Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-02 / 180. szám
1985. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 5 élet nincs A nyár a közművelődés nagy uborkaszezonja. Vékonyabbak a műsorfüzetek, a kul- túrházi kínálat — tisztelet a kevés kivételnek — említésre is alig méltó. Riporterünk Szabadszálláson és Fülöpszálláson szerzett tapasztalatai megerősítik ezt: a művelődési házakat üresen találta... NYÁRI KÖZMŰVELŐDÉS SZABADSZÁLLÁSON ÉS FÜLÖPSZÁLLÁSON Csendélet: csend van, Szabaid&zálláson Bak István tanácselnök azzal fogad, hogy a község művelődési házában szünet van. Hiába telefonál ide- oda, az igazgatót nem leli meg sehol. A községben 1985 elejétől rendszeresen megjelenik a Közművelődési Híradó, melyből megtudhatják a falubeliek, hogy milyen események várhatók a kultúra házában. Nézzünk néhány példát: júliusban KFT-koncert volt a filmszínházban, augusztusiban pedig a Prognózis jön. A Helyőrségi Művelődési Otthonban Kibédi Ervin, Ambrus Kyr.i járt a nyár elején. Mesedélutánrt is tartottak, s bemutatták Bodor Miklós grafikusművész alkotásait. A moziban vetítették a Vörös grófnőt, a King-kongot, a Szelíd motorosokat, a Ludas Matyiit Gyerekek a könyvtárban A könyvtár délelőtt kilenckor nyitott ki. Tíz óra előtt térünk be, mi vagyunk az első látogatók aznap. Nagy Gézáné, a bibliotéka vezetője nincs elkeseredve: . — Mindjárt jönnek a gyerekek. Kezdődik a napközis foglalkozás, minden kedden és pénteken 10- fől 12-ig tartjuk. Mesét olvasunk, lemezeket hallgatunk, diaíilme- ket nézünk együtt. — Hol, hiszen elég szűkös a hetyf —A ’ gyerekek párnákra ülnek, ide le, a földre. Elférünk. Az iskolától kértünk kölcsön sötétítőfüggönyöket. Általában 10—15 diák jön el. Legutóbb a Winnetou -it vetítettük le. 1 * :—"A felnőttek is könyvtárba- járók? — Csütörtökön, a piacnapon sokan megfordulnak nálunk. — Tegnap például hányán voltak? — Huszonötén, Az a tapasztalatom, 'hogy nyáron a szórakoztató kiadványok a kedveltek. Üres a ház A szabadszállási József Attila Művelődési Ház üresen áll. Egy tábla hirdeti, hogy a szakkör tagjai mikor, melyik teremben adhatnak egymásnak randevút. Csakhogy: nyáron szünetelnek a találkozók... Az ajtóra kifüggesztett stencilezett papír szerint hétfőn a képzőművészettel, kedden és pénteken a könyvekkel barátkozhatnak a napközis gyerekek. Szerdán a játszóházban tölthetik az időt, csütörtökön pedig sportolhatnak. Vajon így van-e ez valójában? Azért kérdőjelezzük meg, mert ottjártunk- kor egy teremtett lelket sem láttunk. Bak István a jövőről szól: — Tervbe vettük, hogy a mozi mellett felépítjük a kultúra új központját, ahol könyvtár, nyelvi laboratórium is lesz majd. A régi épületben pedig kondicionálótermet szeretnénk kialakítani. Mindez tizenötmillió forintba kerülne. .. Teniszpálya az udvaron Fülöpszálláson sem találjuk a művelődési otthon vezetőjét. Szétnézünk a ház körül. Kívülről nem túl bizalomkeltő a látvány. Óriási terasz áll az épület előtt. Fotóriporter kollégámmal azt latolgatjuk; hangulatos teraszpresszót lehetne itt létrehozni. Színes vászanlernyők, székek, asztalok kellenének csak. No és: vendégek... Nemrég készülhetett el a teniszpálya az udvar közepén, a frissen festett jelek legalábbis • A szabadszállási könyvtárban — a napközisekre várva. • A József Attila Művelődési Ház tábláján a szakkörök tagjai tudhatják meg, hogy melyik napon hol találkozhatnak. Persze nem nyáron. erre utalnak. Már vagy fél órája tart a „szemlénk’^ de látogatóval, érdeklődővel nem találkoztunk. Az igazgatóért házhoz megyünk. Meiling er Csaba régebben a takarékszövetkezet belső ellenőre volt, öt éve változtatott munkahelyet. Hűvös irodájában szép a berendezés, kiáltó a különbség a művelődési ház többi helyiségétől. Ott szakadozó függönyök, egymás hegyére rakott székek, pingpongasztál a nagyterem közepén. Takarítani is kellene már. Kérdezni nem szükséges, Mei- 1 inger Csaba gondolja, hogy mi járatban vagyunk. — Napközben bejárnak ide a gyerekek játszani — kezdi a beszélgetést a fiatal igazgató. — Pingpongoznak, az udvaron pedig teniszeznek. Hetente egy diszkót tartunk, inkább ilyenkor népesítik be a házat. A faluban több szerződéses presszóban van zene. Ók konkurrenciát jelentenek. Augusztus 20-án lesz felvonulás, és birkapörköltet főzünk az épület előtt. Háromszáz érdeklődőre számítok. — Mikor volt utoljára nagyobb rendezvény? — Júliusban fellépett Komár László, előtte pedig gyerekműsort rendeztünk. A koncertet a teraszon tartottuk, ötven forintért adtuk a jegyeit, de mivel a művészek 7800 forintot kértek, nem érte meg nekünk. — Most hol vannak a gyerekek, hiszen az előbb azt mondta, bejárnak. — Úgy láttam, az imént jött kettő, ősszel a tanács pincéjében gyűlnek össze a birkózó szakkörösök, nálunk pedig a bélyeg- gyűjtők. a citerások, a díszítőművész csoport tagjai. Az irodalmi színpadosok régebben önálló esteken is felléptek, ma már csak az esküvőkön, a névadókon szavalnak. Nincsenek olyan fiatalok a faluban, akik ambíciót éreznének ehhez. — Mitől olyan biztos ebben? — öt évvel ezelőtt, amikor munkához kezdtem, kérdezősködtem efelől. Ismerem a fülöpszál- lásiakat, hiszen idevalósi vagyok. Elcsépelt, amit most mondok: a másodgazdálkodás rányomta bélyegét a közművelődésre is. — Mi a dolga nyáron, hiszen nincsenek műsorok? — Készülök az őszre, a télre. * Igen, ilyenkor a legtöbb művelődési 'házban ezt teszik: készülnek aiz őszre, a télre, a „szezonra”. De vajon jól van ez így??? Borzák Tibor BOCSAK MIKLÓS Elátkozott sporttörténetek Találkozás a város élő szobrával (1) A hetvenes években nem volt sok olimpiai bajnokunk. Münchenben és Montrealban ösz- szesen tízszer szólalt meg a Him- 'nusz. A győztesek között akadt, aki azóta önkéntes száműzetést választott, akadt, akinek a törvénnyel is meggyűlt a baja, akadt aki elhagyta az országot. Volt és van. aki azóta is a helyét keresi, van aki megtalálta, vezetőként is sikereket ért és ér el. Többükkél találkoztam, többükkel beszélgettem. A legmaradandóbb egy tatabányai találkozás volt. Földi Imrével, aki csöndben szürcsölte italát, egy nagy nemzetközi verseny szünetében. Egy nagyszerű bajnok, akinek arcára fagyott a keserűség. — Mondd, Imre, mi bajod? — törtem rá. — Mi bajom lenne? Nincs semmi... Megvagyok. — De hát olyan kedvetlenül ülsz itt, mintha véletlenül cseppentél volna az Árpád Szálló presszójába! Mintha nem is a világ legjobb súlyemelői járná- nak-kelnének körülötted, olimpiai és világbajnokok... Az utódaid. — Persze, persze... Most viccelődnöm kellene velük. Jópof őrködnöm, ha már itt, Tatabányán találkozhatom velük. De nem megy. Valahogy már nem megy. Nem öregszem, csak... Tudod, vannak dolgok, amelyek egy ideig természetesnek tetszenek, jólesnek, azután... Az ember menne tovább. Valami mást akarna. Akárna... ... (Népsport, 1972 augusztus 29.: „Keressük a szavakat. Nem, nem lehet meghatódottság nélkül írni erről a teljesítményről. Földi Imre pályafutásának csodálatos csúcspontjáról. Ez valóban a sors igazságszolgáltatása volt. Földinek járt ez az arany, győznie kellett végre! Négy olimpián vett eddig részt. Rómában hatodik, Tokióban második, és Mexikóban ugyancsak ezüstérmes volt. Érem- gyűjteményében egy világ- és öt Európa-bajnoki arany található, ezenkívül számtalan világcsúcs, magyar rekord és magyar bajnoki cím fűződik a nevéhez. És most végre megvan a legújabb, a legnagyszerűbb, a legfényesebben csillogó érem is, az olimpiai arany!”) — Egyébként mivel foglalkozol, miből élsz? Azt mesélik, a palacsintasütő bódéd milliomossá tett. Ügy hírlik, neked volt először francia palacsintagéped Magyar- országon. Messze főidről jártak hozzád vásárolni az emberek. .„ A gép miatt is, a neved miatt is. — Eladtam. A feleségem dolgozott vele és már elég volt... Most egy másik üzlettel próbálkozik, kevesebb fáradsággal. De hát érdekes ez? Nem volt és nincs anyagi gondom. Egyáltalán: nehezen tudnék olyasmit elképzelni, amit meg ne vehetnék. — Irigylésre méltó! Hiszen ezt még a többi olimpiai bajnok közül sem mindegyik mondhatja el magáról. De végül is mi a foglalkozásod, mik a céljaid, mik a jelenlegi ambícióid? — A foglalkozásom? Lakatos vagyok, a szénbányáknál... No, nem kell megijedni, nem kívánják meg tőlem, hogy bejárjak. Valójában a klub súlyemelő szakosztályának edzője vagyok. — Persze, persze. Amikor legutóbb. találkoztunk, éppen erről meséltél. — Igen. Hogy egy edző vagyok. Egy a sok közül. — Egy a sok közül... De azért, gondolom, megvannak a lehetőségeid, a feladataid, az embereid... Jó múltkorában még azt magyaráztad, hogy magadhoz méltó bajnokokat szeretnél nevelni. — A jó múltkorában... Ma már nincs többes szám. Nem kérnék mást, csak egyetlen tehetséges srácot. De az csak az enyém legyen. A kudarcaival, a sikereivel... („... S megkezdöKERÁMIA, TEXTIL Kiállítás a MűcsarnokbaA Az 1983-ban indított kiállítássorozat harmadik része ezúttal a kerámia és a textil alkotótelepek munkáiból ad válogatást. Mindegyik bemutatott alkotótelep munkája egyaránt jelentős az adott művészeti ág életében és magyarországi történetében. A siklósi Kerámia Alkotótelep az ország első ilyen jellegű műhelye volt, a kecskeméti Kerámia Stúdió és a Velemi Textilműhely a kortárs egyetemes képzőművészettel teremtett kap- m csolatot problémafelvetésében és művészi színvonalában egy- * aránt. A kiállításban is ez a kettős szempont: a történetiség és az aktuális képzőművészeti kérdések bemutatása érvényesül. A válogatás természetesen nem ad teljes képet — terjedelmének téibeli korlátok szabnak határt — de mindenképpen reprezentatív mintája a három művészeti szimpózium izgalmas munkájának. • Wilhelm Fabini (Románia) Plasztika (1973) A MÓRA KIADÓ ÚJ SOROZATA Piknik A tizenéves korosztály szórakoztatására Piknik néven új sorozatot indított a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. A könyvfüzérben ma élő, világhírű külföldi írók rövidebb terjedelmű, humoros regényeit adják közre. Az első két kötet egyidőben jelent meg a könyvesboltok polcain. Roald Dahl, norvég származású angol iró — a nagysikerű, felnőtteknek készült Szuperpemdött a rendkívüli verseny drá- • mai, harmadik felvonása. Földi 142,5 kg-ra tétette a súlyt, de első kísérletére nem tudott megbirkózni vele, nem sikerült mellre vennie.'.. Három perces pihenő következett, aztán a magyar bajnok újra megjelent a dobogón. A nézők síri csendben figyelték, a magyarok közül többen nem mertek ránézni, a diszkoszvető Fejér Géza tenyerébe temette az arcát. Földi hosszan ossz pontosított, aztán fölvette a vasat. Néhány, órának tűnő másodperc telt el, aztán a feje fölé lökte a súlyt!”) — Ha nincs is embered, valamilyen feladatod azért mégiscsak ■van, valamit, gondolom, mégiscsak várnak tőled ... Egyáltalán: mikor kell bejönnöd, kikkel kell foglalkóznod? — Kell? ... Ezt a szót nem ismerem. Nézd, nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy mi a valóság. Ha úgy látom jónak, bemegyek tanácsokat adni mások versenyzőinek, ha nem — nem hiányzóm senkinek. Vannak ott épp elegen. Nem kérdi a kutya sem: Imre, hol csavarogtál? Én vagyok a tiszteletbeli szakember. A fizetésem, gondolom, elsősorban azért kapom, mert olimpiai bajnok voltam. És nem azért, mert olimpiai bajnokok nevelését várják tőlem. (Folytatjuk.) pő szerzője — Danny, a szuper- srác címmel írt regényt egy benzinkutas papa és fia kapcsolatáról. Christine Nöstlinger újabb Írása Konzerv Konrád címmel jelent meg. Az osztrák írónő kamaszregényei Európa-szerte népszerűek. Tavaly munkássága elismeréseként megkapta a legrangosabb ifjúsági irodalmi kitüntetést, az Andersen-díjat. Új írásainak gyermekhőse egy mű gyerek. Óriás konzervdobozban szállítja a posta, s tápfürdő segítségével épkézláb fiúvá válik. Az ő kalandjairól szól a regény. ■ A sorozat két újabb kötetét ősszel adják közre. Vlagyimir Maskov szovjet szerző Miből lesz a csodagyerek? című írásában a főhős, a különóráktól túlterhelt Petya magántanáraitól próbál megszabadulni. Christa Kozik NDK-beli írónő A bicegő angyal című regényében egy unatkozó kislányról, Liliről ír. i A Móra Kiadó műhelyében már összeállt a sorozat 1986-os listája. Eszerint jövőre hat könyvet jelentetnek meg, egy-egy amerikai, jugoszláv, angol, szovjet, japán és csehszlovák szerzőtől. Mozartbemutató Szegeden Mozi t: A varázsfuvola című operája kerül színre pénteken a szegedi szabadtéri játékokon. A mű most első alkalommal szerepel a Dóm téri színpad műsorán. A karmester Oberfrank Géza lesz, aki az NDK-beli Kari Heinz Erkrath-tal egyben rendezője is a produkciónak. A főbb szerepekben Gregor Józsefet, Bánd! Jánost, Iván Ildikót, Csavlek Etelkát, Andrejcsik Istvánt, Vajda Júliát hallhatja a közönség. Az előadáson 50 tagú tánckar is közreműködik. A varázsfuvola előadása szerepel a 'játékok szombati és vasárnapi programján is. (MTI) ,
