Petőfi Népe, 1985. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-17 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. 193. szám Ára: 1,80 Ft 1985. augusztus 17. szombat HÁROMNAPOS GAZDAG PROGRAM KISKUNFÉLEGYHÁZÁN A X. Kiskun Napok kulturális eseményei Már napok óta lázas készülődés szemtanúi lehetnek a Kiskunfél­egyházán járók. A polgárok' ta­karítják. csinosítják a várost, a főtéren virágokból kialakított üd­vözlő szavak köszöntik a vendé­geket. Így készülnek az immár tizedik Kiskun Napok rendkívül gazdag rendezvénysorozatára. Az első Kiskun Napokat 1934 szep­temberében tartották, a legutób­bit pedig öt éve. 1989 augusztu­sában. Az idei holnap reggel J órakor kezdődik térzenével a Pe­tőfi téren. Ezután a városi tanács nagytermében dr. Korom Mihálv. az MS71MP KiB tagja országgyű­lési képviselő mond megnyitó be­szédet A kulturális események sorában az egyik legrangosabb lesz Pálfy Gusztáv félegyházi szű- le'éui szobrászművész . kiállítása. A tárlatot délután kettőkor Somo­gyi József Kossuth-dí.ias szobrász- művész nyitia meg ái Móra Ferenc Művelődési Központ kamarater­mében. Ezúttal két úi köztéri szo­borral is gazdagodik a város: Pálfv Gusztáv Petőfit és Kos­suthot ábrázoló műveit a Blaha Luiza téri parkban avatiák fel. Este a hagyományos toronyzene után. a Budapest Táncegyüttes léo a Móra Ferenc Általános Iskola udvarán levő szabadtéri színpad­ra Folklór ’85. című műsorával. Utána utcabál a Béke téren. Hétfőn újfent térzenére ébred a város. Reggel kilenctől a ter­mészetjárók. a munkahelyek kép­viselői, családok mérhetik össze városismereti tudásukat a Szak­maközi Művelődési Házban. A Hazafias Népfront székházéban honismereti tanácskozást tarta­nak. tizenegykor pedig a Kiskun Múzeumban A kunók emléke Ma­gyarországon címmel reprezenta­tív régészeti kiállítást nyit meg dr. Fodor István, a Magyar Nem­zeti Múzeum osztályvezetője. Es­te nyolokor — ismét a Móra álta­lános iskola szabadtéri színpadán — a Magyar Kamarazenekar ad hangversenyt Tátrai Vilmos ve­zényletével. A műsoron Vivaldi-. Starnitz-, Mozart- és Sugár-mű­vek szerepelnek. A kulturális programok húszadikán este nyolc­kor a Korái együttes koncertiével zárulnak. A Kiskun Napok ideje alatt ipari mezőgazdasági és kereske­delmi kiállítások, árubemutatók vá-iák az érdeklődő közönséget. A Szakmaközi Művelődési Ház­ban látható az ALFA Természet- barát SE. a Holló László Képző­művészkor. valamint az eszperan- tóklub kiállítása. A Petőfi Sándor Városi Könyvtár az elmúlt negy­ven év legszebb könyveit mutat­ta be. a Helyőrségi Művelődési Otthonban Móczár Károly festő­művész Kiss S. Ilona keramikus alkotásai láthatók — egyebek mellett. Ez a rövid ízelítő is. meiv a ielentősebb kulturális esemé­nyeket próbálja számbavennl azt bizonyítja, hogy a háromnapos rendezvénysorozaton mindenki ta­lál kedvére való látnivalót, prog­ramot. a. k. e. Megnyílt a 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár A 70. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, az Agromasexpo, valamint a Nemzetközi Techno­lógiai és Licencvásár pénteken ünnepélyes külsőségek kö­zött megnyílt. A kőbányai vásárváros főterén rendezett megnyitón megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese, Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Szabó Ist­ván, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára és Marjai József miniszterel­nök-helyettes. A 70. OMÉK-ot Váncsa Jenő ügyi miniszter nyitotta meg. Beszédében üdvözölte az OMÉK hazai és külföldi vendégeit, a ki­állítókat, a