók ' közgyűlése irányítja. ki­lenc tagú vá- 1 asztott vezető­ségen keresz­tül. Hogyan si­kerültek a vál­lalat első. önál­lóan tett lépé­sei? Az ered­ményekről és gondokról Földvári István igazgató —. aki ‘ tisztségében ' 1990. június 30-ig megerősítve áll a kollektíva élén — tájékoztatott bennünket. — Cégünk 328 dolgozója 91 millió forint vagyon felett vette át a tulajdonosi jogok közvetlen gyakorlását, az önállóság' és az új vállalatirányítási forma beve­zetése által. Ebből 27 millió az ál­lóeszköz. aminek nagy része épü­let. Gépeink zöme' „nullára írt", átlagéletkoruk hiúsz év. Indulás­kor a fejlesztésű alap számlánkon, mindössze 58 ' ezer "forint volt. Mégis bizakodással kezdtük saját utunkat járni, hiszen megrende­lőink 1985-re 247 ezer darab ab­lakra erkélyajtóra esi szakipari falra jelentették be előzetes igé­nyüket. ami kapacitásunkat jóval meghaladja: Ügy tűnt tehát, hogy termékeinknek biztos piaca lesz. 215 ezer darab leszállítására te­hettünk ígéretet, amiből 108 ezret az első félévben szándékoztunk értékesíteni. Ezzel szemben csak 102 ezret sikerűit eladni. Az épí­tőipar például ; az első félévre több mint 30 ezer termékünkre jelentette be az igényét, de csak 24 ezret vásárolt. El kell azt is mondani, hogy a verseny nem mindig tisztességes. Egy fillér beruházási költség nél­kül kifejlesztett — a Dufa és So- fa-térmékekhez hasonló minősé­gű, de lényegesen olcsóbb — Du­• A BÉFA üzemcsarnokában erkélyajtókat gyárt a Petőfi szocialista brigád. natherm-típusú ablakaink és er- kélyajitóink eladása nehézségekbe ütközik. A soproniak például — központilag enyhített készletgaz­dálkodásuk miatt — bizományba is el tudják adni gyártmányaikat Mi ezt — mert ilyen kedvez­ményben nem részesülünk — nem tehetjük meg. Nem csoda hát hogy a Tüzépek ,— forgóeszköz lekötése nélkül — a Sofát vásá­rolják. Így az idei első. félévre tervezett 215 millió forintos ár­bevétel helyett csak 202 milliót értünk el. Ebben a helyzetben rendkívül fontos volt hogy vajon élni tu­dunk-e az önállóság adta előnyök­kel. Kihasználtuk azt a lehetősé­get. hogy immár magunk rendel­hetjük az alapanyagokat Készlet- gazdálkodásunkat így javítani tudtuk. A dolgozók fokozódó ér­dekeltsége is pozitív eredménye­ket: hozott. Jelentősen csökkent a hulladék, nőtt az anyagkihozatal! hányad. Ennék — és az első fél­évi kedvező termékösszetételünk­nek — köszönhetően az 1985-re ■tervezett 63 millió forintos nyere­ségünkből az első hat hónapban már 40 milliót elértünk. Reménv * van rá hogy éves nyereségtervün­ket a csökkenő árbevétel ellenére is teljesíteni tudjuk. B. F. I. távon számol közreműködésük­kel. Az üzletkötések szempontjá­ból is sikeres volt a kiállítás. Az előkészítő munka az OMÉK ide­jén hozott számos konkrét ered­ményt. Az AGROBER 6,5 millió dolláros értékben, Egyiptom megrendelésére nyúlfarmot épít. A Monsanto amerikai cég nagy­teljesítményű analitikai beren­dezést szállít az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő In­tézetnek. A Műszaki Ügyvitelszervezési Iroda 1,3 millió márka értékben kötött szállítási szerződéseket. Magyar—finn együttműködéssel bogyósgyümölcs-betakarító rend­szert alakítanak ki. Francia vál­lalatok 50 hektárra küldenek ví­rusmentes őszibarack-szaporító­anyagot, magyar almaoltványok (Folytatás a 2. oldalon.) Készülnek az őszi terméken dol­goznak. (Tóth Sándor felvétele) • Az utolsó napon is sokan felkeresték a vásárt. napján már a kora reggeli órákban hosz- szú sorok kí­gyóztak a vá­sárváros pénz­tárai előtt. Délelőttre meg­teltek a kör­nyék autópar­kolói. Sokan érkeztek . vi­dékről, hozzá­vetőleg 200 au­tóbusz állt a vásárváros kör­nyékén. A nagyközön­ség ezen a na­pon is színes, érdekes ese­ményeket lát­hatott; folyta­tódtak a di­vatbemutatók, a lovasparádék, a színpadokon pe­dig népitáncegyüttesek adtak műsort. Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes, az OMÉK főbizottságának elnöke az MTI munkatársának elmondotta; a kiállítás jó alkal­mat teremtett a nemzetközi kap­csolatok elmélyítésére. A látot­takból is lemérhető volt, hogy ha­zánk élelmiszergazdasága az el­múlt tíz évben megháromszoroz­ta forgalmát a KGST-országok- kal. Ezt a nagy fejlődést tükröz­te a nemzetközi együttműködés megannyi látható eredménye a növénytermesztésben, az állatte­nyésztésben, a kutatásban és az ipari munkában egyaránt. Az OMÉK a vállalatközi kap­csolatok korszerűsítését is lehe­tővé tette. Számos olyan magas­színvonalú együttműködést nép­szerűsített, mint például az NDK-«beli Robotron, a magyar MIGÉRT és a MÜSZI kapcsola­ta, amely lehetővé tette nemzet­közi színvonalú műszeregyüttes gyártását. A kiállításon az infor­matika és az ügyvitelszervezés ezúttal már emberközelbe ke­rült; figyelemreméltó volt, hogy a vásári közönség milyen magá­tól értetődően fogadta a modern információs eszközök megjelené­sét, és milyen rövid idő alatt ki­alakult a „párbeszéd” az ember és a gép között. Az élelmiszeripari vállalatok 500 új terméket mutattak be. Ezek jó része az olcsó áruk kö­rét bővítheti. Kitűnően szerepelt a kiállításon a magyar mezőgép­ipar, a kistermelők bemutatkozá­sa pedig azt bizonyította: tuda­tában vannak annak, hogy a ma­gyar, élelmiszergazdaság hosszú kalászosok vetésére • A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben minden negyedik évben terítenek szervestrágyát egy-egy területre. (Somos László felvétele.) A hónap közepéig befejeződött a megyében a 152 ezer hektáros kalászos aratása. Bár az előző évihez viszonyítva mintegy 10 százalékkal nőtt a vetésterület, az összes hozam 4 és fél száza­lékkal kevesebb, mint a tavalyi volt. A betakarítást nem akadá­lyozta az anyag- és alkatrészhi­ány, és a megyei gabonaforgal­mi és malomipari vállalat szer­vezetten, jól bonyolította a ga­bona átvételét. Megtörtént a szemeskukoricák előzetes termésbecslése. Az idén mintegy 10 ezer hektárral csök­kent a tavalyihoz viszonyított ve­tésterület nagysága. Sajnos 2500— 3000 hektár szemesnek vetett ku­korica az aszály miatt csak siló­ként hasznosítható. Különösen nehéz helyzetbe kerültek á Kis­kunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kecskemét körzetében levő gaz­daságok, ezeken a területeken 1981 óta valamennyi éves cSa- padékmérleg-ihiánnyal zárt. A mezőgazdasági üzemekben készülnek az őszi kalászosok ve­tésére, mintegy 148 ezer hektá­ron végzik a talaj-előkészítést, a talajerő-utánpótlást. Az őszi ka­lászosok vetőmagja a gazdaságok rendelkezésére áll, bár az őszi ár­páét más megyékből kell kiegé­szíteni, 400 tonnát kötöttek le szállításra. A zöldborsó a múlt évihez ha­sonló "jó termést adott, igy a fel­dolgozóipar kedvező szezont zár­hatott, annak ellenére, hogy az időjárás miatt nem volt folya­matos a felvásárlás. Az ezer hek­tár zöldbab minősége az eddigi­ek alapján erősen kifogásolható. Ez a növény igen rosszul viselte a meleg, száraz időjárást. Csak Baja térségében kedvezőbb „a zöldfa bh el yzet”. Több mint 3400 hektáron ve­tettek az idén fűszerpaprikát, ter­méskilátásai az 1984-es évihez hasonlóan gyengének mutatkoz­nak. E növényt olyan betegségek támadták meg az idén, amelyek (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents