Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-15 / 164. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1985. július 15. SZÖRP A SZEGÉNYEK KRUMPLIJÁBÓL I. Édesebb a méznél, / 9 Felfedezzük (?) a csicsókát. mégsem hizlal Az átlagos emberi életkor emelkedésén belül egyre romlanak a középkorú, 30—50 éves emberek — és elsősorban férfiak —, életkilátásai. Korai halálozásukban sajnos hazánk az élen jár, és ennek nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági, társadalmi és politikai vetüiete is van. A mai középkorú embert legtöbbször tragikusan sújtó szív- és érrendszeri betegségek, anyagcsere-bántalmak az esetek többségében az elhízás következményei, legfőbb járványkeltő tényezőjük a falánkság, az alkohol- fogyasztás, a dohányzás. A mali ember túltápláltságá- nak, faiánk evéskényszerének, a mozgass y.egény életmódiból, valamint minőségében megváltozott, iái bő cukorfogyasztásból eredő nagy inzuliniigény és inzu- lintúlprodukció az oka. Emiatt van állandó éhségérzete, nincs jóllakottság-érzése, emiatt fáj a feje, szenved, ideges addig, amíg nem eszik. És eszik falánkul, hogy a vércukorcsökkenésből eredő panaszait megszüntesse. Ezért kerülhet előtérbe az olyan élelmiszerek fogyasztása, amelyek részben inzulin nélkül hasznosulnak, és ezért éli reneszánszát a régebben lenézett s szegények táplálékának tartott csicsóka és szója. Korunk hízásra hajlamos embere ugyanis — éppen a nagyobb in2ulin,szmtje miatt — már nem azt eszi, amit szeret, hanem azt szereti., amit eszik. Régebben a szegények krumplijának tartották a csicsókát. Előnye orvosbiológiaá szempontból, hogy a csicsókagumó összetett szénhidrátja az inzulin, amely az emésztés folyamán csaknem teljesen (96 százalékban) gyümölcscukorrá esik szét. Ebből napi 30—80 grammot még a cukorbeteg szervezet is — inzulin nélkül — hasznosítani tud. A burgonya helyett és mellett felhasználva kliiválóan hasznosítható az élhízás, a cukorbaj, valamint ezek szövődményeinek megelőzésében és gyógyításában. Előnye még, hogy a burgonyáénál 5—6-szor nagyobb rosttartalma fokozza a laktató hatást, megnyújtja a tápanyagok felszívódását, megköti az érkárojsító koleszterint és a rákkeltő hatással bíró másodlagos epesavakiat, gátolja a székrekedést. Élvezeti értékét különbözőképpen értékelik. A táplálkozásban és a diétában' kiegészítésként és ke- verékfőzelékkéna 1 kalmazzák. A csicsókagumóból készített sűrítménynek komoly egészség- ügyi és gazdásági előnye van. A benne többségében levő gyümölcscukor (fruktóz) ugyanis valutaigényes, drága importcikk. A csicsókasűrítmény, illetve a fruk- tózszörp előállításának ügyét négy évvel ezelőtt vitték a MÉM, illetve az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elé. Akkor indult meg e növény termesztése, valamint a sűrítmény nagyüzemi gyártása a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinátban. A már forgalomba hozott félliteres palackok tartalmának száz grammjában 43 gramm .gyümölcscukor, 12 gramm szőlőcukor, 2 gramm egyéb cukor (maltóz) mellett élet- fontosságú ásványi anyagok és nyomelemek vannak. Édesítőereje a répacukorénál másfélszer, a szőlőcukorénál 2—3-szor nagyobb. Az orvosbiológiai vizsgálatokat a Kaposvári Megyei Kórház I. számú belosztályán végeztük 18 cukorbeteg és 10 idült májbeteg, valamint kontrollcsoprt több hónapos megfigyelésével. Az eredmény alátámasztotta, hogy a fruktóz a szélsőséges vércukor- értékeket adó cukorbetegséget stabilizálni képes, és javítja a máj működést. A nagyobb inzulinigényt az esetek többségében csökkentette, amit alátámasztani látszik, hogy a tartósan napi 100 gramm csicsókasűrítményt (napi 67 gramm cukrot) fogyasztó hízásra hajlamos emberek testsúlya nem emelkedett, sőt átlagosan 0.5 kilogrammot fogytak. Váratlan és reménykeltő eredményként könyvelhetjük el kifejezett szérum-húpvsavszintcsök- kentő és vesefunkciót javító hatását. A gyümölcscukorral (fruktóz- zal) kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott ellenvetés, hogy a szervezeten belül ösztönzi és megemeli a szintén érkárosítónak tartott trigliceridsántet (ez a vérzsír egyik komponense), ösz- szetett cukor-, ásványianyag- és nyomelemitantalma miatt a csicsókasűrítmény is ilyennek tekinthető, ezért vártuk érdeklődéssel. hogy folyamatos fogyasztása után milyen összzsíradék- és triglicerid-értékeket kapunk a vérben. A férfiak esetében tovább nőttek ezek az értékek, a nők esetében viszont kifejezetten csökkentek. Ez azért tűnik megnyugtatónak, mert a trigliceridet a nők esetében kell inkább az érrendszer kockázati tényezőjének tekinteni. Az érelmeszese- déses indexet a sűrítmény fogyasztása mindkét nemnél csökkentette. További megfigyelések helyszíne a mosdósi kórház kardiológiai és gyermekosztálya, és Somogysárd, ahol lakosságvizsgálatot indítottunk. Itt 50 szívkoszorúér-betegség kockázatával élő két éven keresztül — a hagyományos cukor helyett — havonta két kilogramm csicsókasűrítménnyel édesít majd, félévenkénti ellenőrzés mellett. Másfél évvel ezelőtt a Siófoki Állami Gazdaság Sióié Üzeme c,sicsókas űri tmény felhasználásával. próbaképpen, meggy-, őszibarack- és almalevet gyártott, melyek értékét és ízét a Bala- ton-parti dialbeteszes gyermektábor lakóival bíráltattuk eL A többi 10—12 százalék cukortartalmú üdítőitalunkkal ellentétbén a meggylé csak 5,7 százalék, a kajszibarack-, őszibarack- és almaié pedig csak 4 százalék cukrot tartalmaz, mégis ízlett a gyerekeknek. Ez pedig hazai üdítőital-kínálatunk egészségesebbé tételéhez is biztató jelet mutat. Dr. Angeli István főorvos Több termék, kevesebb energiával. Ez a cél lebfeg manapság minden nép- gazdasági ágazat vezetőinek szeme előtt. A szkeptikus szakemberek szerint ezt már- már lehetetlen megvalósítani, a mezőgazdaság példája viszont cáfolja a kategorikus megállapítást. Ebben az ágazatban ugyanis tavaly kevesebb energiát használtak fel, mint 1979-ben. S mindezt — természetesen — nem a termelés visszafogásával érték el. A tavalyi produkció — összességében — jóval meghaladta a korábbi évi teljesítményeket. Miként lehetséges mindez? Több élelmiszer — kevesebb energiával e normáknál is jobban gazdálkodni, ami népgazdasági szinten mérve ds egyedülálló eredménynek számít. Négy év kellett Először is egy energiagazdálkodási tanácskozásra hívnám fel a figyelmet, amit 1974. december 17-én rendeztek a MÉM-ben. Az időpont azért érdemel- figyelmet, mert 'akkoriban még általános volt a vélemény, hogy az olaj árának hirtelen megemelkedése bennünket nem érinthet. A MÉM szakemberei — talán ösztönös megérzésből? — nem értettek egyet a sebezhetetlensé- günkről mondottakkal. Az agrárágazat hamar kaiposolt, idejekorán észlelte a változást, s mégis négy év kellett ahhoz, hogy az energiafék működésbe lépjen. Pedig azon a 74-es tanácskozáson pontos diagnózist készítettek. Mindenekelőtt arra fi gy elmeztették aiz üzemeket hogy a gépek nagy része nem optimális hatásfokkal üzemel. A motorok fogyasztásának megfelelő beállítása — a korábbi évek gyakorlata mdaitt — csak hébe- hóba történt meg. A traktorosok gyakorta reggel beindították a a járműveket, s jobbára csak este, a munka befejeztével állították le. Nem egy helyien gyakorlattá vált, hogy a traktorosok és a gépkocsivezetők járművekkel vonultak haza, majd másnap otthonról indultak vissza a távoli munkaterületre. De nemcsak ezeknél a gépeknél volt jellemző egyfajta energiagazdálkodási nagyvonalúság, ugyanilyen széliemben működtek a szárítóüzemek is. A rosSizul beszabályozott berendezések gyakran kétszerte több olajat tüntettek el a megengedettnél. Mindezek azonban — az első olaj robbanásig — nem okoztak különösebb problémát: akinek szüksége volt valamilyen energiára, az megkapta. így aztán kialakult az emberekben az energiabőség tudata. Csökkend olajfogyasztás •| £ Ezekben az években nagymértékű műszaki-biológiai fejlesztések valósultak meg, a mezőgazdaságban mind szélesebb körűvé vált az Intenzív termelés. Az űj berendezések és gépek — érthe- tőén — egyre több energiát igényeltek. Ez a folyamat 1978-ban érte el a tetőpontjait: a mezőgazdasági termelésben összesen 1 millió 850 ezer tonna olajértékű energiát használtak fel. Azóta viszont egyre csökken az olaj fogyasztás. A VI. ötéves tervben az energiatakarékosságot célzó kormányprogram 1 százalékos termelésnöveléshez 0,8 százalékos energianövekedést tartott elfogadhatónak. Később, 1984-ben, a körülmények további romlása miatt, a 0,8 százalékot is mérsékelték, mégpedig a félére. Az agrártermelés azonban képes volt Rengeteg lehetőség Abban már a kezdet kezdetén egyetértettek a> szakemberek, hogy a növénytermesztés területén rengeteg lehetőség kínálkozik az energiafelhasználás csökkentésére. Napjainkban már 800 ezer hektáron készítik elő a talajt energiatakarékosán, forgatás nélkül. Máról holnapra sikerült mérsékelni a rendkívül energiaigényes lucerna- és fűszárítmá- nvok előállítását, aminek köszönhetően mintegy 50 ezer tonna fűtőolaj megtakarítása vált lehetővé. A gabonafélék, elsősorban a kukorica betakarításánál mind jobban elterjedt a szárítás nélküli technológia, ami — egyes üzemekben — tetemes megtakarításhoz vezetett. Sok jó kezdeményezés történt az állattenyésztésben is, az „energiafaló” épületek helyett mind több gazdaságban építettek olcsó, energia- takarékos istállókat. Biztató kísérletek folynak a napenergia és a biogáz felihasználására is. Bár az utóbbiak csak kiegészítő energiaforrásként jöhetnek számításba. szerepük mégis nagyon fontos abban, hogy 1 százalékos termelésbővüléshez valóban csak a tervezett 0,4 százaléknyi energiatöbbletet használjon fel áz agrárágazat, a magyar gazdaság. Cs. J. t^l SAJTOPOSTA Mi történhet a felülvizsgálat után? A szó szerint is szenvedő alany neve nem fontos, hiszen hasonlóan kellemetlen helyzetbe bárki és bármikor kerülhet, így aztán az ilyen sors nem alakulhat csupán egyedi módon, a gondviselés kifürkészhetetlen akarata szerint. Jogállamban élünk, természetes hát, hogy a nehéz életkörülménynek, a rászorultságnak megfelelően lehet számítani az intézményes társadalmi segítségre. Ennek — másokat is érdeklő — részleteiről szólunk az alábbi eset kapcsán. De előbb ismerkedjünk meg a tényekkel. OLVASÓNK MONDJA: — Sajnos eléggé mostoha hozzám az élet, mely a legdrágábbat, az- egészséget méri igen szűkösen számomra. A kínosan hosszú, s fájdalommal teli folyamat 15 éve kezdődött, amikor gerincműtéten estem át. Sikeres volt, de nem sokkal utána eltörött a lábam, s megint operálni kellett. Azóta többféle 'betegség ért, s ezek után talán érthető, hogy rokkantsági állományban vagyok, már tíz esztendeje. A nagyon kevés pénzbeli ellátásom mellé nélkülözhetetlen volt a házastársam keresete. De pár éve eltávozott az élők sorából, s az időtől kezdve szerény összegből kell gondoskodnom megélhetésemről. Ez csak úgy sikerül, hogy sok mindenről lemondok, s vállalom azt a szegénységet, mely még nem nélkülözi az emberhez méltó körülményt. Persze sűrűn kell járnom orvoshoz, ellenőrzésekre. Legújabban arról hallok, a munkaképességem javulóban van, úgyannyira, hogy az elkövetkező orvosi bizottsági felülvizsgálaton 67 százalék alatt állapítják meg a rokkantságom fokát, s akkor dolgoznom kell. Tény és való, nagyon szeretnék valamilyen munkát végezni, de félek a következményektől, mert rosszak a tapasztalataim: ha a konyhámat felmosom, utána jó ideig csak görnyedve tudok menni. Mi lesz velem egy munkahelyen, ha előjönnek az ilyesféle nyavalyáim, dacára annak, hogy még 50 éves sem vagyok... Igaz, volt munkaadóm közölte, semmit sem tehet értem, mert nekem való feladattal nem tud megbízni. Vidékről pedig nehéz eljutnom városba, hogy megfelelő elfoglaltságot keressek. Fogalmam sincs, mi lesz velem, ha az előre beharangozott orvosi határozatot követően megvonják tőlem jelenlegi nyugellátásomat ... Panaszosunkat, ezúton is szeretnénk megnyugtat-.- ni: a JOGSZABÁLYI LEHETŐSÉGEK elejét veszik annak, hogy az ember kilátástalan- ságba jusson. Legelőször is azt kell tudni, hogy a rokkantsági nyugdíjat az állapotváltozást megállapító orvosi vizsgálat napját követő második hónaptól szüntetik meg. Viszont mór ezt megelőzően kell jelentkezni a régi munkahelyen, ahol az úgynevezett rehabilitációs bizottság köteles foglalkozni a kérelmező visszavételével. A testület 15 napon belül írásban tájékoztat, hogy milyen módon (más munkára betanítással, külön üzemrészben, részmunkaidőben, bedolgozóként stb.) tudja alkalmazni a csökkent munkaképességű dolr gozóját. Az esetleges nemleges válasz azt is közli, forduljon a társadalombiztosítási szervhez, mely elrendelheti részére átmeneti járadék folyósítását. Közben sokat tehet a dolgozó érdekében a területileg illetékes 'rehabilitációs bizottság, melynek az a feladata, hogy más munkáltatóknál keressen megoldást. Hiábavaló próbálkozása esetén rendszeres szociális járadékot állapíthat meg a már említett társadalombiztosítási szerv, ha az érdekelt személy megszerezte az életkora szerint szükséges szolgálati idő felét, s a munkaképesség-csökkenésének mértéke eléri az 50 százalékot. Ha e feltételekkel nem rendelkezik, akkor a lakóhelyileg illetékes tanács szakigazgatási szerve dönthet ügyében arról, hogy rendszeres szociális ellátást kapjon. CIKKÜNK NYOMÁN Ellenőrzik a közterületet Július 1-i Sajtóposta rovatunkban kifogásoltuk, hogy Szabadszálláson, a belterület egyes részeit — például a KRESZ-parkot — szinte akadálytalanul veszik birtokba a háziállatok, melyek nyomát nemcsak az ürülékeik, de az összetaposott pázsitok, utcai virágok és a kitördelt fák is jelzik. Sorainkra többi között az alábbiakat válaszolta a Szabadszállási Nagyközségi Tanács vb-titkára, Csík László: Néhány utcánkban reggelenként összesen mintegy 200 tehén sétál végiig, melyek a legelőre tartanak, onnan este pedig Vissza. Mivel a füves terület a külső térségben található, az állatok kénytelenek naponta megtenni ezt az utat A ki- és behajtásukat, illetve a legeltetésüket tanácsi rendelet szabályozza. Szakigazgatási szervünk rendszeresen ellenőrzi az abban foglaltak, valamint a köztisztasággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezések végrehajtását. A KRESZ-parkunkban valóban előfordultak visszásá- gok, az ott legelésző állatok tulajdonosait figyelmeztettük, egy esetben pedig hatósági eljárás során 1000 forint pénzbírság megfizetésére köteleztük a szabálysértőt. A cikkben említett Kovács néni utóbbi időben tett ibeje- jelentéséi alapján ötször tartottunk 'helyszíni vizsgálatot, amikor I,s kiderült, a környezet rendjét -nem érintő sérelmek kútforrása az a tény, hogy a szomszédjával haragos viszonyban áll. Négylábú garázdák a háztájiban Háztáji gazdaságomban szerződéses kapcsolat alapján termesztem a zöldségféléket, közöttük a káposztát és a paprikát. Munkám eredményeként — no meg a kedvező időjárás révén — szépen fejlettek a növényeim, mármint azok, melyek még nem estek a négylábú garázdák áldozatául. Mert az ilyesmire sajnos, mindennap lehetőség kínálkozik mifelénk. Ezek a vadak a környékbeli gazdaságból jönnek a megművelt területekre. Bár különféle módon igyekszem őket elriasztani, s emiatt éjszakákon át kell ébren maradnom, de a letárolást képtelen vagyok megelőzni. Ez- ideig a termésem negyed résziét tették tönkre a hívatlan látogatók. Áhihoz képest, hogy már körülbelül 22 ezer forintba került a védekezés, roppant nagy a károm. És e veszélynek nincs vége. Szeretném tudni, kiknek a mulasztásából, és meddig kóborolhatnak szabadon az erdei állatok. és mely illetékeshez nyújthatom be az általuk okozta kár megtérítésének számláját? — írja, illetve kérdezi a Tompa, Attila u. 176. szám alatt lakó Szegedi Antal. Jobb lesz az utastájékoztatás Az utóbbi időiben többen — például Szabó Tibor levélben, Kovács Judit, Morvái Lászllónéés Vörös Lajos telefonon — jelezték szerkesztőségünknek, hogy a kecskeméti Relyú buszjáratok, illetve az e rendszerhez kapcsolt hetényegyházi és katonatelepi járatok megállóiban gyakorta folyik harsány beszélgetés. De korántsem a világ fontos dolgairól, hanem az adott pillanatban ennél aktuálisabb témáról, az utazási lehetőségről, pontosabban arról, bogy a térségben mikor é(S milyen számú busszal lehet közlekedni. Vannak,‘kik hallomás alapján adják tovább értesüléseiket, mások a tapasztalataikra hivatkozva sorolják, milyen időpontban szokott érkezni—inldűlni a busz. Az érdeklődő végül is kénytelen megjegyezni mindenféle információt, mert a hivataloshoz nemigen jut hozzá. Nemrégen megjelentette a Volán a kis méretű, zsebben hordható könyvecskéjét, mely a július 1-től érvényes kecskeméti helyi buszközlekedés menetrendjét tartalmazza. A legfontosabb tudnivalókat jól áttekinthetően közlő kiadvány azonban nem kapható a vállalat olyan forgalmas 'helyen levő alközpontjában, mint a Hock János utcai és a széohenyivárosi. Ez ügyben felhívtuk a Felszabadulás parki buszpályaudvar 21-793-as telefonszámát is. ám az ottani ügyeletes nem tudta megmondani, hol lehet még hozzájutni a szóban forgó menetrendhez. A reményt azonban nem adtuk fel, s nagy nehezen kiderítettük, hogy a példányokból van még néhány a városközponti utazási -Irodában. Igaz, ehelyütt csak munkaidőben van ügyfélfogadás, tehát olyankor, mikor a legtöbb ember dolgozik. Persze túlzás azt állítani, hogy mindenki szeretne venni menetre ndkömyvet. Ezzel szemben általános az igény arra, hogy a buszok kdándulóhelyein, s a legforgalmasabb megállóiban álljon tájékoztató tábla. Korábbi években már volt erre precedens a megyeszékhelyen, csakhogy a praktikus szerkezetek zömének hamar nyoma veszett, talán a rontópáliok ténykedése, talán az idő vasfoga miatt. Érdeklődésünkre elmondotta ÜZENJÜK . .. - ■ • Horgos Tímeának, Kiskőrösre: ön azt állítja, hogy a gyedre vonatkozó jogiszabály hátrányos helyzetet teremt az átlagosnál szerényebb keresetű nőik számára, aikik a gyermeknevelés ezen időszakában sokkal kevesebb pénzbeli segítséget kapnak, mint a magas fizetéssel rendelkező társaik. Utánanéztünk a dolgoznak s kiderült: e keresetarányos társadalombiztosítási ellátás vaLóiban nem nélkülözi a differenciálást, ám annak mértéke korlátozott, mind a minimális, mind pedig a maximális összeget illetően. A Minisztertanács 3/1985. (1. 17.) számú rendeleté ugyanis világosan leszögezi: a gyermekgondozási díj napi ösz- szege az öregségi nyugdíj legkisebb összege harmincad részénél (idén 75 forintnál) kevesebb, és ennek kétszeresénél (ez évben 150 forintnál) több nem lehet. „legyen fegyelem” jeligére, Kalocsáira: A közlekedési miniszter a közelmúltban szabályozta a gazdálkodó egységek, költségvetési szervek stb. használaton kívüli gépjárműveinek bontásával nyert alkatrészeik minősítésének és újrahasznosításának rendjét. A fontos műveletet jielentő minősítést autószerelő, karosszérialakatos és autóvillamossági műszerész, kisiparos mestervizsgával rendelkező személy, közlekedésteohnifcus vagy ezeknél magasabb műszaki képesítésű dől. gozó végezheti. Ha ön mást tapasztal a munkahelyén, jelentse azt a (főmérnöknek vagy a jogásznak, akik kötelesek Intézkedni a visszásság megszüntetése érdekében. Pájemé Váczi Teréziának, László- falvára: Felkérésünk nyomán kártalanította önt a kecskeméti Centrum Áruház, ahol a minap olyan húskészítményt vásárolt, mélyet odahaza képtelen volt elfogyasztani. Beszéltünk ez ügyben az egység egyik vezetőjével, aki elmondta: bár az ilyen árukat megfelelő technikai feütéteüdk közepette tárolják és hűtik» mégis jól teszi a vevő, ha a kapott parizer, szalámi stb. minőségét nyomban ellenőrzi. S ha emiatt jogos észrevételt tesz, a kereskedő azonnal- köteles visszavenni az árut. Egyébként most, a nyári hónapokban csak hűtőtáskában célszerű nagyobb távolságra (például a közeli helységekbe is) szállítani gyorsan romló élelmiszert. ellenkező esetben számolni kell azzal, hogy hazaérkezve már ehetetlen s ez utóbbiért természetesen nem tartozik felelősséggel az eladó. Szalbó Zoltán, a Volán 9-es számú Vállalat üzemi gazgató ja, hogy mintegy 4 millió forintot költenek a megyében az utastájékoztatásra. Ebiből fedezik a különféle írásos tájékoztatók és a már említett táblák elkészítésének költségét. A táblát legelőször a kecskeméti helyi járatok megállóiban szereik fel folyamatosan, s később a többi városban, illetve nagyobb településen is. Szerkeszti: Velkai Árpáé Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611