szakmai tanácskozá­sok résztvevőit, majd Így folytat­ta: — A kiállítás, hasonlóan az 1980-ban rendezett országos be­mutatóhoz, középtávú tervidő­szak végén tekint vissza az el­múlt öt évre és jelzi, hogy az el­következő tervidőszak során mi­lyen anyagi-műszaki, biológiai lehetőségek, szervezési módsze­rek kínálkoznak a termelés kor­szerűsítésére. A mostani OMÉK mezőgazdasági és élelmezés­egyúttal számot ad a magyar élel­miszer-termelés elmúlt négy évti­zedéről is. Arról, hogy a mezőgazdaságban a föld művelői, s az állattenyész­tő-telepek dolgozói az elmúlt négy évtized során több mint kétszere­sére fokozták a termelést. Negy­ven esztendővel ezelőtt egy me­zőgazdasági kereső két-'három em­ber számára tudott élelmiszert termelni, ma viszont már 20—25 ezer 'ember élelmiszerigényét ’ké­pes kielégíteni. Búza- és kukori­caföldjeink hozamai, az egy fő­re jutó gabona- és hústermelés adatai azt jelzik, hogy legfőbb ágazatainkkal a világ élvonalá­hoz tartozunk. A hazai táplálko­zás színvonala nemzetközi mér­cével mérve is jó. Az élelmiszer- gazdaság exportteljesítménye szintén dinamikusan növekedett. Az egy főre számított agrárkivi­tel alapján Hollandia, Dánia, Belgium és Franciaország után az ötödik helyet foglaljuk el a vi­lágranglistán. Az elmúlt évek gazdálkodásá­ról szólva kifejtette: ebben az időszakban a mezőgazdasági ter­melés növekedési üteme éves át­lagban meghaladta a 2,5 százalé­kot. A gabonatermelés túllépte a 15 millió tonnát, a vágóállat- termelés pedig megközelítette a 2,4 millió tonnát. A növekvő ter­melés a jó hazai ellátás mellett lehetővé tette az agrárexport csaknem 40 százalékos növelését, s az élelmiszergazdasági export— import egyenleg jelentős javítá­sát. — Ebben az időszakban, amely­ben oly jelentős erőfeszítések tör­téntek az ország nemzetközi fi­zetési mérlegének egyensúlyban tartásáért, javításáért, s a belső ellátás színvonalának megőrzésé­ért, mezőgazdaságunk és élelmi­(Folytatás a 2. oldalon.) O •• rr „bzornyu földindulás Judit éjjelén” (2. oldal) A hét három kérdése (2. oldal) Ez egy ilyen ország? (3. oldal) Veres Péter- levelek (4. oldal) KÉP és HANG ! A rádió és a televízió I műsora szombattól jövő vasárnapig. (5—6. oldal) 1 I KEZDŐDIK A FÓLIA NEMESÍTŐ BERUHÁZÁS Versenyfelhívás üzemcsarnok építésére A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregy­sége nem tartozik a nagy ipari üzemek közé, Bács- Kiskun megyei viszonylatban sem. Mégis gyakran foglalkozunk velük a lapunk hasábjain, hiszen igen jelentős tőkés exportot bonyolítanak le. Termékeik — az alupaszta, a háztartási alufólia és. ételtálca, az ahrflitter, az alumíniumpigment-álapú festékek, a fóliafestékek és -lakkok, valamint az általuk ké­szített mélynyomóhengerek — keresettek a piacon, bár az alumíniumpasztából az idei első félévben csak 91 százalékra teljesítették dollárelszámolású kivi­teli tervüket. Ennek oka a kereslet legutóbbi időben tapasztalható visszaesése és az eladási árak csökke­nése. Ezt ellensúlyozza, hogy a szocialista országok­ba az eredetileg tervezett mennyiség két és félszere­sét sikerült értékesíteni, az előre nem látott romániai igények kielégítésével. • A hordókban alumíniumpaszta van, amiből az idén csaknem 700 tonnát szállít az USA-ba, 1,1 millió dollárért a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregysége. Dr. Hatala Pál gyáregységvezé- tő beszámolt róla, hogy az Ár­szabályozás és Termékforgalma­zás című kiadvány idei 31. szá­mában közzétették azt a ver­senyfelhívást, melyben fóliane­mesítő kapacitásuk bővítésére ke­resnek fővállalkozót. Az új létesít­mény — amely Bács-Kiskun me­gye egyik legnagyobb ipari be­ruházása lesz a következő évek­ben — várhatóan 1987. októberé­re készül el, bekerülési költsége az előzetes számítások szerint megközelíti majd a 200 millió fo­rintot, ami járadékfizetési köte­lezettséggel járó állami alapjut­tatásként a megbízó rendelkezé­sére áll. A kiírás egy 72x18 mé­ter alapterületű csarnok megépí­tésére szól, felszerelve azt a szük­séges kasírozó-, lakozzó- és mély­nyomógépekkel. A fejlesztés ered­ményeképpen a vállalat az eddi­gieknél évi 1750 tonna nemesített fóliával többet dobhat majd piac­ra, kielégítve a legkorszerűbb csomagolástechnikai igényeket. A nyereség, esztendőnként várható­an 50 millió forinttal lesz több a jelenleginél. A gyáregység terme­lési értéke 30—35 százalékkal nö­vekszik meg) ami szükségessé te­szi majd a mostani 240-es létszám mellé körülbelül 60 új dolgozó fel­vételét. B. F. I. FÉLÉVES OTP-MÉRLEG Több telek — kevesebb lakáskölcsön Ifivezetők a Sugovica partján Az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gánál értékelték az első félévi pénzforgalmat. A takarékpénztári és a postai hálózatban elért 205 .millió fo­rintos betétállomány-növekedés mintegy 20 millióval nagyobb, mint a tavalyi, s az összetétele lé­nyegesen kedvezőbb az akkori­nál. A kamatozó betétállomány csökkenése megállt) s az 1 éves lekötésű, 5 Százalékos kamatozá­sú betétek kiáramlását a 3 évre lekötött 8 százalékos betétek el­lensúlyozni tudták. Egyenletes emelkedés tapasztalható a nyere­mény-, a gépkocsinyéremény-be- téteknél és a takarékleveleknél is, sőt gyorsan nő az ifjúsági betétek száma is. A gépkocsifedezeti lététek ala­kulása alacsonyabb volt a múlt évinél. Az átadott Trabantok és Wartburgok nagy száma, a vá­rakozási idő lerövidülése miatt sokan szüntették meg betétjüket. Az új előjegyzések mennyisége mégsem csökkent, az előléget be­fizető ügyfelek száma a ta­valyihoz hasonlóan alakült. Az elmúlt hat hónapban az el­múlt évihez képe'st mintegy 50- nel kevesebben kértek kölcsönt magánkezdeményezésű lakásépítés hez. Egy átlagos' családi ház költ­ségvetési összege az egy évvel ez­előttinél hozzávetőlegesen 12 szá­zalékkal (vagyis több mint 80 ezer forinttal) lett magasabb. A fe­dezet forrásai között nagyobb hányadot tett ki a munkáltatói támogatás, a magasabb kamatú bankkölcsön. Űj elemként jelent meg "a tanácsi támojMtás, de a többletköltség legnagyobb részét mindezektől függetlenül az épít­tetőknek közvetlenül kellett vál­lalniuk. Az ő oldalukon nem­csak a saját munkavégzés, ha­nem a készpénzes fedezet átlagos összege is jelentősen emelkedett. Az egyéb építési-korszerűsítési, helyreállítási kölcsönök száma összességében megegyezik a ta­valyival, összetételük azonban módosult. A fűtés-korszerűsítési hiteleknél újabb emelkedés kö* vetkezett be, viszont a tatarozás! hitelügyletek mennyisége egyne­gyedével kisebb, mint a tavalyi. A megyében az első félévben vi­szonylag kevés többszintes épü­letben levő lakás készült el, s a megkezdett építkezések száma sem volt magas. Az értékesített lakások között főszerepet ‘kaptak az újra eladott régebbiek. A ház­helyek tartós használatba vételé­hez kétszer annyi hitelt nyúj­tottak a takarékpénztárak, mint tavaly. Igaz, az idén százzal több telek került forgalomba Baján és Kecskeméten. A rövid- és kö­zéplejáratú hiteleknél a folyósí­tás emelkedése mintegy 20 szá­zalékos volt. Az áruvásárlási és a személyi kölcsönt igénylők szá­ma kisebb, mint' a