Petőfi Népe, 1985. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ) AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL. évf. 161. szám Ára: 1,80 Ft 1985. július 11. csütörtök Várkonyi Péter hágai megbeszélései Várkonyi Péter külügyminisz­tert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Hollandiában, tegnap fogadta Ruud Lubbers miniszter- elnök. A külügyminiszter később á hágai parlament épületében ta­lálkozott Relus Ter Beekkel, a parlament Külügyi Bizottsága el­nökével; és kötetlen beszélgetés keretében a holland sajtó képvi­selőivel. A kétnapos magyar—holland megbeszéléseken egybehangzóan és kölcsönösen jónak ítélték a két ország kapcsolatait, amelyek mind gazdasági-kereskedelmi, mind pedig kulturális és tudomá­nyos téren biztatóan fejlődtek az elmúlt években. — Hollandia ré­széről megvan a készség tovább bővíteni és fejleszteni ezeket a kapcsolatokat — hangoztatta Lubbers kormányfő. — Éz talál­kozik a magyar elképzelésekkel, a magyar külpolitika törekvései­vel, mivel a kölcsönösen előnyös kapcsolatok két különböző társa­(Folytatás a 2. oTdalon.) NAPOS IDŐRE VARNAK AZ ARATÓK Összefogás a gépek jobb kihasználására Eddig több csapadékot kapott a Duna—Tisza köze, mint tavaly egész évben. A gyakori esőzés kitűnően hasznosult volna, ha megfelelő napener­giával párosul: júniusban és júliusban jóval a sokévi átlag alatt alakult a hőmérséklet. Ez az időjárás a gabonák fejlődésének, érésének kedve­zett, a betakarítást azonban .hátráltatja. Befejeződött az őszi-árpa aratása és indulna a kenyérnekvaló vágása. A héten még átlagosan alig négy órát dolgoztak' a munkába állított kombájnok az esőzés miatt, s a szerdát is kény­szerpihenővel töltötték az aratók. Ezt az időt azzal használják ki a'gazdaságok, hogy összpon­tosítják a technikai erőket és szervezik az együtt­működést a társüzemekkel, a gépi erő maximá­lis kihasználására. Eddig négy mezőgazdasági üzem kötött megállapodást az aratási munkák együttes végzésére. Felkészítették a megye 23 szárítóüzemét is a nedves termény fogadására. Hiányzik a meleg a kertészetekben is. A para­dicsom- és paprikaföldeken stagnálnak a bokrok, rossz a megtermékenyülés. így a már késésben levő szabadföldi zöldségfélék tömeges megjele­nésére még mindig várni kell. V. E. TÉNYEK, ADATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKRÓL ♦ Javában szorgoskodnak a munkások az általános iskolákban ilyen­kor, amikor szünetel a tanítás. Mélykúton hat tanteremmel bővítik az intézményt. Márciusban kezdte a munkát a kiskunhalasi Vörös Október Tsz gáz- és központifűtés-szerelő csoportja. Három gázka­zánt és sok radiátort szerelnek fel. Képünkön: Tülöp Miklós és Ső- rés Sándor. (Straszer András felvétele) Hatvannégy új tanterem Az országos felmérések szerint az általános iskolák első osztá­lyában kilencezerrel, a második és a harmadik osztályban pedig hat-, illetve hétezerrel tanultak kevesebben az 1984 85-ös tanév­ben, mint az előzőben. Bács-Kis- kun megye 216 általános iskolá­jában 8935 első osztályos léphet ősszel a másodikba. A Tudományszervezési és In­formatikai Intézet napokban köz­zétett összefoglalójából az is ki­derül, hogy évről évre sajnálato­san növekszik az iskolaéretlennek minősített hatévesek száma. A beírt tanulók 10,7 százaléka túl­koros volt az osztályában, szá­muk tízezerrel nőtt a tavalyihoz képest. Bács-Kiskunhan 151 túl­koros diák tanult az 1984 85-ös tan­évben. Az utóbbi öt esztendőben folyamatosan növekszik a tanul­mányi ok, mulasztás, felmentés miatt évet vesztett tanulók szá­ma. Arányuk a harmadik osztály kivételével valamennyi tanuló- csoportban nőtt, a hatodikban a legnagyobb: itt egy év alatt 3,7 százalékról 4,3-ra változott. Vi­szont csökkent az egy tanulóra jutó mulasztási napok átlaga. Bács-Kiskun megyében össze­sen 64 tanteremmel bővítik az ál­talános iskolákat. Például Kun- szentmiklóson, Bócsán, Mélykú­ton jelenleg is dolgoznak a mun­kások az iskolaépületeken. A megyében 4444 pedagógusra lenne szükség, s 4313-an oktatnak az intézményekben, képesítés nélkül 87 tanárt foglalkoztatnak. Az országos adatok szerint a pe­dagógus-ellátottság az előző tan­évinél 0,5 százalékkal jobb, 97,7 százalékos. A pedagógusok 53 százaléka tanári, 42 százaléka ta­nítói képesítésű. Az oktatók 4,4 százaléka nem rendelkezik dip­lomával: számuk ismét növeke­dett. A pályát 1429-en 'hagyták el tavaly hazánkban. Napközibe 24 488 megyei gyer­mek járt, de ennél jóval többén igényelnék az ellátást, 485 diákot nem tudtak felvenni. A diákott­honokban 1718 tanuló kapott el­helyezést. Nemzetiségi anya­nyelvi oktatásban 3501 általános iskolás vett részt, a németet 2175- en, a szerb-horvátot 877-en, a szlovákot 449-en tanulták az el­múlt tanévben B ács-Kiskun me­gye 17 nemzetiségi iskolájában. OLAJÁLLOMÁSOK, ATOMERŐMÜVI BERENDEZÉSEK Teljesítette tervét az MMG • Exportra készülő pénztárgépfiókok gyártása az MMG kecskeméti gyárában. Az MMG Automatika Művek kecskeméti gyára jó piaci pozí­cióban van, termékei kelendőek, kapacitását rendelésekkel lekö­tötték. Az erre az esztendőre ter­vezett 720 millió forintos terme­lési tervükből a félév végére 364 millió megvalósult, tehát időará­nyosan túlteljesítésről számol­hatnak be. Az átlagkereset 8,5 százalékkal magasabb, mint a ta­valyi hasonló időszakiban volt,, aminek eredményeképpen a lét­szám stabilizálódott. Korábban ugyanis gondot jelentett, hogy — az alacsony fizetés miatt nagy volt az elvándorlás. Szakolczai István igazgató el­mondta, hogy a termelés a félév folyamán nem volt egyenletes, különösen az első hónapokban okozott fennakadást az alapanyag­és alkatrészhiány. Emiatt a má­sodik negyedévben rendszeresen túlórázni kényszerültek, így azonban sikerült a lemaradást behozni. A Szovjetunióba, Ju­goszláviába és Lengyelországba szállítandó gépkocsiműszerekből 15 ezer darabbal többet gyártot­tak a tervezettnél. Erre az adott lehetőséget, hogy az autógyárak nem zárkóztak el a többletmeny- nyiség átvételétől. Összesen 108 millió forintért értékesítették a szóban forgó gyártmányokat, s ez 7 millióval haladja meg az elő­zetesen számított árbevételt. A többlet fedezi, azt a hiányt, amit a pénztárgépek, valamint olajál­lomás és tartályparkvezérlő nagyberendezések tervtől való elmaradása okozott volna. Előb­binél a szerződés aláírásának elhúzódása, utóbbinál az alkat­részhiány volt a csúszás oka. Időarányosan eleget tett a gyár a paksi atomerőmű 3. számú re­aktorblokkjához gyártott táp­egységek szállítására vonatkozó kötelezettségeinek, s hasonló a helyzet az olyan egyedi műsze­rekkel is, mint a gázvészjelző. Teljesült a 35 millió forintos nem rubelelszámolású export árbevé­teli terv is, a Jugoszláviába szál­lított gépkocsiműszerek és a nyugatnémet ADS cég részére készített pénztárgépfiókok által. Amint azt Gion Miklós üzem­vezető elmondotta, az MMG ti- szaalpári gyárrészlege 45 ezer Zsiguli-műszerfal összeszerelésé­vel szintén valóra váltotta első féléves elképzeléseit. B. F. I. KÉK MEZŐBEN FEHÉR KERÉKPÁR A biztonságosabb közlekedésért Kék mezőben fehér kerékpár. Néhány évvel ezelőtt ilyen közúti jelzőtáblával szinte csak mutatóban vagy a KRESZ- tankönyvek lapjain lehetett talákozni. Ma már egyre több van belőlük Kecskeméten, ami azt jelzi, ésszerű döntés szü­letett: sorra épülnek a kerépárutak. Hol készültek el ed­dig a megyeszékhelyen és milyen további tervek foglalkoz­tatják az illetékeseket?' Ezekre a kérdésekre Irsa Ernőtől, a városi tanács műszaki osztályának vezetőhelyettesétől kap­tunk választ. Az első kerékpárút az 52-es főút mellett húzódik, mintegy ki­lenc kilométer hosszan. Az itt kerekezők és a segédmotorkerék­párosok gyorsan megszerették, megszokták a kevésbé veszélyes két méter széles aszfaltszalagot. Ezen a szakaszon szinte megszűn­tek a balesetek. Mintegy két éve kezdődött á 44-es főútvonal mel> lett annak a kerékpárúinak az építése, amely a konzervgyártól egészen a repülőtérig vezet há­rom és fél kilométeren át. A be­fejezés fázisában van jelenleg az E5-ÖS mellett épülő szakasz a Budai-kaputól a Ladánybenei útig, mintegy két kilométer hosz- szan. Legközelebbi terv, hogy el­készüljön a fedett uszodától a Hullám vendéglői csomópontig tartó 1,2 kilométeres szakasz. 1987-re szól az az elképzelés, hogy a hunyadivárosi Liszt Ferenc ut­cától, illetve annak környékéről egészen Katonatelepig kiépüljön a 441-es út mellett vezető 5 kilo­méter hosszú sáv. Évente másfél-kétmillió forin­tot fordít a tanács erre a célra. Szerencsére jó partnerként csat­lakozott hozzá a Közlekedési Mi­nisztérium és a megyei tanács is. Segítségükkel valamennyi ke­rékpárút tartós betonalappal és aszfaltszőnyeggel épült. Azok, akik gyakran járnak a Hollós József megyei kórház melletti útszaka­szon, láthatják, hogy az átlagos­nál szélesebb járda vezet az Aka­démia körút folytatásától egészen a Sport utcáig. Az év vége felé valószínűleg elkészül az új ren­delőintézet és megszűnnek a négy méter széles járdán keresztülve­zető ideiglenes becsatlakozások. Így minden remény megvan ar­ra, hogy a már elkészült szakasz • Az E—5-ös főút melletti ke­rékpárút még aszfaltozásra vár. mellé is odakerülnek a figyelem­felhívó kék jelzőtáblák: s itt a gyalogosok mellett a kerékpáro­sok és a segédmotorosok is köz­lekedhetnek. T. B. mmmamm sasssassis TÉRKÉPES TÁBLÁK MÚZEUMOKKAL — NYÁRI LÁTNI,VALÓK Közgyűjtemények és idegenforgalom • Kecskemét új nevezetessége az Orvos- és Gyógyszerésztörténet! Múzeum. Bács-Kiskun megye múzeuma­it tavaly júniusban több mint 60 ezren, júliusban pedig 45 ezren keresték fel. Kecskeméten, a Ma­gyar Naiv Művészek^ Múzeumát egy esztendő leforgása alatt 32 ezren látogatták, a Szórakaténusz Játékműhely- és Múzeumban pe­dig 42 ezren fordultak meg. A kiskunfélegyházi Kiskun Múze­umban 20 ezren, a kalocsai Vis- ki Károly Múzeumban pedig 22 ezren jártak. A kiskőrösi Petőfi- szülőházat 59 ezer érdeklődő te­kintette meg tavaly. Ezek az ada­tok is jelzik, hogy megyénk köz- gyűjteményeire sokan kíváncsi­ak. Nemcsak a helybeliek, hanem az ország más vidékein élők és a külföldiek is gyakran váltanak belépőjegyet az állandó és az idő­szaki kiállításokra. Kecskeméten még ebben a tu­ristaszezonban információs táblá­kat helyeznek el a város forgal­mas helyein. Többnyelvű útba­igazító segíti majd az idegene­ket a tájékozódásban. A térké­peken a múzeumok is szerepel­nek majd. Még egy újdonság: Kecskeméten és Kalocsán két tu­catnyi képeslap közül válogathat a közönség. A közgyűjtemények műkincseit, értékes tárgyait áb­rázoló képeslapokat a megyei múzeumigazgatóság készíttette és forgalmazza. Ezenkívül minden' helyszínen lehet valamilyen "ki­adványt, kiállításvezető kataló­gust kapni. Milyen látnivalók fogadják az érdeklődőket Bács-Kiskun mú­zeumaiban ? A megyeszékhely Ka­tona József Múzeumában a Kecs­kemét régi népéletéből című idő­szaki kiállítás mellett , augusz­tus 16-tól október 27-ig az angol királyi fotótársaság kincseit be­mutató tárlatot nézhetjük meg. A Kecskeméti Galériában Mura- közy János festményeit és Róth Miksa üvegablakterveit állítot­ták ki. A Magyar Naiv Művészek Múzeumában július 14-től szep­tember végéig a Rómában élő Dallos Marinka képei láthatók. A Szórakatén uszban nyáron sincs olyan nap, hogy ne legyen valamilyen gyermekfoglalkozás. A kirándulócsoportok — előzetes bejelentés alapján — próbára is tehetik kézügyességüket, miután megtekintették a Nagyszüleink játékai városon és falun című ki­állítást. Kecskemét legújabb köz- gyűjteményében, az Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Múzeum­ban — gmely a megyei tanács és a gyógyszertári központ tá­mogatásával jött létre — két év­század emlékeit ismerhetik meg az oda betérők. A teljesség ked­véért említsük még meg a Tu­domány és Technika Háza állan­dó kiállítását, a Népi Iparművé-, széti Múzeum és a Bozsó-gyűjte- mény gazdag anyagát, amelyeket szintén sokan megtekintenek a nyári idegenforgalmi szezonban. Félegyházán augusztus 18-án, 19-én és 20-án lesznek a Kiskun Napok. A múzeumban Pálóczi Horváth András régész, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum munka­társa rendezi A kunok emlékei Magyarországon című időszaki tárlatot, amelyet még ősszel is felkereshetnék az érdeklődök. Félegyházán lesz a jászkun-kon- ferencia, s az ott elhangzó elő­adások kiadványban jelennek majd meg. Kalocsán, a Viski Károly Mú­zeumban a helytörténeti, az ás­ványtani és a numizmatikai anya­got vehetik szemügyre a mú- zeumibarátok. A város látnivalói az utóbbi években Nicolas Sch öf­ter, valamint Prokop Péter alko­tásaival is gazdagodtak. Baján, a Türr István Múzeum­ban az Élet a Dunán című állan­dó kiállítás mellett Czugl Dezső fazekas kerámiái láthatók. Októ­ber közepén nyitják meg a Voj­nich-kúriában a Nagy István Képtárat, a szépen felújított zsi­nagógában pedig könyvtárat ren­deznek be, szintén ősszel. Meg kell említeni a kiskunha­lasi Thorma János Múzeum nyá­ri rendezvénysorozatát, a Mú­zeumkerti estéket, melynek már több éves hagyománya van. Szalkszentmártonban, a Petőfi- ház udvarán szintén lesznek ze­nei események. Augusztus 25-én például a Vasas Művészegyüttes mutatkozik be a közönségnek. B. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents