Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-15 / 164. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évi. i64. szám Ára: 1,80 Ft 1985- j"Uus 15- hétíő A Pravda a szocialista országok kapcsolatáról A szocialista országok közötti kapcsolatok erősítésének jelentőségéről ír vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda. Megállapítja töibbek között: A testvérországok közötti kapcsolatok magas szintjét tükrözték Magyaroszág és a Szovjetunió külügyminisztereinek múlt heti tárgyalásai. A cikk szerint a jelenlegi körülmények között az egyetemes tíeke szempontjából egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy erősödjön a szocialista közösség egysége és egybeforrottsá- ga. Az SZKP és a testvérországok kommunista pártjai éppen erre törekszenek. A közösség országainak politikai vezetői között szorosabbá és gyümölcsözőbbé (Folytatás a 2. oldalon.) Hűvösön a hiszékenység vámszedői 3. oldal Szörp a szegények krumplijából 4. oldal A folklórba bele kell nőni 5. oldal Sikeres vállalkozások a bajai Kismotorban Élvonalbeli' üzemnek számít a Kismotor- és Gépgyár 5-ös számú egysége Baján. Nem véletlen tehát, hogy a városi párt vb az első között vizsgálta: miként teljesítik a VI. ötéves terv célkitűzéseit, s milyen elképzelésekkel kezdik a következő ciklust. A mintegy ezer dolgozót foglalkoztató gyár tevékenységére jellemző adat, hogy a dízelmotorokhoz gyártott szűrőkből, az autóbuszokba épített légféksze- relvényekből, a vasúti járművekbe szerelt csomagtartókból és egyéb termékekből 564 millió forint értékben állítottak elő 1984- ben, s ezt az összeget az idén 593 millióra akarják növelni. A gyors siker jellemzi szinte minden vállalkozásukat: nemrégiben fejlesztették ki például a pneumatikus csiszoló- és fúrógépek családját, s ezek az indulást követő, 1985-ös esztendőben máris 18 millió forintos bevételt jelentenek, ami azért is örvendetes, mert az ilyen berendezéseket eddig külföldről szerezték be a hazai vállalatok. A importhelyettesítő tevékenységüknél is jelentősebb azonban az exportálható termékek gyártása. Például az olajszűrőkből — a Ladákhoz évente egymillió darabot szállítanak a Szovjetunióba ■— nagyobb tételeket igényelt nemrégiben néhány NDK-s és csehszlovákiai vállalat, sőt, tárgyalnak a Fiat-cég képviselőivel is. A gazdaságosság növelése érdekében folyamatosan csökkentik az anyagköltséget, s ezzel egyidejűleg javítják a minőséget. Ilyen céllal igyekeznek fejleszteni a számítógépes termelésirányítást. A vállalat vezetői egyre következetesebben keresik annak lehetőségét, hogy — külföldi tőke bevonásával — vegyes vállalatot alapíthassanak, illetve működtethessenek, a nagyobb piac, a versenyképesség érdékében. A dolgozók körében élénk visszhangot váltott ki az az el* képzelés, hogy a következő évek folyamán bővítik a bedolgozói rendszert és a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányát, elősegítve ezzel az VII. ötéves tervbeli töretlen fejlődést. K. J. Az energiaellátás biztonságáért A kiskunsági üzem megteszi a magáét LELETMENTÉS LÁSZLÓFALVÁTÓL SZEREMLÉIG r f kilenc helyszínen m m life.:. (wEresímpl« mWWWwmk JÉL 3m Megyénkben kilenc helyszínen folytatódnak nyáron a régészeti ásatások. Horváth Attilának, a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztálya vezetőjének irányításával a kunadacsi köztemetőben a korabronzkori telepet kutatták május 22-től június 1-ig. Feltártak egy lakóházat, amelyből jellegzetes kerámia- és állatcsontanyag került a felszínre. A leletmentés a temető betelepítése ütemében folytatódik majd. Kuiipeszéren H. Tóth Elvira tudományos főmunkatárs és Horváth Attila a napokban fejezi be ez évi feltáró munkáját. A három esztendeje tartó avar temető- és telepkutatás keretében az Idén két kör alakú, jurtaszerű épület foltját fedezték fel — cölöpnyomok, kerámiák és állatcsontok kíséretében. A Zsidóhalomnál szintén egy nagyobb ház maradványaira találtak. Mindkét ásatáson részt vett a dániai aar- husi egyetem három régésze, a Művelődési Minisztérium ösztöndíjasaként. Pálóczi Horváth András régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa augusztus 1-től Lász- lóíalván a középkori település nyomait kutatja munkatársaival. Az> eddig talált leletek egy részét augusztus 18-tól Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban tárják közszemlére A kunok emlékei Magyarországon című kiállításon. A tázlári Kriván-tanyán Kulcsár Valéria régész kezdett munkához július 1-én. A közép-, illetve késő szarmata telepen eddig öt tapasztott padlójú ház részletét és 23 különböző funkciójú gödröt tártak fel'. Állátcson- tok, használati tárgyak, szarmata és római kerámiák gazdagítják az anyagot. Bálmonostoron Biczó Piroska régész irányítja az ásatásokat. Szeptemberig a gótikus szentély megmentésén dolgoznak. Nyárlőrinc^n — Székely György vezetésével — július végéig a már több éve elkezdett kutatásokat folytatják a szakemberek. Az egykori Szentlőrinc falu plébániatemplomának „felderítését” az idén a szentély külső oldalával kezdik. Augusztusban Somogyvári Ágnes, a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum régésze Petőfiszál-- i lásori tár majd fel késő bronz- ■glfe telepet. * Csólyospáloson is megkezdőd- I tek az ásatások, Wicker Etikának, fa kiskunhalasi Thorma János Mú- tzeum igazgatójának vezetésével. [ A Vili. századi avar temetőben 95 sírt találtak eddig, melynek nyolcvan százalékát kirabolták hajdanán. Ennek ellenére jelentős régészeti anyag került a felszínre. Például egy női sírból származó üveg ivóedény, amelyet Frankfurtban állítottak ki. Kőhegyi Mihály, a bajai Türr István Múzeum régésze augusztus 15-től szeptember 1-ig a már ismert szeremlei bronzkori telep •területén menti a leleteket. A fentiekből kiderül: bőven van munkájuk a megye régészeinek. Nyáron tovább gazdagítják a meglevő leletanyagot, talán újabb szenzációkra is bukkannak. Ősszel sem lesz pihenő, hiszen az értékes darabokat rendszerezni kell. Leltárba kerülnek az új szerzemények, hogy aztán a későbbiek folyamán a közönség is láthassa azokat. B. T. pr «§/ im A m 0 Nyárlőrincen a már több éve elkezdett kutatásokat folytatják a régészek. UTCÁK, TEREK, PARKOK Közterületi munkák nyáron A parkok zöld szigetei, a virágos utcák és terek ilyenkor, nyáron az alföldi városok arculatának meghatározói. A tiszta, gondozott közterületek nemcsak a helybenlakók hétköznapjait teszik otthonosabbá. Az egyre nagyobb számban érkező turisták is ennek alapján alkot-, nak képet egy-egy újonnan megismert településről.. Milyen munkák folynak most, a nyári vedégjárás idején a közterületeken, a megye városaiban? A legtöbb hazai és külföldi lá- I fogató Kecskeméten fordul meg ezekben a hónapokban. A város- központ, az átmentő útszakaszok és sugárutak tisztítására kiemelt gondot fordítanak, öt locsolókocsi és. négy seprőgép üzemel, diákok és idénymunkások segítik az állandó dolgozókat. A kecskeméti főtéren és környékén az idén sok építési terület nehezíti a közlekedést és rontja átmenetileg a városképet. Biztató, hogy hamarosan elkészül a Hornyik János utcai üzletsor, s ezzel a városközpont egyik forgalmas része válik rendezetté. Baján a mintegy háromszáz- ezer négyzetméternyi zöldterületen befejeződött az egynyári vi(Folytatás a 2. oldalon.) Belga csapat lesz a a KEK-ben ellenfele Vasárnap délután kaptuk meg az MTI jelentését, amelyből a röplabda-kupasorsolásról értesültünk. A Kecskeméti SC férfíegyüttese a belga VC Lennikkel mérkőzik a KEK- ben. Amennyiben sikerrel veszi az akadályt, úgy ismét a szovjet Dinamo Moszkva lesz a kék-fehérek ellenfele. Tavaly görög csapatot győzött le a kecskeméti együttes, az első fordulóban, s végül a másodikban a moszkvai Dinamo jutott tovább, emlékezetes mérkőzésen. Vajon ezúttal képes lesz-e meglepetésre a KSC a KEK-ben? ÉÉiliip Jtl Ha visszagondolunk az elmúlt tél kényszerű energiakorlátozásaira, nem kell különösebben, magyarázni, milyen fontos, hogy a hazai szénbidrogénbányászat megfeleljen az igényeknek, teljesíteni tudja feszített termelési tervét. Megyénkben a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzeme képviseli az iparágat, s kőolajból és földgázból a hazai termelés magas hányadát adja. Hogy sikerült az idei első félévük? Fáik Miklós üzemvezető tájékoztatott. A Duna—Tisza közén feltárt szénhidrogénmezők igen elaprózottak, készletük nem nevezhető nagynak, de még közepesnek sem. Gyakran előfordul, hogy egyes kutak a számítottnál hamarabb elvizesednek, ilyenkor az olajhányad alacsonyabb a tervezettnél. Ezen perforációváltással lehet segíteni, ami többletmunkát és -eszközt igényel. Ezek a gondok az esztendő eddig eltelt időszakában is jelentkeztek, s az üzem első' negyedéves kőolajtermelése alatta maradt a várakozásnak. Egy lyukbefejező berendezésnek erre a területre történő átirányításával sikerült azonban a soronkívüli kútbekötéseket, kútfőjavításokat és perforációváltásokat elvégezni, aminek eredményeként az első félévi kőolaj- termelésük 121 ezer 559 tonna, lett, ami 59 tonnával több a tervezettnél, ’ A kutak csökkenő hozamának pótlására újaikat kell üzembeállítani, ami csak úgy lehetséges, ha sikerül évente mintegy 70 ezer méter kutató- és feltárófúrást mélyíteni. Az üzem ennek a feladatának is eleget tett, első félévi teljesítésük meghaladja a 35 ezer métert, noha a már említett lyukbefejező berendezést, a fúrási üzem nélkülözni volt kénytelen. A vizsgált időszak földgázter- melése 596 millió 412 ezer köbméter, ami csaknem 61 millióval múlja fölül az eredeti célkitűzést, összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a KFV Kiskunsági Üzeme az év eddig eltelt időszakában eleget tett a népgazdasági követelményeknek. Az itteni dolgozóknak jelenleg két fontos feladatuk van. Az egyik a Szánkon létesült nyomásfokozó kompresszortelep próbaüzemének lezárása, és végleges üzembehelyezése, a másik a földgázüzemi berendezések teljes karbantartásának végrehajtása július 31-ig. Utóbbi a téli gázellátás biztonságát szolgálja. B. F. I. . relcome the members öf apricot co :'T npHBeTCTByeZVl y^aCTHHKOB aßpHKOCHOrÖ CHMnÖ3ltyJ a kajszitermésztési szimpózium résztve ■■ A VIII. Nemzetközi Kajszi- termesztési Szimpózium — amelyet négyévenként másmás kajszitermesztő országban rendeznek — ma kezdődik. Iáért hazánk, Kecskemét, az ■ország ma is legnagyobb kajszitermő tájának köipontja lehet otthona — a Magyar Agrártudományi Egyesület kertészeti munkabizottsága, a Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (I.S.H.S.) védnöksége mellett — a rendezvénynek. A tanácskozást a Tudományi és Technika Házában tartják, míg a hozzá kapcsolódó gyakorlati és üzemi bemutatók részben a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság és a dunave- csei Béke Termelőszövetkezetben, részben pedig a Duna—Tisza közi és a dunántúli kajszitermö táj kajszitermesztő kutatóintézeteiben, üzemeiben lesznek. A tanácskozáson 22 országból mintegy kétszáz kutató és gyakorlati szakember vesz részt. Beszámolnák a kajszibarack-termesztésben eddig élért tudományos és gyakorlati eredményekről, megvitatják a termelés ma is fennálló súlyos problémáit, és feltehetően megoldást találnak néhány közös gond orvoslására. Nem véletlen ez a nagy érdeklődés, hisz a kajszibarack — bár a világ gyümölcstermesztésében mennyiségileg nem túl nagy jelentőségű — közismerten az egyik legértékesebb és legsokoldalúbban feldolgozható gyümölcsünk. Több mint 30 Országban termesztik, zömében Dél-Európában. Hazánk kajszitermesztése lényegében az utóbbi évszá-. zadban alakult ki és a Kecskemét környékének homokjain létesített kétszintes szőlőgyümölcsültetvényekben termelt barack felülmúlhatatlan ízével, illatával, zamatéval világhírnevet szerzett magának. Ma is egyik legkeresettebb gyümölcsünk, de termelése — elsősorban a nagyfokú kockázat miatt — az utóbbi években visszaszorulóban van. Feladatunk, hogy megtaláljuk azt az utat, amely a helyes művelésmódokkal, koronaformákkal, megfelelő fajta- választékkal — mindez összehangolva az eredményes növényvédelemmel — ismételten megteremtheti az értékes gyümölcs terhelésének fejlesztési lehetőségét. így a kajszibarack iránt mutatkozó — növekvő — külpiaci igénynek megfelelően megoldható legyen a gazdaságos és biztonságos termélés. Jó tanácskozást^ értékes tapasztalatéserét és' eredményes munkálkodást kívánunk a szimpózium valamennyi résztvevőjének. Kívánjuk továbbá, hogy az ötnapos program keretében a tanácskozás mellett ismerkedjenek meg szűkebb hazánk, Bács-Kiskun megye és Kecskemét környékének történetével, nevezetességeivel, az alföldi táj szépségével, népünk kulturális életével. Pfenning Gyűl» nyugalmazott megyei főkertész