tavalyiaké. A mezőgazdasági kölcsön nagyobbik része a szőlőtelepítést és a szer­ződéses állattartást szolgálta. Végül még egy figyelemremél­tó emelkedés. A szerencsejáték- szelvény-értékesítés teljesítménye ugyancsak magas. A totóeladás 35 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi, de lottóból is 10 száza­lékkal több kelt el, mint egy éve. T. B. A bajai Petőfi-szigetet szinte egész nyáron fiatalok népesítik be. A KISZ-Lskolán volt a főha­diszállásuk a különféle szaktá­borok résztvevőinek, ezen a hé­ten pedig az ifjúvezetők vették birtokukba a szigetet. Már hét­főn megérkeztek Bács-Kiskun megye ifivezetői, hogy kellően felkészüljenek a házigazda sze­repére. Csütörtökön az ország 19 megyéjéből és a fővárosból mint­egy kétszázötven fiatalt fogadtak. Az ünnepélyes megnyitót fedél alatt kellett megtartani, mert a víziszínpadot — a magas vizszint miatt — nem lehetett megközelí- , teni. Minden délelőtt 9 órakor a .,szófa” köré telepednek az ifik, hogy meghallgassák a napi fel­adatokat, értesüljenek a progra­mokról. Bárki felléphet a „szó­fára” — egy kidekorált farönk­re —, hogy véleményt nyilvánít­son a találkozóról, a vendéglátás­ról, s előállhatnak ötleteikkel, javaslataikkal is. Ottjártunkkor két gitáros fiú vállalkozott arra, hogy megénekeltesse a közönsé­get. Az udvar közepén álló „hír- fács-ka” pedig arra való, hogy a színes szalagokon üzeneteket to­vábbítsanak a megyék ifivezetői, de a hangosbemondón keresztül hamarabb elérhetik a keresett személyt. A portán berendezett „gubanctalanítóban” az ügyelete­sek .bárkinek szívesen adnak fel­világosítást a legapróbb ügyekben is. Így mi is ott kértünk tájékoz­tatást az ifjúvezetők VIII. orszá­gos találkozójának eseményei­ről. Választ Habuda Ibolyától kaptunk, aki egyébként: megyei úttörőtitkár. Tegnap délelőtt Friss Péter, a Magyar Üttörőszövetség Orszá­gos Tanácsának titkára tartott előadást az ifjúvezetők helyzeté­ről és feladatairól. Ezt követően „vizesvetélkedőt” rendeztek. A bajai sportuszodában és a Sugo- (Folytatás a 2. oldalfal.) SZAKIRODALOM MIKROFILMEN Orvosi könyvtárosok találkozója Tizenkettedik alkalommal hív­ták össze a magyar orvosi könyv­tárosokat a könyvtárak orvosta­nácsadóit. hogy a szakma képvi­selői tájékoztassák egymást az előző évben végzett munkájukról, s egyeztessék a még megoldásra váró feladatokat. A kétnapos tái- értekezlethek az idén Bács-Kis­kun megye ad otthont. Kecske­méten a Tudomány és Techhika Házában több mint száz résztve­vőt köszöntött tegnap délelőtt dr. Ltisztig Gábor, a Hollós József Kórház-Rendelőintézet osztályve­zető főorvosa. A megnyitót köve­tő előadásában a professzor az or­vosi könyvtárnak a megyei kór­házban gyakorlatukat végző or­vostanhallgatók képzésében betöl­tött szerepéről beszélt. ■Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a fiatalok hozzászokjanak a szakirodalom — beleértve termé­szetesen az idegennyélvi szakiro­dalmat is — folyamatos figyelem­mel kíséréséhez, az ismeretgyara­pítás e ma már nélkülözhetetlen formájához. Tizenháromezer kö­tetes modern könyvtárá/vad a me­gyei kórház ehhez (kitűnő lehető­séget nyújt. A Budapesti Semmelweis Or­vostudományi Egyetem képviselő­je a könyvtárközi kölcsönzés je­lentőségéről szólt: valamennyi bibliotékában naprakész nyilván­tartást vezetnek arról, hogy egy- egy ritka könyv, vagy folyóirat melyik társintézményben lelhető- (Folytatás a 2. oldalojt.) • A tegnap délelőtti vetélkedő egyik pillanata. (Somos László felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents